Népszava, 1970. október (98. évfolyam, 230–256. sz.)

1970-10-01 / 230. szám

Pártfi Imre: A legfontosabb célok elérésére koncentráljak A forradalmi­­munkás­paraszt kormány megbí­zásából az országgyűlés elé terjesztem a IV. öt­éves terv törvényjavasla­tát. A törvényjavaslat fi­gyelembe veszi népgazda­ságunk fejlődésének ed­digi tapasztalatait, érvé­nyesíti a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának a IV. ötéves terv irányelveiről hozott határozatát, reáli­san számol szocialista tár­sadalmunk építésének legközelebbi feladataival. A terv szerves folytatása a párt és a kormány ed­digi gazdaságpolitikájá­nak. A tervezést nemcsak magas szintű párt- és ál­lami szervek vitái és ha­tározatai segítették, ha­nem a szakemberekkel szakmai és tudományos testületekben, tanácsi és vállalati vezetőkkel foly­tatott eszmecserék is. Az elemzések és a javaslatok értékesen járultak hozzá a tervjavaslat kidolgozá­sához. Elmondhatjuk te­hát: hozzáértő társadalmi közvéleménnyel folytatott „párbeszéd” alapján ké­szült a munka, lakat, a családi pótlékot, bevezettük a gyermek­­gondozási segélyt. A tár­sadalombiztosítást lénye­gében az egész lakosság­­­­ra kiterjesztettük. Több területen központi bér­rendezésre is sor került. A parasztság személyes átlagjövedelme a tervidő­szak végére elérte a mun­kásokét, öt év alatt csak­nem 320 ezer lakás épült fel, ennek több mint a fele a városokban. Amikor örömmel nyug­tázzuk a III. ötéves terv teljesítésében elért ered­ményeket, reálisan szá­mot vetünk azokkal a té­nyezőkkel is, amelyek a gazdasági munka még meglevő gyengeségeit mu­tatják, és amelyek felszá­molásáért a jövőben kü­lönösen nagy erőfeszíté­sekre van szükség. Nem lehetünk elégedettek a Gazdasági építőmunkánk sikerei a III. ötéves terv időszakában A IV. ötéves tervjavas­lat mindenekelőtt azokra az eredményekre épül, amelyeket a HL ötéves terv megvalósítása során a termelőerők fejlesztésé­ben elértünk. 1966—1970. években ha­zánkban a nemzeti jöve­delem várhatóan mintegy 40 százalékkal nő és 1970- ben — összehasonlítható áron számolva— mintegy 75 milliárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fo­gyasztási alap, amely a nemzeti jövedelem há­romnegyed része, 1970- ben várhatóan 31 száza­lékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben. A lakos­ság anyagi fogyasztását szol­gáló alap növekedése 42 milliárd forint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az el­múlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal növe­kedett. 1965-ben 40 mil­liárd forint értékű volt, 1970-ben eléri a 64 mil­liárd forintot. Az elmúlt tervidőszak­ban népgazdaságunk fej­lődését mindenekelőtt a gyors ipari növekedés és a kedvező mezőgazdasági eredmények tették lehe­tővé. Az ipari termelés százalékkal, a mező­gazdaság bruttó termelési nagymértékben túltelje- Tanácskozik az országgyűlés értéke pedig 16 százalék­kal haladja meg az előző tervidőszakét. Kiemelke­dő eredményt értünk el a gabonatermelésben. A III. ötéves terv ide­jén jelentősen fejlődtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Ez vissza­tükröződik abban, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Nem­zetközi gazdasági kapcso­lataink bővítésében ki­emelkedő szerepe volt annak, hogy a kormány népünk érdekeinek meg­felelően aktív tevékeny­séget folytatott a szocia­lista országok közötti gaz­dasági együttműködés el­mélyítéséért és fejleszté­séért. Összességében elmond­hatjuk, hogy a III. ötéves terv előirányzatait a gaz­dasági növekedés terüle­tén teljesítjük vagy túl­teljesítjük, a gazdasági fejlődés hazánkban a ter­vezettnél gyorsabbnak bi­­zonyult.Az 1966—1970-es évek­ben a korábbi időszakhoz képest meggyorsult a la­kosság jövedelmeinek és fogyasztásának növekedé­se. A II. ötéves tervben előirányzott feladatokat srtjük. A lakosság reál­­jövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reál­bérek 17—18 százalékkal lesznek magasabbak 1970- ben, mint öt évvel ezelőtt. A tervidőszakban jelen­tős szociálpolitikai intéz­kedéseket valósítottunk meg: emeltük a nyugdí­ Folytatjuk, ami helyesnek bizonyult, de új vonásokat is érvényesítünk A IV. ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai célok alapján — joggal mondhatjuk — folytatni kell mindazt, ami helyes­nek bizonyult, kiállta a gyakorlat próbáját, s ki­váltotta népünk elisme­rését. A IV. ötéves terv­ben azonban új vonások is megtalálhatók. Tervünk új vonásai nem jelentenek fordulatot a gazdaságpo­litikában, egyesek közülük mégis elvi jelentőségűek, s fej­lődésünknek a változó körülményekhez való iga­zodását fejezi ki Ezek az új vonások megtalálha­tók a terv céljaiban, a gazdaságirányítás mód­szereiben, egyes közgaz­dasági és gazdaságpoliti­kai kérdések más hang­súlyában, ahogy mondani szokás, nagy és kis kér­désekben egyaránt. Elsősorban annak az elemzésnek a következte­téseit említem meg, ame­lyek a gazdasági növeke­dés ütemének a népgaz­dasági egyensúllyal való összevetése nyomán szü­lettek. A növekedés és az egyensúly szorosan össze­függ. Az alapkérdés az, hogy a szükségleteket ki­elégítő, hatékony fejlesz­tést biztosítsunk, de a fej­lődés csak akkor haté­kony, ha átmenetileg sem keletkezik feszültség az erőforrások és a felhasz­nálási tervek között. Az egyensúlyzavarok ront­ják a hatékonyságot, még akkor is, ha egyébként a termelőerők állapota ezt biztosítaná. A IV. ötéves tervben dinamikus gazdasági nö­vekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az ed­diginél nagyobb súlyt he­lyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatékonyabb, versenyké­pesebb termelési folya­matok biztosítására. Ehhez azonban az szük­séges, hogy tovább erősít­sük gazdaságunk egyen­súlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedel­mek és a velük szemben álló áruk és szolgáltatá­sok kapacitásai között, továbbá a gazdaságos ex­portképesség és a növe­kedéssel járó importigé­nyek között, s gazdasá­gunk növekedését ennek a célnak megfelelően sza­bályozzuk. Ez IV.­ötéves tervünk egyik legfonto­sabb gondolata. Ez ma­gyarázza, hogy a legfon­tosabb célok elérésére koncentráljuk szellemi, anyagi és pénzügyi erő­forrásainkat, vállalva azt is, hogy a gazdaság bizo­nyos területein lassúbb legyen a növekedés üte­me. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk tá­mogatni: egyfelől biztosí­tani akarjuk, hogy a fo­gyasztás a nemzeti jöve­delem növekedésével ará­nyosan emelkedjék, ér­vényt szerezve annak a követelménynek is, hogy a felhalmozás során az állóalapokra jobban kon­centrált, gazdaságosabb beruházási tevékenység valósuljon meg. Másfelől erősödő vonása lesz gaz­dasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevé­kenységben a lakosság életkörülményeit közvet­lenül javító célok súlya nő. Itt mindenekelőtt a lakásépítésre, a lakásépí­téshez kapcsolódó közmű­­fejlesztésre, a lakossági szolgáltatások támogatá­sára előirányzott állami (Folytatás a 2. oldalon) (MTI Fotó : Pálfai Gábor felvétele) /ov-N */ . Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA INTEZti 98. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1970 OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK ••y OLDAL Közlemény a kommunista és munkáspártok budapesti tanácskozásáról...............5 Magyar küldöttség Kairóban...................5 Befejezte munkáját a nevelésügyi kongresszus . Az ország legnagyobb községe. « • • • • ♦ • 8 8 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka A negyedik ötéves terv törvényjavaslata a parlament előtt Szerda délelőtt 11 órakor megnyílt az ország­gyűlés őszi ülésszaka. . . , * Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek több ve­zetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a napirend előtt kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg Nasszer elnök Haláláról. Kegyeletes megemlékezés Nasszer elnökről Gamal Abdel Nasszer­­­nek, az arab nemzet nagy fiának, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének halálával súlyos veszteség érte nemcsak az egyipto­mi népet, az arab világot, hanem az egész haladó emberiséget is — mondot­ta. — Nasszer elnök neve elválaszthatatlanul egy be­tont korunk egyik legje­lentősebb, valamennyiünk életére hatást gyakorló társadalmi-politikai áram­latával, az antiimperialis­­ta nemzeti felszabadító mozgalommal, a nemzeti függetlenségért, a népek társadalmi haladásáért ví­vott igazságos, küzdelmes, de