Népszava, 1968. április (96. évfolyam, 78–100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
1968. javasár-ével mintegy hetven vállalatnál vezették be a heti — átlagosan — 44 órás munkaidőt, összesen 117 ezer embert érintően, így az elmúlt évek folyamán az egészségre ártalmas munkakörökben, a textiliparban, a szénbányászatban is végrehajtott munkaidőcsökkentés révén a 48 óránál rövidebb munkaidőben dolgozók száma országosan csaknem 400 ezerre tehető. Milyen gazdasági ígéretek, emberi örömök hordozója a rövidebb munka- és a növekvő szabad idő — eiről gyűjtöttünk tapasztalatokat a szóban forgó hetven közül tizenhárom fővárosi vállalat szakszervezeti képviselőivel beszélgetve. A Népszava szerkesztőségében rendezett ankétem részt vett Karácsonyi János, a Szerszámgépipari Művek szb-titkára, Balázs József, az Országos Gumiipari Vállalat közgazdásza, Kiss Béla, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár szb-titkára, Hutlngner Lajos, a Csepeli Kerékpárgyár és Varrógépgyár szb-titkára, Huszár László, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár szb-titkára, Radnóti Károly, a Habselyem Kötöttárugyár szb-titkára, Pardi Kis Tibor, a Minőségi Cipőgyár szb-titkára, Fülöp István, a Franklin Nyomda szb-tagja, Dorogi Imre, a Budapesti Bútoripari Vállalat szb-titkára, Homola Mihály, a Magyar Édesipar szb-titkára, Kassai József, a MÁV Északi Járóműjavító szbtagja, Denk Gyula, a Mélyépítő Vállalat szbtitkára és Polder János, a Finomkerámiaipari Országos Vállalat kőbányai porcelángyárának szbtagja. Az egyes vállalatok jellegétől, sajátos helyzetétől függően a legkülönbözőbb munkarendeket alkalmaznak. A legáltalánosabb, hogy az egyik héten hat, a másikon pedig öt napot dolgoznak, vagyis minden második hét szabad szombat. Emellett előfordul, hogy a hónap első két hetét végigdolgozzák és a harmadik-negyedik héten egymást követően két szabad szombatot kapnak a dolgozók. Megint másként az építőiparban (Mélyépítő Vállalatnál), ahol az évszakhoz igazodva (idény munkarend) télen heti 38, nyáron p pedig 48 óra a munkaidő, több helyen biztató fejlődés tapasztalható. Mutatja a felkészülés gondosságát, a termelés növekedéséért, a dolgozók keresetének tartásáért érzett felelősséget, hogy az intézkedések 70—80 százaléka műszaki jellegű, s mintegy 15—20 százalékra tehető, amit a fegyelem megszigorítása, az érintett dolgozók ragaszkodása, lelkesedése pótol. Persze, akadnak vállalatok, ahol a start a különböző nehézségek, vagy a túlságosan megtetézett idei feladatok miatt mind a termelés, mind pedig a keresetek szintje csak 100 százalék körül van, illetve az év második-harmadik hónapjában jöttek egyenesbe. Ilyen tapasztalatokról A túlórák, számának A túlórákat és a balesetek alakulását illetően is alapjában kedvező a kép, bár e tekintetben több vállalatnál visszásság, ellentmondás észlelhető. A termelés szinten tartása, illetve növekedése mellett csökkent a túlórázás mértéke és a balesetek száma is a Szerszámgépipari Művekben, a Csepel Kerékpárgyár és Varrógépgyárban is. — Nálunk — újságolja Balázs József —, mintegy 27 százalékkal csökkent a balesetek száma és kevesebb a túlóra is, mint az előző év első két hónapjában __ — A múlt év januárjában 2015, ez év első hónapjában pedig 450, februárban 715 túlórát használtunk fel 1967 azonos időszakához viszonyítva — számol be Kiss Béla, örömének adva kifejezést, hogy a balesetek száma is lényegesen csökkent. — Nálunk ugyan megszűnt a túlórázás — mondja Karsai József, a