Népszava, 1970. szeptember (98. évfolyam, 204–229. sz.)
1970-09-01 / 204. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 1. KEDD Az üdültetésről, a kongresszusi munkaversenyről tárgyalt a SZOT elnöksége Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. Megvitatta az üdülés helyzetéről és fejlesztéséről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a szakszervezeti mozgalom a III. ötéves tervben az összes üdülőtípust figyelembe véve — gyógy-, családos, és gyermeküdülőket —, 5160 új férőhely létesítésével gyarapítja. A szakszervezeti kedvezményes üdültetés keretében 1970-ben már összesen 14 331 felnőtt- és 5488 gyermeküdülőférőhely áll rendelkezésre. Az év végére a szakszervezeti tagság 8,2 százaléka részesül kedvezményes szakszervezeti üdültetésben, vagyis az idén 260 ezer fő jut beutalóhoz. A IV. ötéves tervben szükséges továbbfejleszteni az üdültetési hálózatot, bővíteni és korszerűsíteni a meglevőt, az épületeket, berendezéseket — ott, ahol szükséges — felújítani, renoválni. Főleg a gyógy-, a családos és a gyermeküdültetés fejlesztésére kell nagy figyelmet fordítani. A 421 millió forintos fejlesztési előirányzat alapján az üdültetés jelenlegi kapacitása 3000—3200 férőhellyel bővül a következő öt évben. Az üdülőhálózat fejlesztésében nagy szerepet játszik a vállalatok anyagi ereje. Főleg az a kezdeményezés jár eredménnyel, ahol több vállalat összefogásával nagyobb és korszerűbb üdültetési egységet építenek és üzemeltetnek. A szakszervezeti mozgalom arra törekszik, hogy saját anyagi eszközeiből, állami beruházási hitelekből és vállalatokkal, hivatalokkal, intézményekkel kooperálva, nagy kapacitású, elsősorban gyógy-, családos és gyermeküdülőket hozzon létre. Az elnökség az előterjesztést azzal hagyta jóvá, hogy szükséges előkészíteni az üdültetési politika hosszú távra szóló elképzeléseit. Jobban igazodva itt is a mai és a következő időszak igényeihez, követelményeihez.lyek túlteljesítése igen nehéz volt; továbbá, hogy az iparág az elmúlt húsz évben nem részesült kiemelt bérfejlesztésben. Ennek következtében a ruhaipari dolgozók keresete a könnyűiparban is elmaradt. Ezt a hátrányt saját erőből nem tudják rendezni. Ezért az iparági szakszervezet elnöksége indokoltnak tartja az iparág bérügyi helyzetének alaposabb megvizsgálását és centrális alapokból történő rendezését. Bérezési kérdések a ruházati iparban A ruhaipari termelésről és a bérezésről szóló jelentés alapos elemzés alá vette az iparágat foglalkoztató problémákat. Örvendetes, hogy az iparág gépesítése és műszaki korszerűsítése az utóbbi tíz évben igen nagyarányú volt. A vállalatok többsége önerőből hajtott végre tekintélyes beruházásokat a műszaki színvonal, a termelékenység javítása érdekében. 1968-tól az iparág termékei iránti kereslet meggyorsult, s ez a folyamat újabb kapacitásbővítésre és fejlesztésre sarkallta a vállalatokat. Így is előfordult, hogy a különböző megrendeléseknek már nem tudtak eleget tenni. Később azonban —1968 első felében — a kereskedelmi megrendelések csökkentek, a lakossági vásárlóerő pedig növekedett. A raktárkészletek gyorsabban megcsappantak és ennek láttán újra nagyobb arányú megrendelések érkeztek a vállalatokhoz. A fölös termelőkapacitásokat viszont az üzemek már exporttermelésre kötötték le. S a keletkezett belső igényeket egészségtelen mértékű — éves viszonylatban 428 ezer! — túlórával sem tudták kielégíteni. Persze, e zavarokban jelentős szerepet játszott az is — egyéb tényezők mellett —, hogy a ruhaipari vállalatok piackutató munkája nem volt megfelelő. Most viszont nagy raktárkészletek keletkeztek a megnövekedett termelés nyomán, ugyanakkor nincs elég széles körű választék a piacon. A ruhaipari munkások bére a keresetnövelő intézkedések ellenére, alacsony. Az elmúlt húsz évben — az utóbbi két évtől eltekintve — a ruhaipari munkások keresetemelkedésének üteme elmaradt a többi iparágtól. Ennek okait vissza lehet vezetni arra, hogy a ruhaipar kialakulásakor a munkaműveletek bérkategóriába való sorolása a tömeggyártásnak megfelelő kidolgozású öltönyök és munkaruhák figyelembevételével történt. Viszont az elmúlt húsz évben a munkaigényesség nagyarányú változást követelt, amit a bérkategória