Népszava, 1966. május (94. évfolyam, 102–127. szám)
1966-05-12 / 111. szám
Eredményes partizántámadás egy amerikai helikopteres egység ellen A román küldöttség Hanoiból Pekingbe érkezett — Tanácskozások a Fehér Házban — Porter nagykövethelyettes sajnálkozik... Az Emil Bodnaras vezette román párt- és kormányküldöttség szerdán befejezte hatnapos baráti látogatását és elutazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságból. A román párt- és kormányküldöttség VDK-ban tett látogatásáról közös közleményt adtak ki. A közlemény elmondja, hogy a tárgyalófelek megbélyegezték az amerikai imperialisták agressziós háborúját, amely durva megsértése az 1954-es genfi megállapodásoknak. A román küldöttség állást foglalt a VDR kormányának négy pontban rögzített elvei mellett, valamint a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ötpontos nyilatkozata mellett. A román nép internacionalista kötelezettségeinek megfelelően továbbra is támogatja a vietnami népet az amerikai agresszióval szemben. A delegáció szerdán átutazóban Pekingbe érkezett. A repülőtéren Csen Ji és Li Hszien-nien, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjai, a Minisztertanács elnökhelyettesei köszöntötték a küldöttséget. A Reuter szerint az amerikai katonai parancsnokság szóvivője Saigonban bejelentette, hogy kedden Észak-Vietnam felett először támadták meg repülőgépről kilőtt rakétával a behatoló amerikai repülőgépeket. Kedden Johnson elnök a Fehér Házban részletes megbeszélést folytatott a dél-vietnami helyzetről Cabot Lodge saigoni nagykövettel és több más vezető tisztviselővel. Lodge először négyszemközt tett jelentést az elnöknek a politikai, katonai és gazdasági helyzetről, majd mindketten a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén vettek részt. Johnson a megbeszélés után kijelentette, hogy igen hasznos áttekintést nyert a vietnami helyzetről. Lodge nagykövet olyan információkat hozott, amilyeneket nem mindig kapunk meg távirati úton — fűzte hozzá. Az AP jelentése szerint Ky tábornok szerdán ismét bejelentette, hogy még egy évig hatalmon akar maradni. A TASZSZ New York-i tudósítója, felhívja a figyelmet arra, hogy a bábkormány miniszterelnöke először négy nappal ezelőtt tett ehhez hasonló bejelentést, amikor azt mondta, hogy nem ismeri el a választások eredményét, ha azok nem felelnek meg az ő vagy az Egyesült Államok elképzeléseinek. Bush amerikai külügyminiszter mindjárt másnap, egy tv-adásban sietett biztosítani a hallgatóságot, hogy Ky tábornokot »félreértették«. A miniszterelnök újabb megnyilatkozása azonban azt mutatja, hogy egyáltalán nem értették félre, hz amerikai szuronyok segítségével el akarja odázni a választások megtartását. Bong Son környékén a dél-vietnami partizánok meglepetésszerű támadást intéztek szerdán reggel az egyik amerikai helikopteres dandár ellen. Sok helikoptert a földön megrongáltak. Az AFP jelentése szerint William Porter saigoni amerikai nagykövethelyettes szerdán felkeresi Ky tábornokot, hogy „sajnálatát és részvétét" nyilvánítsa a keddi zűrzavaros lövöldözés miatt, amikor az amerikai katonák teljesen elvesztették a fejüket egy robbanás után és az utcán mindenkire rálőttek, aki élt és mozgott. r Üres futamok — így kommentálta sommásan a Neue Zürcher Zeitung az Európai Közös Piac brüsszeli tanácskozásait, ahol a régóta vajúdó agrárkérdésben, valamint az 1967. július 1-re tervezett teljesen szabad áruforgalomban igyekeztek a tagállamok megegyezni. A kompromiszszumos