Népszava, 1970. február (98. évfolyam, 27–50. sz.)

1970-02-18 / 41. szám

Amerikai jog és törvényesség, avagy védők a vádlottak padján Az öt hónapja tartó chicagói „összeesküvési per” eddig is bővelkedett szenzációs fordulatokban, törvényes jogszabályokkal ügyesen körülbástyá­zott törvénytelenségekben, de ami most legújabban történt, arra aligha található példa az igazságszok­­­atás amerikai, vagy akár nemzetközi történeté­ben. A védőügyvédeket is perbe fogták, és odaültet­ték őket védenceik mellé, a vádlottak padjára! A chicagói per egy új amerikai törvény alapján indult nyolc békeharcos ellen, akik a Demokrata Párt 1968 augusztusi elnökjelölő konvenciója idején a vietnami háború befejezését követelő tüntetések szervezői között voltak. Az ügyet az utóbbi évek legjelentősebb amerikai politikai perének tekintik. Láthatólag a cél az elrettentés. És az, hogy a lehető legnagyobb csapást mérjek a Nixon-kormányt egy­re kínosabban érintő békemozgalmakra. Julius Hoffman bíró most aztán tényleg elret­tentő, sőt elképesztő példát statuált: „a bíróság meg­sértése” címén több mint négyévi börtönbüntetést szabott ki William Kuenstler védőügyvédre, helyet­tesét, Leonard Weinglast pedig egyévi és nyolchavi börtönre ítélte. Amint az MTI washingtoni tudósítója jelentette, amerikai jogászok azt mondják: még egyetlen eset­ben sem történt meg az Egyesült Államok jogszol­gáltatásának történetében, hogy védőügyvédet több éves börtönbüntetésre ítéltek volna. Bizonyára így igaz. De az sem igen fordult még elő a nemzetközi joggyakorlatban, amit Robert Seale, a harcias néger szervezet, a Fekete Párducok egyik vezetője peré­ben engedett meg magának a fehér bíróság. A vád­lottat bírói utasításra odakötözték székéhez, és szá­ját angoltapasszal ragasztották le, úgy folytatták le „kihallgatását”... <kj] Heves tüntetések az amerikai nagyvárosokban Hétfőn este az Egyesült Államok több városában heves tüntetések robban­tak ki a chicagói „össze­esküvés-per” miatt. New Yorkban mintegy kétezer tüntető vonult fel a városházától a tör­vényszék épülete elé, ahol összecsapott a rendőrség­gel, fél órán át üvegpa­lackokkal, konzervdobo­zokkal, hógolyózáporral bombázva a karhatalmat. A rendőrség öt tüntetőt letartóztatott. A Missouri állambeli St. Louisban egy nagy forgalmú autóút közlekedését bénították meg több órán keresztül a tüntetők. A megmozdu­lásnak végül megerősített rendőrosztagok beavatko­zása vetett véget. San Franciscóban mint­egy ezerötszázan tüntet­tek a chicagói per ellen a bíróság épülete előtt. Ka­lifornia egy másik váro­sában, Berkeley-ban az egyetem területén több száz diák tüntetett, majd a város utcáira vonulva, kirakatok százait törték be. A diákok összecsap­tak a rendőrökkel, akik közül egy megsebesült. Újabb Gromiko-Bahr megbeszélés Híves József, az MTI tudósítója jelenti: Kedden Gromiko szov­jet külügyminiszter és Egon Bahr, az NSZK kan­cellári hivatalának állam­titkára újabb megbeszé­lést tartott azoknak a tár­gyalásoknak keretében, amelyet a két fél az erő­szakról való lemondásról és az ezzel összefüggő kérdésekről kezdett A másfél órás megbeszélé­sen, amelyre ezúttal is a szovjet külügyminiszté­riumban került sor, a tár­gyalópartnerek megálla­podtak abban, hogy meg­beszélés-sorozatukba szü­netet iktatnak. A tárgya­lások újabb „menete” a moszkvai nyugatnémet körök szerint — egy-más­­fél hét múlva kezdődik. Az említett körökben azt is tudni vélik, hogy a tár­gyalásokat mindkét kül­döttség a korábbi össze­tételben folytatja, vagyis szovjet részről Gromiko külügyminiszter, nyugat­német részről pedig elő­reláthatóan Bahr állam­titkár