Népszava, 1967. szeptember (95. évfolyam, 206–231. szám)

1967-09-07 / 211. szám

A sárvári só regénye A fúróállvány körül csend van. Nem látni itt mást, mint egy fűzöldre festett csőrendszert, néhány láthatólag savat tartalmazó vastag falú üveget és a földön szeszélyes fehér és sárgás, barna, zöldes és okkersárga lerakódást. A fehér szín uralkodik. Kapard meg a felszínt, sós ízű Egy demixson. A fúrást dunántúli olajkutatók kezdték és be is fejezték 1864 augusztusában. Negatív eredménnyel. Már tudniillik szénhidrogénekre negatívval, nekik olaj kellett, az pedig nem volt. A vizet tudomásul vették, de tennivalójuk nem volt vele. A községi vto-elnökhelyettesben azonban felvillant valami ötlet. Utólag nehéz megmagyarázni az ilyesmit, nagyapáink talán sugallatnak nevezték volna: fogott egy demizsont és megtöltötte a felszökő vízzel. A víz különben forró volt, gőzölgött. De mi van benne a forróságon kívül? Nincs egy kilométernyire a cukorgyár, ott van laboratórium, vallassák azok a vizet. Szabódé, a laboratórium mérnöke kimutatta, hogy a víz minden literjében több mint hat deka só van. (Más kérdés, menynyit lehet kinyerni belőle.) Dán József, akkor még közegészségügyi ellenőr (azóta a tanács titkára lett) leült és szorzott. Aztán leült és újra szorzott, mert azt hitte, elfelejtette a matematika alapjait. Túl nagy számok jöttek ki. Csak nem tévedett egy tizeddel? por tapad az ujjadhoz. Ez a sárvári só. Ezernyolcszáz méter mélységből jön. Rábasömjén és Sárvár között, még a régi városka, a törökverő Fekete Bég Sárvárjának földjén fakad. Most hallgat, mert a kutat lezárták. De azért van beszélnivalója, sok tizedespont nem tévedett. Hatszor százhazhatszáz. Egy hektoliterben hat kiló, egy köbméterben 60, tíz köbméterben 600, százban 6000, azaz 6 tonna... És a sárvári kút vízhozama: 2500 liter percenként! (Bár a lerakodásmentesség szempontjából, különleges készülék nélkül 100 perc/liter az optimális.) 3 600 000 liter egy nap. Több mint 2000 mázsa nyers só ... Több mint 20 vagon! Egy országban, amely minden gramm asztalra kerülő sót importál. Dán József utánaszámolt és újra utánaszámolt és az örömöt nyugtalanság váltotta fel. Az ilyen leleteknek — most mondta ki először magában azt a szót: kincs — nemcsak örülni kell, itt tettekre van szükség, nem is lassú tettekre. Azért eltelt néhány hónap, amíg történt valami. Még azzal a nagyon szerencsés tényezővel számolva is, hogy az OVF Vízkutató és Fúró Vállalat igazgatója, Sárvár egyik Pestre szakadt fia, Budai László. Aki, minden lakálpatrióta öröme ellenére az első pillanatban nem akarta elhinni a vegyvizsgálat eredményét. A leányzó túl szépnek látszott, kari rangban dolgozó “megszállottja«. Mert az. Szeretetteljes izgalommal vár minden hírt és jelentést, tárolja dossziéjában a válaszokat és az érdeklődéseket. (Jegyezzük Remények . Például azt, amely a gyógyfürdő lehetőségeit immár orvosi szakvélemény alapján tárgyalná. Pedig nagy szükség lenne rá, mert a valóságos felhasználás, a kincs gyakorlati értékesítése, enélkül lehetetlen. Vagy például azt a közlést, amelyre most már nagyon számít. Igaz, nem siettetheti, mert az ilyenfajta leletek sok százmilliós feltárási költségeit csak abszolút biztos, hosszú távú reményekre lehet építeni. De ha a sárvári só, csaknem két kilométer mélyről, az eddigi töménységben szökken föl ezután is, akkor itt új távlatok nyílnak. Ez már az egész környék nagy reménysége. Mert az »okos« hévíz olyan helyen tört fel, ahol kőhajításnyira van a vasútvonal, egy percnyire az új bécsi balatoni autóút és a tőszomszédságában egy hajdani szabad királyi város, amely ezekben az években már tett néhány lépést egy magasabb státus felé. Pél meg, hogy már akadt üzemünk, ahonnan a sárvári só iránt érdeklődtek. A Péti Nitrogén.) De néhány választ még