tételei nem követtek. Hozzájárult az iparág bérviszonyainak elmaradásához több, különböző, helytelen szemléleti probléma és olyan műszaki normák kialakítása, amel A népgazdaság félévi helyzete A SZOT elnöksége jóváhagyta azt a tájékoztató jelentést, amely a népgazdaság 1970. első félévi helyzetéről és a kongresszusi munkaverseny tapasztalatairól adott információt. Az első félév termelési eredményei kielégítőek, azonban e mögött, mint árnyoldal jelentkezik a túlórák rendkívül magas száma. Ezekben az eredményekben nagy szerepet játszott az, hogy valamennyi iparágban a munkások és a műszakiak, a párt kongresszusának tiszteletére, nagyarányú munkaversenyt folytatnak.. Az elnökségnek az a véleménye, hogy a kongresszusi munkaversenynek az év hátralevő részében erőteljesebben kell segítenie a most kibontakozó gazdasági tendenciák érvényesülését; a termelékenység növelését, a munkaerő ésszerű hasznosítását; a piacigények kielégítését; a gazdálkodás hatékonyságának növelésére irányuló kezdeményezéseket. Az elnökség indokoltnak tartja, hogy a szakszervezetek vezető szervei a minisztériumokkal, illetve a megyei tanácsok végrehajtó bizottságaival közösen értékeljék a harmadik negyedév végén a hatáskörükbe tartozó vállalatok és intézmények kongresszusi versenyben kifejtett tevékenységét. Hozzák nyilvánosságra az eredményesen dolgozó, valamint az elmaradó vállalatokat, és jelöljék meg ezek számára a hátralevő időszak fő feladatait. Jóváhagyta az elnökség azt a tájékoztatót, amely az 1970. április 24—29 közti időben, Budapesten megrendezett európai regionális mezőgazdasági társadalombiztosítási konferenciáról szólott. Ezt követően a SZOT elnöksége napi ügyeket tárgyalt. OLDAL Spontán „gyűjtés" után tudatos elhatározás 3 Egy vállalat hiányzik................................... 3 Lottó-jutalomsorsolás . . ..............................4 Az első lépések megkönnyítése . 8 Újabb autóbusz-gyorsjáratok..........................8 Losonczi Pál körútja az EAK-ban A kairói rádió interjúja az Elnöki Tanács elnökével Szalay Hanna, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az Egyesült Arab Köztársaságban hivatalos látogatáson tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke vasárnap Mohamed Bakr Ahmed talajjavítás-ügyi miniszter kíséretében vidéki körútra indult. Felkereste Tahrir — magyarul: felszabadulás — tartományt, a sivatagtól áldozatos emberi munkával visszaszerzett vidéket. Az Elnöki Tanács elnöke látogatást tett az egyik szovjet segítséggel létesített gépesített gazdaságban és megtekintett több, hagyományos módszerekkel termelő mezőgazdasági üzemet. Az Egyesült Arab Köztársaságnak ezen a vidékén 1953 óta 350 ezer hektárnyi földet tettek termővé a Nílusból leágaztatott csatornák révén. Délután az az Elnöki Tanács elnöke és kísérete a nagy földközi-tengeri kikötővárosba, Alexandriába érkezett. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete az éjszakát Alexandriában töltötte, délelőtt pedig látogatást tett a város közelében fekvő egyik textilgyárban. Losonczi Pál hétfő délután tért vissza Kairóba. Hétfő este Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke díszvacsorát adott Gamal Abdel Nasszernak, az EAK elnökének tiszteletére. A Kubbeh-palotában megrendezett, szívélyes, meleg hangulatú vacsorán a két államfő és munkatársaik vettek részt. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete ma reggel különrepülőgéppel visszautazik Budapestre. Losonczi Pál hétfőn nyilatkozatot adott a kairói rádiónak. Értékelte az EAK népének küzdelmét az imperializmus és a cionizmus ellen, rámutatott, hogy a Magyar Népköztársaság szolidáris az Egyesült Arab Köztársasággal a közel-keleti probléma politikai rendezése érdekében kifejtett erőfeszítése során. Az Egyesült Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén örvendetesen fejlődnek — hangsúlyozta Losonczi Pál, hozzáfűzve, hogy a két ország közötti kapcsolatok szilárd alapja a közös célban és a közös harcban rejlik. A közel-keleti helyzetről szólva az Elnöki Tanács elnöke rámutatott, hogy az imperialista békebontók elleni harc fő terheit a Közel-Keleten az Egyesült Arab Köztársaság népe és kormánya viseli. Nagyra értékeljük az EAK