Népszava, 1967. január (95. évfolyam, 1–26. szám)

1967-01-17 / 14. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 95. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM­ÁRA 60 FILLÉR 1967. JANUÁR 17, KEDD Ötszáz kormányközi, szakmai és tudományos szervező tevékenykedtek hazánk képviselői Ülést tartott a parlament külügyi bizottsága Az országgyűlés kül­ügyi bizottsága hétfőn a Parlament gobelin-termé­ben ülést tartott, s meg­tárgyalta a Külügymi­nisztérium 1967. évi költ­ségvetésének tervezetét. Az ülést, amelyen Pólyák János, az országgyűlés al­­elnöke is részt vett, Pul­­lai Árpád, a bizottság tit­kára nyitotta meg. Ez­után Böjti János külügy­miniszter-helyettes is­mertette a külügyi tárca ez évi költségvetési javas­latát, s ezzel összefüggés­ben rövid áttekintést adott népköztársaságunk külpolitikájáról, hazánk­nak a nemzetközi életben betöltött szerepéről. Bevezetőben hangoztat­ta: külpolitikánk célja az ország függetlenségének és szuverenitásának biz­tosítása, népünk szabad­ságának, szocialista vív­mányainak, békés építő­munkájának védelme. Rámutatott, "hogy hazánk külpolitikáját a magyar nép alapvető érdekei ha­tározzák meg, s változat­lanul az a törekvés hatja át, hogy erősítsük a szo­cialista országok egysé­gét, szélesítsük a népek harcát a békéért, s kap­csolatainkat — a törté­nelmi és földrajzi hely­zetünk, valamint gazda­sági lehetőségeink által meghatározott keretek között —­ a kölcsönös előnyök alapján tovább­fejlesszük. Kormányunk külpolitikai koncepciójá­nak — amely a szocialis­ta internacionalizmus le­nini elvein alapul — leg­főbb jellemvonása a­ Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok elmélyítése. A hagyományos magyar —szovjet barátság szün­telen ápolását és erősíté­sét kormányunk a jövő­ben is legfőbb külpoliti­kai feladatának tekinti. A nemzetközi élet megoldásra váró problé­máiról szólva a külügy­miniszter-helyettes hang­súlyozta, hogy pártunk és kormányunk — az inter­nacionalizmus alapján — teljes mértékben szolidá­ris a vietnami nép hősi harcával, s erejéhez, le­hetőségeihez képest min­den segítséget megad a testvéri népnek az ame­rikai imperializmus elle­ni önvédelmi harcához. A továbbiakban a fej­lődő országokkal kiala­kult kapcsolatainkról be­szélt. Célunk az imperia­listaellenes front erősíté­se, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a béke ügyének szolgálata. A külügyminiszter-he­lyettes megemlítette a to­vábbiakban, hogy a fej­lett tőkés országok vi­szonylatában is kedve­zően alakultak hazánk nemzetközi kapcsolatai, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a szuverenitás kölcsönös országgyűlésnek elfogás­­tiszteletben tartásának dúsza ajánlja. Az ülés elve alapján. A Magyar Egri Gyula zárszavával a Népköztársaság — az ért véget. (MTI) NSZK kivételével — va­lamennyi fejlett tőkés ál­lammal diplomáciai ösz­­szeköttetést tart fenn, s a kapcsolatokat a leg­több ilyen országgal nagykövetségi szintre emeltük. Böjti János részletesen kitért arra is, hogyan növekedett országunk te­kintélye a nemzetközi élet különböző fórumain. Megemlítette például, hogy hazánk az ENSZ-en kívül számos más nem­zetközi szervezet munká­jában is tevékenyen köz­reműködik, s szocialista államunk képviselői ösz­­szesen mintegy 500 kor­mányközi és nem kor­mányközi szakmai vagy tudományos szervezetben fejtenek ki aktív tevé­kenységet. A miniszterhelyettes tá­jékoztatóját követő esz­mecserében Pólyák Já­nos, az országgyűlés al­­elnöke, Hegyi