nem tudott eltenni a dossziéjába. A csigabigák dául a Győri Vagongyár egy részlegének idetelepülésével. Az iparosodásnak ez a jó híre és kezdetei olyan városkát örvendeztetnek meg, ahol az első magyar nyelvű könyvet adták ki hazánkban, de amely inkább a múlt néhány kuriózuma, egy kedves műemlék, néhány Dorfmeister freskó és Tinódi kutatott sírja révén beszédtéma néha a nemzeti közvéleményben. Most remélik, hogy új kincsei révén is beszélnek majd Sárvárról. A sóskút révén ... De ismerjük a régi gyerekdalocskát is, a csigabigáról, akit sós kútba tettek. Némely intézkedések sebességén az látszik, mintha a csigabiga boszszút akarna állni a sós kúton. Sárvár reméli, nem sikerül neki. És akkor megírják a regény folytatását. Baktai Ferenc „Sótartalma . De hát ettől kezdve beszéljenek a dokumentumok. -MSZMP Sárvár községi végrehajtó bizottsága. Sárvár fejlődési iránya és az ezzel kapcsolatos további feladatok. 3. pont: A sömjéni út melletti kutatófúrás során feltört meleg víz vegyi elemzését el kell végeztetni és az eredménytől függően felhasználását szorgalmazni kell. Határidő 1965. december 31. Felelős Dán József.«« »Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest, Gyáli út 2-6. Beküldő: OVF, Budapest. Vizsgálat iránya: kémia. Közölt adatok: Rábasömjén—Sárvár sós hévízkút. Mélység: 1943,6 m. Mintavétel napja: 1967. I. 25 és II. 2. Válasz kelte: 1967. V. 26. Egy liter vízben oldott alkotórészek ionokban kifejezett és milligrammban megadott mennyisége . . .«» Hoszszú számoszlopok következnek, majd a »vélemény: igen sok organikus anyagot és igen sok oldott sót tartalmazó alkáli kloridos héj víz, mely nagy mennyiségű bromid és jodid ion tartalmánál fogva a brómos-jódos gyógyvizek csoportjába sorolható. A víz fluorid ion tartalma is jelentékeny ... Dr. Papp Szilárd sk. osztályvezető.«« »... A kút termelési célokra felhasználható. A hévíz sótartalomértéke állandósult, a sónyerés szempontjából legfontosabb NaCl tartalom 41 és 43 gramm/liter között váltakozik, 49 vízminta eredménye alapján. Nullnyomás mellett 3000 liter peTC (4400 köbméter/nap) termelhető ki.«« (Szpiriev Bozsidár hidrodinamikai csoportvezető 1967. március 30-i jelentése.) A 41—43 gramm/liter állandósult sóérték a kinyerhető konyhasóra vonatkozik. Amit jódban, brómban, gyógyászati hatású kationokban a kút tartalmaz, azt megint csak hosszú számoszlopok mutatják ki. Szénsav annyi tör föl a sós vízzel együtt, hogy már az első méréseknél 1080 köbméteres napi termelésre következtettek. Nagy jelentőségű lehet a kút a szódagyártás számára, amelyhez jelenleg svéd marónátront importálunk. Fúrás a Tilosban »Ha a NIM Vegyipari Műszaki Főosztálya a jelenleg folyó vizsgálat alapján kedvező választ ad és a geofizikai mérések is jó eredményt mutatnak, a Központi Földtani Hivatal 1967. évben ötmillió forint értékkel egy 2500 méteres fúrás lemély á llandósult. téséhez járul hozzá perspektivikus hitelkeretéből.« (Az 1966. szeptember 7-én a sárvári községi tanácsnál tartott tárgyalás emlékeztetőjéből.) — Megkapták az ötmilliót? — A hitel kérdése még nem dőlt el, de az eredmény nem lehet vitás. Budaiék úgy tervezik, még két próbafúrást végeznek, hogy a só, illetve a hévíz egész tárolómedencéjét “belőjék«. Az egyik fúrás valószínűleg a cukorgyár udvarán lesz, a másik a Tilosban. — Mi ez a Tilos? — Gyönyörű kis erdő. Olyasmi, mint a harkányi gyógyfürdő ligete. II. Lajos bajor királyi herceg apróvadas területe volt, fácános, tilos az átlagembereknek. A neve megmaradt. Mindezt Dán József mondja, a sárvári föld alatti kincs immár vb-itt ------------------------------------------A tűzi A HŐSÖK NEM SZÜLETNEK, hanem lesznek — mondják. Lesznek bárhol, ahol a szükség, a körülmények úgy hozzák magukkal. A brüsszeli Innovation Áruház hat alkalmazottját a május 