Népszava, 1971. április (99. évfolyam, 77–101. sz.)

1971-04-09 / 84. szám

v­ilág proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR 1971. ÁPRILIS 9. PÉNTEK v. ..... \ií}H Az SZKP XXIV. kongresszusa befejezte az ötéves terv irányelveinek vitáját Alekszej Koszigin vitazáró beszéde felhívás az indokínai és az arab népek támogatására A Kremlben csütörtö­kön folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszu­sa. Saraf Rasidov, Üzbe­gisztán Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára elnö­k Központi Bizottság beszámolója — mondotta Prestes —, amelyet Leo­­nyid Brezsnyev terjesztett elő, tanúsítja, hogy az SZKP Központi Bizottsá­ga, lenini irányvonalának megfelelően, megingatha­tatlanul támogatja mind­kétt a csütörtök délelőtti ülésen. Az ülés első felszólaló­ja Luis Carlos Prestes, a Brazil Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára volt, azokat, aikik küzdenek, az imperializmus ellen, akik ellenállnak az imperia­lista agressziónak, támo­gat minden népet, amely harcol a szabadságért és a nemzeti függetlensé­gért. „A Szovjetunió felé for­dítja tekintetét minden nép, amely a kapitalista kizsákmányolástól szen­ved. A népek, az imperia­lizmus és a belső reakció minden erőfeszítése elle­nére, mindinkább tudatá­ra ébrednek annak, hogy csak a szocializmus segít­ségével vethetnek véget az elmaradottságnak, a nyo­mornak és a sötétségnek, érhetik el a jólétet és a boldogulást” — mondotta a Brazil Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Luis Carlos Prestes hangsúlyozta, hogy a nép­től elszakadt, elszigetelt csoportosulások elkesere­dett kalandorakciói nem semmisíthetik meg Brazí­liában a fasiszta diktatú­rát. Ezért a Brazil Kom­munista Párt elsőrendű feladatát az összefogás erősítésében és a szervez­kedésben, a néptömegek harcának kibontakoztatá­sában látja. „Ez a politi­kai irányvonal fokozato­san kivívja országunkban a támogatást annak az ideológiai harcnak az eredményeképpen, ame­lyet a jobboldali oppor­tunizmus és a kalandor balosság ellen vívunk. Ez a harc lényegesen megnehezül a Kínai Kom­munista Párt magatartá­sa miatt, amely szakadást igyekszik előidézni pár­tunkban, rá akar kény­szeríteni a pártra egy nő­­(Folytatás a 2. oldalon) Luis Carlos Prestes: Az SZKP megingathatatlanul támogatja az antiimperialista erőket Két kongresszus tanácskozik Az állami élet továbbfejlesztéséről, a postai szolgáltatások javításáról emelkedett. A negyedik ötéves tervben a postá­sok bére 18,6 százalékkal, jövedelme pedig 21 szá­zalékkal emelkedik. A központi vezetőség meg­állapítása szerint ez a cél­kitűzés arányban áll a le­hetőségekkel. A központi vezetőség álláspontja az, hogy eb­ben a tervperiódusban el­sősorban a végrehajtó szolgálatban dolgozók bé­rét kell növelni. Az öt­éves terv első éveiben a forgalmi dolgozók, min­denekelőtt a felvételi, a kézbesítő és a külterületi kezelői szolgálatot ellátók bérének nagyobb arányú növekedésére van szük­ség. A főtitkár leszögez­te, hogy a bér- és jöve­delemarányokat a jövőben nem lehet csak a szabá­lyozó rendszerekre bízni. Politikai megfontolásból, tudatosan, előrelátóan kell azokat kialakítani. Az úgynevezett rang­béreket az utóbbi időben sok jogos bírálat éri. A központi vezetőség ezért az úgynevezett alkalma­zotti bérrendszer beveze­tését látja szükségesnek. Ezzel egy időben meg­szűnne a negyedévi üze­mi jutalmazás jelenlegi rendszere, és a ruhapénzt is alapbéresítenék. A létszámhiánnyal ösz­­szefüggésben Besenyei Miklós megállapította, hogy a szakmailag kép­zett törzsgárdatagoknak mind többet és többet kell dolgozniuk, hogy a szol­gáltatásokban ne történ­jék nagyobb fennakadás. Ám­ egyenlőtlen