Népszava, 1967. november (95. évfolyam, 258–283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

A jelenlegi technika mellett Nagyobb erőfeszítésekre, fokozottabb figyelemre van szükség Az érintett munkások és vezetőik a tej és tejtermékek minőségéről Tejben bőség van. Tej­termékek dolgában is kedvező a helyzet Csak az idén — és csak a Bu­dapest és Vidéke Tejipa­ri Vállalat — több mint ti­zenkétféle újdonsággal lepte meg vásárlóit, és A tejipar munkásai, szakemberei gyártás köz­ben ellenőrzik és minősí­tik termékeiket Aztán a tej, a vaj és a különféle tejtermékek a fogyasztó­hoz vezető út egy-egy ál­lomásán ismét megméret­nek, míg végül aszta­lunkra téve mi, fogyasz­tók mondunk nem hivata­los, de annál nagyobb fi­gyelmet érdemlő vélemé­nyeket kezdjük az utóbbival: »Jó, hogy fitost már van palackozott tej, de több kellene belőle ... Olykor kifogásolható a tej íze, minősége is ... Gyakori, hogy a poharas tejföl szikkadt... Nemegyszer szárazak, repedezettek vagy puffadtak a külön­­böző sajtok... Előfordul, hogy a tejtermékek sza­van még a tarsolyban, amivel az év végén ruk­kolnak ki. A minőséget, a fogyasztókhoz való eljut­tatást illetően azonban már nem ilyen megnyug­tató a kép.­vatosságát nem lehet megállapítani...« Ilyen és hasonló kifogá­soktól, fenntartásoktól ve­gyes a »végmeós«, a vá­sárló véleménye. A szak­emberek azonban a tej és tejtermékek összetételét vizsgálják, a szabványt keresik. A tömeges és átfogó vizsgálatokat végző Buda­pest Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló In­tézet 1967 harmadik ne­gyedévében szerzett ta­pasztalatai szerint az ösz­­szes kifogásolt tej- és tej­termékek aránya 9,2 szá­zalékot tett ki. Az előző év azonos időszakában ez 11,1 százalék volt. Vagyis némi javulás észlelhető. Az előforduló minőségi hibák azonban joggal váltják ki a fogyasztók bosszúságát. — A kelenföldi üzem­ben például csak egy da­rab tízezres palackozónk van — panaszkodnak a tejüzem munkásai. — Éj­jel-nappal üzemeltetjük, hogy ellássuk a főváros lakosságát palackozott tej­jel... Az adott technikai Prémium ki. — A tejföl minősége az ellenőrző szervek szerint is javul, de az üzletekben vett minták alapján kü­lönböző minőségi eltéré­sek fedhetők fel. — Mindenekelőtt raj­tunk múlik, hogy mit adunk ki a kezünk alól, de a teljes igazsághoz tar­tozik, hogy sokszor az üz­letekben romlik meg, vál­tozik el a termék... A szakszerűtlen tárolás, máskor meg a poharak rossz minősége miatt ve­szít értékéből a tejföl is. A poharak gyakran át­eresztenek ... Mi is rek­lamálunk a gyártó válla­— Amit lehet, megtet­tünk és megteszünk — összegezik, és mint a leg­főbb emelet, a munkások és vezetők felelősségét, a versenyben is kifejezésre jutó törekvéseiket emlí­tik, amelynek elismerése­képpen eddig csaknem másfél millió forintot vet­tek fel, elsősorban a szo­cialista brigádok tagjai.