Népszava, 1971. március (99. évfolyam, 51–76. sz.)

1971-03-02 / 51. szám

2 KÖZÉLET Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban üdvö­zölte I'.rm Van Dongot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszter­­elnökét 65. születésnapja alkalmából. Fiak Jenő, a Miniszter­­tan Iss elnöke bemutatko­zó látogatáson fogadta Alfredo Cipriano Pons Benitezt, az Argentin Köztársaság új budapesti nagykövetét. Ülést tartott hétfőn a Hazafias Népfront orszá­gos elnöksége. Kállai Gyula elnök vezette a ta­nácskozást, amelyen Ben­­csik István főtitkár beszá­molt az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok általános választásának előkészületeiről és a nép­frontmozgalom tevékeny­ségéről. Kijelölték az or­szágos választási elnökség tagjait, akiknek funkció­ját az Elnöki Tanács erő­síti meg. Péter János külügymi­niszter búcsúlátogatáson fogadta Le Huu Vant, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivőjét, aki a közeljövőben végleg elutazik hazánkból. Péter János­ külügymi­niszter hétfőn búcsúláto­­gatáson fogadta Ludovico Barattieri di San Pietrót, az Olasz Köztársaság nagykövetét, aki a közel­jövőben végleg elutazik Budapestről. Willy Meurer alezredes, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja — az NDK nemzeti néphadsere­ge megalakulásának 15. évfordulója alkalmából — hétfő este fogadást adott a nagykövetségen. Megje­lent a fogadáson Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, Bor­­bándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Gyenes András külügyminiszter­helyettes, Papp Árpád, a munkásőrség országos pa­rancsnoka, továbbá politi­kai és társadalmi életünk számos más, ismert sze­mélyisége. Dr. Herbert Plaschke nagykövettel az élen részt vettek az NDK nagykövetségének diplo­matái, továbbá L V. Tuta­­rinov vezérezredes, a Var­sói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői parancs­nokságának magyaror­szági képviselője, vala­mint B. P. Ivanov vezér­­ezredes vezetésével az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet csapatok parancsnokságának magas rangú képviselői. Intézkedések a széntermelés fokozásának feltételről A Minisztertanács leg­utóbbi ülésén foglalkozott a szénbányászat helyzeté­vel. Ezzel kapcsolatban a Nehézipari Minisztérium­ban a következő tájékoz­tatást adták: Az elmúlt években a népgazdaság energiaigé­nyei lényegesen megha­ladták az előre jelzett mennyiséget, s a többlet­­igények kielégítésében az utóbbi három évben nagy feladatok hárultak a szén­­bányászatra. Nagymérték­ben a szénbányászok helytállásának köszönhe­tő, hogy az energiaigénye­ket­ maradéktalanul kielé­gíthették. A szénbányá­szok 1909 második félévé­től kezdve szabadnapjaik egy részét is feláldozták. A jelenlegi helyzet meg­követelte­ a szénbányászat problémáinak sürgős meg­oldását. Azért hozott most a kormány határozatot a helyzet felülvizsgálatára és a szükséges intézkedé­sekre Az intézkedések kétirányúak. Egy részük a meglevő kapacitások jobb kihasználásának fel­tételeit kívánja biztosíta­ni. Ennek megfelelően to­vább kell folytatni a szén­bányászat gépesítését, mo­dernizálását, elsősorban korszerű szovjet bányagé­pek