Népszava, 1968. június (96. évfolyam, 127–152. szám)
1968-06-01 / 127. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 96. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1968. JÚNIUS 1. SZOMBAT A tábornok kesztyűje DE GAULLE BESZÉDE UTÁN a belpolitikai feszültség nagymértékben megnövekedett Franciaországban. Tüntetések és ellentüntetések váltják egymást. A jobboldal és a szélsőjobboldal erőszakos cselekményekre szervezkedik. A munkás és a demokratikus erők viszont eltökélt szándékukat nyilvánították, hogy a harcot töretlen lendülettel folytatják. A tábornok-elnök radioszozata a politikai hidegháború jegyében fogant. Az államfő vonakodott szembenézni a francia politikai, gazdasági és társadalmi életet feszítő belső ellentmondásokkal, nem volt hajlandó tudomásul venni az V. Köztársaság válságát. A népszavazás elhalasztása ugyan ésszerűnek tűnik, hiszen a jelen körülmények között, amikor az országot példátlan arányú tömegsztrájk bénítja meg, a szavazás technikai megszervezése csaknem megoldhatatlannak látszott. Az új parlamenti választások lebonyolítása azonban az adott körülmények között legalább ennyire problematikus. De nem is a konkrét közjogi intézkedések miatt, hanem a beszéd, egész szemlélete, hangvétele és főként az egyes mondatok mélyén lappangó, alig leplezett fenyegetések nyomán szökött minden eddiginél magasabbra a francia válság lázgörbéje. MUNKÁSOSZTÁLYNAK, az elodázhatatlan társadalmi, gazdasági és politikai változásért harcba indult baloldali erőknek ugyanis a táitbornok valósággal kesztyűt dobott, amikor — még a New York Times szerint is — »hamis kísérletet tett, hogy az általános sztrájkot kommunista összeesküvésnek állítsa be«. A »vörös veszedelem« polgárriogató mumusát festette a falra, hogy annál nagyobb súllyal támaszthassa alá beszédének azokat a mondatait, amelyekkel a bizonytalan sorsú nemzetgyűlési választásokig terjedő időszakban saját belátása szerinti eszközök igénybevételére ad felhatalmazást önmagának. »Ha folytatódik ez a helyzet... kénytelen leszek más utakat választani, mint az azonnali választások* — jelentette ki az elnök. Márpedig ezt a célzást nehéz lenne másképpen értelmezni, mint a választott népképviselet kikapcsolását, a személyi hatalom erőszakos biztosítását a harcban álló népmilliókkal szemben. Különösen baljósan csengenek de Gaulle szavai a csapatmozdulatokról szállongó híresztelések fényében. Tegnapig sűrű homály fedte az elnök beszédét megelőző egynapos vidéki távollét néhány órájának a történetét. Most azonban kiderült, hogy de Gaulle a hadsereg támogatásának megszerzésére használta fel ezt az időt, így például Bonn tudomásával titkos megbeszélést folytatott az OAS-vezér Massával, a hírhedt ejtőernyős tábornokkal, az NSZK-ban állomásozó francia haderők főparancsnokával is, annak baden-badeni főhadiszállásán, aminek eredményeképpen — a UPI értesülése szerint — riadókészültségbe helyezték a nyugat-németországi francia alakulatok egy részét. Ha ehhez hozzávesszük azt az AP-jelentést, hogya hadsereg elit alakulatai az utóbbi időben megszállták a párizsi körzet valamennyi stratégiai fontosságú pontját«, akkor látható, hogy a »más utak« igénybevételének lehetősége nagyon is kézzelfogható. Fel kell figyelni a »polgári akcióbizottságok« megszervezésére is, amit aligha lehet másképpen értékelni, mint a jobboldal rohamcsapatainak készenlétbe helyezését a baloldali erőkkel szemben. ■»NEM CSODA hát, ha a baloldal a legélesebb viszikszautasításban részesítette az elnök állásfogla lását.A tábornok szavai valóságos hadüzeneti tét jelentenek a jobb életfeltételeiért sztrájkoló dolgozóknak, a korszerűbb egyetemekért küzdő diákoknak és pedagógusoknak, a politikai változást követelő francia millióknak« — jelentette ki Waldeck Rochet, a Francia KP főtitkára. »De Gaulle ■valóságos agressziót követett el a munkásosztály pártjai és szakszervezetei ellen.