­­ Értékesítési gondok­kal is küszködünk, ezen pedig csak a minőség tar­tása, további javítása és a választék bővítése se­gíthet — vázolják felis­merésüket, problémáikat, amely mögött tettek és el­képzelések sokasága sora­kozik Maguk gyártotta műanyag dobozba, cso­magolóanyagokba kerül máris sok tejtermék-új­donság, aminek egyebek között az is a nagy elő­nye, hogy a vásárló ol­csóbban jut a portékához. Minőségi, illetve értékesí­tés növelésére ösztönző bérezési módokat vezettek körülmények között a legnagyobb gondosság mellett is előfordul, hogy a fejtés első szakaszában a szabvány szerinti tól-ig felső értékét, míg a má­sodik szakaszban a kö­zép- vagy alsó határ érté­két kapjuk... áru feltétel lajnál, de így sem szállít elegendő mennyiséget, és kénytelenek vagyunk el­fogadni, amilyent ad ... — A szabványtól való eltérés kizáró feltétele a prémiumnak — érvel Deák Antal és Kristofori Károly üzemvezető, de kérdésemre azt is el­mondták, hogy erre eddig még nem került sor. El­lenben tavaly 146, az idén pedig 42 esetben vontak felelősségre vezetőket, munkásokat a minőség rovására elkövetett gon­datlanság és fegyelmezet­lenség miatt, és vezetnek be, és az áru­­kihordók pedig fizetésü­kön felül jutalékot kap­nak, ha a termékeket megóva, gyorsan eljuttat­ják az üzletekbe és ajánl­ják a termékeket, vevő­ket szereznek. Mindent egybevetve, a következő­­diagnózist­“ rögzíthetjük: a vásárlók és az ellenőrzést végző szervek által reklamált minőségi kifogások forrá­sa lényegében a technika és a különböző gondatlan­ságok eresztékein át táp­lálkozik. Csakhogy a fo­gyasztót mindez nem na­gyon vigasztalja. Új gyár és korszerű gépek, beren­dezések sokasága kellene. Mert a jelenlegi technikai körülmények között való­ban csak az emberek két­szeres erőfeszítésén, foko­zott figyelmén múlik, hogy a tejipar tartja, il­letve a lehetőségeihez ké­pest javítani próbálja a minőségi színvonalat. Fekete Béla A vásárlók és a szakemberek véleménye A jövő gondjai Nagyobbak mint a­­ Az okokat keresve ül­tünk asztalhoz a Buda­pest és Vidéke Tejipari Vállalat munkásaival, szo­cialista brigádvezetőivel és szakembereivel, hogy nyomára bukkanjunk a hibák forrásának. Dr. Ijaczkó György igaz­gató a maguk laboratóriu­mában készült hiteles bizonyítványt mutatja. Eszerint a harmadik ne­gyedévben a belkereske­delmi forgalomba került tej és tejtermékekő zsír- és fehérjetartalma megfe­lelt a szabványnak, sőt, a tejfölben, tejszínben, a kakaóban, félzsíros tehén­túróban, ízesített túróban, csemegekörözöttben, na­túr sajtban, ömlesztett sajtban, s több más tej­termékben valamivel több vajat kapott a fogyasztó, mint amennyi járna. Ugyanakkor a vaj az elő­írtnál kevesebb vízzel ke­rül az üzletekbe. Akkor hát hova lesz a tej és tejtermékekből a a leginkább reklamált zsír, mi rontja meg néha ízüket? — A tejbőség és a több­szörösen megnövekedett igények következtében az ipar, a soá vállalatunk pe­dig különö­sen jóval kapa­citása siert termel, és folytonos rekonstrukció közepette gondoskodunk a zavartalan tej- és tejter­mék-ellátásról. Csak nagy erőfeszítések árán tudunk helytállni, mert a beren­dezések, a gépek zöme el­kopott, korszerűtlen... Gond a szállítás, és elég­telen a kereskedelem üz­lethálózatának a felké­szültsége is a gyorsan romuló tejtermékek foga­dására ... Az átlag — szóródást takar — Nézzék meg a vaj­­köpülőinket — példázzák az előbbieket Dömölki Pál és Takács István szo­cialista brigádvezetők: korhadt, régimódi monst­rumok ... — Az adott technika mellett mit tehetnek ma­guk, hogy jobb legyen a minőség? — Jobban oda kell fi­gyelnünk. Kifinomodott szakmai érzékkel, folyto­nos ellenőrzés mellett, ha kellő gondossággal végez­zük a különböző minősé­gű és helyekről érkező vajak szelektálását, akkor jobb a minőség, jobb a vízeloszlás... — A forgalomba kerülő az igények, apacitás tej és tejtermékek átlag zsírtartalma megfelel, ső felette van a szabvány­nak, de a szóródás nehe­zen, legalábbis nem min­dig kerülhető el. — Az az utasítás — mondja Bádogos Ferenc­né, a túrógyártók brigád vezetője —, hogy minden esetben ráhagyással kal­kuláljunk, s ha még­ megtörténik, hogy ami csinálunk, nem egészen jó, akkor fizetünk. Leg­utóbb 504 forintra bün­tettek meg, mert egy té­telt elrontottunk ... — Több palackozott te kellene. A kannákbal szállított tej minősége pe­dig gyakran kifogásolha­tó. Ezekről mi a vélemé­nyük? Eltűnnek a tanyák? Megváltozott a szemlélet A tanyák tehát még jó ideig nem tűnnek el. Sem Békésben, sem másutt. És ez cselekvésre sürgető va­lóság. A saját érveim he­lyett szívesebben idézek a Békés megyei tanácsnak abból a jelentéséből, amely a közelmúltban elemezte a tanyai lakos­ság életkörülményeit és kulturális helyzetét.­­Nem vált be az a köztu­datban és a távlati fejlesztési terv készítésénél kialakult vélemény, hogy a tanyavilág mintegy 80 százaléka rövid időn belül megszűnik. A va­lóságban számolni kell azzal a ténnyel, hogy a tanyavilág még hosszú ideig fennma­rad ... A szórt tanyavilág körül­ményeiben gyökeres változás nem várható, mert ezeket a területeket villannyal, orvos­sal, megfelelő közlekedési lehetőségekkel és más szol­gáltatásokkal ellátni nem le­het. Ezért egyrészt megfelelő intézkedésekkel elő kell se­gíteni a községekbe, városok­ba való beköltözést, másrészt a lehetőségekhez képest eny­híteni kell a tanyai lakosság helyzetén.“ Ez elismerésre méltóan világos beszéd. Hozzáte­szem még az egyik me­gyei vezető summázott véleményét: — A tanyakérdésről ki­alakult szemléletet át kell alakítanunk. Kétféle hatás Több mint százezer em­bert érint ez a felismerés Békés megyében. Kéthar­mad részük 2—5 kilomé­ter távolságra él a leg­közelebbi községtől, a többi ennél messzebb. Meggyőződéssel írhatom le, hogy nemcsak úgy ál­talában esik szó sorsuk­ról, jövőjükről, hanem életkörülményeik alapos ismeretében. Ezt az isme­retet a már említett je­lentést megelőző alapos és átfogó vizsgálat őszinte tényei adják meg. Egy tanulmánykötetre elegen­dő számadat és következ­tetés közül válogathatok. 1930-ban a megye la­kosságának 32,9 százaléka élt tanyán, ma egynegye­de. A feudális kötöttségek miatt évszázadokon át mozdulatlan tanyavilág a felszabadulás óta valame­lyest összezsugorodott, de két ellentétes hatás érte azóta is. Az egyik a föld­reform, a másik a mező­gazdaság szocialista át­szervezése. Az előbbi nö­velte, az utóbbi csökken­tette a tanyák számát. A tanyavilágot — és ezt hagyta figyelmen kívül a korábbi, túlzottan opti­mista szemlélet — ma is két ellentétes hatás éri. Egyfelől a mezőgazdasági üzemek, a községek, a városok állandó fejlődése, amely egy magasabb ren­dű életforma ígéretével hívja befelé a tanyákról az embereket, de a másik oldalon majdnem ilyen erősen hat a maradásra a városi lakáshiány, a megszokott tanyai életfor­ma, a munkahely közel­sége, a háztáji gazdálko­dás sok előnye, a beköl­tözés költségessége is a nehezen megszerezhető építőanyag. A két hatás statisztikai összevetésére nincsen le­hetőség, de