Népszava, 1967. január (95. évfolyam, 1–26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Iág proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 95. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1 FORINT 1967. JANUÁR 1. VASÁRNAP Az új esztendőre írta: Gáspár Sándor(saládi körben már mindenütt elhangzottak a jókívánságok. Testvérek, barátok, elvtársak és munkatársak kívántak egymásnak békét, örömet, boldogságot. A legkisebb közösségek, a családok szintén elkészültek a számvetéssel is: mennyit váltott valóra a tervekből az 1966-os esztendő, mivel gazdagodott az életünk és mi nem valósult meg. Ezen az ünnepi reggelen — az emberi szándékok azonos hullámhosszán — könnyű összegezni a nagyobb család, az ország erejének gyarapodását, mert a szocializmus teljes felépítésének történelemformáló munkájában az egyéni és a társadalmi boldogulásnak közös forrása van: az együttesen végzett munka eredménye, hazánk, a Magyar Népköztársaság felemelkedése. A jól végzett munkából fakadó őszinte örömmel mondhatjuk el, hogy a dolgozó nép az elmúlt évben is méltóképpen szolgálta a szocialista társadalom megteremtésében vállalt történelmi hivatását. A munkásosztály példamutató aktivitással fejezte ki a szocializmus ügyével azonos szándékait; gazdasági, politikai és társadalmi életünkben egyaránt élen járt. Társadalmunk nagy ereje, céljaink megvalósításának biztosítéka a nép — párttagok és pártonkívüliek, munkás, paraszt és értelmiségi milliók — összeforrottsága. Ennek a termékeny egységnek a megteremtésében is a legnagyobb érdem a munkásosztályé, amelynek gazdag hagyományokra épülő közösségi érzése és forradalmisága egész népünket, társadalmunkat formáló erő. Itköszöntünk az 1966-os évtől, amely- Inek legnagyobb politikai eseménye egész népünk számára pártunk IX. kongresszusa volt. Közéletünknek ezen a legfontosabb fórumán mértéktartó számvetés készült eredményeinkről, tennivalóinkról. A kongresszusi határozatban — gazdasági, társadalmi és politikai előbbrehaladásunknak ebben a sokoldalú dokumentumában — nincsenek nagy szavak, különleges jelzők. A határozat társadalmunk erejét, lehetőségeit, a szocialista építés célját magába foglaló nemzeti munkaprogram. Lényege egyetlen tömör mondatban összefoglalható: életünk minden területén, társadalmunk minden tagjától becsületes és odaadó munkát vár az ország. A termelőerők és a szocialista termelési viszonyok továbbfejlesztésének, a szocialista társadalmi rend erősítésének, az életszínvonal emelésének, az életkörülmények további javításának forrása ez. Az új esztendő első napján különlegesen indokolt mindnyájunk számára eggyel megtoldani az ünnepi jókívánságokat. A mai nappal a harmadik ötéves terv második évébe léptünk. Nemcsak jó egészségre, de az eddigieknél felelősségteljesebb munkára van szükség, hogy elvégezhessük idei feladatainkat. Tennivalóink szaporodnak. Mint ismeretes, már ebben az évben szervezetten fel kell készülnünk az 1968-as évre, gazdasági irányítási rendszerünk reformjának bevezetésére. Az új gazdálkodási rend minden eddiginél nagyobb mértékben feltételezi és számít a dolgozó milliók aktivitására, kezdeményezőkészségére és felelősségérzetére. A tömegek bevonása a célok meghatározásába, az ügyek eldöntésébe kiteljesedik. A munkásosztály közvetlenebb módon és tömegesen kapcsolódik be a gazdasági vezetésbe, a közügyek intézésébe. Céljaink elérése, terveink megvalósí- t tása természetesen nem egyéves a program. A termelés szerkezetének és gazdaságosságának javítása nem rövid folyamat. De már ebben az évben meg kell teremtenünk az ehhez szükséges feltételeket. Gazdasági, társadalmi, politikai és emberi vonatkozásban egyaránt. Gazdag és felelősségteljes program ez. Kemény, munkás évet ígér. A magyar szakszervezetekre különösen nagy feladat, megtisztelő szerep hárul céljaink megvalósításában. Növekszik a társadalmi követelmény a szakszervezetekkel szemben. Tennivalóink összetettebbek, bonyolultabbak lesznek. Mindazt továbbra is végeznünk, tennünk kell, amit az elmúlt esztendőkben. És, ha lehet — még egy kicsit jobban. De az idén és a következő években foglalkoznunk kell sok minden mással A szakszervezeteknek, sajátos helyzetüknél fogva, állást kell foglalniuk társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden fontos kérdésében. Ismerniük kell a dolgozók társadalmi és egyéni szükségleteit, és azok kielégítésére időben elképzeléseket, javaslatokat kell kidolgozniuk. Intézményesen és szervezetten biztosítaniuk kell a dolgozók részvételét az üzemek