Népszava, 1966. június (94. évfolyam, 128–153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
A világ kereskedelmi dolgozóinak helyzetéről írta: Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára A Kereskedelmi Dolgozók Nemzetközi Szövetségének Adminisztratív Bizottsága 1960. április 7—10 között Budapesten tartotta ülésszakát. Az ülésen Európa, Ázsia, Afrika, Latin-Amerika 17 országának szervezetei képviseltették magukat. A nemzetközi szövetség beszámolója megállapította, hogy az adminisztratív bizottság legutóbbi ülésszaka óta a tőkés országokban tovább erősödött a kereskedelem koncentrációja, ami kiélezi az alkalmazottak és a munkaadók, valamint a kiskereskedelem és a kereskedelmi monopóliumok közti ellentmondásokat és harcot. A kapitalista országokban a kizsákmányolás fokozása, az életszínvonal csökkenése, a dolgozók és a szakszervezetek jogai elleni támadások észlelhetők. A nagy áruházak, lerakatok, önkiszolgáló-boltok alkalmazottainak helyzete a modern technika, valamint modern munkaeszközök bevezetésének hatására ahelyett, hogy javulna, egyre inkább romlik. Reggeltől estig mesterséges világítás mellett, mérhetetlen hajszában dolgoznak. Különösen a nőket sújtja ez, akiknél igen gyakori a szellemi, fizikai kimerültség és egyéb szakmai betegség. Az üzemorvosi vizsgálatok dokumentálják, hogy az idegbetegségek, a vérkeringési, a látási zavarok mindinkább elhatalmasodnak. A kereskedelmi dolgozók fizetése a legtöbb kapitalista országban alacsony szinten van. Ugyanakkor a munkaadók minden eszközzel igyekeznek a munkaidőt meghosszabbítani, túlórázásra kényszeríteni. A kizsákmányolás emelkedő fokát mutatja, hogy a nemzeti jövedelemnek a dolgozókra jutó és a monopóliumok által megkaparintott hányada közötti különbség állandóan növekszik az utóbbi javára. Az Egyesült Államokban példáulaz 1904-es év első 9 hónapjában a kereskedelmi társaságok 30 milliárd dollár hasznot mutattak ki, amely 21 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakára jutó profitot. A bérek viszont 1961-hez képest mindössze 1, 1958-hoz viszonyítva pedig 4 százalékkal emelkedtek. A hivatalos statisztikák szerint a kereskedelemben dolgozó nők fizetése állandóan fokozódó munkaintenzitás mellett 29 százalékkal alacsonyabb a férfiakénál. A nagyáruházakban ma egy eladónő végzi azt a munkát, amit négy évvel ezelőtt még ketten-hárman épp hogy győztek. Hiszen 10 év alatt a forgalom 30—40 százalékkal emelkedett A rossz munkafeltételek az ipari munkásokhoz hasonlóan, a kereskedelem dolgozóit is arra készteti, hogy követelési akciókat szervezzenek. Ilyen követelési akció során sztrájkoltak Marseille-ben, Strassburgban, Párizsban és a világ különböző részein, legutóbb például Belgiumban. A küzdelem eredményeként az NSZK- ban, Görögországban 12 százalékos béremelést sikerült elérni. Az élet- és munkakörülmények mellett nagy súllyal szerepelt az értekezleten az afrikai országok szakszervezeteinek néhány sürgető gondja. A szakkáderek nevelésének szükségessége, ami lehetővé teszi az eredményesebb munkát az öntudatos munkásosztály nevelésében. Jó példaként emelték ki az angolai kereskedelmi dolgozók szakszervezetének kezdeményezését, amely más szakmák szakszervezeteivel együtt, tanulmányi és kádelnevelési központot szervezett a száműzetésben élő angolai dolgozók részére. A szomáli küldött elmondotta, hogy milyen nehéz körülmények között kell megvívniuk harcukat az imperialista monopóliumok neokolonialista politikája ellen. A latin-amerikai szakszervezetek állandó harca igen gyakran heves összetűzésekre vezet az imperialista monopóliumok, különösen a yenki imperializmus szolgálatában álló reakciós kormányokkal szemben. Nem ritka eset, hogy a dolgozók követelési akcióit rendőri brutalitás