abból a tény­ből, hogy évről évre ke­vesebb tanyát bontanak le a megyében, lehet kö­vetkeztetni a mai »erővi­szonyokra«. S miután még jó ideig nem tűnnek el a tanyák, a társada­lomnak egyik fontos kér­dése kell, hogy , legyen, hogyan élnek a tanyasi emberek. A békési vizsgálatnak az anyagi körülményeket felmérő része veti fel a legkevesebb gondot A termelőszövetkezeti kö­zösből és a háztáji gazdál­kodásból szerzett jövede­lem a tanyákon nem rosz­­szabb, mint a községek­ben, sőt, gyakran jobb is. Nemcsak a jövedelem számít . Az életkörülményeket azonban nem lehet a jö­vedelem egyoldalúságával mérni. Az egészségügyi ellátás például meglehetősen rossz a tanyavilágban. Az egész megyében mindösz­­sze 19 külterületi (tanyai) orvosi rendelés van, nin­csenek kézi gyógyszertá­rak, nincs egészségügyi ellenőri hálózat. Az állami gazdaságok, szövetkezetek majorsá­gaiban sok helyütt van már üzemi fürdő — és ez a tanyavilág múltját is­merve, igazán nagy szó —, de szociális ellátottsá­guk alig felel meg a leg­alapvetőbb követelmé­nyeknek. A békési tanya­világban például egy böl­csőde sincs. A villany a tanyai élet fordulópontját jelenti. A második ötéves terv idő­szakában Békés megyé­ben 11 zárt tanyai telepü­lést villamosítottak, de az idei munkák bevégez­tével is 12 marad még villany nélkül. Bekötőútja a na­gyobb tanyai egységek fe­lének sincs. Jobb a hely­zet ivóvíz-ellátásban. Az állami gazdaságokban, tsz-központokban fúrt ártézikutak alapvető vál­tozást hoztak. A szülők sínylik meg Érdekes tapasztalata a vizsgálatnak, hogy bár a tanyák kulturális helyze­te sokat változott az el­múlt húsz év során, eb­ben a tekintetben mégsem kerültek közelebb a köz­ségekhez, mert azok messze »elhúztak« mellet­tük a fejlődésben. Lép­­ten-nyomon tapasztalható, hogy milyen intenzív ma a tanyasi emberek műve­lődési igénye, szomjúsága a kultúrára. A szétszórt tanyavilágban azonban mindmáig az iskola, az ott élő pedagógusok je­lentik nagyobb részt a kulturálódást. Kis kitérővel érdemes elmondani, hogy a ta­nyai gyerekek tanulmányi eredménye nem sokkal rosszabb, mint a községi iskolákban. Nyolcvanégy tanyai iskola körzetesíté­sét fejezték be Békés me­gyében. A gyerekek több­sége tanyai diákotthonba került Hetvenhét iskola körzetesítése van még hátra. Ahol elnéptelene­dett az iskola a körzetesí­tés miatt és elköltöztek a pedagógusok, visszaesett a kulturális élet. A gyere­kek előrelépését egy ki­csit a szülők sínylik meg. Csak gazdasági központok Azért megtalálhatók a művelődés más formái is Ismeretterjesztés, filmve­títés, könyvkölcsönzés, műsoros estek, tsz-klubok és tanyanapok. Harminc helyre jár rendszeresen a vándor vetítőkocsi, öt év alatt kétszeresére nőtt a békési tanyavilágban köl­csönzött könyvek száma, a tanyasiak kétharmad részének van rádiója. Az alapvető probléma azon­­ban az, — és részben eb­ben van a megoldás kul­csa is —, hogy a szövet­kezeti majorok, gazdasági egységek, ma csak kizá­rólagosan gazdasági és nem kulturális központok is. Az emberben önkénte­lenül felébred a gyanú, hogy vajon nem egyol­dalú szemlélet-e az, ame­lyik ilyen sötét képiét mu­tat a tanyákról? Tudomá­sul kell vennünk, hogy az itt élő emberek sorsát többé nem az uradalmi cseléd­lakások közös­­konyhás múltjához kell mérni, hanem fel kell