Népszava, 1967. augusztus (95. évfolyam, 179–205. szám)

1967-08-13 / 190. szám

­ A HÍJUS ÖLT BOLTOKBAN ÉS ÁRUHÁZAKBAN P­ron­dt Szabálytalan tudósítás szabályos válogatott mérkőz­ésről A másodpercmutató még az első kört sem írta le, amikor Bozsik—Hidegkú­ti adogatás után a közép­csatár kicselezi a ráfutó kapust, és 16 méterről le­adott hatalmas erejű lö­vése a jobb felső sarok­ban köt ki — írtuk 1953 novemberében, a londoni 6:3-as mérkőzés tudósítá­sában. Azóta közel 15 esztendő telt el, s most nem a 30. másodpercben, csak a 30. percben született meg a magyar csapat első gólja. Ezúttal is Bozsik indítot­ta el a támadást, de a labda előbb Buzánszky és Deák lábán fordult meg, amíg Hidegkútihoz került, aki most viszont csukafe­jessel küldte védhetetle­­nül a hálóba. S Zee­­mann,­­a fekete párduc« hiába vetődött a labda után... A Népstadion közönsé­ge már rég nem tapsolt olyan lelkesen, olyan há­lásan, mint ezen a kelle­mes, langyos augusztusi estén. A magyar és az osztrák »old boy­­-talál­­kozó 50 000 embert csalt ki a stadionba, ahol újra felragyogtak régi futball­­csillagaink: Grosics, Bu­zánszky, Bányai, Sárosi, Bozsik, Szojka, Budai, Hidegkúti, Deák, Szusza, Babolcsay. S a másik ol­dalon Zeemann-nal, Stotz­­cal és Körner II.-vel az élen, az egykori félelme­tes ellenfél kimagasló alakjai. — Szusza! Szusza! — zúgott a nézőtér, amikor szabadrúgáshoz jutottunk, s a győriek edzője most sem okozott csalódást. — Megy a Púpos! — süvített Hidegkúti Nándi hangja, amikor Bozsikhoz került a labda. S a híres »karmester« ismét nem azt csinálta, amit minden­ki várt — egyetlen hú­zással gólhelyzetbe hozta az előre tolt Deákot. De az egykori gólkirály lövő­ereje azóta lábaiból fel­jebb húzódott, s a labda nem engedelmeskedett már. Az osztrák öregfiúk ál­talában karcsúbbnak lát­szottak, de a súlyfelesleg nem zavarta a mieinket. Crosics most sem tagadta meg önmagát: a fél pá­lyáig kifutva mentett, majd világhírű reflexét csillogtatta meg, amikor Hammers közvetlen kö­zelről leadott nagy erejű lövését hanyattvetődve, lábbal védte szögletre. Buzánszky elegáns sze­reléseire ma is büszkék lehetnek a dorogiak, s Bányain, Sárosin is alig látszik, hogy szállnak az évek. Bozsik éppen úgy, mint régen, a mezőny legjobbja volt, és Szojka méltó társa a támadás­szövésben. Elöl a két gyors Honvéd-szélső, Bu­dai 11. és Babolcsay kö­zött a félelmetes nevű belső hármas: Hidegkú­ti—Deák—Szusza újra láz­ba hozta a futballinyen­­ceket. Kellemes, derűs, öröm­mel teli másfél órát töl­töttünk a Népstadionban és a II. félidőben úgy ün­nepeltük »nagy öregjein­ket■», mint fénykorukban. Állandóan zörgött az oszt­rák háló, mert Riegler egyenlítő gólja felpapri­kázta Machosékat, akik Illovszkyval, Csordással, Mészárossal és Gellérrel együtt a II. félidőben ad­tak bizonyságot tudásuk­ról A közönség végre elé­gedetten távozott a lelá­tókról — 5:1-re győztünk! —, csak azon kesergett: — Miért szállnak el az évek?... (vándor) H Állami gazdaságok! Állami vállalatok! Termelőszövetkezetek! Kisipari szövetkezetek! FIGYELEM! Minden mennyiségben raktárról szállítunk jó minőségű, 3 rétű, 55X^1 cm-es, 50 kg-os, felújított nátron-papírzsákot GÖNGYÖLEGFELÚJÍTÓ VÁLLALAT Budapest XIII., Dagály u. 3 Telefon: 200—632, 200—235 MTK-Szombathely 4:0 (3:0) Az NB I-es labdarúgó­bajnokság őszi harmadik fordulója már szombat délután megkezdődött. A Hungária úton az MTK a Szombathely csapatát lát­ta vendégül. Petri