Népszava, 1967. november (95. évfolyam, 258–283. szám)
1967-11-01 / 258. szám
A jelenlegi technika mellett Nagyobb erőfeszítésekre, fokozottabb figyelemre van szükség Az érintett munkások és vezetőik a tej és tejtermékek minőségéről Tejben bőség van. Tejtermékek dolgában is kedvező a helyzet Csak az idén — és csak a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat — több mint tizenkétféle újdonsággal lepte meg vásárlóit, és A tejipar munkásai, szakemberei gyártás közben ellenőrzik és minősítik termékeiket Aztán a tej, a vaj és a különféle tejtermékek a fogyasztóhoz vezető út egy-egy állomásán ismét megméretnek, míg végül asztalunkra téve mi, fogyasztók mondunk nem hivatalos, de annál nagyobb figyelmet érdemlő véleményeket kezdjük az utóbbival: »Jó, hogy fitost már van palackozott tej, de több kellene belőle ... Olykor kifogásolható a tej íze, minősége is ... Gyakori, hogy a poharas tejföl szikkadt... Nemegyszer szárazak, repedezettek vagy puffadtak a különböző sajtok... Előfordul, hogy a tejtermékek szavan még a tarsolyban, amivel az év végén rukkolnak ki. A minőséget, a fogyasztókhoz való eljuttatást illetően azonban már nem ilyen megnyugtató a kép.vatosságát nem lehet megállapítani...« Ilyen és hasonló kifogásoktól, fenntartásoktól vegyes a »végmeós«, a vásárló véleménye. A szakemberek azonban a tej és tejtermékek összetételét vizsgálják, a szabványt keresik. A tömeges és átfogó vizsgálatokat végző Budapest Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet 1967 harmadik negyedévében szerzett tapasztalatai szerint az öszszes kifogásolt tej- és tejtermékek aránya 9,2 százalékot tett ki. Az előző év azonos időszakában ez 11,1 százalék volt. Vagyis némi javulás észlelhető. Az előforduló minőségi hibák azonban joggal váltják ki a fogyasztók bosszúságát. — A kelenföldi üzemben például csak egy darab tízezres palackozónk van — panaszkodnak a tejüzem munkásai. — Éjjel-nappal üzemeltetjük, hogy ellássuk a főváros lakosságát palackozott tejjel... Az adott technikai Prémium ki. — A tejföl minősége az ellenőrző szervek szerint is javul, de az üzletekben vett minták alapján különböző minőségi eltérések fedhetők fel. — Mindenekelőtt rajtunk múlik, hogy mit adunk ki a kezünk alól, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy sokszor az üzletekben romlik meg, változik el a termék... A szakszerűtlen tárolás, máskor meg a poharak rossz minősége miatt veszít értékéből a tejföl is. A poharak gyakran áteresztenek ... Mi is reklamálunk a gyártó válla— Amit lehet, megtettünk és megteszünk — összegezik, és mint a legfőbb emelet, a munkások és vezetők felelősségét, a versenyben is kifejezésre jutó törekvéseiket említik, amelynek elismeréseképpen eddig csaknem másfél millió forintot vettek fel, elsősorban a szocialista brigádok tagjai. Értékesítési gondokkal is küszködünk, ezen pedig csak a minőség tartása, további javítása és a választék bővítése segíthet — vázolják felismerésüket, problémáikat, amely mögött tettek és elképzelések sokasága sorakozik Maguk gyártotta műanyag dobozba, csomagolóanyagokba kerül máris sok tejtermék-újdonság, aminek egyebek között az is a nagy előnye, hogy a vásárló olcsóbban jut a portékához. Minőségi, illetve értékesítés növelésére ösztönző bérezési módokat vezettek körülmények között a legnagyobb gondosság mellett is előfordul, hogy a fejtés első szakaszában a szabvány szerinti tól-ig felső értékét, míg a második szakaszban a közép- vagy alsó határ értékét kapjuk... áru feltétel lajnál, de így sem szállít elegendő mennyiséget, és kénytelenek vagyunk elfogadni, amilyent ad ... — A szabványtól való eltérés kizáró feltétele a prémiumnak — érvel Deák Antal és Kristofori Károly üzemvezető, de kérdésemre azt is elmondták, hogy erre eddig még nem került sor. Ellenben tavaly 146, az idén pedig 42 esetben vontak felelősségre vezetőket, munkásokat