« (Ballanger, az FKP parlamenti csoportjának elnöke.) »A diktatúra meghirdetése és felhívás a polgárháborúra.« (Mitterrand, a Demokrata—Szocialista Baloldali Szövetség elnöke). »Az államfő azok ellen a dolgozók ellen hangoztat fenyegetéseket, akik tíz év óta az ő rendszerének arroganciájába és a munkáltatók makacs ellenállásába ütköző követeléseikért harcolnak.« (Leguy, a CGT főtitkára). Mindez, persze, nem meglepő. De Gaulle sohasem titkolta ellenszenvét a demokratikus intézmények iránt, és azt, hogy a tekintélyelvű kormányzat, az »erős kéz« politikájának a híve. Maga a gaulle-izmus a francia monopoltőke sajátos érdekeinek és igényeinek kifejezője. Ezt tükrözi de Gaulle-nak az amerikai, az angol vagy a nyugatnémet imperializmus elgondolásait, nem egyszer keresztező külpolitikája is. Az ebből fakadó pozitív vonások azonban nem feledtethetik az alapvető tényt — a gaulle-ista rendszernek a dolgozókkal szembenálló osztály jellegét. A BALOLDAL ÉLÉN A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT az osztályfrontokból indul ki, amikor hangsúlyozza, hogy most mindennél fontosabb il a haladó erők egysége. Óvakodni a zavarkeltőktől és a provokátoroktól, higgadtan, de fokozott harci szellemben küzdeni a munkásosztály, a népmilliók politikai és gazdasági követeléseinek valóraváltásáért, demokratikus népkormány létrehozásáért. Ezt a célkitűzést támogatja a haladó szakszervezeti szövetség, a tízmilliós sztrájkmozgalmat példás szervezettséggel és fegyelemmel irányító GGT is. A tábornok elnöke kesztyűt dobott a haladó erőknek. A baloldal azonban nem hátrál meg. Bármilyen fordulatot hozzanak is az időleges hatalmi tényezők, a végső döntést a népmilliók oszzályharca érleli. Gederi Pál A ól* (A 4. oldalon) Üzemi demokrácia „alulróll és „felülről“ (A 3. oldalon) Kitüntetések a pedagógusnap alkalmából (A 4. oldalon) Piaci őrjárat (A 4. oldalon) Mit mond ? Június 23-ára írták ki a francia választásokat Pompidou átalakította kormányát Csapatösszevonások Párizs körzetében Lehel Miklós, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Lényegesen megváltozott formában péntek délután megalakult Pompidou új kormánya. Ugyanakkor június 23-ra és 30- ra tűzték ki a franciaországi nemzetgyűlési választásokat. Pompidou új kormányában a legérdekesebb változás, hogy Debré pénzügyi és gazdaságügyi miniszter és Couve de Murville külügyminiszter tárcát cseréltek. Az előző kormány ismertebb tagjai közül kimaradt a kormányból Christian Fouchet belügyminiszter, Jean Meney, a szociális ügyek minisztere, Joxe igazságügyminiszter, Gorse tájékoztatásügyi miniszter, Roger Frey, a parlamenti ügyekkel megbízott államminiszter és Billotte tábornok, a tengerentúli ügyekkel foglalkozó államminiszter. Mint ismeretes, Alain Peyrefitte közoktatásügyi miniszter már néhány nappal ezelőtt lemondott. Az új kormány összetétele arra mutat, hogy egyrészt igyekeztek belőle kihagyni azokat a minisztereket, akik a legutóbbi eseményekben leginkább kompromittálták magustait, m másrészt pedig — tekintettelaválasztásokra" — igyekeztek bevenni a kormányba a gaulle-isták minden irányzatát. A kormány pénteken több intézkedést léptetett életbe, a többi között bejelentették, hogy Pompidou miniszterelnök életbe lépteti a szakszervezeti vezetőkkel a múlt héten lefolyt tárgyalásokon vállalt kötelezettségeit. A hivatalos lapban megjelent rendelet ennek megfelelően június elsejei hatálylyal 3 frankra emelte fel az eddigi 2,22 frankról a garantált minimális órabért és eltörölte az eddigi érvényes bérzónákat, azaz a vidéki bérek hátrányos megkülönböztetését a fővárosiakkal szemben. A CGT közleményt adott ki a találkozóról, amely csütörtökön a szakszervezeti központ, a kommunista párt és a Demokrata Szocialista Baloldali Szövetség képviselői között lefolyt. A találkozón a CGT küldöttségét Georges Léguy, az FRP-ét Waldeck Rochet, a szövetségét Guy Mollet