vezetésében. Meghatározott szerepük lesz a szakszervezeteknek elosztási rendszerünk tökéletesítésében. A termelésre ható módon, a munka társadalmi hasznosságát szem előtt tartva, szorgalmazniuk kell a differenciáltabb jövedelemelosztást és természetesen az igények differenciáltabb kielégítését is. A reális lehetőségeket figyelembe véve, ki kell dolgoznunk javaslatainkat a munkaidő csökkentésére. Az eddiginél hatékonyabban kell fellépni a világnézetünktől, szocialista céljainktól idegen nézetek, szokások, jelenségek ellen, amelyek a munkásosztály soraiban is még megtalálhatók. Ugyanakkor nagyobb szerepet kell vállalni a munkásközvélemény formálásában, a szocialista tudat kialakításában, világnézetünk terjesztésében. Egyszóval: mint a munkásosztály, a bérből és fizetésből élő dolgozók legátfogóbb osztályszervezetének, a szakszervezeteknek fontos társadalmi garanciát kell vállalniuk, hogy célkitűzéseink, terveink szocialista módon valósuljanak meg. A következő napokban, hetekben választják meg az üzemekben, a munkahelyeken az új szakszervezeti tisztségviselőket, készülve a magyar szakszervezetek soron következő kongresszusára. A választások és a kongresszusi tanácskozás egyaránt annak a munkának a része, amelynek során szakszervezeteink felkészülnek a szocializmus teljes felépítésében rájuk háruló felelősségteljesebb feladatok elvégzésére. A szervezett dolgozók millióinak egyre inkább fokozódó társadalmi, közéleti aktivitása, bizalma, a szocializmus iránti hűsége a legfőbb biztosíték arra, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom méltóképpen tudja képviselni a személyes munkásgondokat és az országos érdekeket egyaránt. Az óévtől vett búcsú s az új köszöntése mindig gazdag tára a gondolatoknak. Sokat végeztünk 1966-ban és sok tervünk, tennivalónk van erre az esztendőre is. Munkánkra és eredményeinkre nemcsak a mi társadalmunk figyel. Határainkon túl is munkások százmilliói követik figyelemmel életünk alakulását. Az új esztendő első napján testvéri érzésekkel köszöntjük a szocialista országok dolgozóit és valamennyi munkástestvérünket világszerte. Őszinte szívvel kívánjuk, hogy érjenek el nagy sikereket országuk építésében. Az elnyomott országok munkásmilliói számára pedig adjon erőt harcuk folytatásához a magyar munkásosztály mindig segítőkész szolidaritása is. A népek alkotó erőinek kibontakoztatásához ma úgy kell a béke, mint az élethez a levegő. Amikor ma kimondjuk ezt a szót: béke, Vietnamra gondolunk. Erre, a szabadságáért hatalmas anyagi és véráldozattal harcoló kis országra és hősi népére, Vietnam mellett áll ki ma az egész békeszerető emberiség. Kívánjuk, hogy az új esztendőben új, nagy sikerek koronázzák a vietnami nép szabadságharcát, s az 1967-es év vigye előre a vietnami kérdés igazságos rendezését. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép — híven internacionalista kötelezettségeihez, híven a nemzetközi munkásszolidaritáshoz — mindent megtesz, hogy az új évben a maga részéről is tovább növelje a béke, a szocializmus és a társadalmi haladás történelemformáló erőit. Nagy, nemzeti és osztálycéljaink valóra váltása, a szocializmus teljes felépítésének új, nagy feladatai fokozott tettvágyat, valamennyi alkotóképesség széles körű és sokoldalú kibontakozását igénylik. Az új év első napján szívből fakadó, őszinte szeretettel köszöntjük a magyar szakszervezetek nevében munkásosztályunk, a szervezett dolgozók millióit, dolgozó népünket. Országépítő feladataink, internacionalista kötelezettségeink megvalósításához kívánunk valamennyi magyar szervezett dolgozónak, egész népünknek jó munkát, sok sikert, erőt, egészséget! Az Elnöki Tanács március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1967. március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását. Az Elnöki Tanács meghatározta az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsi választókerületek számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Közlöny január 2-i számában jelennek meg, a hivatalos lapnak ugyanez a száma tartalmazza a választások lebonylításáról szóló, kormányrendeletet-'is.. ' ,Tzek és a választókerületi bizottságok közreműködésével. A választási elnökségek 1967. március 6-án választási hirdetményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókénak nem mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet meghatározza a szavazatok összeszámlálásának rendjét, s úgy intézkedik, hogy a megválasztott képviselőknek és tanácstagoknak a mandátumot (megbízólevelet) márciusbanól