a minőség rovására elkövetett gondatlanság és fegyelmezetlenség miatt, és vezetnek be, és az árukihordók pedig fizetésükön felül jutalékot kapnak, ha a termékeket megóva, gyorsan eljuttatják az üzletekbe és ajánlják a termékeket, vevőket szereznek. Mindent egybevetve, a következődiagnózist“ rögzíthetjük: a vásárlók és az ellenőrzést végző szervek által reklamált minőségi kifogások forrása lényegében a technika és a különböző gondatlanságok eresztékein át táplálkozik. Csakhogy a fogyasztót mindez nem nagyon vigasztalja. Új gyár és korszerű gépek, berendezések sokasága kellene. Mert a jelenlegi technikai körülmények között valóban csak az emberek kétszeres erőfeszítésén, fokozott figyelmén múlik, hogy a tejipar tartja, illetve a lehetőségeihez képest javítani próbálja a minőségi színvonalat. Fekete Béla A vásárlók és a szakemberek véleménye A jövő gondjai Nagyobbak mint a Az okokat keresve ültünk asztalhoz a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat munkásaival, szocialista brigádvezetőivel és szakembereivel, hogy nyomára bukkanjunk a hibák forrásának. Dr. Ijaczkó György igazgató a maguk laboratóriumában készült hiteles bizonyítványt mutatja. Eszerint a harmadik negyedévben a belkereskedelmi forgalomba került tej és tejtermékekő zsír- és fehérjetartalma megfelelt a szabványnak, sőt, a tejfölben, tejszínben, a kakaóban, félzsíros tehéntúróban, ízesített túróban, csemegekörözöttben, natúr sajtban, ömlesztett sajtban, s több más tejtermékben valamivel több vajat kapott a fogyasztó, mint amennyi járna. Ugyanakkor a vaj az előírtnál kevesebb vízzel kerül az üzletekbe. Akkor hát hova lesz a tej és tejtermékekből a a leginkább reklamált zsír, mi rontja meg néha ízüket? — A tejbőség és a többszörösen megnövekedett igények következtében az ipar, a soá vállalatunk pedig különösen jóval kapacitása siert termel, és folytonos rekonstrukció közepette gondoskodunk a zavartalan tej- és tejtermék-ellátásról. Csak nagy erőfeszítések árán tudunk helytállni, mert a berendezések, a gépek zöme elkopott, korszerűtlen... Gond a szállítás, és elégtelen a kereskedelem üzlethálózatának a felkészültsége is a gyorsan romuló tejtermékek fogadására ... Az átlag — szóródást takar — Nézzék meg a vajköpülőinket — példázzák az előbbieket Dömölki Pál és Takács István szocialista brigádvezetők: korhadt, régimódi monstrumok ... — Az adott technika mellett mit tehetnek maguk, hogy jobb legyen a minőség? — Jobban oda kell figyelnünk. Kifinomodott szakmai érzékkel, folytonos ellenőrzés mellett, ha kellő gondossággal végezzük a különböző minőségű és helyekről érkező vajak szelektálását, akkor jobb a minőség, jobb a vízeloszlás... — A forgalomba kerülő az igények, apacitás tej és tejtermékek átlag zsírtartalma megfelel, ső felette van a szabványnak, de a szóródás nehezen, legalábbis nem mindig kerülhető el. — Az az utasítás — mondja Bádogos Ferencné, a túrógyártók brigád vezetője —, hogy minden esetben ráhagyással kalkuláljunk, s ha még megtörténik, hogy ami csinálunk, nem egészen jó, akkor fizetünk. Legutóbb 504 forintra büntettek meg, mert egy tételt elrontottunk ... — Több palackozott te kellene. A kannákbal szállított tej minősége pedig gyakran kifogásolható. Ezekről mi a véleményük? Eltűnnek a tanyák? Megváltozott a szemlélet A tanyák tehát még jó ideig nem tűnnek el. Sem Békésben, sem másutt. És ez cselekvésre sürgető valóság. A saját érveim helyett szívesebben idézek a Békés megyei tanácsnak abból a jelentéséből, amely a közelmúltban elemezte a tanyai lakosság életkörülményeit és kulturális helyzetét.Nem vált be az a köztudatban és a távlati fejlesztési terv készítésénél kialakult vélemény, hogy a tanyavilág mintegy 80 százaléka rövid időn belül megszűnik. A valóságban számolni kell azzal a ténnyel, hogy a tanyavilág még hosszú ideig fennmarad ... A szórt tanyavilág körülményeiben gyökeres változás nem várható, mert ezeket a területeket villannyal, orvossal, megfelelő közlekedési lehetőségekkel és más szolgáltatásokkal ellátni nem lehet. Ezért egyrészt megfelelő intézkedésekkel elő kell segíteni a községekbe, városokba való beköltözést, másrészt a lehetőségekhez képest enyhíteni kell a tanyai lakosság helyzetén.