Népszava, 1971. április (99. évfolyam, 77–101. sz.)
1971-04-09 / 84. szám
világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 84. SZÁMÁRA 80 FILLÉR 1971. ÁPRILIS 9. PÉNTEK v. ..... \ií}H Az SZKP XXIV. kongresszusa befejezte az ötéves terv irányelveinek vitáját Alekszej Koszigin vitazáró beszéde felhívás az indokínai és az arab népek támogatására A Kremlben csütörtökön folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. Saraf Rasidov, Üzbegisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára elnök Központi Bizottság beszámolója — mondotta Prestes —, amelyet Leonyid Brezsnyev terjesztett elő, tanúsítja, hogy az SZKP Központi Bizottsága, lenini irányvonalának megfelelően, megingathatatlanul támogatja mindkétt a csütörtök délelőtti ülésen. Az ülés első felszólalója Luis Carlos Prestes, a Brazil Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára volt, azokat, aikik küzdenek, az imperializmus ellen, akik ellenállnak az imperialista agressziónak, támogat minden népet, amely harcol a szabadságért és a nemzeti függetlenségért. „A Szovjetunió felé fordítja tekintetét minden nép, amely a kapitalista kizsákmányolástól szenved. A népek, az imperializmus és a belső reakció minden erőfeszítése ellenére, mindinkább tudatára ébrednek annak, hogy csak a szocializmus segítségével vethetnek véget az elmaradottságnak, a nyomornak és a sötétségnek, érhetik el a jólétet és a boldogulást” — mondotta a Brazil Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Luis Carlos Prestes hangsúlyozta, hogy a néptől elszakadt, elszigetelt csoportosulások elkeseredett kalandorakciói nem semmisíthetik meg Brazíliában a fasiszta diktatúrát. Ezért a Brazil Kommunista Párt elsőrendű feladatát az összefogás erősítésében és a szervezkedésben, a néptömegek harcának kibontakoztatásában látja. „Ez a politikai irányvonal fokozatosan kivívja országunkban a támogatást annak az ideológiai harcnak az eredményeképpen, amelyet a jobboldali opportunizmus és a kalandor balosság ellen vívunk. Ez a harc lényegesen megnehezül a Kínai Kommunista Párt magatartása miatt, amely szakadást igyekszik előidézni pártunkban, rá akar kényszeríteni a pártra egy nő(Folytatás a 2. oldalon) Luis Carlos Prestes: Az SZKP megingathatatlanul támogatja az antiimperialista erőket Két kongresszus tanácskozik Az állami élet továbbfejlesztéséről, a postai szolgáltatások javításáról emelkedett. A negyedik ötéves tervben a postások bére 18,6 százalékkal, jövedelme pedig 21 százalékkal emelkedik. A központi vezetőség megállapítása szerint ez a célkitűzés arányban áll a lehetőségekkel. A központi vezetőség álláspontja az, hogy ebben a tervperiódusban elsősorban a végrehajtó szolgálatban dolgozók bérét kell növelni. Az ötéves terv első éveiben a forgalmi dolgozók, mindenekelőtt a felvételi, a kézbesítő és a külterületi kezelői szolgálatot ellátók bérének nagyobb arányú növekedésére van szükség. A főtitkár leszögezte, hogy a bér- és jövedelemarányokat a jövőben nem lehet csak a szabályozó rendszerekre bízni. Politikai megfontolásból, tudatosan, előrelátóan kell azokat kialakítani. Az úgynevezett rangbéreket az utóbbi időben sok jogos bírálat éri. A központi vezetőség ezért az úgynevezett alkalmazotti bérrendszer bevezetését látja szükségesnek. Ezzel egy időben megszűnne a negyedévi üzemi jutalmazás jelenlegi rendszere, és a ruhapénzt is alapbéresítenék. A létszámhiánnyal öszszefüggésben Besenyei Miklós megállapította, hogy a szakmailag képzett törzsgárdatagoknak mind többet és többet kell dolgozniuk, hogy a szolgáltatásokban ne történjék nagyobb fennakadás. Ám egyenlőtlen teherviselés alakult ki, bizonyos területeken egészségtelen méreteket öltött a munka intenzitása és ez rossz hangulatot keltett. A beszámolóban tekintélyes helyet foglalt el a kishivatalok vasárnapi nyitvatartásának problémája. A központi vezetőség azt javasolta a kong Csütörtökön két szakszervezet küldöttei kezdték meg kongresszusi tanácskozásukat: a postások saját székházukban, a közalkalmazottak pedig az Újvárosháza dísztermében. A közalkalmazottak kongresszusán részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Gál László, a SZOT titkára, dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és Lázár György munkaügyi miniszter. A postások tanácskozásán megjelent Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somoskői Gábor, a SZOT titkára és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. A Postások Szakszervezetének IX. kongresszusa A Postások Szakszervezetének IX. kongresszusát dr. Zsuffa Szabolcs elnök nyitotta meg, majd Besenyei Miklós főtitkár egészítette ki a központi vezetőség írásos beszámolóját. A