Népszava, 1968. szeptember (96. évfolyam, 205–229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

te új irányelvek és a gyakorlat könnyű-e kollektív szerződést kötni? Hiba lenne, ha az üze­mek vezetői a Szakta­nács és a MVM irányel­veiben összegyűjtött ta­pasztalatok birtokában nem elemeznék eléggé mélyrehatóan a helyi sa­játosságokat az 1969— 1970. évekre tervezett kol­lektív szerződések meg­kötésének előkészületi időszakában. Répa Imre, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár szakszerve­zeti bizottságának titkára és dr. Pál János munka­ügyi osztályvezető leg­alábbis azt az elvet vall­ják, hogy a kollektív szerződés­ csak abban az esetben válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha testhez szabott. Vagy­is, ha a gyári kollektí­vák és vezetőik egymás­hoz való viszonyát, a jo­gokat és a kötelességeket egyaránt szabályozzák, ha kétoldalúak. Könnyű ilyen kollektív szerződést kötni? — tet­tük fel a kérdést az EGYT két vezetőjének, számítási módról, amit in­dokolt megváltoztatni az új kollektív szerződésben. — Gondot okoz a he­lyettesítések értelmezése — fejtegeti dr. Pál János, a munkaügyi osztály ve­zetője. — Konkrétan azokra az esetekre gondo­lok, amikor munkás he­lyettesít csoportvezetőt. — Az szb álláspontja szerint az MTv. 35. § (1) bekezdése egyértelmű el­igazítást ad — vitatkozik Répa Imre. — Eszerint, ha egy fizikai munkás ideiglenesen, legalább öt napig helyettesíti csoport­­vezetőjét, az első naptól kezdve jár a helyettesí­tési díj. És intézkedem is, hogy a munkaügyi főosz­tályvezető visszavonja el­lentétes rendelkezését. Véleménykülönbség van a jutalomszabadság kér­désében is. Az szb-titkár megítélése szerint a kol­lektív szerződésben rög­zíteni kell, hogy a bronz-, ezüst- és aranyérmes szo­cialista brigádtagokat egységesen egy, kettő, il­letve három nap fizetéses jutalomszabadság illeti meg. A munkaügyi osz­tályvezető álláspontja sze­rint nem biztos, hogy a brigád minden tagja egy­formán megérdemli a ju­talmat. Az szb viszont úgy érvel, hogy ha a cím odaítélése, elbírálása kol­lektív, a jutalomra is ugyanez érvényes. Meg kell dolgozni érte... — Semmi esetre sem. Nagyon meg kell érte dolgozni. Gyakran kell forgatni a régit, konzul­tálni a vitatható pontok megoldási lehetőségeit. Figyelni a gyári jogsza­bálygyűjtemény gyakor­lati hatását és reagálni a dolgozók észrevételeire. Ezt a munkát az Egye­sült Gyógyszer- és Táp­szergyárban lényegében a jelenleg érvényben levő kollektív szerződés alá­írásának pillanatában el­kezdték, biztosították, hogy a következő két év­re kötendő szerződés jobb legyen a mostaninál. — A célunk ez — véle­kedik az szb-titkár. — Ám a gazdaságirányítás új rendszerében nemcsak a vállalati önállóság, ha­nem a gazdasági vezetők gyakran indokolt óvatos­ságával­ együtt a vállalati szakszervezeti tanács, il­letve az szb felelőssége is megnőtt. A juttatások bővítésekor előre kell számolni azzal, hogy a nyereség terhére intézke­dünk. Megszűnt a mi­nisztérium és a vállala­tok korrekciós alkudozá­sának lehetősége, csak a magunk erejére számít­hatunk. Az új kollektív szerző­dés megkötéséig, a jövő év március 31-ig még több mint fél esztendő áll ren­delkezésre, de az EGYT- ben máris alapvető, a munkásokat legközvetle­nebbül érintő dolgokról vitatkoznak. Például a fizetett szabadsággal járó dí­jazás mértékéről, illetve számításának módjáról. A helyzetet az kompli­kálja, hogy az EGYT-ben egészségi ártalom miatt több százan már évek óta csak heti 40 — ötször nyolc — órát dolgoznak. Azelőtt — hogy ne érje