beszerzésével. Emel­lett meg kell fékezni az évek óta tartó létszám­­áramlást, biztosítani kell a munkásállomány fiata­lítását A határozat lehe­tőséget teremt a szüksé­ges jövedelemszint kiala­kítására, és célul tűzi a bányászok lakásellátásá­­nak javítását is. A kormány határo­zatában külön hangsúlyt kap a jó minőségű szenet termelő, tatabányai, doro­gi és oroszlányi szénme­dencék új bányatelepítési lehetőségeinek vizsgálata, az e területeken levő bá­nyák szenei iránt a legna­gyobb az igény. •A kormányhatározat in­tézkedései biztosítják, hogy a szénellátásban a közeljövőben se legyenek zavarok. Az energiaellá­tás hosszabb távú felada­tait tekintve azonban to­vábbi intézkedések vál­nak szükségessé. Az utóbbi években sok ezer dolgozó — főleg fia­tal — hagyta el a szénbá­nyákat. Közrejátszott eb­ben az, hogy a dolgozók a szénbányászat perspek­tíváit tévesen ítélték meg, és az országos munkaerő­­helyzet is más területek­re vonzotta a bányászo­kat. Az eltávozók közül sokan hivatkoztak a bá­nyamunka nehézségeire, és arra, hogy máshol is megközelítően elérhetik régi keresetüket. Az in­tézkedések ezen a helyze­ten is igyekeznek változ­tatni. A szünnapokon vég­zett túlmunka következ­tében, a jelentős többlet­­termeléssel párhuzamosan tavaly emelkedtek a bé­rek, az átlagkeresetek. Mivel a termelési felada­tok 1971-ben sem kiseb­bek, a kormány lehetősé­get nyújt arra, hogy a teljesítmények tartása esetén a bányászok jöve­delmének szintje ne csök­kenjen, akkor sem, ha a szabadnapokon nem dol­goznak, vagy kevesebb a túlóra. Ezenkívül lehető­ség van a többlettermelés ösztönzésére, a szénfel­használók igényeinek ki­elégítésétől függően a szénbányászok, elsősorban a föld alatti dolgozók ke­resete tovább növekedhet. Mindezzel mód nyílik ar­ra, hogy a vállalatok meg­alapozott műszaki, szerve­zési intézkedésekkel csök­kenthessék az üzemszü­neti napokon a műszakok számát, anélkül, hogy a dolgozók keresete a tava­lyihoz mérten csökkenne. Külön rendezték a föld alatti dolgozók­ pótszabad­ságát. A múlt év decem­berében erről hozott kor­mányintézkedés érinti a szénbányászatban foglal­koztatott valamennyi föld alatti dolgozót. A termelő dolgozók évi összes sza­badsága elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké pedig a 30 napot. A kormány bérintézke­dései csak lehetőséget je­lentenek, a realizálás fel­tételeit a szénbányászat­nak jobb vállalati ered­mények elérésével kell megteremtenie. (MTI) Rendelet a vezetők nyereségprémiumáról A Magyar­ Közlöny március 1-i száma rende­ltet közöl, amelyben a munkaügyi miniszter mó­­dosítja a magasabb vezet­őállásúak nyereségpré­­miumával kapcsolatos gyes korábbi rendelke­­éseket. A rendelet legfontosabb is vonása, hogy az eddi­­gnél jobban ösztönöz a hosszabb távú fejlesztési eladatok megoldására. A­elügyeleti miniszter a jo­bban kirendelheti, hogy ormá­iyszinten elhatáro­­ott vagy ehhez kapcso­ló feladatokat végző állalatoknál a magasabb ezetőállásúak nyereség­­prémiumának egy részét - maximálisan 35 száza­lkét­t, évente vissza­­artsák. A távlati felada­­tk értékelhető szakaszn­ak lezárása után, annak eljesítésétől függően dönt miniszter arról, hogy