fojtja el. Chile, Uruguay, Venezuela, Argentína kereskedelmi szakszervezetei aktívan vettek részt a szakszervezetek általános bérharcában, amit legtöbbször politikai követelésekkel is összekapcsoltak. A rendőri brutalitás ellenére jelentős akciók folynak Brazíliában, Bolíviában, Ecuadorban, Guatemalában és más közép-amerikai országban katonai junták diktatúrája ellen. A közép-amerikai országok szakszervezetei is kemény küzdelmet folytatnak a demokratikus jogokért, az imperialista és militarista erők ellen. Az adminisztratív bizottság ülése is kiemelte a Dominikai Köztársaság kereskedelmi dolgozóinak tavalyi bátor harcát, amely a nemzeti függetlenség védelmére és egy valóban demokratikus kormányzat létrehozására irányult. Teljes siker koronázta a dominikai kereskedelmi dolgozók általános sztrájkra való felhívását: az összes áruház zárva maradt. Az adminisztratív bizottság ülése is tükrözte, mennyire más a kereskedelmi dolgozók és szakszervezetek helyzete a szocialista országokban, ahol a szakszervezetek egyik legfontosabb feladata a kereskedelmi dolgozók mozgósítása a lakosság szolgálatában. És ennek érdekében az érdekvédelem mellett a tagság szakmai képzésével és szocialista nevelésével is állandóan foglalkoznak. A szocialista országok kereskedelmi dolgozóinak képviselői tehát az élet- és munkakörülményekben bekövetkezett, illetve bekövetkező előrehaladásról számoltak be. Az NDK-ban az idén a kereskedelmi dolgozók heti munkaidejét 45, a brigádokban dolgozókét 44 órára mérséklik. Csehszlovákiában kormányhatározat alapján térnek át a 44 órás munkahétre mindenütt, ahol az 1965. évi kormányhatározat alapján nem vezették be a 42 órás munkahetet A magyar szakszervezetek a mintegy 140—150 000 kereskedelmi dolgozó bérének jelentős emeléséről számoltak be. A vezetőségi ülés nagy figyelmet szentelt a népek barátságára, és a szakszervezetek szorosabb együttműködésére. Ennek érdekében felhívta a figyelmet a delegációcserék, kultúr- és más küldöttségek cseréjének fokozására. Az adminisztratív bizottság igen fontos határozatokat hozott a leglényegesebb gazdasági és politikai kérdésekben. Határozatot fogadott el a dominikai, a vietnami, az indonéziai helyzettel kapcsolatos magatartásról, szolidaritásról, tennivalókról. Az adminisztratív bizottság ülése a legtöbb kérdésben egyhangú határozatot hozott, kifejezésre juttatva, hogy hozzá kíván járulni a világ kereskedelmi dolgozóinak egységéhez és ezzel a népek barátsága megszilárdításához. Konferencia Európa békéjének és biztonságának problémáiról Európa biztonságának és békéjének problémáiról rendezett konferenciát kedden a népfront országos tanácsának klubjában neves magyar szakemberek — jogászok, közgazdászok és más tudósok —, valamint több külföldi vendég részvételével a budapesti népfrontbizottság. Dr. Pesta László, a bizottság alelnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Pethő Tibor, az Országos Béketanács tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke tartott vitaindító előadást. A KÖZÉLET ESEMÉNYEI Husszein jordán király táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, Jordánia nemzeti Ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. * Abdel el Aziz Ibrahim Fahmy, az Egyesült Arab Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Budapestre érkezett. A nagykövetet a repülőtéren Csaba Ferenc, a Külügyminisztérium protokollosztályának helyettes vezetője üdvözölte. Szarka Károly külügyminiszter-helyettes kedden hivatalában fogadta az UNESCO végrehajtó tanácsának budapesti ülésszaka alkalmából hazánkban tartózkodó Fereydem Hoveyda iráni külügyminiszter-helyettest.* Kari Heinz Rosiger, az NDK alapanyagipari miniszterének helyettese vezetésével öttagú küldöttség érkezett kedden délután Budapestre az NDK- ból földtani együttműködési szerződés megkötésére.