Népszava, 1970. október (98. évfolyam, 230–256. sz.)

1970-10-04 / 233. szám

HiBsttiiBiiiuiímiiáiaHiiiiaiaiManHaHH TBISSÍÍ*** o«a«íSJ»o S99ÍBÍ1BS Í99S9ÍÜBII Mlltllll •4KK9CMM« eaas*aiB« «»»ess*»» TUDOMÁNY .2222222222222222222“”M""" C“P m ám t;!!;”!"?llll,llll,|l|||||||||C|1>||||>^»iwiNMN» ■ •■■»■aiiiaiii«MMi«ataiaaaiiaiaaaaaiia2ll22aa (------------------------------------------------------------------------' VilógSsszeiogás d levegőszennyezés megEgye'és reA z Egyesült Nemzetek Szervezete két szakági szer­vezete, az Egészségügyi Világszervezet (WHO)­­ és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kez­deményezésére ez év végén megkezdődik a levegő­­szennyeződés világméretű mérése és tanulmányozá­sa. Jóllehet, a két szerv a lehető legszorosabban koordinálja ez irányú tevékenységét, céljaik mégis teljesen eltérőek. A WHO szakértői elsősorban azt vizsgálják, milyen veszélyt jelent a levegő szennye­zése az emberi egészségre, a WMO viszont főként azt kívánja tisztázni, mutatkoznak-e változások a Föld légkörében, és ha igen, miért és hogyan. Az Egészségügyi Világszervezet hároméves mun­kával hozta létre világméretű hálózatát, amelynek két nemzetközi központja van, Londonban és Wa­shingtonban, továbbá három regionális központja (Moszkvában, Nagpurban és Tokióban), valamint húsz laboratóriuma a világ különböző részein. Ennek a hálózatnak az a fő célja, hogy rendszeresen infor­mációkat gyűjtsön a levegő szennyezettségéről és szükség esetén riasztó jelzéseket adjon, ha a levegő­ben levő kénmonoxid és a lebegő porszemcsék mennyisége túllép bizonyos értékeket. Azért válasz­tották e két szennyező anyagot a rendszeres méré­sek céljaira, mert jelenlétükből következtetni lehet a l­evegő általános szennyezetteségére. A Meteorológiai Világszervezet viszont éppen olyan helyeket keresett vizsgálataihoz, ahol a levegő szennyezettsége a legkisebb. Egyik kü­lönleges mérőállomása az alaszkai Point Barrowban lesz, a másik a Csendes-óceán középső térségének egyik szigetén, a továbbiak pedig Svédország északi részén és valahol az Antarktiszon működnek majd. A mérőhálózat összesen tíz állomásból áll majd, de valamennyi állomás helyét még nem jelölték ki vég­legesen. Az a követelmény ugyanis, hogy a kiválasz­­t­­ott hely 100 kilométeres körzetében ne létesülhes­sen város a következő 50 éven belül; az ipar, a me­zőgazdálkodás vagy az erdőművelés a kijelölt körze­tekben megváltoztatná a levegő összetételének jelle­gét.A WMO állomásai elsősorban a levegő hőmér­sékletének változásait mérik majd a Föld felszínén. Köztudott, hogy századunk első 40 évében a felszíni levegő hőmérséklete átlagosan fél fokkal emelkedett az északi félgömbön, sőt, egyes helyeken, például a Spitzbergákon a 4 fokot is elérte az átlagos hőmér­sékletemelkedés. Ennek következtében a gleccserek jelentősen visszavonultak, s olyan helyeken is lehe­­■ fővé vált a földművelés, például Norvégia északi ré­szén, ahol évszázadok óta nem folytathattak mező­­gazdasági tevékenységet. Hanem ez a tendencia az elmúlt 30 évben újra megváltozott, s az átlagos le­vegőhőmérséklet ez idő alatt ugyanannyival csök­kent, mint amennyivel az évszázad első 40 éve alatt emelkedett (vagyis fél fokkal). A meteorológiai világösszefogásra vár annak a kérdésnek