Népszava, 1967. szeptember (95. évfolyam, 206–231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
Vildy proletárjai, egyesüljetek! A természet ősze — az ember tavasza AZ ŐSZT, a hervadó szeptemberi, költők százai fogalmazták és fogalmazzák meg az idők végtelenjéig, mint az elmúlás borongós időszakát. Igazságuk aligha vitatható: a zöldjüket vesztő lombok sárga avarként terítenek puha szőnyeget a nem is mindig jóságos Télapó lábai alá, a hullámzó gabonatenger szertefolyik, sivár tarlón varjak szemezgetnek a helyén. A természet éves tetszhalálára készülődik a sokat megénekelt szeptember bágyadó napvilágánál. Lehet-e hát egyszer — ha nem is költeményben — megénekelni az őszt, a természet haladásának időszakát, mint az ember ugyancsak örök újjászületésének periódusát? Mint az emberré válás, a nagyratörő újrakezdés, az újat alkotás szakaszát a teremtés koronájának, a természet urának az életében? Azt hiszem, ma, és nálunk lehet. Itt most nem is valamennyiünk életéről, csak a fiatalokéról szól néhány gondolat, ezen az első szeptemberi napon, amelyiken ezek a fiatalok elindulnak, vagy újra elindulnak az iskolába — az ABC iskolájától a filozófia és a világirodalom iskoláiig, az egyszeregytől az atomfizika iskoláiig. ISKOLÁBA persze indultunk mi is, akik már régen kinőttünk a padokból, és indulnak a fiatalok szerte mindenfelé — kivéve a világnak még sok-sok, századok óta sötétségbe, valóságos és — ami belőle fakad — szellemi rabszolgaságba kényszerített részén. Ott még ma is kevesen indulhatnak a kevés iskolába. Ezzel közel is jutottunk ennek a szeptemberi gondolatnak a legfőbb lényegéhez. Az iskola persze mindig és mindenütt ismeretekhez juttat, a tudás mind több és változatosabb fajtájának birtoklásával ruházza fel az élet továbbvivőit, a fiatalokat. Egy kérdés mégis nyitott minden iskola tevékenységében, oktatásának tartalmában, az elemitől az egyetemig. Méghozzá a legfőbb kérdés: az igazságé. Milyen igazságé, melyik igazságé? — kérdi a kétkedő, aki még maga sem nevelődött az igazság és az igazságosság szellemében. Nos, nem nehéz a válaszadás, emelt fővel, cáfolhatatlanul megadható a felelet: az egyetlen igazságé. Hogy mindjárt az elején kezdjük: az ember jogának igazságáé, hogy anyagi, faji, rangbéli különbség nélkül hozzájuthasson a tanulás lehetőségéhez, az iskolához, a tudáshoz. INDJÁRT MEG IS HATÁROZZA ez: jelen van-e az a bizonyos nagy és alapvető igazság egy társadalom életében, következésképp iskoláiban is. Nem vitás, a múlt és örökre eltűnt magyar világ iskoláiban is tanítottak értékes, hasznos ismereteket. De kinek?! Értelmetlen, felesleges sorolni. Egy alapjában igazságtalan, a népet tudatlanságba szorító uralkodási rendszer egésze válaszolt rá századokon át. Egyetlen kiút mutatkozott és mutatkozik immár világraszóló érvénnyel arra, hogy ez ne így legyen: a szocializmusé. Mert a legkimagaslóbb iskola is mélységesen igaztalan és igazságtalan, és ilyen szellemet is sugároz — tartsák bár keresztényinek vagy liberálisnak, humanistának mímelt rendszer légkörében —, ahol a pénz, s a vele járó egyéb kiváltság határozza meg a boldogulás, sőt, egyáltalán a bejutás lehetőségét. A kivételnek, a dísznek felvett munkás- és parasztgyerekek csak még nyilvánvalóbbá teszik az említett alapigazságot. Egy iskola erkölcsi és valóságos értékét nem csak, és nem is elsősorban az határozza meg, amit tanítanak benne, hanem akiknek. A MI ISKOLÁINKBAN a nép gyermekei tanulnak s a konkrét ismeretek halmaza mellett módjuk van mélységesen megtanulni annak igazságát, hogy ez pedig egyszer és mindenkorra így van helyesen és így is marad. Ezért magasabbrendűek a mi iskoláink bármely más társadalmi rendszer iskoláinál. Csakis ilyen iskolából kerülhetnek ki olyanművelt emberfőké*, olyan szakemberek, akiknek a távlata, törekvése — és majdan tevékenységének értelme és haszna — egybeesik az egész társadaloméval. A népével, amely iskoláiba küldte gyermekeit, felsőiskolákba szellemileg legjobb adottsággal rendelkező ifjait. Csakis ilyen feltételek mellett válik maradéktalanul igazzá, hogy a szeptember, az ősz kezdete az újrakezdés, az újat teremtés, az emberré válás