vezeti majd ismét a megbeszéléseket. Egon Bahr, aki január 28-a óta tartózkodik a szovjet fővárosban, szer­dán utazik el Moszkvá­ból. Bonni tartózkodása során a nyugatnémet ál­lamtitkár nyilvánvalóan tájékoztatja kormányát a megbeszélések lefolyásá­ról, továbbá elősegíti — a Moszkvában szerzett ta­pasztalatok alapján — a következő tárgyalási sza­kasz nyugatnémet pozí­cióinak kialakítását. A szovjet fővárosban remé­lik, hogy a nyugatnémet partner az eddiginél rea­lisztikusabb szellemben dolgozza ki álláspontját. Ez aztá n üpervge!.. isteneije ins ÖrvfcL.A 1 | (TükrönLl­a­mÜ feérteixanáen.l­ oUban! A Szovjetunió határozottan fellép Ciprus függetlensége és területi sérthetetlensége mellett A TASZSZ nyilatkozata Az utóbbi időben a nemzetközi imperialista körök, a belső reakció segítségével, ismét igye­keznek kiélezni Ciprus szigetén a helyzetet, át­fogó összeesküvés terveit, szövik a független ciprusi állam ellen. A ciprusi és a nyugati sajtó számos közleménye szerint Cipruson illegális fegyver- és hadianyag­raktárakat létesítenek, gyakorivá válnak a ter­rorcselekmények az or­szág olyan politikai és közéleti személyiségei el­len, akik fellépnek a füg­getlenség mellett Megtá­madják a hatóságok kép­viselőit, fokozódik a la­kosság megfélemlítése. Az összeesküvők szítani próbálják a dühödt kom­munistaellenes és szov­jetellenes propagandát durván elferdítik azt a békeszerető külpolitikát, amelyet a Szovjetunió és a ciprusi nép más bará­tai folytatnak a ciprusi népnek a függetlenség megőrzéséért vívott har­cával összefüggésben." A NATO — amely igyekszik megakadályoz­ni Cipruson a normális életet, meghiúsítani a cip­rusi görögök és törökök tárgyalásait a békés ren­dezésről és felszítani a belső ellenségeskedéseket — alá akarja aknázni a ciprusi nép antiimperia­­lista erőinek egységét, ürügyet akar teremteni arra, hogy beavatkozhas­son a ciprusi állam ügyei­be és megfossza Ciprust függetlenségétől. Az imperializmus erői­nek mesterkedései azon­ban szembetalálják ma­gukat a Ciprusi Köztár­saság népének és kormá­nyának ellenállásával. A Ciprusi Köztársaság népe és kormánya teljes eltö­kéltséggel védelmezi ál­lama szabadságát és füg­­getlenségét. A TASZSZ-t felhatal­mazták annak kijelenté­sére, hogy a Szovjetunió­ban figyelemmel kísérik a ciprusi és a Ciprus kö­rüli fejlemények alakulá­sát. A Szovjetuniónak a ciprusi kérdésben elfog­lalt elvszerű álláspontja általánosan ismert. A Szovjetunió határozottan fellép a Ciprusi Köztár­saság függetlensége, szu­verenitása és területi sérthetetlensége mellett, a Cipruson levő katonai támaszpontok felszámolá­sáért, a ciprusi kérdésnek bármilyen formában tör­ténő, külföldi beavatko­zástól mentes, békés meg­oldásáért. Vezető szovjet körökben nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy vé­get kell vetni a Ciprus ellen irányuló aknamun­kának, tartózkodást és jó­zanságot kell tanúsítani, tiszteletben kell tartani a Ciprusi Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezetének teljes jogú tagja­i szuverenitását és függetlenségét. Légiriadó Kairóban Az El Fatah egységeinek sikeres támadása a Golan-fennsíkon Kedden helyi idő sze­rint 14.10 órakor Kairó­ban megszólaltak a sziré­nák. Az AFP tudósítója szerint a fővárosban két robbanást lehetett halla­ni. Heliopolisz külváros­ban már korábban, helyi idő szerint 10.30 órakor megszólaltak a szirénák. Egy egyiptomi katonai szóvivő bejelentette, hogy a keddi izraeli bombázá­sok következtében három egyiptomi katona meg­halt, heten pedig megse­besültek. Két izraeli gép a Heluan térségében ki­épített állásokat támadta, másik kettő pedig