a tisztázása, milyen tényezőkre ve­zethető vissza a felmelegedési—lehűlési tenden­ciáknak ez a változása. Mi a szerepe az úgynevezett üvegházhatásnak (vagyis annak, hogy a légkör szén­dioxid-tartalmának megnövekedése miatt megválto­zott a Földre jutó rövid hullámhosszú napsugárzás és a Földről kiinduló hosszúhullámú hősugárzás egyen­súlya), és okozhatják-e a légkör lehűlését a levegő­ben lebegő porszemcsék, amelyeken megtörik a Nap sugárzása. A WHO és WMO vizsgálatai tehát olyan jelen­ségekre összpontosulnak, amelyek a legközvetleneb­bül érintik az emberiség jövőjét. Központi füstelszívók a nagyvárosokban? Hatvan kilométer hosz­­szúságú tehervonat lenne szükséges annak a 12­­ millió tonnányi pornak, koromnak, kéndioxidnak és szénmonoxidnak az el­szállításához, amely éven­te a Német Szövetségi Köztársaság területére le­­­­rakódik. Egyes helyeken már olyan mértéket ért el a levegő szennyezett­sége, hogy a legveszélye­­­­sebb egészségügyi követ­kezményekkel kell szá­molni — ezeket a riasz­tó adatokat nemrégiben hozta nyilvánosságra a szövetségi kormány egész­­­­ségügyi minisztériuma. Nemcsak az ipartelepek tevékenysége a bűnös eb­ben, hanem (42 száza­lékban) a robbanásszer­rűen bővülő, sokasodó autóáradat. Az autóára­dat napjainkban már évi 16 milliárd köbméter ki­pufogógázt fejleszt a Né­met Szövetségi Köztársa­ságban. A szabad terüle­teken, országutakon még eloszolhat ez a hatalmas gázmennyiség, a keskeny városi utcákban azonban nem, s így súlyos mér­gezések forrása lehet. A járdaszigeteken várakozó gyalogosok és közlekedési rendőrök már napjaink­ban is szabályos gázmér­gezést szenvedhetnek. A szövetségi kormány szak­emberei számos intézke­dést készítenek elő a le­vegőszennyezés megállí­tására. Egyebek között egy olyan elszívórendszer létesítését is fontolgatják a nagyvárosokban, amely­­lyel „művi úton” csök­kenthetnék a levegőszeny­­nyezettséget a csúcsfor­galmi órákban. A lika­­csos útburkolat alatt ha­talmas ventillátorokkal szívnák el és juttatnák a központi levegőtisztító be­rendezésbe a gépkocsi­folyamok füstgázait Ugyanezen a módon ten­nék ártalmatlanná a gu­miabroncsokról lekopta­tott veszélyes port is. A mérések szerint egyedül Münchenben évente 7000 tonna gumipor kerül a levegőbe NÉPSZAVA 12 1910. október 4 Fémek a napkohóban Több mint 3000 C-fokos hőmérséklet uralkodik an­nak a méhsejt szerkezetű parabolatükörnek a gyúj­tópontjában, amelyet az Üzbég Tudományos Aka­démia kutatói szerkesztet­tek legújabban a napsu­gárzás közvetlen haszno­sításának tanulmányozá­sára. A napkohót külön­leges olvasztási célokra, magas olvadáspontú fé­mek és kerámiák meg­munkálására, előállítására tervezik felhasználni. Óriás rakodó A Szovjetunió berd­­janszki útépítőgép gyárá­ban megkezdték egy új típusú rakodógép sorozat­­gyártását. A 3 tonna te­­herbírású gép homok, ka­vics, agyag és más dara­bos áruk gépi rakodására alkalmas. Ércbánya a tenger mélyén Szovjet tengerkutatók már évekkel ezelőtt külö­nös fémrögöket fényké­peztek le a tengerek mé­lyén. A tudományos ku­tatás azóta már részle­tesen felderítette, hogy az Atlanti- és a Csendes­óceán több térségében nagy kiterjedésű rögme­zők vannak, s az olykor burgonya nagyságú rö­gök a modern technika szempontjából „életfon­tosságú” anyagokat: 