Népszava, 1966. december (94. évfolyam, 283–308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 94. ÉVFOLYAM, 283. SZÁMÁRA 60 FILLÉR 1966. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Belpolitikai életünk, az államigazgatás és a gazdaságpolitika kérdései az MSZMP IX. kongresszusának tanácskozásain Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szerda reggel 9 órakor folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongreszszusa. A délelőtti tanácskozást Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Ezután Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula: Kosos munkánk nyomán újabb nagy eredmények születtek Központi Bizottságunk beszámolója tömörenvázolja a szocializmus teljes felépítésének feladatait — mondotta bevezetőben. — Engedjék meg, hogy a beszámolóhoz kapcsolódva elsősorban belpolitikai életünk és külpolitikánk néhány kérdéséről szóljak. Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitűzéseit és odaadóan munkálkodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszélesebb körű nemzeti egység. Pártunk egyik legfőbb feladatának tekinti, hogy ezt az egységet tovább szilárdítsa, műnkésosztályunk vezetésével tovább erősítse népünk összefogását a szocializmus teljes felépítésére, az imperializmus elleni harcra, a béke védelmére. Leninnek a proletárdiktatúráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztályszövetség is a munkásosztály vezetésével. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában mi ezt az osztályszövetséget a nemzeti egység politikájával valósítjuk meg. A formálódó, erősödő szocialista nemzeti egység azonban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a kulákok ellen folyik és nem utcai tüntetésekben, sztrájkokban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irányítja pártunk a legszélesebb tömegeket a szocializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osztályharc eszközei és módszerei is tovább változnak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől gazdasági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban. A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Hazafias Népfront-mozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: a kommunistáknak a nemzeti egységért immár három évtizede folytatott harca bizonyítja, hogy számunkra a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztálynélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula, majd a népfront történelmi elemzése után így folytatta: A szocializmus építése több párt együttműködésével is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpártrendszer, s fejlődésünknek ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a többpártrendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó népünk nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bizalma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más párt,ak. l.ptpypserp egyaránt, a társadalmi élet minden területén. Meg vagyunk győződve arról, hogy a népfront bizottságai és akitivistáinak százezrei vállalják és sikerrel teljesítik e nagy feladatokat. A Hazafias Népfront szerepének növekedését mutatja az is, hogy társadalmi tevékenysége mellett az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. Arra törekszünk, hogy a népfront közjogi tevékenysége még jobban erősödjék és fejlődjék, és még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk demokratizálódásához. A szocialista építésben elért eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között kialakult viszonynak is. Erről a beszámoló részletesen beszélt. A Központi Bizottság beszámolója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati országban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták között, közös politikai akciók érdekében. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már befejeződött, s együttműködéssé, közös munkává érlelődött. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és egyházak közti együttműködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus egyház között kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A katolikus egyház lojális hazai vezetőivel kialakított együttműködés eredményeként létrejött megállapodás népköztársaságunk nemzetközi sikere volt. Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocializmusnak már nincsenek ellenségei, vannak, sőt az utóbbi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocskákról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős politikai és számos esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk ellenségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk, több embert foglalkoztatnak, s ezzel kapcsolatos gondolataikat, javaslataikat papírra is vetik. Ezután a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség — s kell is hogy legyen — a végzett munka szerint. A szorgalmasak és a lusták, a szakmailag képzettek és a képzetlenek, a kezdeményezők és a bürokraták, a nép érdekeit híven szolgálók és a csak saját érdekeikkel törődők megkülönböztetése nem ellentétes a szocializmus elveivel, s nem is volna helyes közéjük egyenlőségi jelet tenni. Sőt, úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdivel szemben. Valamennyi párt, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következményeit! A következőkben az államhatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólt Kállai Gyula. A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépítésében. Államhatalmunk és államigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egészet alkot, alapjában jól teljesítette funkcióit A szocializmus