Népszava, 1967. május (95. évfolyam, 102–126. szám)
1967-05-03 / 102. szám
Világ proletárjaiegyesüljetek! NÉPSZAVA •_________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA__________• 95. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1967. MÁJUS 3. SZERDA ! Az emberért, a jobb és szebb életért ,a valakit megbíznak egy feladattal, és arról meghatározott idő múlva számot kell adnia megbízóinak, a felelősséget érző, lelkiismeretes embernek az jár a fejében, vajon helyesen értelmezte-e a rábízott feladatot, munkája megfelelt-e a várakozásnak, s egyáltalán, mit szólnak majd tevékenységéhez, művéhez, alkotásához. Ehhez hasonlóról, sőt, teljesen azonos dologról van szó most is, ma, amikor a magyar szakszervezeti mozgalom legfelsőbb vezető szerve beszámolásra készül. Ezúttal egy nagy testület méri fel, vajon jól értelmezte-e a szervezett munkások és dolgozók akaratát, érdekeit, kívánságait, helytállt-e a korábbi, a XX. kongresszuson kialakított és kitűzött feladatok megvalósításában. Mit szólnak majd a több mint hárommillió szervezett dolgozó küldöttei arról a négy esztendőről, amely idő alatt a magyar szakszervezetek éppen az általuk kölcsönzött bizalommal végezhették szép és felelősségteljes munkájukat? Ezekre a kérdésekre adandó válaszokkal készült el a számvetés, amely magában foglalja sokszínű életünk szépségét, népünk, társadalmi haladásunk eredményeit éppúgy, mint a mindennapi élet gondjait-bajait és hibáit is. Mit mondhatunk majd el erről a négy esztendőről? Meggyőződésem szerint mindenekelőtt azt, hogy a párt helyes politikájának nyomán ezek az évek a legszebb lapok a magyar szakszervezeti mozgalom történetének könyvében. Soha nem volt még ilyen erős és befolyásos a munkásosztály és más dolgozó rétegek szervezett ereje a társadalmi haladásra, mint éppen az utóbbi esztendőkben. Szocialista rendszerünk további fejlődése, a dolgozók munka- és életkörülményeinek szemmel látható javulása a párt politikáját hűségesen és odaadóan segítő szakszervezeti mozgalom munkáját is jelzi, kifejezi. Ilyenkor az ember megilletődéssel, meghajtott fővel köszönti a szakszervezeti munkások tíz- és százezreit. Azokat, akik ügyünk iránti szeretetben, embertársaink érdekében végzett mindennapos, önzetlen társadalmi munkával segítik az emberi örömök kibontakozását, és mindértnemű gondjaik, bajaik enyhítését, megoldását. Nagy részük van abban, hogy ma a magyar nép élete vidámabb, boldogabb, hogy az emberek ereik és tudják, milyen kötelezettségük van önmaguk és embertársaik iránt a munkahelyeken, a földeken, az alkotás minden őrhelyén. Nagy részük van abban, hogy a kötelezettség teljesítése elismeréssel és megbecsüléssel párosul, hogy akik többet, jobbat és szebbet adnak, nyújtanak a társadalomnak, azok ennek arányában élvezik munkájuk, alkotásuk gyümölcsét. Elévülhetetlen érdemeik vannak abban hogy társadalmunk ma egészségesebben él. Vigyáznak és védik az emberek egészségét az ártalmaktól, mindazoktól a tényezőktől, amelyek egy óvatlan pillanatban bánatot és fájdalmat okozhatnak embertársaiknak. A legszebb elismerést talán azok a tettek érdemük, amelyekkel az emberek mindennapi gondjainak enyhítésében vesznek részt, őrt állnak törvényeink tiszteletben tartásában, óvják és megvédik az embereket a még helyenként jelentkező igazságtalanságokról, gondoskodnak a betegekről, a munkában már elfáradt öregekről, a gyermekekről és az arra rászorulók segélyezéséről. De ki tudná még felsorolni mindazokat