végső soron győzelmes harccal. — Nasszer elnök sze­mélyében a magyar nép, a magyar Népköztársaság őszinte jó barátját és szö­vetségesét veszítette el Népünk, mint eddig, ezen­túl is szolidáris az arab néppel és szívből kívánja, hogy legyen erős és egy­séges, s haladjon továbbá Nasszer vezetésével meg­kezdett úton. A magyar országgyűlés ez­­úton is kifejezi népünk együttérzését, mély gyá­szát és őszinte részvétét az Egyesült Arab Köztár­saság nemzetgyűlésének, az egész arab népnek. Ezután kérte az ország­­gyűlést, hogy egyperces néma felállással adózzon a kiváló államférfi emlé­kének. Kállai Gyula bejelentet­te a továbbiakban, hogy az Elnöki Tanács — az országgyűlés ez év június 26-án berekesztett ülés­szaka óta alkotott — tör­vényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkot­mány rendelkezésének megfelelően, az ország­­gyűlésnek bemutatta, azt a képviselők kézhez kap­ták. Az országgyűlés a je­lentést tudomásul vette. Bejelentette továbbá az országgyűlés elnöke, hogy a Minisztertanács az or­szággyűlés elé terjesztet­te a népgazdaság negye­dik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, vala­mint az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi 111. törvény módosítá­sára vonatkozó törvényja­vaslatot. Előzetes tárgya­lásra megkapták a javas­latokat az országgyűlés illetékes állandó bizottsá­gai, és szétosztották az or­szággyűlés tagjai között. Ezután­­ közölte, hogy Geiszbühl Mihály képvi­selő interpellációt jegyzett be. Ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző is­mertette. Az elnök javaslatára ez­után az országgyűlés el­­fogadta az ülésszak tárgy­­sorozatát. A napirend: O A népgazdaság ne­gyedik ötéves tervé­ről szóló törvényjavaslat.O Az országgyűlési kép­viselők és a tanács­tagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény mó­dosítására vonatkozó tör­vényjavaslat. Interpelláció: Az Országgyűlés ezután a­­napirend szerint meg­kezdte a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke emel­kedett szólásra,­­ a munka termelékenységé­­nek emelkedésével, álta­lában a termelés műszaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az ipari termelés emelkedésének — a tervezett 30 százalék helyett — csak 55 száza­léka származott a terme­lékenység növekedéséből. A vállalatok nagy részé­ben korszerűtlen a mun­kaerő-gazdálkodás és sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. Nem ki­elégítő a beruházási tevé­kenység. Még mindig las­sú a megvalósítás üteme és beruházásaink általá­ban többe kerülnek a ter­vezettnél. Sok még a tennivalónk, de meggyőződéssel mond­hatjuk: szocialista gazda­sági építőmunkánk a 111. ötéves terv időszakában sikeres volt. Népgazdasá­gunk teljesítőképessége megfelel a gazdaságpoli­tikánk továbbviteléhez szükséges követelmények­nek és kedvező feltétele­ket teremt a IV. ötéves terv számára. A IV. ötéves terv irány­vonala az eddig folytatott gazdaságpolitikán alap­szik, mert ennek a gazda­ságpolitikának a helyes­ségét az élet igazolta, fő célkitűzései távlatilag is helytállóknak bizonyul­tak. Gazdaságpolitikai cél­jaink elérésében, a terv eredményes teljesítésében kiemelkedő szerepe van a párt IX. kongresszusának határozata nyomán beve­zetett gazdaságirányítási reformnak. A reform cél­jainknak megfelelően­ ma­­gasabb színvonalra emel­te a szocialista tervgaz­dálkodást. Kedvezően hat a gazdaság korszerű fej­lődésére, megnövelte a gazdasági egységek önál­lóságát és a korábbinál jobban igényli az önálló­sággal együtt járó nép­­gazdasági felelősséget is. Elősegíti, hogy az össz­társadalmi, a népgazda­sági és a csoportérdek, valamint a személyi ér­dekek sokasága egymás­sal jobban összhangba kerüljön. Készül a népgazdaság fejlesztésének 1971—1985. évekre szóló hosszú távú terve. Feladatunk, hogy a 15 évre szóló terv mun­kálatait másfél-két év alatt befejezzük. A IV. öt­éves terv kidolgozásakor a hosszú távú terv fő vo­násait is szem előtt tar­tottuk, így a IV. ötéves terv­ teljesítése előmoz­dítja majd a hosszú távú tervben foglalt legfőbb társadalmi és gazdasági célok időarányos részé­nek elérését. K­wiui tci- Adujjuu. neje exereseu Párdi Imre (MTI Fotó : Pálfai Gábor felvétele)

Next