15 százalék mangánt, 15 szá­zalék vasat, 1—2 száza­lék nikkelt, krómot és re­zet tartalmaznak. Az ér­tékes rögök viszonylag egyszerűen kibányászha­tók a tenger mélyéről: hatalmas porszívóhoz ha­sonló szerkezettel „fel­szippanthatók” a hajók­ba. Ezen a módon egy négyzetkilométernyi ten­gerfenékről naponta 10 ezer tonna ércet is ter­melhetnének. A megfele­lő technika kifejlesztésé­vel a világ számos or­szágában kísérleteznek. A „felszippantó” berende­zés egyik működő mo­delljét az NSZK szep­tember végi ipari kiállí­tásán is bemutatták. A „VISZEK" Szövetkezet és a MANSFELD Kombinát (NDK) hegesztőgép­bemutatót rendez október 7—8—9-én a MŰSZERIPARI KISZÖV bemutatótermében (Budapest V., József nádor tér 9) Bemutatásra kerülnek a legkorszerűbb hegesztő áramforrások Érdeklődőket szívesen várja a „VISZEK” SZÖVETKEZET ­ Plazmakemence A Lengyel Népköztár­saság swierki magfizikai kutatóintézetének plaz­mafizikai laboratóriumá­ban üzembe helyezték az első plazmakemencét ki­tűnő minőségű fémötvö­zetek előállítására. A fé­meket 12—15 ezer fokos hőmérsékletű plazmasu­gárral olvasztják meg. Az eredeti konstrukciójú plazmakemencét mind bel-, mind külföldön sza­badalmaztatták. Sarkvidéki kotrógép A Moszkva melletti dmitrovi kotrógépgyárban elkészült a keményre fa­gyott talaj megmunkálá­sára szerkesztett, kitűnő manőverező képességű ve­derláncos kotrógép min­tapéldánya. A vezetőfül­két és a szélvédőket vil­lamos úton fűtik. Az óriásgépet villamos, to­­vábbé sűrített levegős in­dítóval szerelték fel. A motor teljesítménye 415 lóerő. Az óriásgép önsú­lya 32 tonna. Olaj műanyagtartályban Üvegszálas poliészter azoknak a tartályoknak az alapanyaga, amelyeket svéd technikusok készí­tettek legújabban olaj és más petrolkémiai termé­kek szállítására. Az 500 liter űrtartalmú hagyo­mányos acéltartályok ön­súlya 750 kg, a műanyag­tartályoké viszont csupán 320 kg. A műanyaghéj mindössze 5 milliméter vastag. Kenőolajat máris rendszeresen az új típusú műanyagtartályokban szállítanak. Hordozható törpe tv A csehszlovákiai Tesla­­gyár hordozható, teljesen tranzisztorizált tv-készü­­léket hozott forgalomba. Az MTP—1 típusjelzésű készülék képcsöve levele­zőlap nagyságú és tíz da­rab 1,5 V-os törpeelem áramával tíz órán át tart­ható üzemben. Ezenkívül a világítási hálózatra vagy a 12 V-os autóakkumu­látorokra is rákapcsolha­tó. A csatornaváltó foko­zat nélkül szabályozható. Az új törpe ív súlya áramforrás nélkül mind­össze 3,15 kilogramm. A baldonei óriás A Szovjetunió ez idő szerint legnagyobb fény­erejű optikai távcsöve ké­szült el a Lett Tudomá­nyos Akadémia megren­delésére a Német Demok­ratikus Köztársaság világ­hírű üzemében, a jénai Carl Zeiss Művekben. A baldonei csillag fizikai ob­szervatóriumban felállí­tott óriás távcső tükrének átmérője 120 centiméter. A Schmidt-rendszerű tük­rös távcsővel „láthatat­lan” égitesteket fényké­pezhetnek le 19-szeres na­gyításban, ezenkívül meg­figyelhetik a más távcsö­vekkel láthatatlan mes­terséges holdakat .