Népszava, 1971. április (99. évfolyam, 77–101. sz.)

1971-04-18 / 91. szám

12 TECHNIKAI(TUDOMÁNY]|TEC H N 1 K A 1[tudomány !(technika]|tudomány|(TECHNIKA J.ECHMIKV1linDOWVMAlUECHHIKVIIinDOWVMAlIjlechmikvIlinDOWYMAlllECHHIKV Tabletta a szívinfarktus ellen? Ez idő szerint minden évben négy­millió ember esik a világon a szívin­farktus áldozatául. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szakértői nem sok jóval kecsegtetnek a közeljövőre sem: arra számítanak, hogy amennyi­ben nem sikerül megtalálni hatásos el­lenszerét a következő öt évben, a szív­­infarktus okozta halálozások száma kíi­­­lépi majd az évi hatmilliós határt és egyre többen esnek majd viszonylag fiatal korban, tehát a 35. életév alatt is áldozatául.­­ Ezért nagy figyelmet érdemelnek azok a jelentések, amelyek legújabban Olaszországból, Milánó környékéről, San Gratóból érkeznek. Arról számol­nak be, hogy az itteni kemoterápiás in­tézetben (Instituto Chemioterapico Ita­­liano) olyan gyógyszert kísérleteztek ki, amely a hosszú állatkísérletek bizony­sága szerint jelentősen csökkenti a szív­infarktus okozta halandóságot. Az új készítmény az aminokapronsav származéka — ezt a vegyületet eddig a vér „hígítására”, alvadásának gátlásá­ra használták. A C—3 elnevezésű ve­gyidlet áthatolhat a test sejtmembrán­jain és elérheti a beteg szívnek azt a pontját, ahol a vérellátás hirtelen meg­szakadása, a koszorúsér elzáródása kö­vetkeztében a szívizom­­ elfajulásának veszélye fenyeget. Ezen a területen a CO 3 megkezdi a kialakult sérülés gyó­gyítását és ezzel összefüggésben meg­akadályozhatja a szövetek elhalását. Minél hamarabb dúsítják fel a beteg szervezetet C—3-mal (a legnagyobb ve­szély a szívinfarktus első 48 órájában fenyegeti a beteget), annál hamarabb kezdheti meg a szer áldásos tevékenysé­gét. Az óriási jelentőségűnek ígérkező szert Dr. V. Ferrari professzor, a mode­­nai egyetem gyógyszerészeti intézetének vezetője, továbbá Dr. Al Garzia, az Ins­titute Chemioterapico Italiano kutató­­központ igazgatója fedezte fel. A mode­­nai egyetemen végzett kísérletek, továb­bá a készítmény időközben elvégzett eredményes klinikai kipróbálása módot nyújt rá, hogy a C—3 elnevezésű ké­szítményt 1971 közepén tabletta és in­jekció formájában már forgalomba hoz­hassák az olasz gyógyszertárak. Törpe tolmácsgép Tolmácsok, turistacso­portok vezetői részére ér­dekes erősítőkészüléket fejlesztettek ki a berlini távközlési kutatóintézet­ben. A tolmács kézi mik­­rofonjába beszél és álta­lánosságban szabályozhat­ja az erősítő hangerejét. A központi erősítőhöz kap­csolt valamennyi végké­szülék használója külön­­külön is szabályozhatja a hangerőt, saját kívánsága szerint, ezenkívül magne­tofont is csatlakoztathat a készülékhez a hallott sző-1 vég felvételéhez. A törpe tolmácsgép áramforrása két darab 4,5 voltos lapos­elem, ezzel üzemideje kö­rülbelül száz óra. Tűzálló repülőgépfesték Az amerikai űrhajózá­si hatóság szakértői által kifejlesztett újfajta tűzol­tó festék széles körű fel­­használásra számíthat a polgári repülésben is. A repülőgép belső falára az Újfajta festékből és mű­anyaghabból álló, 75 mil­liméter vastagságú kom­binációt visznek fel. Erős felhevülés hatására a fes­­tékhártya eredeti térfoga­tának 70—100-szorosára duzzad meg és a mű­anyaghabbal együtt hőszi­getelő, tűzálló réteggé „sül”. A folyamattal egy időben a tüzet kioltó gá­zok szabadulnak fel be­lőle. A kísérletek során az új módszerrel védett re­pülőgépelemek nyolc per­cig is ellenállnak a tűz­nek, a hagyományos köny­­nyűfémelemek viszont már 30 másodperc múltán átégtek. nnyr " Műanyag „útmelegítők érdekes kísérletet ké­szítenek elő az Alpok he­gyi útrendszerének egyik szakaszán: hőszigetelő ré­teggel látják el a rendkí­vüli időjárási hatásoknak kitett útszakaszt. A hőszi­getelő réteg kialakításá­hoz polisztirolhabot hasz­nálnak, amelyet