Dahs­hur térségére szórta bom­báit. Támadták az izraeli vadászbombázók a Szue­­zi-csatorna övezet közép­ső részét, Ismailia kör­nyékét is. Az ellenséges gépeket az EAK légvé­delme visszafordulásra késztette. Az egyiptomi légierő gépei kedd délután izraeli állásokat bombáztak. A bombázók lőszerraktára­kat, erődítményeket és páncélosokat támadtak. A Szakszervezeti Világ­­szövetség titkársága nyi­latkozatot tett közzé, amelyben erélyesen elítéli a Kairó környéki kohá­szati kombinát ellen inté­zett izraeli légitámadást. A nyilatkozat szolidaritá­sáról biztosítja az elhunyt arab munkások családját és az összes arab dolgo­zókat. Kemény harc folyt hét­fő éjjel Palesztinai ellen­állók és izraeli csapatok között a Jordán folyó völgyében — közölte Am­manban a Palesztinai fegyveres harc parancs­nokságának szóvivője. A csata helyi idő szerint 20 óra 30 perckor kezdődött és két óra múltán még mindig változatlan erővel folytatódott. A harcok ki­lenc kilométer szélesség­ben folytak, Dahret Al­­nadzsartól a Husszein ki­rály hídig terjedő térség­ben. Az El Fatah egységei hétfőn súlyos vesztesége­ket mértek az izraeli csa­patokra a Golan-fennsí­kon vívott harcokban — jelöltette be ugyancsak Ammanban az El Fatah szóvivője. Az izraeli meg­szállás alatt levő Golan­­fennsíkon tüzek keletkez­tek, az arab ellenállók katonai járműveket és fegyvereket semmisítettek meg, egy aknamezőt pe­dig felrobbantottak. A hétfő esti összetűzés előtt 24 órával arab ellenállók a Jordán folyó völgyében egy izraeli megfigyelő ál­lást romboltak le. Franciaország A CGT nagy fontosságú javaslata a többi szakszervezeti központnak Az Humanité keddi szá­mában közölt cikkében Georges Seguy, a CGT fő­titkára javasolja a többi szakszervezeti központ­nak, hogy kössenek meg­állapodást a dolgozók ér­dekeinek védelmére. A CGT főtitkára rámu­tat, hogy a dolgozók kö­veteléseinek teljesítése a kormány és a tőkések ma­kacs ellenállásába ütkö­zik Franciaországban. Közben az árak, elsősor­ban a közszolgáltatási dí­jak emelkedése, különö­sen a közszükségleti cik­kek árát érinti és na­gyobb mértékű, mint a bérek emelkedése, csök­ken tehát a munkáscsalá­dok vásárlóereje. Ezek az intézkedések leginkább a legalacsonyabb keresetű rétegeket sújtják. Egyide­jűleg romlanak a munka- és biztonsági feltételek, aggodalomra ad okot a foglalkoztatottság alaku­lása, és soha nem voltak ilyen súlyosak az adóter­hek. Sokszorozódnak a szakszervezeti jogok meg­sértésének az esetei is. Ebben a helyzetben java­solja a CGT a többi szak­­szervezeti központnak, hogy kössenek megálla­podást a dolgozók érde­keinek a védelmére. A Thant sajtóértekezlete­ n Thant, az ENSZ fő­titkára keddi sajtókonfe­renciáján kijelentette: a Közel-Keleten „csak rendkívül határozott in­tézkedésekkel lehet elke­rülni az újabb katasztró­fát". A főtitkár nem volt hajlandó részletezni, mi­lyen intézkedéseket tart lehetségesnek, azonban utalt arra a lehetőségre, hogy személyes megbí­zottja, Gunnar Jarring nagykövet felújítja tár­gyalásait az érdekelt or­szágokkal. A főtitkár elmondotta: a New Yorkban folyó négyhatalmi tárgyaláso­kon változatlanul nincs megegyezés a Jarringnak adandó irányelvek tekin­tetében, „de néhány alap­­elvet illetően lehetséges közös nevező kidolgozá­sa”. V Thant kijelentet­te: a szovjet, az amerikai és a francia javaslatok is­meretében lehetségesnek tartja ezt a megoldást és erről szerdán Genfben megbeszélést tart Jarring­­gal. Hangoztatta: feltétle­nül szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul újít­sák fel a tűzszünetet. „A Biztonsági Tanács által követelt tűzszünet gya­korlatilag nem