kell átadni, . /-.a.. • • Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrendelet intézkedik a választók névjegyzékének összeállításáról és a választókerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a választási szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek, választási elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazatszedő bizottságok bonyolítják le. Az Országos Választási Elnökség 1967. január 23-án alakul meg, tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki. Az Országos Választási Elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvényességén, irányítja a helyi választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkáját. Elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét. Ugyancsak január 23-án alakulnak meg a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben a választási elnökségek. Ezek tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottságai jelölik ki. Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a választások törvényességén, közzé teszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi választások összesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki. Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án — választókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága, a tanácsi választókerületi bizottságok tagjait pedig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizottsága jelöli ki. A Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslata alapján a választási elnökség 1967. március 6-án megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. Ezek a választás napján gondoskodnak a szavazás lebonyolításáról, törvényességéről és zavartalanságáról, s megállapítják a szavazókörben a szavazás eredményét. A kormányrendelet szabályozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. A képviselőjelöltek és tanácstag-jelöltek jelölése választókerületenként történik. A törvény értelmében egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési jelöltekre és a tanácstag-jelöltekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél február 2-a és február 21-e között tartott gyűlései tesznek javaslatot. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik a választási elnökség Január 2-án megkezdődik a választók összeírása A kormányrendelet kimondja, hogy a választásra jogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell összeállítani. Ebbe fel kell venni minden nagykorú magyar állampolgárt, tehát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek, továbbá azokat, akik házasságkötésük folytán váltak, nagykorúvá. Nem lehet a választók névjegyzékébe felvenni azt, aki közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van, aki rendőri felügyelet alatt van, végül azt, aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választók névjegyzékének összeállítása céljából a kijelölt összeíróbiztosok január 3-a és 7-e között összeíró lapokat osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek ezeket a lapokat január 11-ig kötelesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, helyette hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. A választók ideiglenes névjegyzékét legkésőbb február 4-ig kell összeállítani, s február 6-tól 11-ig a tanács végrehajtó bizottságának hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből törvényellenesen történt kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe törvényellenesen történt felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifogást az ideiglenes névjegyzék közszemlére tételétől számított 8 napon belül a tanács végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni. Ha a végrehajtó bizottság azt állapítja meg, hogy a választónak a névjegyzékből történő kihagyása törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell felvenni. Az általa alaptalannak tartott kifogásokat a végrehajtó bizottság elbírálás céljából átteszi a járásbírósághoz, amely népi ülnökök közreműködésével — szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után — végérvényesen határoz. A választók ideiglenes névjegyzéke, valamint a pótnévjegyzék és a járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján a tanács végrehajtó bizottsága legkésőbb március 2-ig állítja össze a választók végleges névjegyzékét. Ezt 1967. március 3-a és 7-e között kell közszemlére tenni. Ha választójogosult személy a névjegyzék összeállítását követően megváltoztatja állandó lakóhelyét, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették.