Népszava, 1971. március (99. évfolyam, 51–76. sz.)

1971-03-02 / 51. szám

M sJl' H W m mf m V* Az önállóság a politikai munkában is érezteti hatását A következő napirendi pontban a szakszervezeti agitáció jelenlegi helyze­téről és feladatairól tár­gyalt az elnökség. Megál­lapította, hogy a szakszer­vezeti agitáció az elmúlt években a társadalom egé­szében és a szakszervezeti mozgalomban bekövetke­zett változások hatására erőteljesebb fejlődésnek indult. Az alapszervezetek fokozódó önállósága a po­litikai munkában is kezdi éreztetni hatását. A szakszervezeti mozga­lom azonban az elmúlt években végbement álta­lános fejlődéséhez képest korántsem használta ki azokat a lehetőségeket, amelyek az agi­tációs mun­ka szempontjából már ma is adottak. Ebből kiindul­va határozta meg az el­nökség a szakszervezetek agitációs tevékenységének további feladatait. Ezután a szakszervezeti politikai tömegoktatás helyzetéről és továbbfej­­lesztéséről tanácskozott az elnökség. Megállapította, hogy a szakszervezeti po­litikai tömegoktatás betöl­ti feladatát, és az 1970— 71-es oktatási évben is to­vább fejlődött. A foglalkozásokon mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban társadal­munk legfontosabb kérdé­seit tárgyalták meg. Mód nyílt az alapvető marxis­ta fogalmak magyarázatá­ra is. Tovább erősödött a tanfolyamok vitafórumjel­lege. A gazdaságirányítás elvi és gyakorlati kérdé­seivel kapcsolatban külö­nösen nagy érdeklődés, aktivitás mutatkozott. Az 1909—70-es oktatási évben 18108 tanfolyami csoport működött 399 611 részvevővel. A most folyó oktatási évben több mint 19 000 tanfolyam indult, kereken 440 000 hallgató­val. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy az oktatási rendszer színvonalának, hatásfokának növelése megkívánja tartalmi gaz­dagítását, témakörének bővítését, és részletesen meghatározza az oktató­munka színvonalának eme­lése érdekében szükséges további intézkedéseket. A SZOT elnöksége a to­vábbiakban az új lakás­ügyi rendeletek végrehaj­tásával kapcsolatos szak­­szervezeti feladatokkal és egyéb kérdésekkel foglal­kozott. Világ proletárjai, egyesüljetek !­­ A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1971. MÁRCIUS 2. KEDD A Az 1971. évi nkaverseny, a vállalati középtávú tervkészítés, a szakszervezeti választások, a politikai agitáció és oktatás a SZOT elnökségi ülésének napirendjén A SZOT elnöksége hei­­£ön ülést tartott. Első na­pirendi pontként az 1971. évi szocialista munkaver­seny fő tartalmi célkitű­zéseivel és a szakszerve­zeti­ szervek ezzel kapcso­latos feladataival foglal­kozott. Megállapította, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának 1971. január 15-i ülését köve­tően a vállalatoknál — el­sősorban a szocialista bri­gádok részéről — számos hasznos­­munkakezdemé­nyezés született. Ezek segítéséért és ki­bontakoztatásáért a SZOT elnöksége megfogalmazta ajánlásait a szocialis­ta munkaverseny-mozga­­loma idei alapvető tartal­mi célkitűzéseire. (Az el­nökség irányelveit holna­pi számunkban ismertet­jük.)* Az elnökség részletesen foglalkozott a munkaver­­seny szervezésében, a kezdeményezések támoga­Ezt követően jóváhagyó­lag tudomásul vette az el­nökség, hogy a középtávú tervezőmunkában közre­működő iparági, ágazati, szakmai, területi és válla­lati szakszervezeti szervek munkájának irányítása koordinálása és ellenőrzé­se érdekében operatív bi­zottság alakult a SZOT- ban, a Szaktanács közgaz­dasági titkárának vezeté­sével, az iparági szakszer­vezetek közgazdasági tit­kárainak és néhány nagy­­vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetőjének bevonásával. A szakszer­vezeti szerveknek elsősor­ban a bérpolitikát, az anyagi ösztönzést, a szo­ciális, kulturális és egész­ségügyi ellátást, a vállala­ti