Népszava, 1969. május (97. évfolyam, 99–124. szám)

1969-05-01 / 99. szám

Szezon előtti jelentés a Balatonról Kapunyitásra készülnek a Balatonnál. A szakszervezeti üdülők május 7-ét követően fo­gadják az első idei cso­portokat. Most, az utolsó hajrában, építőmunkások százai dolgoznak, fiatalít­ják az üdülőket. Az idén a szakszerve­zeti mozgalom 22 millió forintot fordít felújítá­sokra. A déli part fővá­rosában, Siófokon most fejeződik be egy több éves program, ahol csak lehetett, az elszórt épüle­tek között áttörték a ke­rítéseket, hatalmas par­kokkal egységes üdülőte­lepeket alakítottak ki. Az elmúlt években a Bala­tonnál minden üdülőben kicserélték a bútorokat. Sok pénzt fordítottak kul­turális és sportcélokra. Elsősorban a nagyobb üdülőtelepeken épültek sportpályák s ma már mindenütt van elegendő televízió, gondoltak az esős időkre is, bőségesen ellátták az üdülőket já­tékokkal. Pontos lista ké­szült azokról az üdülők­ről, amelyeket nem érde­mes tatarozni, felújítani, mert nagy költségek árán is csak elavult létesítmé­nyek állnának rendelke­zésre. Menutt bőséges lesz az étlap. Reggel háromféle választékot kínálnak, köz­tük az egyik rendszerint valamilyen zónaétel. Az ebédnél is három-négy­féle menü lesz, újdonság, hogy a záróételt, tehát a gyümölcsöt, kompótot, sajtot a fő étel menüjétől függetlenül is lehet vá­lasztani. Arra is utasítot­ták az üdülőket, hogy hi­deg csomagot, kérésre, bármelyik napra adjanak függetlenül attól, hogy van vagy nincs közös ki­rándulás. Az eddiginél fo­kozottabban igénybe ve­hetik a látogatók is az üdülőkben az étkezést. Jó étvágyat! A szaktanács vonaa, az üzemek pedig 150— 200 ezer embert üd­ültet­nek a Balatonnál. Ezek 90 százalékát a szezon­ban. S ez évről évre egy­re nagyobb leckét jelent hiszen kevés a munka­erő s csak a szakszerve­zeti üdülőknek az idény­ben 2500—3000 munkás­kézre van szükségük. Több új módszerrel kí­sérleteznek,­ Siófokon pél­dául egész évre is alkal­maznak embereket, akik számára a szezonon kívül a Május 1. Ruhagyár biz­tosi, munkái. a kereske­delmi vállalatokkal szer­ződést kötöttek a nyári ellátásra. A verseny ked­vező hatással van, ma már a tsz-ek és az állami gazdaságok is egyre több árut kínálnak. A Balaton­nál a Szaktanács saját gazdasággal is rendelke­zik, amely elsősorban ser­­téshizlalással és konyha­kertészettel segít. A nyersanyag-szükségletre jellemző, hogy minden beutalt ellátásához na­ponta több mint 2 kiló árura van szükség. Min- Mini repülők! Start! Bokros lankák, erdőko­­szorúzta dombtetők. A nap sziporkázó fényében fürge gépmadár lendül a leve­gőbe — pilóta nélkül. „Alanyul” a szél, meg­emeli a gépet, de a rádió­kapcsolat már él. Úgy 400 méter magasan járhatott amikor földi parancsra egyenesbe repülő utasítást kapott, az ember vezérelte táskarádió nagyságú irá­nyító készülékből a leszál­lásra. A szél azonban erő­sebbnek bizonyult és a karcsú gépmadár paran­csot megtagadva elszökött Nosza működésbe léptek a rádió- és tv-állomások : „Ki tud róla?" Az eltűnést kö­vető hajnalban pedig már jött az értesítés: egy fa tetején landolt. Sérülés nem érte és boldog tulaj­donosa, Petrovics Oszkár mérnök az elmúlt vasár­napon már szép sikerrel röptette a hármashatár­­hegyi ,,mini-repülőgépek" vetélkedőjén, amikor 48 repülőmodell startolt a nemzetközi versenyen. Ki hinné, hogy országo­san 30 000-en foglalkoznak repülőgép-modellezéssel, pedig elég költséges hob­by, hiszen egy földről rá­­dióirányítással működő — minden „kunsztra” ké­pes — repülőmodell mint­­egrel 25 000 forintba kerül Igaz, az állam és az MHSZ sokat segít anyagilag is. Nagyszerű élmény, amikor a sok gonddal felépített masina a levegőbe emel­kedik és „szót fogad” föl­di irányítójának. S hogy kik ezek? Közülük ket­ten április 25-én ünnepel­ték születésnapjukat. Ripó László tanuló a 12.