mozgó berendezéssel a helyszí­nen állítanak elő és dol­goznak fel Évek óta kí­sérleteznek már vele, hogy az útalapokat polisztirol­­lal védjék meg a fagy be­hatolásától. A skandináv országokban, Japánban és a Német Szövetségi Köz­társaságban több helyütt építettek már kísérleti hő­szigetelt útszakaszokat. A mérések szerint a hőszige­telő rétegen még a tartós mínusz 20 fokos fagy sem képes áthatolni. FELVESZÜNK VEGYIPARI ALAPANYAGGYÁRTÓ ÜZEMEINKBE férfi és női vegyésztechnikusokat, gyógyszergyártó szakmunkásokat, segédmunkásokat, KIKÉSZÍTŐ ÉS KISZERELŐ ÜZEMEINKBE* nőket tiszta, betanított munkára, továbbá lakatos, csőszerelő, kőműves szakmunkásokat, hűtőgép- és kompresszorkezelőket Jelentkezés a KŐBÁNYAI GYÓGYSZERÁRUGYÁR munkaügyi osztályán, Budapest, X., Gyömrői út 19—21 Szakamarcássá képzés, továbbtanulási lehetőség Légpárnás expressz Légpárnás gyorsvasút­tal tervezik összekötni a washingtoni nemzetközi repülőteret az amerikai főváros legközelebbi elő­városával. A tervek sze­rint 1972-re elkészülő expressz hat perc alatt teszi majd meg a 22 kilo­méteres utat és az útvo­nal egyes szakaszain óránként 240 kilométeres sebességre gyorsul fel. Útjavítás infravörös sugárzással Infravörös sugárzással zárja össze az aszfaltutak burkolatának repedéseit a moszkvai építőipari fő­­i­­skolán kidolgozott új be­rendezés. Az infravörös égők hője felhevíti a re­pedés környezetét, meg­olvasztja az aszfaltot és hengerléssel összezárja a repedést. Az aszfaltutak javítását lényegesen meg­gyorsító berendezés üzemi próbáit megkezdték. T­őzeg a sugársérülés ellen A wroclawi mezőgazda­­sági főiskola legújabb vizsgálatai szerint bizo­nyos tőzegvegyü­letek eredményesen­­ felhasznál­hatók az emberi szerve­zetben okozott sugársérü­lések kezelésére. A tőzeg­ből kivont drogok hatá­sosan segítik a vértes­­tecskék regenerálódását — már a besugárzást köve­tő első hét napban. Szagtalan cápahús Szovjet élelmiszerve­gyészek olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a cápahús megszabadítható jellegzetes kellemetlen szagától a hagyományos költséges enzimkezelés nélkül. Az új eljárás so­rán a­ felaprított cápahúst ötszörösen átmossák és így kioldják belőle a nit­rogéntartalmú vegyülete­­ket. Egy másik eljárással a tintahalak és a bálnák húsát bizonyos gombák­kal kezelik, így olyan ter­mékhez jutnak, amely kol­bász készítésére alkalmas. Fémvágás—robbantással Az ukrajnai Harkovban olyan berendezést szer­kesztettek a fémek vágá­sára, amely robbantási elven működik. Sűrített levegőből és gázból ké­szült keverékkel robbaná­si hullámot hoznak létre, amely másodpercenként 50 méteres sebességgel el­vágja a fémet. A külön­leges berendezést a hen­gerművekben alkalmaz­zák, az izzó fémek elvá­gására. Az oldalt összeállította: Várhelyi Tamás A rajzokat készítette: Ipach Ferenc NÉPSZAVA Görgős autó Sajtójelentések szerint az április végén megnyíló hannoveri nemzetközi vá­sár egyik szenzációja lesz az Angliában készült mű­anyag autó, amely kerekek helyett görgőkön halad. A kísérletek szerint bizonyos területeken, például az er­dőgazdaságokban, a kis­méretű görgők sokkal elő­nyösebbek, mint a hagyo­mányos gumikerekek. A műanyag autó nagyon könnyű és kitűnően úszik is. Villanyórák leolvasása A telefonon Galliumarzenid-foszfid félvezető anyagból ké­szült parányi lapocskák segítik legújabban a vil­lanyórák, gáz- és víz­órák állásának önműkö­dő leolvasását. Az újfaj­ta rendszerrel ez idő sze­rint két amerikai város­ban kísérleteznek és az így szerzett adatokat a közönséges telefonvona­lon továbbítják. A félve­zető anyag azoknak a lumineszkáló diódáknál­ a fő alkotórésze, amelyeket kifejezetten a számláló­művekben való felhasz­nálásra fejlesztettek ki. A belőlük felépített rend­szer megfejti és hangjel­zésekké alakítja át az op­tikai információiét. A félvezető elemek élettar­tama