Népszava, 1969. február (97. évfolyam, 26–49. szám)

1969-02-18 / 40. szám

Új magya Debrece Áprilisban A közeljövőben színhá­zi életünk több figyelmet érdemlő eseménye játszó­dik le a fővárosban és vi­déken. A kora tavaszi tör­ténelmi évfordulók több írónkat drámai megfo­galmazásra ösztönözték. Február 21-én mutatják be a Nemzeti Színházban Száraz György színművét, A vezérkari főnököt, Debrecenben Molnár Gé­za, Veszprémben Thurzó Gábor új drámájának be­mutatójára kerül sor a közeljövőben — mindkét mű történelmünk fél év­század előtti sorsforduló­jának lényegéből meríti tárgyát. A színházak kölcsönös vendégjátékai folytatód­nak a közeli és távolabbi jövőben. Április 14-étől a drámák Bu­hnben, Veszpi­ kén a Leningrádi Gorki az egyik kimagasló szov­jet együttes, a Leningrádi Gorkij Színház társulata lesz vendégünk, a Nemze­ti, a Vígszínházban és Székesfehérvárott, június­ban a­­ Noviszádi Szerb Nemzeti Színház, ősszel a Szófiai Szatíra Színház. A Nemzeti Színház társu­lata májusban Újvidéken és Belgrádban vendégsze­repel, egyik vidéki szín­ház­unk együttese Buka­restben. A jövő évad ven­dégjátékaiból biztos már, hogy a Nemzeti Színház Moszkvába és Leningrád­­ba utazik. A tervek sze­rint megrendezik a Szov­jetunióban a magyar­ drá­ma dekádját. A színházi élet fontos eseménye lesz a jövő hó­nap végén, március 30-án Kapesten, rémben­ ­ Színház a Színházművészeti Szö­vetség közgyűlése. A terü­let igen sok gondja-baja vár alapos megtárgyalás­ra, mind a művészi szín­vonal, mind a színházak műszaki, utánpótlási és egyéb kérdései tekinteté­ben. Az összkép mégis biztatónak tűnik. Az el­múlt évadhoz viszonyít­va a legutóbbiban a kö­zönség lassú, egészséges átáramlása mutatkozik a ,,hígabb” produkcióktól a művészileg igényesebb előadások felé. Jogos fel­tételezni, hogy, ebben a gazdaságirányítás új rendszerében életbe lép­tetett sajátos intézkedé­seknek — járulékok, kul­turális alap, a támogatás új rendszere — is részük van. (1) Véget értek immár Bors Máté kalandjai a televízióban. A folytatás­ról folytatásra szinte nép­meséi hőssé magasztosu­ló, de vagány ifjú prole­tár (miután utoljára még kijátszotta a vérgőzös fe­hér huszárok éberségét), immáron véglegesen be­vonult a tudatos forra­dalmárok táborába. Az ötrészes film a va­lóságból született. Ponto­sabban : egy kalandos, talpraesett, harcos kom­munista, Mészáros Gábor életének az átköltéséből. Hogy mennyi, s milyen mértékű volt ez az átköl­­tés — azt nem tudhatom. De annyi immár bizo­nyos, hogy a filmet — bármennyire is komoly, véres harcokról szólt — mégsem kellett komolyan venni. Ugyanis, miután a film elsősorban az ifjú­ságnak készült — a ro­mantikus sodródás, a he­lyenkénti krimi izgalom, a gyermeki fantáziát megmozgató naiv mese volt a lényeges. (Persze, az más lapra tartozik, hogy ha a­ film az if­jú­ságnak készült — miért vetítették este, csúcsidő­ben a felnőtteknek­?) Történelmi hűség vagy érdekesség ? Hogyan s miként lehetne e két kü­lön fogalmat összeötvöz­ni, hogy a múlt esemé­nyeit megidéző alkotás ne csak dokumentáljon, hár­nem egyszersmind érde­kes is legyen? Sokat vi­tatott­­kérdések. Gondo­lom, a Bors esetében is felmerülnek ezek a prob­lémák — azzal együtt is, hogy a film világos kép­let. Ugyanis az alkotók inkább csak azt példáz­ták, hogy a színes, sok­színű kalandok során, hogyan edződhet az egy­szerű ember tudatos