létezik, teljességgel hatástalan, különösen a Szuezi-csa­­torna térségében” —mon­dotta. U Thant hangoztattam súlyos helyzet ellenére változatlanul lehetséges­nek tartja a politikai megoldást. A fegyverszál­lítások részleges vagy tel­jes tilalmáról azt, mon­dotta, hogy ebbe minden érdekelt országnak bele kell egyeznie, máskülön­ben a korlátozás az egyik vagy a másik felet, kato­nai előnyhöz juttatná. Todor Zsirkov Prágáben Megkezdődtek a csehszlovák-bolgár tanácskozások a csehszlovák fővárosba érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke. Kedden délelőtt a CSKP KB épületében megkezdődtek a tanács­kozások a Todor Zsiv­kov vezette bolgár kül­döttség és a csehszlovák delegáció között. A Gustáv Husák által vezetett csehszlovák kül­döttségnek és­­ a Todor Zsivkov vezette bolgár delegációnak kedden dél­előtt a CSKP KB székhá­zában megkezdett tárgya­lásai délután a Hrzan pa­lotában folytatódtak. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések széles körét felölelő meg­beszéléseket szívélyes, elvtársi légkör jellemezte. Ludvik Svoboda, a CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnö­ke kedden este a prágai Várban fogadta Todor Zsivkovot. A CSKP KB és Gustáv Husák első titkár meghí­vására, kedden délelőtt háromnapos látogatásra 1 attasé -70 tanácsos annak népes nagykövetségek a világon. Mint például Vientianéban, a Laoszi Királyság fő­városában az Egyesült Államok nagykövet­sége. Edgar Duskin alezredes katonai attasé kere­ken hetven katonai attaséhelyettesnek — követségi tanácsosnak — dirigál. Még elgondolni is nehéz, mi dolga lehet egy diplomáciai misszión ennyi katoná­nak. Az amerikai sajtó azonban eligazít: Washing­tont nyugtalanítják a hazafiak újabb támadásai a kormánycsapatok kezén levő katonai célpontok el­len. „A kommunisták (értsd a laoszi felszabadító néphadsereget) támadásának célja visszaszerezni azokat a pozíciókat, amelyeket az 1962-es genfi egyezmények idején birtokoltak” — jelenti a UPI. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a laoszi hazafias fegyveres erőknek joguk van ahhoz, hogy visszafoglalják azokat a területeket, amelyeket ők ellenőrizhetnek a genfi egyezmény előírásai sze­rint. Csakhogy ezt az egyezményt az Egyesült Álla­mok megszegte, a Pentagon jelenlegi célja, hogy Laoszt délkelet-ázsiai agresszív politikájának kiszé­lesített hídfőállásává tegye. Jóllehet, az USA itteni háborújának „zaja” kevésbé hallatszik, mint a viet­namié. Nem is azonos nagyságrendű a két konflik­tus — a laoszi amerikai agresszió korlátozottabb, körülhatároltabb. Olyan országban, ahol 12 ezer amerikai katona (tanácsadó) irányít, illetve vezényel egy 70 ezer főnyi reguláris kormányhadsereget — akad ott dolga Edgar Duskin alezredesnek és beosztottjainak. Az Egyesült Államok fokozza a Laosz elleni bomba­támadásokat (az utóbbi időben naponta néha ötszáz bevetés!), hogy ellensúlyozza a laoszi hadviselés ki­fulladását. Nixon elnök „titkos laoszi háborúja” mind fenyegetőbb méreteket ölt. A vietnami partok közelében cirkáló 7. amerikai flotta anyahajóiról, s a dél-vietnami és thaiföldi támaszpontokról felszálló repülőgépek akciói a szabadságharcosok által fel­szabadított területek ellen irányulnak. E­z pedig függvénye az úgynevezett vietnamizá­­lási programnak:­­ a Dél-Vietnamban lassan felszabaduló erőket itt akarja bevetni az ame­rikai hadvezetés. A szárazföldi háborúban a már ismert saigoni receptet szeretnék használni: laoszia kát laosziak ellen. Az Egyesült Államok növeli je­lenlétét és beavatkozását, még jobban elkötelezi magát a laoszi polgárháborúban, vagyis megint ugyanazt a módszert