megoldás szerint a terminust egy évvel későbbre, 1968. július 1-re tolták el. A francia delegáció vezetője, Centre de Murvillé külügyminiszter már arról beszélt, hogy a határidőt legalább 1969. január 1-ig kell elhalasztani, majd hosszadalmasan ecsetelte, hogy a különböző nyugat-európai gazdasági társulások (Montanunió, Euratom és Közös Piac) egyesítésénél igen kívánatos lenne, ha a vezetőségben új arcokat láthatnának. Ezzel nyilvánvalóan arra célzott, hogy Franciaország mindenképpen ellenzi anyugatnémet Hallstein jelölését, aki jelenleg az Európai Közös Piac úgynevezett bizottságának a vezetője. Hallstein pozícióinak gyengülését egyébként az is jelzi, hogy a jelenlegi ülésszakon «betegségére hivatkozva a legtöbb tanácskozáson jelen sem volt. Az ellentétek egyik gócpontja, hogy Bonn a gazdasági egyesülést eleve külpolitikai elgondolásokkal kapcsolta össze. Nyugat-Németországban abból indultak ki, hogy a hat nyugat-európai tagállam gazdasági együttműködése automatikusan politikai összeolvadáshoz vezet. Ez, persze, olyan jellegű lenne, ami elsősorban Nyugat-Németország számára előnyös, mivel a nyugatnémet ipar túlsúlya következtében Bonn kapná a hangadó szerepet és így átvenné az egész nyugat-európai térség politikai irányítását. A nyugatnémet elgondolások realizálásához megfelelő formai alapot nyújtott az a rendelkezés, mely szerint 1966 elején az Európai Közös Piac tanácskozásain megszűnt volna az egyes államok vétójoga, így Bonn többségi szavazással kiharcolhatta volna elgondolásait, elsősorban Franciaországgal szemben. A határidő közeledtével azonban kitűnt, hogy de Gaulle nem hajlandó olyan szerepet vállalni az Európai Közös Piacon belül, ami eleve lehetetlenné tenné az önálló francia vonalvezetést nagy politikai síkon. Fundamentális kérdés tehát, hogy a Közös Piac tovább fejlődik-e az integráció irányában és ezzel szoros gazdasági szervezetből mindinkább »nemzetek feletti« politikai szervezetté alakul-e át. A francia kormány makacsul küzd az ilyen lehetőség ellen és tekintve, hogy a gazdasági együttműködés vonalán is nehézségek mutatkoznak, valószínűtlen, hogy a merész nyugatnémet elgondolások megvalósulhatnak. Esmutettük, hogy a most befejeződött megbeszéléseken az agrárkérdés előtérben állt. Korábban megegyeztek az úgynevezett közös agrárkasszában, aminek a létrehozása főleg Franciaországnak állt érdekében. Bonn akkor hajlandó volt az áldozatra, de ezt is csak azért tette, mert azt remélte, hogy a pénzáldozat gyümölcsöző politikai befektetésnek bizonyulhat. Ellenszolgáltatásként ismét azt kérték, hogy de Gaulle mutatkozzon hajlandónak az integráció továbbfejlesztéséhez. A nyugatnémet taktikához tartozott, hogy lépésről lépésre indítványozták: egységesíteni kell a Közös Piacon belül ,az adórendszert, közös külkereskedelmi politikát kell kialakítani és mindenekelőtt teljesen meg kell szüntetni, lehetőleg a tervezettnél is korábban, az ipari belső vámokat. Mindez Nyugat-Németországnak áll elsősorban érdekében, a nyugatnémet nagyipar térhódításához vezethet, mivel az korszerűbb berendezésekkel rendelkezik, mint közöspiaci konkurrensei. Francia részről, persze, világosan meglátták a bonni manőverek hátterét. Világosan tudtára adták Nyugat-Németország,nak, hogy nem hajlandók belemenni a zsarolási játszmába. Sőt, megindult Párizs ellentámadása is, elsősorban a nyugatnémet elképzeléseket megszemélyesítő Hallstein ellen. A franciák mindenképpen el akarják távolítani a túl nagy önállósággal működő