har­cossá. Ennek megfele­lően Fülöp János, a film írója, az érdekesség, az izgalom oldaláról közelí­tette meg a témát — s csak vékony keretecske maradt a Tanácsköztár­saság. Vagy inkább alap, kiindulási pont — amely­re utalni lehetett a játék során. Fülöp megpróbálta mindvégig ébren tartani a figyelmet. Mindez majdnem sikerült is. Azért mondom, hogy majdnem , mert az öt­részes játék során elég gyakran találkoztunk is­mert sztereotip megoldá­sokkal, sokszorosan hasz­nált fordulatokkal. (Pél­­dául majd’ minden rész­ben valaki átöltözött vagy pópának vagy szerzetes­nek vagy apácának. To­vábbá : legalább ötször érkezett lovon a meg­mentés, természetesen amikor az illető hős már ott álldogált az akasztó­fa árnyékában.) Ugyanakkor a karak­terek bemutatásában is elég sok sablon volt. Fő­leg az ellenfél tűnt oly­­­kor bosszantóan naivnak, kijátszhatónak, együgyű­­nek — akárcsak a gyer­mekmesékben. Ami vi­szont többé-kevésbé sike­rült: a munkáshősök be­mutatása. Az író kedve­sen, némi humorral és főleg szeretetre méltóan ábrázolta Borsot, s a töb­bi hazatérő hadifoglyot. Az ötrészes játékot­­ öt különböző alkotó ren­dezte. Érdekes volt nyo­mon követni — bár hét­ről hétre nagyjából egy­ségesnek tűnt a játék — különböző, eltérő stílus­jegyeket.­ Az első részben például (Herskó János rendezte) kicsit misztifi­­káltan, de irodalmi élmé­nyeket megidézően állí­totta elénk a fiatal szov­jet államban dúló anar­chikus állapotokat. A Szent Dimitrij éjsza­kájában (Markos Miklós rendezte) a vaskosabb humor volt a jellemző. Szabó István erőssége a szatirikus látásmódban rejlett. Palásthy György vérbeli krimirendezőként kezelte az eseményeket. (Egyébként ez a rész volt a legizgalmasabb.) Az ötödik részben főleg a romantikus hősiesség do­minált. Érthető is, hisz itt a befejezéshez közeledett a játék. (A rendező: Sí­m­a Sándor volt.) A színészi teljesítmé­nyeket külön értékelni szinte lehetetlen. Sok hely kellene hozzá. Csupán annyit talán, hogy a Bor­sot alakító, kitűnő Sztan­­kay István mellett Antal Imre, Iglódi István, Me­kes Mária, Bujtor István, Koncz Gábor, Tomanek Nándor színészi teljesít­ménye kitűnően szolgálta a játék sikerét. A hét végén két kelle­mes és szórakoztató könnyűzenei műsort is láthattunk. Az egyiket — a Made in Hungary be­mutató hangversenyt — Székesfehérvárról közve­títette a televízió. A sok kedves dal között nagyon tetszett Blum József és Vándor Kálmán „Vissza­térek én” című száma — Korda György szép, színvonalas tolmácsolá­sában — amely méltán nyerte el a helyszínen az első díjat. A másik műsor Sammy Davist, a kitűnő néger énekest és filmszínészt mutatta be. Elsöprő volt ez a műsor — hangban, fergetegben, tempera­mentumban. Gantner Ilona Operaház: A Rajna kincse (7. béri. 6. ea. 7). — Erkel Színház: Táncszvit. Gajanc­­szvit. Térzene (7. béri. 5. ea. 7). — Nemzeti Színház: Mó­zes (7). — Katona József Színház: Varsói melódia (7). - Vígszínház: Macska a for-­­­ré tetőn (7). — Pesti Szín­ház: Csók (7). — Madách Színház: Black Comedy (7). — Madách Kamara Színház: Léni néni (7). — Thália Szín­ház: Isteni színjáték (7). — József Attila Színház: Egy igazi úr (D. béri. 3. ea. 7). — Fővárosi Operettszínházi Knock out! (L. béri. 2. ea. 7) . — Bartók Gyermekszín­ház (az Operettszínházban): Twist Olivér (du. 3). — Ál­lami Bábszínház: Gulliver Liliputban (de. 10); Szent­­ivánéji álom (du. 3). — Egye­temi Színpad: Rejtő Jenő: Piszkos Fred (7). — Kis Szín­pad: Urak és elvtársak (fél 8) . — Kamara Varieté: Foly­tassa, Hacsek! 16, fél 9). * A Vígszínházban 23-án, vasárnap a Spanyolul tudni kell előadása fél 8 órakor, a Pesti Színházban 23-án, va­sárnap A nyár előadása szintén fél 8 órakor kezdő­dik. KOSSUTH RADIO 4.30: H. Időj. 4.32: 7. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.45: Falurádió. 6: H. Időj. 6.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: Regg. kr. n. Utána: Körzeti időjárás. 7.30: Új könyvek. 8: H. Idős. Műsorok. 8.20: Operettkettősök. 8.50: Hol történt? 9: Gyermekrádió. 9.43: Monteverdi: Sestina — hat madrigál. 10: H. Hazai lapsz. Időj. 10.10: Az én könyvtáram. Beszélgetés Ma­jor Mátéval. 10.40: Szórakoz­tató hangszerszólók. 11: Is­kolarádió. 11255: Házy Er­zsébet és Bartha Alfonz énekel. 12: H. • Idős. 12.15: Népi zene. 13: Világgazd. • hí­rek. 13.06: Valaki kopog. IX. 13.26: Hacsa turján: Gajane - balettszvit. 14.13: MRT Gyermekkórusa énekel. 14.23: Hegymászás — rekord nél­kül. Beszélgetés magy­ar hegymászókkal. 14.45: Mu­zsikáló fiatalok. 15: H. Nem­­zetk.­lapsz. Időj. 15.15: Da­lok és történelem. 15.45: Nó­ták. 16.15: Kocsár Miklós: Változatok fúvósötösre — bemutató. 16.25: Rádióisko­la. 16.58: Műsor. 17: H. Időj. 17.05: Világsajtószemle. 17.20: Két Suppé-nyitány. 17.36: A mikrofon előtt Szigeti Jó­zsef. v. 18.01: Vita a kollek­tív szerződésről. 18.28: Köny­­nyűzenei híradó. 18.58: Mű­sor. 19: Esti krónika. 19.30: Szabó család. 20: Népzenei magazin. 20.40: Könyvszemle. 20.50: H. Időj. 20.55: Az MRT szimf­­zkrának híve a­ stú­dióban, vez. Blum Tamás. Kb. 21.50: Filmdalok. 22: H. Idős. Sport. 22.15: A kínai külpolitika fordulói. Wa­shington a papírtigris. 22.25: Könnyűzene. 22.50: Klapka György hagyatéka hazatér. 23: Operakórusok. 23.20: Hu­moros jelenetek. 23.35: Tánc­. Közb. 24: H. Idős. PETŐFI RADIO 1.2b—8.05: Azonos a Kos­suth adóval. 6.20: Torna. 10: Zkri. muzsika. 11.01: A Met­ró-együttes műsorából. 11.16: Lemezmúzeum. Francesco­­ Merli énekel. 11.35: Móra Fe­renc: András megcsalódik. Elb. 11.55: Népdalaink nyo­mában. 12.15: Farkasordító hidegek. Előadás. 12.30: Zon­goraművek. 13.20: Falurádió. 13.40: Vico Torriani énekei. 13.47: Vízállás. 14: H. Időj. 14.08: Táncdalok. 14.18: Mas­senet: Cid — balettzene. 14.37: Fúvósesztrád. 14.54­: Borsod-miskolci irodalmi füzetek. 15: Közv. a Sturm Graz—Bp. Vasas KK labda­­rúgó-mérk. II. félidejéről. 15.50: Tánczene. 16: H. Időj. 16.05: Debussy műveiből. 16.19: Kalász Márton versei. 16.24: Operettrészt. 16.40: Chopin: Három keringő zon­gorára. 16.50: Korosztályom... Asperián György írása. 17: Csúcsforgalom. 18: H. Időj. 18.10: Halgyűjtők húsz perce. 18.30: Giccs, sláger, ponyva. I. rész. 19: Népdalok. 19.25: Mozart: C-dúr zongoraver­seny (előadja és vez. Anda Géza). 19.54: Mese. 20: Esti kr. II. 20.30: Új könyvek. 20.33: Wagner: Az istenek al­konya — zárójelenet. 20.54: Táncz. 21.21: Wagner úr és a többiek. Vidám műsor Rejtő Jenő írásaiból. 22: Operett­­részt. 22.21: A 133 nap és a könyvtárak. Beszélgetés. 22.36: Szervánszky Endre: I. vonósnégyes (Tátrai-vonós­­négyes). 23: H. Időj. Sport. • URH 18: H. Időj. 18.10: Halpa­­rádé. 18.55: Orosz nyelvtani, felnőtteknek. 37. 19.10: Olasz művészek operaestje. 20.10: Magyar zeneszerzők. 20.54: Bilseni dzsesszfesztivál. Bel­ga együttesek bemutatója. 21.27: Bach-orgonaművek. 22.01: Romantikus művész­portrék: Mahler. 23: H. Idős. Sport. TELEVÍZIÓ 8.05: Számtan-mértan, ált. isk. 5. 9: Olvasás, ált. isk. 4. 9.55: Fizika, ált. isk. 6. 11.05: Kémia, ált. isk. 7. 11.55: Filmesztétika, középisk. I. 13.10: Számtan-mértan is­m­. 14: Olvasás ism. 14.55: Fizika ism. 15.50: Kémia ism. 17.58: Hírek. 18.08—22.05: A svéd te­levízió estje. 18.05: Stock­holm, ahogy én látom. Kisz film. 18.15: Arendal, a jövő hajógyára. Kisfilm. 18.45: Találkozás a dzsungellel. Kisfilm. 19: Esti mese. 19.10: Svéd melódiák. 19.25: Strind­berg Stockholmban. Kis­­film. 19.40: Az erősebb. Tv­­játék. 20: Tv-híradó. 20.20: A bíró. Magy. besz. svéd film. 22.05: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 9: Filmriport (ism.). 11: Csárdások (ism.). 19 és 21.15: Tv-híradó. 21.15: Szombat (cseh film vígjáték). 2045: Bordalok. Műsorok 1969. febuár 19 NÉPSZAVA ­ Hatodik, történelmi tárgyú domborművét fe­jezne be a napokban Kiss Ernő bogyiszlói fafaragó, a népművészet mestere. Hazánk történelmének nevezetes eseményei kö­zül eddig a honfoglalást, Zrínyi kirohanását, a Dó­­zsa-féle parasztlázadást, a Rá­kóczi -szabadságharcot, Győr törököktől való visszafoglalását, s most legutóbb a tatárjárást örökítette meg dombor­művön. — Sára Sándor „Vízke­reszt”, Ráday Mihály,,Do­minus vobiscum” című rövidfilmje Firenzében, Csőke József, Timár Ist­ván és Czigány Tamás egy-egy sportfilmje Cor­tina d’Ampezzoban, Mé­száros Márta „Eltávozott nap” című játékfilmje és Gémes József „Concer­­tissimo” című rajzfilmje Bécsben vesz részt feszti­válon. Jézoikó Két órája vagyok Szabó Zoltán Derkovits-díjas festőművész műtermében. Két óra kevés ahhoz, hogy felmérjem életművét, bár még korai ezt a szót hasz­nálni, hiszen mindössze tíz esztendővel ezelőtt vé­gezte a Képzőművészeti Főiskolát A „Kilencek"-kel Japánban Egy évtized alatt — a művészet mércéjével mér­ve is — figyelemreméltó utat tett meg. 1958 óta rendszeresen vesz részt hazai és külföldi kiállítá­sokon. Sikerrel szerep­elt a párizsi ifjúsági biennálén, festményei „eljutottak” Németországba, Bulgáriá­ba, a Szovjetunióba és Lengyelországba is. — Néhány képem épp­en most utazik Japánba — mondja, miközben a fal mellé sorba állítja alko­tásait. — Önálló kiállítása lesz Japánban? — Nem. Egy magyar tárlaton belül a Kilencek névvel jelzett alkotócso­porttal mutatkozom be. A Kilencek említésével elkötelezettségére utal. A Kilencek 1966 őszén sze­repeltek először a Műcsar­nokban. Eltérő stílusú, de közös törekvésű, világné­zetű művészek találtak egymásra, s „mondják el” alkotásaikkal: új utat ke­resnek, csak igazságot ku­tató „vonásokkal” valla­nak az emberről, a társa­dalomról. — Már csak ezek ma­radtak — mutat képeire. A jól ismert, sötét tónusú alkotásai — így egymás mellett — sokkal többet „árulnak el” a művészről, mint amennyit ő mond magáról. A benyomások­ ­Zoltán - gondolatokká rendeződ­nek bennem: a kifejezés őszinteségét egyetlen pil­lanatra sem lehet kétség­be vonni, a tömör szer­kesztés fegyelmezett szen­vedélyt sugároz. Az em­berről mindig optimistán „beszél”, még akkor is, ha egyik-másik hősének ar­cára keserű vonások hú­zódtak. Optimizmusát a képek hatalmas méretei, megizmosodott figurái tükrözik legérzékleteseb­ben. A szinte robbanásig fokozott kompozíciók mö­gött nem hiányzik a lírai mélység sem. Ez több mint emberi