veszteség a munkásokat — egy nyolcórás munka­napot 6,67 órának vettek és azt megszorozták 0,2- del. Ám eszerint, ameny­­nyiben hat napnál rövi­­debb időt töltenek távol, állagkereset helyett csak alapbérüket kapják fize­tett szabadságuk idejére. Keveredik az új és a régi — Megoldási mód le­het, hogy ne vegyenek ki hat napnál kevesebbet, azaz töltsék szabadságon a szabad szombatot is és akkor — a már ismerte­­­­­tett elv szerint — nem járnak rosszul — mondja dr. Pál János. — Nem szabhatjuk meg senkinek, hány napra menjen el — érvel Répa Imre. — Hiszen másfél ezernél több nő dolgozik nálunk. Ha például beteg a­ gyerek, indokolt a né­hány napos szabadság is. Ugyanez a helyzet a ta­nulmányi szabadságon le­vőknél is. Az új és a régi kevere­dése ezek szerint vitára ad lehetőséget. Nem be­szélve a komplikált, so­kak számára érthetetlen Ajánlatot kérünk 1 darab ÁROKÁSÓ GÉPRE, típus- és állag­­megjelüléssel Sajó menti Vízművek anyag- és áruforgalmi osztály, Kazincbarcika Telefon: 160 A CIGÁNY Forró érzelmek­, Indulatok összecsapása... , Magyarul beszélő, szélesvásznú szovjet film Bemutató: szeptember . „Alulírott K. M. rok­kantnyugdíjas kérem a t. Társadalombiztosítási Bizottságot, hogy szí­veskedjék igazolt havi 403,50 forintos gyógy­szerköltségem fedezése végett segélyben része­síteni .. Az összeg első hallásra hihetetlennek tűnik. Pe­dig ez a tényleges annak csak 15 százaléka. A kérelem mellett azon­ban vaskos paksaméta. Igazoló írások a betegnek javallott gyógyszerekről, a De vajon általában drá­ga-e a gyógyszer? A kérdésre sem „igén”­nél, sem „nem”-mel nem lehet válaszolni. Illetve: csak az a gyógyszer drá­ga, amely nem jut ren­deltetési helyére, vagy amely nem helyénvaló ja­vallat alapján kerül a be­teghez. Van-e ilyen gyógyszer? Erre viszont már egyér­telmű „igen” a válasz. Mégis hiba lenne a gyógy­szerköltség növekedését a pazarlás számlájára írni. Ugyanúgy helytelen len­ne azonban az állandó növekedést egyszerűen tu­domásul venni. Tény, hogy a biztosítot­taknak felírt gyógysze­rekre évről évre többet költünk. A kiadás — a kórházi nélkül — az idén minden bizonnyal elér, sőt meghaladja a kétmil­liárd forintot. Tíz száza­lékkal felülmúlja a tava­lyit, amely ugyanennyivel tetézte az előző évit. A költséggyarapodást helytelen lenne kizárólag a ,,nagyvonalú” gazdálko­dásnak, a nyakló nélküli 403,50 forintos tétel jogo­sultságáról. Mert az utóbbihoz nem fér kétség. A címzett bi­zottság alaposan utánané­zett, mielőtt a kérést tel­jesítette. És szakavatottak lévén tudják, hogy a Pred­nisolon, a Hydrocortison, az E-vitamin stb. drága gyógyszer­ igényteljesítésnek tulaj­donítani. A növekedés tényezője a gyógyszer árszínvonal emelkedő tendenciája is. (Ezt bizonyítja, hogy a kiadások 10 százalékos emelkedése mellett a vényszám csak hat száza­lékkal szaporodott.) A fejlődés szükségszerű ve­lejárója, hogy az ipar ré­gi készítményeit új, hatá­sosabb és legtöbbször drágább szerekkel váltja fel. Az altatószerek költ­séggyarapodásában pél­dául nagy szerepe van a Tardyl térhódításának (20 db Sevenal tabletta 5,60, 20 Tardyl 19,70 forint!). Az idegicsillapítók forgal­mát és átnívóját például a Frenolon lendítette fel. Új, a réginél jóval drá­gább orvossággá­ gyógyít­ják a magas vérnyomást. És így tovább... Természetes, hogy a betegek is az új szereket igénylik, természetes, hogy az orvos felírja részükre.