bizottság éléről Hallstein profeszszort, Bonn ezt eredetileg felháborodással utasította vissza, de nyílt titok, hogy lehetne azért Nyugat-Németoroszággal alkudozni. Ennek az a lényege, hogy Nyugat-Németország esetleg ejtené Hallsteint, ha Párizs feladná a vétójog fenntartását hirdető álláspontját. Nem is szólva arról, hogy Nyugat-Németország számára semmi se lenne drága, ha az Európai Közös Piacot politikai integrációvá fejleszthetnék tovább. A kulisszák mögötti csatározások, tehát elsősorban nagy politikai kérdéseket érintettek, miközben az előtérben gyakorlati gazdasági problémákról vitáztak. Az is bizonyos, hogy a két élesen szembenálló pólus, Franciaország és Nyugat-Németország. A gazdasági kérdéseknél sem egyértelmű a helyzet. Most az agrárkérdés van elsősorban napirenden. De igazuk lehet azoknak a gazdasági szakembereknek, akik azt mondják, hogy a legfőbb gondot nemsokára az ipar fogja okozni a Közös Piacon. Ide tartozik, hogy közben az amerikai ipari konkurrencia minden síkon egyre határozottabban jelentkezik, a nyugat-európai iparágakban pedig csak most látnak igazán hozzá a nagyarányú korszerűsítéshez, ami az egyetlen eszköze annak, hogy szembenézzenek az amerikai, angol, vagy japán konkurenciával. Bizonyos azonban, hogy máris időzavarban vannak. Mindezek a jelek arra mutatnak, hogy Brüsszelben a »Vidám belépés« útján (itt van az Európai Közös Piac palotája) az elkövetkezőkben is szaporodni fognak az üres futamok. KrimiOT Endre Hallstein a süllyesztő 1966. május 12 Kozmosz 118. Szerdán a Szovjetunióban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz 118. jelzésű mesterséges holdat, hogy a rajta elhelyezett műszerek segítségével folytassák az űrkutatási programot. A szputnyik kör alakú pályán kering a Föld körül, körülbelül 640 kilométerre a Föld felületétől- Keringési ideje 97.1 perc. A pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A szputnyikon elhelyezett berendezés kifogástalanul működik. # Esztergályos Ferenc, hazánk első izlandi nagykövete kedden átadta megbízólevelét Asgeir Asgeirsson izlandi köztársasági elnöknek. # Ivan Basev bolgár külügyminiszter hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett. Rendkívüli Megválás A guatemalai kongreszszus kedd este új köztársasági elnököt és alelnököt nevezett ki, néhány órával azután pedig a távozó, katonai diktatúra kihirdette az ostromállapotot. A törvényhozás Julio Cesar Mendez Montenegro 50 éves jogászprofeszszort nevelte ki elnökké, az új alelnök pedig Clemente Marroquin Rojas, a la Hora című lap igazgatója lett Mendez Montenegro a Guatemalai Forradalmi Párt nevű centrista csoportosulás színeiben indult a választásokon. Pártja az 55 mandátumból 30-at hódított el. A március 6-án megtartott országos választásokon az ellenzéki Mendez Montenegro a jobboldali katonai diktatúra jelöltjeit ütötte el a győzelemtől, és különböző társadalmi és gazdasági reformokat helyezett kilátásba. Az új elnök mandátuma négy évre szól és július 11-én lép hivatalba. Enrique Peralta Azurdia, a távozó katonai junta vezére, aki 1963. márciusában államcsíny révén jutott hatalomra, néhány órával az elnök és alelnök megválasztása után 30 napra ostromállapotot hirdetett ki. A döntést a régi kabinet hozta meg és hivatalosan semmivel nem indokolták. Az ostromállapotot — hírügynökségi jelentések szerint —, azzal kapcsolatban hirdették ki, hogy a »Forradalmi Fegyveres Erők« nevű föld alatti ellenzéki mozgalom a múlt héten elfogott és ismeretlen helyre