-et és Fauréder Jenő nyugdíjas a 74.-et. Az apró elektronikus számítógéppel működő, rádióirányítású repülő­modell csodálatra méltó teljesítményekre képes Műrepülésben például sok­kal többet tud, mint fel­nőtt, ember vezette társai Az elmés konstrukció, amely növeli a matemati­kai és fizikai tudást, sok más mellett fejleszti a ta­lálékonyságot, a gyors el­határozó képességet, a műszaki tudást. Világre­kordjaik önmagukért be­szélnek: sebesség óránként 327 kilométer, repülési időtartam 15 óra, magas­ság 5082 méter, távolság 378,7 kilométer — és mindez egy szuszra. A magyar repülő- és vi­torlázómodellezőknek rangjuk van a nagyvilág­ban. Világbajnokságokról 14 arany-, 9 ezüst- és 7 bronzérmet, Európa-baj­­nokságokról 30 arany-, 22 ezüst- és 19 bronzérmet hoztak haza. Ezen felül különböző nemzetközi ver­senyeken 77 első helyet szereztek meg. A Magyar Honvédelmi Szövetség bu­daörsi modellkísérleti ál­lomásán pedig olyan mini­­motorokat terveznek és építenek, amelyek iránt, kimagasló teljesítményük miatt világszerte nagy az érdeklődés, csak győzzék kielégíteni az igényeket a nemes sport­verzátus hí­veit. Szen­ti­vány­ György — 1969. május 1 NÉPSZAVA Szakszervezi szálló Fő idényben, amely jú­lius 5-től kezdődik és a szeptember 5-én induló turnusnál ér véget, csak kétévenként lehet ked­vezményesen üdülni. Ha ennek ellenére kiadnak beutalót, a teljes árat kell megfizetni. Ugyanis a dolgozók napi 18 forintot térítenek, az ellátási költ­ség pedig 80 forint körül van. Mindent megtesznek az üdülési lehetőségek bő­vítésére, például elő- és utóidényben Siófokon, Zamárdiban, Füreden és Almádiban 3000-an szál­lodákban tölthetik sza­badságukat szakszervezeti beutalással. ti beutalóval fában Gazdag kulturális prog­ramot ígérnek, bőségesen gondoskodnak szórakozá­si lehetőségekről. Minden üdülőből szerveznek autó­buszos kirándulásokat, motoros hajókon és vitor­lásokon lesznek turista­utak, valamennyi jelentős kulturális eseményre je­gyeket biztosítanak. A közlekedési vállalatokkal, elsősorban a MÁV-val megállapodtak, hogy a turn­us váltási napokon megerősítik a szerelvé­nyeket. Jó üdülést! Moldován Tamás Nincs nagyobb öröm annál, amikor újabb kis jövevénnyel bővül a csa­lád. De az öröm mellett mindjárt ott a felelősség is: az apróságot fel kell nevelni, s ez nemcsak er­kölcsi, hanem jelentős anyagi áldozatot is kíván. Ez utóbbival foglalkozik a Központi Statisztikai Hi­vatalban az 1966-ban ké­szült és most újból meg­jelent „Mennyit költünk a gyerekekre?" című kiad­vány. S noha a tanulmány el­készítése óta eltelt né­hány év, a változatlan utánnyomás azt is jelen­ti, egy-két kiegészítéstől eltekintve, a felmérés megállapításai még min­dig helytállnak. A kiad­vány ismételt átlapozása módot ad az új ismeretek birtokában egy átfogó társadalmi elemzésre, amely még mindig aktuá­lis. Nem árt feleleveníteni a gyermeknevelés szülői is társadalmi kiadásait.