Járóműjavító szb-titkára —, de januárban csaknem 20 százalékkal nőtt a bal-számolt be a többi között a Habselyem Kötöttárugyár képviselője, ahol az év első negyedére mintegy 15—20 százalékos termelési felfutást irányoztak elő, s bár teljesíteni látszik, de a munkások keresete csak a második és harmadik hónapban érte el a tavalyi szintet. Hasonlóképpen a Budapesti Bútoripari Vállalat érintett gyáregysége sem érte el az első és második hónapban az előirányzott termelés és termelékenység szintjét. A vállalat képviselője szerint a keresetek sem alakultak a kívánt mértékben, aminek részben óvatoskodás az oka, mivel csak most tudták meg, hogy mennyi lesz az átlagbérük, a balesetek alakulása esetek száma ... Februárban némi javulás tapasztalható. — Mi is a balesetek csökkenésének örvendünk — veti közbe Denk Gyula, a Mélyépítő Vállalat szb-titkára, de hozzáteszi, hogy részben a téli időszak miatt több volt a túlóra mint amennyivel számoltak. A Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár szb-titkára a kivarról szűk kapacitással magyarázza a túlórák növekedését, amelyet tetéz, hogy a múlt esztendő első két hónapjához viszonyítva némileg nőtt a balesetek száma. A Franklin Nyomdában a megnövekedett export határidőre való szállításával indokolják a növekvő túlóráztatást, ahol azonban kevesebb volt a baleset a bázisidőszakhoz képest. Minden valószínűség szerint igazuk van azoknak, akik mind a túlórák növekedését, mind pedig a balesetek számának emelkedését összefüggésbe hozzák a téli influenzajárvánnyal, rendszerint a családdal töltik és vasárnapra színházjegyet igényelnek, olvasnak. — Könyvtári napot eddig kedden tartottunk — szól közbe Fülöp István, a Franklin Nyomda szakszervezeti bizottságának tagja. — A szabad szombat miatt most pénteken kölcsönzünk könyvet, amelyeknek forgalma a múlt év azonos időszakához viszonyítva megduplázódott. »Baj van a színházjegyekkel!« — tették szóvá csaknem valamennyien, azt példázva, hogy a rövidebb munkaidő, tehát a szabad szombatok miatt e tekintetben is csúcsok keletkeznek, amelynek levezetését gátolja a színházjegyek jelenlegi elosztásának módja. A központosított szakszervezeti jegyirodák ugyanis nincsenek tekintettel a szabad szombatokra és az érintett vállalatok emiatt kevés jegyet kapnak. Több szakszervezeti bizottság a különböző színházaktól közvetlenül próbálja beszerezni a bérleteket, jegyeket, de így sem tudják kielégíteni az igényeket. — Mi azt tapasztaljuk — tájékoztat Kiss Béla, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár szb-titkára —, hogy nagyon sok dolgozónk levegőre vágyik, fellendült a turisztika és sokkal többen járnak múzeumba, sportrendezvényekre is, mint korábban. Hétfői napokon erről rendszerint beszámolnak a munkások. — Amellett, hogy mi is rendszeres kirándulásokat szervezünk — adja közre a szakszervezeti bizottság kezdeményezését Pardi Kis Tibor, a Minőségi Cipőgyár szb-titkára —, rugalmasabbá, gyorsabbá tettük a dolgozók ügyesbajos dolgainak intézését, kéréseik, kívánságaik elbírálását, hogy nyugodtan, gondtalanul pihenhessenek, szórakozhassanak megérdemelt szabad idejükben, esti órákban már ritkán járó vagy éppen utolsónak induló autóbuszokat, vonatokat.. . Most azonban a megnövekedett szabadidő megóvása, tehát a termelési feladatok maradéktalan teljesítése, a keresetek tartása végett is minden percet ki kell dolgozni...