vezette. A találkozón a CGT küldöttsége ismertette a két baloldali párt képviselőivel azokat a lényeges követeléseket, amelyekért a dolgozók harcolnak. Emlékeztette őket a CGT szakadatlan akciójára a baloldal öszszefogása érdekében, abból a célból, hogy demokratikus rendszerrel vált(Folytatás az 5. oldalon) Biszku Béla beszéde a pesterzsébeti munkások gyűlésén a népgazdaság fejlődéséről, a terméskilátásokról, a gazdaságirányítási reformról és a munkaidő-csökkentésről Biszku Béla, au MSZvIP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára látogatást tett a XX. keretben. Balogh Istvánnak, a kerületi pártbizottság első titkárának társaságában felkereste a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárat. Hosszan elbeszélgetett a dolgozókkal, majd a gyár művelődési házában — péntek délután — rendezett gyűlésen találkozott a kerületi üzemek dolgozóii, a párt és egyéb szervezetek aktivistáival. Tájékoztatta őket a belpolitika időszerű kérdéseiről, a nemzetközi élet legutóbbi fejleményeiről, s válaszolt kérdéseikre. Országunk belső helyzetét elemezve megállapította, hogy a politikai légkör nyugodt, a munkások, parasztok, dolgozó értelmiségiek körében a hangulat bizakodó, népünk politikai közérzete változatlanul jó. Életünk természetesen nem mentes az ellentmondásoktól, vannak gondjaink, egészében véve azonban népgazdaságunk jó irányban, megfelelő ütemben fejlődik — mondotta. A belső helyzet általános jellemzése után Biszku Béla részletesen szólt az idei esztendő munkájáról, eredményeiről, a jövő kilátásairól. Rámutatott arra, hogy az év első négy hónapjában a termelés a tervezettnek megfelelelően —a napi átlagot véve alapul, a múlt év hasonló időszakához rányitva mintegy 5 százalékkal nőtt, a fogyasztás mértéke is a várakozásnak megfelelően alakult, növekedett a foglalkoztatottság. A felvásárlás mind a növényi, mind az állati termékekből jóval magasabb, mint az elmúlt évben volt. Ami pedig a fogyasztói árak alakulását illeti, a tapasztalatok szerint egyes termékek ára emelkedett ugyan, másoké viszont csökkent, végeredményben a statisztikák az árak alakulásában — ha minden tényezőt egybevetünk —, minimális mértékű csökkenést mutatnak. — A mostani időszakban az embereket joggal foglalkoztatja az a kérdés, felyegtek a mezőgazdaságiban a terméskilátások, s hogy a várható rossz terméseredmények nem befolyásolják-e majd az árakat — mondotta Biszku Béla. s hozzátette: a zárazság az idén előreláthatólag súlyos károkat okoz majd a mezőgazdaságnak, ősziekben és tavasziakban egyaránt. Már eddig is sok ezer katasztrális holdon kellett a gabonát kiszántani. A kedvezőtlen időjárás miatti terméskiesést természetesen pontosan felmérni még nem lehet, a károk az egyes gazdaságokban különböző mértékben jelentkeznek majd, de az már bizony, hogy nemcsak kenyérgabonából, hanem takarmányfélékből is jóval kevesebb lesz az átlagtermés, mint a múlt évi volt. Ez minden bizonnyal kihatással lesz az állatállomány számszerű alakulására is. A kormány ezért már most intézkedik, hogy az állatok takarmányozását megfelelően biztosítani lehessen. Szólott Biszku Béla az új , gazdaságirányítási rendszerel kapcsolatos tapasztalatokról is. A reform bevezetése különösebb zökkenő nélkül ment végbe, az első ered* (Folytatás a 2. oldalon) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeleteket hozott a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai főiskolája, továbbá Győrött közlekedési és távközlési műszaki főiskola létesítéséről. A politikai főiskolán az oktatás az 1968/69- es tanévben kezdődik. A politikai főiskola feladata, hogy a társadalmi élet különböző területein a vezető munkakörök betöltéséhez szükséges egyetemi szintű politikai képzést nyújtson. A főiskola az általános elméleti és politikai képzés mellett — gazdaságpolitikai, propagandista-tanári és más tagozatokon — a gyakorlati feladatok