Népszava, 1969. szeptember (97. évfolyam, 203–227. szám)
1969-09-19 / 218. szám
Kiállítási kalauz Két egyéni Az elmúlt héten két jelentős egyéni kiállítás megnyitására került sorr. A Csók István Galériában péntek délután Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója köszöntötte a több mint negyvenévi kiállítási múltra visszatekintő Fenyő A. Endrét, képeit méltatva, vasárnap pedig Mándy Stefánia művészettörténész, a Vajdamonográfia írója nyitotta meg Vajda Lajos emlékkiállítását a székesfehérvári István király Múzeumban. Fenyő A. Endre képei Fenyő A. Endrének utoljára 1964-ben, az Ernst Múzeumban volt hasonló jellegű, addigi munkásságát bemutató kiállítás. A Csók Galériában most zömében a legutóbbi öt évben festett munkáit mutatja be, ezzel is érzékeltetve művészi munkásságának folytonosságát és a közönség elé tárva e munka új eredményeit Erre a korszakra tematikailag legjellemzőbbek a balatoni képek. Fenyő A. Endrét azonban elsősorban nem az éggel érintkező hatalmas víztükör ihleti alkotásra, hanem a dúsan burjánzó vízparti vegetáció. Lényegében minden képe egyetlen színképlet gazdag varációja: a vörhenyes barnák, a zöldek különböző árnyalatai majd minden festményén megtalálhatók. Számára a balatoni táj azonban nem egyszerűen csupán a megfestendő téma, hanem egyben tükör is. Minden képén ott van pillanatnyi hangulatának, indulatainak, érzelmi hullámzásainak visszfénye is. Ez adja művei különös líráját, expresszív erejét. Festményein a manapság megint oly divatos szecesszió stílusjegyei is megtalálhatók. Fenyő A. Endre viszont nem az új divatnak hódol ezzel. Művészetének egészében szerves és fokozatos fejlődés kutatás eredményeként használja ezeket a kifejezési eszközöket is. Ez a szerves fejlődés, művészi következetesség külön is jellemző Fenyő A. Endre művészetére. Ezen a kiállításán újra arról győzte meg a látogatókat, hogy a tematikailag egyszerű képekben is lényeges mondanivalót tud közölni velük. Vajda Lajos emlékkiállítás Székesfehérvárott Vajon Vajda Lajos tragikus életútja tipikusan magyar művészsors-e; a zseninek ez az önemésztő kallódása, s halál utáni mellőzöttsége? Vagy mindez csak a véletlen, a szerencsétlen történelmi körülmények kísérteties egybejátszásának eredménye? Ma már felesleges lenne ezen tépelődni, inkább az a feladatunk, hogy ha már az embert nem is tudjuk, legalább a művészt kárpótoljuk valamiképpen a sok agyonhallgatásért, kirekesztettségért. És ezt legjobban úgy tudjuk, ha szellemi örökségét, műveit valódi jelentőségükhöz mérten értékeljük. És igyekszünk közkinccsé tenni őket, szellemi életünk egészébe szervesen beépíteni. Az első lépéseket már megtettük ezen az úton. Kis Vajda-monográfia jelent meg és idehaza, külföldön egyaránt az utóbbi években már kiállításait is láthatta a közönség. Ugyanezt a célt, ezt a szellemi rehabilitációt szolgálja most székesfehérvári gyűjteményes kiállítása is. Ma sem lesz könnyű azonban Vajdát elfogadtatni a közönséggel, mert nehezen „emészthető” művészet az övé, a befogadót a passzív szemlélődés helyett komoly szellemi, alkotó erőfeszítésre készteti. Ám az eredmény, e művészet megértése és megismerése mindenképpen megéri ezt az erőfeszítést. Vajda művészetéről beszélve hálás és kézenfekvő megfogalmazás, hogy életműve egy egész magyar művészeti stíluskorszakot jelentett, s e stíluskorszak