a liszatartott nyereségpré­­miumot változatlanul úgy csökkentett összeg­en fizessék-e ki, esetleg er kerül-e annak megvv­­ására. Kiemelkedő ered­mények esetén a nyere­­égprémiumon felül a bér­­költség terhére külön ju­­slom is fizethető, ez zonban nem számít bele bérszínvonalba, vagyis em kell utána bérfejlesz­­ési adót fizetni A rendelet egyben az eddigieknél nagyobb mér­tékben differenciálja a nyereségprémiumok mér­,­lékét. Azoknál a vállala­toknál, ahol az összegek egy részét visszatartják, emelkedhet a nyereség­­prémium kiszámításé­n­ak kulcsszáma. Jó munka, a távlati feladatok sikeres teljesítése esetén 25 szá­zalékkal nagyobb lehet a nyereségprémium, mint a korábbi kulcsszámok alapján. A „C” és ennél alacsonyabb kategóriájú vállalatoknál a kiszámítá­si kulcs 25 százalékkal — az eddigi kettőről másfél százalékra — csökken. A rendelkezéseket 1971. január 1-től kell alkal­mazni. Az 1970. évi f-1­ adatok teljesítésért járó nyereségprémium elszá­molására és kifizetésére még a korábbi szabályok érvényesek. (MTI) A­hhoz, hogy egy nép OLVASÓVÁ VÁLJON, elsősorban könyvekre van szükség. A múlt évben tartott országos népműve­lési konferencia vitaanya­gában olvashattuk, hogy ,,az utolsó öt évben a la­kosság évente mintegy 20 millió kötet könyvet vá­sárolt, és 58 millió köte­tet kölcsönzött a könyv­tárakból”. De az említett vitaanyagban olvashattuk azt is, hogy „mindemel­lett a családok fele egy­általán nem vásárol köny­vet, és a felnőtt lakosság­ból mintegy 3 millió egy­általán nem olvas, na­gyobb részük munkás és paraszt.”. Ehhez kapcsolódik Ba­ranyai Tibornak, a SZOT kulturális és ágit. prop. osztálya vezetőjének a decemberi országos könyv­tárügyi konferencián el­hangzott beszéde is. „A szakszervezeti könyv­táraknak az utóbbi tíz évben széles, egységes hálózata épült ki, a több mint négyezer szakszerve­­­zeti könyvtár hat-hét mil-l­lió kötet könyvvel, ■ hiva­tásos és társadalmi könyv­tárosok hadseregével se­gíti a munkástömegek kulturális felemelkedését. Az ő munkájuknak kö­szönhető, hogy ma már a dolgozók huszonkét száza­léka a könyvtárak rend­szeres olvasója — mond­ta a többi között Bara­nyai Tibor. Majd így foly­tatta: „Mégis, feladatain­kat figyelembe véve, e té­ren rengeteg a tenniva­lónk. Fel kell figyelnünk arra, hogy a munkásosz­tály erőteljesen növekszik, hogy ma már a kereső la­kosság több mint 33 szá­zaléka munkás. A mun­kásosztály a vezető osz­tály, amelynek kulturális arculata, kulturális szín­vonalának helyzete nagy befolyással van az egész társadalomra, annak egyes osztályaira és rétegeire is.” Mindebből az követke­zik, hogy a lehetőség meg­teremtése önmagában még kevés. Nem elég csak el­juttatni a megfelelő meny­­nyiségű könyvet az or­szág minden kis és nagy településére, a boltokba és a könyvtárakba. El is kell olvastatni azokat. Az olvasásra nevelés a leg­fontosabb feladat. Külö­nösen azoknál, akik nem írottan­ — nem hozhatták — magukkal a gyerekkor­ból az olvasás igényét. Aki eddig olvasott, ezután is megteszi azt. A még nem olvasókat kell meg­nyerni a könyv szeretőjé­nek. Ezért indult több mint két évvel ezelőtt az ,,Olvasó népért” mozga­lom is, amelyet