szállított két magas rangú kormánytisztviselőt. A szervezet közölte, hogy csak úgy hajlandó szabadon bocsátani a túszokat, ha a junta is szabadon enged 24 baloldali politikust, akiket a választások előtt néhány nappal hurcoltak el. A kétszer is meghosszabbított ultimátum kedd este járt le. A kormány azt állítja, hogy az eltűnt politikusok nincsenek börtönben. Nem hivatalos értesülések szerint a baloldali személyiségeket a junta meggyilkoltatta. NÉPSZAVA Kiküldött munkatársunk telefon jelentése Szófiából: Magyar felszólalás a bolgár szakszervezetek kongresszusán A bolgár szakszervezetek VI. kongresszusán szerdán számos küldött és több ország delegátusa, köztük a magyar szakszervezeti delegáció vezetője, Karakas László, a Szaktanács titkára is felszólalt. — Jóleső érzéssel töltenek el bennünket azok a sikerek, történelmi jelentőségű eredmények, amelyekről a kongresszus elé terjesztett beszámoló számot adott — mondotta a többi között Karakas László. A továbbiakban arról szólt, hogy a bolgár szakszervezetek VI. kongresszusának kezdete egybeesik a hitleri fasiszták, a történelem e modern útonállás felett aratott győzelem 21. évfordulójával. Most — mondotta —, amikor az amerikai imperialisták a német imperializmus újjászervezésére törekednek, maguk is a népek szabadsága elleni harc zászlóvivői lettek, barbár háborút viselnek a hős vietnami nép ellen, emlékeztetni kell az új útonállókat arra, hogy milyen sors várt elődeikre. Nagy tetszéssel fogadta a kongresszus a magyar delegátus beszédének azt a részét, amely gondjaink hasonlóságáról szólt és a megoldás tapasztalatait elemezte. A Szaktanács titkára végül hangsúlyozta, hogy a magyar nép — csakúgy, mint a bolgár nép — pártjának kongresszusára készül, a szocialista építés hasonló kérdéseinek megoldásán fáradozik, mindig új erőt merítve a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalataiból. Zsidai Pál Nyugat-európai kommunista pártok tanácskozása Bécsben Május 9—11 között Bécsben tanácskoztak a nyugat-európai kommunista pártok képviselői. A konferencia közös közleményét ma délelőtt hozzák nyilvánosságra. " Az olasz építőipari munkások és mezőgazdasági dolgozók szerdán nagyszabású tüntetést rendeztek Rómában és más olasz nagyvárosokban. Harcuk szerves részét alkotja az olasz munkásosztály erőfeszítésének, hogy kivívja a monopolista tőkés csoportok által elhatározott és a kormány által támogatott bérrögzítés felszámolását. Az építőipari munkások szerdán 48 órás általános sztrájkba léptek, de az ország egyes vidékein már kedden abbahagyták a munkát. Milánóban különösen nagyszabású tüntetés zajlott le. A városban több ezer munkás rendezett tüntető felvonulást, hogy ily módon juttassa kifejezésre eltökélt szándékát a béremelések és a munkaidő csökkentésének kivívására. Hasonló munkásmegmozdulásokra került sor a dél-olaszországi Cosenzában több mint tízezer építőipari munkás részvételével. Az építőipari munkások sztrájkja szerdán az ország egész területére kiterjedt. Rómában több ezer munkás vonult fel a közmunkaügyi minisztérium épülete, valamint a gyáriparos szövetség székháza elé. Hasonló megmozdulások voltak Firenzében, Bariban, Nápolyban, Bolognában és Livornóban. Az olasz főváros utcáin — az építőipari munkások tüntetésével egyidejűleg *— 15 000 földmunkás, felesbérlő és egyéb mezőgazdasági dolgozó is tüntetett a kormány gazdaságpolitikája ellen. A DGB-kongresszus és a szükségállapot-törvények A Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség (DGB) Nyugat-Berlinben most folyó VII. kongresszusán az eddigi tanulságok alapján szemmel látható, hogy a szükségállapotvitában három különböző álláspont képviselői csapnak össze: 1. A jobboldaliak arra törekszenek, hogy a kongresszus valamilyen óvatosan helyeslő formában támogassa a bonni kormánynak a szükségállapot-törvények bevezetésére irányuló szándékát. E csoportnak az a minimális célkitűzése, hogy legalábbis megakadályozza szükségállapot-ellenes határozatok elfogadását. 