Gyula és Mihályfi Ernő képviselő szólalt fel. Az észrevéte­lekre Böjti János vála­szolt, majd Pullai Árpád foglalta össze a tanács­kozás eredményét A bi­zottság a külügyi tárca 1967. évi költségvetési tervezetét elfogadta és úgy döntött, hogy az or­szággyűlésnek elfogadásra javasolja. (MTI) A honvédelmi bizottság ülése Hétfőn Egri Gyula el­nökletével ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága. A tanácskozá­son, amelyen részt vett és felszólalt dr. Beresztó­­czy Miklós, az ország­­gyűlés alelnöke is, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter el­ső helyettese számolt be a honvédelmi tárca múlt évi gazdálkodásának eredményeiről és ismer­tette az 1967-es költség­­vetés tervezetét. A Honvédelmi Minisz­térium 1966-ban az elő­irányzottnál valamivel ki­sebb összegből oldotta meg feladatait. Ugyanak­kor, a követelményeknek megfelelően, tovább kor­szerűsítette néphadsere­günk felszerelését, bizto­sítva népünk szocialista vívmányainak védelmét, a Magyar Népköztársaság határainak sérthetetlensé­gét Tovább erősítették a szocialista országok fegy­verbarátságát, elmélyítet­ték, még gyümölcsözőbbé tették a magyar néphad­sereg és a szövetséges hadseregek harci és ki­képzési együttműködését A magyar csapatok is részt vettek a hazai és a nemzetközi közvélemény nyilvánossága előtt lezaj­lott Vltava-hadgyakorla­­ton. Kiérdemelték a Var­sói Szerződés parancsnoki karának elismerését, s magatartásukkal, szemé­lyes példamutatásukkal is jól szolgálták a népek barátságát. A honvédelmi miniszter első helyettese nyomaté­kosan aláhúzta, hogy az elmúlt évben tovább szi­lárdult és még egysége­sebbé vált a magyar nép­hadsereg személyi állo­mányának politikai ma­gatartása, erkölcsi arcu­lata. A párt és a kor­mány politikája iránti bizalom, az erősödő er­kölcsi-politikai egység jel­lemezte a tiszteket és ka­tonákat. Az előadó arról is be­számolt, hogy 1966-ban nagy gondot fordítottak a személyi állomány egész­ségének védelmére. Újabb területekre terjesztették ki a megelőző szűrő- és egyéb vizsgálatok soroza­tát. Néphadseregünk tagjai a népgazdaság különböző területein is részt vállal­tak számos fontos feladat megoldásából és gyümöl­csözően kamatoztatták se­gítő­készségüket. Az új kiképzési rendszerű mű­szaki csapatok a Közle­kedés- és Postaügyi Mi­nisztérium, valamint az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál — magas- és mélyépítési munkákon —, több mint egymillió na­pot dolgoztak, s mintegy 750 millió forint értékű munkát végeztek. A nép­hadsereg különböző ala­kulatainak katonái ezen­­kívül további, összesen 235 000 nap munkával se­gítették a mezőgazdasá­got, az ár- és belvíz elle­ni küzdelmet stb. Csémi Károly ezután hangsúlyozta, hogy a Honvédelmi Minisztérium 1967. évi költségvetésének tervezete megfelelő anya­gi eszközöket biztosít néphadseregünk felké­szültségének növeléséhez és a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez. Sokrétű tevékenységük programjában figyelem­mel kísérik a bevonuló 18 évesek megterhelését, tel­jesítőképességéig állóké­pességét, ügyelnek arra, hogy a követelmények összhangban álljanak élet­kori sajátosságaikkal. A hadsereg az új esz­tendőben is segíti majd a népgazdaság különböző területeit. 