* 2 * Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vezetősége kedden ülést tartott a Parlamentben. Dr. Molnár Erik, a csoport elnöke tájékoztatást adott a Canberrai tavaszi ülésszakról és a magyar küldöttség munkájáról. A vezetőség a tájékoztatót megvitatta, jóváhagyólag tudomásul vette, majd folyó ügyeket tárgyalt. Az MSZMP Vas megyei bizottsága keddi ülésén a Politikai Bizottság javaslatára Kovács Antalt egyhangú határozattal kooptálta soraiba,megválasztotta a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjának és megbízta a megyei pártbizottság első titkári funkciójának ellátásával. A pártbizottság ülésén jelen volt és felszínit Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára is. Magyar fémküldöttség utazott a Szovjetunióba Kedden a Ferihegyi repülőtérről magyar filmdelegáció utazott a Szovjetunióba. Művészeink tíz napot töltenek Moszkvában, s megbeszéléseket folytatnak szovjet kollégáikkal. A Magyar Filmművészek Szövetsége néhány hete több játékfilmet küldött a Szovjetunióba, amelyeket az ottani művészek megtekintenek, majd a magyar küldöttség részvételével vitákat rendeznek ezekről az alkotásokról. A szövetség a magyar filmek szinpozionára az Álmodozások kora, A tizedes, meg a többiek, a Nehéz emberek, a Szegénylegények, a Szerelmes biciklisták, a Gyerekbetegségek és a Fügefalevél című játékfilmeket küldte el. Ugyancsak megvitatásra eljuttatott egy-egy kópiát Moszkvába négy régebbi filmből, a Húsz óra, a Párbeszéd, az Oldás és kötés és a Sodrásban című alkotásokból. A magyar filmküldöttség vezetője Fábri Zoltán rendező, a Filmművészek Szövetségének elnöke. A delegáció tagjai: Bacsó Péter, Kovács András, Máriássy Félix, Rózsa János és Jancsó Miklós rendező, továbbá Nemeskürthy István, Nemes Károly és Gyertyán Ervin esztéta. Kiküldött munkatársunk jelenti : négy magyar film, magyar előadás a pesarói filmfesztiválon »Ünnepélyesen megnyílt« — ez a fesztiválok szokásos indítása. Az Adria partján fekvő középolaszországi Pesaróban minden ünnepélyesség mellőzésével nyílt meg .Az új filmek második nemzetközi fesztiválja«. Pesaro, Rossini szülővárosa, ma az olasz baloldal fontos központjainak egyike. Tavaly rendeztek itt első ízben filmfesztivált (a »Sodrásban« mindjárt díjat nyert) — helyesebben seregszemlét, mert a kettő nem azonos. Pesaro el is hárítja magától a fesztivál megnevezést. A különbség jelentős. Az Itteni megnyilvánulás jellege kevéssé versenyszerű, inkább a mindenféle fajta haladó, művészileg új kezdeményezést, törökkádja kíván lenni, s lövést mutató filmek kavalszerével az is, holott még gyerekcipőben jár. Nemzetközi zsűri itt nem tevékenykedik, csupán a világból egybegyűlt legkülönfélébb nemzetiségű kritikusok, valamint a nézőközönség díjait adják ki a fesztivál végén, június 5-én. Érdekes, gondolati, vagy formai tekintetben újszerű filmek bemutatására van kilátás. Részben versenyben, részben versenyen kívül indított filmekkel részt vesz a seregszemlén a hagyományos filmgyártó országokon túl a többi között Kuba is, egész estét betöltő játékfilmmel (Gyökerek nélkül), mindkét Németország, a közép-európai szocialista országok, Irán, Japán, Mexikó, Svédország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Magyarország három játékfilmmel (Kardos— Rózsa: Gyerekbetegségek, Hentsch: Iszony, és a záró díszelőadásra meghívott Szegénylegények (Jancsó), továbbá Huszárik Zoltán rövidfilmje, az Elégia vesz részt a seregszemlén. Túl ezen Biró Yvette, a Filmtudományi Intézet munkatársa, meghívott előadóként a korszerű film szerkezetéről és a filmművészet esztétikájának és gyakorlatának fejlődéséről beszél, más művészi ágazatokkal egybevetve. Az