együttérzés alakjaival. Alkotásaiban az erő és a szépség elvá­laszthatatlan egymástól Szeretném mindig ilyennek látni — Az ember erős — ezt akarom érzékeltetni meg­növekedett figuráimmal. Ebben vágy is van: sze­retném mindig ilyennek látni a munkásokat — mondja. Szavai zaklatottá válnak, nyugtalan tekinte­te egyik képről a másik­ra ugrik. — Indulataimat csak ilyen erőteljes formákban tudom kifejezni. Erőteljességét részben erős színeivel éri el — a kék, a vörös, a sárga és a fehér dominál képein. A kék legtöbbször túlságo­san is sötét árnyalatot kap. — A sötét tónust a gyer­mekkor komor színei szü­lik. A harmincas évek Angyalföldje rányomja bélyegét egész életemre. Megállok az egyik kés­ előtt. Ezen is a kék szív uralkodik — egyáltalán nem hat rám ridegséggel inkább a tisztaság megfo­galmazását érzem. — Beszélgető asszonyod a címe. Kilenc évet töltöt­tem Tatabányán. Ott lát­­ ótermében­ tam ezeket a bányászasz­­szonyokat. Számos bá­nyászportrét készítettem. Nagyon megszerettem őket — tiszta emberek, minden­­körülmények között ter­mészetesen viselkednek — vall a művész élő szóban is a bányászokról. Ebben a vallomásban benne van az is: akkori élményeit még most is érleli, hogy tovább gazdagítsa való­ságból táplálkozó művészi világát. Minél tovább nézem al­kotásait, annál több él­mény halmozódik elém — a „Parasztasszonyfej” szi­gorú, de szép vonásai egy­szerre jelenítik meg a kemény parasztasszonyi sorsot. Lenin portré­jába belesűrítette az egész emberiség történetét — a történelmi motívumok szimbolizálása még jobban kiemeli a proletariátus vezérének nagyságát. Újabb kiállítás előtt Az alkotásokba szorult energiából arra is követ­keztetek, hogy még gaz­dag forrás feszül benne: a színek igéivel még so­kat akar mondani a vi­lágról. Végül a festőállvány félbemaradt képe előtt­­ állunk meg. — Most kezdek csak igazán dolgozni. — Készül valamire? — Az Ernst Múzeumban­­ lesz kiállításom. — Mikor? — A pontos dátumot­­ még nem tudom. Akik nem az illúziókel­­■ tő igék megelevenedését­­ keresik a vásznon, hanem­­ az emberhez kötődő va­­­­lóságanyagot, bizonyára érdeklődéssel várják újabb találkozásukat Szabó Zol­tán festőművésszel, Tamás Menyhért "Oii..'Keddtől - keddig Heti javaslatunk Olvasóink, amennyiben tehetik, tartózkodjanak ma este a tv-készülék előtt. 18.08-tól összeállítás kö­­­vetkezik, amelyben bemu­tatják a svéd televíziót. A műsorban megismerked­hetnek Stockholm életé­vel, svéd dallamokkal és a nemzet drámaírójával, August Strindberggel. Az életéről készített kisfilm után Az erősebb című drámáját láthatják, tv­­játék feldolgozásban. Ezt követően egy nálunk is sikerrel bemutatott film következik, melynek cí­me : A bíró. A rádióban érdemes meghallgatni ma 18.30-kor, a giccsről készített vita­sorozat bevezető adását a Petőfin. Aki érdeklődik a h­uipumima után, és isme­reteket akar szerezni a kínai politikáról, hallgas­sa meg Bogos László so­rozatát. 22.15-kor kezdő­dik a Kossuthon. Kőbányai olvasóinknak javasoljuk, keressék fel a Maglódi út 18. számú há­zat (X/2 körzet) 21-én 18 órakor.­­Az állatvilág téli álmáról hallhatnak előadást, amely után két természetfilmet is vetíte­nek. Ugyancsak 21-én, a Városszéli Telepi Művelő­dési Otthonban (Hársle­velű u. 19.) 18 órai kez­dettel diafilmes vetítés kíséretében, Dover fehér sziklái címmel tartanak előadást. Az I. kerületi Művelő­dési Ház rendezésében az űrkutatás és távoli boly­gók élete után érdeklődők kapnak felvilágosításokat. 