körülbelül száz év. A leolvasott adatokat közvetlenül a központi komputerbe táplálják, amely kinyomtatja és ez­zel egy időben a számlák kiállításához is felhasz­nálja a leolvasott adato­kat A villany-, gáz- és vízfogyasztásmérők le­olvasása egy időben, nagy­ pontossággal megy végbe, de a próbaüzem tapasz­talatai szerint a telefon­­vonalak költségei miatt az önműködő fogyasztás­­mérés egyelőre még nem gazdaságos. Műanyag mentőcsónak A Német Demokratikus Köztársaság rechlini hajó­gyárának újdonsága, az üvegszálas műanyagból gyártott motoros mentő­csónak 7,5, 8 és 8,5 méte­res hosszúságban készül. A négyrészes csúszó fedél­zeti nyílás külön-külön is, együttesen is nyitható vagy csukható, a minden­kori igények szerint. A 3,5 méter hosszúságú csónak 54 személyt vehet fel. Úton a szívbetegségek hatásosabb gyógyításához A Lengyel Népköztársa­ság szczecini orvosi mű­­szerkutató intézetében ki­dolgozott új műszer nagy pontossággal regisztrálja, hogyan reagál az emberi szív a különböző gyógy­szerekre. A szívtevékeny­séget megfigyelő műszer pontos adatokat ad a ko­szorúerek vérkeringéséről, s így a hagyományos kar­diológiai és fiziológiai vizsgálatokkal kombinál­va, a szív egyes megbete­gedéseinek pontosabb fel­ismerésére nyújt lehetősé­get. Alkalmazása hozzá­segítheti az orvostudo­mányt a szívbetegségek, különös tekintettel az egyre gyakoribbá váló ko­szorúérbetegségek hatáso­sabb gyógyítási módsze­reinek kifejlesztéséhez is. MŰSZAKI KÖNYVEK 1970. évi népszámlálás 2. A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében és a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent az 1970. évi népszámlálás második kö­tete. Az 1970. évi népszámlá­lásnak a közvélemény ré­széről nagy érdeklődést kiváltó eredményeit a Központi Statisztikai Hi­vatal kiadványsorozatban teszi közzé. Ennek kere­tében már megjelent az 1. sz. és kiegészítője, az l/­a. sz. kötet. A most megjelent má­sodik kötet egybefoglalva, részletesen, megyénként teszi közzé , a népszámlá­lás demográfiai, foglalko­zási, háztartás-családi és lakásadatait. Bár a fel­dolgozás a teljes anyag egyszázalékos képviseleti mintájából készült, a kö­tet adatai jól felhasznál­hatók, mert eltérés csak kis mértékben tehetséges a teljes körű adatokról. A kötet 180 oldalnyi terjedelmű, melyből 144 oldal táblázatokat, 34 ol­dal pedig szöveges elem­zést és módszertani is­mertetést tartalmaz. Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1971. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztató fő­osztályának szerkesztésé­ben, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Magyar Sta­tisztikai Zsebkönyv, 1971. A kiadvány — az elő­ző évekhez hasonlóan — részletes adatokat közöl hazánk helyzetéről, fejlő­déséről. Foglalkozik a népesség, népmozgalom, nemzeti jövedelem alaku­lásával. Tájékoztat a be­­ruház­ások, az ipar, az építőipar és a mezőgaz­daság helyzetéről. Adato­kat közöl a bel- és kül­kereskedelem, az idegen­­forgalom alakulásáról, valamint a szociális ellá­­tottságról, az igazságszol­gáltatásról. Idősoros táblák lehető­séget nyújtanak a széles körű összehasonlításra. A kiadványt színes tér­képmelléklet, gazdag áb­ra- és grafikonanyag egészíti ki. Megjelenik magyar nyelven kívül an­gol, német és orosz for­dításban is. 1971. áprilisig A TUDOMÁNY MŰHELYTITKAIBÓL TEOTIHUACÁN TÉRKÉPE A spanyol hódítókat alaposan meglepte az in­diánok fejlett városi kul­túrája, amikor a XVI. szá­zadban a mai­ Mexikó földjére léptek. A leigá­­zott városok jóval nagyob­bak voltak, mint az ak­kori óvilág városai. A mai Mexikóváros helyén állt ősi azték Város, Tenoch­­titlan lakóinak számát 250—500 ezerre becsülték. Más városközpontok is vi­rágoztak és elpusztultak Mexikó ősi földjén, mi­előtt sor került volna a spanyolok véres hódítá­A Meteorológiai Világ­­szervezet (WMO) klíma­­világatlasz kiadását készí­ti elő, a