“ Ez elismerésre méltóan világos beszéd. Hozzáteszem még az egyik megyei vezető summázott véleményét: — A tanyakérdésről kialakult szemléletet át kell alakítanunk. Kétféle hatás Több mint százezer embert érint ez a felismerés Békés megyében. Kétharmad részük 2—5 kilométer távolságra él a legközelebbi községtől, a többi ennél messzebb. Meggyőződéssel írhatom le, hogy nemcsak úgy általában esik szó sorsukról, jövőjükről, hanem életkörülményeik alapos ismeretében. Ezt az ismeretet a már említett jelentést megelőző alapos és átfogó vizsgálat őszinte tényei adják meg. Egy tanulmánykötetre elegendő számadat és következtetés közül válogathatok. 1930-ban a megye lakosságának 32,9 százaléka élt tanyán, ma egynegyede. A feudális kötöttségek miatt évszázadokon át mozdulatlan tanyavilág a felszabadulás óta valamelyest összezsugorodott, de két ellentétes hatás érte azóta is. Az egyik a földreform, a másik a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az előbbi növelte, az utóbbi csökkentette a tanyák számát. A tanyavilágot — és ezt hagyta figyelmen kívül a korábbi, túlzottan optimista szemlélet — ma is két ellentétes hatás éri. Egyfelől a mezőgazdasági üzemek, a községek, a városok állandó fejlődése, amely egy magasabb rendű életforma ígéretével hívja befelé a tanyákról az embereket, de a másik oldalon majdnem ilyen erősen hat a maradásra a városi lakáshiány, a megszokott tanyai életforma, a munkahely közelsége, a háztáji gazdálkodás sok előnye, a beköltözés költségessége is a nehezen megszerezhető építőanyag. A két hatás statisztikai összevetésére nincsen lehetőség, de abból a tényből, hogy évről évre kevesebb tanyát bontanak le a megyében, lehet következtetni a mai »erőviszonyokra«. S miután még jó ideig nem tűnnek el a tanyák, a társadalomnak egyik fontos kérdése kell, hogy , legyen, hogyan élnek a tanyasi emberek. A békési vizsgálatnak az anyagi körülményeket felmérő része veti fel a legkevesebb gondot A termelőszövetkezeti közösből és a háztáji gazdálkodásból szerzett jövedelem a tanyákon nem roszszabb, mint a községekben, sőt, gyakran jobb is. Nemcsak a jövedelem számít . Az életkörülményeket azonban nem lehet a jövedelem egyoldalúságával mérni. Az egészségügyi ellátás például meglehetősen rossz a tanyavilágban. Az egész megyében mindöszsze 19 külterületi (tanyai) orvosi rendelés van, nincsenek kézi gyógyszertárak, nincs egészségügyi ellenőri hálózat. Az állami gazdaságok, szövetkezetek majorságaiban sok helyütt van már üzemi fürdő — és ez a tanyavilág múltját ismerve, igazán nagy szó —, de szociális ellátottságuk alig felel meg a legalapvetőbb követelményeknek. A békési tanyavilágban például egy bölcsőde sincs. A villany a tanyai élet fordulópontját jelenti. A második ötéves terv időszakában Békés megyében 11 zárt tanyai települést villamosítottak, de az idei munkák bevégeztével is 12 marad még villany nélkül. Bekötőútja a nagyobb tanyai egységek felének sincs. Jobb a helyzet ivóvíz-ellátásban. Az állami gazdaságokban, tsz-központokban fúrt ártézikutak alapvető változást hoztak. A szülők sínylik meg Érdekes tapasztalata a vizsgálatnak, hogy bár a tanyák kulturális helyzete sokat változott az elmúlt húsz év során, ebben a tekintetben mégsem kerültek közelebb a községekhez, mert azok messze »elhúztak« mellettük a fejlődésben. Lépten-nyomon tapasztalható, hogy milyen intenzív ma a tanyasi emberek művelődési igénye, szomjúsága a kultúrára. A szétszórt tanyavilágban azonban mindmáig az iskola, az ott élő pedagógusok jelentik