követelményeinek megfelelő kiegészítő képzést is biztosít. A közlekedési és távközlési műszaki főiskola felett a felügyeletet a művelődésügyi miniszter gyakorolja. A főiskola közlekedés-építési kara már az 1968/69. tanévben Budapesten, a Műszaki Egyetem közreműködésével megkezdi tevékenységét, és mindaddig itt marad, amíg Győrbe való áttelepítésének tárgyi feltételei nem valósulnak meg. A főiskola többi karán az oktatás a IV. ötéves terv időszakában indul meg. Az Elnöki Tanács Püspöklak és Geresd községet — a községek lakosságának javaslata alapján — Geresdlak néven egyesítette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt ------------ ■ - •». Két új főiskola az 1968-69-es tanévtől Az Elnöki Tanács ülése Aranyat érő eső Országszerte 20 millimétert meghaladó csapadék hullott Az esőzóna még marad, de a nedvességtartalma csökken A legmagasabb hőmérsékletek eloszlása az elmúlt nap folyamán nagyon szeszélyes képet mutatott szárazföldünkön. Míg a Skandináv-félsziget és Finnország déli részein kevéssel 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, addig az Appennin-félsziget déli részén alig érte el a 20 fokot. A Földközi-tenger mellékét leszámítva, csütörtökön a legmelegebb terület a Kárpát-medence belső része volt. Az elmúlt 24 óra folyamán azonban a Földközi-tenger medencéjéből származó nagy nedvességtartalmú levegő a Kárpátok térségében nála hűvösebb légtömeggel találkozott, és ez az öszszeütközés a Kárpát-medence északkelet-délnyugat irányú tengelyében kiadós esőket okozott. A napsütés hiányában és az esőzés következtében a nappali legmagasabb hőmérséklet a vártnál alacsonyabb maradt. A lehullott csapadék mennyisége egyöntetűen az ország területének legnagyobb részén meghaladta a 20 millimétert. A hosszú, száraz periódus után május utolsó napján valóban aranyat ért a csapadék. A következő 24 órában az esőzóna »helyben marad«, és lényegesen nem változtatja helyét. A légtömegekben levő nedvességtartalom csökkenése folytán azonban kevesebb helyen és kisebb mennyiségű eső várható. A felhőzet lassan, illetve részlegesen, szombaton már felszakadozik, és enyhe éjszaka után a nappali felmelegedés valamelyes napsütés mellett általában 21 fok körül lesz. (**.) Befejezte munkáját az SZVSZ elnökségének ülésszaka Az SZVSZ elnökségének 36. ülésszaka pénteken befejezte munkáját, és a következő dokumentumokat fogadta el: Felhívás valamennyi kontinens dolgozóihoz és szakszervezeteihez a vietnami nép erkölcsi és anyagi támogatásának további szélesítésére. Nyilatkozat a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az USA képviselői között folyó tárgyalások jelenlegi helyzetéről. Határozat az SZVSZ főtanácsa XVIII. ülésszakának összehívásáról, amelyet 1968. október 25 között tartanak meg az NDK-ban, Rostockban. (MTI) Megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének elnökletével a fiatalok helyzetéről, gondjairól és az új nemzedékkel kapcsolatos tennivalókról tanácskoztak pénteken a Parlamentben a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok elnökei. A tanácsok és a KISZ együttműködésének tapasztalatairól, időszerű kérdéseiről Méhes Lajos, a KISZ központi bizottságának első titkára tartott vitaindító referátumot. Ennek során segítséget kért a tanácsok vezetőitől ahhoz, hogy enyhítsék a pályaválasztás előtt álló fiatalok gondjait, megjavítsák a fizikai dolgozók gyermekeinek helyzetét. Szorgalmazta, hogy erejükhöz mérten legyenek többet a kollégiumok, diákotthonok, externátusok számának gyarapításáért. A felszólalók a tanácsok és a KISZ együttműködésének kérdéseit a tanácsok ifjúságpolitikai tevékenységéről szóló, írásban kiadott jelentés-sel együtt vitatták meg. a felső-voltai külügyminiszter Péter János külügyminiszter meghívására a közeljövőben néhány napos hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Mandá Zoromé, Felső-Volta Köztársaság külügyminisztere. (MTI)