posta forgalmát elemezve elmondotta, hogy ami a szolgáltatások skáláját illeti, az kiállja az összehasonlítást a mi országunknál és postánknál fejlettebbekkel is. Számos világvárosban ma sem kézbesítenek például csomagot. Hazánkban viszont a fővároson kívül még 110 helységben minden csomagot, a külterületeken pedig 5 kilós súlyhatárig házhoz kézbesít a posta! Sőt, kiterjedt bankszolgálatot lát el, és az ország pénzforgalmának 98 százalékát a posta bonyolítja le. Tíz év alatt a terjesztett sajtótermékek menynyisége megkétszereződött: 1970-ben meghaladta az egymilliárd példányt, aminek 63 százalékát a posta házhoz szállítja. A felszabadulás után mindössze 300 ezer rádióelőfizetési díjat kellett beszedni, most 4,2 milliót és 1,8 millió televízió előfizetési díját. Nagy figyelmet keltett, amikor a főtitkár közölte a központi vezetőség álláspontját, miszerint a posta szolgáltatásainak anyagi technikai szükséglete ezekhez a feladatokhoz még ki sem alakult, meg sem teremtődött sem a forrás, sem a beruházás, sem a műszaki fejlesztés oldaláról. Ezért szaporodnak a postára a panaszok. A minőség tehát nem tartott lépést a szolgáltatások mennyiségével. A hiányt a postás dolgozók eddig nagy áldozatok árán pótolták, amit nem lehet tovább folytatni. Kizárólag gépesítéssel, műszaki fejlesztéssel javíthatók, a szolgáltatások. Ezeket eddig mindössze két százalékban gépesítették. Ez az arány tarthatatlan. Elsősorban ezeken a területeken szükséges fokozni a beruházásokat. A postaforgalmat előnyben kell részesíteni a létszám, a munkabér tekintetében is. Besenyei Miklós elmondotta, hogy a negyedik ötéves tervben a postai beruházások összege 7,4 milliárd forint. Ez kétszerese a harmadik ötéves terv postai beruházásainak. A beruházási összegből 57 százalékot a helyi és helyközi távbeszélő szolgálat, 25 százalékot a vezeték nélküli hírközlés, 13—15 százalékot pedig a forgalom fejlesztésére tervez a posta. Szociális és kulturális célokra az összberuházásokból 3 százalék jut, ami körülbelül 230 millió forintnak felel meg. A központi vezetőség nevében hangsúlyozta, hogy a posta különböző szintű vezetőinek figyelembe kell venniük: a dolgozóknak nemcsak a több és a jobb munkához, a feladatok maradéktalan végrehajtásához van joguk, hanem ahhoz is, hogy közvetlen és közvetett formában, képviseleti úton részt vegyenek a vezetésben, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében is. A munkabérekkel kapcsolatban megállapította, hogy a beszámolási időszakban a postások bére 14 százalékkal, jövedelme pedig 17 százalékkal nőtt, így az átlagbér az 1967. évi 1791 forintról 1970-ben 2941 forintra. Besenyei Miklós A pedagógusok bérrendezése......... . 3 Szovjet emberek és automaták a világűrben . . .............. 4 Kettő a kiválóak közül ............................. 4 Több milliárdos rekonstrukció a textil-, ruha- és a bőriparban........... 8 A KGST-országok tervegyeztetéseinek eredményei Munkaprogram a X. kongresszus határozatai alapján Külkapcsolataink, nemzetközi szerződések, tanácsok információs rendszere Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány munkaprogramot fogadott el azokról a központi állami feladatokról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozatából, a kongresszuson elhangzott referátumból és hozzászólásokból adódnak. A kormány felkérte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az elfogadott munkaprogramban szereplő feladatok kidolgozásáról, a javaslatok benyújtásáról folyamatosan gondoskodjanak, s a kongresszus anyagait irányító munkájuk során tartsák szem előtt. A kormány évente áttekinti a munkaprogramban szereplő feladatok végrehajtását. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság IX. ülésszakáról, amelyet március 29— 31. között Bukarestben tartottak. A bizottság az országaink közötti barátság és a kölcsönös érdekek alapján az együttműködés további kiterjesztésében állapodott meg a gépipar, a vegyipar, a kőolajipar, az energiaipar, az építő- és építőanyagipar, az öntözéses gazdálkodás és más ágazatok terén. Ugyancsak megállapodás született a termelési, kooperációs és szakosítási kapcsolatok fejlesztésére. A kormány a jelentést és a tárgyalásokról készített jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul vette, egyben utasította az illetékes minisztereket, hogy gondoskodjanak a kooperációs és szállítási lehetőségek maradéktalan valóra váltásáról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottságok munkájának értékeléséről nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapította, hogy a felügyelő bizottságok működése is hozzájárult az irányítási és ellenőrzési tevékenység javításához. E