Népszava, 1967. január (95. évfolyam, 1–26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
A Turistarekord —1966 Az idén 125 országból fogadtunk vendégeket, többet, mint eddig bármikor. Tehát újabb idegenforgalmi rekord született. A statisztikai gyorsjelen-Minek köszönhető ez a vártnál is gyorsabb idegenforgalmifelfutás? A tömeges turizmus világjelenség, különösen Európában utaznak sokat. Az utazások gazdasági és politikai jelentőségét idejében ismertük fel, szervezési, technikai, gazdasági és egyéb intézkedések sorával segítettük elő az idegenforgalom fejlesztését. Ami talán a legfontosabb: jó hírünk van a világban, s ehhez hozzájárul az úgynevezett szájpropaganda is, tehát azok a tíz- és tízezrek, akik nálunk jártak, jól érezték magukat, szívesen ajánlják saját tapasztalataik alapján a magyarországi utazásokat Az idegenforgalom gazdái olyan nagy jelentőségű események lebonyolításánál, mint a kemping-világkongresszus, az atlétikai Európa-bajnokság, kitűnőre vizsgáztak. Az események is vonzanak, a szegedi szabadtéri játékok, a budapesti művészeti hetek, a szombathelyi Sabaria-napok, a mohácsi busójárás 1966-ra fértek be igazán, színvonalukban, tartalmukban. Családok és A nagy kérdőjel: a családok. A szálloda drága, nem beszélve arról, hogy a gyerekek nem is szeretik, hiszen az iskola, az egész évi kötöttség után tések szerint 11 hónap alatt 2 893 000 külföldi járt nálunk, 800 000-rel több, mint a múlt év azonos időszakában. M thely, Budapest ' mot ígér, érdekességükben ma már olyan szintet képviselnek, hogy érdemes értük ide- utazni. Az alapvető gondot a szállodakérdés, tehát a vendégek elhelyezése okoz za. 1966—70 között 7420. férőhellyel gyarapodunk, a szálloda azonban a kis- pénzű turistáit számára drága, s a beruházásnak határt szab az is, hogy a szezon lényegében néhány hónapra korlátozódik. A nagy tartalékot a fizető- vendég-szobák, a kempin-gek és a turistaszállók, a diákszállók jelentik. A kempingekben több mint 50 000 hely van, ezeket nem bővíteni kellene már, hanem korszerűsíteni. A fizetővendég-szobákban egyszerre 22 000 vendéget tudnak fogadni, csak Bu-dapesten például 6071-et. Ez a megoldás a turistáinak is előnyös, hiszen olcsóbban kap szállást, az államnak is, mert beruházás nélkül tud vendé- eget fogadni, és a szállás- adónak is: a fővárosban átlagosan egy ágy után 4377 forintot fizettek ki az idén, a bungalow nem ad igazi felüdülést, a szabadságot. Sokan nem szeretik a kempinget, a bungalow-t keresik. Nálunk a faházakban jelenleg 2300 hely van. Tehát tevés — és nem is az igazi. Ugyanis a jó megoldás az, amikor ezekben a lázakban tussolóhelyiség is kisebb főzési lehetőség s van. Az IBUSZ ilyen életeket szeretne 40—50 lázzal, nemcsak a külföldiek, hanem a belföldiek s keresnék. Külföldi szakemberek sokszor hangozatták, nem használjuk ki a Balaton adta lehetőségeket, ez a családok üdülőparadicsoma, hiszen nincs még egy tó Európában, amely ennyire ideális lenne gyerekek számára. Jövőre kísérletképpen néhány helyen az IBUSZ a Balaton mellett az ott üdülő szülőktől átvállalja a gyerekeket, pedagógusok vigyáznak rájuk, és sportolási lehetőségről is gondoskodnak. Tatán pedig külön üdülőtábort rendeznek be csak serdülő korú gyerekeknek. Amit még hiányolnak a külföld Egy országot Egy adatra fel kell figyelni: a külföldiek közül az idén 1 385 000 turista csak átutazott az országon. A legtöbben Jugoszlávia felé igyekeztek. Ügyes propagandával, megfelelő programmal el lehetne érni, hogy ne csak »»átrohanjanak« az országon, hanem rövidebbhosszabb időt el is töltsenek itt Az, akit »rá tudunk venni«, hogy eltöltsön egy-egy napot