előadást határozott érdeklődés előzi meg. Egyébként négy filmünk közül kettő (a Gyerekbetegségek és az Elégia) vasárnap már lepergett, szép sikerrel. A szakemberek kivált az Elégia rendezőjének sajátos látásmódját, ritmikáját, megoldási módjait értékelték. Tartalmi és formai tekintetben külön elemzést érdemel majd a fesztiválnak néhány eddig látott — s nyilván a későbbiekben vetített — filmje is, kivált abból a szempontból, merre látszik haladni napjaink filmművészete. Rövid és egyértelmű választ nehéz adni az így feltett kérdésre — a fesztivál fő érdekessége éppen, hogy még gyengébb filmjei is sokat megmutatnak az uralkodó tendenciák sokféleségéből. (Közöttük természetesen sok a formális, látszatújdonság.) Az Iszonyt szerdán délután vetítik, a Szegénylegények a seregszemle zárófilmje lesz június 5-én, vasárnap este. A magyar delegációt, amelynek tagjai között van Jancsó Miklós és Somló Tamás, a Szegénylegények rendezője és operatőrje, Hintsek György, az Iszony rendezője és Huszárik Zoltán, az Elégia rendezője, meleg és őszinte érdeklődés veszi körül, ami nem utolsósorban köszönhető a Szegénylegények Cannesban aratott — nem hivatalos — sikerének. Penaro — eddigi fesztivál tapasztalataim alapján bátran állíthatom — a legtartalmasabb és legrokonszenvesebb filmseregszemlék egyike. Rajk András — A szovjet színházi szövetség meghívására háromtagú küldöttség utazott a Szovjetunióba. A delegáció tagjai: Valentin Ágnes, a Magyar Színházi Dolgozók Szakszervezetének titkára, Both Béla, a Nemzeti Színház és Fodor Imre, a József Attila Színház igazgatója. NÉPSZAVA Könyv és otthon Kiállítás nyílt kedden a Váci utcai Csók Galériában azzal a céllal, hogy könnyen hasznosítható tanácsokkal, akár házilag is megvalósítható »fogásokkal« szolgáljon azoknak a könyvbarátoknak, akiknek gondjaik vannak a kötetek elhelyezésével. Modern lakásokban kialakítható lakrészeket — dolgozószobát, gyermekszobát, olvasósarkot — rendeztek be a kiállításon látható modern bútorokból, fix és állítható könyvespolcokból, szekrénykékből. Miért nem nőtt az ember az égig ? Ha van író, akire el gestapo’’ — amely megmondható, hogy intellektusa nem — mint szokás ekképpen megjelölni — metszően éles, hanem simogatóan lágy és bölcsen megértő, akkor Goda Gábor ilyen író. Több mint harminc év novelláiból válogatta mostani kötetét, viszontlátjuk a könyv lapjain a furcsa, bohókás Gavarinit, Tóth Flóriánt, akinek jelmeze mögé a szerző bújt el, a Legendák néhány szép darabját és szatirikus írásainak javát. Ha vázlatosan is, a kötet bemutatja az író eszmei fejlődését, attól az elegáns, de megborzadó lemondástól, amellyel az állig felfegyverzett fasizmust fogadta, egészen máig, a kispolgári erkölcsök, a karrierizmus, az önzés kemény és fanyarul okos bírálatáig. A Tóth Flórián-történetek a többinél is átfogóbb érvényűek; a valóság és az alkotás összefüggéseit vizsgálva, annak ürügyén, magáról az emberről szólnak: mi rejlik a lélekben, hogyan fordul fonákjára hol a gonoszság, hol a jóság. Goda e kötete is bizonyítja, hogy írója a mai magyar szocialista próza egyik legkiválóbb képviselője. (Magvető) B. Gy. F. Zene és polgár - zene és proletár A fiatal zenetudós-gárda jeles és jellegzetes tagja, Maróthy János ezúttal is nagyszabású tudományos vállalkozásba fogott. A zenével kapcsolatos, sok évszázadra viszszanyúló, sok könyvtárat megtöltő irodalomban sem igen akad számottevő, átfogó elemzés, amely a zenei kifejeződések osztály-összefüggéseit boncolná, tudományos alapossággal. A szerző előbb a polgárság zenei formáiról, s a kialakulásukat meghatározó tényezők bonyolult összefüggéseiről ad képet, majd — a félezer oldalas mű nagyobbik felében — a primitív közösség zenéjének, a paraszti népzenének, a „városi folklór”-nak és a munkás népzenének azonos tényezőit elemzi. Mindezt rendkívül nagy felkészültséggel és bizonyító erővel, zenei, és általános művészeti, valamint történeti ismeretek tiszteletet keltő tömegének birtokában. A mű alapvonása, hogy a zenét — sok téves kiindulású zenetudományi művel ellentétben — hatalmas egységként kezeli, amelynek a folklór, a klasszikusok, a tömegműfajok számos zenetörténeti típusa, a jazz, összefüggő, kölcsönhatásban álló részei. Kivételesen érdekes és újszerű része a műnek a munkás népzenével kapcsolatos kitűnő, marxista fejtegetés. (Akadémiai) R. A. Szerb Antal: VII. Olivér Igazi könyvheti csemegével lepte meg a kiadó Szerb Antal kedvelőit: kiadták az írónak annakidején angol álnéven megjelent könyvét, amelynek színpadi változatát Ex címmel láthattuk a színházban. Az önmaga ellen forradalmat szervezői kissé bohém természetű király ,kalandjai a regényben a leíró részek sajátos humoránál fogva szellemesebbek, mint a darabban, a verbális humor olvasva adja az igazi intellektuális élményt A történetet felesleges ismertetni, kápráztató ötlet-parádé, groteszk helyzetkomikum-revü, mulatságosabbnál mulatságosabb típusok kavalkádja a regény, amelynek szinte minden sorában egy-egy szellemes ötlet rejlik. Bravúros írói teljesítmény ez a könyv, szellemes írói játék, talán kikapcsolódásként, önmaga üdítésére írhatta ezt a kis remekművet. Persziflázsként is értelmezhetjük: korának nem egy jellegzetes helyzete, alakja bukkan fel, majdnem a felismerhetetlenségig kifigurázva, a polgári életforma gúnyos kritikájaként. Réber László rajzai teljes stílusegységben a könyvvel, kellemesen hatnak. (Magvető) H. M. akarja semmisíteni a haladó erőket, mindazokat, akik hisznek, bíznak Németország új, tisztább életében. Ami a formai megoldást illeti, arányos szerkesztés, magasfokú írói tudatosság, szabatos stílus jellemzi a humanista gondolatokat sugalló könyvet. A szuggesztív ábrázoló tehetség, a megdöbbentő drámai részletek, az érzékletes jellemzés állandóan ébren tartja az olvasó figyelmét. A Gruppe 47. „Spiritus rector”-ának regényét Póka Endre fordította le magyar nyelvre — sikeresen. (Európa) G. L Maróthy János: Hans Werner Richter: Legyőzőitek Hans Werner Richtert is — akárcsak sok más nyugatnémet írót — a borzalmas háború tette igazán íróvá. A negyvennyolc esztendős író, akit úgyszólván minden írásában a háború és annak erkölcsi, lelki, fizikai rombolása, a fasizmus továbbélése foglalkoztat — a most megjelent könyvében is őszinte humanizmusával, magasfokú szenvedélyével lep meg bennünket A „Legyőzőitek” is háborús regény. Pontosabban a regény első része az Olaszországi összeomlás idején, a cassinói fronton játszódik. A második rész pedig egy amerikai fogolytábort idéz, ahol tovább él és uralkodik a fasiszta terror, a sláger Palotai Boris: Örök harag Sok író leereszkedésnek érzi gyermekek számára közreadni valamelyik művét. Sokan hiszik azt is, hogy a kicsi olvasók számára akármit lehet írni. Palotai Boris nyolc kis novellája nem ilyen. Az írónő komolyan veszi kicsiny olvasóit, nem egy témáját feldolgozhatta volna „felnőtt”-novellában is, színvonal tekintetében pedig valamennyi kis írás igazi írói teljesítmény. Egyik-másik könynyesen megható, de többségükben vidám hangú, szórakoztató, s ugyanakkor valami rejtett pedagógiai-nevelői célzatú kis történetek ezek, valamennyiükből a gyermekek iránti szeretet sugárzik. A legfigyelemreméltóbb,, hogy mind a nyolc novella mai gyermekekről szól, s ennek kapcsán modern korunk nem egy fontos társadalmi problémáját is érinti az írónő. Kedvesek, bájosak ezek a kis írások, különösen élvezetes olvasni Palotai Boris szellemesen könynyed párbeszédeit. A kötetet Lukáts Kató rajzai díszítik. (Móra) H. M. 1966. június 1