­­ Kevésbé természetes vi­szont — és ez az iparra tartozik —, hogy a rági gyártmányok is tartják azukat.) Hiszen végtére is a gyógyszert azért készí­tik, tökéletesítik, hogy a gyógyulást gyorsítsa, nagy, de csúre azért, mert a többi munk­aelemre fordított idő rendkívül kicsi. Ha a ma rendelkezésre álló időt meg­felelően használnák fel a körzeti orvosok (a vizsgált körzeti orvosok. - A szerk.), akkor a gyógyszerrendelésre fordított idő részesedése alig haladná­ meg az összidő egy­­hatodát... Az ismételten or­voshoz forduló betegnél a gyógyszerrendelésre mindösz­nehéz ehhez bármit hozzátenni. Legfeljebb még egy tényt, amely szintén az orvos kulcs­helyzetet bizonyítja: az „Egészségügyi Felvilágosí­tás” idei 4. számában „Az indokolatlan gyógy­szerfogyasztás elleni küz­delem tapasztalatai­’ című cikk egyetlen gyógyszer, a morfiumszármazékot tartalmazó Pulvis Anti­­doloricus hajdúdorogi ve­szedelmes népszerűségére, és ennek tanulságaira hív­ja fel a figyelmet. A sok adat közül egy: 1966-ban Hajdú megyében 1000 la­kosra összesen 81 gramm Aethylmorphin hydro­­chloneum fogyasztás ju­tott, Hajdúdorogon pedig 265 gramm! Magyarán arról van szó, hogy a községi lakosság jó része morfinista lett — méghozzá orvosi segéd­lettel . Mert az orvosok képtelenek voltak megta­gadni a betegek követe­lését Hajdúdorogon az orvos helyett a beteg rendelt gyógyszert. És olyankor is ez történik, amikor lázas halesbre Kalmoprin he­lyett Vegacirint, vágj' .Tetránnt írnak fel. Mert — úgymond — egysze­rűbb teljesíteni a beteg sae 63 másodpercet (az újak­ra S9-et) fordítottak . .a már bevált, Avagy kevésbé bevált gyógyszereket automa­tikusan felírják. A nem kel­lően differenciált gyógysze­relés elsősorban abból adó­dik, hogy a vizsgálat... igen elhanyagolt területe a beteg­ellátásnak. A nem kellően alapos tájékozódás követ­kezménye a kritika nélküli gyógyszerelés .. kívánságát, mint ellent­mondani. Csakhogy ilyen alapál­­ Lással? nem lehet gyógyí­tani. Olyan nézetek alap­ján, hogy „ha ellentmond, feljelentik, népszerűtlen lesz”, nem lehet lelkiis­meretes orvosi munkát végezni. Lehet viszont úgy — és csakis úgy —, ahogyan „a nagykönyvben is meg van írva”, hogy gyógy­szert felírni egyedül a betegség természeté­ne­k megfelelően szabad. Eh­hez viszont — s ez a lé­nyeg — alapos vizsgálat kell. És ahogyan az idézett tanulmány is bizonyí­totta, ahol viszonylag „sok idő” telik el a vény­írással, ott általában baj van a munkával. De előbb­­utóbb baj lesz a népsze­rűséggel is! Igazi tekin­télyre, tiszteletre csak az az orvos tarthat számot, aki maga szabja és vizs­gálattal alapozza meg a gyógyítás módját, vala­mint eszközét, a gyógy­szerelést is. A gyógyszerköltségek­nek azt a tételét, amely — ha nem is a legjelen­tősebb, de a pazarlás ro­vatába tartozik —, tehát csak az orvos iktathatja ki. Szerepe minden ár­szabályozásnál jelentő­sebb, ha megérteti bete­gével, hogy egyetlen drá­ga gyógyszer létezik: a felesleges. Lukács Máris Csak az orros iktathatja ki... Az egyetlen drága gyógyszer: a felesleges emelkedtő !Miitítottal kizárólag vizsgálat alapján f szeptember­­ NÉPSZAVA A munkások széles körű bevonásával — kis dolognak tűnik, de lélektani hatásában je­lentős javaslat, hogy szá­moljuk fel a bélyegzőórá­kat — folytatja Répa Im­re. — Érveink: a bér­­számfejtés alapja nem a bélyegzőkártya, hanem a műszaknapló. Ha száz­ezreket érő sarzsokat rá­bízunk a csoportvezetőre, miért ne fogadnánk el igazolását a munkások jelenlétéről? De ez még vita tárgya, a főkönyvelő egyelőre ellenzi. — Elgondolásunknak a munka kezdésének és be­fejezésének megváltozta­tásával együtt szeretnénk érvényt szerezni. Jelen­leg ugyanis teljesen elté­rőek a műszaki kezdések. A rövidített munkaidő bevezetésével