játék­vezető sípjelére a két csa­pat a következő összeállí­tásban vette fel a küzdel­met: Az MTK mindjárt a kezdés után magához ra­gadta a kezdeményezést, mezőnyfölényt harcolt ki, de sok volt a hibás átadás, a pontatlan kapu­ra lövés. A vendégek ke­mény — sokszor túl ke­mény! — lábbal védekez­tek és jelentős testi fölé­nyük kihasználásával szinte lesöpörték a pályá­ról a könnyűsúlyú kék­fehér játékosokat. A kulturáltabb játék azonban végül is meghoz­ta az eredményt. A 30. percben Oborzi kitűnően szöktette a jobb szélen Takácsot, aki lágyan be­ívelt, s a befutó Laczkó négy méterről laposan a bal alsó sarokba vágta a labdát. (1­0.) Néhány eredménytelen szom­bat­­helyi támadás után ismét Takács ívelt lágyan a ka­pu elé, a labda elszállt a a rossz ütemben kifutó Szarka feje felett és az előrehúzódott Csetényi térdéről a hálóba pattant. (2:0.) Húsz másodperccel a félidő vége előtt pedig Szűcs keresztlabdáját Az NB I. állása: Laczkó fejelte kapura és a menteni akaró Mester lábáról az saját hálójába vágódott. 3:0 az MTK ja­vára. Szünet után kiegyensú­lyozottabbá vált a játék, mindkét oldalon alakul­tak gólhelyzetek, de a kapusok biztos kézzel védtek. A 18. percben rit­ka nagy gólszerzési al­kalmat szalasztott el Ta­kács, de a 33. percben helyrehozta a hibát: Szűcs átadását biztosan lőtte a hálóba, s ezzel be­állította a 4:0-ás végered­ményt. Az MTK, főleg első fél­időbeli játéka alapján, ilyen arányban is meg­érdemelte a győzelmet. A szombathelyi együttes já­téka távol áll attól, ame­lyet a tavalyi idény vé­gén láttunk. Egyénileg Laczkó, Lutz és Takács nyújtott kiemelkedő játé­kot. (v.) 17 15 2 0 43:10 32 17 11 3 3 47:17 25 17 11 3 3 32:17 25 17 9 5 3 44:18 23 18 7 4 7 31:27 IS 17 7 4 6 28:28 18 18 5 6 7 19:38 16 18 4 7 7 23:26 16 17 5 5 7 21:25 15 10. Tata­bánya 17 3 8 6 21:24 14 11. Pécs 16 4 6 6 16:19 14 12. Salgótarj. 17 6 2 9 23:34 14 13. Komló 16 5 3 8 22:37 13 14. Csepel 17 3 7 7 14:26 13 15. Szombatér. 18 4 2 12 19:44 16 16. Eger 17 2 5 10 15:28 1. Ferencv. 2. 1. Dózsa 3. Vasas 4. Győr 5. Honvéd 6. Diósgyőr 7. Szeged 8. MTK 9. Dunaújv. Bp. Honvéd—Sí Akárcsak két hete a Szombathely ellen, a kis­pesti Honvéd-pálya 8 ez­res közönség ismét sok hazai gólnak tapsolhatott. Az ötletesen játszó Hon­véd-csatársor lényegé­ben már az első fél órá­ban eldöntötte a mérkő­zés sorsát az utóbbi he­tekben súlyos veresége­ket szenvedő Tisza-parti együttes ellen. A lendü­letesen támadó hazai csa­pat a 16. percben Kocsis révén szerezte meg a ve­zetést, majd a 28. perc­ben ugyanő talált a há­lóba (2:0). A 3. gólra is csak egy percet kellett várni. Az újoncnak szá­mító Fekete mintegy 8 méterről lőtte a labdát Korányi kapujába. Szünet után a szege­diek lelkesedése góllá reged 4:1 (3:0) érett. A 3. percben Koz­ma 10 méteres lövése véd­­hetetlenül vágódott a há­lóba (3:1). Sokáig me­zőnyjátékkal teltek a percek, s Tussinger nagy lövése okozott csak izgal­mat. A másik oldalon Kozma gólhelyzetben ka­pu mellé gurított labdája borzolta fel a kedélyeket. Tizenkét perccel a befe­jezés előtt Fekete lövését Komora továbbította gól­ba. A hátralevő időben már nem változott az eredmény, s így a Honvéd 4:1 arányú győzelemmel hagyhatta el a pályát. A Honvéd megérdemel­ten győzött az időnként kiábrándítóan játszó Sze­ged ellen. Egyénileg Ru­­zsinszki, Kocsis, Komora, illetve Dezsőfi és Kozma játszott jól. (1) Vasárnapi sportműsor ATLÉTIKA: Budapest fel­nőtt bajnokságának második