­­ Magyarországon hoz­závetőleges adatok szerint 2,8 millió család él. (Nem számítva a körülbelül fél­millió úgynevezett rész­családot és egyedülállót.) Ebből, szintén megközelítő adat alapján, 1,4 millió család nevel 15 évnél fia­talabb gyereket. Hány gye­rek van egy-egy család­ban? Az 1,4 millió család 53 százaléka egygyerme­kes, 32 százaléka két-, 15 százaléka pedig három­­vagy többgyermekes!­­ Amikor a felmérés készült, egy 15 évnél fia­talabb gyerek átlagos ha­vi eltartási költsége a munkás- és alkalmazotti családokban 010 forint volt. A gyermeknevelés összes költségeiből a mun­kás- és alkalmazotti csa­ládokban hozzávetőleg kétharmad rész terhelte a szülőket és egyharmad részt fedezett az állam. — Ebben történt válto­zás, hiszen 1966 február­jában jelent meg az új családipótlék-rendelet. — Igen. Az arány, ha nem is jelentősen, de vál­tozott a szülők javára Két gyermek után az 1965. évi 200 forint és a koráb­bi 75 forint helyett azóta 300 forintot fizet az ál­lam, utána pedig gyerme­kenként 170 forintot. 1985- ben 1 milliárd 537 millió forintot fizetett ki az ál­lam családi pótlék címen. 1968-ban pedig ennek az összegnek csaknem a dup­láját, 2 milliárd 870 mil­lió forintot. S az is szoro­san ehhez a témához kap­csolódik, hogy 1965 és 1968 között az egy főre jutó reáljövedelmek a munkás és alkalmazotti, 16 száza­lékkal növekedtek. — Milyen támogatást nyújt ezenkívül az állam a nagy családoknak? — A pénzbeni juttatá­son kívül a gyermekes családok úgynevezett meg­határozott rendeltetésű társadalmi hozzájárulást is élveznek. (Erről hajlamo­sak vagyunk elfeledkez­ni.) Ilyen a többi között az ingyenes egészségügyi el­látás, a bölcsődei, óvodai és napközis szolgáltatá­sok és nem utolsó sorban az oktatás, az iskolázta­tás. Azt is hozzátehetjük mindjárt, hogy e jelentős társadalmi kiadások egye­lőre csak kis mértékben javítják a többgyermekes családok életszínvonalát A szülők tapasztalatai és a KSH felmérései is ezt bizonyítják , hogy a gyermekek növekedésével (­ kiadások mind nagyob­bak, a családi pótlék azonban mindvégig azo­nos. — Érdekes az is, hogy a gyermekes háztartások összes jövedelme általá­ban magasabb, mint a gyermekteleneké, de az életszínvonalat tükröző egy főre jutó jövedelem a nagyobb családlétszám miatt­­ alacsonyabb. — A többgyermekes háztartások átlagosnál kedvezőtlenebb helyzete kiadásaik nagyságában és összetételében is megmu­tatkozik. Annak ellenére, hogy kiadásaiknak az át­lagosnál nagyobb részét fordítják élelmezésre és ruházatra, a többgyerme­kes háztartásokban a fe­jenkénti élelmezési és ru­házati kiadások abszolút összege mégis jóval ala­csonyabb, mint a gyer­mektelen és az egygyer­mekes háztartásokban. A szülők ezzel együtt szívesen vállalják a gye­rek világrahozásával járó sok-sok lemondást, gon­dot, anyagi és egyéb ál­dozatot. Hiszen nincs na­gyobb öröm, mint a gye­rek! A népességstatisztika is azt igazolja, hogy 1966 —67 óta állandóan emel­kedik a születések száma, s több már a két- és há­romgyerekes családok szá­ma. Társadalmunk anyagi erejéhez mérten segíti a családokat és megbecsüli az anyaságot. Ez bizton­ságérzetet nyújt a szülők­nek. E törekvés immár kézzelfogható jele a gyer­mekgondozási segély be­vezetése és az idei esz­tendőben annak kiterjesz­tése is. Kovács Ildikó