erre egysé­ges megoldás kell. Azután: a túlórák el­lenőrzését jogilag is a műhelybizottságok hatás­körébe akarják utalni. Kísérletképpen megpró­bálták már és lényegesen kevesebb lett a túlóra. Sokan pedig rájöttek, hogy­ a túlórák nyújtotta jövedelemhez jutalom vagy prémium rímén is hozzá lehet férni. Szélesíteni akarják az EGYT-ben a munka-, il­letve védőruhákban ré­szesíthetők számát, amit a gazdaságirányítás régi rendszerében képtelenek voltak dűlőre vinni és az első kollektív szerződés­ben sem sikerült meg­nyugtatóan rendezni. Be­számoltak arról is, hogy az átirányítás és az át­helyezés fogalmát egyér­telműbben kell körvona­lazni. És ki tudná felsorolni a sok hasznos elgondo­lást, javaslatot, amely mind a­ gazdasági veze­tőkben, mind a szakszer­vezeti bizottság tagjaiban — már több mint fél év­vel az új kollektív szerző­dés megkötése előtt — megfogant. Az előkészületek már megkezdődtek és a mun­kások széles körű bevo­nása csak javára válhat az új szerződésnek. Zaidai Pál Miért „rendelhet­' a beteg t­ vánvaló tehát, hogy ezt az eszközt az orvos nem adhatja ki a kezéből. (Nem a banális fájdalom-, lázcsillapítókról van szó, amelyeket recept nélkül olcsóbban lehetne adni.) De érveljen erről maga az orvos: dr. Pi­nczés László és dr. Fülöp Ta­más, akik a „Népegész­ségügy” idei 2. számában értékes tanulmányt, tettek közzé, öt azonos feltéte­lek mellett dolgozó kör­zeti orvos munkájáról. „A gyógyszerrendelés ese­tében határozottan le­het­ szögezni, hogy közel sem olyan rossz a körzeti orvos helyzete, mint ahogyan a­zt a közhiedelem tartja. A tény­leges és ledolgozott munka­időből e tevékenység része­sedése valóban viszonylago. És ha erről van szó, akkor nem számít, meny­nyibe kerül. Ehhez azon­ban ragaszkodni kell. Mégpedig azon az áron, hogy gyógyszert csak az orvos rendelhet, a beteg nem.. Miért kell ezt hangsú­lyozni ? Egyrészt azért, mert manapság gyakran a beteg „rendel”. Másrészt azért, mert mind többször hallani, hogy „a vényirás túlterheli az orvost”, hogy „a gyógyítás rová­sára rabolja el hasznos idejét”. Az efféle okoskodás tévúton jár. A gyógyszer — a gyógyítás szerves része, a gyógyulás nélkü­lözhetetlen eszköze. Nyil­ Levélírónkat azon­nali hatállyal elbo­csátották állásából, mert vétett a mun­kafegyelem ellen. Soraihoz rendtelte a fegyelmi határozatot, amely hibátlan jo­gi szövegezésével tömören tudtul adja levélírónknak, hogy milyen paragrafu­sok alkalmazásával hozták ezt a döntést, mely rá nézve igen messzemenő, hátrá­nyos következményekkel jár. „Feldúlt lelkiállapotban írom ezeket a sorokat, hiszen tízéves munkaviszonyom alatt sosem adtam a legkisebb okot az ilyen büntetésre. Most is azért bántak így el velem, mert a szabadságidőmet nem tudtam összeegyeztetni a vállalat igazgatójának javaslatával.” A levélből kitűnik, hogy a panaszos dolgozó bér­elszámolóként került munkahelyére. Édesanyjával kettesben élnek főbérleti lakásukban. Fizetésével elégedett volt. Édesanyja özvegyi nyugdíjával együtt, viszonylag gondtalanul teltek napjaik, mindaddig, amíg ez a fegyelmi ügy fel nem dúlta mindkettőjük nyugalmát. Megtudtuk azt is, hogy levélírónk évek óta orvosi kezelés alatt áll, légzési zava­rokkal küszködik. Minden évben szana­tóriumi kezelésben részesül. Orvosi ja­vaslatra, meghatározott időben kerül sor erre. Idén is időben bejelentette a vál­lalat illetékeseinél, hogy a szabadságo­lási terv elkészítésénél vegyék figyelem­be egészségi állapotát és különleges kö­rülményeit. Már akkor bejelentette, hogy augusztus első napjaiban kívánja szabadságát