az apró-cseprő ügyeket, amelyeknek a rendezése igen nagy szerepet játszik a nyugodtabb, örömtelibb élet kialakításában? Szép csokrot gyűjtöttem össze a már kinyílt virágokból, de nekünk a múlton és a jelenen túl, a jövőre is gondolnunk kell. Sokkal szebb céljaink vannak, mint amilyenekhez elérkeztünk. Mindenki számára boldog, szocialista hazát akarunk teremteni. A párt VIIi. és IX. kongresszusa megvilágította a közismert célhoz vezető utat. Olyan perspektívát rajzolt a magyar nép elé, amelyet minden becsületes hazafi megelégedéssel és örömmel fogadott. Az odavezető út azonban nem könnyű. A Az eddiginél is fokozottabb oda- ér adást, szorgalmat és becsületes helytállást kíván meg mindenkitől. Különösen sokat követel társadalmunk vezető erejétől, munkásosztályunktól és legnagyobb tömegszervezetétől, a szakszervezeti mozgalomtól. Ezért a munka számbavételén túl, ez a kongresszus azzal is történelmi munkára vállalkozik, hogy kialakítja a szakszervezeti mozgalom további feladatait és részvételének módjait szocialista társadalmunk teljes felépítésében. Ez talán sezt jelenti, hogy alapvetően megváltozik a szakszervezetek szerepe? Semmiképpen sem jelenti ezt. Változatlanul azon az úton kell járni, olyan feladatokkal kell foglalkozni, amelyen eddig is járt és amelyeket eddig is ellátott Ugyanakkor társadalmi rendszerünk fejlődésében, a gazdasági élet irányításában bekövetkező változások, valamint az emberek fokozottabb igényei alapján, tartalmában és méreteiben is nagyobb feladatokra kell vállalkoznia a szakszervezeti mozgalomnak. Munkájában jobban kell érzékelnie, közvetítenie s megoldania a társadalom igényeit és jobban kell koncentrálnia erejét azokra a tennivalókra, előtérben álló feladatokra, amelyeket a párt kongresszusa jelölt meg. Ezért még nagyobb közreműködést kell vállalnia gazdasági életünk fejlődésében, a minden ember életviszonyát befolyásoló anyagi javak termelésének tervezésében és kivitelezésében, mert abból élünk, amit megteremtettünk, határozottabban és felelősségteljesebben kell részt vennie annak kialakításában, hogy mit használjuk fel, fogyasszuk el, mit tartalékoljunk és fordítsunk a jövő megalapozására. A párt és a kormány célkitűzéseivel egyetemben, közreműködniük és őrködniük kell abban és afelett, hogy a munkások, a dolgozók életszínvonal-növekedése folyamatos legyen, hogy semmi se veszélyeztesse terveink szerinti szándékainkat, társadalmunk általános jóléti felemelkedését. És mert a szocializmus viszonyai közepette is előfordulhat, hogy az egyéni, csoport- vagy munkahelyi érdekek keresztezhetik, sérthetik az össztársadalom érdekeit, síkra kell szállniuk és el kell érniük, hogy az eszméinktől ideiglen törekvések — vadhajtások — ne érvényesülhessenek. Vágyaink valóra váltása azonban nemcsak társadalmunk anyagi javain múlik. A létfenntartáshoz szükséges javak bőségesebb biztosítása és mindaz, ami a jó, a szép életet jelenti számunkra, csak tudatos munkával mehet végbe. Az embereknek eszmeileg és érzelmileg is egybe kell forrniuk társadalmi rendszerünk céljaival. Ez most a legfontosabb feladataink egyike, amit el kell érnünk. A szocializmust magáénak valló, öntudatos és sokoldalúan képzett, művelt társadalom kialakításában fokozni és növelni kell a szakszervezetek eszközeit, közreműködését és felelősségét. A szocializmus teljes felépítésének időszakában tovább erősödik a szakszervezeti mozgalom közvetlen érdekvédelmi tevékenysége. Jobban kell élni mindazokkal