2. A baloldal Otto Brennernek, az IG Metall elnökének vezetésével a leghatározottabban elveti e törvények parlamenti megszavaztatására irányuló bonni törekvéseket és azt akarja, hogy a DGB mostani kongresszusa határozatilag mondja ki: a szakszervezetek a demokratikus szabadságjogok védelmében minden rendelkezésükre álló eszközzel harcolni fognak a szükségállapot-törvények parlamenti elfogadása ellen. 3. A kongresszus elé beterjesztettek egy közvetítő javaslatot is. Az ezt támogató centristák vezére, Kluncker, a közalkalmazottak szakszervezetének elnöke. E javaslat langymeleg módon elítéli ugyan a szükségállapot-törvényeket, mégis a végleges döntést, hogy a DGB milyen álláspontot foglaljon el e törvényekkel kapcsolatban, szeretné elhalasztani arra az időre, amikor a Bundestag már kétszeri olvasásban elfogadta a szükségállapot-törvényeket, és csak a harmadik olvasás lenne hátra ahhoz, hogy e törvények életbe lépjenek. Akkor majd össze kell hívni a DGB rendkívüli kongreszszusát. Széles nyomtávú vasútvonal Matovce és a Kelet-szlovákiai Vasmű között A csehszlovák—szovjet együttműködés révén készült új létesítmény felavatását ünnepelték szerdán Kassán. 25 hónapos megfeszített munka után teljesen elkészült a szovjet határ és a Kassa közvetlen közelében fekvő új nagy létesítmény, a Kelet-szlovákiai Vasmű közötti 90 kilométer hosszúságú széles nyomtávú vasútvonal. Az ünnepség alkalmából szerdán reggel M. T. Jefromov miniszterelnökhelyettes vezetésével szovjet delegáció érkezett Csehszlovákiába, amelyet Matovce határállomáson Jozef Lenárt miniszterelnök és más csehszlovák vezető személyiségek fogadtak. A hivatalos fogadtatás után Lenárt miniszterelnök ünnepélyesen felavatta az új vasútvonalat, majd a két küldöttség tagjai zászlókkal feldíszített vonaton az új vasútvonalon tették meg az utat a Kelet-szlovákiai Vasműig ahol hatalmas tömeg köszöntötte őket. Délután a kassai Nemzeti Színházban ünnepgyűlést rendeztek, amelyen a csehszlovák miniszterelnök és a szovjet miniszterelnökhelyettes mondott beszédet. Kínai—albán közös közlemény * Szerdán Pekingben kínai—albán közös közleményt írt alá Csou En-laj, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának alelnöke, miniszterelnök, és Mehmed Shehu, az albán párt- és kormányküldöttség vezetője, az Albán Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Az SPD kongresszusa elé terjesztett javaslatok helyeslik a párbeszédet Az NDK fővárosában élénk figyelmet keltett, hogy az SPD küszöbönálló dortmundi kongreszszusa elé terjesztett határozati javaslatok meg ■legen üdvözlik a Német Szocialista Egység- párt és az SPD szónok- cseréjét, s az eddig nyíl- vánosságra hozott 212 javaslat között egyetlenegy sem akad, amely e szónokcsere ellen irányulna. Ez azt tanúsítja, hogy az NSZEP kezdeményezése az SPD-tagság zömének véleményével találkozik, azaz a nyugatnémet szo- ciáldemokrácia tagjai és hívei (akikhez az NSZEP első nyílt levelét intézte) a két német munkáspárt megértésének hívei.