nagy vállalkozás valamennyi földrész jel­legzetes időjárási adatait tartalmazza majd. Az el­ső kötet, Európa klímaat­­lasza a közelmúltban je­lent meg a WMO, az UNESCO és a budapesti Kartográfiai Vállalat kö­zös kiadásában. Tizenhá­rom térképe a havi és az évi hőmérséklet-eloszlást tartalmazza, a másik 13 a havi és az évi csapadék­­adatokat — ezeket a tér­képeket a különböző or­saira. Az egyik legelőke­lőbb ilyen ősi város Teo­­tihuacán volt, 25 mérföld­­nyire északkeletre állt a mai Mexikóvárostól. Ezt az ősi központot valami­­kor a VIII—X. században hirtelen lerombolták. A rochesteri egyetem kutatói most légi térképezéssel és helyszíni kutatással elké­szítették az ősi­ Teotihua­­cán térképét. E térképek alapján úgy becsülik, hogy Teotihuacánnak 125—250 ezer lakosa volt a VI. szá­zadban. számok több ezer meteoro­lógiai állomásainak észle­lései alapján állították össze. Korábban még so­hasem jelent meg ehhez hasonló teljes összefogla­lás. Az első alkalom, hogy nemcsak évi, hanem havi bontásban is közlik az egész európai kontinens hőmérsékleti és csapadék­­adatait. A klímavilágat­laszt haszonnal forgathat­ják a mezőgazdaság, a közegészségügy, az ipar, a távközlés, a városterve­zés és még több más szak­ágazat szakemberei. KLIMA VILÁGATLASZ ÉLE­LEM-VIL­ÁGMÉRLEG Leningrádi tudósok cso­portja nemrégiben szerte­ágazó számításokat vég­zett a földi táplálékter­melő szervezetek évi ho­zamának meghatározásá­ra. Számításaikból kide­rült, hogy a tenger csak­nem kimeríthetetlen élel­miszer-tárház — jóval több táplálékot juttathat az emberiség asztalára, mint valamennyi száraz­föld együttvéve. Ez idő szerint azonban még csu­pán a szárazföldi termés­­mennyiség egyharmadá­­nak megfelelő táplálék­mennyiséget fog ki évről évre az emberiség a ten­gerekből. A bolygónkon termő 240 milliárd tonná­nyi táplálék 99 százalékát a zöld növények állítják elő. A földi élőlényeknek csaknem a fele a trópusi övezetekben helyezkedik el és csak 1 százalékuk a sarki övezetekben. A ten­gerekben a mérsékelt övezetekben a leggazda­gabb az élővilág, ez an­nak tulajdonítható, hogy ezekben az övezetekben egész éven át keveredik, cserélődik a víz. AZ ÉGBOLT MÁGNESES TALÁNYAI Két érdekes felfedezés tartja lázban a csillagá­szokat. Az egyik azt bizo­nyítja, hogy az egész uni­verzum hatalmas — jólle­het gyenge — mágnestér hatása alatt áll, a másik pedig azt, hogy csillagvá­rosunkban, a Tejútrend­szerben gigantikus mág­nesek léteznek. A bonni csillagászati obszervató­rium hatalmas teleszkóp­jával különböző rádióga­laxisok és kvazárok (csil­lagszerű rádiósugár-forrá­­sok) sugárzásait vizsgál­va felfedezték, hogy ezek­nek az objektumoknak a polarizációs síkja forog, és a forgásszög a sugárzó objektum távolságától függ. A hozzánk közeli rá­­diósugár-források eseté­ben ez a jelenség saját galaxisunk mágnesterének hatására vezethető vissza, a nagy távolságra levők esetében viszont csak olyan int­er­galaktikus mág­nestérre, amelynek létezé­sét elméleti következteté­sek alapján már jó né­hány évvel ezelőtt megjó­solta Fred Hoyle, a neves angol csillagász. A másik érdekes felfedezés híre az Egyesült Államokból ér­kezett. A Hale-obszerva­­tóriumban különös visel­kedést figyeltek meg egy fehér törpe csillagon: li­neáris­ polarizált fényének rezgési síkja nem egyen­letes, hanem bizonyos frekvencia szerint forog. Ezt a különös magatar­tást első ízben észlelték az égbolton. A furcsa visel­kedést olyan roppant mágnestér hatására veze­tik vissza, amelynek tér­erőssége húszmilliószor nagyobb a Föld mágneses terénél. 1 Horganyzott vízvezetékcsövek MINDEN MÉRETBEN KAPHATÓK BUDAPEST SZAKÜZLETEIBEN: I., Batthyány tér 5 VI., Lenin körút 8-­ VII., Dohány utca 28 XX., Kossuth Lajos u. 37 IV., Kemény Gusztáv utca 3 V., Váci út 1 VII., Thököly út 26 X., Körösi Csom­a út 3 XIV., Nagy Lajos király útja 140

Next