kezdettől fogva támogattak, a szak­­szervezetek. Az olvasásra, az írott szó szeretetére nevűsésben kulcsszerepük van a könyvtárosoknak. Elsősor­ban nekik kell megismer­tetniük, megkedveltetniük a még nem olvasókkal a könyveket, s csak utána várhatjuk azt, hogy ezek az emberek vásárolni, gyűjteni is fogják az egyes köteteket. E­LSŐ FELTÉTEL TE­HÁT : legyenek jó könyvtárak. Ismét az országos nép­művelési konferencia vi­taanyagából idézek: „Rosz­­szak a közművelődé­si könyvtárak működési feltételei. Túlnyomó több­ségüknek alkalmatlan az elhelyezése. A falusi és az üzemi könyvtárak zömé­ben a könyvtárosi feladat­kört társadalmi munkás, illetve miinimális tiszte­­letdíjért dolgozó kisegítő könyvtáros látja el.” Eh­hez tartozik még, hogy a fővárosban sincsenek min­denütt megfelelő köz­könyvtárak. A .,Száz falu — száz könyvtár’,’ címen indított mozgalom vidé­ken sokat segít a helyze­ten, éppen ezért dicséren­dő. Nem elég azonban az sem, ha áll a könyvtár­­épület, a polcokon ott van­nak a könyvek, és vala­ki naponta néhány órán keresztül automatikusan kiadja a kért köteteket, illetve visszaveszi a kinn­­levőket. Az embereket oda kell szöktetni a könyvtárba, s ha már ol­vasókká váltak, meg is kell tartani őket. Egysze­rű, magától értetődő dol­gokra!" van szó, sok he­lyen, sajnos, mégsem is­merik fel a jelentőségü­ket, illetve nem törődnek velük. Ilyen dolog például­, ha azt akarjuk, hogy valaki felöltözzön és eljöjjön ott­honról, a kényelmes, me­leg lakásból — a téli idő­szakra gondolok, amikor legtöbb idő jutna az ol­vasásra —, akkor minde­nekelőtt meleg könyvtár­­helyiséggel kell fogad­nunk S ha már eljött, ahogy az első alkalommal odalátogatókra mondani szoktuk, „benézett”, ak­kor kényelmes bútorokról is gondoskodni kell, hogy szívesen tartózkodjon a könyvtárban, válogasson, lapozgasson. Ha azt akar­juk, hogy máskor is jöj­jön, akkor arra kell töre­kedni, hogy mindig talál­jon a polcokon őt érdek­lő könyveket, folyóirato­kat. Elég a könyveknek egy­két szekrény is — vallják egy-egy község vagy üzem gazdasági vezetői. Na­gyon hely­ben állásfogla­lás ez. Éppen ilyen káros, az egyre fokozódó köve­telmények és igények fi­gyelmen kívül hagyásából fakad, hogy egyes taná­csok az utóbbi években a korábbinál is kevesebb pénzt szavaztak meg a hozzájuk tartozó könyv­tárak állományának gya­rapítására. Igaz, nem mu­tatható ki közvetlenül, mit jelent az ilyen befek­tetés, de ha egy ország lakóinak műveltségi szint­je növekszik, az hosszabb időszakban már a gazda­sági eredmények fokozó­dásával mérhető.­­ MÁSODIK FELTÉTEL :­­­ legyenek szakképzett könyvtárosok. Egy mon­dattal már említettem, hogy nem elég csak kiad­ni a könyvet. A jó könyv­táros egy kicsit tanár, egy kicsit irodalmár, egy ki­csit pszichológus. Minde­nekelőtt ismernie kell — legalábbis nagyjából — a könyveket, az írókat. Ugyancsak ismernie kell az olvasóit, műveltségi szintjüket, érdeklődési körüket, korábbi olvasmá­nyaikat. Ha ezekkel a könyvtáros tisztában van, hamarabb és könnyebben tud, érdeklődést felkeltő és személy szerint hasz­nos könyveket ajánlani. A könyvtárban zajlanak le ma már egyes rendezvé­­nyek is, mint például az