& V _ A TUDOMÁNY MUMLYTITKAIBÓL FOGVÉDŐ NYOMELEMEK ÚJ MÓDSZER A LÁTHATÁRON A CUKORBETEGSÉG GYÓGYÍTÁSÁRA be? Erre mnapság még csak egyetlen út lehetséges: meg­felelő vírusköpenybe „bur­kolva” fecskendezhetnék be az inzulin DNS-kódját a sej­tekbe. Az ilyen beavatkozás részleteit természetesen még nagy pontossággal ki kell dolgozni. Nem tudni azon­ban, hogy ha az inzulinter­melést sikerülne is megindí­tani ezen a módon, nem sok, vagy túlságosan kevés inzu­lin jönne-e létre ezen a mó­don, hiszen a szabályozó mechanizmus működését egyelőre még nem ismerjük. Mindenesetre, ilyen beavat­kozással a cukorbetegség tartós gyógyulását lehetne elérni. AUVAL HASON FEKVE — EGÉSZSÉGESEBB A Münchner Medizinische Wochenschrift című orvosi szaklap egyik legújabb szá­ma érdekes cikket közöl az alvás testhelyzetével kapcso­latos legújabb kutatások eredményeiről. Az írás min­denekelőtt azt szögezi le, hogy egyetlen emlős sem al­szik a hátán fekve, mint az ember. Az alvás háton fekve nyilvánvalóan örökölt ma­gatartás, és mindenekelőtt a légzőszervekre előnytelen. Háton fekve ugyanis mély a belégzés, de csak felületes a kilégzés, ami kedvez külön­böző légzőszervi betegségek, közöttük a bronchitis és a tü­dőtágulás kialakulásának. Ha­son fekve viszont a hasi szer­vekre ható nyomás felfelé tolja el a rekeszizom kupo­á­­ját, nem tud ellapulni, mint a tüdőtágulás esetében. A be­légzés ugyan kevéssé mély, viszont a kilégzés a mellkas­ra ható nyomás következté­ben erőteljesebb. A hason fekvés így elősegíti a tüdő előnyösebb „szellőzését”, te­hát mint fiziológiai pihenő­állapot, nemcsak a betegek, hanem az egészséges embe­rek számára is előnyösebb. A kutatók szerint célszerű a kis­gyermekeket már születésük­től rászoktatni a hason fekve alvásra. Öröm a tenger felett bebizonyítani, hogy a „repü­lő csészealjak” a Földön kí­vüli repülőgépek lettek volna. A megfigyeléseknek az Ame­rikai Tudományos Akadémia javaslatára vetettek véget. OLAJRÖGÖK AZ ÓCEÁNOK VIZÉBEN Régóta tudjuk már, hogy azokon a területeken, ahol fluórban gazdag az ivóvíz, egészségesebb a gyermekek fogazata, ritkább betegség a fogszuvasodás. E megfigye­lés alapján a világ számos országában kísérleteznek az ivóvíz mesterséges fluórozá­­sával. Angol kutatók leg­­újabban megállapították, hogy nemcsak a fluornak van ilyen fogszuvasodás­­csökkentő hatása, hanem a molibdénnek is. Amerikai orvosok felfigyelve erre a megállapításra, széles körű elemzésbe kezdtek, és kide­rítették, hogy nemcsak a molibdén, hanem a bőr, lí­tium, stroncium és vaná­­dium nagy koncentrációi is Amerikai tudósok a pá­lyaháborgások alapján leg­újabban újra meghatározták a Plútó bolygó tömegét. Szá­mításaik szerint ez mintegy 8,18 Föld-tömegnek felel A genetika és a molekulá­ris biológia tudományainak nagyszerű új eredményei egész sor betegség alapjai­ban új gyógyítására csillant­ják fel — az egyelőre még távoli — lehetőséget. Miután sikerült kémcsőben előállí­tani egyes géneket, elméle­tileg megnyílt a lehetőség a géndefektusok művi kijaví­tására. Előbb-utóbb megpró­bálkozhatnak majd a cukor­­betegség ilyen gyógyításával is. Talán sikerül majd a cu­korbetegek szervezetéből hiányzó inzulin-enzim vi­­szonylag rövid DNS-sorát művi úton előállítani. Per­sze, még akkor is nyitva áll a kérdés, hogyan juttassák be a hasnyálmirigy sejtjei­Egy amerikai kutatóhajó a kaliforniai San Diego és Sa­­moa­ szigete között cirkálva, köbméterenként 0,0015 millio­mod grammnyi ólmot talált a nyílt óceán feletti levegő­ben. A Csendes-óceán levegő­jének