a jogokkal, amelyekkel már eddig is törvényesen felruházták a szakszervezeteket , majd újonnan a belépőjogkörökkel együtt, olyan tevékenységet kell folytatniuk, amely megfelel annak a követelménynek, hogy az emberek fokozottabban vegyenek részt az életükkel, munkájukkal összefüggő kérdések véleményezésében, eldöntésében és megoldásában. Hatósugaruk egyre jobban kiterjed majd a munkaügyi feladatok, problémák megoldására, a társadalombiztosítás, a nyugellátás, az egészségvédelem, az üdültetés és más, úgynevezett apró ügyek elrendezésének egészére. S olyan feladatokra is, amelyek már kívül esnek az üzemen, a vállalaton és a hivatalon, közvetlen kapcsolatban állanak a lakóterületek, a szocialista együttélés mindennemű feladataival, gondjaival. Meggyőződésem, hogy a dolgozók szervivezeti ereje megbirkózik majd a III sokrétű és nagyobb igényű munkával. S a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusának határozatai nyomán megújult erővel tesz hitet magasztos céljaink mellett, társadalmunk gyorsabb fejlődése, építése érdekében. Az emberért„ a jobb és szebb életért. Timmy Imars Klaus osztrák kancellár és kísérete Budapesten (Tudósítás a 2. oldalon) _____________________________________________________________g Derűs, vidám májusi seregszemle valamennyi szocialista ország dolgozóinak, a szocialista közösség népeinek. Köszöntjük és szolidaritásunkról biztosítjuk a tőkés országokban a jobb életért, a demokratikus szabadságjogokért és a békéért küzdő osztálytestvéreinket. Együttérzésünkről és szolidaritásunkról biztosítjuk a gyarmati iga alól felszabadult országok dolgozóit, a Szabadságukért és nemzeti függetlenségükért harcoló népeket. Május 1. a proletárnemzetköziség harci napja. Ma ez az ünnep világszerte hatalmas tiltakozás is az amerikai imperialisták szennyes vietnami háborúja ellen. A világ népei tudják, hogy nem lehet felhőtlen, nyugodt májusa egyetlen népnek sem addig, amíg Vietnam egét amerikai repülőgépek sötétítik el, amíg a békés lakosság, asszonyok, gyermekek ezreit pusztítják barbár kegyetlenséggel. A nemzetközi munkásszolidaritás ünnepén teljes támogatásunk üzenetét küldjük a szabadságukért és békéjükért hősiesen harcoló vietnami testvéreinknek. Emeljük magasra a májusi ünnepien a nemzet- tközi munkásosztály hősi harcokban megszentelt vörös lobogóit! Ünnepeljük a világ dolgozóival együtt összeforrva a nemzetközi munkásünnepet! Éljen május 1., a szocializmus feltartóztathatatlan győzelmének és sikereinek hirdetője! Éljen a világ dolgozóinak harcos seregszemléje! A menetoszlopok néhány percig még a tér elején várakoztak, amikor az úttörők virágot szóró, jókedvű kétezrede megrohanta a tribünöket, hogy minél több vendégnek juttasson a pesti május elseje szekfüiből. Azután megindult a menet a már hagyományos sorrendben: elöl az »Éljen május elseje« felirat, azután nemzetiszínű és vörös zászlóerdő — ezt követően azonban új és idei aktualitású jelkép következett: hatalmas sarló-kalapácsos jelvény, 1917— 1967 felirattal, emlékeztetve a szocialista forrada(Folytatás a 2. oldalon) Napfény, virágok, lobogók, muzsika és léggömbök: ebben a vidám, valóban májusi keretben zajlott le 1967 munkásünnepe, a nagy seregszemle Budapesten. A huszonharmadik szabad május 1. reggelén a Dózsa György út környékén megteltek az utcák a gyülekezőkkel, maga a tér a díszemelvény főárbocaira felhúzott nemzetiszínű és vörös lobogóval, feliratokkal, Marx, Engels és Lenin arcképével díszítve