tehervi­selés alakult ki, bizonyos területeken egészségtelen méreteket öltött a munka intenzitása és ez rossz hangulatot keltett. A beszámolóban tekin­télyes helyet foglalt el a kishivatalok vasárnapi nyitvatartásának p­roblé­­mája. A központi vezető­ség azt javasolta a kong­ Csütörtökön két szakszervezet küldöt­tei kezdték meg kongresszusi tanácsko­zásukat: a postások saját székházukban, a közalkalmazottak pedig az Újvároshá­za dísztermében. A közalkalmazottak kongresszusán részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Gál László, a SZOT titkára, dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Lázár György munkaügyi mi­niszter. A postások tanácskozásán megjelent Katona István, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB osztályvezetője, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somos­kői Gábor, a SZOT titkára és dr. Csaná­di György közlekedés- és postaügyi mi­niszter. A Postások Szakszervezetének IX. kongresszusa A Postások Szakszerve­­zetének IX. kongresszu­sát dr. Zsuffa Szabolcs elnök nyitotta meg, majd Besenyei Miklós főtitkár egészítette ki a központi vezetőség írásos beszámo­lóját. A posta forgalmát ele­mezve elmondotta, hogy ami a szolgáltatások ská­láját illeti, az kiállja az összehasonlítást a mi or­szágunknál és postánknál fejlettebbekkel is. Számos világvárosban ma sem kézbesítenek például cso­magot. Hazánkban viszont a fővároson kívül még 110 helységben minden csomagot, a külterülete­ken pedig 5 kilós súlyha­tárig házhoz kézbesít a posta! Sőt, kiterjedt bank­­szolgálatot lát el, és az ország pénzforgalmának 98 százalékát a posta bo­nyolítja le. Tíz év alatt a terjesz­tett sajtótermékek meny­­nyisége megkétszerező­dött: 1970-ben meghalad­ta az egymilliárd pél­dányt, aminek 63 száza­lékát a posta házhoz szál­lítja. A felszabadulás után mindössze 300 ezer rádióelőfizetési díjat kel­lett beszedni, most 4,2 milliót és 1,8 millió tele­vízió előfizetési díját. Nagy figyelmet keltett, amikor a főtitkár közöl­te a központi vezetőség álláspontját, miszerint a posta szolgáltatásainak anyagi technikai szük­séglete ezekhez a felada­tokhoz még ki sem ala­kult, meg sem teremtő­dött sem a forrás, sem a beruházás, sem a műsza­ki fejlesztés oldaláról. Ezért szaporodnak a pos­tára a panaszok. A minő­ség tehát nem tartott lé­pést a szolgáltatások mennyiségével. A hiányt a postás dol­gozók eddig nagy áldo­zatok árán pótolták, amit nem lehet tovább folytat­ni. Kizárólag gépesítés­sel, műszaki fejlesztéssel javíthatók, a szolgáltatá­sok. Ezeket eddig mind­össze két százalékban gé­pesítették. Ez az arány tarthatatlan. Elsősorban ezeken a területeken szükséges fokozni a beru­házásokat. A postaforgal­mat előnyben kell része­síteni a létszám, a mun­kabér­ tekintetében is. Besenyei Miklós elmon­dotta, hogy a negyedik ötéves tervben a postai beruházások összege 7,4 milliárd forint. Ez két­szerese a harmadik ötéves terv postai beruházásai­nak. A beruházási összeg­ből 57 százalékot a helyi és helyközi távbeszélő szolgálat,­ 25 százalékot a vezeték nélküli hírköz­lés, 13—15 százalékot pe­dig a forgalom fejleszté­sére tervez a posta. Szo­ciális és kulturális célok­ra az összberuházásokból 3 százalék jut, ami kö­rülbelül 230 millió forint­nak felel meg. A központi vezetőség nevében hangsúlyozta, hogy a posta különböző szintű vezetőinek figye­lembe kell venniük: a dol­gozóknak nemcsak a több és a jobb munkához, a feladatok maradéktalan végrehajtásához van jo­guk, hanem ahhoz is, hogy közvetlen és közvetett formában, képviseleti úton részt vegyenek a ve­zetésben, a döntések elő­készítésében és a végre­hajtás ellenőrzésében is. A­ munkabérekkel kap­csolatban megállapította, hogy a beszámolási idő­szakban a postások bére 14 százalékkal, jövedel­me pedig 17 százalékkal nőtt, így az átlagbér az 1967. évi 1791 forintról 1970-ben 2941 forintra. Besenyei Miklós A pedagógusok bérrendezése......... . 