Népszava, 1970. július (98. évfolyam, 152–178. sz.)

1970-07-01 / 152. szám

Itt hangzott el a „FÓT!DAL " Három évvel ezelőtt jártam a Fót fölött emel­kedő, szelíden lankás Somlyó-hegyen. Ahogy félrehajtottuk a buján tenyésző bozótot, egy ré­gen volt ház alapját lát­tuk — Fáy András présháza állott itt valamikor. Itt hangzott el Vörösmarty Mihály ajkáról az 1842. október 5-i szüret vidám hangulatában a „Felfelé megy borban a gyöngy, jól teszi..kezdetű bor­dal, amelyet „Fóti dal” címen hamarosan megta­nult az egész, ország — mondta kísérőm. Németh Kálmán szobrászművész, aki" életcéljául tűzte ki, hogy visszavarázsolja Fó­ton Fáy András hajdani világát. Elvezetett a közelben álló kis kunyhóhoz is, amely Vörösmarty egy­kori telkén épült. Belső falán a Ferenczy István szobrász réste márvány­­tábla, amely azoknak ne­vét örökíti meg, akik Fáy András présházának építéséhez két kezük munkájával hozzájárul­tak. Költők, írók, tudó­sok, művészek: Barabás Miklós, Bajza József, Bu­gát Pál, Czuczor Gergely, Ferenczy István, Vörös­marty Mihály és még mások. Ezek a történelmi, irodalom- és művészettör­téneti nevek arról val­lanak, hogy Fáy András présháza többet jelentett egyszerű kirándulóhely­nél. Mint minden, amihez ezek a lelkes reformkor­beli emberek hozzáfog­tak, ez is nemzeti ügy volt. Hely, ahol bizton­ságban a császári kópék­ról, vidám borozgatás köz­ben, a nemzet jövőjéről, szabadságról, az ország magyarrá tételéről be­szélhettek. — Korhűen felépített házat képzelek el, ahol ételt, italt találna a ki­ránduló — mondta Né­■* meth Kálmán;' ^^Később " •pedig alkotóház '-karaim*' mellé, ahol költők, írók,’ művészek, Vörösmarty, ■ Arany,­ Ferenczy ■ ma élő utódai találnának otthon­ra. Fáy Andrásnak a régi alapokon újjáépült egy­kori présházában korhű, faburkolatú belsejében minden darab, az aszta­loktól, székektől a gyer­tyatartókig Németh Kál­mán tervei szerint ké­szült. Az ő alkotása a domborművű falitábla is, amely az irodalomtörté­neti jelenetet örökíti meg. Jobb szélen Vörösmarty álló alakja, az asztal kö­rül pedig Deák Ferenc, Bajza József, Arany Já­nos, Kossuth Lajos, Va­­chott Sándor, Fáy And­rás, Fáyné Sziráki Zsu­zsi, az­ egykori fóti pa­rasztlány, valamint a nép szimbólumaként egy pa­rasztasszony és a ház ,,csősze”, aki Németh Kálmán vonásait viseli. A szemközti falon egy másik tábla XX. századi költészetünk „garabonciá­sát”. Berda Józsefet örö­kíti meg ő is egyike volt azoknak, akikkel a mű­vész együtt szövögette ábrándjait a Fáy-házról. Szomorú, hogy megvaló­sulását a költő már nem érhette meg. A ház külső falán Fáy bronzból ké­szült domborművű arc­képe, és a kelet felé néző ablak fölé vésve a kedves rigmus: „Napfény érlelje, hogy borát! — Messzire üldözze Szent Mihály lo­vát!” Sokan zarándokoltak el Németh Kálmán múzeum­nak is beillő házába, álla­mi, tanácsi emberek, po­litikusok, írók, művészek, olyanok, akiknek szavuk van e hazában, és akik megértették, hogy nemes célért tárja ki tenyerét a műteremben látható fából faragott kéz. Így épült fel a ház az állam támo­gatásával, a tanács hat­hatós közreműködésével. A présház tehát áll már, jól működő vendég­látó üzemével. És rövide­sen megkezdik a hozzá vezető autóút építését is. Alatta a völgyben már késiül a 'strandfürdő, és bi­­z­ófrjiára néhány év múl­va 'a nyaralók répesztik majd be a hegyoldalt. Az alkotóház még csupán terv...de hisszük, hogy a szobrász, az alkotó ezt is ki fogja harcolni. HLP Operaház: vérnász (B. b. 10- ea., 7).