Népszava, 1970. április (98. évfolyam, 76–100. sz.)
1970-04-08 / 81. szám
RADIO WM. A ZENÉLŐ MAGYARORSZÁG vasárnap, csúcsidőben adta kerekasztalvitájának befejező részét, és már az időzítés is jelezte, hogy fontos közlendőket tartalmaz a vita második része. A felszólalók a korábban elkezdett beszélgetést folytatták a zene és az általános műveltség kapcsolatáról, és sok hasznos tapasztalatot, tanulságot szűrtek le. Aczél György, a Központi Bizottság titkárahozzászólásában erősen hangsúlyozta azt a gondolatot, hogy a szépségre, a zenére nevelni kell az embereket, zenei műveltség nélkül nem tökéletes a szocialista ember. Egyúttal a sajtó felelősségére is utalt, hiányolta, hogy a lapok nem törődnek kellő mértékben a zenei neveléssel, kevés a kritika. Kroó György imponáló biztonsággal vezette a jól sikerült beszélgetést. Már csak azért sem volt könynyű dolga, mert a vitázók egy része valóban vitatkozott, másik része azonban kissé monológszerűen mondta el a témával kapcsolatos gondolatait. Április 4 előestéjén mutatta be a rádiószínház a pályadíjnyertes hangjátékok sorozatában Hubay Miklós: Magnificat Című hangjátékát. Az eddigi bemutatók között érzelmi hatásában mintha ez a mű lett volna a legerőteljesebb. Sok drámát hallhattunk, olvashattunk már arról, hogyan lett valakiből hős. Hubay műve arról szól, hogyan nem lesz valakiből az. A tettek, a cselekvés lehetetlenülésének drámája ez, azoké, akik csupán szavakban jutnak el az ellenállásig. Érzelmi hatásának szuggesztív ereje különösen a dráma első felében hat a hallgatóra, a siralomházi órák felidézésével, majd a hóhérsegéd látogatásával a végsőkig fokozza, a konfliktus feszültségét A mű második felében ez a feszültség, sajnos, hirtelen csökkenő tendenciát mutat. A második részben már nem a kivégzett fiú a központi szereplő —noha az első részben sem jelenik meg személyesen, csak beszélnek róla —, hanem Péter. (Básti Lajos), a cselekvésre képtelen, hamleti módon csak tétovázó, haladó eszméi és úri neveltetése malomkövei között őrlődő hős, aki nem tud igazi hőssé válni. Vass Éva szenvedélytől fojtott hangjai, erőteljes szerepjátszása sokáig emlékezetes marad, hiszen éppen az ő szerepe fenyegetett sablonosabb színészi fogások alkalmazásának a veszedelmével. Visszafogottan, de mindvégig súlyos drámaisággal élte át Ilona sorsát. Barlay Gusztáv rendezése bátran épített a darab érzelmi vonalára. Különösen az első részben éreztük ezt. De a mű belső logikai összefüggéseit nem erősítette meg kellően, s a szerkezet túlságos tagolása is megbontotta kissé a dráma egységét. Mindezek ellenére a hangjáték megérdemelte a díjazást, új színeket, hatásokat nyújtott. Az ünnepek során, oly sok kitűnő műsor hangzott el, hogy lehetetlenség volna mindegyikről írni. Röviden legalább még egyet. Tomkai Judit riportját kell kiemelnünk. INNEN A VASÚTI TÖLTÉSEN című, szociográfiai módszerű műsora a cigányputrik lakóival foglalkozott. A nagyon is elnyűtt témát friss erővel tudta feldolgozni. Főleg gyerekek nyilatkozatait hallhattuk, arról, hogy mit ettek ebédre, hogyan képzelnék el lakószobájukat , ha lenne. A riporter érzékeltette e nehéz kérdés megoldódásának tendenciáját is, nagy szeretettel és hozzáértéssel építette fel műsorát. de Háry Márta Operaház: Giselle (2. bért. 7. ea., 7). — Erkel Színház: Don Carlos (2. bért. 7. ea., 7). Vígszínház: Színház (7). — Pesti Színház: Egy őrült naplója (7). — Madách Színház: III. Richárd (7). — Madách Kamara Színház: Gellérthegyi álmok (7). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Thália Színház: Isteni színjáték (7). — Kis Színpad: És mi lesz holnap? (fél 8). — Állami Bábszínház: Foltos és Fülenágy (de. 10). Zeneakadémia: Állami Hangversenyzenekar (Tavaszi bék. B/I. sor., fél 8). — Mikroszkóp Színpad: A tetőn dolgoznak (fél 9). — Kamara Varieté: Mars a Marsra! (6 és fél 9).* Nagy sikerű szófiai vendégjátéka után április 10-től ismét itthon játszik a József Attila Színház. Műsoron: Malom a Séden, Canterbury mesék, Mary Mary. Jegyek elővételben is kaphatók. A József Attila Színház Igazgatósága közli, hogy április 10-én este és 12-én délután a Canterbury mesék c. musical kerül bemutatásra. A Mary, Mary c. előadásra váltott jegyek érvényesek, vagy a váltás helyén április 8-ig visszaválhatók. KOSSUTH RADIO 4.30: H. Időj. 4.33: Hajnaltól — reggelig! Közben: 5. H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 6: H. Időj. 6.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: Reggeli krónika 2. 7.15: Körz. időj. 7.30: Új könyvek. 8: H. Időj. 8.05: Színház- és moziműsor. 8.20: Herbert von Karajan operafelvételeiből- 9: Konyharádió. 9.10: Kerekes János operettjeiből. 10: H. Időj. 10.05: Az őrangyali rádiójáték. 10.25: Zenekari muzsika. 11.30: A Szabó család. 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Nóták 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05: A Schumann-házaspár Oroszországban. 14.30: Nőkről — nőknek, lő: H. Idős. 15.10: Kóruspódium. 15.19:Magyar századok (Eszterházi vígasságok). 16: A világgatti hírei. 16.05: Mendelssohn: F-dúr hegedű—zongora-szonáta. 16.26: Atlasz. 16.46: Régi magyar dalok, virágénekek. 16-58: Műsor. 17: II. Idős. 17.05: Külp. figyelő. 17.20: Bach: IV. brandenburgi verseny. 17.38: Hipotézis és megismerés. 17-53: Kedves lemezeim! 19: Eső krónika. 19.30: Gondolat. 20.15: Magnó- NÉPSZAVA 2970. április 8 Műsorok KIÁLLÍTÁSI KALAUZ Három művész, három kiállítás E heti összeállításunkban három művész önálló kiállításával szeretnénk megismertetni olvasóinkat. Mi a közös a három kiállításon és miben különböznek egymástól? Ha a képzőművészetet pusztán vizuális élményszerző emberi tevékenységként fogjuk fel, úgy mindhárom kiállítás rokon, hiszen valamennyi bemutatott mű ilyen élményszerző és élményt nyújtó alkotás. Ha azonban ennél többnek tartjuk a képzőművészetet, márpedig többnek kell tartanunk, hiszen a jó művek feladata az is, hogy a szemléleten keresztül meghatározott tudattartalmat is közvetítsenek, tartalmukkal mozgósítsák, meggyőzzék vagy éppen ellentmondásra ösztönözzék a nézőt — akkor a három kiállítás igencsak eltérő. Történetek képekben Az egyik, Szinte Gáboré, a Csók István Galériában nyílt meg. Ez a kiállítás már nem bemutatkozás, hanem egy elismert, kiforrott egyéniségű művész ismételt jelentkezése új művekkel. Ez a jelentkezés nem szolgál meglepetésekkel. Ha nem lenne paradoxon, azt mondanám, Szinte irodalomcentrikus, irodalmi indíttatású képzőművész, ugyanis valamennyi képe egy-egy kipoentírozott sztorira épül. Mintha a művész nem bízna az egyezményes képjelekben, és mondandója kifejezésére minduntalan az irodalom, még pontosabban a színpadi megjelenítés gazdag eszköztárából • ‘-merítene: (Nem véletlen, hogy Szin-1 _______|------•' te Gábor egyike legkiválóbb díszlettervezőinknek.) Lírai kristályok Andorai Mária fiatal, pályakezdő szobrászművész önálló kiállítása, mintegy az előbbi ellenpontjaként (a Csók Galéria a Váci utcában van), az Angyalföldön, a József Attila Művelődési Központban nyílt meg. De nemcsak topográfiai értelemben véve ellenpontja ez a kiállítás Szinte Gáborénak, hanem abban is, hogy a fiatal szobrásznő, valóban a fogalom legteljesebb értelmében, a képzőművészet, a vizualitás tiszta formanyelvén ad kifejezést mondanivalójának. Andorai Mária lényegében autodidakta művész, nemrég még az angyalföldi képzőművészeti kör tagjaként Szondai Sándor szobrászművész irányításával sajátította el a legszükségesebb alapismereteket, s hogy ez a stúdium mennyire hasznos volt, azt a kiállítása is igazolja, amelyen szerencsés módon együtt láthatjuk karakteres portréit, elvontabb kisplasztikáival, grafikáival. Andorai Mária még nem kiforrott művész, világa mégis sajátosan egyéni. Előszeretettel választja művészete tárgyául az anyagszerkezet mikrokozmikus világát, de lírája, a megformálás költői ereje mindenkor megóvja attól, hogy megrekedjen a struktúra mikroszkopikus érdekességű ábrázolásánál. Kristályok című grafikai sorozatában az anyag belső szerkezetét humanizálja, emberi tartalmakat, totálisan értelmezett esztétikai értékeket is képes felvillantani ezekben a képekben Plasztikái közül különösen azok a térformái szépek, amelyekben az anyagnak grafikáiban megfogalmazott szerkezetiségét ülteti át a szobrászat nyelvére. Vizuális élmény, f, önköltségen “ A harmadik kiállítás művésze nem nevezhető sem pályakezdő, sem elismert alkotónak. Ez a kiállítás „önköltséges”, helyszíne a Rákóczi úti Fényes Adolf-terem. A néző Koponya Judit festményeit szemlélve, egy különös, játékosan komoly fantáziavilágba képzelheti magát. Ezek a képek, mint vizuális élményt adó művek, az előbbi két kiállítás alkotásainál teljesebb értékűek. Hatásuk azonban csak addig tart, míg az ember közvetlenül szemléli őket, inkább leszerelnek, meghalnak, sem mint egy határozott művészi mondanivaló szándék igazságáról meggyőznek. Valamennyi alkotáson érződik viszont, hogy őszinte hittel, szenvedéllyel készült, és ez a hit, a humanizmusba vetett bizalom még akkor is elismerésre méltó, naivitásában megragadó, ha nem is mindig sikerül a művésznek maradandó hatást elérnie képeivel. Rideg Gábor CBS 18: H. Időj. 18.10: Tánczenei koktél. 18 .15: Orosz nyelvtani felnőtteknek. 19.10: Magyar zeneszerzők. 19.38: Hívközvetítés. 21.20: Gomnodáriák. 21.40: Zenei panoráma. 22.23: Brahms: h-moll klarinétötös. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 9: Szünidei matiné. 10: Érettségi bizonyítvány (ism.). 15.55: Műsor. 16: Telesport. 18: Hírek. 18.05: Korszerűbb háztájit! 18.25: Show-hivatal... 19.05: Mese. 19.15: Üzenet az új nemzedéknek (dek.-film.). 20: Tv-híradó. 20.20: Mit tenne ön az én helyemben? 21: Böbe Afrikában. 21.30: Telesport. 22.10: Tv-híradó 2. 22.20: A Költészet Hete. POZSONYT TV 16.40: A cirkusz művészei. 19 és 21.55: Tv-híradó. 19.50: Lenin nyomdokain (szovjet dok.-film). túl VÉRBOSSZÚJA' főszereplői: Roger Moore MAGYARUL BESZÉLŐ, SZÍNES ANGOL FILM „ANGYAL, írta LESLIE CHARTERIS” Bemutató: április 9 MEGJELENT A TECHNIKA ÁPRILISI SZÁMA Autóteszt: CITROEN 2 CV A Saab 99 típusú gépkocsi Moszkva közlekedése ROLEX fényképezőgép-újdonságok A lap különkiadványát, a nyolcoldalas AUTÓMAGAZINT ingyen kapják a TECHNIKA előfizetői, de külön is megvásárolható az újságá-'’soknál 2 Ft-ért A TECHNIKA ára 3 forint, kapható minden újságárusnál — Bal kézre írt zongoraművekből ad koncertet Bakó László szerda este 8 órakor a Magyar Sajtó. Háza van, — Delhiben magyar filmhetek kezdődtek. Delhit követően több nagy vidéki városban is sor kerül a magyar produkciók bemutatására. — A „Röpülj páva” sorozatműsor, valamint „Az élő népdal” és a „Száz este — száz népdal” című műsorok megosztva nyerték az 1969-es év legkiemelkedőbb rádiós, illetve televíziós folklórműsorára kitűzött nagydíjakat. A „Fekete-fehér, igen-nem” című kerületi vetélkedő kiemelkedő munkatársai nívódíjban részesültek. A 12. országos zeneiskolai kamarazene-fesztiválon ötvenkét vidéki és tíz budapesti állami zeneiskola négyszáz növendéke lép fel Budapesten. A zárókoncertet csütörtökön este rendezik az Egyetemi Színpadon. — „Út Magyarországon át” címmel dokumentumfilmet mutatott be a varsói televízió. A filmet Jerzy Szotkowski forgatta a második világháború kitörése után Magyarországra menekült lengyelekről. A varsói sajtó nagy elismeréssel méltatja a filmet, amelynek elkészítéséhez segítséget nyújtott a magyar televízió is. A „25 éves a szabad Magyarország” című fényképkiállítás nyílt Prágában. Megnyitóján megjelent dr. Svagera művelődésügyi miniszterhelyettes, Kovács Imre nagykövetünk, és Cservonyenko szovjet nagykövet. A kiállítás anyagát április 15-e után Pozsonyba szállítják. — Nagy Czirok László, a híres kiskunsági néprajzkutató Kiskunhalason 87 éves korában elhunyt. Nevéhez fűződik egyebek között a kiskunhalasi Thorma János Múzeummegszervezése, a kiskunsági pásztorélet emlékeinek feldolgozása. Országos népzenei találkozót és több hétig tartó nemzetközi Kodályszemináriumot rendeznek az idén Kecskeméten. A többi között a „Röpülj páva” díjnyertesei is bemutatkoznak. Népművészeti kiállítás csatlakozik az augusztus végén tetőző eseménysorozathoz. EXOTIC, SZIMPATIC, SZINKÓPA, MESTER A Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár modern, szintetikus szövetei 198—240 Ft szolid árban a SZIVÁRVÁNY TEXTIL MINTABOLTBAN .„ Martinelli tér ! MOST A LEGSZEBBEKBŐL VÁSÁROLHAT? BUDAPESTEN HARCOLTAK Magyar játékfilm Rendezte: SZŐNYI G. SÁNDOR Főszereplők: DÁVID KISS FERENC, MADARAS JÓZSEF, KONCZ GÁBOR Budapesten a ZRÍNYI filmszínházban! IT1f ElŐTT AZ ÖNVIZSGÁLAT DRÁMÁJA. Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök című tv-filmjét témája, mondanivalója, művészi megvalósítása egyaránt az ünnepi főműsor rangjára emelte. A második világháború élményanyaga, a különböző szemléletű, lelki alkatú emberek magatartása, kételyei, tépelődései a háború utolsó napjaiban, Dobozy visszavisszatérő, izgalmas témája. A Tizedes és a Szemtől szembe című filmjeinek alaphelyzete, sok konfliktusa és néhány figurája is felismerhető az eredetileg kisregényként megjelent kedd, szerda, csütörtök tv-változatában. Szinte trilógiát alkot a történelmi önvizsgálat e három, azonos indíttatású filmje. A rokonszenves közös vonások a cselekmény fordulatosságában, érdekességében, helyenként komikumában is megmutatkoznak. Dobozy új filmjét is józan, tárgyilagos történelemszemlélet jellemzi, a figurák, helyzetek életszerűsége, az atmoszféra hitelessége. Mindehhez alkotóan hozzájárult Hajdufy Miklós átgondolt, jó rendezése, sok kitűnő ötlete. A jól