író-olvasó találkozók, az irodalmi estek, a mese­délutánok. Ezek szervezé­se, esetleges kamarakiállí­tások rendezése is a könyvtárosokra hárul A könyvtárosok munká­jának segítése fontos so­ron levő feladat. A könyv­tárosi munka olyan sok­rétűvé vált, hogy­ nem túl­zás azt állítani, rövidesen a legkisebb faluban, ölem­ben is szakképzett könyv­tárosra lesz szükség A RENDSZERESEN OL­VASÓK számának nö­velése, az olvasásra neve­lés egy országban nem kampányfeladat, hanem folyamatos tevékenység. Természetesen hosszabb időszakra lesz szükség ah­hoz, hogy az olvasók és nem olvasók jelenlegi ará­nyát még kedvezőbbé, el­­fogadhatóbbá tegyük. Azért kell mindent meg­tenni az olvasóvá nevelés érdekében, hogy ezt a fo­lyamatot meggyorsítsuk. Nem elégedhetünk meg részeredményekkel, ha azt akarjuk, hogy a szó szo­ros értelmében az egész nép, minden egyes ember olvasóvá váljon. Mátyás István Az olvasásra nevelés Felmentés - kinevezés A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Lugossy Jenőt — érdemei elismerése mellett, mivel más fontos munkakörben nevezik ki — március 1-i hatállyal művelődésügyi miniszter-helyettesi meg­bízatása alól felmentette. A Népköztársaság El­nöki Tanácsa felmentette Dragon Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagy­követet hazánk Buenos Aires-i nagykövetségének vezetésére kapott megbí­zatása alól. Az Elnöki Ta­nács Mátyás László rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet bízta meg a Buenos Aires-i nagykö­vetség vezetésével (MTI) NÉPSZAVA A televízió előtt A JÉG HATAN IS... ? Eljött a jeges — nem O'Neill újonnan bemuta­tott drámájában, a Víg­színházban, hanem a kép­ernyőn. Mármint a „je­ges” műsorhét, a műkor­csolyázó VB közvetítései­nek hete. Szép látvány a műkor­csolyázás, művészi, eszté­tikai élvezetet is szerez erőt sugárzóan könnyed és kecses dupla Axeljei­­vel, libelléivel, piruettjei­vel, pompás lendületével. Nagyon szép , de azért nem jó egy egész heti tv­­műsorszerkezetet a jégre építeni, mert könnyen „el­csúszik”. , Elcsúszott most is, „be­fagyott” sok másfajta, ér­dekes, kellemes, szórakoz­tató esti tv-program. A múlt héten — ha jól szá­moljuk — összesen csak­nem egy teljes műsorna­pot töltöttünk a jégen, a televízió jóvoltából. Ezzel szemben nem kaptunk színházi közvetítést, a műsorban szereplő egyet­len tv-játék bemutatását elhalasztották és a játék­­filmprogram is nagyon szűkös volt. A műsorszerkesztés ez­úttal részben „a jég há­tán”, részben a sorozatok­ból élt. A folytatásos fil­mek (Forsyte Saga, Twist Olivér, Daktari, Bors, In­dia) mellett tucatnyi is­meretterjesztő és vitamű­sor adását láthattuk, nem is a legszerencsésebb el­osztásban. Szerdán például két ösz­­szetett, magazinjellegű műsor (a Radar és a Pa­rabola) került közvetlenül egymás mellé, csütörtökön pedig két ifjúsági témájú vitaműsort is sugároztak. A pénteki nap a publi­cisztika jegyében zajlott le. A t­echnikusképzés mai gondjai, a Kompozíció 71 képzőművészeti híradó, a társadalomtudományi so­rozat vitája, dr. Lubomir Strougal sajtónyilatkozata — külön-külön érdekes és figyelemre méltó, egy több órás tömbben azonban fá­rasztó. S éppen ezen a na­pon maradt