nagyobb részt a kulturálódást. Kis kitérővel érdemes elmondani, hogy a tanyai gyerekek tanulmányi eredménye nem sokkal rosszabb, mint a községi iskolákban. Nyolcvanégy tanyai iskola körzetesítését fejezték be Békés megyében. A gyerekek többsége tanyai diákotthonba került Hetvenhét iskola körzetesítése van még hátra. Ahol elnéptelenedett az iskola a körzetesítés miatt és elköltöztek a pedagógusok, visszaesett a kulturális élet. A gyerekek előrelépését egy kicsit a szülők sínylik meg. Csak gazdasági központok Azért megtalálhatók a művelődés más formái is Ismeretterjesztés, filmvetítés, könyvkölcsönzés, műsoros estek, tsz-klubok és tanyanapok. Harminc helyre jár rendszeresen a vándor vetítőkocsi, öt év alatt kétszeresére nőtt a békési tanyavilágban kölcsönzött könyvek száma, a tanyasiak kétharmad részének van rádiója. Az alapvető probléma azonban az, — és részben ebben van a megoldás kulcsa is —, hogy a szövetkezeti majorok, gazdasági egységek, ma csak kizárólagosan gazdasági és nem kulturális központok is. Az emberben önkéntelenül felébred a gyanú, hogy vajon nem egyoldalú szemlélet-e az, amelyik ilyen sötét képiét mutat a tanyákról? Tudomásul kell vennünk, hogy az itt élő emberek sorsát többé nem az uradalmi cselédlakások közöskonyhás múltjához kell mérni, hanem fel kell emelni ahhoz az átlagos életszinthez, amely a községekben és városokban már hosszú idő óta milliók számára természetes. Sem a szociografikus mélységű felmérés, sem az afölött folytatott vita nem állt meg azon a ponton, hogy a mai helyzetbe bele kéne nyugodni. A végrehajtó bizottság nemcsak határozatot fogadott el a tanyasi lakosság élet-WEFSZATA körülményeinek javításáról, hanem valamennyi érdekelt megyei szervvel szövetkezett is erre. Érdemes néhányat sorra venni az elképzelésekből. Tervek és intézkedések A beköltözés ösztönzésére több bontott építőianyagot, szállítóeszközt, ingyen cseretelket akarnak juttatni. A járási és városi tanácsok terveket dolgoznak ki a tanyai települések egészségügyi, kommunális, szociális és kulturális ellátásának javítására. A megyei tanács valamennyi osztálya figyelembe veszi a költségvetésben és a beruházásoknál a tanyák igényét. A megye felhívja a termelőszövetkezetek és irányítószerveik figyelmét arra, hogy már a tervek elkészítésénél gondoskodjanak a dolgozók szociális és kulturális ellátásáról. Az elnéptelenedett iskoláikat — akárki is lesz a gazdájuk — művelődési célokra használják majd, a tanácsok adnak ehhez felszerelést és kiemelten foglalkoznak a tanyán élő pedagógusok élet- és munkakörülményeivel. Mindezek együtt, úgy hiszem, tanúsítják, hogy a tanyaszemlélet Békés megyében gyökeresen megváltozott. A kőrösteleki út magányos gyalogosának ezt még nem tudtam elmondani. Ezért szeretném, ha ez az teás is a kezébe kerülne. Diósdi László Az íratlan törvény írott joggá válik Hogyan vélekedik, a vezérigazgató és az szbiitkár arról a jogról, amely szerint az új gazdaságii irányítási rendszerben a szakszervezetek üzemi szervezetei is részt vesznek a vezetők megítélésében. Majorosi József, az Országos Bányagépgyártó Vállalat vezérigazgatója és Prockov Rezső, a vállalati szakszervezeti tanács titkára szívesen válaszolnak a feltett kérdésre. — Úgy vélem, szükséges volt írásban is rögzíteni a szakszervezetnek azt a jogát, hogy részt vesznek a vezetők megítélésében — kezdi a vezérigazgató. — Azért fogalmazok így, mert a mi vállalatunknál ezt a jogot íratlan törvényként korábban is gyakorolta az stb. Én eddig is igényeltem a szakszervezeti szerveknek munkámmal kapcsolatos bírálatát és azt is, hogy mondjanak véleményt beosztottaim tevékenységéről. Emberekkel dolgoznak... — Megítélésem szerint a vezetők munkájának bírálataira a jövőben nagyobb szükség lesz, mint valaha — folytatja Majorosi József. — Ez az igény a vállalati igazgatók és általában az üzemek vezetőinek