hasznos munka tartalmasabbá és eredményesebbé tétele érdekében a kormány határozatban rögzítette azokat az irányelveket, melyeket a felügyelő bizottságok működésének továbbfejlesztése során az érdekelt minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelembe kell venniük. A külügyminiszter beszámolt Ivan Basev bolgár külügyminiszter március 22 és 26 között Magyarországon tett hivata tamogatásáról. *5*-a»e«lefolytatott tárgyalásokról. A baráti légkörben lefolytatott megbeszéléseken — amelyek a kétoldalú kapcsolatokon kívül felölelték a szocialista országok együttműködésével, a Varsói Szerződés erősítésével, a KGST-országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, továbbá a legfontosabb nemzetközi problémákat is — a felek álláspontját az érintett kérdésekben nézetazonosság jellemezte. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két nép hagyományos, testvéri barátságának további elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a KGST-országokkal folytatott 1971—1975. évi kétoldalú tervegyeztetés eredményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról. A beszámoló megállapítja: a tervegyeztetés keretében 1975-re, 1970-hez képest mintegy 50 százalékos forgalomnövekedés várható. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet tölt be mind az alapvető nyersanyagokkal és energiahordozókkal való ellátottságunk, mind exporttermékeink értékesítése szempontjából. A gépipari exportszállítások egyeztetése — összhangban központi programjainkkal — kedvezően befolyásolja fejlesztési elképzeléseinket. A gépkivitelen belül növekszik az autóbuszok, a műszerek és a számítástechnikai eszközök részaránya. Komplett berendezésekből az 1971—1975. évekre másfélszer több importot egyeztettünk, mint az előző ötéves tervben. Mezőgazdasági, élelmiszeripari és könnyűipari termékeink exportlehetőségei kedvezően bővülnek. Az alapanyagok területén több terméknél sikerült kölcsönös érdekekre alapozott elgondolásokat megvalósítani, egyes anyagoknál öt évnél hosszabb időszakra biztosítani beszerzéseinket. A tervegyeztetés során néhány hosszabb távú tartós termelési együttműködés alakult ki, s előrehaladás történt a gyártásszakosítás területén is. A nehézipari miniszter jelentést tett a március 26. és április 2. között folytatott iraki tárgyalásairól. A magyar és az iraki delegáció — mindkét fél közös érdekeinek megfelelően —, megbeszéléseket folytatott a két ország közötti olajipari együttműködés kiszélesítéséről. A kormány a jelentést tldoílásul-tette. A külügyminiszter és az Országos Atomenergia Bizottság elnökének ,közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, úgynevezett atomsorompó-szerződés végrehajtásával kapcsolatos teendőket. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, s az Országos Atomenergia Bizottság elnökét megbízta a nemzetközi atomenergia ügynökséggel kötendő biztosítéki (ellenőrzési) egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások folytatásával és a hazai feladatok koordinálásával. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az „Életbiztonság a tengeren” elnevezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez hazánk is csatlakozott — m milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Minisztertanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a belföldi és— a külügyminiszterrel egyetértésben — külföldi intézmények, szervezetek és személyek részére meghatalmazást adjon műszaki és üzembiztonsági vizsgálat, valamint ellenőrzés gyakorlására, továbbá e körben bizonyítványok kiadására. A belügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az államtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozására. A rendelet az államtitkok körének korszerűsített meghatározását adja, egységesen rendezi az államtitok, illetve a szolgálati titok védelmének elveit, összefoglalja, módosítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kormányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke közös javaslatot terjesztett elő a tanácsok információs rendszerének továbbfejlesztéséről. Az új tanácstörvény, valamint a területi tervezés és tervek rendszerére vonatkozó korábbi kormányhatározat végrehajtása szükségessé teszi, hogy a tanácsok feladataik ellátásához megfelelő információkkal rendelkezzenek. Ennek érdekében a kormány határozatot hozott, mely részletesen megszabja az információszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alapján lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismeretében hozzanak döntéseket, dolgozzák ki fejlesztési, területrendezési terveiket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket. táe* ■332®-,