Nincs nagyobb öröm ­ Üdülőépítés : Az öreg üdülőházakat fokozatosan szanálják, he­lyükbe korszerű, többsé­gükben családos üdülők kerülnek. E program kez­detét jelzi: Hévízen már több épületet lebontottak, helyükben megkezdődött a 400 ágyas gyógyüdülő kivitelezése. Siófokon nyolc házat szanálnak ha­marosan, itt is üdülő­szálló épül. Fonyódüge­­ten teljes erővel dolgoz­nak: 450 férőhelyes gyer­mekparadicsom lesz itt Földváron és Balatonúj­­helyen összesen 200 férő­hellyel növelik az üdülők befogadóképességét. Ke­nesén az üdülők mellé te­lepített faházakban, a SZOT-kempingben, egy időben összesen 150 ven­déget tudnak fogadni. A faházakat szívesen veszik igénybe, hiszen függet­lenséget ad, romantikus elhelyezést nyújt. A ter­vek készítői vizsgálják, hogy a jövőben hol le­hetne ilyen kempingeket még kialakítani.­ ooperációval Egyre jellemzőbb és kedvezőbb jelenség, hogy a szakszervezetek, a vál­lalatok közös erővel épít­keznek, így modern üdü­lőszállókat rendezhetnek be. Ezen a téren talán a legtöbbet a vasasszakszer­vezet tette. Siófokon a Csepel-üdülő területén egy új, 200 ágyas üdülő áll rendelkezésre, még az idén két ilyen épület ké­szül el. Széplakon, az Ezüstparton szakszerve­zeti szállodasor épül. A beruházók a Vasasszak­szervezethez tartozó vál­lalatok. A fenntartásról, az üzemeltetésről a Szak­tanács gondoskodik, a fé­rőhelyek 50 százalékát a beruházók kapják, a töb­bit pedig a szakszerveze­tek osztják szét. Ez a módszer mindkét fél szá­mára hasznos, az anyagi erőket koncentrálni lehet, ugyanakkor a fenntartás gondjai nem hárulnak a beruházókra. Tisztesség­telett A kerületek közötti tv-vetélkedő furcsa inter­­mezzója játszódott le a XVIII. kerületi rendőr­­kapitányságon. A tanács feljelentése alapján indult meg a vizsgálat a különös ügyben, amelynek fősze­replője Végvári Tivadar­­né, a Fővárosi Szabó Er­vin Könyvtár 40 éves ad­minisztrátora. Végváriné — a feljelen­tés szerint — január 13-án megjelent a XVIII. kerületi Tanács lakásosz­tályának vezetőjénél. Az elvált asszony már előző­leg többször járt a ta­nácsnál: Pestimrén albér­letben lakik és főbérleti lakásra adott be igénylést még 1966-ban. Végváriné a lakásosz­tály vezetőjének elmon­dotta, hogy a Szabó Er­vin Könyvtár Budapesti Gyűjteménytárában dol­gozik. • •Önöknek érdekük lenne... — Részt veszek a kerü­leti vetélkedők kérdései­nek gépelésében — je­gyezte meg —, így mó­domban lenne, hogy el­juttassam önöknek a ke­rületükre vonatkozó kér­déseket. Önöknek érde­kükben áll, hogy a ver­senyt megnyerjék, nekem pedig, hogy lakáshoz jus­sak ... A tanúvallomások sze­­rint nem először tett Vég­váriné ilyen ajánlatot. Korábban egy pedagógus­nak, aki részt vett a XVII. kerületi Fekete­fehér, igen-nem tv-játék előkészítésében, kifejtet­te, hogy nagyon szeret­né, ha Pestlőrinc nyerne a XXII. kerülettel való vetélkedőben, s hozzátet­te: olyan helyzetben van, hogy ebben segítséget nyújthatna, persze, csak ha ezt lakáskiutalással viszonoznák. A pedagógus csakúgy mint a lakásosztály veze­tője a leghatározottabban elutasította az asszony ajánlatát. A két kerület közti vetélkedő február 21-én zajlott le, s abban a XXII. kerület lett nyer­tes és jutott tovább. Ha akkor rám hallgatnak Ezután Végváriné fel­hívta telefonon a XVIII kerületi Tanács népmű­velési csoportjának főelő­adóját. — Ha akkor rám hall­gattak volna — mondot­ta gúnyosan —, akkor Pestlőrinc győz, én pedig már lőrinci lakos lennék. Másnap ugyanezt közöl­te a tanács másik előadó­jával. Ilyen előzmények után fordult a tanács a rendőrséghez. A vizsgálat során kihallgatták a ta­núkat, s azok megerősí­tették a feljelentésben foglaltakat. A nyomozás megállapította, hogy Vég­váriné szélhámoskodott," amikor felajánlotta „se­­gítségét" a tanácsnak, hogy faltai lakáshoz jus­son. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapesti Gyár­ ajánlat reménytára tudományos munkatársa, dr. Ber­­za László hangsúlyoz­ta, hogy Végváriné nem is juthatott hozzá a kér­désekhez, hacsak gépelés közben meg nem jegyez­te azokat, de ezt lehetet­­lenségnek tartotta. Ugyan­akkor kijelentette: előre nem is lehetett tudni, hogy a kerületek milyen kérdéseket­­ kapnak. Ha­sonlóképpen nyilatkoztak a könyvtár illetékesei is, hangoztatva, hogy Végvá­­riainak nem volt módja a kérdések megszerzésé­re. Hivatali resztegelek Az asszony tagadta, hogy felajánlotta a kér­déseket a tanácsnak, de eddig négy tanú vallott ellene. A nyomozás során egyébként kiderült, hogy 1962-ben társadalmi tu­lajdont károsító sikkasz­tás miatt négy hónapi fel­függesztett szabadságvesz­tésre ítélték, 1964-ben pe­dig egy kisebb lopás miatt pénzbírsággal sújtották. Végvériné ennek elle­nére a könyvtár titkársá­gához tartozott, tehát részben bizalmas munka­kört töltött be. S bár a könyvtár vezetői szerint nem juthatott a kérdések­hez, mégis ötletet kapott, hogy a tv-vetélkedőt szél­hámosságra használja ki. A rendőrség Végváriné ellen hivatali vesztegetés miatt büntető eljárást in­dított és ügyét vádemelé­­si javaslattal adja át az ügyészségnek. Balla Ödön A látvány félelmet ger­jesztő. Mintegy háromszáz négyzetméteres területen, betonasztalokra helyezve több mint százfajta kü­lönböző robbanószerkezet. Bombák két kilóstól két­ezer kilósokig, különböző tüzérségi lövedékek 150— 200 milliméterig. A halál hírnökei azonban hatásta­lanítva hevernek a „tűz­szerész mintákért"-ben. A szabadtéri bemutató mel­lett a parancsnoki épület­ben rendezték be a „tűz­szerész kabinet”-et, ahol ugyancsak némaságra kár­­hoztatottak a halált hozó eszközök. Az elmúlt esztendőben 4121-szer csordult meg a tűzszerészek 292—601-es telefonja, s kérték tőlük, nyújtsanak segítséget a második világháborúból visszamaradt lövedékek ellen. A tűzszerészek a ve­szélyességi foktól függő­en, vagy a helyszínen, vagy a beszállítás után a gyűjtőhelyen robbantják fel ezeket. A 4121 bejelen­tés nyomán leleplezett gyilkos maradványok kö­zül 98 412 különböző típu­­sú bombát, illetve lövedé­ket semmisítettek meg. Ezek súlya 72 875 kiló volt. Ezzel a mennyiséggel több várost is le lehetne rombolni. A tragédiák áldozatai az esetek 80 százalékában gyermekek voltak. Gyálon például, ha időben jelen­tik a felnőttek a lövedé­ket, négy gyermek maradt volna életben. A gondos­ság példája: a budakeszi általános iskolában talaj­rendezés közben egy löve­déket találtak és az iskola gondnoknője nem késleke­dett a bejelentéssel, az óvatossági rendszabályok megtételével. Az ered­mény: nem történt baj, a tűzszerészek viszont több­száz lövedéket hatástala­nítottak. A tűzszerészek több hó­napos, alapos elméleti, majd gyakorlati oktatáson vesznek részt és csak si­keres vizsga után vetik be őket. De még így