­­ Erkel Színház: A hattyúk tava (Tóth Ala­dár b., 10. ea., 71. ) Káro­lyi-kert: Állami Hangver­senyzenekar (A. s. 1. ea., 8). (Rossz idő: 2-án) KOSSUTH RÁDIÓ 4.30: H. időj. 4.33: Hajnal­tól — reggelig. Közben: 5: H. Időj. 5.30: Reggeli króni­ka. 5.44: Falurádió. S: H. Időj. 6.30: H. Időj. 6.44: Fa­lurádió. 7: Reggeli krónika 2. 7.15: Kürz. időj. 7.30: Új könyvek. 8: H. Időj. 8.05: Színház- és moziműsor. 8.20: Don Pasquale (részf.). 9: A harmadik évezred felé — X. (ism.) 9.10: Musicalekből. 9.41: őserdőben, sivatagban. 10: H. Időj. 10.05: Isten há­ta mögött (elbeszél. 10.25: Zenekari muzsika. 11.30: A. Szabó család (ism.). 12: Dé­li krónika. 12.30: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Népi zene. 13.45: Nők­ről a nőknek. 14.15: Felhívás keringőre. 14.40: Válaszolunk hallgatóinknak! 15. 11- Időj. 15.10: Kóruspódium. 15.20: Könnyűzene. 15.46: Ácstörté­­netek V. 16315: Wolf-da­­lok. 16.20: Már építenek .. . (rip tud.). 16.40: Kanadai népdalok. 1?! H. Időj. 17.20: Mi újság az Operában? 18: A műhelyben beszélik... (rip.). 18.15: lemezmúzeum. 18.23: Az elmúlt hónap slá­gerei. 19: Esti krónika. 19.90: Kóródy András vezényel. 20.43: A muzsika hangja. 21: H. 21.03: Adottságok, lehető­ségek. 21.33: Népi zene. 22: H. Időj. 22.15: Sporthírek. 22.20: Jazz. 23.20: Magyaror­szágon először. 23.50: Liszt— Vavrinecz Béla ford.: XIX. magyar rapszódia. 24: H. Időj. 0.10: Esztrádzene. PETŐFI RÁDIÓ , 8.65: Verbunkosok, nóták. 8.45: A rövidlátó főnatmadár (ism.) 9: Bécsi klasszikus muzsika. 10: Zenés műsor üdülőknek. 12: Olasz opera­részletek. 12.40: Házunk tá­ja. 13: H. Időj. 13.03: Szim­fonikus zene. 14: Kettőtől *— hatig! 18.10: Kis magyar nép­rajz. 18.15: Partizánemlékek — találkozások. 19: Muzsiká­ról — fiataloknak (ism.). NÉPSZAVA 9 19­7­0. j­úl­­­i­U­S 1 . MŰSOROK . 19.31: Népi zene. 19.49: Új könyvek. 19.25: Mese. 20: Es­ti krónika 2. 20.25: Barbara énekei. 20.35: Visszhang. 21.05: Hangv. közv. a debre­ceni Bartók-teremből. 23: H. Időj. 23.15: Operettrészletek. 24: H. Időj. URH. 18: H. Időj. 18.05: Táncze­nei koktél. 18.55: Századunk kamarazenéjéből. 19.23: Vers és sanzon Párizsból. 19.55­: László Margit és Réti József énekel. 20.22: H. 20.29: Mu­zsikáló könyvek —I­I. 21.25: Jazz. 21.42: Zenekari muzsi­ka. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ. 9.30: Műsor. 9.31: Kiafilmek (ism.). 10.05: Sanzonról — sanzonra (ism.). 10.25: A Ha­­nákné-ügy (ism.). 11.25: Del­ta (ism.). 17.58: Műsor. 18: Hírek. 18.05: Csak gyerekek­nek! 18.35: Írók, könyvek, kritikusok. 18.45: Reklám. 18.50: Kertbarátok. 19.25: Me­se gyerekeknek. 19.35: Az én dallamaim ... 20: Tv-híradó. 20.20: Szabálytalan nyelvtan­óra. 21.15: Parabola. 21.45: Trencsényi-Waldapfe! Imre akadémikus. 22.10: Tv-hiradó 2. POZSONYI TV 19 és 21.55: Tv-híradó. 19.30: Doktor Schlüter (NDK tv­­filmsorozat) — A sziget. DajKacnesék gyeM Sid­himoMk. ha Ulflkonik * SHIES SZI­HBON­ZUT AMEBWii K­uevfauTEi * FSupraplek HIBZ9R BRAHDD, DAVID RIVER Gyártó: Lankershim — Pennebaker Forgalmazó: Universal — International Bemutató: július 2. Philharmoniai hangversenyek Nem a „nemz. múzeum teremében“ — hanem a Múzeumkertben ,,Classical zene“ — a múzeumi sétány előmozdítására További indokolás: „er­re egyrészt a Múzeum díszterme a legalkalma­sabb helység, de másrészt mi a tiszta jövedelem egy részének átengedése által a tervezett múzeu­mi sétányt előmozdítani szándékozunk". Kubinyi Ágoston, akit akkoriban „Nagyságod” néven szólított a kezde­ményező levél, szívesen fogadta a felajánlkozást. Ennek is köszönhető, hogy röpke negyedév múlva Pest városának falain az alábbi plakát jelent meg — amelyet már kultúrhistóriai érde­kessége alapján is érde­mes legalább részben idézni: „PHILHARMONIAI HANGVERSENYEK. Felsőbb engedelemmel a magyar nemzeti színház zenekar tagjai első kar­mesterük ERKEL FE­­RENCZ úr vezérlete alatt folyó nov. 20-kán és dec. 8-kán, továbbá 1854- ki mart. 12-kén és ápril 9-kén a nemz.­­múzeum teremében a mívelt világ nagyobb és középszerű városainak példájára négy philharmoniai hangver­senyt szándékoznak tar­tani. Ezen hangverse­nyekhez, mellyeken csak classical zene a lehető tö­­kélylyel adatik elő, az it­teni jelesebb művészek közreműködése is igény­be fog vétetni.” A továbbiakban az 1853. november 20-i mű-Egészen csekély türel­met kérek — a továb­biakban Budapest egyik szép nyári programjáról lesz szó. De előbb legyen szabad vissza­ugrani egy kicsinyt időben. Százti­zenhét évet, 1853. augusztus 30-án Doppler Ferenc és Ká­roly urak, a Nemzeti Színház akkori karmeste­rei levelet írtak Kubinyi Ágoston úrnak, a Mú­zeumi hangverseny mű­sora következik, Beetho­ven Lajos 7-ik sympho­­niájától Lesniewska kis­asszony „áriás­di bravu­ra ”-jáig (Mozart: Don Juan-jából). A jegyárak különbözők: „Körszék 2 forint, belépti jegy a te­rembe 1 forint 30 kraj­­czár, belépti jegy a II. karzatra 20 krajczár, kezdete esti fél 5 óra­kor. A hangversenyek jö­vedelmének egy része a múseumi kert javára fordíttatik.” És a mi javunkra. Szakszervezeti zenekarok — a sétányon és egyebütt Pest városából vissza­­ugorhatunk Budapestre — 1853-ból 1970-be. A Jó­zsefvárosi Művelődési Klub (Vili., Déry Mik­sa utca 3.) már tavaly is szép koncertekkel kísér­letezett abban a kertben, amelynek mai szépségéért gyár Nemzeti Múzeum igazgatójának. Jó szándé­kú vállalkozásukról tá­jékoztatták, miszerint „Erkel karmesterrel az élen, úgyszintén neveze­tes művészek bevonásá­val” 4—6 nagy hangver­senyt rendeznének, „ne­hogy művészi tekintet­ben a kül- és belföld műveit városai mögött marad­junk”. és kelleméért Erkel Fe­renc és muzsikusai an­nak idején sokat tettek. És az idén, részben a Fővárosi Művelődési Ház­zal közösen, a szakszer­vezetek zenei körműso­­ra huszonkét hangverse­nyének keretében szép programot állított össze. Július mind a négy szom­bat estéjért lesz koncert a múzeumkertben, ame­lyet a vasutasszakszerve­zet, a Pénzintézetek Szimfonikus Zenekara, a zeneakadémiai hallgatók J. S. Bach nevét viselő együttese adnak. A soro­zat augusztusban is foly­tatódik, ekkor a végzett akadémisták Bartók-ze­­nekara is bekapcsolódik. A Józsefvárosban szív­üggyé vált az idézett ha­gyomány és segítségével a muzsika. Nagyon kí­vánjuk, hogy­­ hasonló­képpen a főváros és az egyes kerületek szívügyé­vé váljék a többi hang­verseny is, hiszen a Hű­vösvölgynek, a Városli­getnek (Vajda-Hunyad vára) is megvannak a másmilyen szép hagyo­mányai. Meg a Szabad­sághegynek , mert az idén a nyomdászszak­szervezet Dániel úti üdü­lőjének parkjában is lesznek koncertek ugyan­ebben a keretben. Sok sikert a vasasok, élelmezésiek, közalkal­mazottak, nyomdászok, kereskedelmi dolgozók, vasutasok szimfonikus zenekarainak szép nyári hangversenyeikhez — sok kellemes órát, szép él­ményt, jó időt a közön­ségnek. Rajk András Búcsú az évadtól (Tudósítónktól) „Nyári szünet..’ A hét elején kikerült a jól is­mert tábla a Miskolci Nemzeti Színház kapujára is. Az évad utolsó­ társu­lati ülésén Sallós Gábor igazgató sokrétű sikerről számolhat be a színház dolgozóinak. A társulat Miskolcon és Egerben, valamint Borsod és Heves megye nagyobb városaiban és községeiben — összesen 538 előadáson — hét prózai és öt zenés darabot mutatott be. Ki­emelkedő sikert aratott a Vörös és fekete, az Ame­rikai Elektra, a Tizenkét szék, a zenés darabok kö­zül pedig a János vitéz, a Mosoly országa, s a Csár­­dáskirálynő. Az évad sike­réhez tartozik az is, hogy két produkciót , Az Ügy­nök Kaláját és a Riadót a Művelődésügyi Miniszté­rium nívódíjjal jutalmaz­ta és a Vörös és fekete, valamint a Tizenkét szék előadását filmre vette a televízió. Ugyancsak eredményes esztendőt zárt a Stúdió­­színpad. Vagy inkább az indulás — hiszen szezon­­előn kezdte meg működé­sét — jól sikerült. A len­gyel Chom­sky igen hatá­sos antifasiszta drámáját, a Riadót és Szabó Magda Leleplezését sokan nézték meg Miskolcon. A Riadó­val vendégszerepelt a színház Budapesten, részt vett a békéscsabai szín­házi napokon, s ott volt a jugoszláviai színházi fesz­tiválon, ahol a kritikusok »a „legjobb bemutatónak­'’ minősítették az előadást. (S még egy cseppet sem lényegtelen adat a Mis­kolci Nemzeti Színház si­keréhez. Gazdaságilag is jól zárta az évadot a tár­sulat.) Elkészült már a követ­kező évad terve is. A szín­ház, az úgynevezett ma­gyar ciklus keretében, be­mutatja a Bánk bánt, Bródy Tanítónőjét, Szako­­nyi Adáshibáját, Darvas József A kegyelmes úr ho­zománya című darabját, Gyárfás Miklós szatirikus vígjátékát, a Dinasztiát, valamint Kállai István Segítség, nyertünk komé­diáját A színház következő évadjában bemutatásra kerül még Zorin, Dreiser egy-egy darabja, illetve regényadaptációja, a Nyu­galom, a helyzet változat­lan című politikai kabaré és három zenés játék. (A Pompadour, a Péntek Rézi és a Hawaii rózsája.) A Stúdió színházban pe­dig három külföldi darab első bemutatóját láthatja majd a közönség. Tarján István SZERVIZEK, FIGYELEM! HŰTŐSZEKRÉNYEKHEZ AGREGÁTOT ÉS MINDEN EGYÉB ALKATRÉSZT RAKTÁRBÓL SZÁLLÍTUNK HŰTŐGÉPGYÁR R/CDIflf Mennyit ér egy perc a rádióban? Nyilván sokat, mert legtöbbször óvatosan mérik, szűkre szabják, adagolják a műsorok ide­jét. Néha szinte túlságo­san is rövidre fogják egy­­egy adás terjedelmét. A hétfő délelőtti riport­­műsort a megszabott tizenöt percen túl is bizo­nyára sokan hallgatták volna szívesen — Tomkai Judit olyan érdekes be­szélgetést folytatott egy kiváló magyar irodalom­­tanárral. Hosszú (és nem elég kifejező) címe volt a műsornak: „Hogyan kell megtanulni a tanulást?”, — de ez az egyetlen, amit kifogásolni lehet, mert a terjedelmes cím után min­taszerűen tömör, pontos és izgalmas beszélgetés kö­vetkezett. Amikor ilyen példák is adódnak, még kirívóbbá válik az az utóbbi időben egyre jobban terjedő gya­korlat a lazán összefogott, rengeteg fölösleges vagy érdektelen anyagot hal­mozó műsor készítése. Sajnos, nem volt mentes e hibától a szombat esti fő szórakoztató műsor, a Nyári rádiórandevú, amelyben a még hosz­­szabb főcím szerint A Ba­laton köszönti az Északi­­tengert — az Északi­tenger köszönti a Bala­tont .. . Ami lebilincselő is lett volna, amennyiben a vizek tudnának beszélni. Helyettük azonban mások beszéltek, nagyon is bő­ven, akár a vízfolyás De sajnos, nem elég érdeke­sen. A siófoki Lidóban és a brémai csarnokban hall­hatóan remekül szórakoz­tak a randevú résztvevői, de mivel a száz- és száz­ezer hallgató közben nem halászlé és ital mellett ült, tőlük már kevésbé lehe­tett várni a derű hasonló­­szintjét. Tegyük még hoz­zá, hogy az olykor lehan­­golóan, üres párbeszédeket ráadásul még németről magyarra, illetve magyar­ról németre is fordították­­(belefért a két óra műsor­időbe!), s akkor talán megérthető a kritikus hangulata, aki már sok­szor és sokkal szórakozta­tóbb szombat estéket ka­pott a rádiótól. Félreértés ne essék: a hétfő délelőtti riportmű­sort nem akarjuk a szom­bat esti vidám célzatú köz­vetítéssel összevetni. De a szó és a perc értékének tisztelete minden műsor­tól elvárható. A kötetlen­ség lehet vonzó, de nagyon kell érteni hozzá. Az utóbbi időben túl gyakran fordul elő, hogy több­­órás egyveleg hangzik el egy órára való mondanivaló­val vagy valóságos szóra­koztató tartalom nélkül. Érdemes volna az ilyen műsorok szerkesztési el­vein újra elgondolkodni... A hét műsorai közül ér­demes kiemelni a legújabb rádiószínházi bemutatót, Palotai Boris Öröklakás című hangjátékát. Nem­csak azért, mert a modern hangjáték számos kelléké­vel felszerelt darab akár példája is lehetne a jó fel­épített hangjátékoknak, hanem inkább azért, mert kitűnő, könnyed szórakoz­tatást nyújtott az idős professzor és a Fiatal lány „tanulságos” esete. A no­­vellányi­ ötletet szeren­csére nem nyújtotta hosz­­szúra a népszerű írónő, megérezve, hogy mit bír el a kánikulai délután han­gulata. ökonomikus mó­don egyetlen órába sűrí­tette a mondanivalót. László Endre rendezése sikerrel hozta felszínre a darab értékeit, bár mintha a szerepek tekintetében túlságosan is sokat bízott volna a nagy rutinnal ját­szó színészekre. Mértéktartó játékával Bulla Elma emelkedett ki az együttesből, de nagyon tetszett a fáradtan is ifjat játszó professzor szerepé­ben Ajtay Andor. Váradi Hédi mintha egy hajszál­lal túljátszotta volna a fia­tal lányt, magával ragadó temperamentuma túlnőtt a szerepen. Öt adásból álló rádió­sorozat kezdődött a Petőfi adón hétfő este: dr. Eke Károly szerkesztő-riporter vezetésével a Tudomány a fantázia tükrében cím­mel beszélgetett dr. Kulin György csillagász, Kuczka Péter író és dr. Matos Lajos orvos azokról az izgalmas kérdéseiről, amelyeket a „sci-fi” mű­szóval szokás ma jelölni. A meglepően vitatkozó hangú adás érdekes, szín­vonalas volt, várjuk a folytatásokat! Háry Márta INGYEN JUTHAT A LEGSZEBB NŐI NYÁRI RUHÁKHOZ, ha szerencsés, és a FŐVÁROSI RUHÁZATI BOLT SZAKÜZLETEIBEN VASÁROL Július 8-án sorsoljuk ki azt a napot és szaküzleteket, ahol az ott vásárolt nyári ruha árát visszatérítjük ŐRIZZE MEG BLOKKJÁT, mert a vételárat ENNEK ELLENÉBEN KAPJA VISSZA! A sorsolást a fenti napon, szerda este ti7 órakor a MODELLHÁZBAN V., Felszabadulás tér 4 rendezzük DIVATBEMUTATÓ KERETÉBEN A Proletár jubileuma Az­­ illegális KMP heti folyóirata, a Proletár meg­jelenésének 50 évfordu­lója alkalmából a­­ fiatal újságírók klubja és a MÚOSZ­ sajtó­tudományi bizottsága rendezésében bensőséges ünnepséget tar­tottak a Magyar­­Sajtó Házában. . Megjelentek a lap egykori szerkesztői és terjesztői közül: Bagaméri Ferenc, , Bezák Ferenc, Csurgó Béla, Demény Pál, Diósi Kálmán,­ Ék S­ándor, Kálmán István, Klemens Béla, Lukács György, Markos György,­­ Mi­hala Gyula, Nagy Rudolf, Radics Árpád, dr. Pola­­csek László, Szántó Zoltán és Weisinger Mihály. Máté Györgynek, a Nép­­szabadság főmunkatársá­nak bevezetője után a részvevők­­elmondották emlékeiket a lap alapítá­sáról, terjesztéséről. (MTI) Goethe-díj Lukács Györgynek Frankfurt város Goethe­­díját az idén a­­ 85 éves Lukács Györgynek ítélték oda. A díjat augusztus 28- án, Gothe születésének napján adják át. A kitüntetést, amellyel Lukács Györgynek külö­nösen Gothevel foglalkozó irodalmi tevékenységét jutalmazzák, 1927-ben tör­tént alapítása óta ezúttal 29- edszer adják ki. (MTI) 100 falu - 100 könyvtár Mint ismeretes, az Or­szágos Népművelési Ta­nács hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulója tisz­teletére országos­ akciót indított községi klub­könyvtárak építésére. A mozgalom keretében meg­valósult létesítmények megkapják a „felszabadu­lási emlékkönyvtár” címet és emléktáblát. A Nógrád megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden meg­tartott ülésén határozatot hozott, amely szerint az akciót saját fejlesztési alapjából 440 ezer­ forint­tal támogatja. Ebből az összegből Erdőtarcsán, Alsópetényben, Bánkon, Romhányban, Litkén és Magyargécen rendeznek be falusi klubkönyvtárat. (MTI)

Next