a szürrealizmus volt. Úgy érzem azonban, életművének egy kicsit leegyszerűsítése is ez a megfogalmazás. Talán szerencsésebb a mágikus realizmus megjelölés, amely egyben arra is utal, hogy ebbe a művészetbe beépültek az ősi mágiák, ritmusok elemei is, hogy ez a racionálisan szerkesztett, mégis realitásokon fölötti képi világ magába foglalja a magyar népművészetet is. Hasonlóképpen próbálkozott meg Vajda egy európai értékű szintézis megteremtésével a képzőművészetben, mint ahogy ezt a szintézist a zenében Bartóknak és Kodálynak sikerült megteremteniük. Vajda Lajos festészetét azonban elsősorban mégsem e két zenei óriásunk művészetéhez hasonlítanám, talán sokkal inkább rokonítható ez a festészet napjaink egyik kivételes képességű költőjének, Juhász Ferencnek irodalmi programjához, művészetéhez. Harmincegy éves korában bekövetkezett halála Vajda Lajost megakadályozta abban, hogy ezt a művészeti programot kiteljesítse. Töredékes életműve mégsem azt jelenti, hogy ebben a művészetben csupán a kísérletező szándék van jelen, megdöbbentő művészi megvalósításokat is találhatunk hagyatékában, olyan műveket, amelyek nemcsak nemzeti kultúránk, hanem az egyetemes képzőművészet értékei is. Rideg Gábor Operaház: Faust (7). — Erkel Színház: Tosca (4. bérlet, 1. előadás, 7). — Nemzeti Színház: A bűnbeesés után (7). — Katona József Színház: Huncut kísértet (7). Vígszínház: Játék a kastélyban (Komb. bérl. 4. sor, 1. ea. 7). — Pesti Színház: Arzén és levendula (7). — Madách Színház: III. Richárd (7). — Madách Kamara Színház: Léni néni (7). — Thália Színház: Légy jó mindhalálig (nyilvános főpróba, 7). — József Attila Színház: Egy igazi úr (7). — Fővárosi Operettszínház: My fair Lady (7). — Bartók Gyermekszínház: Hamupipőke (nyilvános főpróba, du. 3). — Állami Bábszínház: A kacsalaki rejtély (de. 10). A fából faragott királyfi, Petruska (du. 3). — Irodalmi Színpad: Fejek és krapekok (szakmai bemutató, fél 8). — Kis Színpad: Urak és elvtársak (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: Tessék továbbmenni (fél 9). — Kamara Varieté: Vonítós négyes (6, fél 9). KOSSUTH RADIO 4.30: H. Időj. 4.33—7.59: Zenés műsor. Közl. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 6: H. Időj. 6.15: Rádióreklám. 6.30: H. Időj. 6.40: Rádióreklám. 6.45: Műsorok. 7: Reggeli krónika II Körzeti időj. 7.30: Új könyvek. 7.45: Főzési tanácsadó. 8: H. Időj. 8.05: Műsorok. 8.20: Kozmosz. Tudományos magazin. 8.45: A Rádió lemezalbuma. A műsort Meixner Mihály vezeti. Közben. 9.39: Óda egy disznóról. Mykolas Sluckis litván író elbeszélése. 10: H. Időj. 10.48: Fúvóspolkák. 10.59: Lottóeredmények. 11: (Iskolarádió) Elsősök vagyunk. Osztályfőnöki óra. 11.15: Történelmi kislexikon. 11.20: Francia nyelvlecke, I—II. gimnazistáknak. 11.35: Édes anyanyelvűnk. 11.40: Operettkettősök. 12: Déli kr. Lottóeredmények. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Népi zene. 13.45: Miért tette? Radnóti László rp. 14: Róka Móka Bábszínháza. 14.25: Iskolarádió. 1. Történelem H. gimnazistáknak. 2. Petrarca és a szonett. Irodalom az I. gimnazistáknak. 15: H. Idős. 15.10: Schumann : Esz-dúr zongoraötös. 15.42: Az élő népdal. 15.55: Jelentés az atlétikai EB-ről, Athénból. 16: A világgazd. hírei. 16.05: Durkó Zsolt: Altamira. 16.15: Parasztok. VI. r. 16.50: Közv. Athénból. 17: H. Idős. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Rosier Endre énekel. 17.38: Közv. Athénból. 18.15: Mikrofónium. Az Ifj. Rádió műsora lányokról, fiatalasszonyokról. 18.30: Mária főhadnagy. Operettrészl. 18.50: Közv. Athénból. 19: Esti kr. 19.25: Közv. Athénból. 19.35: Népzene. 20.05: Szunyoghy miatyánkja. Gárdonyi Géza regényének rádióvált. 21.02: Hanglemez M. K. 21.05: Hírek. 21.08: Schubert: I. szimfónia. 21.39: Láttuk, hallottuk... 22: H. Időj. 22.20: Színészek énekelnek. 22.50: Meditáció. 23: Bartók: IV. vonósnégyes. 23.30: Tánczene. 21: H. Időj. 0.10: Kórusmű-PETŐFI RADIO 6.20: Torna. 6.30—8.05: Azonos a Kossuth adóval. 8.05: Tánczene. 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. 9: Mese. 9.05: Britten: A kis kéményseprő c. gyermekoperából. 9.15: Daldalos unokái. Ifjú modellezők és repülők. 9.33: Szokolay Sándor gyermekdarabjaiból. 9.40: Óvodások műsora. 10: A zene hullámhosszán... Közben 10.59: Lottóeredmények. II: Hírek. II. 48: Költészet és tudomány. Részi: Kahána Mózes önéletrajzi írásából. 12: Verbunkosok, népdalok. 12.30: Francia operákból. Közben 13: H. 13.45: Időjárás- és vízállásj. 14: Rivaldafényben. Közben, 14.30: H. Körzeti időjárásj. 14.50: A mikrofon előtt Boros Anikó. 15.30, 16.30: H. 17: ötórai tea. Közben, 17.30: H. 1.: H. Idős. 18.10: Zongoraművek. 18.32: Sárközi Erika riportja a kollektív szerződések teljesítéséről. 18.49: Sztevanovity Zorán táncdalaiból. 19.02: Zkri muzsika. Közben, 19.54: Esti mese. 20: Esti kr. O. 20.25: Új könyvek. 21.05: Dr. Garant József közgazdász írása. 21.20: Sullivan Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás. Zenés komédia. 21.55: Népi zene. 22.36: Solomon zongorázik. 234 H. Időj. 23.10: Könnyűz. Műsorok A művészettörténeti kongresszus részvevői vidéken A Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszus tanácskozásai csütörtökön szüneteltek, a részvevők ismerkedtek Esztergom, Visegrád és Szentendre műemlékeivel és múzeumaival. A kongresszus pénteken folytatja tanácskozásait. A programban a román és a modern művészet problémái, valamint a Leonardo-szobrok körüli tudományos vita szerepel. Pénteken este plenáris ülésen emlékeznek meg a nagy francia festő, Matisse születésének centenáriumáról. Az ünnepi előadást Bernard Darival professzor, a párizsi Musée d’Art Moderne volt igazgatója tartja. (MTI) Az Irodalmi Színpad terveiből Az idei színház évadját viszonylag korán kezdte az Irodalmi Színpad. A szeptember 16-i évadnyitó előadáson Gyárfás Miklós tavaly bemutatott két egyfelvonásosa került színre. A repertoárdarabok közül továbbra is műsoron tartják Megan Terry beat-musicaljét, a Viet-Rockot és Balassi Bálint Szép magyar komédiáját. Szeptember 27- én azonban már sor kerül az idei első bemutatóra is. Jean Giraudouxnak, Ballaci Apolló és Tennessee Williamsnek Múlt nyáron hirtelen című egyfelvonásosát játsszák egy műsorban, Lengyel György rendezésében. A szereplője Somogyi Erzsi Kossuth-díjas, kiváló művész lesz. — Ez az előadás egyben kiváló alkalom lesz a színház új társulatának bemutatására is — mondotta Szendrő Ferenc igazgató. Az évad jelentős bemutatójának ígérkezik a korábban itt kikísérletezett műfaj, a költői oratórium újabb jelentkezése: Illyés Gyula az Éden elvesztése és Déry Tibor Szembenézni című művét Léner Péter rendezi, az előadás zenéjét Szokolay Sándor szerezte. Az ugyancsak