emelni ahhoz az átlagos életszinthez, amely a köz­ségekben és városokban már hosszú idő óta mil­liók számára természetes. Sem a szociografikus mélységű felmérés, sem az afölött folytatott vita nem állt meg azon a pon­ton, hogy a mai helyzet­be bele kéne nyugodni. A végrehajtó bizottság nem­csak határozatot fogadott el a tanyasi lakosság élet-WEFSZATA körülményeinek javításá­ról, hanem valamennyi érdekelt megyei szervvel szövetkezett is erre. Érde­mes néhányat sorra venni az elkép­zelésekből. Tervek és intézkedések A beköltözés ösztönzé­sére több bontott építői­anyagot, szállítóeszközt, ingyen cseretelket akar­nak juttatni. A járási és városi tanácsok terveket dolgoznak ki a tanyai te­lepülések egészségügyi, kommunális, szociális és kulturális ellátásának ja­vítására. A megyei ta­nács valamennyi osztálya figyelembe veszi a költ­ségvetésben és a beruhá­zásoknál a tanyák igé­nyét. A megye felhívja a ter­melőszövetkezetek és irá­­nyítószerveik figyelmét arra, hogy már a tervek elkészítésénél gondoskod­janak a dolgozók szociális és kulturális ellátásáról. Az elnéptelenedett isko­láikat — akárki is lesz a gazdájuk — művelődési célokra használják majd, a tanácsok adnak ehhez felszerelést és kiemelten foglalkoznak a tanyán élő pedagógusok élet- és munkakörülményeivel. Mindezek együtt, úgy hiszem, tanúsítják, hogy a tanyaszemlélet Békés megyében gyökeresen megváltozott. A kőrös­tele­ki út magányos gyalogo­sának ezt még nem tud­tam elmondani. Ezért sze­retném, ha ez az teás is a kezébe kerülne. Diósdi László A­z íratlan törvény írott joggá válik Hogyan vélekedik, a vezérigazgató és az szb­­i­itkár arról a jogról, amely szerint az új gaz­daságii irányítási rend­szerben a szakszervezetek üzemi szervezetei is részt vesznek a vezetők meg­ítélésében. Majorosi Jó­zsef, az Országos Bánya­gépgyártó Vállalat vezér­igazgatója és Prockov Rezső, a vállalati szak­szervezeti tanács titkára szívesen válaszolnak a feltett kérdésre. — Úgy vélem, szüksé­ges volt írásban is rög­zíteni a szakszervezetnek azt a jogát, hogy részt vesznek a vezetők meg­ítélésében — kezdi a ve­zérigazgató. — Azért fo­galmazok így, mert a mi vállalatunknál ezt a jogot írat­lan törvényként ko­rábban is gyakorolta az stb. Én eddig is igényel­tem a szakszervezeti szer­veknek munkámmal kap­csolatos bírálatát és azt is, hogy mondjanak véle­ményt beosztottaim tevé­kenységéről. Emberekkel dolgoznak... — Megítélésem szerint a vezetők munkájának bírálataira a jövőben na­gyobb szükség lesz, mint valaha — folytatja Majo­rosi József. — Ez az igény a vállalati igazgatók és általában az üzemek ve­zetőinek megnövekedett jogaiból és felelősségéből táplálkozik. Jól jön, ha a műszaki, gazdasági veze­tők egy választott vezető szervtől biztatást vagy figyelmeztetést kapnak. — Egy vezető — bár­milyen szintű vezetőről legyen is szó — helyzeté­ből adódóan mindig az érdeklődés középpontjában áll, tevékenységét sokfé­leképpen ítélik meg. He­lyes, ha a pártszervezet mellett a szakszervezeti bizottság is összegezi a munkánkkal kapcsolatos véleményeket, már csak azért is, mert több hely­ről, szinte az összes dol­gozóiktól lehetősége van véleményt kérni, így ezek megalapozo­ttabbak, még ak­kor is, ha esetleg több bennük a szubjektív elem. — Legyünk őszinték, a