Népszava, 1970. augusztus (98. évfolyam, 179–203. sz.)

1970-08-01 / 179. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1970. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT Törvényerejű rendeletek a gazdasági társulásokról és új főiskolák létesítéséről Ülést tartott az Elnöki Tanács Az Elnöki Tanács pén­teken ülést tartott. Tekin­tettel a gazdasági életben a legutóbbi években vég­bement változásokra, tör­vényerejű rendelettel mó­dosította az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi 7. törvény egyes rendelkezéseit. A törvénymódosítás az erdőgazdálkodás szakmai irányításának jelenlegi rendszere helyett — a na­gyobb vállalati önállóság elvével összhangban —, az erdők és fásítások keze­lőinek kötelességévé teszi, hogy maguk biztosítsák a munka szakszerűségét. Új rendelkezések lépnek élet­be — egyebek között — az erdők kezelésének át­ruházása, a művelési ág megváltozása és rendelte­tésszerű használatot aka­dályozó tevékenység en­gedélyezése terén is. A törvényerejű rende­let ezenkívül — a vadá­szat és­ a vadgazdálkodás területén — a vadkárté­rítésről, a hatósági jogkö­rök decentralizálásáról, és az ágazati összhang to­vábbfejlesztéséről is in­tézkedik. Út településeken adtak ki eddig is az iparhatóságok — mestervizsgához nem kötött — kispari működé­si engedélyt. Az Elnöki Tanács most törvényere­jű rendeletet alkotott, amely megszünteti a kis­ipari működési engedé­lyek kiadásának a hely­ség lakosságszámától füg­gő korlátozását. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi és egyéb ügyeket tárgyalt Egyszerű társaság és közös vállalat A vállalatok, szövetke­zetek és más szocialista gazdálkodó szervezetek társulásainak előmozdítá­sát szolgálja az Elnöki Tanács új törvényerejű rendelete a gazdasági tár­sulásokról. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a gazdál­kodó szervezetek szerző­déssel hozhatnak létre gazdasági társulást. En­nek egyik formája az egy­szerű társaság, amely a társuló tagok egymással szemben fennálló belső kapcsolatát jelenti, a tár­sas viszony a kívülállók irányában rendszerint nem jelentkezik.­ A­ tör­vényerejű rendelet mind­­amellett megengedi, hogy az egyszerű társaság közös néven folytathassa tevé­kenységét. A tagok a tár­saság kötelezettségeiért közvetlenül, korlátlanul és egyetemlegesen felel­nek. A gazdasági társulás másik formája a közös vállalat, amely jogi sze­mély, és megalakulásához meghatározott vagyoni betétek szükségesek. Leg­főbb szerve az igazgató­­tanács, amely a közös vál­lalat tagjainak egy-egy küldöttéből áll. Vezetője az igazgató, aki a közös vállalatot harmadik sze­mélyekkel szemben, vala­mint bíróságok és más hatóságok előtt képviseli. Külföldi jogi személy, illetőleg külföldi vállalat gazdasági társulásban a pénzügyminiszter engedé­lyével és az általa meg­határozott feltételek sze­rint vehet részt Agráregyetem Debrecenben és Keszthelyen Felsőoktatásunk egysé­­ges rendszerének megte­remtése, felsőoktatási in­tézményeink növekvő képzési és tudományos rangjának elismerése ér­dekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkotott egyes felsőokta­tási intézmények szerve­zéséről, illetve megszünte­téséről. A törvényerejű rende­letek a debreceni és a szarvasi agrártudományi főiskola, illetve techni­kum, valamint a keszthe­lyi és a mosonmagyaróvá­ri agrártudományi főisko­la összevonásával Debre­cenben és Keszthelyen ag­rártudományi egyetemet létesítenek; a felsőfokú pénzügyi és számviteli szakiskolát főiskolává szervezik át; a szegedi és a budapesti felsőfokú élel­miszeripari technikum összevonásával Szegeden élelmiszeripari főiskolát, továbbá­­ a megfelelő budapesti és szegedi fel­sőfokú gépészeti techni­kum feladatkörének meg­felelően — Pécsett Pollák Mihály Műszaki Főiskolát hoznak létre, s — egyelő­re a nyíregyházi pedagó­giai főiskolán — lehetővé teszik az alsófokú oktatás számára a szaktanárok képzésén felül a tanító- és az óvónőképzést. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet al­kotott a belügyminiszter felügyelete alatt működő tiszt­képző főiskola létre­hozásáról. Harminc, elsősorban a lakosság igényeit kielégítő szakmában, 5000-es lélek­­szám­ot meg nem haladó községekben és külterület Elraboltak két diplomatát Uruguayban Pénteken reggel isme­retlen tettesek elrabolták a Montevideóban levő amerikai nagykövetség egyik alkalmazottját és a brazil főkonzult. Pisztolyokkal és auto­mata fegyverekel felsze­relt öt személy támadta meg Daniel Mitrione-t, a montevideói amerikai nagykövetség 50 esztendős közbiztonsági tanácsadó­ját. A fegyveresek a kö­­vetségi alkalmazottat egy zárt teherautóba irányí­tották, majd elhajtottak. Nem sokkal Daniel Ma­rione elrablása után is­meretlen tettesek a mon­tevideói brazil főkonzult is elrabolták. Megkísérelték Gordon Jones amerikai követségi másodtitkár elrablását is, de neki rövid idővel ké­sőbb sikerült megszöknie. A hírügynökségek va­lószínűnek tartják, hogy mindkét akciót a „Tupa­­maros” elnevezésű geril­laszervezet tagjai hajtot­ták végre. (Reuters OLDAL A fegyelmi büntetés sem lehet törvénysértő ................3 Túl a hősi korszakon....................................3 Szép Szó ••*•«»•••**** 5 8 A vízellátás javítása..................... . . 12 Napirenden a textíliák, a ruhák, a cipők az építőanyagok minősége A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa elnökségének megállapításai A textíliák, ruhák, ci­pők és az építőanyagok minőségéről tárgyalt péntek délután a Szak­­szervezetek Budapesti Ta­nácsának elnöksége , a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének je­kedvezőtlen jelenség, hogy a textilgyárak szin­te egységesen beálltak az anyagmegtakarítást ered­ményező megengedett tű­rés alsó határára. Gyako­rentése alapján. Megállapították, hogy az utóbbi időben alig változott a minőség, még mindig sok a jogos kifo­gás az áruk alapanyagá­nak és feldolgozásának minőségére. A­ kifogás, hogy a kész szöveteknél nagy az „ösz­­szeugrás”. A felső- és bé­lésbőr minősége általában javult, de még mindig nem éri el a feldolgozó ipar által jogosan kívánt színvonalat. Gyakori a panasz, hogy reped a ci­pők bőre, deformálódik a kéreg, beázik a lábbeli, leválik a talp. A textil­áruk egy része nem elég­gé színtartó, a kötöttáruk gyakran erősen bolyho­zódnak. A jelentés szóvá teszi, hogy az ipari és a ke­reskedelmi vállalatok a „jó viszony” fenntartása érdekében a gyengébb minőségű alapanyagokat, illetve készárukat is át­veszik egymástól. A vál­lalatok legtöbbje úgy vé­lekedik, hogy a gazdaság jelenlegi irányítási rend­szerében a kötbér, mint bírság, vesztett jelentősé­géből. Kereskedelmi kap­csolatukból ezt az admi­nisztratív eszközt igyek­szenek kiiktatni. A gaz­dasági bírság alkalmazá­sára is nagyon ritkán ke­rül sor. A minőség alakulását kedvezőtlenül befolyásol­ja, hogy néhány áru iránt a kereslet meghaladja a kínálatot. Így az ipar diktálhatja a feltételeket. A jelenlegi helyzet jel­lemzője : a legnagyobb alapanyaggyártó vállala­tok — részben monopol­helyzetükből adódóan — határt szabnak a szer­ződésekben kiköthető mi­nőségi követelmények­nek. A kereskedelem vi­szont több esetben tudo­másul veszi a szállító partnerek vélt vagy va­lódi nehézségeit, s lemond a minőség javításáról. A népi ellenőrzés kifo­gásolja, hogy a közönsé­get nem tájékoztatják megfelelően a ruházati cikkek tulajdonságairól, helyes használatáról. Szá­mos esetben előfordul, hogy tévesen tüntetik fel a termék anyagösszetéte­lét, s ennek következté­ben a kezelési előírásokat is. A minőséget tanúsító bizonylat sem mindig fe­lel meg a valóságnak. A népi ellenőrzés megállapításai Egy hét alatt újabb 177 ház alapjait rakták le Az Építésügyi és Város­­fejlesztési Miniszté­rum­ban péntek délután ülést tartott az Országos Hely­reállítási Albizottság. Az albizottság titkára elmon­dotta, hogy a legutóbbi jelentések szerint az újjá­építéshez és a helyreállí­táshoz szükséges összes falazó anyagnak 43, a ce­mentnek 37, a mésznek 40, a kavicsnak 23, és a fának 34 százaléka érke­zett Szabolcsba. Az építők egy hét alatt újabb 177 ház alapját rakták le. Ed­dig 2180 újjáépítendő ház munkálatait kezdték meg, s ebből 1390­ épület alapo­zását, 591-nek a falazását fejezték be, és csaknem 200 épület került tető alá. A helyreállításhoz és az újjáépítéshez kért 6000- ből mintegy 5000 építési engedélyt adtak ki a ta­nácsok, s a napokban mintegy 700 engedélyezési ügyet intéznek el. Az OTP megyei kirendeltségei csaknem 3800 építési hi­telkérelem — összesen 492 millió forint — elin­tézésével segítették a ki­vitelezési munkálatok megkezdését. Szabolcs me­gyében már majdnem 5800 család kapott ingó­sági segélyt, összesen 63 millió forintot. Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság körzeté­ben az árvíz idején meg­rongálódott gátszakaszok helyreállítására az év vé­géig mintegy 50 millió forintot költenek. Az új­jáépítés tervei nagyrészt már elkészültek, s ezek alapján helyenként a munka előkészítését is megkezdték. Péntek este befejezték a munkát a jánkmajtisi építőtáborban a hazánk­ban tanuló vietnami egye­temisták és főiskolások. A 208 vietnami fiatal július 20-án utazott a Szamos mentére, hogy részt ve­gyen az újjáépítésben. (MTI) Újabb találkozó Gromiko és Scheel között Mint hivatalosan közöl­ték, pénteken újabb ta­lálkozó történt Andrej Gromiko szovjet és Wal­ter Scheel nyugatnémet külügyminiszter között. Folytatták a felek között­ megbeszélések tárgyát ké­pező kérdések megvitatá­sát A tárgyalásokon részt vettek még szovjet rész­ről Anatolij Kovaljov, Valentyin Falin és Oleg Hlesztov külügyminiszté­ri­umi osztályvezetők, nyu­gatnémet részről Egon Bahr és Paul Frank ál­lamtitkárok, valamint Bernd von Staden kül­­ügy­rminisztériumi politi­kai osztályvezető. Washingtoni tudósítónk jelentése: Az ismétlések sajtóértekezlete Nixonnak nem volt mondanivalója Nixon elnök — magyar idő szerint pénteken haj­nalban tartott — televí­ziós sajtóértekezletén „lé­­nyegében már ismert, ko­rábbam is kifejtett állás­pontját ismételte meg minden fontosabb kérdés­ben”. Marvin Kalb, a CBS tv-hálózat diplomá­ciai hírmagyarázója fog­lalta össze ilyen tisztelet­re méltó tömörséggel az elnöki sajtóértekezletet. S ahhoz, amit Marvin Kalb még azon melegében, köz­vetlenül a Los Angeles-i jupiterlámpák eloltása után mondott, másnap sem tudnak sokat hozzá­fűzni kollégái. Igaz, washingtoni poli­tikai és sajtókörökben eleve nem tápláltak túl­zott reményeket az elnök első, fővároson kívül megtartott hazai tv-sajtó­­konferenciájának magvas­ságát illetően. Senki fi­gyelmét nem kerülte el ugyanis, hogy az ismét San Clemente-ben, a „nyugati Fehér Házban" üdülő Nixon elnök min­den lépése az utóbbi he­tekben a már jól látható célpont, a novemberben esedékes kongresszusi vá­lasztások irányába mutat. A „hordozható Fehér Ház", amely mindenüvé követi az elnököt, újab­ban egyre gyakrabban bukkan fel a fővárostól távoli államokban. S csaknem törvényszerűen mindig ott, ahol a repub­likánus jelölteknek némi segítséget nyújthat a vá­lasztók körében kioszto­gatott elnöki mosoly és kézszorítás. Ez a belpolitikai háttér alaposan rányomta bélye­gét a nyugati partvidék fővárosában, Los Ange­lesben megrendezett tv­­sajtókonferenciára, ame­lyet ugyanezzel a tarta­lommal aligha lett volna érdemes megtartani a kri­tikusabb washingtoni új­ságírók előtt. Amint a CBS-közvetítés vezető ri­portere kissé gunyorosan megjegyezte, a kaliforniai (Folytatás a 4. oldalon) ­ Az egészségügy fejlődése a negyedik ötéves tervben Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek Központi Vezetősége ülést tartott pénteken a szakszervezet székházá­ban. Az ülésen részt vett Gál László, a Szaktanács titkára is. Dr. Szabó Zol­tán egészségügyi minisz­ter tájékoztatta a Közpon­ti Vezetőséget az egészség­ügy negyedik ötéves ter­véről, a kormány legutób­bi ülésén elfogadott terv­­törvény-javaslat alapján. A negyedik ötéves terv­ben előirányzott egészség­­ügyi és szociális ellátás fejlesztésének súlypontja a fekvőbeteg-ellátás szín­tanai­nak emelése, az or­vosi gép- és műszerellátás fejlesztése. A szakorvosi és körzeti orvosi gyógyí­tás fejlesztése, az idősek­ről való mind tökélete­sebb gondoskodás szintén a terv céljai között sze­repel. A tanácsok egészségügyi és szociális beruházásai­nak csaknem kétharmadát (Folytatás a 2. oldalon) Gyártás közben kell ellenőrizni A probléma a terme­lésnél kezdődik. Általáno­sítható tapasztalat, hogy a vállalatok minőségel­lenőrzésének jelenlegi gyakorlata csak részben alkalmas arra, hogy a hibákat még a forgalom­ba hozatal előtt felderít­se. Több vállalatnál megszüntették a meo gyártásközi ellenőrzését, ezt a feladatot átruház­ták a művezetőkre, akik­nek fő tevékenységük a napi termelés biztosítása, így a minőség megfelelő ellenőrzését nem tudják ellátni. A vállalati mi­nőségellenőrzésnél legna­gyobb hangsúlyt a gyár­tás befejezése utáni mi­nősítés, az áru osztályba­­sorolása kap. Ekkor azonban a termékek rej­tett hibái nemigen fedez­hetők fel. Mindebből kö­vetkezik, helytelen az a gyakorlat, mely a minő­séget nem a gyártás fo­lyamatában, hanem a végellenőrzéskor kívánja biztosítani. A Népi Ellenőrzési Bi­zottság több javaslatot terjesztett a könnyűipa­ri, illetve a belkereske­delmi miniszter elé. A többi között indítványoz­za, hogy a vállalatok olyan hatékony minőség­­ellenőrző rendszert dol­gozzanak ki, amely már a gyártás menetében elhá­rítja a hibákat. A helyes vállalati árpolitika ki­alakítása elősegítésének érdekében azt javasolja a népi ellenőrzés, hogy a minisztériumok dolgozza­nak ki irányelveket, szorgalmazzák az olyan megállapodások kötését, amelyek — a lehetősége­ken belül — biztosítják a termelői és fogyasztói árak, valamint az­­ ár és a minőség együttes moz­gását. Következetesebb felelősségre vonást A gazdaságirányítás je­lenlegi rendszerében a termékek jó minőségét elsősorban közgazdasági eszközökkel biztosítjuk. Ennek megfelelően a mi­nőséget érintő közvetlen állami beavatkozás lé­nyegesen szűkebb kere­tekben érvényesül. Az el­nökség vélem­énye szerint azonban a jelenlegi köz­­gazdasági­­ szabályzók nem mindig ösztönöznek helyes irányba. A jelen­leg folyó általános felül­vizsgálatkor érdemes lenne gondolkodni rajta, miként lehetne az ellent­mondásokat kiszűrni. Át kellene gondolni az állami, az ipari és a ke­reskedelmi minőség-el­lenőrzés mostani rend­szerét is, mely tökélete­sítésre szorul. Olyan pszichikai légkört kell teremteni az üzemekben, amelyben mindenki meg­érti, hogy a selejtgyár­­tással, a minőségrontás­sal egymás zsebéből vesz­­szük ki a pénzt, hiszen a szocializmus viszonyai között termelők és fo­gyasztók vagyunk egy­­személyben. A Szakszervezetek Bu­dapesti Tanácsa elnöksé­gi ülésén elhangzottak szerint ugyanakkor a mi­nőség romlásáért egyér­telműbben kell felvetni a felelősséget. A nyereség­szemlélet egyes vállalato­kat a minőség rontására a munka nélkül szerzett jövedelemre ösztönöz. Helyes lenne, ha a minő­ség és a fogyasztók érde­kei ellen vétő ipari és ke­reskedelmi vállalatokkal szemben az eddigieknél következetesebben kezde­ményeznének, illetve al­kalmaznák a felelősségre vonást. Elhangzott, hogy esetleg a vállalati veze­tők nyereségprémiumát össze lehetne kötni a mi­nőség alakulásával. Idő­szerű lenne megszüntet­ni a jelenlegi gyakorla­tot is: a vállalatok két­féle minőséget gyártanak, egyet belföldre, egyet pe­dig exportra. (m. k.)

Next