lakásépítést és a mun­kavédelmet tartalmazó in­tézkedések, középtávú tervelgondolások megha­tározását kell segíteniük. Az elnökség felhívja a szakszervezetek központi vezetőségének, elnökségé­nek, valamint a szakszer­vezetek megyei tanácsai­nak figyelmét arra, hogy segítsék és ellenőrizzék a vállalatok terv­ezőmunká­­ját. A SZOT elnöksége úgy véli, hogy a tervezés­ben való részvétel a leg­fontosabb feladatok egyi­ke. A középtávú terv mintegy öt esztendőre meghatározza a vállalati cselekvés fő vezérfonalát. Arra kell törekedni, hogy a vállalati kollektív szer­ződések és a középtávú tervek összhangban legye­nek. Ezzel kapcsolatosan a SZOT elnöksége a vállala­ti ötéves terv munkavé­delmi, szociális és egosz­tásában a különböző szin­tű szakszervezeti szervek­re háruló feladatokkal, hangsúlyozva: A szakszervezeti szervek az eddigieknél határozot­tabban képviselték a tár­sadalmi összérdekeket minden olyan esetben, amikor szemléletbeli hi­bából, a közösségi érdek­kel ellentétes gyakorlat­ból, a vezetés szűklátó­körűségéből, vagy éppen­ a törvényesség, az állampol­gári, illetve munkafegye­lem megsértéséből ere­dően akadályok merülnek fel az elhatározott felada­tok megvalósításában. A SZOT elnöksége ugyan­akkor felhívja a vállalati gazdasági vezetők és szak­­szervezeti szervek figyel­mét, hogy a munkaver­­­seny eredményességét az erkölcsi és anyagi ösztön­zés egységes és összehan­golt alkalmazásával is alapozzák meg. Légügyi fejezetei elkészí­tésének határidejét — a kollektív szerződések vég­ső megkötési határidejé­vel összhangban — 1971. június elsejében határoz­ta meg. AZ elnökség kéri a szak­­sz­ervezeti elnökségeket, szorgalmazzák, hogy az ágazati miniszterek, illet­ve a felügyeleti hatóságok , mielőbb eleget tegyenek a kormányzati szervektől kapott kötelezettségüknek, adjanak megfelelő eligazí­tást, útmutatást a vállala­ti gazdasági vezetőknek ahhoz, hogy reális közép­távú terveket készíthesse­nek. Megfelelő informá­cióval segítsék, ellenőriz­zék és értékeljék a válla­latok középtávú tervező­­munkáját. A következő napirendi pontban jelentést vitatott meg és fogadott el az el­nökség a szakszervezeti alapszervi választások ta­pasztalatairól. A választásoknak a tag­ság nagy tömegeit meg­mozgató eseményei lezaj­lottak. Az­ elnökség meg­állapította, hogy a válasz­tásokat kiegyensúlyozott, jó politikai légkör, jó előké­szítés és szervezés, a szak­­szervezeti demokrácia erő­södése, a tagság nagy ak­tivitása és érdeklődése jel­lemzi. A korábbi választá­sokhoz képest minden vo­natkozásban jelentős fej­lődés tapasztalható. A választások tapaszta­latai bizonyítják, hogy a szakszervezeti mozgalom társadalmi súlya, tekinté­lye az egész közvélemény­ben jelentősen megnőtt. Eyék sokoldalúan politi­záló fórumok voltak, me­lyet a szakszervezeti de­mokrácia széles körű ér­vényesülése, a tagság po­litikai érettségének fejlő­dése jellemzett. Részletesen elemezte az elnökség a választások szervezési és kádermun­kájának tapasztalatait. Külön kiemelte a jelölő­bizottságok eredményes tevékenységét. E bizottsá­gok tagjainak döntő több­sége közti­sztelésben álló, jó felkészültségű ember, akik munkájukat nagy fe­lelősséggel végezték. Szé­les körű beszélgetés foly­tattak a szervezett dolgo­zók között, és annak alap­ján alakították ki javas­lataikat. A szakszervezeti munka iránti érdeklődésre jel­lemző, hogy a tagság rész­vétele a különböző szintű választásokon 80—90 szá­zalékos volt, és a részve­vők 5—22 százaléka fej­tette ki véleményét hoz­zászólásában. Az elnökség részletesen foglalkozott a taggyűlése­ken és küldöttértekezlete­ken elhangzott legáltalá­nosabb munkahelyi és or­­­­szágos problémákkal, majd a tapasztalatokat össze­foglalva, megállapította: Az alapszervi választá­sok