napja, Népstadion, IC 6. LABDARÚGÁS: NB I.: Va­sas—Eger, Fáy utca, 16-30 ó; Salgótarján—Ferencváros, Salgótarján, 1­.30 ó; Tatabá­nya—II. Dózsa, Tatabánya, 16.30 ó; Diósgyőr—Komló, Diósgyőr, 16 ó­ Pécs—Duna­újváros, Pécs, 10 ó; Győr— Csepel, Győr, 16 ó. NB I/B: Egyetértés—Budafok, Sorok­sár, 16.30 ó; Ganz MA VAG— Kecskemét, Kőbányai út, 16.30 ó. SÚLYEMELÉS: Olimpiai reménységek tornája, Sport­­csarnok, 10 ó. VÍZILABDA: BVSC—Szol­nok, Szőnyi út, 11 ó; FTC— Bp. Honvéd, Sportuszoda, 17.45 ó; Bp. Spartacus—V. Dózsa, Sportuszoda, 18.45 ó; Csepel Autó—OSC, Sport­uszoda, 19.45 ó; Eger—V. Izzó, Eger, 17.35 ó. Nemzetközi vitorláshét a Balatonon Igazi »nagyüzem­« lesz az elkövetkezendő napok­ban a vitorlázók számára a Balatonon. Augusztus 17 és 19 között kerül sor az 1967. évi nagyhajós bajnokságra, majd 20 és 26 között a nemzetközi vi­torláshetet rendezik meg. A résztvevők az olimpiai osztályokban — sárkány­hajó, csillaghajó, repülő hollandi, és finn dingi — 7 futamban mérik össre egymással tudásukat. A mezőny nagy lesz, hiszen 115 magyar és mintegy 60 külföldi hajó áll majd rajthoz. A NÉPSZAVA TELEFONSZÁM­A: 224—819* A legjobb magyar vitor­lásversenyzőknek — Tol­nai, Farkas (csillaghajó) L­ittkei-fivérek (repülő hollandi), továbbá Fináczi, Wossala és Tuss (finn din­gi) — nyugatnémet, belga csehszlovák, NDK-s lengyel sportolók lesznek az ellenfelei. AR 612 RÁDIÓVÁSÁR, RÁDIÓCSERE MEGHOSSZABBÍTVA KAJAK-KENUZÓK a Népszava-klubban A vendégek: Bánfalvi Klára világbajnok, EB- és olimpiai bronzérmes, Eg­resi Vilma világbajnoki ezüstérmes, olimpiai és EB-bronzérmes, Mohácsi Ferenc olimpiai bronzér­mes, Parti János olim­piai és világbajnok, Varga Ferenc olimpiai bronz­érmes. Ponterős sportág. Olyan, amely minden világ- és Európa-bajnokságon hoz magyar sikert, s olyan, amely minden olimpia előtt bizalmat kap. Csak éppen ... ezt nem mindig tudja meghálálni. Rómá­ban például a várt két­­három arany helyett egyet hozott, Tokióban pedig az 1—2 helyett — egyet sem. S éppen ez az, ami a világ- és Európa-bajnoki aranyak tényét is elho­mályosítja egy kicsit. Mert az aranyakat nem az olimpiai, hanem a hosz­­szútávú számokban nyer­jük. — Nem vitás, egyre nehezebb kiemelkedni, hiszen egyre kiegyensú­lyozottabb a mezőny. Ar­ról nem is beszéltte, hogy nálunk a hazai versenyek sokkal erősebbek, mint a nemzetközi viadalok. Mert tulajdonképpen minden verseny válogató — in­dítja el a vitáit Mohácsi Ferenc. — S mire kihar­colja valaki a válogatott­ságot, elfárad. Idegileg és fizikailag egyaránt. — Szerintem is helyte­len a válogatás — kap­csolódik a beszélgetésbe Varga Ferenc. — Nincs forgatókönyv, amely rög­zítené, milyen versenye­ken kell kiemelkedő ered­ményt elérni. — Az a legnagyobb baj, hogy nincs meg a kellő bizalom a verseny­zők iránt — teszi hozzá Bánfalvi Klára. — Így hétről hétre bizonyítani kell. Nem a versenyeket ellenzem — hiszen mi is indultunk minden héten —, csak az állandó ideg­feszültség további foko­zását. — Van rendszer a válo­gatásban — mond ellent a többieknek Parti János. — A baj csak az, hogy sokfélére válogatnak. Ez­zel­ kapcsolatban nemrég tettek javaslatot az ille­tékesek asztalára, ha meg­engeditek, elmondom el­képzelésemet. — Az idén például az EB dobogósai, vagy — ha sokan vannak — az első helyezettjei kellene hogy induljanak a jövő év első három nemzetközi verse­nyén, így egy válogató megszűnne. Ugyanakkor ezek az emberek alkot­nák az olimpiai keretet