Budapesten vagy más városunkban, bizonyos, hogy visszatér hozzánk. Sokszor felmerül a kérdés, ki a házigazda? Van, aki úgy véli, kizárólag az utazási vállalatok, a hivatalos állami szervek. Az igaz, hogy a technikai előfeltételek megteremtése az ----------------------------diek: rossz időben szinte egyáltalán nincs a Balaton mellett fedett sportlétesítmény. Évek óta visszatérő gond az utószezon. Mindenki elismeri, tenni kellene valamit. Az egyik nagy kihagyott lehetőség a téli Balaton. Itt tipikusan az a baj — mint sok más esetben —, hogy különválasztják a belföldi és a külföldi turizmust. Pedig az egyik nincs a másik nélkül, hiszen amíg üres, kihalt lesz a Balaton környéke, a befagyott tó, bár sok élményt, sportolási lehetőséget ígér, nem csalogatja a külföldit. A gyógyüdültetés kérdése, úgy látszik, megoldódik. Tavasszal már bizonyos, hogy Svédországból csoportok érkeznek, elsősorban Budapestre, hogy fürdőinkben keressenek gyógyulást. Vndégeket vár ő feladatuk. De házigazda a kalauz, a pincér, és mi is azok vagyunk. Hiszen a külföldit az ország, tízmillió ember fogadja, közös célunk, hogy megmutassuk legszebb vidékeinket, városainkat, történelmi emlékeinket, büszkélkedjünk mindazzal, ami itt az elmúlt két évtizedben történt, tehát számot adjunk eredményeinkről, a mai Magyarországról. Azt, hogy mennyit fordítunk idegenforgalmi célokra, nehéz megállapítani, hiszen az új országutak éppen úgy a turistacélokat szolgálják például, mint a szállodák, az éttermek. Csak a Balatonnál, a Duna-kanyarban évente több mint 300 millió forintot fordítanak beruházásra. A vendégfogadás előfeltételeinek megteremtésében ezrek és ezrek segítenek, tájegységi bizottságokban, patrióták, akik szeretik azt a vidéket, tájat, várost, ahol élnek, s tudják, munkálkodásukkal nemcsak az idegenforgalom ügyét szolgálják, hanem a turizmus fokozásával hozzájárulhatnak közvetlen környezetük gazdasági előrelépéséhez is. Moldovait Tamás Szeged, Szomba jó progra Miből Az egyik leggyakrabban használt idegen szó manapság: a deviza. Erről beszélnek az iparban, a külkereskedelemben, növekvő devizabevételekre számítanak a pénzügyi szakemberek. A lexikonban ezeket olvashatjuk a devizáról: —Francia szó, a nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz: külföldi pénznemre (valutára) szóló és külföldön fize t Bóden-díjat" Devizát, méghozzá nagy mennyiségű devizát hoz az országnak hazánk kiváló földrajzi fekvése. Magyarország Európa szívében fekszik és számos fontos nemzetközi vasúti, vízi és autóút halad az országon keresztül. Az ezeken át lebonyolított tranzit áruforgalom, jelentős devizát jelent, amelyet fuvardíj címén kapunk. A nyert bevételek nagyságára a legjellemzőbb: pontosan kétszerese az idegenforgalom bevételeinek. Ha egy külföldi repülőgép leszáll Ferihegyen, akkor a gépért vállalatabótlen-díjat fizet: ha a gép csak átrepül Magyarországon, nem kapunk érte semmit. És mi van az útvámmal? Néhány éve kétoldalú nemzetközi egyezmények nagyrészt »eltörölték« az útvámot, ami bevételcsökkenést jelent ugyan, lesz — ad éridő követelés vagy tartozás.