« Vagyis, azt kérik, hogy a MÁV, illetve a fővárosi közlekedést irányító szervek vizsgálják felül a menetrendeket és a megváltozott, illetve változó körülményekhez próbálják, igazítani. — A kereskedelem is tehetne egyet s mást — említi Balázs József, a Gumiipari Vállalat képviselője, azt kérve, hogy a bolti árukészleteket hét végére gondosabban töltsék fel. — Mi úgy próbáltuk enyhíteni dolgozóink ebbéli gondjait — újságolja a Bútoripari Vállalat szbtitkára —, a környező üzletek vezetőivel megegyezve, több helyen módosították a nyitva tartási időt. . . A vállalati szakszervezeti, gazdasági szervek gondoskodását megannyi ötlet, kezdeményezés jelzi, amelyek enyhítik a szóban forgó problémákat, de megoldás egy sor kérdésben csak az illetékes felsőbb szervek közreműködése révén várható. Ilyen a többi között a tanácsi szervek és más állami hivatalok, hatóságok fogadóóráinak a rendszere is. Az ankét valamenynyi részvevője kérte, hogy elsősorban a tanácsi szervek terjesszék ki a fogadóórákat szombati napokra is, hogy akinek ügyes-bajos dolga, hivatalos elintéznivalója akad, azt a szünnapokon nyugodtan, munkaidő-, tehát keresetkiesés nélkül intézhesse el. Sok még a tennivaló, de... Tartják a termelés, a kereset szintjét Több a pihenőidő, nagyobb az igény a kultúrára, művelődésre Ankét a Népszava szerkesztőségében a január 1-én bevezetett rövidebb munkaidő első negyedévi tapasztalatairól , így. Jf . Karácsonyi János Kiss Béla Huszár László félpí* Pardi Kis Tibor Fülöp István é 5 Homola Mihály jr.. :íj& Denk Gyula Nőtt a term emelkedts Közismert, hogy a munkaidő-csökkentés bevezetésének egyebek között két alapvető feltételét írják elő a vonatkozó réndeletek. Az egyik, hogy a termelés szintje nem csökkenhet, illetve a további fejlődést biztosítják. A másik: a dolgozók keresete sem csökkenhet. — Termelési előirányzatunkat januárban és februárban 105 százalékra teljesítettük, s várhatóan hasonlóan alakul a márciusi mérleg is — újságolja a Kőbányai Porcelángyár képviselője. — A munkások keresete pedig — veti egybe — a múlt év első két hónapjához viszonyítva 1248 forintról 1252 forintra emelkedett. A Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárban 5,8 százalékkal nőtt a termelékenység és a múlt év decemberi 1319 forintról januárban 1345 forintra emelkedett a darabbéres dolgozók keresete ... A Szerszámipari Műveknél januárban és februárban a tervet 103,2 százalékra teljesítették. A munkások egy napra eső keresete 1967 azonos időszakában 73,76, az év első két hónapjában pedig 74,56 forint volt. .. A Magyar Édesipar elékeltység,ek a bérek érintett gyáregységében a termelés volumene eléri a 110 százalékot és az év első két hónapjának átlaga szerint mintegy 7,4 százalékkal nőtt a munkások átlagkeresete. Az Országos Gumiipari Vállalatnál a termelés szintje valamivel 100 százalék fölött van, a keresetek sem csökkentek... A Minőségi Cipőgyárban szinte valamennyi gazdasági mutató kedvező alakulásával egyidejűleg a termelési előirányzat esedékes részét 109 százalékra teljesítették és a munkások egy órára eső keresete 7,61-ről 8,43 forintra emelkedett. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár termelési, termelékenységi előirányzatuk esedékes részét teljesítve, a munkások órabére a tavalyi azonos időszakhoz képest 7,69-ről januárban és februárban 9,12-re emelkedett... Vagyis, a tények tömkelege bizonyítja, hogy az érintett vállalatok, gyárak vezetői, kollektívái a műszaki intézkedések, a kisgépesítés, kisebb-nagyobb mérvű beruházások és nem utolsósorban a dolgozók ötleteitől dús munkaszervezés, részbeni normarendezés révén tartják a termelés, a keresetek frittjét, illettve a leg-l Balázs József Hutwagner Lajos Többen , de baj van a szí vivel töltik megnövekedett szabad idejüket a dolgozók, illetve a vállalatok szakszervezeti szervei, hogyan és mivel járulnak hozzá a kulturált olvasnak, adásjegyekkel pihenéshez, szórakozáshoz? — tettük fel a kérdést az ankét részvevőinek. — Sok dolgozóval elbeszélgettünk és felmérést készítettünk — mondja Polder János, a Kőbányai Porcelángyár képviselője, megemlítve, hogy a szakszervezeti tanács máris határozatot hozott, hogy telket vásárolnak a Balaton partján és a nyári jó időben »bérmentve« szombaton és vasárnap kirándulásra viszik a dolgozókat. — Végre színházba és nyáron strandra is elmehet a szövőnő — sóhajt föl Huszár László, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár szb-titkára, arra utalva, hogy a dolgozó ■tők szabad szombatjukat Radnóti Károly Néhány megölt A dolgozókról való gondoskodás, szociális ellátásuk — amint elmondották — nem szenved hátrányt. Csaknem valamennyi vállalatnál a megváltozott munkarendhez igazították az étkeztetést, a bölcsődék és napközik fogadóidejét, az üzemi orvosi ellátást is. Ellenben több vállalatnál, így például a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárban is, gondot okoz a tisztálkodás zavartalan lebonyolítása.A munkafegyelem megszigorítása, a dolgozók magukra vállalt termelési kötelezettségének maradéktalan és pontos teljesítése következtében ugyanis senki nem mehet el előbb fürödni, öltözködni ...« Következésképpen: egyszerre rohanják meg a mosdókat és fürdőket és több helyen kevésnek bizonyul a meleg víz, másutt pedig még hidegre is csak szűkösen telik. A szakszervezeti bizottságok vezetőinek elmondása szerint a vállalatok gazdasági vezetőivel együttesen keresik a megoldás útját. — Más gondok is jelentkeznek — utal a közlekedéssel összefüggő nehézségekre Radnóti Károly, a Habselyem Kötöttárugyár szb-titkára. ásra váró gond .Korábban gyakori volt, hogy pláne a távolabb lakó dolgozók, a műszak befejezte előtt tíztizenöt perccel már blokkoltak, hogy elérjék a Beváltja a Az ankét tapasztalatait összegezne, meg lehet állapítani, hogy a jelzett gondok és nehézségek ellenére a munkaidő-csökkentéshez fűzött remények, gazdasági célok és emberi hatások együttesen elérhetők, műszaki, gazdasági és emberi feltételeik egyaránt adottak, megteremthetőek. Megnyugtató, hogy az érintett vállalatok gazdasági és szakszervezeti szervei nagy figyelemmel és felelősséggel ügyelik e nagy horderejű intézkedés sorsát, rugalmasan és öntevékeny gyorsasággal cselekszenek az előforduló problémák, gondok megoldásában. Az eszmecsere meggyőzött arról is, hogy a munkások, az érintett dolgozók rendszerünk nagy vívmányának, emberi boldogulásuk további lépésének, a maguk ügyének tekintik a rövi reményeket jöbb munkaidőt, a velejáró örömökkel, fáradozásokkal együtt. Fekete Béla Dorogi Imre Kassai József Polder János (Jentetics László felvételi) ---------------------------* KÖZÉLES ESEMÉNYEI Az Országos béketanács táviratban tiltakozott a görög kormánynál a Manolisz Glezosz életét fenyegető veszély ellen. Egészségét súlyosan megrongálták a nélkülözések és megpróbáltatások. Hétfő- délben Herczeg Károlynak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Fejér megyei pártbizottság első titkárának vezetésével elutazott a Szovjetunióba az MSZBT háromtagú küldöttsége, amely az SZMBT meghívására részt vesz hazánk felszabadulási évfordulójának szovjetunióbeli ünnepségein.