eredményesen zajlot­tak le. A szervezeti, dolgo­zók aktív részvételével ér­tékelték a végzett munkát, alakították ki a következő évek feladatait. A megvá­lasztott vezető szervek él­vezik a dolgozók bizalmát és támogatását. A válasz­tási időszakban végzett munka megszilárdította a szervezeteket, és jó felté­teleket teremtett az alap­szervezeti munka tovább­fejlesztéséhez. A szakszervezeti vezető testületeknek minden szin­ten alaposan és elemzően fel kell dolgozni a válasz­tásokon elhangzott észre­vételeket, javaslatokat, vi­tatott vagy rendezést kí­vánó kérdéseket, és a so­ron következő megyei kül­döttértekezleteken, kong­resszusokon és a szakszer­vezetek XXII. kongresz­­szusán történjen azokra reagálás és ezt követően intézkedés. Gondoskodni kell arról — minden szinten —, hogy a felszólalók választ kap­janak, ahol ez lehetséges. ■ szemért-"SstromTS"' Június 1-ig készülnek el az új kollektív szerződések Jó feltételek az alapszervezeti munka továbbfejlesztéséhez A választott szakszerve­zeti vezető testületek munkáját, fejlődését, sok­irányú erőfeszítéseit látja, érzékeli a tagság, és el is ismeri. Ezt a választási eseményeken sokféle mó­don kifejezésre juttatta. A tagság mindinkább igé­nyes a testületek és az egyes tisztségviselők mun­kájának tartalmával és f­ódszereivel szemben is. A hozzászólások­, a párt iránti, bizalom, a tár­sadalmi és gazdasági éle­tünkben, egy-egy munka­helyen elért eredmények elismerése, de emellett a további intézkedések irán­ti fokozott várakozás és igény jellemezte. A viták­ban részt vevők őszintén, mértéktartóan, általában jogos, reális megvalósítás­ra váró problémákat tet­tek szóvá. A választást rendezve- Budapestre érkezett Jakubovszkij marsall Budapestre érkezett I. J. Jakubovszkij, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnoka és Sz. M. Eremenko hadseregtábor­nok, az Egyesített Fegyve­res Erők törzsének főnö­ke. A vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter és­ a minisztérium más vezetői fogadták. A repülőtéri fo­gadásnál jelen volt I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés Egyesí­tett Fegyveres Erői főpa­rancsnokának magyaror­szági képviselője és B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen Magyarorszá­gon tartózkodó szovjet hadsereg csapatainak pa­rancsnoka (MTI) OLDAL Csorna a városok közé iratkozik.............. 3 Több örömöt, kevesebb gondot................. 3 Lottó tárgynyeremény-sorsolás gyorslistája 4 Budapesten ma kezdik az új lakásigénylő lapok árusítását. ... 8 A Szovjetunió a kozel-keleti politikai rendezéséért száll síkra A szovjet kormány nyilatkozata A szovjet kormány nyi­latkozatot adott ki a kö­zel-keleti helyzetről. A nyilatkozat bevezetőben megállapítja: Az arab or­szágok ellen elkövetett izraeli agresszió követ­kezményeinek felszámolá­sa, a közel-keleti konf­liktus politikai rendezése továbbra is az egyik leg­fontosabb és leghalaszt­hatatlanabb nemzetközi probléma azok között a kérdések között, amelyek­től az általános nemzet­közi helyzet függ. Az utóbbi időkben újabb erőfeszítések történtek a közel-keleti politikai ren­dezés érdekében. Mos­t azonban a helyzet újból bonyolódik és a politikai rendezés ügyében vissza­esés fenyeget. Az izraeli kormánykörök szemláto­mást erre törekszenek. Ez év február 21-én az izraeli kormány hivata­los nyilatkozatot adott ki, amely szerint nem haj­landó kivonni az izraeli csapatokat az arab álla­mok, köztük az Egyesült Arab Köztársaság meg­szállt területeiről és Iz­rael „nem tér vissza az 1907. június 4-én fennállt fegyverszüneti vonalra”. Az izraeli szélsőségesek sohasem titkolták hódító terveiket, valamint az 1967-es agresszió eredmé­nyeként megszállt arab területek megtartására irányuló törekvésüket. Mégis