is hat­százra tehető azoknak a bátor tűzszerészeknek a száma, akik a felszabadu­lás óta munka közben megsérültek, vagy meg­haltak. Bármilyen aprólékos munkát végeznek, még ma is számos helyen rej­tőznek a földben a máso­dik világháború gyilkos emlékei. Csepelen egy al­kalommal építkezés köz­ben több bombát találtak, amelyet sikeresen hatás­talanítottak. A Duna medre is rejt néhol rob­banóanyagot. Ezeket a bú­várok segítségével emelik ki. Bajánál például öt-hat méteres víz alól több száz darab különböző lövedék került elő a kotróba jó árulkodása nyomán. A tűzszerészek termé­szetesen minden bejelen­tésre kivonulnak, sajnos több esetben feleslegesen. A lakosságnak ügyelni kell a bejelentések pontosságá­ra, hogy gyermekeink testi épsége és életük megóvása érdekében a tűzszerészek még eredményesebb és több munkát végezhesse­nek. Ilyenkor tavasszal napról napra több helyen kell megjelenniök, hogy meggátolják a halált hozó robbanást. (sz. gy.) ­ Hová lettek a törzsvendégek? AZ ISKOLA KAPUJÁ­BAN öt órakor hosszú sor áll. Papák, mamák, gye­rekek alkotják a láncot, mindegyikük egy ételhor­dót tartogat. — Itt lakom a Lakatos utcai lakótelepen, szep­tember óta rendszeresen járok a háromadago­s va­csorákért. Nappal dolgo­zom, így nagyon megörül­tem, amikor szomszédom mesélte, hogy itt 8 forin­tért finom, háromfogásos menüt kapni — mondja a sor végén egy kisfiúval várakozó asszony. —■ Csak ez a hosszú sorban állás ne lenne. Legalább ötszá­zan viszik el öttől hétig a vacsorát, és mindössze egy kiosztó van. — Két műszakban dol­gozom, így sokszor már kora délután otthon va­gyok. Előbb is elhozhat­nám a vacsorát — kapcso­lódik be egy másik fiatal­­asszony. — Szombaton négytől hatig lehet jönni, de szerintem hétközna­ponként sem lenne sor­ban állás, ha háromtól hé­tig osztanának. Lakatos Béla nyugdíjas. Egyedül él, s ahogy mond­ja, így olcsóbb, mint a vendéglőben. — Kezdettől ide járunk. Eleinte igazán finom és változatos volt a menü. Ezért is ajánlottam az is­merősöknek. De a bőséges vacsorák később egyre csökkentek. Egyesek sze­rint nem egyformák az adagok. Mikor hét óra előtt jövök, sokszor már nem jut hús a főzelék­hez ... — Fantáziátlan az étlap is — szól közbe egy férj, aki mindennap púmban ötkor itt áll az ételhordó­val. — Eleinte vegyesen kaptunk drágább, olcsóbb ételeket. Az volt a lényeg, hogy jól fűszerezett, ízle­tes volt valamennyi. De egy idő óta egyhangú a koszt. Ha valami jó, abból keveset adnak. Egy hétről sem hiányzik a rágós hús­sal teli gulyásleves ... A JÓZSEF ATTILA la­kótelepen „már” nem áll­nak sorban a vacsoráért. Itt is csak egy kiosztó van. Úgy tűnik, ide csak azok járnak, akik végképp nem találnak más megol­dást. — Kicsik az adagok. A vacsora 6 forintba kerül, de csak egy fogás van, és sütemény. Inkább fizetnék 8 forintot egy teljes ada­gért. — Eleinte jobb volt. Sajnos, nem jövök ki ol­csón, mert ha jól akarunk lakni, fejenként két ada­got viszek. — Két hónappal ezelőtt abbahagytuk az előfize­tést, inkább esténként fő­zök. De kell egy kis pihe­nés ... — mondja egy fia­talasszony, aki három sze­mélyre öt adagot visz. a gyermek Élelme­zési VÁLLALAT rossz kereskedelmi politikát folytat, kezdetben a jó minőséggel törzsvendége­ket szerzett, s most a mi­nőségromlással sorra el­veszti őket. Ez pedig hosszú távon nem kifizetődő(győri)

Next