is, de ezt a kerettagságot jövőre két adott verse­nyen meg kellene védeni. A többiek pedig­ Vívjanak válogatót az egésiz nem­zetközi szereplésért. — Nemcsak a váloga­tás, hanem a hajók ösz­­szetétele is probléma — szólal meg Egresi Vilma. — Mi Klárival 10 évig eveztünk együtt, s egy­más mozdulatait, de még gondolatait is ismertük. Ma viszont állandóan csereberélik a párokat. — Igen, valóban hely­telen az állandó változ­tatás — szögezi le Mohá­csi Ferenc. — Mert nem biztos, hogy két jó eve­zős jó párost is alkot. — Itt van az én pél­dám —­ egészíti ki Parti János. — Azt mondták rólam, klasszis vagyok. Mögöttem a legjobb pe­dig Hajba Anti volt. Két alkalommal összeültettek bennünket s ahogy mond­ják,­­futottak még . . .* Ugyanakkor az osztrákok kajak négyese, bár négy szürke emberből áll, év­ről évre ott küzd Európa élvonalában. — Ha már a problé­máknál tartunk — vált­­ át másik témára Varga Ferenc —, szóli­ kell a fiatalokról, az utánpótlás­ról is. Egyre kevesebben tesznek! — S miért? — kérdez rá Mohácsi Ferenc. — Mert nincs idő megsze­rettetni a fiatalokkal a vizet, hamar versenybe kell dobni őket. Hiszen az edzőket az eredmé­nyek után fizetik. — Pedig ma már csak a víz, a Duna megszeret­tetésével lehet híveket to­borozni — állítja Bán­falvi Klára. — Elmúlt a „mi időnk­, amikor jöttek a fiatalok a külföldi túra , és a rendszeres utaztatás kedvéért. — Ma igazán csak a KSI nevel — 670l újra Mohácsi Ferenc. — Úgy tudom, ők rendszeresen eljárnak túrázni, elmé­letben is foglalkoznak a sportággal, megismertetik a gyerekeket a kajak­kenu­k nagyjaival­. De látszik is az eredmény! Az ifjúsági válogatott Benkő Ági például a Ki­rályerdőből jár rendsze­resen az Újpesti öbölbe. — Azt hiszem, az edzők hozzáállásával is baj van — jegyzi meg Egresi Vil­ma. — Talán hasznos lenne, ha a versenyző­­gárda után az edzőgárda is megfiatalodna ... — Annál is inkább — egészít ki Varga Ferenc­et, mert a fiatalokkal csak teljes odaadással, színes­ lélekkel lehet foglalkozni. A már be­futott versenyzők mellé pedig inkább pszichológus és pedagógus, mint jó ed­ző kell. A beszélgetés során még sok mindenről szó esik, mindenekelőtt a közelgő Európa-bajnokságról. Ahol ismét várható néhány aranyérem, értékes he­lyezés. Ebben mindenki egyetért. De mi lesz jö­vőre, az újabb olim­pián?!... Dobó István • Legközelebbi vendé­geink: Deák Ferenc, Hi­degkúti Nándor, Lázár Gyula, Sebes Gusztáv, Szilágyi I. Gyula, Tóth György, Ijjjg­y •TESLA* HÍRADÁSTECHNIKAI TRÖSZT TERMÉKEI A VLAGSZÍNVONALON korszerű, megbízható, élethű, hang visszaadás OTP-RE IS! Magyarországon forgalomba hozza a RAVILL Hajrá a vízipólóban A szombati vízilabda bajnoki forduló már a hajrá jegyében zajlott le. A Bp. Honvéd Tüzér■ ut­cai otthonában 6:2-re hengerelte le az egrieket , miután már 6:0-ra ve­zetett. A kiesés szem­pontjából fontos Bp. Spartacus—Vasas Izzó mérkőzésnek Molnár ka­pus volt a hőse. Neki kö­szönhető a szövetkezetiek 2:1-es győzelme. Az FTC Felkaival és Kárpáti drj­­ral kiegészülve csak 5:5- re tudott végezni az OSC- vel szemben. Izgalmas, jó játék alakult ki,­ sok ak­ciógóllal, s aránylag ke­vés négyméteressel. A Csepel Autó is gólzápor­ral hagyta el a Szőnyi úti uszodát, nem respektálta a vendégjogot, 6:1-re ver­te a BVSC-t. NB I/B-5 labdarúgó-mérkő­zések: *Bp. Spartacus—Vár­palota 2:1 (1:1), Székesfehér­vár—Miskolc 1:0 (OK)), Szál­lítók—Oroszlány 1:0 (0:0). GALOPPVERSENY vasárnap délután 0­2 órakor

Next