* Érdemes utána nézni, hogy tulajdonképpen miből is lesz a deviza, hogyan alakulnak és miből tevődnek össze a népgazdaság devizabevételei? A legtöbb devizát természetesen az export hozza, a magyar ipar ezerféle termékei, amelyeket ma már több mint száz országba szállítunk. De ezen felül vannak más devizabevételek is, lássunk ezekből néhányat, fizet a repülő de csak látszólag, mert a magyar kamionok hasonlóképpen nem fizetnek útvámot, ha más ország autósztrádáit vagy fő útvonalait használják. Kevesen tudják, hogy jelentős devizabevételei vannak a postának is, az úgynevezett hírszolgálati tranzitdíjakból. A Magyarországon átvezető nemzetközi kábelek használati díjáért, az ezeken keresztül lebonyolódó távbeszélésekért, táviratokért, rádióadások továbbításáért, az URH- hálózat használatáért a Magyar Posta tranzitdíjat kap. Ha Londonból valaki Budapestre telefonál, úgy a posta a magyarországi szakasz «végdíját a devizában megkapja az angol postától, mint ahogy devizát jelentenek a hazánkon átmenő postai csomag- és levélszállítmányok is. eviza? a nevezési díjat, és házbért kapunk a külföldön levő magyar tulajdonú házak béreként, valamint jövedelmet a más államokban működő magyar vállalkozásokból. Jelentős mennyiségű deviza érkezik az országba a külföldről rokonaikat, hozzátartozóikat támogatóktól. Végül devizával fizetik a helydíjat a külföldi cégek, amikor kiállítanak Budapesten, például a tavaszi nemzetközi vásáron. Tiszteletdíj, szaba d tranzitdíjak mellett jelentős devizával szerepelnek az ország költségvetésében az idegenforgalomból származó bevétetelek, amelyek 1966-ban először haladták meg az egymillárd forintot. Miből lesz még devizá? Ha művészeink külföldön szerepelnek, labdarúgócsapataink külföldön fáj dalmi díj és társaik szanak, úgy tiszteletdíjuk ugyancsak devizát jelent az országnak. Devizát kapunk a szabadalmakért, licenszekért, szerzői jogdíjakért (sajnos, jelenleg még többet fizetünk ki, mint kapunk) és devizát hoznak természetesen a koprodukcióban készült filmek is. A nemzetközi sportversenyeken devizában fizetik a külföldiek Keleti imaszőnyeg — hozott anyagból Külföldi múzeumok, gyakran világhírű intézmények részére devizáért javítunk szőnyegeket és gobelineket. Hozott anyagból devizáért varrunk keleti imaszőnyegeket és végzünk üveglámpaburacsiszolást. Devizát ér azoknak a magyar szakembereknek a munkája, akik például Ausztriában magyar gyártmányú cipőkre a helyszínen szerelik rá az osztrák gyártmányú műkorcsolyát. Devizával fizet az a török kereskedő, aki nálunk vásárol japán festőecsetet és devizát adnak azok a nyugat-európai országok, amelyek szívesen vásárolják étkezési célokra a magyar békákat és csigákat. Devizabevétele van végül az országnak abból is, hogy több vállalat, főleg kisipari szövetkezet, »hozott anyagból« bérmunkát végez külföldi megrendelésekre. A felsorolt lista természetesen nem teljes. Inkább ízelítő — de hát a jó devizából soha nem lehet elegendő. Vándor Pál fl] Akinek módja van ellátogatni a Magyar Távirati Iroda, azaz MTI külpolitikai szerkesztőségébe — amely kapcsolatban áll a földkerekség hírügynökségeivel — és figyeli a hírek tömegét, amelyet innen továbbítanak a hazai sajtónak, figyeli a telexgépeket és a hírek alatti szignókat... óhatatlanul megkérdezi: vajon mit jelentenek ezek a szignók, milyen hírügynökségeket jelölnek a nagybetűk, amelyekkel az újságolvasó gyakran találkozik a külpolitikai híranyagok végén. Válaszszunk ki talán a világ legjelentősebb hírügynökségei közül hármat, s rajtuk keresztül ismerkedjünk a többi munkájával is. Kezdjük mondjuk a francia AFP-vel, az Agence France-Presse ügynökséggel, amelynek székhelye Párizs. Az AFP naponta félmillió szót továbbít a világba; e tudósítások elő■ szőr telexen vagy távírón futnak be a székházba (Place de la Bourse), s innen jutnak tovább. Több mint 950 telexgép, 75 rádiótelex az AFP gépparkja, ezenkívül autóbuszokra szerelt mozgó telex és rádiófotó állomások működnek még — nem beszélve a hordozható rádiótelefonokról. Az AFP jelenleg 92 külföldi irodát tart fenn és 75 külön tudósítót foglalkoztat. A következő hírügynök- DK szárnya • jégről szóljon először