22-i borzalmas tűzvész tette azzá. Bár ők igazán sohasem pályáztak efféle babérokra. Dolgoztak, szorgalmasan végezték hétköznapinak nevezhető munkájukat, mégis rendkívüli emberekké váltak. És ezt talán most érzik először. Most, amikor Budapesten a KPVDSZ vendégeiként állják az újságíró hivatalból kiváncsi kérdéseit és válaszolás közben ismét átélik a fojtogató füst, a lángoló tűz okozta kínokat. — Aznap a szokásosnál öt perccel korábban indultam ebédelni — kezdi akadozva Yvonne de Prins, a pénztáros. — Lefelé menet, a második és az első emelet között vettem észre a füstöt... Te- ből ment lejönhöz rohantam ... Figyelmeztetni a még fent levő hat kolléganőmet... Csak egyikük ért utol... Bocsásson meg — teszi hozzá alig hallhatóan és szava zokogásba fullad. — A TÖBBIEK BENTÉGTEK — fejezi be a mondatot helyette a szőke Renée Laurent. — Vannak percek az ember életében, amikor évtizedeket él át — szólal meg halkan a nagyon fiatal Josette van Hove. — Ez történt velem is. Nem tudom, mennyi ideig álltam azon a tetőn, ahová az épületben tomboló tűz elől többedmagammal menekültem. Csak arra emlékszem, hogy rövidesen már azt is birtokba vette a füsttenger__ Még most is látom, álmaimban is gyakran megjelenik a kép, ahogy emberek ugrálnak le három-négy emelet magasból az utcára... Emlékszem egy szőke fiúra, aki szemem láttára vetette magát a mélybe. Őkültek ! Sohasem felejtem el a hangot, amely zuhanását kísérte és testének iszonyatos puffanását az aszfalton ... Josette egy pillanatra behunyja sötét szemét, mély lélegzetet vesz, majd folytatja: — ÉN IS UGRANI AKARTAM. Hisztériáztam... Barátnőm, aki mellettem volt, felpofozott, kiabált, hogy akinek gyereke van, annak élni kell... Josette életét a szemben levő épületről átdobott kötél mentette meg. Így is jó darabot zuhant, de addigra már a tűzoltók kifeszítették ponyvájukat. A törékeny kirakatrendező, Claudine Petit Jean a füsttel ölelkező raktárból rohant az utcára. Minden lelkierejét összeszedve kiáltozott tetőn rekedt társainak. Nyugtatva, biztatva őket, hogy tartsanak ki, legyenek bátrak... a segítségnek jönnie kell... Háromszáz emberi köz-■1 '■ \ neg... tűk 68 áruházi alkalmazott, szeretett kollégák, barátok halála, a tragédia nyomasztó emléke nehezedik ránk. A percnyi csendet a nagyon rokonszenves, szőke Renée Laurent töri meg. — Budapest nagyon szép — mondja, vidámságot erőltetve magára. — A magyar kereskedelmi szakszervezet igen kedves, hogy meghívott bennünket egy kis balatoni nyaralásra is. RENÉE MOSOLYOG. Örökvidám, temperamentumos asszony. Nem beszél saját élményeiről. Társaitól tudom, hogy emberéletet mentett azon a szörnyű délutánon. Ő sem született hősnek. A hat áruházi alkalmazott közül egy sem. Az emberség tette őket azzá. AZ EGYMÁS IRÁNTI SZOLIDARITÁS. Amelynek a nálunk töltött két szép hetet köszönhetik. Lukács Mária — Félidő a mezőgazda Eddig 64001 Az országos mezőgazdasági kiállítás és vásár »első félidejéről« szerdán reggel vontak mérleget. Eszerint eddig kereken 640 000-en fordultak meg a kiállítás pavilonjaiban és a különböző bemutatókon. Szerdán a kiállítás fogadótermében az Orszá- DO látogató os Kőolaj- és Gázipari Tröszt rendezett sajtótájékoztatót. Bese Vilmos vezérigazgató ismertette a kőolaj- és gázipar mind szorosabbá váló kapcsolatát a mezőgazdasági üzemekkel és a falusi lakossággal, valamint a hálózat továbbfejlesztésének lehetőségeit. Ísági kiállításon Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Napirenden: a rehabilitáció .A rehabilitáció a veleszületett fogyatékosság, a betegség, baleset vagy életkor következtében csökkent, illetve megváltozott munkaképességű személyek testi és lelki állapotának, társadalmi és gazdasági helyzetének a lehetőségekhez képest legteljesebb helyreállítása.