1967-ben to­vább növelik az új ki­képzési rendszerű mű­szaki csapatok létszámát. S 1967-ben további jelen­tős lépést kívánunk tenni hadseregünk fejlesztésére, korszerűsítésére, erősíté­sére. Ezután is az a cé­lunk, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres erőivel együtt készen álljunk szocialista hazánk védelmére, a béke fenntartására, s — ha kell — az agresszor megsem­misítésére. A referátumot követő véleménycserében felszó­laló képviselők — Egri Gyula, Mo­lnár György, Nagy Richárd és Putnoki László — elismeréssel szóltak a Honvédelmi Minisztérium és a magyar néphadsereg múlt évi eredményeiről, idei ter­­veiről Nyomatékosan alá­húzták: a következő he­tekben, hónapokban­­ az eddiginél is nagyobb gon­dot kell fordítani a most felnövő új nemzedék, a társadalom valamennyi rétegének honvédelmi ne­velésére Az országgyűlés hon­védelmi bizottsága a­ Honvédelmi Minisztérium 1967. évi költségvetésének tervezetét elfogadta, s az Újabb légitámadások Hanoi térségében 4000 amerikai művész és író a bombázások ellen Morse szenátor támadja Johnsont Az P—1OS-ös amerikai vadászbombázók hétfőn a derült időt felhasználva — december 19-e óta elő­ször — ismét Hanoi kör­nyékét bombázták. A gé­pek a VDK fővárosától mintegy 20 kilométerre fekvő Ha Gia-i üzem­anyag-raktárakat bom­bázták. A saigoni ameri­kai katonai parancsnok­ság szóvivőjének jeözlése szerint a támadók ellen felszálltak az észak-viet­nami légelhárítás legmo­dernebb típusú, MiG—21 mintájú vadászgépei. A jelentésekből nem tűnik ki, hogy közvetlen légi­harc alakult-e ki a táma­dók és a főváros védelmét biztosító gépek között Az amerikai vadászbombá­zók hétfői támadásának másik célpontja a Hanoi­tól közel 50 kilométerre fekvő Viet Tri-i rendező pályaudvar volt, amelyen egyebek között a kínai határ felé vezető vasúti fővonal is áthalad. Ame­rikai közlés szerint a fő elosztó állomást több ta­lálat érte. Utólagos jelentések sze­rint az amerikai légierő vasárnap 94 bevetésben támadta a VDR területét. Robert Baldwin ameri­kai haditengerészeti ál­lamtitkár hétfőn Saigon­ban tartott sajtóértekezle­tén beismerte, hogy a VDK elleni támadások során »több bomba célt tévesztett, és nem csupán katonai objektumokban okozott pusztítást«. Bald­win ugyanakkor mindezt csupán a kedvezőtlen idő­járási viszonyokkal ma­gyarázta, és támadta Sa­­lisburyt, a New York (Folytatás az 5. oldalon) Csaknem minden könnyűipari vállalatnál osztanak nyereségrészesedést Átlagosan 16 napi munkabérnek megfelelő összegre számíthat az iparág Évről évre tapasztalhat­juk, hogy a könnyűipar egyre jobban elégíti ki a bel- és a külföldi vásár­lók minőségi és választé­ki igényeit. A tárca 1966. évi tevékenységéről most elkészült előzetes statisz­tikai gyorsjelentés viszont arról tanúskodik, hogy jelentősen javultak a gaz­dálkodás egyéb mutatói is.A számok tanúsága sze­rint a könnyűipar 1966. évi termelésének meny­­nyisége 6,4 százalékkal volt nagyobb, mint az elő­ző esztendőben. Az idei terv mellékleteként ké­szült számítási anyag elő­irányzatát 2,4 százalékkal teljesítették túl. A terme­lékenység 4,7 százalékkal magasabb a tavalyinál. A termelés-felfutás nagyob­bik hányadát, 75 százalé­kát a termelékenység emelkedéséből fedezték. A költségszint körülbelül 1 százalékkal javult. A ja­vulás mértéke csaknem kétszerese a tavalyinak. Az eredményes gazdál­kodás, a jó munka jutal­m­ául —­ a nem végleges adatok szerint — mintegy 16 napi munkabérnek ■neg felelő nyereségrésze­­sedésre számíthatnak át­lagosan a könnyűipar dol­gozói. Ebből m m­s érin­tett vállalatok — több mint 3 napot exportrésze­sedés címén kapnak. Az előzetes felmérések sze­rint csaknem mindegyik könnyűipari vállalatnál osztanak majd