Mark Twain: »Csak két erő van, • amely világosságot tud vinni a Föld minden zu■ gába: a Nap az égen, és az Associated Press ide: lenn___1 Mark Twain iro• nikus megállapítása bizo■ nyos értelemben reális alapokon nyugszik k kü■ lönösen, ha napjainkban ■ vizsgáljuk a tőkésvilág egyik legnagyobb hírügy■ nökségének tevékenységét, a maga napi 3 millió továbbított szavával. Az AP - 1744 újságot, 1376 hazai ■ rádió- és televízióállomást lát el híranyaggal, az USA-ban, továbbá a földkerekség 70 nagy napi■ lapjával áll szerződéses viszonyban. A nyugati hír-ügynökségek közül viszonylag az AP hírei a legmegbízhatóbbak, ezeket 58 külföldi iroda, 2500 saját tudósító és több ezer »bedolgozó« továbbítja New Yorkba, az 50. Street és a 6. Avenue sarkán álló felhőkarcolóba. , Az AP-nél a konkurrensciaharc miatt létkérdés a gyorsaság, valamint a hírek szenzációs tálalása. Sajnos, ez nem mindig dicséri az AP jó ízlését, különösen uborkaszezon idején, amikor olyan hírt továbbít, amely egy általunk meg nem nevezett hölgy magánéletével kapcsolatos , »Sophie asszony válókeresetet nyújtott be férje ellen, aki rózsaszínű elefántokról álmodik A férj, hogy megszabaduljon a feleségét is zavaró n a Föld ki kényszerképzeteitől, igazi állatokat — macskát, nyulat, galambot — visz a hitvesi ágyba. (AP) Súlyosabban esik viszont a latba, amikor valamelyik nyugati hírügynökség a valóságtól eltérően informálja olvasóit a nemzetközi eseményekről! Bolygónk gigantikus nagyságrendű hírügynökségei közé tartozik a szovjet TASZSZ (Telegrafnoje Agentszvo Szovjetszkovo Szojuza) iroda, amelynek két hatalmas épületből álló székháza Moszkvában, a Tverszkoj körúton található. Teljesítménye: 24 óra alatt 2,5 millió szó, illetve 12 500 nyomtatott oldal. Ezt röpítik szét a világba a telex-vonalak, rádióállomások főképpen orosz, angol, francia, spanyol és német nyelven. Egyes külföldi TASZSZ- irodák, illetve képviseletek (5 világrész 88 országában) azonnal a helyi nyelvre fordítják a híranyagokat. A sürgős képeket képtávírón vagy rádión adják le Moszkvából. A TASZSZ 37 külföldi társirodával bonyolít le szerződéses alapon híranyagcserét. Főirodák: New York, London, Párizs, Berlin, Bonn, Nyugat-Berlin, Delhi, Tokió, Peking. New York, London és Párizs éjjel-nappal oda-vissza összeköttetésben áll Moszkvával. TASZSZ-irodák találhatók Európa valamennyi országában, kivéve Spanyolországot, Portugáliát és Luxemburgot. Kril Ázsia és a Távol-Keet legtöbb országában, az Arab-Keleten, továbbá 14 latin-amerikai államban, az afrikai kontinens 21 fővárosában működik TASZSZ-iroda. A TASZSZ-ügynökségnek vezérelve: hitelesség és maximális gyorsaság, ugyanakkor időszerűség és érdekesség! A hírközlő láncolatba már bekapcsolódtak a mesterséges holdak is — hasonlóképpen a többi nagy hírügynökségnél. Táblázatunkon feltüntetünk még néhány jelentősebb hírügynökséget: AJDN — (AUgenwiner Beutscher Nachrichtetidsemt) NDK Agerpress — (Agentie de Informatii Telegrafiere) román ANSA — (Agensia Nazionale Stampa Associate) olasz: Antaura — indonéz APA — (Austria Presse Agentur) osztrák BTA — bolgár CTK — (Ceskoslovenska, Tisková Kancelár) eseti szlovák DPA — (Deutsche Presse Agentur) NSZK Novosztyi — szovjet PAP — (Polska Agencja Prasowa) lengyel Prensa Latina — kubai Reuter — angol Tanjug — (Telegrafnoje Agencija Nova Jugoslavia*) jugoszláv Új Kína — (Kínai Népköztársaság) UPI — (United Press International) amerikai Végezetül egy szignó, amelynek nagybetűi semmi szín alatt sem tévesztendők össze a hírügynökségek jeleivel, csupán e kis írás elkövetőjének »hírügynökségét« jelentik. (JJ) MCDC ZAUA A 114 kilós harcsától a