periódusa, az ember tavasza. SZINTÉN REMÉLJÜK, hogy e tavasz hordozói, is iskolás fiataljaink, szüleik, tanáraik segítségével és 11 önerejükből, a lehető legjobban boldogulnak majd a nehéz küzdelemben, amelyet a tudással és a tudásért folytatnak. Nagyon fontos, hogy tanulmányaik során csakugyan minél mélyebben megértsék a legfőbb igazságot: minden ismeret, minden tudomány, minden művészet, minden tudás értéke és értelme anynyi, amennyit egy nép, és végső soron az emberiség boldogulásához és boldogságához hozzáad. Amikor — magasabb iskolákban, a többi szaktárgy általános alapjaként, tudományként és erkölcstanként — marxizmus—leninizmust tanulnak, ne felejtsék el, hogy erről van szó. Jó tanulást, sok sikert kívánunk valamennyiüknek, a jövő kőműveseinek, filozófusainak, földműveseinek, mérnökeinek és művészeinek. Rajk András ! Kormányelismerés a kiváló búzatermésért Az 1968. évi terv irányelveiről, a gazdasági ellenőrzés rendjéről és a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről határozott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közti. A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve, az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet az Elnöki Tanács elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal főnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határozatot hozott a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészülésről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakosság teljes ellátását. A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizottság szervezetéről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági nagyüzemek egységes támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszere A mezőgazdasági nagy össze a mezőgazdasáüzemek jövedelemszabági nagyüzemeknek (toriyozási rendszeréről szóló mezőszövetkezeteknek, álkotmányhatározat egy állami gazdaságoknak, egyes szerkezetben foglalja (Folytatás a 4. oldalon) Al Szakszervezeti Világszövetség titkárságának ülése Louis Saillant felhívása Nyonc szabadon bocsátása érdekében A Szakszervezeti Világszövetség titkársága Louis Saillant főtitkár elnökletével augusztus 29-én és 30-án Prágában ülést tartott. Az ülés részvevői áttekintették azokat a kérdéseket, amelyeket a végrehajtó bizottság szeptember 3-tól 5-ig megrendezendő 55. ülésszakára előterjesztenek. A következő napirendi pontokat hagyták jóvá: " A nemzetközi szakszervezeti kapcsolatok fejlődése és a nemzetközi munkaügyi szervezet európai regionális konferenciája. © A Vietnamban járt szakszervezeti delegáció beszámolója. A Szakszervezeti Világszövetség és a közel-keleti helyzet. Az SZVSZ titkársága és a latin-amerikai szakszervezeti egységkongresszus titkársága együttes ülésének eredményei. Louis Saillant szerdán Indonézia prágai nagykövetsége útján levelet intézett Suharto indonéz ügyvivő-elnökhöz, amelyben kegyelmet kér a tavaly halálra ítélt Njonónak, az SZVSZ egykori alelnökének, a SOBSZ indonéz szakszervezeti egyesülés volt elnökének. Louis Saillant egyben felhívással fordul a világ szakszervezeteihez és minden haladó erőhöz, hogy kérjék Suhartótól a Njono ellen hozott halálos ítélet hatálytalanítását és a börtönben sínylődő indonéz hazafiak szabadon bocsátását. * A világ legnagyobb tudós, mérnök és műszaki gárdája, a legmodernebb technikai felszerelés Sajtótájékoztató „A szovjet tudomány és technika 50 éve” kiállításról Csütörtökön a BNV területén tájékoztatták a sajtó képviselőit a ma nyíló "A szovjet tudomány és technika 50 éve” kiállításról. Elsőnek Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke méltatta a kiállítás fontosságát. A többi közjót elmondotta: se tudományos, technika fejlődése az emberiség történetében az utóbbi száz évben lendült fel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ezen a téren is alapvető változást hozott, mert hatására a szovjet tudomány és technika fejlődése olyan lendületet kapott, amely az embereket a szó szoros értelmében a földtől a csillagokig ragadta. Majd Konsztantyin Cserngajev, a szovjet minisztertanács tudományos és műszaki állami bizottsága elnökhelyettese beszélt a kiállítás jelentőségéről, s