Népszava, 1970. március (98. évfolyam, 51–75. sz.)
1970-03-01 / 51. szám
Új koncepció az üzlethálózat fejlesztésére A bevásárlás ideális körülmények között — szórakozás. Zsúfolt, kis üzletben — idegesítő tortúra. Amit mi, vásárlók egyszerűen rossz körülményeknek nevezünk, az a szakemberek számára rendkívül komplex körMár az a tény, hogy a különböző ágazatok képviselői együtt tárgyaltak az üzlethálózat telepítésének kérdéseiről, önmagában is előrelépést jelent: jelzi, hogy az áruházak, boltok építését végre az általános városfejlesztés részének tekintik. Már az új lakótelepeket, városrészeket is úgy kell kialakítani, hogy ott minden az ember szolgálatában álljon, a lakók kényelmét szolgálja. Ez az embercentrikus szemlélet jellemezte a tanácskozást amely hosszú időre irányt szabott az üzlethálózat fejlesztésének, telepítésének. A bolthálózatot országszerte igen gyorsan kell fejleszteni, hiszen a kiskereskedelmi áruforgalom évről évre mintegy 8 —10 százalékkal emelkedik. Ezzel már az elmúlt években sem tartott lépést a hálózatfejlesztés. Kérdés azonban, hogy Mivel egy-egy jelentősebb kereskedelmi létesítmény évtizedekig szolgálja a lakosságot, a siklósi tanácskozáson a jövő emberének igényeit vették figyelembe, amikor az üzlethálózat telepítésének elvét meghatározták. Olyan emberét, aki egy héten öt napot dolgozik, aki autón, földalattin közlekedik. Ebben a megvilágításban keresték, milyen üzlettípusokra és hol van szükség ahhoz, hogy az áruforgalom gyors növekedése mellett is gyorsan és kényelmesen lehessen vásárolni. Megállapították, hogy a fővárosban a napi cikkek árusítása is nehézkes: a kis élelmiszerboltok kérdés, amelynek egyik sarkalatos pontja a bolthálózat megfelelő telepítése. Erről tartottak a közelmúltban több napos tanácskozást Siklóson a belkereskedelem, az építésügy és a Tervhivatal munkatársai: hol, s hogyan kell építkezni? A közelmúltban a lakótelepeken mindennel helyben kívánták ellátni a lakosságot ám a lakótelepi iparcikk-szaküzleteket alig látogatják. Emiatt többet be kellett zárni. A tanácskozáson az az álláspont alakult ki, hogy minden jelentősebb településen a napi cikeket árusító üzletek kellenek. Iparcikkeket viszont a közlekedési csomópontokon levő centrumokban helyes árusítani, mert jól megközelíthetők. A közlekedést egyébként is a kereskedelemmel szinkronban kell fejleszteni. Jó — illetve rossz! — példa erre a Baross tér: ott megépítették a költséges közlekedési centrumot — kereskedelmi koncepció nélkül. Most, utólag terveznek ABC-áruházat, de ehhez az aluljárórendszert is módosítanikell, ha azt akarják, hogy az áruházat kényelmesen, biztonságosan lehessen megközelíteni. Jelenek az igényeket kielégíteni, s a közlekedési centrumokból — Nagyvárad tér, Baross tér, Moszkva tér — hiányoznak az ABC-áruházak. A szakemberek véleménye szerint a kis boltok tehermentesítésére a fő forgalmi útvonalakon ki kell alakítani a 3—4000 négyzetméter alapterületű ABC-áruházak gyűrűjét. Egyedül a nagy ABC-áruházak képesek a rohamosan növekvő választékot a fogyasztó elé tárni, márpedig enélkül nem lehet kényelmesen és célszerűen bevásárolni. Kevés az áruház, és iparcikk-árusításban kis alapterületük miatt nem versenytársai a szaküzleteknek. Ezért a szaküzletekre hárul az a feladat is, amit más világvárosokban az áruházak látnak el. Viszont a zsúfolt szaküzletekben nem tudnak az igényeknek megfelelően foglalkozni a vevőkkel. A régi Belvárosban levő üzlethálózat szintén képtelen a növekvő feladatokkal megbirkózni, ott sem parkírozási, sem számottevő fejlesztési lehetőség nincs, s ez is