Népszava, 1970. június (98. évfolyam, 127–151. sz.)

1970-06-02 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! INTER. -1 NÉPSZAVA A magyar szakszervezetek központi lapja 98. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1970. JÚNIUS 2. KEDD Az árvízkárosultak megsegítéséről, a kollektív szerződések tapasztalatairól és a lakásépítésről tárgyalt a SZOT elnöksége Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. Foglal­kozott az árvíz okozta sú­lyos helyzettel. Jóleső ér­zéssel vette tudomásul az elnökség, hogy az árvíz­­károsultak megsegítésére megmozdult az ország. Üzemek, intézmények, közlekedési vállalatok külön munkát és pénzt ajánlanak fel, hogy az or­szágnak árvíz sújtotta ré­szein minél gyorsabban normalizálódjon az élet. Az elnökség igen nagy­ra értékeli a dolgozóknak e nemes, segítőkész szán­dékát. Helyesli és támo­gatja azt a kezdeménye­zést, amely­ben a dolgozók egynapi munkájukat, ke­resetüket ajánlják­­fel az árvíz által okozott súlyos károk mielőbbi rendbe­hozására. Az elnökség felhívja az iparági szakszervezeteket, területi szervezeteket és az üzemi szakszervezeti bizottságokat, hogy segít­sék mindenütt a munká­sok, értelmiségiek, alkal­mazottak e kezdeménye­zésének országos méretű kibontakozását. Napirenden s­zerepeit a kollektív, szerződések mó­dosításának tapasztalatait összegező előterjesztés. A vállalatok általában ha­táridőre elkészítették mó­dosított kollektív szerző­désüket. Igen jelentős, hogy a tervezetet az üze­mekben és intézmények­ben előzetesen széles kör­ben megvitatták. A f­ő figyelmet a része­sedési alap felosztásának szabályozására fordítot­ták. Kifejeződik a szerző­désekben az, hogy foko­zottan megbecsülik a munkahelyükhöz hű dol­gozókat. Ugyanakkor az előterjesztés bírálja azo­kat a vállalatokat és in­tézményeket, ahol nem törődnek a kereseti ará­nyok megfelelő differen­ciálásával, egyes helye­ken ugyanis a béremelés­re felhasználható össze­gek jelentős részéből az új dolgozókat túlfizetik, ahelyett, hogy a régi, ki­próbált, hűséges munká­sok javadalmazását gya­rapítanák! Az új kollektív szerző­désekben általában ren­dezték a dolgozók munka­idő-beosztását, megszab­ták a felhasználható túl­órák felső határát. Van­ azonban olyan kollektív szerződés is, amely meg­engedi, hogy a vállalat a dolgozó „önkéntes­’ bele­egyezésével túlléphesse a túlórák felső határát. A részesedés terhére megállapított, bérfejlesz­tés vállalatonként igen el­térő képet mutat, amelyet persze különböző ténye­zők befolyásolnak. A kol­lektív szerződésben elő­irányzott bérfejlesztések 1,5 százalékig szóródnak. S a vállalatok egy részé­nél még mindig nem ala­kultak ki következetes vállalati bérpolitikai el­vek, s ennélfogva megfe­lelő gyakorlat sem. Általában nagy gonddal foglalkoznak a kollektív szerződések a nem pénz­beli részesedés felosztásá­val. A gyermekintézmé­nyek támogatására, az üzemétkeztetés céljaira ferdített összegekben nin­csen csökkenés a korábbi évekhez képest. Hasonló­képpen a szociális, kultu­rális és sportcélokra jut­tatott összegek is megfe­lelnek az előző évek átla­gának. Az elnökség az előter­jesztést jóváhagyta. Az 1969. évi lakásépítési terv teljesítéséről és a III. ötéves tervben előirány­zott lakásépítés várható alakulásáról beterjesztett tájékoztató utal arra, hogy nem megfelelő a dolgozók lakásépítésének­ vállalati támogatása. A múlt évben a vállalatok lakásépítési alapra alig 20 százalékát fizették be an­nak az összegnek, amit egyébként a jogszabályok lehetővé tesznek. 