egy színházi estén bemutatott két mű főbb szerepeit Bicskey Tibor, Jancsó Adrienn, Keres Emil és Bozóky István játssza. A bemutatóra október 16-án a Magyar drámák hete keretében kerül sor. Decemberben Utazás Büróniában címmel, magyar szerzők műveiből szerkesztett műsort láthat az Irodalmi Színpad közönsége. A műsor kerete Váci Mihály Utazás Bürokronéziában című hosszabb költeménye lesz. Ez évben fokozottabb figyelmet fordítanak az Irodalmi Színpad vezetői a munkásközönség igényeinek kielégítésére is. Még az évad első felében összeállítanak az üzemek számára két irodalmi műsort. A távolabbi tervek között szerepel Soós Zoltán Alvilági oratórium című songjátékának bemutatója, valamint Vészi Endre 48-as témájú drámai költeményének, a Tűz a Bükkben címűnek és a fiatal Szüts Bernát Ságvári halálának körülményeit feldolgozó játékának színrevitele is. Emlékműsor készül Lenin halálának 100. évfordulójára és foglalkozik még a színház Geszti Pál A Contergan-dosszié című dokumentum játékának, valamint Győre Imre Orfeo szerelme című művének színpadra vitelével is. L. H. Gy. 2 1969. szeptember 19 NÉPSZAVA Moszkvából. 23.30: Dózsa György: Részi. Erkel operájából. 24: H. Idős. URH 18: H. Időj. 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: URH zenei kalauz. 19.30: Juzeljunasz: III. „Lirikus” szimfónia. 20.12: Dzsessz. 20.30: H.20.33: A Homérosz énekkar híve a Zeneakadémiáról. 20-58: Két vonósnégyes. 22: Peter Grimes. Részt. Britten operájából. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.25: Orosz nyelv, középisk. H. 9.05: Orosz nyelv, ált. isk. 5. 9.55: Fizika, ált. isk. 7. 11.05: Élővilág, ált. isk. 6. 11.55: Francia nyelv, középisk. IH—IV. 14: Orosz nyelv, ált. isk. 5. ism. 14.55: Fizika Ism. 15.50: Élővilág ism. 16.10: Telesport. Atlétikai EB. Közv. Athénból. 18.15: Hírek. 18.20: Melyiket az ötezerből? Akiket nem vettek fel... Pályaválasztási műsor. 19: Esti mese. 19.10: Reklámműsor. 19.20: Telesport. Atlétikai EB. Közv. Athénból. 19.50: Tizenöt perc dzsessz. 20: Tv-híradó. 20.20: Egyedül volt. Magyarul besz. NDK tv-film, II. rész. 21.45: Az öltözködés művészete 11. Divat a századforduló idején. 22.05: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 9.30: A Szovjetunió turistavonalain. 10: Négy igazság (francai novellafilm). 16: Közv. az atlétikai EB-ről. 18.30: Filmhíradó. 19 és 22.15: Tv-híradó. 20.05: Kis hitparádé. 20.55: A tenger rejtélye (bűnügyi tv-játék) I. rész 22.30: Közv. az atlétikai Fűról. „Prolongált"filmszemle Szegeden Papucsok és csizmák három évvel ezelőtt vertek először nagyobb port az új szegedi szabadtéri színpadon, 1966 nyarán, amikor első alkalommal rendezték meg a szakszervezeti együttesek néptáncfesztiválját. Ez a verseny azóta is mind nagyobb sikert arat, hiszen augusztusról augusztusra egyre több és egyre rangosabb hazai — sőt, külföldi — együttes érkezik a szabadtéri játékok városába, hogy tényleg „fesztiválszínvonalon” gyönyörködtesse a néptánc sok ezernyi hívét. A szakszervezeti táncfesztivál 1968 nyarán már egy „kiegészítő” rendezvénnyel bővült, a Néprajzi Filmszemlével — újabb örömére az elmúlt idők népművészete iránt szenvedélyesebben érdeklődőknek. Joggal gondolták akkor, hogy Szeged — a maga „nagy” fesztiválja mellett — barátságos otthont ad majd a táncfesztiválhoz csatlakozó vetítéssorozatnak is. Indokolt volt