vezetők, feladataik vég­rehajtása közben olykor szem elől tévesztik, hogy nem automatákkal, ha­nem emberekkel dolgoz­nak, s néha nem megfe­lelő hangot ütnek meg. Nem árt, ha a szakszer­vezet ilyenkor figyelmez­tet. S amennyiben a bírá­ló szó nem használ, a fi­gyelmeztetésinek konkrét következményei is lesz­nek. Mi neveltük őket — A szakszervezetnek ez a ma már írásban is rögzített joga az élet dik­tálta követelményeket elégíti ki — vélekedik Prockov Rezső. — Mi sze­rencsés helyzetben va­gyunk, mert a gyári ve­zetők többségét a hely­beli kollektíva nevelte és állította funkcióba. Éve­kig saját­ technikumunk is volt, ahol a közép és az alsóbb szintű vezetők egész sorát képeztük. Bí­zunk benne, hogy a gyá­ri szakszervezeti szervek bírálatainak lényege a jövőben is pozitív előjelű lesz, hiszen egy jól meg­alapozott munka folyta­tásáról van szó.­­ Addig, amíg a válla­lati vezetők tevékenységé­nek eredményeként mun­kát tudunk adni az em­bereknek, amíg a bérek évről évre emelkednek és nyereségrészesedést is fi­zethetünk, ugyanakkor emberséges hangot ütnek meg, addig mi jó véle­ménnyel leszünk a hely­beli vezetőkről és meg­védj­ük őket. Akik azon­ban nem tudnak lépést tartani a követelmények­kel és szem elől tévesz­tik a célt, hogy minden­nek az ember érdekében kell történnie, azok ma­gaikra vessenek — szögezi le az szb-titkár. A gyár jövőjét alapozzák Ennél a vállalatnál a vezetők számára bőven akad tennivaló. A szén­igények csökkenése kö­vetkezményeként például egy év alatt 100 millió fo­rint értékű munkát sztor­níroztak, s a gyártmá­nyok 98 százaléka új pro­­filú. Széles körű piacku­tató tevékenységük ered­ményeként azonban min­devi gyártási kapacitá­suk lekötött, már a jövő esztendőre is. Tizenhá­rom országban egy év alatt 35 szállítási szerző­dést írtak alá és körül­belül tízszer ennyi aján­latot tettek külföldi cé­geknek. Folyamatban van például egy Kanadában létesítendő 106 millió dollár értékű ká­­b­itóbánya teljes felszerelé­sének szállítására vonatko­zó szerződés megkötése is. A külföldi kooperációk ré­vén a múlt évben 7,5 mil­lió devi­zaforin­t értékű importanyagot takarítot­tak meg, s az ez évi im­portanyag-meg­takarítást már 14 millió devizafo­­rint értékre tervezték. Ha gondoskodnak a munkásokról , munkások fűtött, tá­gas, világos műhelyekben, nyugodt körülmények kö­zött dolgozhatnak. Ebben az évben az átlagbérek 3,5 százalékkal nőttek, ugyanakkor körülbelül 14 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedésre szá­mítanak. S ahol a mun­kakörülmények, a tisztál­kodási lehetőségek még nem kielégítőek, mint például Salgótarjánban, ott új bányagépgyár épí­tését kezdték meg. A vállalat az elmúlt években saját erejéből 39 család részére épített új lakást és továbbiak építését tervezik, ame­lyekhez több telket más­ meg is vásároltak. Érthető tehát, hogy nemcsak a párt- és a szakszervezeti szervek, hanem a munkások is elé­gedettek vezetőikkel. Prockov Rezső, a vállalat­ szakszervezeti tanács tit­kára joggal hangsúlyozta, hogy a vezetők megítélé­sének­ a joga a jövőben sem zavarhatja meg az eddig kialakult, jó együttműkö­dést. S a vezérigazgató is joggal vélekedett úgy, hogy társadalmi ellenőr­zés nélkül egyetlen veze­tő sem végezhet teljes ér­tékű munkát. Zsidai Pál Hisjior embert .

Next