kivenni, mivel arra az idő­re biztosítottak számára helyet a szana­tóriumban. Elvileg tudomásul vették ké­rését, így nem is gondolt arra, hogy ké­sőbb milyen kellemetlenségbe kerül emiatt. Az történt, hogy augusztusban közöl­ték vele: az előzően jelzett időpontban nem engedik el szabadságra, mivel több munkatársa beutalóval nyaralni megy a Balatonra. Hiába til­takozott és érvelt, hogy ő még időben szólt, s jogosultsá­gát még orvosi javaslattal is igazolta. Egyszerűen napirendre tértek panasza felett. „Azt a választ kaptam végül is: ha nem veszem tudomásul az igazgató döntését, akkor fegyelmi büntetésben részesítenek. Mikor emiatt szót emel­tem, kézhez kaptam a fegyelmi határo­zatot. Azonnali hatállyal elbocsátottak állásomból.” Szokatlan eljárásnak tartottuk a vál­lalati fegyelmit, mely az adott esetben törvénysértő is. Elsősorban azért, mert a fegyelmi tárgyalásra meg sem hívták az érdekelt dolgozót, másrészt pedig azért, mert ilyen szigorú büntetést nem szab­hattak ki a szóban levő ügyben. Különö­sen nem akkor, amikor az elmúlt évek során még egy alkalommal sem merült fel kifogás levélírónk munkájára és ma­gatartására. Hiszen éppen az igazgató írta alá az előző munkahelyéről áthelye­zést kérő levelet, mivel a munkaügyi osztály vezetője, mint jó szakembert szemelte ki erre a munkakörre. Javaslatunkra a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordult panaszával le­vélírónk. Előzően azonban felkereste a szakszervezeti központot is, ahol szintén törvénytelennek minősítették a vállalat eljárását. Ilyen előzmények után tár­gyalta az ügyet a munkaügyi döntőbi­zottság, ahol, természetesen, meghallgat­ták a panaszost is, csakúgy, mint a mun­káltató képviselőjét. A vállalati munka­ügyi döntőbizottság helyt adott a pa­nasznak és kötelezte a vállalatot a dol­gozó visszavételére, a fegyelmi határo­zatot hatálytalanította. Így végződött az ügy, amit egy kis jó­akarattal, a vállalat igazgatója, saját ha­táskörében is, kedvezőbben elintézhetett volna... Samarjai Tibor Heti postánkból Bányásznapi ünnepségek vidéken Az ország bányavidé­kein szombaton a bányá­szok tízezrei ünnepelték az idei bányásznapot. A Komárom megyei bánya­vidéken, a borsodi szén­bányáik üzemei­ben és a mecseki szénmedencében a KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmá­ból indított munkaver­senyben kiemelkedő sike­reket értek el. Elismerés­ként megjutalmazták a legjobb,­eredményeket el­ért, dolgozókat. Ugyancsak szombaton emlékeztek meg a­ bá­nyásznapról Mádon az ás­ványbányászok, Rudabá­­nyán pedig a vasércbá­nyászok. Az alföldi olajbányá­szok szombati közös ün­nepségén Szolnokon Viph Árpád, a bányászszakszer­vezet titkára tolmácsolta a párt, a kormány és a szakszervezet elismerését. A zalai olajmező köz­pontjaiban és a Nagy­­alföldi­­ Kőolaj­termelő Vállalat üzemeiben is ün­nepségsorozattal ünnepel­ték a bányásznapot. ( MTI. Magyar —szovjet választékcsere A Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a Szovjet­unió össz-szövetségi ke­reskedelmi minisztériuma közötti tárgyalás ered­ményeként szombaton Budapesten választékcse­re megállapodást írtak alá. A jegyzőkönyv együt­tesen 3,2 millió rubel ér­­­­tékű áru kölcsönös cseré­jét jelenti. p r­o- TELEVÍZIÓ, RÁDIÓ helyszíni javítási garanciával TETŐKÖN: 633—566, 1S8—Wj ELEKTROMOS KTSZ tv-szerviz Hívjon — megyünk! Az ezerarcú SHIRLEY, MACLAINE A NŐ HÉTSZER Vittorio de Sica­ssines amerikai film vígjátéka Csak 16 éven felüliek látogathatják Bemutató: szeptember 5 Gyártó: JOSEPH E. LEV­INE Forgalmazó: 20th CENTURY FOX

Next