3 Szovjet emberek és automaták a világűrben . . .............. 4 Kettő a kiválóak közül ............................. 4 Több milliárdos rekonstrukció a textil-, ruha- és a bőriparban........... 8 A KGST-országok tervegyeztetéseinek eredményei Munkaprogram a X. kongresszus határozatai alapján Külkapcsolataink, nemzetközi szerződések, tanácsok információs rendszere Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: a Mi­nisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács tit­kársága vezetőjének elő­terjesztése alapján a kor­mány munkaprogramot fogadott el azokról a köz­ponti állami feladatokról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának­­ határo­zatából, a kongresszuson elhangzott referátumból és hozzászólásokból adód­nak. A kormány felkérte a minisztereket és az or­szágos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az elfoga­dott munkaprogramban szereplő feladatok kidol­gozásáról, a javaslatok benyújtásáról folyamato­san gondoskodjanak, s a kongresszus anyagait irá­nyító munkájuk során tartsák szem előtt. A kor­mány évente áttekinti a munkaprogramban sze­replő feladatok végrehaj­tását. Apró Antal, a Minisz­tertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—ro­mán gazdasági együttmű­ködési vegyes kormány­­bizottság IX. ülésszaká­ról, amelyet március 29— 31. között Bukarestben tartottak. A bizottság az országaink közötti barát­ság és a kölcsönös érde­kek alapján az együttmű­ködés további kiterjesz­tésében állapodott meg a gépipar, a vegyipar, a kő­olajipar, az energiaipar, az építő- és építőanyag­ipar, az öntözéses gazdál­kodás és más ágazatok terén. Ugyancsak megál­lapodás született a ter­melési, kooperációs és szakosítási kapcsolatok fejlesztésére. A kormány a jelentést és a tárgyalá­sokról készített jegyző­könyvben foglaltakat jó­váhagyólag tudomásul vette, egyben utasította az illetékes minisztereket, hogy gondoskodjanak a kooperációs és szállítási lehetőségek maradéktalan valóra váltásáról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese a vállalati fel­ügyelő bizottságok mun­kájának értékeléséről nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapítot­ta, hogy a felügyelő bi­zottságok működése is hozzájárult az irányítási és ellenőrzési tevékeny­ség javításához. E hasznos munka tartalmasabbá és eredményesebbé tétele ér­dekében a kormány hatá­rozatban rögzítette azokat az irányelveket, melyeket a felügyelő bizottságok működésének továbbfej­lesztése során az érdekelt minisztereknek és az or­szágos hatáskörű szervek vezetőinek figyelembe kell venniük. A külügyminiszter be­számolt Ivan Basev bol­gár külügyminiszter már­cius 22 és 26 között Ma­gyarországon tett hivata­ tamogatásáról. *5*-a»e«­le­folytatott tárgyalások­ról. A baráti légkörben lefolytatott megbeszélése­ken — amelyek a kétol­dalú kapcsolatokon kívül felölelték a szocialista or­szágok együttműködésé­vel, a Varsói Szerződés erősítésével, a KGST-or­­szágok gazdasági integrá­ciójának továbbfejleszté­sével kapcsolatos kérdése­ket, továbbá a legfonto­sabb nemzetközi problé­mákat is — a felek állás­pontját az érintett kér­désekben nézetazonosság jellemezte. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két nép hagyományos, testvéri ba­rátságának további elmé­lyítéséhez. A Minisztertanács meg­vitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal el­nökének jelentését a KGST-országokkal folyta­tott 1971—1975. évi kétol­dalú tervegyeztetés ered­ményeiről, tapasztalatai­ról és a további felada­tokról. A beszámoló meg­állapítja: a tervegyeztetés keretében 1975-re, 1970-hez képest mintegy 50 százalékos forgalomnöve­kedés várható. A Szovjet­unió kiemelkedő szerepet tölt be mind az alapvető nyersanyagokkal és ener­giahordozókkal való ellá­tottságunk, mind export­­termékeink értékesítése szempontjából. A gépipari exportszál­lítások egyeztetése — összhangban központi programjainkkal — ked­vezően befolyásolja fej­lesztési elképzeléseinket. A gépkivitelen belül nö­vekszik az autóbuszok, a műszerek és a számítás­technikai eszközök rész­aránya. Komplett beren­dezésekből az 1971—1975. évekre másfélszer több importot egyeztettünk, mint az előző ötéves terv­ben. Mezőgazdasági, élelmi­­szeripari és könnyűipari termékeink exportlehető­ségei kedvezően bővül­nek. Az alapanyagok te­rületén több terméknél sikerült kölcsönös érde­kekre alapozott elgondo­lásokat megvalósítani, egyes anyagoknál öt év­nél hosszabb időszakra biztosítani beszerzésein­ket. A tervegyeztetés so­rán néhány hosszabb tá­vú tartós termelési együtt­működés alakult ki, s elő­rehaladás történt a gyár­tásszakosítás területén is. A nehézipari miniszter jelentést tett a március 26. és április 2. között folytatott iraki tárgyalá­sairól. A magyar és az iraki delegáció — mind­két fél közös érdekeinek megfelelően —, megbeszé­léseket folytatott a két ország közötti olajipari együttműködés kiszélesí­téséről. A kormány a je­­lentést t­ldo­ílásul­-tette. A külügyminiszter és az Országos Atomenergia Bi­zottság elnökének ,közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályo­zásáról szóló, úgynevezett atomsorompó-szerződés végrehajtásával kapcsola­tos teendőket. A Minisz­tertanács a jelentést tu­domásul vette, s az Or­szágos Atomenergia Bi­zottság elnökét megbízta a nemzetközi atomener­gia ügynökséggel kötendő biztosítéki (ellenőrzési) egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások foly­tatásával és a hazai fel­adatok koordinálásával. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter arról szá­molt be, hogy az „Élet­­biztonság a tengeren” el­nevezésű nemzetközi egyezményből — amely­hez hazánk is csatlako­zott — m milyen feladatok ellátása hárul a kormány­ra. A Minisztertanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a belföldi és— a külügy­miniszterrel egyetértés­ben — külföldi intézmé­nyek, szervezetek és sze­mélyek részére meghatal­mazást adjon műszaki és üzembiztonsági vizsgálat, valamint ellenőrzés gya­korlására, továbbá e kör­ben bizonyítványok ki­adására. A belügyminiszter elő­terjesztése alapján a kor­mány rendeletet hozott az államtitok és a szolgá­lati titok védelmének újabb szabályozására. A rendelet az államtitkok körének korszerűsített meghatározását adja, egy­ségesen rendezi az állam­titok, illetve a szolgálati titok védelmének elveit, összefoglalja, módosítja és kiegészíti az erre vonat­kozó korábbi kormány­rendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnöke közös javas­latot terjesztett elő a ta­nácsok információs rend­szerének továbbfejleszté­séről. Az új tanácstör­vény, valamint a területi tervezés és tervek rend­szerére vonatkozó koráb­bi kormányhatározat vég­rehajtása szükségessé te­szi, hogy a tanácsok fel­adataik ellátásához meg­felelő információkkal ren­delkezzenek. Ennek érde­kében a kormány határo­zatot hozott, mely részle­tesen megszabja az infor­mációszolgáltatás rend­jét, s az egyeztetett ada­tok alapján lehetőséget nyújt arr­a, hogy a taná­csok a tények ismereté­ben hozzanak döntéseket, dolgozzák ki fejlesztési, területrendezési terveiket. A Minisztertanács ez­után egyéb ügyeket. táe* ■332®-,

Next