elmondotta: — Ezekben a napokban mi, szovjet emberek, nagy büszkeséggel összegezzük a világ első szocialista állama félévszázados fennállásának eredményeit. Hazánk, a szovjet hatalom ötven éve alatt elmaradott ipari országból nagy ipari hatalommá vált, amely a tudományos kutatóintézmények széles hálózatával, a világ legnagyobbszámú tudós-, mérnök- és technikusgárdájával, s a legmodernebb technikával ellátott nagyipari üzemekkel rendelkezik. Népünknek e nagyszerű eredményeit hivatott bemutatni a Budapesten megnyíló A szovjet tudomány és technika 50 éve című kiállítás. Sz. I. Kozlov, a kiállítás főigazgatója ismertette részletesebben a kiállítás teljes anyagát. Hangsúlyozta, hogy több mint 150 minisztérium, intézmény, tudományos kutató- és tanintézet, tervezőiroda és iparvállalat mutatja be itt a szovjet tudomány és technika legutóbbi vívmányait. Különösen gondot fordítottak olyan témákra, amelyek leginkább felkeltik a magyar tudományos és ipari dolgozók érdeklődését. Kiemelte, hogy elsőízben mutatják be külföldön ilyen részletesen a szovjet tudomány vívmányait, s örülnek annak, hogy a kiállítás testvérországban, a szocialista Magyarországon nyílik. A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a magyar filmszínházak bemutatják a legjobb szovjet tudományos és népszerű tudományos filmeket a kiállítás ideje alatt. Az 150 film között olyanok vannak, mint például Az ember és az atom, Az űrhajós naplója, Akiket Szibéria foglyul ejtett stb. fp.) Ma nyílik a szovjet jubileumi kiállítás. Az egyik szenzáció a Vosztok űrrakéta, előtérben Valentyina Tyereskova, a világ első női űrhajósának űrruhája (Jentetics László felvétele) Köszöntjük az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének XXX. kongresszusát A szakszervezeti kongresszusok sorában ma azM építők, a faipari és építőanyagipari dolgozók háromszázezer főt számláló közösségének küldöttei gyűlnek össze a Dózsa György úti székházban, hogy két napon át a maguk, az ország dolgairól tanácskozzanak. Harmincadik kongresszusuk alkalmából köszöntjük e nagy család valamennyi tagját: elismerés otthonaink készítőinek, az építőknek, az építőanyaggyárak dolgos kezű embereinek, a bútoripari munkásoknak, az utak és hidak mestereinek, a tervezőirodák valamennyi dolgozójának, akiknek együttes munkája nagyban hozzájárult, hogy sikerekben gazdag esztendőket tudunk magunk mögött. Sok tízezer lakás, megannyi iskola, gyár és mezőgazdasági épület, változó életünkhöz igazodó építési módok keresése, a kor igényeinek megfelelő építőanyagok, házgyárak dicsérik fáradozásaikat. De megváltozott, javultak az élet- és munkakörülmények az állványok alatt, az építőanyaggyárak kapuin belül egyaránt. A nehéz fizikai munkát megkönnyítő gépek, berendezések sokasága segíti nehéz munkájukat, a szakszervezet jóvoltából is sokrétű és féltő gondoskodás övezi építőinket, az építőanyagipar dolgozóit. Van tehát mit számba venni, küzdelmes esztendők sikereit mérlegelni, de a számadás mellett a küldöttek figyelme nyilván a jövőre, az eddigieknél még nagyobb és biztatóbb feladatokra, emberi vágyaik teljesülésének újabb lehetőségeire irányul, amelyek ott állnak az élet által kirajzolva, családi, üzemi és népgazdasági elképzelésekben, tervekben rögzítve. Építőinket csakúgy, mint a népgazdaság többi ágazatainak dolgozóit, elsősorban a gazdaságirányítás új rendszerével összefüggő emberi, termelési és gazdasági kérdések bonyolult feladatainak megoldása, a rájuk háruló feladatok ellátása foglalkoztatja. A start, az esztendő eddigi sikerei sok jót ígérnek, de a ma kezdődő kongresszusuktól még több biztatást, eligazítást várnak. Akikre a végrehajtás vár, képviselőik által tolmácsolják tapasztalataikat, elképzeléseiket, hogy a szakszervezet legmagasabb fóruma egyesítve és helyes irányba terelve a tagság törekvéseit, tenni akarását, hatásosan befolyásolja, segítse részvételüket az építés feladatainak kialakításában, jogaik, érdekeik védelmében, a munka- és életkörülmények tervezett továbbfejlesztésében. Ehhez kívánunk sok sikert, jó munkát, jó egészséget a szakszervezet tagjainak, fáradhatatlan tisztségviselőinek, vezetőinek.