várta a felvonulókat. A díszemelvényről nézte végig a felvonulást Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Blaha Béla, a Szaktanács elnöke és Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára. A menet élén a térre érkezőket, minden felvonuló budapestit köszöntött ünnepi beszédében Gáspár Sándor. " Végeláthatatlan sorokban vonulnak Budapest dolgozói a májusi seregszemlén (Gonda György felvétése/ Gáspár Sándor beszéde A nemzetközi munkásosztály, a világ dolgozóinak nagynépén a Magyar Szóista Munkáspárt Köti Bizottsága és a Sövezetek Országos tanácsa nevében meleg szeretettel köszöntjük idei májusi demonstrációnk minden részvevőjét Köszöntjük hazánk egész dolgozó népét, amely szocializmust építő tetteivel bizonyítja törhetetlen munka- és békeakaratát jövőbe vetett hitét. Május elseje a tavasz ünnepe, de egyben az emberiség tavaszának, a társadalmi megújulásnak is ünnepe. Több mint hét évtizeddel ezelőtt vették kezükbe a társadalmi megújulás, a munkásmozgalom vörös zászlaját azok, akik hittek az emberiség tavaszában. Ez a tavasz eljött. Ma már testet ölt a megvalósult szocializmusban, a szocialista világrendszerben. Az emberiség tavaszának hajnalhasadását az orosz munkásosztály, az orosz nép történelmet formáló forradalma jelentette. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött az emberiség igazi újkori története. A szovjethatalom fennállásának félévszázados évfordulóján szívünk egész melegével tolmácsoljuk a magyar munkásosztály, az egész dolgozó magyar nép forró, testvéri üdvözletét és jókívánságait a kommunizmust építő nagy szovjet népnek. Internacionalista elveinkhez híven, saját ünnepünknek is tekintjük a történelmi évfordulót, és ennek megfelelően emlékezünk meg róla. Testvéri üdvözletünket küldjük május ünnepén Ma kezdődik a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa Május 3—6. között Budapesten, az építők székházának nagytermében tartják soron következő, XXI. kongresszusukat a magyar szakszervezetek. A nagy jelentőségű tanácskozás napirendjén — a Szaktanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslat szerint — a következő témák szerepelnek majd: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a magyar szakszervezetek soron következő feladatai. Előadó: GÁSPÁR SÁNDOR, a Szaktanács főtitkára. 2. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Számvizsgáló Bizottságának jelentése. Előadó: SOMOGYI MIKLÓS, a Számvizsgáló Bizottság elnöke. 3. A Magyar Szakszervezetek alapszabályának módosítása. Előadó: GÁL LÁSZLÓ, a Szaktanács titkára. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsának és A Magyar Rádió szerdán 19 órakor az esti krónikában hangképekben számol be a szakszervezetek XXI. kongresszusáról. Ezt követően csütörtökön ifj.20 órakor a Petőfi adón, pénteken 13.03 órakor a Kossuth adón és 15.20-kor a Petőfi adón, szombaton 13.45 órakor a Kossuth adón kapcsolják a szakszervezeti kongresszust. Számvizsgáló Bizottságának megválasztása. A kongresszuson a csaknem hárommillió magyar szervezett dolgozót 607 küldött képviseli, továbbá mintegy 450 meghívott vendég vesz részt a tanácskozáson. A kongreszszus hazai részvevőin kívül csaknem ötven ország dolgozóinak és öt nemzetközi szervezetnek — a Szakszervezeti Világszövetségnek, az Összafrikai Szakszervezeti Szövetségnek, a Latin-amerikai Egység Kongresszusnak, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek — a képviselői kaptak meghívást a tanácskozásra. (MTI)