nyereség­­részesedést Tűzvész a kiállítási csarnokban CHICAGO: Több száz tűzoltónak sem sikerült még elfojtani azt a tüzet, amely vasárnap éjszaka ütött ki a chicagói nagy kiállítási csarnokban. A hatalmas csarnoknak, amely öt hektárnyi terü­leten épült és 5000 férő­helyes színházat is magá­ban foglal, leégett a tete­je, és az egyik fala már beomlott. Régi római város KAIRÓ, Szueztől 350­0-1 klilométerre délre, a Vö­rös-tenger partján régi római város nyomaira bukkantak. Eddig egy kilo­ képtávírón érkezett méteres hosszú falat, egy templom romjait, latin feliratú köveket tártak fel. Működik a Merapi-vulkán DJAKARTA: A hatósá­­gok elrendelték a közép­ávas Merapi-vulkán kö­rül fekvő hét falu kiürí­tését A vulkán január 12-e óta működik, és ha­talmas lávatömeg közele­dik a falvak felé. Készülődés a lipcsei vásárra BERLIN: Az idei lipcsei tavaszi vásáron az NDK mintegy 230 000 négyzet­­méternyi területet foglal majd el Ezenkívül a szo­cialista országok 40 000 négyzetméternyi, a tőkés­országok kiállítói 73 000 négyzetméternyi területen mutatják be árujukat Nyitás a Rosszijában MOSZKVA: Európa leg-,­nagyobb szállodába, a­­moszkvai Rosszija Hotel hétfőn fogadta első ven­dégét. 1966-ban fejezte be első tervévét a Nyergesújfalui Viscosa Gyár új polyamid­­selyemüzeme, kiváló eredménnyel: 101 százalékra teljesítették éves előirány­zatukat. Újabb gépek beszerzésével a gyár termelőkapacitása még az idén to­vább nő. A képen: vágógép szeleteli a vastag szállá húzott polyamidot Balogh Sándor gépkezelő (MTI Fotó : Bara István felvétele) Javult a lakások felszereltsége, a lakásállomány minőségi összetétele Az Építésügyi Minisz­térium érdekes összeállí­tást készített az új laká­sok használati értékének, felszereltségének javulá­sáról. Az utóbbi években gyorsabb volt a fejlődés, mint amennyit a tervek előírtak. Az ország 15 éves lakásépintési prog­ramjában a második öt­éves terv időszakára meg­határozott lakásfelszerelt­­ségi előirányzatokat ki­vétel nélkül túlteljesítet­te az állami építőipar. Az újonnan épülő álla­mi lakásoknak például 65—70 százalékába ter­veztek fürdőszobát, a töb­bibe pedig mosdófülkét, de ténylegesen az új ott­honok 97,9 százaléka épült fürdőszobával. A második ötéves terv utol­só évében az állami épí­tőipar az átadott lakások­nak majdnem a felét lát­ta el távfűtéssel. Abban az évben — 1965-ben —, a központi-, tömb- és gázfűtéssel együtt a laká­sok 68,3 százaléka kapott korszerű fűtést, az elő­irányzott 60—65 százalé­kos arány helyett Az ötéves tervidőszakban át­adott lakásoknak több mint a felét bekapcsol­ták a gázszolgáltatásba is. A hazai lakások fel­szereltségében a beépített bútorok széles körű fel­­használása jelenti a leg­nagyobb eredményt A be­épített szekrénnyel és konyhabútorral épülő la­kások száma megkétsze­reződött a második öt­éves tervben. Az elő­irányzott 40—45 helyett 65—70 százalékos arány­ban kaptak beépített konyhabútort illetve gardrób-szekrényt az ál­lami erőből épített laká­sok. Ez a beépítés a la­kók bútorbeszerzési költ­ségeit lakásonként álta­lában 3000 forinttal csök­kenti A villannyal ellátott lakások arányszáma az 1949. évi 46-ról 76,5 szá­zalékra növekedett a vízvezetékkel és fürdő­szobával, vagy mosdóhe­lyiséggel rendelkező la­kások száma pedig 1949 óta megkétszereződött A legutóbbi statisztikai adatok szerint viszont így is még csak a teljes la­kásállománynak 31,7 szá­zaléka kap vízvezetéki vi­zet és 21,4 százaléka ren­delkezik fürdőszobával. (MTI)

Next