indokolttá teszi, hogy valahol másutt keressenek helyet a főváros új bevásárló központjának. Olyan helyre van szükség, amelyek tömegközlekedési eszközökkel is meg lehet közelíteni, amely parkírozó területtel is rendelkezik, s ahol a távolabbi jövőben tovább lehet fejleszteni, bővíteni az üzlethálózatot Óriás bevásárlóközpont Lágymányoson A szakemberek véleménye szerint erre a Lágymányos Duna-parti része látszik a legalkalmasabbnak. A vásárváros céljára rendezett területen, 50—60 000 négyzetméteren fel lehetne építeni egy olyan bevásárlóközpontot, amely évtizedek múlva is kiszolgálhatja a főváros lakosságát. (Jelenleg a bejáró dolgozókkal együtt mintegy 2,6 millió vásárlóval kell az ország fővárosában számolni; ez a szám az évek során feltehetően növekedni fog.) A dunai bevásárló központ a 6-os villamossal és a 12-es autóbusszal közelíthető meg, s parkolóteret mintegy 500—1000 gépkocsi számára lehetne kialakítani. (Hasonló parkolási lehetőséget lehetetlenség biztosítani akár a Corvinnál, akár a Madách térre tervezett áruháznál.) A lágymányosi terület emellett az E—5-ös úthoz is közel van, ami szintén amellett szól, hogy a kereskedelem szolgálatába állítsák. Hasonló feladatokat kell megoldani az üzletek korszerű telepítésével más nagyvárosokban: Miskolcon, Pécsett és Szegeden is. Mindenütt az a cél, hogy a napi cikkeket a lakosság helyben beszerezhesse, a ritkábban szükséges iparcikkeket viszont — a szaküzletek hálózata mellett — olyan bevásárlóközpontokban lehessen árusítani, amelyek a választékot bemutatják, s amelyek nagy tömegek számára gyorsan és jól megközelíthetők. Ezt a fejlesztési koncepciót részben a múltban elkövetett hibákból okulva, részben más világvárosok sikeres példáira építve alakították ki. Megvalósítása — remélhetőleg — a ma még idegesítő tortúrából valóban kellemes szórakozássá teszi majd a bevásárlást. Gál Zsuzsa Embercentrikus szemlélet ABC-áruházak gyűrűje Hogyan használja fel a preferenciákat? A szövetkezetekben a részesedés az új Negyven szövetkezet, ugyanannyi szakma. Kőművesek, víz-, gáz-, elektromos szerelők, festők, kályhások, tetőfedők, üvegesek és tervező mérnökök. Ki győzné mindet felsorolni. Tizenötezer ember, a főváros lakosságáért dolgoznak. Lakóházat terveznek s építenek egyéni megrendelésre. És tataroznak, javítanak is. A szükséges építőanyagokat, szerkezeteket maguk állítják elő. Síküveget, csőüveget gyártanak belföldre és exportra. A betört ablaküvegeket, az Állami Biztosító megbízásából 22 fiókjuk pótolja. Az öt elektromosipari szövetkezet 76 kirendeltsége rádiót, tv-t, háztartási gépeket és mindenféle elektromos szerkezetet megjavít Központi vevőszolgálata szombaton, vasárnap és ünnepnapokon is ügyeletet tart. 1,5 milliárd forint, 1486 lakás — Hogyan kezdődött a szövetkezetek karrierje? — kérdeztük Veres Istvántól, a Budapesti Építőipari Szövetkezetek Szövetségeinek elnökétől. — 1950-ben kezdődött. A legtöbb szövetkezet abban az évben, a legutolsó, a száz mérnököt foglalkoztató Ybl Miklós Tervező Szövetkezet éppen 13 évvel ezelőtt alakult meg. 1953-ban a jelenlegi létszám egyharmada, ötezer ember még csak közületeknek s csak felújítást végzett. A termelés értéke nem haladta meg a százmillió forintot. Ugyanezek a szövetkezetek tavaly már másfél milliárd forint értékű munkát végeztek. Be kell vallani, hogy túlnyomó részben a közületeknek. A lakáskarbantartás értéke százmillió, az elektromos eszközök javítása húszmillió volt. A társasházak, a családi házak felépítése, a jelenlegi megítélés szerint kívül esik a szolgáltatások körén, mégis úgy érezzük, hogy az elmúlt évben felépített 1486 lakással jó szolgálatot tettünk a budapestieknek. Az IKV megrendelésére végzett 80 millió forint értékű tatarozás, karbantartás ugyancsak a lakosság érdekeit szolgálta. A közületi mankó kifizetődőbb Mint közismert, az 1038- as kormányhatározat 1970-től számos preferenciát nyújt a szolgáltató, illetve a lakossági szolgáltatással is foglalkozó üzemeknek. Jól tudjuk, a kedvezmények java részét a határozat még csak kilátásba helyezte, s még a felhasználás módját sem erősítette meg végrehajtási utasítás. Mindezek ellenére, aligha korai vagy elhamarkodott a kérdés: hogyan készülnek a szövetkezetek felhasználni a preferenciákat ? — A szövetséghez tartozó szövetkezetek idén előreláthatóan 10 százalékkal, 150 millió forinttal növelik össztermelésüket. Ráadásul a termelésnövelés kétharmada új lakások építéséből és házak, lakások karbantartásából tevődik össze. Mégsem ígérhetem meg, hogy lakossági szolgáltatásaink már az idén számottevően megnőnek. A szövetkezetek, a kedvezmények jelenlegi ismerete alapján kiszámították, mire számíthatnak. Kár volna tagadni, hogy nem sokra. De vegyük sorjában a kedvezményeket . A szövetkezetek, mint általában a kisüzemek, viszonylag alacsony technikai színvonalon, kevés géppel dolgoznak. Ezért a megszüntetett eszközlekötési járulék révén összesen 13 millió 170 ezer forint, elosztva 166 ezer jut a szövetkezeteknek. Az adókedvezmény sem lesz több kétmillió forintnál. A fejlesztésre fordítható 20—25 millió forint — melyet a fővárosi tanácstól, illetve az OKISZ-tól várunk — már „meggyőzőbb érv", öszszességében azonban nem éri el azt a többletbentételt, mely a közületi alankákból származik. S a szövetkezeti tagság az osztalék s a részesedés összegén méri le a vezetőség munkáját. Szövetségünk semmit sem diktálhat, a legnemesebb célokat sem erőszakolhatja, csak ajánlhatja a szövetkezeteknek Valami van... — Hogyan akarják elérni a fent említett 10 százalékos termelésnövekedést? — Idén új elektromosipari kirendeltséget nyitunk a X., Pongrác úton, a XII., Normafa úton, valamint a XVI., Szabadság úton. Külön kiemelném a jelenleg szerte a városban, pincékben működő hűtőgép-szervizünket, mely az első félévben új otthont kap a XIX. kerületben A korszerű eszközökkel felszerelt kisüzemben a hűtőgépek szalagszerű javítására készülünk. A javítások, szerelések gyorsítására legalább három, a helyszíni javításhoz probipaddal és URH-adó-vevő készülékkel ellátott gépkocsit szerzünk be. Az Árpád-hídi lakótelepen tavasszal bevezetjük a villány, víz-gázvezeték, roletta szerelését és a festést, mázolást, parkettesiszolgát és lakkozást is magába foglaló átalánydíjas lakáskarbantartást. Lakáskarbantartó hálózatunk fejlesztését egy-egy helyiség magas, 100—150 ezer forintjára akadályozza. Az őszinte szó, még ha fáj is, többet ér a szép szavakba burkolt tettetésnél. A budapesti építőipari szövetkezetek álláspontját a szolgáltatást segítő határozat végső kimunkálásakor figyelembe kell venni! Hargitai Pál Középiskolások a Danum Művelődési Központ előkészítőin Tél végi szél zörög az ablakokon, gallyak rázkódnak a hidegben, a tanterem azonban biztatóan meleg. A hallgatóság még késik. De hamarosan megérkeznek a hét egyetlen napjának vendégei, a középiskolások. Leülnek a katedrával szemközt, s az ifjúság élettel teli huncutsága néhány órára a háttérbe szorul. A jövőre készülnek, felnőttek komolysággal, hogy esztendő múltán bekopoghassanak az egyetem kapuján. Nemcsak a képességen múlik . Három éve indítottuk az első egyetemi előkészítő tanfolyamot — mondja Szilágyi Jenőné, a Danuvia Gorkij Művelődési Központ igazgatója. — Mindannyiunkba befészkelődött a gondolat: miként segíthetnénk minél több munkásfiatalt az egyetemekre. Nagyon gyakran nem a képesség, hanem az irányítás hiánya okozza a kudarcot. A tanáccsal együtt úgy véltük: ha szaktanárokkal tartatnánk előadásokat, s az egyetemi követelmények egészét kisebb részekre bontanánk, nőne a siker esélye. Az első év a kísérlet esztendeje volt. Egy csoporttal, s egyetlen tantárggyal, a matematikával indultak. Az eredmény kedvezőbb volt, mint remélték. A következő tanfolyam indításakor a matematika mellé a biológiát is tanrendbe sorolták. — Ma négy tantárgyunk van, a négy legnehezebb. Biológiát 32 fiatal tanul, kémiát 12, s a fizikaórákra 54-en járnak. A legnagyobb a létszám a matematikaoktatáson: 63 tanulónk van. Körlevél az iskoláknak Az előkészítő osztálykönyvében lapozgatunk. A diákok szülei között van MÁV-alkalmazott, fénymásoló, lakatos, asztalos, segédmunkás és repülőpilóta. Hogy ki jut el a Danuvia 20—25 hetes tanfolyamára, az a tantestületen múlik. Az előkészítők előtt, körlevelet kapnak a kerület középiskolái. Ebben kérik fel a tanári kart: jelöljék ki a 4-es rendű, vagy ennél jobb állagú gyerekeket, akik szeretnének továbbtanulni. Az iskola ilyenformán irányít, tanácsol — de csak a kezdetnél. A többi a művelődési központ gondja. Egyetemi tanársegédek, tanszékvezetők, docensek tartják a konzultációkat. Olyan emberek, akik pontosan ismerik az egyetemi követelményeket. Nagy haszon ez, hiszen a példákat úgy dolgoztatják ki a középiskolás diákokkal, ahogy azt az egyetemi felvételin megkövetelik. Megszerettem a fizikát! — A vizuális élmény sokat jelent a gyerekeknek — mondja az igazgatónő. — A biológia órán kisfilmet vetítünk, a kémiánál gyakoriak a kísérletek. Minderre odahaza, az egyéni tanulásnál nincs alkalom. Ha viszont a diák egyeztetheti az elméletet és gyakorlatot, biztos alapot érez, ami meghatározhatja a felvételi vizsga sikerét. Sokan érik el céljukat. A gyerekek hálásak, nem sajnálják a fáradságot, és beszámolnak róla, hogy sikerült a felvételük. A volt tanulócsoportból 20 százalékot vettek fel az egyetemre. Az igazgatónő emlékeit felfrissítette a beszélgetés. Eszébe jut a levél, az egyik tanár kapta, volt növendékétől, „ennek köszönhetem, hogy életem nagy álma megvalósult. S ezt soha nem felejtem el.” A múltból ötlik fel a kedves kijelentés is: egy középiskolás lány őszintén kiáltott fel: „Megszerettem a fizikát! Ezt aztán sosem hittem volna!” Sárközi Mária Egy kisfiú halála „Beomlott a hó súlya alatt egy fáskamra Zuglóban, a Zalán utca 34. számú ház udvarán. A kamra teteje rázuhant Várhelyi Pál nyolcéves tanulóra, aki a helyszínen meghalt. A felelősség megállapítására vizsgálat indult.” (újsághír.) Hétfő délben történt. Az édesanya, aki hét éve elvált, és a nagymamával s a dédnagyapával nevelte gyermekét, a derűs, szőke kisfiút, délutáni műszakba ment a Világítástechnika 8. sz. Gyárába, ahol csillárszerelő. Előzőleg az Álmos vezér téri iskolából hazatért Palikával megebédeltek, majd a kisfiút a nagymamára bízta. — Nagyi, úgy szeretnék egy kis gesztenyepürét — mondta később a gyerek nagyanyjának. — Jól van, drágaságom, veszek neked, kísérj el — Inkább itthon maradok, és játszom a kertben, a hóban. Amikor a nagymama visszatért, hiába szólítgatta unokáját. Kereste a lakásban, a kertben, de nem találta. „Talán elment a szomszédba” — gondolta, » ott is kereste NÉPSZAVA « 1978. mirem» ! Aztán kiment a töltés mellé, hátha a gyerek ródlizni ment, de ott sem volt. Visszament a házba, majd ismét a kertet