ki a meghir­detett tv-játék. MÉG EGYSZER JUDY­­RÓL. Isten bizony, nem a strucctojások miatt ve­szem a tollamra a Dak­tari bájos és népszerű ma­jomhölgyének nevét. Judy igazán bámulatosan kotlott az óriás tojásokon Clarence-szel, a bamba oroszlánnal együtt, sőt, még arra is figyelmeztet­te tudós kollégáját, Jack­et, hogy gyengül a strucc­­fiókák szívhangja Jud.r­­ról azért kell újra írnom, mert múlt heti kritikám kapcsán többen szóvá tet­ték: végre van egy jó kis szórakozás a tv-ben, miért kell csipkedni a Daktori sorozatot? Szórakozásnak valóban megteszi, csipkedni pedig azért kell,­ hogy senki se vegye komolyan. A meg­­kritizált kritika azt kifo­gásolta, hogy a filmsoro­zat emberi tulajdonságok­kal ruházza fel Judy maj­mot, és a hamis vadon­­romantikát a Daktori „ál­latlélektani kutatóállomá­­sának” cégérével hitelesí­ti. Márpedig itt­ szó sincs tudományról. Ügyesen rendezett, látványos vad­­állatrévüt produkál a film, remekül idomított állatszereplőkkel. A mutatványt bújtatják tudományos köntösbe. Fordítva sokkal, jobb, ha a tudomány ölt színes, tetszetős köntöst, szóra­koztató formát. Erre is volt példa a múlt heti műsorban. SZABÁLYTALAN NYELVTANÓRA. Telje­sen szabálytalan, rendha­gyó műsor dr. Grétsy Lászlóé. Nevezzük nyelv­művelő show-nak —*■ show­­ból ért az ember. Derűs csevegés közben sok érde­kességet tudtunk meg anyanyelvünk múltjáról, jelenéről, fejlődéséről, vadhajtásairól. Rajzfil­men elevenedtek meg a délibábos nyelvészkedők kabaréba illő „felfedezé­sei”, hallottuk Babits szel­lemes humoreszkjét, és kilencszáz év távolából megszólalt a Halotti be­széd ódon zengésű szöve­ge Jancsó Adrienne re­­mesi tolmácsolásában. S nyomban utána Karinthy Frigyes színpadi tréfája, a dramatizált Halotti be­széd. őseink sámánhitének tárgyi emlékei, jeles írók játékos „nyelvöltögetései”, szófejtés, balett, grafika, tudományos kutatás, zene, tréfa és költői hitvallás került egymás mellé eb­ben az ötletes, talált kissé zsúfoltan gazdag műsor­ban. Nem lenne-e jobb, ha a „szabálytalan nyelv­tanóra” ,szabályosabb idő­közökben, gyakrabban je­lentkezne, körülhatárol­tabb témakörökkel? Mindenesetre ismét be­bizonyosodott, hogy a tu­domány méltóságán nem ért csorbát a szórakozta­tás szándéka. Grétsy Lász­ló nyelvész egyike azok­nak a tudósoknak, előadó­egyéniségeknek, akik a televíziós ismeretterjesz­tés sajátos, vonzó for­máinak kialakításán mun­kálkodnak. Kevesen van­nak­, sok figyelmet és si­kert érdemelnek. Vajk Vera 1971. március 1 SMŰSOROK : Operaház: A rózsalovag (Székely M. b. 4- ea., 7). — Erkel Színház: Bánk bán (Oláh b. 7. ca., 7). — Nemzeti Színház: Ivanov (7). — Kato­na József Színház: Alszent­ek összeesküvése (7). — Márta­n Színház: Sosem lehet tudni (7). — Mariach Kamara Szín­ház: Eszményi gyilkos (7). Vígszínház: Hotel Plaza (K. b. 3. ea., 7). — Pesti Színház: Az­ öreg (7). — Föv. Operett­­színház: Mit vesztett­ el, kis­asszony? (K. b. 3. ea., 7). — József Attila Színház: A nagy hazugság (K. b. 4. ea., 7). — Vidám Színpad: Fő a csoma­golás! (fél 8). — Thália Szín­ház: A holdbéli csónakos (7)* Irodalmi Színpad: Woyzeck, l.Bence és Léna (Vöröskereszt b. 4. ca., fél 8). — Bartók Gyermekszínház: Rab ember fiai (rtv. 3). — Kamara Va­rieté: Hraxi-show (6 és fél 9). Zeneakadémia: Bächer Mi­hály Beethoven-estje (Bächer Mihály két hangversenye 1.