hatlábú borjúig Kis országunk nagy , érdeklődésre számot tartó különlegességekkel, érdekességekkel, kimagasló eredményekkel és teljesítményekkel búcsúzik az óesztendőtől. Kuriózumainkból egy kis csokorra valót állítottunk össze. Nem világrengető dolgok, de ezek nélkül az apró érdekességek nélkül szinte el sem képzelhető az élet. A házasság intézménye nemhogy kimenne a divatból, de népszerűsége egyre növekszik. Lényegesen több házasságot kötöttek az idén, mint tavaly és több esetben az anyakönyvvezetők nem tudtak hova lenni a csodálkozástól. Két esetben 60 éves volt a vőlegény és 13 évesek az arák. Még jobban meglepődött az az anyakönyvvezető, akihez 60 éves nő állított be, hogy 20 éves vőlegényével örök frigyre lépjen. Hymen rózsaláncát negyedszer vették magukra a nők közül 77-en, a férfiak közül pedig — lehet, hogy bátrabbak, lehet, hogy következetlenebbek — 170-en. Nap mint nap számolunk be balesetekről, az emberek gondatlansága és figyelmetlensége szinte határt nem ismerő. Az »év balesete« azonban mégis csak B. X. 35 éves Az anyakönyvvezető csodálkozik Részeg ember szerencséje Hármas ikrek A „legkisebb magyar" férfival történt, aki a Külső-Jászberényi úton erősen illuminált állapotban botorkált hazafelé. Megbotlott, elhasalt a két villamossín között. A sűrű ködben a villamosvezető az utolsó percben vette észre, hogy egy sötét test fekszik a sínek között és csak akkor tudott megállni, amikor már áthaladt fölötte. A mentők előbb értek ki, mint a tűzoltók és a mentőorvos, egy percet sem akarván késlekedni, bemászott a kocsi alá. Az érdeklődők lélegzetfojtva figyelték, amint az orvos visszafelé kúszott és maga után vonszolta az »áldozatot«, aki hosszában feküdt a két magasított sín között és a haja szála sem görbült meg. Még mindig az alkohol hatása alatt, szemrehányást tett, miért nem hagyták aludni. A horgászok és halászok — tisztelet a kivételnek — szeretnek »nagyot mondani«. Az azonban nem »halász-kacsa«, hanem való igaz, hogy a békési halászok a Marosból 114 kilós harcsát emeltek a partra, hosszas viaskodás után. A harcsaóriásnak szemmel láthatólag nem tetszett, hogy »kint volt a vízből«. Sokszor emlegetett kuriózum a hatlábú borjú. Nos, ez most valósággá vált, mert Szenczi Imre tsz-gazdálkodó Vas megyei háztáji gazdaságában, Csehimindszenten hatlábú bocs látott napvilágot. Vadászaink között is előfordul olyan, aki trófeáját nagyítóüvegen át látja. Az azonban nem »nagyítás«, hogy a Tatabányai Erdőgazdaság területén 280 kilós vaddisznó került puskavégre, 22 centiméteres agyarakkal De az a hatalmas szarvasbika sem kutya, amelyet a Mecsekben terítettek le. A nemes vad 110 centiméter magas és 13,5 kilós agancsán 13 hegyes ág volt. Három éve honosították meg az országban a növényevő halakat. A derék hínárpusztítók olyannyira megkedvelték a hazai vizeket, hogy reprezentánsukat 14 kilós súllyal tették partra a halászok. 1966-ban valamelyest emelkedett a születések száma. Közülük azonban több említésre méltó. Pécsett három iker fiú örvendeztette meg, egyenként 2 kilós súllyal anyukáját Egy szegedi édesanyuka »három a kislány«-nak adott életet, érdekességük, hogy a három leányka közül a legkisebbik 1,35 kg, míg a következő kettő pontosan 5—5 dekával volt nehezebb. Budapest sem marad el a hármasikrek rekordjától, a Schöpf— Merei koraszülött-kórházban egy leányka és két fiúcska született. A »legkisebb magyar« címet viszont ugyanennek a kórháznak 65 dekás ápoltja vívta ki 1966-ban: reméljük, annál nagyobb és egészségesebb lesz majd az idén! Szentiványi György m :nr ............1 -1 ' -síi * §|S| i'' , Téli napsütésben ( Sanda György felvétele)