Népszava, 1970. július (98. évfolyam, 152–178. sz.)

1970-07-12 / 162. szám

Cukorbetegek étrendje üdülés idején Cukorbeteg-diéta tudo­másunk szerint az ország egyetlen üdülőjében sincs az étlapon. Véleményünk szerint ez nem is feltét­lenül szükséges. A leg­több cukorbeteg 180—200 g szénhidrátra van beál­lítva és anyagcseréjük egyensúlyban tartására ez egymagában elegendő, vagy valamilyen gyógy­szer szedésével (bukar­­ban, adébit stb.), illetve insulinnal biztosítható. A rendelkezésre álló 2—3- féle étrendben a szénhid­rátmennyiség mindenkép­pen benne van, csak tud­ni kell az egyenérték­­táblázat használatát (a kenyér rovására mennyi burgonya, rizs, liszt stb. fogyasztható). Az előre cukrozott teát vagy kávét keserűen is megkaphat­juk és utólag szacharin­nal ízesíthetjük. Az édes tészták helyett mindenütt adnak sajtot vagy fekete­ kávét. A fehérjék, zsírok korlátozására rendszerint szükség nincs. Nagy ét­vágyú embereknek hóna­pos retket, zöldpaprikát, paradicsomot, sonkát, fel­vágottfélét­ ajánlunk pót­lásként. Véleményünk szerint a saját étrendjében némi gyakorlattal bíró cukor­beteg üdülésének akadá­lya nincs és az ételek he­lyes megválasztása esetén állapotának romlásával számolni nem kell. A pajzsmirigy-tú­lműködés gyógyításáról A magaslati tartózkodás egymagában nem kielégí­tő módszer a pajzsmirigy­­túlműködés gyógyítására. Amennyiben gyógyszeres kezelést­ javasolnak, an­nak csak kiegészítője le­het, de semmiképpen sem helyettesítheti. A betegség megállapítá­sához sokszor elegendő az orvosi vizsgálat, sokféle laboratóriumi segédesz­közre, típusos esetben szükség­­nincs. Ha kétsé­gek merülnek fel, a vér­savó­­ jódtartalmának, avagy a pajzsmirigy jód­­izotópos felvételének meg­határozása sokkal értéke­sebb adatot szolgáltat, mint­ a régebben nélkü­lözhetetlennek tartott­­alapanyagcsere , (Krogh) vizsgálat, ami ma­­egyál­talán nem­ kibelező. A pajzsmirigy nagysá­ga és­ a betegség súlyossá­ga közt nem áll fenn pár­huzam. A normális­ nagy­ságú pajzsmirigy is lehet túlműködő és az erősen megnagyobbodott mirigy (golyva) éppen csökkent működésű lehet. A megnagyobbodott pajzsmirigy gyors megki­­sebbítésére egyetlen eljá­rás a műtét. Azt sem a jódizotópos, sem a gyógy­­szeres kezeléstől várni nem lehet. Hogy a rendelkezésre álló gyógymódok közül melyiket válasszuk, annak eldöntése nagy körülte­kintést igényel. Ha a mi­rigy nyomja a környeze­tét, operálni kell, egyéb­ként idősebb embereknél manapság inkább a jód­izotópos módszert, a fiata­loknál a gyógyszeres ke­zelést alkalmazzuk. Az állapot javulása hamar bekövetkezhet, de a teljes gyógyulás­ hosszú hónapo­kat vehet igénybe. ‘ Dr. F. J. Heti étrend HÉTFŐ. Ebéd: Burgonyale­ves, lucskos káposzta, sült szalonna, vegyes kompot. Vacsora: Rántott karfiol, paradicsomsaláta, kompót. KEDD. Ebéd: Csontleves, da­ragaluska, tökfőzelék vag­dalt hússal, barack. Vacso­ra: Vagdalt hús hidegen, paprikasaláta, édesalm­a. SZFRDA. Ebéd: Karfiolleves, körömpörkölt, sós burgo­nya, uborkasaláta. Vacsora: Ugyanaz. CSÜTÖRTÖK. Ebéd: Tejsid­nes almaleves, zöldbabfő­zelék, rántott párizsi, kré­­mes. Vacsora: Tojásos ga­luska, fejes saláta, sör. FENTEK. Ebéd: Vegyes zöld­ségleves, burgonyás tészta. Vacsora: Sült kolbász, pap­rika, paradicsom, gyü­mölcsszörp. SZOMBAT. Ebéd: Zöldbable­ves, paraj, natúrszelet. Va­csora: Vegyes felvágott, vaj, paprika. VASÁRNAP. Ebéd: Gomba­leves, vadas marhafart­a, zsemlegombóc, meggyes le­pény. Vacsora: Sajtos to­jásom lett, paradicsomsaláta, fagylalt, piskóta. Autótulajdonosok! A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ­­SZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁS 1970. II. félévi dija júliusban esedékes, a hó végéig pótlékmentesen fizethető. Felvilágosítás, befizetőlap fiókjainknál. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Divatos hajviselet Köztudomású, hogy a stran­dolás cseppet sem használ a nők frizurájának. Ezért ér­demes nyáron olyan hajvise­letet választani, melyet ma­gunk is megcsinálhatunk. Er­re legalkalmasabbak a most amúgy is divatos sima hajvi­seletek, és ha nem is ol­csó, de megéri az árát egy ,,pepi”, néhány tincs Dobhaj, vagy félméternyi halfonat a saját hajunk színéből. 1. A legegyszerűbb és leg­kényelmesebb , és­­egyik legdivatosabb nyári frizura, mely elöl homlokba fésült, fejtetőn kicsit tunírozott. Fő­leg fiataloknak ivik. 2. Ez a frizura félhosszú, sima haj­ból úgy készül, hogy nedves állapotban hátrafésüljük, a fül mögött, a tarkón becsa­varjuk és megszorítjuk. Mi­előtt a csavarokat kiszed­nénk, jól belakkozzuk, egy­­egy tincset oldalt az arcra húzunk, a hajat a tarkón fel­fésüljük, a begöndörített tin­cseket külön-külön fésüljük ki. 3 Sima, hosszú hajból haj­­fonat segítségével készítjük ezt a fiatalos, de még fiatal 10-eseknek is illő frizurát. A haj végét nagy csavarokra csavarjuk, és ha megszáradt, kifésüljük, a hajfonatból kö­tött masnival összekötjük há­tul. 4. Ez félhosszú hajból és 4—5 vastag póttincsből ké­szíthető, az előbbi frizurához hasonlóan, fiataloknak. 5. Ol­dalt választott, sima, rövid, frizura, minden korosztály­nak. A tetejét kissé tupíroz­­zuk. 6. Ennél egyszerűbb és kényelmesebb hajviselet már nincs is . . . Egészen sima, rö­vid vagy félhosszú, elöl hom­lokba fésült. Csak fiatalok­nak illik és hosszú, szív ala­kú orrúaknák előnyös. 7. Ez a hajviselet az 1. frizura al­kalmi, esti változata — ál­­hajjal. Csak konttyal 30—40 éveseknek is illik, hátul le­lógó tinccsel csak fiatalok­nak. MAGLÓDI MAGDA Befőttreceptek CSERESZNY­EBEFŐTT MEGGYBEFŐTT 'Hibátlan, nagy szemű, ■ffó rtefri éféxi', gyümölcsből készítjük. A­­' jól megmosott, leszára­zott cseresznyét üvegekbe rakjuk. Egy liter vízhez 30 dkg cukrot számítva, szirupot főzünk. Kissé lehűtjük. A cseresznyére öntjük, de ne színültig, mert gőzölés közben a gyümölcs is vizet enged, bekötözzük. Fazékba ál­lítjuk és csendes tűzön, meleg vízben gőzöljük egy negyedóráig. A fa­zékból csak lehűlés után szedjük ki az üvegeket. H hozzávalók: 3 kg . meggy, • 1.5 kg kristálycukor,­­kevés szalicil, rum. Az alaposan megmosott, leszárazott meggyet ki­magozzuk, üvegekbe rak­juk. Egy sor meggy, egy sor cukor. Tetejére egy kanál rumot öntünk és borsónyi szalicilt hintünk rá. 30 percig gőzöljük.­­ Süteménykészítésre használjuk, de felhaszná­lás előtt a levét lecsur­gatjuk. A léből szódavíz hozzáadásával, üdítő ször­pöt készíthetünk. EGRESBEFŐTT A nem túl érett egrest megtisztítjuk, vízsugárral tisztára mossuk, üvegek­be rakjuk. Vizet öntünk rá, meghintjük szalicil­lel. Lekötözzük. Negyed­óráig gőzöljük. A gőzölő fazékban hagyjuk, amíg kihűl. Felhasználáskor cukorral ízesítjük. RIBIZKEÍZ A jól megmosott ribiz­­két leszárazzuk. Tizenöt­húsz percig főzzük. Át­törjük. Cukor nélkül, ál­landó keveréssel, jól be­sűrítjük. Egy kiló ribiz­­kére 60 dkg cukrot szá­mítunk. A hozzáadott cu­korral további 25 percig főzzük. Forrón üvegekbe rakjuk. Szárazon gőzöl­jük. Hűvös, száraz he­lyen tároljuk BODZADZSEM Hozzávalók: 2 kg bodza­bogyó,, 1,5 kg cukor, 6 dl víz. Kitűnő házi gyógyszer , télen köhögés,­ meghűlé­ses betegségek ellen, de vajas kenyérhez is ízletes étel. A bodzát leszemez­­­zük, megmossuk. (Egé­­­szen érett legyen a gyü­mölcs!) A cukorból és vízből szirupot készítünk, beleszórjuk a gyümölcsöt és erős tűzön, állandóan ■keverve, sűrűre főzzük. Forrón üvegekbe töltjük. Szárazon gőzöljük. ZÖLDPARADICSOM­SALÁTA Az éretlen, megmosott, megtisztított paradicso­mot fölkarikázzuk. 5 kg nyers paradicsomhoz 1 kg hagymát használunk. A megtisztított hagymát is fölkarikázzuk. Megsóz­zuk. Minden kiló nyers­anyagra 3 dkg sót szá­mítunk. Mély porcelán­tálban egy napig állni hagyjuk. A következő nap ecetes levet főzünk: 3 liter víz, 1/1 liter ecet, 5 dkg cukor. Jól felfor­raljuk. A paradicsomot beletesszük. Egyszer föl­forraljuk. Üvegekbe tölt­jük, ha kihűlt, lekötöz­zük. PAFATKALEKVÁR Teljesen érett, paradi­csompaprikát használunk. Kettévágjuk magházát, ereit kiszedjük, húsdará­lón átdaráljuk. Egy kiló paprikára 20 dkg sót szá­mítunk, összevegyítjük. Üvegekbe rakjuk, lekö­tözzük. Ételízesítésre használjuk, de vigyáz­zunk, mert ilyenkor ke­vesebb só szükséges az ételekhez. ­ PAPRIKASALÁTA A szép nagy, húsos zöldpaprikát (díszítésül pirosat is) megmossuk, karikára vágjuk, de előbb csutkáját, ereit eltávolít­juk. (Sós, kissé ecetes vízzel leforrázhatjuk.) Tálra rendezzük és ízlés szerinti salátaöntettel (ecet vagy­­ citrom, só, cukor, olaj) leöntjük. Ka­rikára vágott paradicso­mokkal díszítjük. (Salátareceptjeinket a közelmúltban megjelent bővített és átdolgozott kiadású, „Az ínyesmester szakácskönyve” című, immár klasszikusnak szá­­m­ító műből közöltük. — Minerva Könyvkiadó.) A szülői tekintélyről h­ azánkban az em­ber társadalmi érint­kezésének formája, tartalma teljesen megvál­tozott. Megváltozott a szülő­­gyermek kapcsolata, még a legkevésbé demokrati­kus alapon nyugvó csa­ládban is. A szülők tár­sadalmi kapcsolatai azon­ban hiába változtak meg, sok családban még sok helyen erőltetik a szülők­nek ,,eleve kijáró” tekin­télytiszteletet. A gyerek­re erőltetett magatartás üres, tartalmatlan forma, a gyereket képmutatásra, gerinctelenségre neveli, vagy megfosztja az önálló gondoskodástól, ítéletal­kotástól. Puhány, gyenge akaratú, vagy konok, az­után lázadó lesz. A mai gyerekek legnagyobb ré­sze egészen más, mint a 15—20 évvel ezelőtti gye­rekek voltak. Minden kor­csoport fizikailag, szelle­mileg fejlettebb, jóval szélesebb az érdeklődési körük, önállóbbak, érzel­mileg fogékonyabbak. Minden korosztály több tárgyi ismeret, jobb kész­ségek birtokában van. Az ilyen ifjúság egyetlen tag­jától sem lehet károsodás nélkül eleve