« A fogalom meghatároz Holta Hol tartunk, meddig jutottunk a megkezdett úton és hogyan haladjunk tovább a lakosság mintegy öt százalékát érintő ügyben? — erről tárgyalt szerdai ülésén az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága, bevonva a vitába a kérdés számos szakértőjét is. Dr. Aczél György egészségügyi minisztériumi főosztályvezető igényes előterjesztésealapos vitaindítónak bizonyult. A gazdag anyagot lényegében három kérdés, illetve fő feladat köré csoportosíthatjuk. A rehabilitáció közvetlen egészségügyi oldalával foglalkozó hálózat fejlesztése, új intézásából következik, hogy a rehabilitáció igen bonyolult, sok irányú tevékenységet, állami és társadalmi szervek egybehangolt munkáját igényli. Egyrészt orvosi-egészségügyi, másrészt a foglalkoztatáshoz szükséges oktatási, ipar- és szociálpolitikai, munkaügyi, pénzügyi, műszaki intézkedéseket kíván. Ítunke zetek, szociális otthonok létesítése, valamint az orvosi rehabilitációs munka elmélyítése, tökéletesítése. O A munkaköri rehabilitáció megjavítása, amelynek célja, lényege a csökkent munkaképességű ember munkához juttatása. O A témához kapcsolódó sokrétű egészségügyi, szociálpolitikai gondok, tennivalók koordinálásának biztosítása, ami alapját képezi a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó törvény előkészítésének. A kérdés alapos tanulmányozásának fontosságát aláhúzza, hogy a rehabilitáció teljes megoldásáig még igen sok a tennivalónk. Egészségügyi, munkaügyi vonatkozásban egyaránt. Az orvosi munka eredményessége — ahogyan a képviselők hangsúlyozták — a jelenleginél tökéletesebb tárgyi feltételeket, kórházi, szanatóriumi ágyat, jól felszerelt utókezelő osztályokat, intézeteket kíván. Hasonlóképpen nagy szerep jut a betegek gondozásának, amely szintén javításra szorul. A csökkent munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő rendelkezések nem mindenütt hozzák meg a kívánt eredményt. Legutóbb az 1968. január 1-jén életbe lépő kormányhatározat rögzítette az üzemekben követendő rehabilitációs irányelveket, amelyek lényegében tanácsi feladattá teszik a rehabilitációt. A csökkent munkaképességűekkel foglalkozó rehabilitációs bizottságok hatáskörébe utalja a velük betöltendő munkakörök jegyzékének összeállítását. Meghatározza az üzleti foglalkoztatás módjait, különös tekintettel az úgynevezett adaptált, megfelelően átalakított munkahelyek létesítésére. A betegségükből gyógyult, de munkaerejük teljével nem rendelkező emberek is dolgozni akarnak. És társadalmilag hasznos tevékenységük nem jelenthet anyagi terhet. Üzemi közhan g részvevőik hangsúlyozták, hogy egészséges üzemi közhangulatban magától értetődő ez. És hogy valóban azzá váljék, az új mechanizmus salát dolga is keretei között szintén, abban bőségesen jut tennivaló a szakszervezeti szerveknek is. Támaszkodva a kormányhatározatra, amely bizonyos adminisztratív védelmet biztosít a csökkent munkaképességűeknek. v4.1 , kormányhatározat megfelelő alapot ad a csökkent munkaképességűek munkához való jogának gyakorlati biztosításához, a feltételek megteremtéséhez — állapította meg a bizottság. Következetes megvalósításán nyugodhat majd a rehabilitációs törvény előkészítése, amely újabb lépés lesz tökéletes egészsségügyi ellátásukhoz, foglalkoztatásukhoz. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága ülésén részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés státniéke, elnökölt dr. Pósta László. A vitában felszólalt dr. Noszkay Aurél, dr. Stark Janka, dr. Marton Zoltán, Reszegi Ferenc, Tóth Anna, dr. Babics Antal, dr. Hargitai Katalin, dr. Kovács Jenő, dr. Bene Zoltán, Nagy Imre, dr. Radnai Éva, dr. Vedres István. Az ülés dr Pesta László zárszavával ért véget. Javaslatára a bizottság elhatározta, hogy a vitában elhangzott észrevételekről, javaslatokról tájékoztatja az országgyűlés elnökét és a kormányt. (lukács) Együttműködési megállapodás a Vasutasok Szakszervezete és a MÁV Vezérigazgatósága között A Vasutasok Szakszervezetének legutóbbi elnökségi ülésén többek közt a MÁV Vezérigazgatóság és a szakszervezet megállapodást fogadott el az új gazdasági irányítás rendszerében kialakuló munkakapcsolatokról, az együttműködésről. A megállapodás felölel minden olyan kérdést, amely az Államvasutak üzemvitelét, gazdálkodását, a dolgozók munka- és életkörülményeit bármilyen vonatkozásban érinti, illetve befolyásolja. A szakszervezet és a MÁV Vezérigazgatósága megállapodott abban, hogy vasúti főosztály vezetője előzetesen tájékoztatja a Vasutasok Szakszervezete elnökségét az Államvasutak üzemvitelét érintő szervezeti változásokról. Többek között az egyes szervek megszüntetéséről, összevonásáról, a nagyobb létszámot érintő munkaátcsoportosításról; a szolgálat rendjének változásáról; a szolgálati ágak feladatköreinek összevonásáról; az üzemvitel javítása érdekében tervezett intézkedésekről; a műszaki fejlesztéssel, az üzemeltetéssel kapcsolatos beruházásokról, felújításokról; továbbá minden olyan eseményről, melynek jelentős szerepe van a vasút üzemvitelében. Mindezeken belül tájékoztatják a Vasutasok Szakszervezetének elnökségét a szállítási tervek teljesítéséről; az önköltség alakulásáról; a nagyobb jelentőségű felújítási, beruházási munkák állásáról; a munkaerő-helyzetről, a munkafegyelem alakulásáról; a munkabérhelyzetről; az üzemi balesetek és a közlekedési balesetek alakulásáról. A vasutas-szakszervezet főtitkára a MÁV vezérigazgatóját rendszeresen tájékoztatja a szocialista versenymozgalom helyzetéről, tapasztalatairól, a felvilágosító, nevelő- és mozgósító munkáról, a gazdasági vezetők és a szakszervezeti tisztségviselők munkakapcsolatainak alakulásáról, a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének a termelékenységre gyakorolt hatásáról. Ezen kívül az újítómozgalmat kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásoló kérdésekről. Megegyezés született a szakszervezet elnöksége és a MÁV vezérigazgatója között, hogy évente legalább egyszer közösen megvizsgálják a vasutas dolgozók munkakörülményeinek alakulását; a szociális létesítmények állapotát; az üzemi étkeztetés helyzetét; az üzemi balesetekkel összefüggő kérdéseket; a dolgozók véleményeinek, javaslatainak sorsát; az üzemi demokrácia, valamint a törvényesség helyzetét. A megállapodás szerint egyetértési jog illeti meg a vasutasszakszervezetet az Államvasutaknál maradó nyereség felhasználásában, a bérgazdálkodás és az anyagi érdekeltség komplex rendezésében, a jóléti, kulturális és sportcélokat szolgáló tevékenység pénzügyi fedezetének képzésére vonatkozó eljárások, illetve rendelkezések kidolgozásában. A MÁV Vezérigazgatósága és a Vasutasok Szakszervezete többek között megállapodtak abban is, hogy a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete irányelvei, illetve előírásai alapján rögzítik azokat a munkaügyi és egyéb, a munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket, amelyek a vasúti szolgálat sajátosságának megfelelően az általánostól eltérnek vagy más szabályozást igényelnek. L. Gy. NÉPSZAVA Szovjet tudósok előadásai Szerdán is folytatódott »■A szovjet tudomány és technika 50 éve« kiállítás alkalmából hazánkba érkezett szovjet tudósok előadássorozata. A Technika Házában K. Z. Budin, az agrártudományok doktora adott átfogó képet az új növényfajták létrehozásában elért eredményekről. N. S. Jegorov, a biológiai tudományok doktora, a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatásügyi miniszterhelyettese szerdán a szegedi József Attila Tudományegyetemen ismertette a szovjet főiskolai oktatás fejlődését és jelenlegi helyzetét. (MTI) 1967. szeptember 7 .