azok a körülmé­nyek, amelyek között az izraeli kormány szóban forgó nyilatkozatát tette, különös értelmet és jelen­tőséget kölcsönöznek e nyilatkozatnak. Az utóbbi hetekben (Folytatás az 5. oldalon) A szakszervezetek felhívására Hárommillió dolgozó egynapos sztrájkja Angliában Sugár András, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn a legnagyobb vasasszakszervezet, az AEU, valamint a kazán­­kovácsok és a fémlemez­ipari dolgozók szakszer­vezete egynapos általános sztrájkot hirdetett tilta­­kozásul a Heath-kormány szakszer­vezet ellenes tör­vényjavaslata ellen. Előzetes becslések há­rommillió dolgozó rész­vételével számoltak. Mivel az AEU tagjai között vannak a csaknem minden iparágban fog­lalkoztatott karbantartó lakatosok, gépészek és szerelők is, az sztrájk az említett szakszervezetek tagságánál jóval több munkásra terjedt ki, így például nem lehetett be­indítani a lapnyomdák gépeit és Anglia újságok nélkül maradt. Egyetlen központi napilap sem je­lent meg. Megállt a munka sok autógyárban, gépipari üzemben, repülőgép- -és hajógyárban is, sőt né­hány villamoserőmű tur­binái sem működtek Több városban, így Lon­donban is nyilvános nagygyűléseket és felvo­nulásokat jelentettek be, „vesszen a törvényjavas­lat” jelszóval. A sztrájk elsősorban a közép-angliai iparvidé­kén éreztette hatását, ahol az Austin, Morris, Triumph Jaguar Rover, Chrysler autógyárakban, a gépipari üzemek tucatjai­ban szünetelt a munka. A vasasszakszervezet már­cius közepén megismétli az egynapos sztrájkot. Viharral, hóval érkezett a március Februárban nem panasz­kodhattunk: a meteoroló­giai mérleg rendkívül kedvező volt, átlagosan 2,4 fokkal volt magasabb a hőmérséklet, mint a sok évi átlag. A március vi­szont viharral, havazással „köszöntött” be. , Vasárnap és hétfő dél­előtt az ország nagy részé­ben havazott. Nem is any­­nyira a hó, mint az éjsza­kai fagy miatt voltak ne­hézségek a közlekedésben, sok út „korcsolyapályává” változott. A KPM már a pénteki prognózis alapján készenlétet rendelt el a közúti igazgatóságoknál, és vasárnap több mint 400 géppel és teherautóval láttak hozzá a hóeltakarí­­táshoz, illetve az utak szó­rásához. A főútvonalakon nem­ képződtek hóakadá­lyok, Fejér és Veszprém megyében viszont 14 mel­­lékúton szinte percek alatt 1—1,5 méteres hógátakat épített a szél. Hétfő dél­ben már jelentették, hogy a mellékútvonalakat is felszabadították. A Volán autóbuszai mindenütt köz­lekedtek, igaz, a legtöbb járat 5—20 perces késés­sel. A fővárosban a Köztisz­tasági Hivatal elsősorban a síkosság megszüntetésé­re használta járműpark­ját. Gyors munkájuknak köszönhető: a BKV jára­tai csaknem minden útvo­nalon közlekedtek. A 2-es, a 21-es és az 53-as autó­busz útvonalán voltak za­varok, de ezeket is elhárí­tották hétfő délelőttre. A szél befújta a havat a transzformátorházakba, s emiatt a fővárosban, vala­mint vidéken is sok he­lyütt r­övidebb-hosszabb ideig szünetelt az áram­szolgáltatás. Szombat óta Európa­­szerte erősen süllyed a hő­mérséklet, s sok­ helyen n­agy havazások vannak. Hollandiában a csatornák ismét befagytak az ország északi részében. Az NSZK- ban a hétfőre virradó éj­szakán mínusz 15 fokot mértek. Az NDK-ban ugyancsak erős a hideg és nagy kiterjedésű havazá­sok vannak. Ausztriában hóviharok söpörtek végig az országon. Bécsben hét­fő reggel mínusz 10 fokot mértek, a hóréteg vastag­sága 25 centiméter. Az olasz Alpokban sarkvidé­ki hideg uralkodik és Ca­­labriában soha nem látott mennyiségű hó esett. Spa­nyolországban ezzel szem­ben tavaszias az időjárás. Portugáliában a sok év, átlagnál melegebb az idő. Lisszabonban hétfőn, ra­­­­gyogó napsütés mellett 28­­ fokot mértek. Itt van újra a tél (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele)

Next