ólomszennyezettsége nyilvánvalóan az amerikai VÉGE AZ UFO­: Az Egyesült Államokban 22 év után befejezték az UFO-k (nem azonosítható re­pülő objektumok) kutatását. Eddig 12 618 rejtélyes optikai jelenséget vizsgáltak meg, de egyetlen esetben sem sikerült Az óceánok és tengerek vize már jóval nagyobb mértékben szennyeződött olajjal, mint eddig feltételeztük — állítják a massachusettsi oceanográ­fiai intézet kutatói. Bizonyos területeken már 500 liternyi olaj is találgató egy négyzet­kilométernyi tengerfelszínen. Kutatóhajójuk, az „Atlantis 2.” 1969 májusa és júniusa között finom hálókat vonta­tott végig a tengerfelszínen Rodosz és az Azori-szigetek között. A hálóhúzásnak fő­ként az volt a célja, hogy olyan mélytengeri élőlényeket fogjanak ki, amelyek éjsza­kánként a tenger felszíni ré­tegeibe emelkednek, össze­sen 734 alkalommal vetették ki a hálót, és az esetek 75 százalékában kis fekete-bar­na, különböző alakú olajrögö­ket is találtak a hálóban. Az olajgolyócskák átmérője álta­mintegy 50 megaelektron­­voltnyi energiájú gammasu­garakat sugároz a Rák-köd­ben felfedezett pulzár francia és olasz tudósok legújabb kedvezően hatnak a fogak állapotára. A legújabb japán kísérletek már egyértelműen bizonyítják a molibdén fog­­romláscsökkentő hatását. Patkányokat tápláltak olyan táplálékkal, amely közis­merten fogszuvasodást okoz, de ebbe a táplálékba nagy koncentrációban molibdént és fluort kevertek. A molibdén is, a fluor is az ellenőrző ál­latcsoporthoz viszonyítva 11 —12 százalékra csökkentette a megbetegedések számát. A legmeglepőbb azonban, hogy abban az állatcsoportban, amely fluort is, molibdént is kapott a táplálékban, egyál­talán nem fordult elő fog­szuvasodás­ még. Minthogy a Plútó át­mérője az 1965-ös mérések szerint nem lehet több 6500 kilométernél, a Plútó sűrűsé­ge 1,4-szer nagyobb a Földé­nél. kontinens autóinak kipufogó­gázaitól származik. Az ameri­kai kontinens partvonalai felé közeledve, egyre erősödik az ólomszennyeződés, és San Die­­góban már eléri a köbméte­renkénti 2,5 milliomod gramm­nyi értéket. KUTATÁSNAK lában 1,2 milliméter volt, de 10 cm-es átmérőjűt is talál­tak. A legnagyobb olajszeny­­nyeződést a Messinai-szoros­­tól délkeletre, továbbá Líbia partjai előtt észlelték. A kü­lönböző keménységű olaj­­cseppek a vegyelemzés sze­rint nagyrészt kőolajból áll­nak, méghozzá a kőolaj leg­­mérgezőbb frakcióiból. Kelet­kezésükre egyelőre még nincs magyarázat. Meglepetésre az olajcseppecskék kis élőlénye­ket, főként rákokat és kagy­lókat tartalmaznak, ezenkívül baktériumhártya vonja be felszínüket. A rákok és kagy-. Jócskák fejlődését ugyan je­lentősen akadályozza az olaj, mégis minden jel arra vall, hogy részt vesznek az olaj biológiai lebontásában. A ku­tatás során ilyen olaj­rögöket találtak a kifogott halak gyomrában is, megfigyelései szerint. Eddig csak a rádióhullámok, a fény- és a röntgen hullámok tarto­mányában sikerült lüktetést, pulzálást megfigyelni. A PI­UTO TÖMEGE MAMMA,SUGARAK A PULZARBOL 21. sz. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES asztalosipari technikust. valamint K-162 autódaru-kezelőt különleges gépjárművezető­ jogosítvánnyal Jelentkezés a VÁLLALAT személyzeti osztályán Budapest V., Apáczai Csere János utca 7 Telefon: 189—040, 380—339

Next