ez a várakozás azért is, mert ezeknek a filmeknek mindaddig nem volt semmiféle bemutató vagy minősítő fóruma. A néprajzi filmek misszionárius lelkesedésű készítői jobbára csak a maguk lelkiismeretének biztatására, s néhány — hasonlóképpen „megszállott” — társuk örömére forgatták le tekercseiket, anélkül természetesen, hogy végzett munkájukról bármiféle hivatalos véleményt hallottak volna. A legszebb értelemben vett újdonság volt tehát az 1968 nyarán Szegeden megrendezett I. Néprajzi Filmszemle, amely még azzal a reménnyel is kecsegtetett, hogy ügyes szervezéssel, az adott lehetőségek jó kihasználásával akár nemzetközi szintre is emelhető. Ahogy a díjkiosztó ünnepség lelkes nyüzsgésében valaki megjegyezte, egy igazi „szemle-unikum” lehetősége rejlik ebben a vetítéssorozatban. Ezért hát különösen keserű szavakkal kell most arról tudósítani, hogy ez a páratlan lehetőség elveszni látszik. A lelkes kezdés után ugyanis az annyira várt folytatás megszakadt: az idei nyáron már nem verték dobra a II. Néprajzi Filmszemlét a hírkeltésben illetékesek. Hogy mi magyarázza a táncfesztivál nagy jövőjű kiegészítő rendezvényének halálát? A gazdátlanság! Az, hogy egyetlen hivatalos szerv sem akad, amely felmérhető gondjaival és felmérhetetlen lehetőségeivel együtt a magáénak vallja a szemlét. A vendéglátó város tanácsa? Mint Papp Gyula vb-elnökhelyettes, a fesztivál intézőbizottság elnöke elmondotta, a szegediek csupán a házigazda, de nem a megrendezésért felelős, „igazi” gazda szerepére vállalkozhatnak. A Tisza-parton sem elegendő pénz, sem a szükséges szervező apparátus nem áll rendelkezésre az országos szintű rangú rendezéshez. A szegedi vbelnökhelyettes minél gyorsabb és minél izmosabb összefogást kér ennek érdekében összefogást, ám de kikkel? A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat illetékes szakosztályának vezetőivel, akik ugyan 1963- ban nemcsak áldásukat, de pénzt is adtak a szemlére, ám akik 1969-ben nem jutottak tovább a jóváhagyásnál? A filmművészeti szövetséggel, amely jóformán tudomást sem vett az új és tényleg igaz szándékok vezérelte fesztiválról? A néprajzosokat tömörítő különféle szervekkel és szervezetekkel, amelyek a rendezéshez szükséges forintokkal aligha rendelkeznek? Az amatőrfilmesek lelkes csoportjával, amelynek tagjait ugyancsak nem veti fel a pénz? A szegedi tanács egyébként még azt is vállalja, hogy rövid időn belül összehívja az „őrzők” és „félőrzők” fesztiválmentő értekezletét. Bízunk benne, hogy ez a tanácskozás hamarosan összeül, s az ott felajánlott forintokból — ha az idén nem is, de legalább jövőre — mégiscsak megrendezik a II. Néprajzi Filmszemlét. Akácz László HORIZONT — Jerevánba utazott Gerő János író, lapunk kulturális rovatának vezetője, aki az örmény Írók Szövetségének meghívására részt vesz Anesz Tumanjan költő születésének 100. évfordulója ünnepségein. — A Kazah írószövetség vendégeként részt vett a kazahsztáni magyar kulturális napok eseményein Jovánovics Miklós, az Új írás főszerkesztője és Bertha Bulcsu író. — Október elején hazánkban vendégszerepel a Prágai Állami Színház stúdió-együttese, a Fekete Színház. Műsorában színészek feketébe öltözve „láthatatlanul” fekete háttér előtt tárgyakat mozgatnak a térben. Jiri Srnec társulatának ez a különös kifejezési mód a közlési eszköze. Srnec egy személyben