kutatta át, amelynek végében deszkából ácsolt fabódék — szerszámos- és fáskamrák — vannak. A hóból Palika csizmája kandikált ki, s a gyermek testét a fáskamra oldalára szerelt, de a vastag hó súlya alatt leszakadt falemez takarta el. A kisfiúban már nem volt élet, amikor bevitték a lakásba. A körzeti orvosnő, akit a szomszédból hívtak át csakúgy, mint a nyentek, már csak a beállott halált állapíthatta meg. Az édesanya, aki azóta idegösszeroppanással fekszik a zuglói kis házban, sírva meséli el a történteket: — Délután négy órakor telefonáltak értem a gyárba. Azt mondták, a gyermeket baleset érte. Arra nem is gondoltam, hogy már halott. Csak akkor rémültem meg igazában, amikor a ház elé érve, az összegyűlt embereket megpillantottam. Palika a szobában, a díványon feküdt, mintha aludna. Olyan szép volt, még egy karcolás sem látszott rajta. — A kiugró falemez alatt tüzelőt tartottunk, hogy meg ne ázzon. A gyerek gyakran járt alatta. Normális körülmények között csupán alig néhány kiló a súlya, de úgy látszik, nem bírta el a ráesett hótömeget. Palikát nem is alatta találták meg, odébb feküdt, valószínűleg játék közben a leszakadt falemezt rádobta a szél. Az orvos azt mondta: azonnal meghalt A zuglói házban egy asszony siratja kisfiát Egy gyermek halála mindig tragikus, de különösen akkor, ha baleset áldozata. A felelősség megállapítására természetesen még folyik a vizsgálat de annyi bizonyos, hogy a Várhelyi Palika halálában a körülmények szerencsétlen összejátszásának is szerepe volt. Balla Ödön Mi lesz veled, Római-part? A beruházási program elkészült, a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta. És a munka, azzal hol tartanak? A Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat csoportvezető mérnöke, Kuslits Béla elmondotta, hogy a Római-part rendezése, ami szervesen öszszefügg Békásmegyer új lakótelepének építésével, a folyamszabályozási, árvízvédelmi munkálatokkal, több lépcsőben történik. Az első ütemben valósítják meg az egyik legfontosabb résztervet, a pünkösdfürdői strand előtti partszakasz bővítését, s ezzel 60 méter széles és 200 méter hoszszú sávval gazdagítják a Római-part területét. Az első építési ütem további fontos célkitűzése a mintegy 12 ezer lakásos lakótelep, valamint az üdülőterület közegészségügyi intézményeinek megvalósítása. A tervezett létesítmények biztosítják, hogy a vízisport céljaira igénybe vett Duna-szakasz szennyezettsége a minimumra csökkenjen. Haladnak az üdülőterület városrendezési munkálatai is. A korszerűtlen épületek lebontása után kerül sor a sportlétesítmények és üdülők építésére. Gondoskodnak sétányok, parkok, zöldterületek kialakításáról, szolgáltató üzlethálózat, éttermek, szórakozóhelyek létesítéséről, portalanított, szilárd burkolatú utakról, s megfelelő mennyiségű telefonfülkéről. Az első ütemben megvalósuló mélyépítési munkák befejezési határideje szorosan összefügg a lakótelep, valamint a 11. számú fő közlekedési út építési munkáival. A békásmegyeri lakótelep és a római üdülőpart szennyvize nemsokára tisztítva kerül a Dunába, felépül ugyanis a szentendrei sziget déli csúcsán a főváros egyik legnagyobb szennyvíztisztító telepe. Napi 130 ezer köbméter szennyvíz tisztítására lesz alkalmas. Ugyanez a telep oldja meg a későbbiekben a Csillaghegyen, az Aranyhegyen és a Káposztásmegyeren létesülő új lakótelep, valamint Budakalász és Dunakeszi szennyvizének elvezetését. Végezetül a fővárosi Duna-szakasz mindkét partján teljes árvízvédelmi biztonságot nyújt a Római-part rendezésével párhuzamosan végzendő folyamszabályozás. Szentiványi György