megnövekedett jogaiból és felelősségéből táplálkozik. Jól jön, ha a műszaki, gazdasági vezetők egy választott vezető szervtől biztatást vagy figyelmeztetést kapnak. — Egy vezető — bármilyen szintű vezetőről legyen is szó — helyzetéből adódóan mindig az érdeklődés középpontjában áll, tevékenységét sokféleképpen ítélik meg. Helyes, ha a pártszervezet mellett a szakszervezeti bizottság is összegezi a munkánkkal kapcsolatos véleményeket, már csak azért is, mert több helyről, szinte az összes dolgozóiktól lehetősége van véleményt kérni, így ezek megalapozottabbak, még akkor is, ha esetleg több bennük a szubjektív elem. — Legyünk őszinték, a vezetők, feladataik végrehajtása közben olykor szem elől tévesztik, hogy nem automatákkal, hanem emberekkel dolgoznak, s néha nem megfelelő hangot ütnek meg. Nem árt, ha a szakszervezet ilyenkor figyelmeztet. S amennyiben a bíráló szó nem használ, a figyelmeztetésinek konkrét következményei is lesznek. Mi neveltük őket — A szakszervezetnek ez a ma már írásban is rögzített joga az élet diktálta követelményeket elégíti ki — vélekedik Prockov Rezső. — Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert a gyári vezetők többségét a helybeli kollektíva nevelte és állította funkcióba. Évekig saját technikumunk is volt, ahol a közép és az alsóbb szintű vezetők egész sorát képeztük. Bízunk benne, hogy a gyári szakszervezeti szervek bírálatainak lényege a jövőben is pozitív előjelű lesz, hiszen egy jól megalapozott munka folytatásáról van szó. Addig, amíg a vállalati vezetők tevékenységének eredményeként munkát tudunk adni az embereknek, amíg a bérek évről évre emelkednek és nyereségrészesedést is fizethetünk, ugyanakkor emberséges hangot ütnek meg, addig mi jó véleménnyel leszünk a helybeli vezetőkről és megvédjük őket. Akik azonban nem tudnak lépést tartani a követelményekkel és szem elől tévesztik a célt, hogy mindennek az ember érdekében kell történnie, azok magaikra vessenek — szögezi le az szb-titkár. A gyár jövőjét alapozzák Ennél a vállalatnál a vezetők számára bőven akad tennivaló. A szénigények csökkenése következményeként például egy év alatt 100 millió forint értékű munkát sztorníroztak, s a gyártmányok 98 százaléka új profilú. Széles körű piackutató tevékenységük eredményeként azonban mindevi gyártási kapacitásuk lekötött, már a jövő esztendőre is. Tizenhárom országban egy év alatt 35 szállítási szerződést írtak alá és körülbelül tízszer ennyi ajánlatot tettek külföldi cégeknek. Folyamatban van például egy Kanadában létesítendő 106 millió dollár értékű kábitóbánya teljes felszerelésének szállítására vonatkozó szerződés megkötése is. A külföldi kooperációk révén a múlt évben 7,5 millió devizaforint értékű importanyagot takarítottak meg, s az ez évi importanyag-megtakarítást már 14 millió devizaforint értékre tervezték. Ha gondoskodnak a munkásokról , munkások fűtött, tágas, világos műhelyekben, nyugodt körülmények között dolgozhatnak. Ebben az évben az átlagbérek 3,5 százalékkal nőttek, ugyanakkor körülbelül 14 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedésre számítanak. S ahol a munkakörülmények, a tisztálkodási lehetőségek még nem kielégítőek, mint például Salgótarjánban, ott új bányagépgyár építését kezdték meg. A vállalat az elmúlt években saját erejéből 39 család részére épített új lakást és továbbiak építését tervezik, amelyekhez több telket más meg is vásároltak. Érthető tehát, hogy nemcsak a párt- és a szakszervezeti szervek, hanem a munkások is elégedettek vezetőikkel. Prockov Rezső, a vállalat szakszervezeti tanács titkára joggal hangsúlyozta, hogy a vezetők megítélésének a joga a jövőben sem zavarhatja meg az eddig kialakult, jó együttműködést. S a vezérigazgató is joggal vélekedett úgy, hogy társadalmi ellenőrzés nélkül egyetlen vezető sem végezhet teljes értékű munkát. Zsidai Pál Hisjior embert .