következetes harcát, amely jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a Közel- Keleten létrejöjjenek a béke, a biztonság és a társadalmi haladás alapvető feltételei — hangsúlyozta Losonczi Pál. A közel-keleti válság békés, politikai úton történő rendezése a világ minden békeszerető, haladást és függetlenséget óhajtó emberének érdekeit szolgálja — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. Az Egyesült Arab Köztársaság nem áll egyedül abban a harcban, amelyet népe és kormánya vív az imperializmus ellen: maga mellett tudhatja a szocialista országokat és a világ minden antiimperialista erejét — hangsúlyozta Losonczi Pál, rámutatva, hogy ezen erők egységes, közös fellépése meghátrálásra kényszeríti az agresszorokat. Látogatásunk során a magunk részéről ezt az összefogást kívántuk demonstrálni — mondotta. Befejezésül Losonczi Pál köszönetet mondott Naszszer elnöknek és az EAK kormányának, valamint népének a rövid látogatás alatt tanúsított baráti vendégszeretetért. Csehszlovák szakszervezeti küldöttség Budapesten A SZOT elnökségének meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezetek Központi Tanácsa (UVO) küldöttsége Jan Pillérnek, a CSKP elnöksége tagjának, az URO elnökének vezetésével. Fogadásukra a ferihegyi repülőtéren megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, továbbá a SZOT elnökségének több tagja. A vendégek megbeszélést folytatnak a SZOT vezetőivel a szakszervezetek helyzetéről, feladatairól s a hazánkban szerzett tapasztalatokról. (MTI) JÓ ÚTON HALAD ÉLELMISZER-GAZDASÁGUNK Fehér Lajos nyilatkozata a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődéséről A 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár alkalmából Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyilatkozatot adott a sajtó munkatársainak. Bevezetőben arra a kérdésre adott választ, milyen fejlődést lát a korábbi kiállításokhoz képest. Hangsúlyozta, hogy ez a kiállítás korszerűbb, látványosabb és tartalmasabb elődeinél, jól tükrözi a mezőgazdaság és az élelmiszeripar negyedszázados fejlődését. Megállapította, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok anyagi és szellemi termelőerői gyarapodtak, s ezekben a nagyüzemekben ma már a fejlett technikát tömegesen és hatékonyan alkalmazzák. — Mit talált különösen szembetűnőnek a mostani bemutatón? — hangzott a következő kérdés. — Úgy hiszem, soha nem volt még ennyi új gép a kiállításon, mint most — mondotta Fehér Lajos. — Ezek a mezőgazdasági termelés gépesítésének új irányát is mutatják. Pár évvel ezelőtt még csak a gabona komplex gépesítését tudtuk bemutatni, most már látható a kukorica- és a hagymatermesztés, az erdőművelés, fakitermelés, továbbá a lucerna- és rétiszénabetakarítás komplex géprendszere is. A továbbiakban a miniszterelnök-helyettes arról szólt, hogy egyre nélkülözhetetlenebb a termelők és a tudományos kutatók szoros együttműködése. S ez ezen a kiállításon is szembetűnően érzékelhető. — A gépesítés mellett különösen szembetűnő az a minőségi átalakulás, amit a kiállításon látható mezőgazdasági építkezések tükröznek — folytatta Fehér Lajos. — A műszaki fejlesztés e területen — hazánkban és nemzetközi vonatkozásban egyaránt — abba az irányba mutat, hogy a fejlődés útja az új építőanyagok térhódítása — farost, faforgács lapok, műanyagok, alumínium és egyéb fémek, illetve vázszerkezetek. Fehér Lajos nyilatkozatának további részében felhívta a figyelmet a kutatási eredményekre, a műszaki fejlesztés jelentőségére, majd a következőket mondotta: — Szerintem a legfontosabb tanulság: jó úton halad élelmiszer-gazdaságunk. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek zöme vonzó, valóban korszerű gazdálkodást folytat, vannak is még gyengébbek — a világ legjobbjaival vetekedő gazdaságok mellett elmaradottak —, a többség a jók közé, illetve azokhoz sorolható, ahol a fejlődés iránya igen biztató. A bemutatott eredmények arról is beszélnek, hogy helyesek, az ország érdekeit szolgálták eddigi céljaink. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar — időnként a hús kivételével — ma már zavartalanul ellátja jó minőségű és általában gazdag választékú élelemmel a lakosságot. Ez annak is tulajdonítható, hogy a fokozódó és fejlődő igényekhez igazodva, változott a mezőgazdaság termelésének szerkezete. Ez kifejezésre jut abban is, hogy az egy főre jutó évi húsfogyasztás az 1934—38. évi 34 kilóról 58 kilóra növekedett, ezen belül a sertéshúsfogyasztás megduplázódott. A zöldségből, gyümölcsből több mint másfélszer, cukorból pedig háromszor annyit fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt. A megjavult belső ellátás mellett fokozódott az élelmiszerkivitel és élelmiszer-gazdaságunk ma a népgazdaság tekintélyes exportőre, a tőkés piacon pedig legjelentősebb devizaszerző ágazata. A miniszterelnök-helyettes befejezésül a mezőgazdaság előtt álló feladatokat, a negyedik ötéves terv célkitűzéseit vázolta röviden, majd örömét fejezte ki, hogy a szocialista országok és több tőkésország cége megjelent kiállításunkon. A kiállításon hétfőn több mezőgazdasági, élelmiszeripari üzem tartott sajtótájékoztatót. (MTI) 39 milliárd forint vegyipari Új gyár Péten — Több szintetikus pulóver — Évi egymillió gumiabroncs — A vegyipar a negyedik ötéves terv időszakában is a többi iparágnál gyorsabban fejlődik — mondotta dr. Bontó László, az Országos Tervhivatal osztályvezetője a Népszava munkatársának. — A termelés más iparágak átlagát meghaladó mértékben — évente mintegy 9 százalékkal — növekszik. Így az iparon belüli részaránya is kedvezően alakul: 1975-re eléri a 12,3 százalékot. — Az 1971—75-ös időszakban mintegy 39 milliárd forintot fordítunk népgazdasági és vállalati erőforrásokból a vegyipar fejlesztésére. Ezen belül kiemelt szerep jut a mezőgazdaság kemizálására. 1975-ben már 3 millió tonna nitrogén- és 1,5 millió tonna foszforműtrágyát gyártunk; egy hold szántóra 80 százalékkal több műtrágya jut majd, mint most. Péten összetett műtrágyagyár épül, amelynek kapacitása csaknem annyi lesz, mint amennyi jelenleg az ipar teljes termelése. Egyébként 1975-re a mezőgazdaság nitrogénműtrágya-ellátását a magyar ipar biztosítja. A kőolajtermékek és a földgáz vegyipari feldolgozása nagymértékben növekszik, így például kizárólag földgázt alkalmaznak az ammóniagyártásnál. Az alapbenzin felhasználására a Tiszai Vegyi Kombinátnál olefinüzem épül. Itt évi 250 000 tonna etilén és 130 000 tonna propilén előállítására rendezkedünk be. Az etilén és a propilén a szerves vegyipar két fontos alapanyaga. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál is nagy beruházásokkal készülnek fel különböző vegyipari alapanyagok gyártására, így a többi között oldószer készül majd itt . Nagy lemaradást kell behoznunk a szintetikus szálak termelésénél. Az anyagi erőnket elsősorban a nyergesújfalui beruházásokra koncentráljuk. Megkezdjük a PAN — Orlén típusú — szálak és a poliészterselyem gyártását. Jelenleg a műszálgyártás egy lakosra évi 1 kilogramm termelést biztosít, ez 1975-re 2,6 kilogrammra emelkedik. A szintetikusszál-gyártás közvetlenül és kedvezően érinti a lakosságot, hiszen lehetővé válik a legmodernebb anyagok és divatcikkek nagy tömegű előállítása, az import csökkentése, és így az árak letörése is várható. Dinamikus fejlesztés előtt áll a könnyűvegyipar is. A szintetikus festékek gyártását 80 százalékkal „futtatjuk” fel. Ezek a festékek már megfelelnek a nemzetközi követelményeknek, sokkal könnyebben kezelhetők, mint a hagyományosak, s ugyanakkor tartósabbak is. A háztartásvegyipar különösen az elmúlt években egészséges versenyre törekedett Ez érezteti hatását a piacon is, hiszen a mosószerekből ma már igen gazdag a választék. További javulás várható, hiszen például a mosószerekből a jelenlegi évi 51 ezer tonnáról 80 ezer tonnára növelik termelésüket. A gumiipar elsősorban a hazai igények minőségi kielégítésére törekszik. 1975-ben már 1 millió gumiabroncsot fogunk gyártani. A Radial-konstrukció alkalmazása jelentősen növeli majd a gumiabroncsok megbízhatóságát és élettartamát. Figyelembe véve a személygépkocsik számának gyors növekedését, jelentős importot is tervezünk, például a Szovjetunióból évi 250 000 abroncsot hozunk majd be. A vegyipar exportnövekedésére jellemző, hogy a szocialista országokba 65 százalékkal növeljük kivitelünket, a tőkés piacokon pedig megkétszerezzük — mondotta dr. Bontó László, M. T.