* fél 8). KOSSUTH RADIO 8.20: Népi zene. 9: Harsan a kürtszó! 9.35: Bach­ d­rilóU csembalóverseny. 10: H. Idol. 10.05: Miért szép? 10.25: Ros­sini : A­­ házassági szerződés (egyfelv. opera). 11.49: Jea­nette MacDonald filmdalokat énekel. 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Me­lódiakoktél. 13.48: Mandátum és megbízólevél. 14.03: Elve­szett varázsgyűrű (meseb.). 15: H. Idős. 15.10: A magyar daliroda korából. 15.25: Rádió­iskola. 16: A világgazd. hírei. 16.05: L.Jadov: Három szimfo­nikus költemény. 16.28: Sla­ge­rm­agy­arázat (vidám össze­állítás). 17: H. Idoli. 17.05: Tallózás a világsajtóban. 17.20: A budapesti koncert fúvószenekar játszik. 17.30: Folytassuk a vitát! 18: Köny­­nyűtttós híradó. 1fe.30: a Szabó család. 19: Esti króni­ka. 19.25: Nendalcsokor. 20.02: Holnap közvetítjük. 20.32: Művelődés és gazdaság. 20.57: H. 21: Töltsön egy órát ked­venceivel. 32: H. Idős. Sport­hírek. 22.20: Régi német, an­gol, francia és olasz muzsika festi hangverseny). 23.?«: Könnyűzene». 24: H. Idős. o.ll: Kórusmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8­05: Mozart műveiből. 9: Kórusok romantikus operák­ból. 9.3­f: Cigánydalok, csár­dások. 10: A zene hullám­hosszán. 11.45: Az állatvilág bédekere. 12: Kórusok nép­dalokat énekelnek. 12.30: Ze­nekari muzsika. 14: Randevú kettőtől — hatig! 18.10: Hi­vatása tanítónő (r­p., ism.). 18.25: Fiatalok hullámhosszán­ 19.54: Mese. 20: Esti krónika. 2. 20.28: Rádiószínház (Ma­gyarország romlásáról, avagy mi történt, Mohács után?). 21.40: Zen­ek árt .muzsika. 22.20: A fehér bika (versek). 22.35: Magyar tüzérscók népdalfeldol­­gozásaibóL 23. K. Időj. 20 15: Ruszáik­a (részL). 24. H. Idői. URH 18: H. Időj. 18.10: Hangle­­mezparádé. 18.55: Orosz nyelvvizsga előkészítő. 19.10: Bartók: Hr. zongoraverseny. 19.37: Titoktartás. 20.08: A dzsessz kedvelőinek. 20.30: H- 20.33: Beethoven: Vonósötös. 21.03: Wagner zenedrámáiból. 21.56: A Nemzetközi Rádió­egyet­emi műsorából. 22.26: Magyar zeneszerzők. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 9: Műsor. 9.05: Olvasás (á. i. 4. o.). 9.55: Történelem (á. i. 5. o.). 11.05: Kémia (á. t. 7*­­­•)• 11.55: Filmesztétika (középisk. I. o.). 14: Olvasás (ism.). 14.55: Történelem (ism.). 15.50: Kémia (ism.). 17.40: Műsor. 17.43: Hírek. 17.50: Hollandia (kisfilm). A Holland Televízió estje. 18.15: Bevezető. 18.25: „Az ördög hajói** (kisfiún a jégvitorlá­­zásról). 18.45: Dalok holland tájakon. 19.15: Mese. 19.34­: Tv-híradó. 30: A sajt (tévé­­film változat). 21.25: Rudi Ca­rél! (­epés műsor). 22: Tv­­híradó 2. POZSONYI TV 19: Tv-híradó. 19.30: Vita a tervezésről. 20: Párbaj az emlékezettel (vetélkedősoro­­zat). 20.40: Szórakoztató mű­­­sor. 21.20: 708 győzelem ffilm­­dok.). 21.40: Korok (vidám műsor). 22.10: Tv-híradó. BIZALMAS MUNKAKÖRBE azonnali belépéssel FELVESZÜNK perfekt gyors- és gépírónál Jelentkezés személyesen az Április 4. Gépgyár SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁN Budapest, XL, Budafoki út 70

Next