megkövetelni a tekintélytiszteletet, csak kivívni lehet magatartá­sunkkal, munkánkkal, s nem utolsósorban azzal, hogy én is tisztelem a gyereket. Hagyom akara­tát, ízlését, érdeklődési körét érvényesülni. A csa­ládban egyéni kívánságai neki is lehetnek,, nemcsak a családfőnek. Rá is te­kintettel vagyok, alkal­mazkodom hozzá is olyan mértékben, ahogy a többi családtaghoz alkalmazko­dom. Embernek tekintem, a család egy tagjának,­­ nemcsak gyereknek, aki ki van szolgáltatva ne­kem, a felnőttnek. A MÁSIK nagyon fontos dolog, hogy utasítá­sainkat, követelmé­nyeinket, tiltásainkat mindig logikusan indo­koljuk. Tekintélyünket féltjük, mikor meggondo­lás nélkül azt mondjuk a gyereknek — , nem!»S ha pár perc múlva rájövünk : tiltásunk indokolatlansá­gára, akkor sem mondjuk­ azt: jó, ren­dben van, igen, hanem ragaszkodunk a­­ hirtelen kimondott tiltás­­­­hoz. A gyerek kérdezi: Miért nem mehetek el, miért nem tehetem? Sok­­■ szól a válasz — csak! Ha egyszer azt mondom, hogy nem, akkor nem! A gye­rek duzzog, morog, mi idegesek leszünk ettől. Mindenkinek elromlott a hangulata, kárba mentek a szabad­idő értékes órái. Mi­közben dohogunk, csak nem fogom megmá­sítani a kimondott sza­vam? Érezze az a kölyök, hogy amit egyszer ki­­mondtam, annak úgy kell lenni! Ezt semmi körülmé­­­­nyek közt ne tegyük, szü­­­­lői tekintélyünket nem­­ erősíti, hanem gyengíti az ilyen és hasonló magatar­­tás. A harmadik fontos kö­vetelmény — a szülő fel­tétlen őszintesége. A pél­dám­ folytatom: „Igaz, azt mondtam, hogy nem me­hetsz el itthonról, de miért ne menj, ha ked­ved van hozzá?” A gye­rek feltétlen tisztelni fog­ja szüleit, az őszintesé­gért, azért, hogy van ere­­­­jük az elkövetett hiba be­látására. Mi felnőttek, tele va­gyunk emberi­­ gyarlós­á­gokkal, nem is akarom azt mondani, hogy meg tudunk változni a példa­­mutatás érdekében, de azért a gyerekkel kapcso­latos dolgainkban mindig legyünk őszinték. R­ÉGEBBEN a tekin­téllyel bíró ember szava szent, per­döntő volt. Ma a tekin­­r­­éllyel nagyon jól megfér a vitatkozás.» Ne higgyük azt, hogy a velünk mind­untalan vitatkozó kamasz nem tisztel bennünket. Sőt, lehet­, hogy provo­kálja ezeket a vitákat, mert problémáira keres magyarázatot, az általa felvetett kérdések foglal­koztatják őt. Hatalmi szóval soha ne zárjuk le ezeket a vitákat. Ha a gyereknek van igaza, fel­tétlenül adjunk is igazat neki. A vitákban előfor­ ,­duló túlzásokat ne rójuk fel bűnéül, hisz életkori sajátosságai folytán haj­­­ lamos túlbecsülni a saját, érzéseit, tárgyi tudását, tapasztalatai eredetiségét. Nagyon örüljünk annak,­­ ha kamaszfiunk vagy lá­­­­nyunk vitapartnerül vá­laszt, s a kettőnk közötti vitából szűri le számára az elfogadhatót, a meg­nyugtatót. A mai ifjúság 60 szá­zaléka szüleit tartja pél­daképének. Minden prob­léma mellett is ez a szám megnyugtató. A mai tisz­telet, tekintély sokkal emberközelibb, a termé­szetes élethez áll közel. Egyre kevesebb a külső­­séges forma a tekintély­tiszteletben, de a tartal­ma őszinte emberi kap­csolatot jelent? Hansági Józsefné tanár Horgolt ruhák Különleges mintával horgolt felnőtt- és kislányruha A CT — 90 cm-es csípő- és mellbőségre kb. 60—65 deka egyszálas Acril műanyag fo­nál, 5—6 éves kislányruhára 30—32 deka fonál szükséges, 8-as horgolótű. Fonalunkból 34 lá­ncszem széles, a szoknya mintájából 4 sort, a felsőrész mintájából 3 minta magas próbát horgolunk, a leszá­molható minta alapján. A pró­bát nedves ruhán keresztül, a bal felén langyos vassal vasaljuk. Lemérjük. 10 cm-re hány láncszem jut, ennek se­gítségével kiszámítjuk, hogy az egyes darabokat hány láncszemre kezdjük. A szok­nyát fent a csípő méretére kezdjük és 2—3 soronként 1— 1 szemet szaporítunk. A szoknya, ujja, nyakpánt és öv hungolásmintá­ja. 1. SOR: Felnőttszoknya 120—130 (gyerek, méret min­dig zárójelben: 99—103) lánc­szem, lazán horgolunk. 2. SOR: Minden láncszembe 1 db (laza) rövidpálca, ( SOR la horgolás színe): A sorkezdés 2 láncszem, 1 db egyráhajtásos pálca, 2 lánc­szem, egy ráhajtás, amit az előző pálca mellé öltünk és lazán a pálca magasságáig felhúzunk, nem horgoljuk le, hanem a horgolótűn hajl^--m juk. egy ráhajtást és a pál­­cát (az előző sor) a második pálcába öltjük, egyszerre hor­goljuk le a tűn levő pálcá­kat, 2 láncszem, innen­­is i* mételve horgoljuk végig a soron. 4. SOR (a horgolás bal fe­le): 3 db rövidpálcát horgo­lunk az egyráhajtásos pálca és a lazán felhúzott pálca közé, 1 db 1 láncszemes ívek­kel váltakozva. 5. SOR: Ezt a sort is horgoljuk, mint a harmadik sort, de a kettős pálcát (egy db egyráhajtásos pálca, 2 láncszem, egy ráhajtásos, amit az előző pálca mellé la­zán felhúzunk), nem horgol­juk le, a tűn hagyjuk, egy ráhajtásos pálca, a második pálcába öltjük és egyszerre lehorgoljuk, újból 2 lánc­szem) az előző sor 3 db rö­­­­vidpálca első pálcájába ölt­jük (A horgolás színe.) 6. "SOR: 3 db rövidpálca az egyráhajtásos és lazán fel­húzott pálca közé öltjük. Az 1. sor ismétlése a minta. A szabásmintát a méretre elkészítjük, a próbahorgolás alapján kiszámított láncszem- . re • kezdjük a ruha egyes darabjait. '"­ A kész szoknyarészek de­­rékrészére egy sor rövidpál­­casort horgolunk, abba a sorba kezdjük a leszámolha­tó, faargarétás mintát. A karlyukat és a n­yakkivágást * a szabásminta méretére fo­gyasztjuk. A felnőtt karlyuk fogy.: l sorban 1 .—V, mima - 3 soron keresztül 1 és fél minta. (2X1 ? minta = 1 min­ta). A nyakkivágás eleje kö­zéptől kétoldalt 2X1—1 min­ta (3X* ? = 1 és fél mima). Ujja: 1 2 láncszem (64 lánc­szem) karlyukig kétoldalt négy soronként 1—1 szemet szaporítunk 101 szemig (75 szemig). Kugli fogy.: 3—3—3— 2—1—12 = 24, (2—21—2—1—1— 8 · 16 szem), innen 10—(*) cm magasan két oldalon, két őrönként 1—1 (V2) mintát fo­gyasztunk, a maradó pálcá­kat soronként 7 pálcánként fogyasztjuk. A felsőrész hát­középbe 16 cm hosszú sliccet, horgolunk, (középtől kétfelé véve a mintát). Az elkészült darabokat vasalás, fércelés, próba után összevarrjuk. Az összevarrt ruha nyakkivágá­sát rövidpálcasorral körbe horgoljuk és 6 cm magas mintát horgolunk, amit visz­­szahajtva a színére varrunk saját fonállal. Hátul a sliccre szép gombot varrunk, hor­golt ringlivel gomboljuk. Az öveket 27€ (22?) láncszemre kezdjük, 4—5 cm magasan horgoljuk. 4—4 db övtartót horgolunk, amit saját fonál­lal varrunk fel a szoknyás­­részre. % as 2NB--8H (-5-1 5 W /••. .-*\ W /*•• . '0' 1% 4 1 '• .Jt r v' ” népszava 19­70. július 12 ..

Next