19-én este fél 7-kor Róka Gedeon csillagász beszél az űrkutatás legújabb eredményeiről. Az előadás színhelye: Krisztina tér X. A művelődési ház klub­termében 24-én 6 órakor Forradalmi dalestet ren­deznek. Ugyanebben az időpontban, az I. emeleti klubteremben az Állatba­rátok köre tart előadást. Tiszaszederkényi olva­sóink is érdekes műsoro­kon vehetnek részt a hét folyamán. 19-én, 16 óra­kor a művelődési házban a szervátültetések ered­ményeiről, problémáiról hallhatnak előadást. 20-án 11 órakor a TVK iroda­házában a szocialista bri­gádok erkölcsi és anyagi elismeréséről rendeznek vitát. Aki már váltott bérle­tet a Balázs Béla Film­klub előadásaira, 24-én este fél 7-kor a rendezői portrék sorozatban Jancsó Miklós munkájával is­merkedhet meg. Vetítés­re kerülő film: A haran­gok Rómába mentek. (Be­iratkozásra még mindig van lehetőség a TIT Mű­vészeti Szakosztályán.) A Magyar Nemzeti Mú­zeumban a történelmet kedvelők számára rendez­nek érdekes tárlatveze­tést. 23-án 11.30-kor. Cí­me: A mohácsi vész kora. A Szépművészeti Múze­umban 19-én este 6-kor Gauguinről lesz előadás. Érdekes „Élő múzeumba” hívjuk meg olvasóinkat. Helyszín: a Petőfi Irodal­mi Múzeum. 22-én 16 óra­kor irodalmi sétát tarta­nak neves előadóművé­szek közreműködésével a kiállított tárgyak, kézira­tok, íróportrék körül. Heti olvasmányként Sü­­kösd Mihály: A kívülálló című kötetét ajánljuk. Három kisregényt tartal­maz. Mindegyik rendkívül izgalmas társadalmi és emberi problémákról szól. b­) Kiosztották a és novella-pi A Hazafias Népfront Országos Tanácsának klubjában hétfőn kiosz­tották az Országos Béke­tanács, a Művelődésügyi Minisztérium és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség vietnami té­májú vers- és novellapá­lyázatának díjait. A pályázatra csaknem vietnami vers­­alyázat díjait 250 budapesti és több mint 500 vidéki fiatal küldte be munkáit: Ösz­­szesen ezer vers és novel­la került a bíráló bizott­ság elé, amely a 14—18, valamint a 19—24 évesek kategóriájában összesen 20 díjat adott ki, s szá­mos pályázót jutalomban részesített. HGRI — A szombathelyi Bar­tók Béla zeneiskolában öt és hatéves gyermekek ré­szére zenei óvodát létesí­tettek. A kedves, játékos környezetben jelenleg hatvan kisgyermek is­merkedik zenével. Az óvoda célja többek között a magyar népi gyermek­­játékai, gyermekdalok megismertetése, valamint a ritmusérzék- és hallás­fejlesztés. ZD­NT — A gyorsírásról, a be­szédrögzítés ősi, múlt és e századi érdekességeiről szóló érdekes műsoros előadás volt vasárnap délelőtt a Fészek Művész­klubban. Kevesen tudják, hogy a többi között Arany János és Petőfi Sándor is otthonos volt a gyorsírás­ban. Goethe is ismerte a gyorsírást, Bernard Shaw sokat dolgozott techniká­ja segítségével. MOST ÉRKEZETT! EGÉSZÍTSE KI HÁZTARTÁSÁT KITŰNŐ MINŐSÉGŰ, TARTÓS, SZOVJET ZOMÁNCOZOTT FŐZŐEDÉNNYEL Kedvező árak: Lábas, fedővel, 13 fit., 19,90 23 lit., 29,90 3 lit., 35,80 Fazék, fedővel, 12, lit., 62,5 Nyeles szeletsütő, 20 cm 12,60 Vödör, 28 cm 4530 KAPHATOK ! A FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT boltjaiban VII., Baross tér 12 EX., Tolbuhin krt . VII., Rákóczi út 24 VII., Lenin krt 40 V., Szt. István krt. 16 VIII., József krt. 59 és valamennyi konyhafelszerelési szaküzletben és vasboltban

Next