rendező, színész, zeneszerző, sőt a díszlettervező munkatársa is. A sokoldalúság biztosítja társulatának szellemi, zenei és művészeti egységét. A Fekete Színház október 1-én, 2-án és 3-án tartja bemutatkozó előadásait a Pesti Színházban. Befejeződött a hazai románkori építészet egyik legépebben maradt emlékének, a Borsod megyei Karcsán levő református templomnak a helyreállítása. A helyreállítást megelőző több éves feltárás során megállapították, hogy a templomot István király rendelete alapján, a XI. században építették. A kis községek jobb könyvellátása érdekében Szabolcs-Szatmár megyében megkezdték a körzeti könyvtárak szervezését. Az első körzeti könyvtárakat Balkányban és Tarpán alakították ki. A Művelődésügyi Minisztérium 20 000—20 000 forinttal segítette a könyvek beszerzését. A harmadik körzeti könyvtárt Csengerben szervezik. Az esztergomi bazilika kincsestárának egyik emeleti helyiségében a gyűjtemény legértékesebb darabjaiból rendeztek kiállítást a nemzetközi művészettörténeti kongreszszus alkalmából. A bemutatott tárgyak között van a ritkán látható Mátyáskálvária, Luky Benedek kelyhe, az 1400 körüli időkből származó német szarvserleg és a garamszentbenedeki úrmutató. Könyvtárosok jubileumi tanácskozása Salgótarjánban Könyvtárosok kétnapos jubileumi tanácskozása kezdődött csütörtökön Salgótarjánban a szocialista közművelődési könyvtári hálózat megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. A Nógrád megyei Balassi Bálint Könyvtár meghívására Budapestről és 14 megyéből mintegy nyolcvan könyvtári szakember érkezett a salgótarjáni eseményre. Hankó János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Többek között elmondotta: jelenleg az ország könyvtárai és kölcsönzői húszmillió kötet könyvvel rendelkeznek, s mintegy kétmillió olvasójuk évente 54—55 millió kötetet kölcsönöz ki. A rádió, televízió terjedése nem ártott meg az olvasásnak Nógrád megyében sem: lakosságának 22,7 százaléka, 54 ezer ember tagja valamelyik könyvtárnak, s évente 2 millió könyvet olvas és Az ünnepi beszéd után Hankó János átnyújtotta a Nógrád megyei Tanács vb által alapított emléklapot 37 olyan könyvtárosnak, aki az ország különböző vidékein 20 évvel ezelőtt részt vett a körzeti könyvtárhálózat kialakításában. A megnyitó után a tanácskozás részvevői megtekintették a Salgótarján újjáépítéséről szóló dokumentumfümet, meghallgatták és megvitatták dr. Sebestyén Gézának, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgató-helyettesének és több könyvtárügyi szakembernek előadásait, korreferátumait a körzeti könyvtárak jelentőségéről, szerepéről a szocialista népművelésben. (MTI) Bolgár 1 tonnás EMELŐVILLÁS TARGONCÁHOZ AKKUMULÁTORT BÉRBE AD az UNITECHNIKA KTSZ Budapest VII., Wesselényi utca 74 Telefon: 349—196 Hotelbusz Szegedre! Indul 1969. szeptember 15-től Bp., Engels téri MÁVAUT pu.-ról, minden vasárnap, kedden és csütörtökön 23 órakor Érkezik Szegedre, hétfőn, szerdán és pénteken 3.30 órakor Indul Szegedről, hétfőn, szerdán és pénteken 23 órakor Érkezik Budapestre, az Engels téri pu.-ra kedden, csütörtökön és szombaton 3.30 órakor A HOTELBUSZON — tetszés szerint — hálóhely, illetve ülőhely váltható MENETDÍJ: 77 Ft Hálóhely díja a menetdíjon felül 35 Ft A helyek 21 órától elfoglalhatók, és másnap reggel 7 óráig vehetők igénybe 20. sz. MOV Kttlir Budapest isan?i jófí!