választott és vezetett szereplőgárdából elsősorban Bitskey Tibor, Bálint András és Tordy Géza alakítása tetszett. A REVIZOR: Gogol klasszikus vígjátékát Zsurzs Éva rendezte és alkalmazta képernyőre. A tv-változat sok tekintetben igen érdekes és újszerű. Nem filmre vett színpadi előadást láttunk, hanem tv-produkciót, a felvonások és jelenetek tagolódásától ügyesen megszabadított, több helyszínen játszódó televíziófilmet. A kamerák jóvoltából a komédia az arcokon is lejátszódott, és mi -Elsősorban Hlesztakov figurája módosult. Dégi István, a nagystílű, minden hájjal megkent, fölényes szélhámos helyett inkább egy riadt, ijedtében, szorultságában hazudozó, botcsinálta kis csirkefogót állított elénk. Egy slemil Hlesztakovo. Ez talán vitatható, de mindenesetre érdekes színészi és rendezői értelmezés. Páger Antal kitűnő polgármestere is különbözött valamelyest a színpadi figurától, mint ahogy az egész darab játékstílusa egy fokkal visszafogottabb lett. A televízió nagyobb realitásigénye, intimebb műfaja kívánta ezt. A polgármesterné szerepében szívesen láttuk a ritkán jelentkező Mészáros Ágit. Várhegyi Teréz komikai tehetsége, clownjátékossága ezúttal is jól érvényesült. Czabarka György vezető operatőr képsorai, Kézdi Lóránt díszletei is elismerést érdemelnek. KÉT FILMSOROZAT. Az ünnep előestéjén közvetítették Urbán Ernő Történelmi lecke című sorozatának talán eddigi legszebb adását, a Pirkadást. Az író-riporter ezúttal az utolsóként felszabadult nyugati országrészbe látogatott el, hogy felidézze 1945 kora tavaszának eseményeit Szerencsés véletlen, hogy ez a vidék Urbán Ernő szűkebb pátriája, mert a személyes élmények, felelevenített kapcsolatok még bensőségesebbé tették az emlékezést Nagyon érdekes volt a Bodó Bélával, Gobbi Hildával, Mesterházi Lajossal folytatott beszélgetés. Urbán Ernőnek azonban idegen, egyszerű embereket is éppígy sikerült megszólaltatnia a sorozat adásaival, és hogy nem közhelyeket, hanem érdekes dolgokat mondtak, az több volt riporteri szerencsénél. Emberismeret írói ráérzés, egyéniség kellett hozzá. Jó lenne, ha Urbán Ernő a sorozat befejeződésével is folytatná irodalmi riporterkedését a televízióban. Az Őrjárat az égen című négyrészes filmsorozat egészen más jellegű és kevéssé sikerült volt Molnár Géza és Mihályfi Imre tv-filmjének műfaját nem könnyű meghatározni. Első két adásában repülős oktatófilmre emlékeztetett, a harmadik folytatásban kezdett kirajzolódni a fiatal pilóták emberi portréja, sorsa, a sorozatzáró, negyedik rész pedig hirtelen szabályos kémtörténetbe csapott át Hiányzott az igazi drámai feszültség, a történet és a igterált emberi hitele. Fenntartás nélkül csak Biró Miklós operatőri bravúrjait, szép légi felvételeit dicsérhetjük. „HURRÁ, VAN FÖLDALATTINK!” A metró építőinek szóló jutalomműsort, sajnos, nem köszönthetjük lelkes hurrával. Fáradt volt és fárasztó, hosszú és sokat markoló. Egy-egy műsorszámnak még érdekes háttere, helyszíne lett volna az Astoria állomás, de Bednai Nándor rendező következetesen ragaszkodott „metrócentrikus” elképzeléséhez. Egész hangverseny-zenekarokat vitt le az aluljáróba, sőt még Lohengrin esetében is a mozgólépcső helyettesítette a hattyút. Népszerű művészeink alkalmi magánszámai is gyengén sikerültek. Vajk Vera UTOLSÓ HÉT A FŐZŐVAJ-ÉRTÉKESÍTÉSBEN április 11-ig még vásárolhatorr rtrád fozovajat 1 kilogrammot 36 forintért