1969-ben összesen 300 millió forin­tot fizettek be az OTP- nél, amely érthető módon nem kielégítő. S ennek a kis összegnek is csupán egy szűk harmadát hasz­nálták fel gyakorlatilag az év elejéig. A vállalati lakásépítő­ő alap befizetésének ala­csony volta egyrészt in­dokolható azzal, hogy 1969 januárjában jelent meg a rendelet, s a válla­latok és az OTP nem ké­szült fel kellőképpen az alapok felhasználására. De 1970-től ezek az okok remélhetőleg már elesnek. A múlt évben összesen 61 846 lakás épült az or­szágban, 5243-mal keve­sebb, mint 1968-ban, vi­szont 3275-tel több az évi előirányzatnál. A túltelje­sítés főként a magánla­kás-építkezéseknél jelent­kezett. Ugyanakkor a múlt évben 3600-zal ke­vesebb állami lakást ad­tak át a tervezettnél, en­nek oka az volt, hogy 3000, egyébként elkészült lakást, nem kielégítő mi­nőség és egyéb hibák miatt a tanácsi szervek nem vettek át­ az építő­ipartól. Ezeknek átadása ez évre húzódott át. Az elnökség megállapí­totta, hogy bár a városi lakásépítés aránya növek­szik, ez még mindig 5 szá­zalékkal elmarad a kívá­natos 60 százaléktól. A lakáshelyzet általá­ban javul, a népszámlálás adatai szerint száz lakás­ra 327 lakó jut, míg 10 évvel ezelőtt 361 jutott. Viszont az építési árak az ÉVM által épített laká­soknál átlagosan 198 570 forintot érnek el, vagyis 4 százalékkal­­magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez összefügg azzal is, hogy most nagyobb méretű la­kások épülnek, felszerelt­ségük is jobb, s ennélfog­va az áralakulás nem te­kinthető kedvezőtlen je­lenségnek. Indokolt fölfigyelni ar­ra, hogy a hagyományos módon épített lakások to­vábbra is jóval drágáb­bak, mint a korszerű épí­tési technikával készül­tek. Különösen a 12 eme­letnél magasabb házak esetében jelentkezik ez a drágulás. Ezért célszerű a középmagas építkezéseket támogatni, ezeknél is a korszerű technológiát al­kalmazni. Az elnökség az előterjesztést tudomásul vette. Napirenden szerepelt a szakszervezeti vezető tes­tületek újjáválasztásáról készített előterjesztés. A Népszava munkája és a Munka című folyóirat szerkesztési és terjesztési kérdései, továbbá egyéb szakszervezeti lapok te­vékenységéről készült elő­terjesztés. Az elnökség az előter­jesztéseket jóváhagyta és megfelelő határozatokat hozott. Ezt követően folyó ügyeket tárgyalt. Belg­rád várja a magyar miniszterelnököt Kocsis­ Tam­ás, az MTI tudósítója jelenti: Belgrádban befejeződ­tek az előkészületek Fock Jenő magyar miniszterel­nök hivatalos viszontláto­­gatásával kapcsolatban. A magyar kormányfő Mitja Ribicsicsnek, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács (kormány) elnökének meghívására viszonozza Mika Spiljak akkori jugo­szláv kormányelnök 1969 februári magyarországi látogatását. A jugoszláv fővárosban már elkészült az­­ utazás, a tárgyalások és a látogatások, a pro­tokolláris és munkajellegű találkozók részletes prog­ramja. A magyar és a ju­goszláv kormány feje több alkalommal találkozik egymással a tárgyalóasz­talnál, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács belgrádi palotájában, s Fock Jenőt fogadni fogja Joszip Broz Tito köztársasági elnök is. Foglalkozott a látoga­tással legutóbbi ülésén a jugoszláv kormány, s arra a véleményre jutott, hogy „a két ország viszonyát az együttműködés élénk fej­lődése jellemzi”. OLDAL Az ember és a gépek harca a megáradt Tiszával Árvízi jelentések ....................... . Szegény és gazdag vállalat . . . A lottó tárgynyeremények­nek gyorslistája • • • .......................• • 4 Nagyszabású tudományos program Hétfő estétől Föld körüli pályán kering a Szojuz 9. A szovjet űrhajó két utasa: Nyikolajev ezredes és Szevasztyjanov mérnök Az űrhajó berendezései kifogástalanul működnek A Szovjetunióban hét­főn, magyar idő szerint 20.00 órakor, fellőtték a Szojuz 9. jelzésű űrhajót. Az űrhajón, amely 20 óra 09 perckor rátért Föld kö­rüli pályájára, kéttagú személyzet foglal­t helyet, Andrijan Nyikolajev ez­redes, az űrhajó parancs­noka és Vitalij Szevaszty­janov fedélzeti mérnök. Feladatuk, hogy miköz­ben a Szojuz 9. önma­gában Föld körüli űrre­pülést végez, tudomá­nyos és technikai kutatá­sok és kísérletek nagysza­bású programját hajtsák végre, elsősorban: Egészségügyi-biológiai kutatásokat annak tanul­mányozására. Hogyan hat­nak az űrrepülés tényezői az emberi szervezetre, a Föld körüli űrpályán va­ló tartózkodás körülmé­nyei között; a Föld kü­lönböző övezeteiben geo­lógiai és földrajzi objek­tumok, kontinensek és vízfelületek tudományos megfigyelése és lefényké­pezése azzal a céllal, hogy kidolgozzák az így szer­­zendő adatok felhasználá­sának módját a népgaz­daságban; légköri képződ­ményeknek, a Föld hó- és jégtakarójának megfigye­lése, vizsgálata és fényké­pezése azzal a céllal, hogy a megfigyelések adatait az operatív és hosszú távú időjárásjelzésekben hasz­nálják fel; a Föld körüli kozmikus térség fizikai jellemzőinek, jelenségei­nek és folyamatainak tu­dományos vizsgálata; az űrhajó kézi és automata irányítórendszereinek, tá­jolásának és stabilizálá­sának további kidolgozása és az űrhajózás autonóm eszközeinek kipróbálása az űrrepülés különböző viszonyai között. Az űrhajó személyzeté­vel rádión és televízió út­ján szilárd a kapcsolat. Andrijan Nyikolajev je­lentése szerint az űrhajó pályára térése normálisan ment végbe. Az űrhajósok jól érzik magukat. Az űr­hajó kabinjaiban meg­vannak a létfenntartás­hoz szükséges, a földihez hasonló normális viszo­nyok. A két űrhajós megkezd­te a kitűzött program tel­jesítését. Az időszerű mezőgazdasági munkákról, az ellátásról, a nyári felkészülésről adott tájékoztatót dr. Dimény Imre miniszter Dr. Dimény Imre mező­­gazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter hétfőn a Parlamentben sajtótájé­koztatót tartott az idő­szerű mezőgazdasági mun­kákról. Először az ár- és a belvízhelyzet mezőgazda­­sági és ellátási vonatkozá­sait ismertette. Elmondot­ta, hogy a Felső-Tisza és a mellékfolyók 115 ezer hold mezőgazdasági terü­letet öntöttek el. Ebből 70 ezer hold szántóföld. Az összefüggő víztömeg már 80 ezer holdról levonult, a talaj azonban túlságosan átázott ahhoz, hogy a ki­pusztult növényzetet azon­nal pótolhassák. A belvi­zek még 50 ezer holdat el­lepnek. Az állatállományt is súlyosan megkárosítot­ta az árvíz. Szabolcs-Szat­­márban 800 szarvasmarha, 2500 sertés, 6000 juh pusz­tult el és tönkrement vagy megrongálódott 5500 szarvasmarha férőhely, 8500 sertés- és 14 500 juh­fér­őhely. — A kormány megkü­­lönböztetett figyelemmel foglalkozik az árvíz sújtot­ta területek lakosainak helyzetével, így az élelmi­szer-ellátással is — mon­dotta többek között a mi­niszter. — gondoskodtunk például, az olcsó élelmi­szerek megfelelő választé­káról. — Az őszi kalászos ga­bonák jól fejlődnek — ál­lapította meg a miniszter. — A téli fagy és a belvíz miatt azonban helyenként ritkább az állomány a ta­valyinál. A téli vetések 8 százaléka kipusztult. A ta­vaszi vetésű növények kedvezőbb képet mutat­nak. A cukorrépa, a nap­raforgó, a burgonya és a rostnövényei­ jól fejlőd­nek. Az almáskertekben is kedvező a helyzet. A cse­resznye, a meggy, a kaj­szibarack kötése viszont gyengébb a tavalyinál. A nyári betakarítási munkák előkészületeiről is részletes tájékoztatót adott a miniszter. Befeje­zésül elmondotta, hogy a korai zöldségfélék 3 héttel később kerültek piacra, de az ólermésből ennek die­nére is jó az ellátás. Kel­káposztából, karalábéból, zöldhagymából terméski­eséssel kell számolni, ezért ezeknek az árszínvonala nem tartotta a tavaly­it, de általában 26 százalékkal voltak olcsóbbak a zöld­ségfélék az év első három hónapjában, mint tavaly. Zöldborsó egy hét múlva kerül tömegesen­ a piacra, újburgonya pedig június közepén. (tv.) Minden erőt Szeged térségében vonnak össze Száz könnyűbúvár dolgozik a Tisza alsó szakaszán 37 centiméterrel az eddigi legmagasabb vízállás felett Tiszabercel térségében 106 ezer köbméter föld megmozgatásával új loka­lizációs vonalat építettek — jelentették be a kor­­mánybiztosság hétfői ülé­sén.­­ A Tisza apadásá­nak következtében a fel­ső szakaszokon, elsősor­ban Záhony és Toluaj kö­zött jelentősen javult a helyzet, a szivárgó és fa­kadó vizek már nem ve­szélyeztetnek. Az enyhü­lésre jellemző, hogy né­hány helyen már meg is kezdték a védelmi anya­gok összeszedését. Abád­­szalóknál és Tiszakürtnél a­z átázások miatt szád­­falaztak, s a töltést 620 tonna kővel ,,megtámasz­tották”. Újabb 100 ezer homokzsákot szállítottak Tószeg, Verzseny, Tisza­­bő térségébe, a nyúl- és jászol gátak erősítéséhez és magasításához. Szol­noknál a tetőzés óta már 2 centimétert apadt a víz. Hétfőn 42 ezer ember és 4420 jármű és gép vett részt a védekezésben. A legnagyobb erőket a Ti­sza alsó szakaszait, első­sorban Szeged térségében vonták össze. Hétfő dél­után 960 centiméter volt a vízállás, tehát 37 centi­méterrel magasabb, mint az 1932. évi maximum. A magas és tartós ár pró­bára teszi a már csaknem teljesen átáztatott gáta­kat. Újabb buzgárok, át­ázások, csurgások törtek fel, veszélyeztetik a gáta­kat, de , sikerült minde­nütt időben közbeavat­kozni. Újabb könnyűbúvár csoport érkezett Szegedre — most már csaknem százan dolgoznak itt — fóliával terítik le a gáta­kat. A Tisza jobb parti szakaszán, Tápé és Algyő között dolgoznak a szorí­tógát építésén. Algyő tér­ségében kör­gátakkal vé­dik az olajkutakat. Meg­erősítették a töltések el­lenőrzését éjszaka reflek­torok fényénél is ellen­őriznek minden métert. A vízügyi szakemberek szerint a Tisza alsó sza­­kaszán elnyúló, hosszan tartó tetőzésre, magas vízállásra kell számítani, s ennek megfelelően ké­szülnek fel a védekezésre. Újabb erők bevetését is tervezik. Intézkedtek, hogy megfelelő mennyi­ségben álljon rendelke­zésre tartalékanyag. m. t. ÍJDÍSZÜ­LETÉS A ROMOK KELYÉN Az emberek a romok felett most eszmélnek. Amikor a víz támadott, különösen Szabolcs csücs­kében, Nagygéce­n, Kom­­lódtótfalun s a többi kis községben, csak­ az élet­mentésre lehetett gondol­ni. Legfeljebb egy kis tás­kát vittek magukkal s menekültek, volt ahol már csak a háztetőn, vagy az útjelző táblán talált me­nedéket. Mondják, az is megtörtént, hogy egy apa órákon át nyakig vízben állva tartotta a feje fölé fiát, míg a helikopteresek megérkeztek. Hétfőn újabb négy köz­ségnek adták meg a visz­­szaköltözési engedélyt, s most már csak a tunyog­­matolcsiak és a fehér­gyarmatiak élnek más községekben, varosok­ban, várva, hogy hazatérhes­senek. A tenger visszavonult, roncsokat s vastag iszap­takarót hagyva maga után. Az épnek látszó há­zak közül 5« sok százon (Folytatás c 3. eiaslon) As­eted vteezafcetemedk » Ssamaafaatra ( Jemtenes László teteeeete)

Next