választja, mint korábban Viet­namban. Célpontja az Egyesült Államoknak a semleges Kambodzsa is, ahol ugyan nincs polgárháború, de az ország népe egyöntetűen elítéli az amerikaiak viet­nami agresszióját. Kambodzsában nem serénykedhet népes ame­rikai katonai attasé tábor, Washington ezért a külső katonai megfélemlítéshez folyamodik. Az amerikai légierő a napokban is bombatámadást hajtott végre; tavaly ősz óta a szárazföldi csapatok (a saigoni csat­lósokkal együtt) 26 alkalommal törtek be Dél-Viet­namból a semleges állam területére, valamint fel­ségvizeire. A támadások áldozatokat követeltek a polgári lakosság köréből és súlyos anyagi károkat okoztak. Saigonban már korábban felállították azt a tételt, hogy „Kambodzsán keresztül kommunista­veszély fenyegeti a vietnami akciókat”. Az igazság ezzel szemben az, hogy az Egyesült Államok meg­különböztetett stratégiai érdeklődést tanúsít hosszú évek óta a békeszerető ország iránt. Vietnamot, Laosszal és Kambodzsával harapófogóba szeretné fogni a Pentagon. háború kiterjesztésének amerikai hívei nem mérlegelik azonban, hogy egy ilyen „harapó­fogót” nem lehet létrehozni — hiszen Laosz­­ban és Kambodzsában is fokozódik Washington bí­rálata, s a hazafias erők ellenállása. Ezt bizonyítja a laoszi szabadságharcosok legújabb sikere is: he­ves küzdelmek során elfoglalták a stratégiai fontos­ságú Kőedény-síkság jelentős részét. Jankovszky János V A Egy szovjet hírszerző története­ ­ A 42 évi börtönre ítélt George Blake, aki mind­máig kiderítetlen módon szökött meg londoni cel­lájából, az Izvesztyija hétfő esti számában to­vábbi részleteket közölt kockázatos fordulatokban gazdag életéből. A koreai fegyverszünet aláírása után Blake-et az angol titkosszolgálat irá­nyítói a „technikai mű­veletek” osztályának he­lyettes vezetőjévé nevez­ték ki. 1953 decemberének egyik napján pedig részt vett azon a titkos érte­kezleten, amelyen elha­tározták a legnagyobb szabású „technikai mű­veletet”, a „Gold-akciót”. Arról volt szó, hogy Nyu­­gat-Berlinből egy körül­belül 600 méter hosszú alagutat ásnak a szov­jet csap­atok, továbbá az NDK híradóvonalaihoz. A vállalkozás költségeit a CIA fedezte, a legkor­szerűbb technikai felsze­relésről pedig az angol fél gondoskodott. A mun­kálatok irányításában Blake tevékenyen részt vett. Az angol és az ame­rikai hírszerző szolgálatot azután az alagút segítsé­gével annyi „információ­val” tömték, hogy azok­nak külön apparátust kellett létesíteniük fel­dolgozására. Ezt követően Blake-et átirányították közvetlenül a Szovjetunió elleni tevé­kenységre. Az újságírók kifejez­ték azt a reményüket, hogy lesz még alkalmuk beszélgetni interjúala­nyukkal, aki megőrizte börtönből való szökésé­nek­ titkát. George Blake, akit önfeláldozó tevé­kenységéért Lenin-rend­­del és a Vörös Zászló­­renddel tüntettek ki, most fejezi be könyvének írá­sát.­­ A Szovjetunió Leg­felső Tanácsának elnöksé­ge, eleget téve az olasz kormány kérésének, em­beriességet és jóindulatot tanúsítva, úgy döntött, hogy szabadlábra helyezi és kitoloncolja az ország­ból V. Tacchi és T. Mari­­nuzzi olasz állampolgáro­kat. A két olasz állampol­gárt egy nagy moszkvai áruházban véghezvitt hu­li­gánkodás miatt a szverd­­lov­ kerületi népbíróság nemrégiben egyévi sza­badságvesztésre ítélte.­­ Robert Sargent Shri­­ver, az Egyesült Államok franciaországi nagykövete február 13—16-ig nem hi­vatalos látogatáson Romá­niában járt — jelenti az Agerpresre hivatkozva az AFP és a UPI. Az ameri­kai nagykövet Bukarest­ben találkozott Ceausescu elnökkel és Corneliu Ma­­nescu külügyminiszterrel. 1970. február 18 -i NÉPSZAVA

Next