teljes felépítése azonban megköveteli a központi és a helyi állami vezetés tevékenységének további javítását. Szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak, gondosabban tárják fel a társadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyamatokat Elhatározott célunk, hogy minden szinten javítsuk a párt és az állami szervek együttműködését, hogy kialakuljon közöttük a helyes munkamegosztás. Állami szerveink sokat fejlődtek, tovább kell erősítenünk őket, hogy a megfelelő pártfórumtól kapott elvi-politikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülhessen egy, sőt több lépcsővel is feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el is kellene dönteni. Ily módon a felsőbb vezetés számára több időt lehet biztosítani arra, hogy idejében foglalkozzék azokkal a nagyobb jelentőségű, elvi-politikai állásfoglalást igénylő problémákkal, amelyeknek egyértelmű eldöntése útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Erősítsük a vezetés minden szintjén a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az államhatalmi szervek — kezdve az országgyűléstől egészen a községi tanácsokig — rendszeresebben gyakorolják azt a jogukat, amely szerint érdemben ellenőrizhetik végrehajtó szerveik munkáját. A kongresszus szónoki emelvényén Kállai Gyula (MTI Fotó — Papp Jenő felvétele) A küldöttek egy csoportja a tanácskozáson (MTI Fotó — Papp Jenő felvétele) arra törekszünk, hogy a népfront közjogi tevékenysége erősödjék A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani! Ennek alapja az, hogy pártunk ezer meg ezer szállal van összekötve a dolgozó tömegekkel, a nemzeti egység politikáját folytatja. Ennek kerete és formája pedig a Hazafias Népfrontmozgalom. A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Ha a népfront-mozgalomban a munkásosztálytól a városi kispolgárságig minden osztály és réteg, a kommunistáktól az egyházi személyekig, a különböző világnézetű és szemléletű, de alapjában azonos társadalmi törekvésű emberek vesznek részt. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfront-mozgalom még szélesebb körben, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun Az új gazdasági mechanizmus bevezetése a szocialista demokrácia kiszélesítését szolgálja Társadalmi viszonyaink és erősödő nemzeti egységünk lehetővé, a szocializmus teljes felépítésének feladatai pedig szükségessé teszik a szocialista demokrácia további szélesítését mind a politikai életben, mind pedig a gazdasági termelő munkában. A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is! Amikor a szocialista demokráciát tovább szélesítjük, azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogokkal, mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, termelőszövetkezete ügyeinek, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek intézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A növekvő üzemi önállóság maga után vonja az üzemi demokrácia növelését. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszervezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése nagy feladatot ró az állami és társadalmi szervekre. Ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítaniuk kell, hogy az üzemek dolgozóinak, a termelőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak. Kállai Gyula ezután kifejtette, hogy a közügyek mind A tavaszi választások és az új alkotmány előkészítése Az állami vezetés megjavításában nagy szerepük van a minisztériumoknak és tanácsoknak. Mivel a vállalatok és a tanácsok önállósága növekedik, az egyes minisztériumok munkájában a mindennapos operatív vezetés helyett a reájuk bízott terület fejlesztésének nagyon összefüggő kérdései, ágazatuk legfőbb összefüggéseinek meghatározása, a műszaki fejlesztés feladatainak kidolgozása és megvalósítása, a vállalatok tevékenységének elemzése és gazdaságpolitikai irányítása kerül előtérbe. A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos feladatunknak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek további feladat- és hatásköröket, anyagi eszközöket adjanak át a tanácsoknak, a megyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbb szintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. . A politikai demokrácia további kibontakoztatását szolgálja az új választójogi törvény, amelyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új törvény alapján tartjuk. Az új választójogi törvény kibővíti annak lehetőségét is, hogy az országgyűlés munkája érdemibb, elevenebb legyen, s mint legfőbb államhatalmi szervünk, ellenőrizze állami életünket, a kormányzati munkát. Indokolt az is, hogy a jelenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az új gazdaságirányítási rendszert is — pontosan meghatározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei azt is tartalmazzák, hogy hazánkban 1949 óta végbement változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat, a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsákmányolást, forradalmi változások történtek a tulajdonviszonyokban és társadalmunk osztályszerkezetében, tovább fejlődött államrendünk és társadalmi szervezetünk, leraktuk a szocializmus alapjait, s a szocializmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket. Az új alkotmány kidolgozása csak széles körű előkészítéssel oldható meg, amelybe be kell kapcsolnunk a tudomány és a gyakorlat legjobb szakemberei mellett a dolgozó tömegeket Reális cél az európai biztonság megszilárdítása Új alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredményeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése