Népszava, 1971. április (99. évfolyam, 77–101. sz.)

1971-04-08 / 83. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 99. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM ARA 1 FORINT 1971. ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK Célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése Fock Jenő beszéde a tatabányai választási nagygyűlésen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Komárom megye ország­­gyűlési képviselőjelöltje szerdán Tatabányára láto­gatott. A vendéget a Komárom megyei pártbizott­ság székházában Havasi Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkára, Kreszner László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népfrontbizottság titkára üdvözölte. Ezután a megyei vezetők társaságában Fock Jenő felkereste a városi tanácsot, ahol Sütő András, a­ végrehajtó bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket. A tanács épületében a város vezetőinek tájékoztatása alapján Tatabánya helyzetével, gondjaival és a fejlesztési tervekkel ismerkedett a kormány elnöke. A délelőtti program­­következő állomása a tata­bányai alumíniumkohó volt, majd Tatabánya leg­fiatalabb üzemeit látogatta meg a miniszterelnök. A délelőtti program városnézéssel fejeződött be. A nap legjelentősebb eseményére délután került sor, amikor a tatabányai Népházban a választópol­gárok nagygyűlésen találkoztak Fock Jenővel, a me­gye képviselőjelöltjével. A Himnusz elhangzása után Kreszner László köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyű­lést. Ezután Fock Jenő mondott választási beszédet. Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagy­gyűlés részvevőit, Tatabá­nya választópolgárait, s hozzátette: nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Tatabánya-Új­város országgyűlési képviselője­löltje lehet, olyan nagy múltú munkásvárosé, amely város és bányavi­dék az osztályküzdelem nagy, nyílt összecsapásai­­nak idején, úgyszintén a békés alkotómunka, az egykori széncsaták és a későbbi, mindig talpig em­bert kívánó helytállás idő­szakában is példát muta­tott. — Érzem a felelősséget, hogy e történelmi neveze­tességű munkásváros jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a kö­zelgő választásokra utalva, kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja, majd a Haza­fias Népfront választási felhívásában megfogalma­zott célkitűzéseket. — Hazánkban a belpoli­tikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat ki­egyensúlyozott. Társadal­mi rendszerünk és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esztendő so­rán tovább erősödött. Or­szágunkban szilárd a köz­rend és a törvényesség, minden becsületes, tör­vénytisztelő állampolgár biztonságban él és dolgo­zik. Hazánkban a szocializ­mus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokratizmus továbbfej­lesztése, kiterjesztése. A szocialista demokrácia fej­lesztése elképzelhetetlen az üzemi, vállalati demok­ratizmus erőteljes fejlődé­se nélkül. Minden vezető kötelessége szoros, szemé­lyes kapcsolatot tartani, alkalmat biztosítani a dol­gozóknak álláspontjuk ki­fejtésére. A vezetők köte­lessége szüntelenül figyel­ni a dolgozók szavára, vé­leményére, építeni javas­lataikra, cselekvő­készsé­gükre. Ha vezetők minden szinten támaszkodnak a dolgozókra, megosztják velük gondjaikat, tájé­koztatják őket a célkitű­zéseikről, terveikről, a kérdésekre egyenes vá­laszt adnak, akkor bizto­sak lehetnek a munka sikerében. Gaz­dasági vezetőink egyben politikai vezetők is. Pártunk és a kormány politikájának felkészült, öntudatos, fegyelmezett végrehajtói. A dolgozók­kal való együttműködé­sük, együvé tartozásuk természetes dolog. Tevé­keny részvételük az al­­kotószellemet, munka­­készséget növelő szocia­lista demokrácia fejlesz­tésében nemcsak lehető­ség, de mindennapos kö­telesség is. Ha pedig az üzemi demokrácia nem fejlődik a kívánt mének­ben, felelősségük ebben vitathatatlan. A továbbiakban az el­múlt négy esztendő szocia­lista építőmunkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirá­nyítás jelenlegi rendszeré­re való áttérés a tervidő­szak harmadik esztendejé­ben. Szólt arról, hogy üze­meink az idén első ízben imállóan­ alakítják ki öt­éves terveiket. Felelősség­gel kell mérlegelniük, dön­teniük fontos, közvetve a népgazdaság fejlődésére, közvetlenül pedig saját jö­­vőjükre rendkívül nagy hatást gyakorló ügyekben. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre, s azokra a feladatokra is, amelye­ket a következő időszak­ban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: " Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. Az építő­­munka üteme esztendők óta töretlen, s mindany­­nyiunk közös érdeke, hogy ez a jövőben is így legyen. Ezután is a társadalmi ter­melőtevékenység intenzív fejlesztésére törekszünk.­­ Egyaránt fejleszteni kíván­juk az ipart és a me­zőgazdaságot. Elsősorban a­ szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bő­vítjük kooperációs kapcso­latainkat. Szükségesnek tartjuk a szocialista integ­ráció magasabb fokára való eljutás módjainak ki­munkálását. A nemzeti jö­vedelem felosztásában to­vábbra is­­fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törek­szünk, hogy ezután is biz­tosítsuk a gazdaság gyor­suló növekedésének és a népgazdaság tartós egyen­súlyának alapvető feltéte­leit.­­ A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani terv­időszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelmé­nyeknek megfelelően sza­bályozzuk. Elsősorban a beruházások terén mutat­kozó feszültségeket akar­juk végérvényesen meg­szüntetni.­­ Alapvető célunk a jo­gos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust épí­tő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megva­lósítani, amilyen mérték­ben termelésünk gazdasá­gossága és ennek legfon­tosabb tényezője, a ter­melékenység fejlődik. A szénbán­yászatnak van jövője A következő öt-tíz esz­tendő várható fejlődéséről szólva, a kormány elnöke említést tett a gazdálkodá­sunkban előirányzott szer­kezeti változtatásokról. A szénbányászat jövőjével foglalkozott. Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv so­rán évi 27—28 millió ton­na marad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunk­ban a szén százalékos ré­szesedési aránya csökken, a szénbányászat feladata a hazai ellátásban, a fo­gyasztói igények kielégíté­sében változatlanul jelen­tős. Mivel az utóbbi évek so­rán a gazdasági prognózis­hoz viszonyítva lényege­sen nagyobb az energia­igény, biztosítani fogjuk, hogy a szénbányászat meg­növekedett feladatait za­vartalanul elláthassa.­­ A szénbányászaton belül is sajátos szerkezet­­változás ment végbe. A jobb minőségű szenek ki­termelése került mindin­kább előtérbe, s az összes szénfelhasználáson belül nőtt az erőművek szénfel­használásának aránya.­­ Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyi­tási munkálatokhoz, a ter­melékenységet növelő fej­lesztéshez és a szénterme­­lő kapacitásoknak olyan pótlásához, amelyek révén biztosítható a korsze­rű, az igényekhez igazodó széntermelés. A bányászo­kat pedig ezután is meg­különböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. Új bányák nyitására van szükség, mert a készletek fogynak, egyes aknák kimerülnek, s ezek kiesését pótolnunk kell. A kormány elnöke is­mertette a bányászok ér­dekében megtett bérpoliti­kai intézkedéseket, majd megállapította: a szénbá­nyászatnak országunkban van jövője, bányászaink­nak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövede­lem elosztásának kérdésé­vel. Rámutatott: Jöved­eme­sitás, árellenőzés, szolgáltatások, szociálpolitika — Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhaszná­lás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerül­jön felhasználásra. — A munkásosztály ál­lama — összhangban a párt általános irányelvei­vel, és egyetértésben a szakszervezetekkel — ha­tározza meg az elosztás fő arányát és rendjét. Így például a következő 5 esz­tendőben a nemzeti jöve­delemnek hozzá­vets­ege­­sen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasz­tásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alap­vetően meghatározó kor­mányzati szintű döntések­nél vanna­k jelen, de min­den szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában.­­ A központi tervezés­nek összhangot kell te­remtenie a jövedelmek pénzbeli elosztása és a ter­melés anyagi­ szerkezete között. Köznapi nyelven, arról van szó, hogy csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha válla­lataink olyan cikkeket termelnek, amelyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fogyasztók­nál-, szükségük van .Ha ezt az összhangot nem tudjuk megteremteni, áruhiány keletkezik, vagy növeksze­nek az elfekvő készletek, sőt, mindkettő egy időben is előfordulhat. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzője­ként említette a miniszter­­elnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az el­múlt esztendőben a lakos­ság áruellátása sokat ja­vult. " Korántsem vagyunk azonban mindennel elége­dettek, s termékeink mi­nőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jo­gos, bíráló megjegyzések és észrevételek.­­ A kormány az irá­nyító szervek kötelességé­vé tette, hogy az eddiginél is nagyobb figyelmet for­dítsanak az ármozgások valódi okainak feltárására és szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszer­zéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Árhi­vatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi el­lenőrzés társadalmi mun­kásai tavaly több mint 30 ezer árellenőrzést tartot­tak és a szükséges intéz­kedések mellett — mint például árki­egyen­ítések, árkorrekciók — a válla­latra szabtak ki jelentős gazdasági bírságot jogta­lan áremelés miatt. — Örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára ér­tünk el, amikor a terme­lést meghaladó ütemben növekszenek a szolgáltatá­sok — folytatta. A szolgál­tatás azonban nem szíves­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János látogatása a „Csillagvárosban" Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, az SZKP XXIV. kongresszu­sán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője és Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, hazánk moszk­vai nagykövete, a küldött­ség tagja szerdán látoga­tást tettek a „Csillagvá­rosban”, ahol a szovjet űrhajósok élnek és dol­goznak. A magyar vendégek megtekintették a „Csillag­­város” nevezetességeit, felkeresték a Jurij Gaga­rin múzeumot, s levetítet­ték nekik ,,A mi Gagari­­nunk” című filmet, amely a világűr úttörőjéről ké­szült. A múzeum emlékköny­vébe Kádár János a kö­vetkezőket jegyezte be: „Tiszta szívemből minden jót, újabb sikereket kívá­nok a szovjet űrhajósok­nak, oktatóiknak és pa­rancsnokaiknak tevékeny­nép, minden nép, az egész emberiség javát szolgál­ja.” Kádár Jánost és Rapai Gyulát Georgij Beregovoj, A cárija­n Nyikolajev és Pavel Popovics űrhajós vezette körül a „Csillag­­városban”. A vendégeket elkísérte Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese és Pavel Kutahov légi­­marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese­­ségükhöz, amely a szovjet Kádár János a­­Csillagvárosban Popovics, Nyikolajev, Hrunov és Beregovoj űrhajósokkal (MTI Fotó : Külföldi Képszolgálat) Az SZKP XXIV. kongresszusa A népgazdaság sokoldalú fejlesztése az új ötéves terv vitájában Szerdán délelőtt az új ötéves terv irányelveinek megvitatásával folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa. Az első felszólaló, Pjotr Nye­­porozsnyij energetikai és villamosítási miniszter el­mondotta, hogy a szovjet erőművek ma több ener­giát termelnek, mint Ang­lia, Franciaország, az NSZK és Svédország együttesen. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szov­jet kormány nagy figyel­met szentel az energetika kiemelt fejlesztésének. Az új­ ötéves tervben ha­talmas villamos távvezeté­keket építenek, továbbfej­lesztik az atomenergeti­kát. A szovjet energetika sikeres fejlesztése hozzá­járul a szocialista orszá­gok gazdaságának­­fellen­­dítéséhez is, pozitív hatást gyakorol az integrációs fo­lyamatokra. Működik már a „Béke” energetikai rendszer Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK ,Románia és a Szovjetunió ■részvételével." A KGST- ben most tanulm­ányozták új hatalmas villanyerő­­mű­vek és távvezetékek közös megépítésének ter­veit. Vaszilij Prohorov: A szakszervezetek tevékenyen kivették az irányelvek kidolgozásából Vaszilij Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának tit­kára felszólalásában hang­súlyozta, hogy a szakszer­vezetek tevékenyen ki­vették részüket az új öt­éves terv irányelveinek kidolgozásából. A dolgo­zók tízmilliói vitatták meg az irányelveket, szá­mos javaslatot terjesztet­tek elő, amelyeket figyel­mesen megvizsgált az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Minisztertanács. Az igen fontos gazdasá­gi és szociális feladatok megoldását — folytatta — elősegíti a szocialista ver­seny, amelyben több mint hetvenegy millióan vesz­nek részt. A verseny a termelés hatékonyságá­nak, a munka termelé­kenysége fokozásának cél­jait szolgálja, végső fo­kon a szovjet nép élet­­színvonalának növelésé­re irányul. Az elmúlt ötéves terv éveiben a műszaki fej­lesztésen és a termelés korszerűsítésén munkál­kodó mérnökök, munká­sok, alkalmazottak javas­latai 12 milliárd 500 mil­lió rubelt kitevő gazda­sági hasznot hoztak az or­szágnak. Prohorov megelégedés­sel állapította meg, hogy az SZKP Központi Bizott­ságának beszámolója tá­mogatta a vállalati kol­lektívák szociális fejlesz­tése tervezésének gyakor­latát, amivel a szakszer­vezetek aktívan foglal­koztak az utóbbi évek­ben. Az ilyen tervek in­tézkedéseket irányoznak elő az élet- és munka­­körülmények, a szabad idő kihasználás további javítására, a munkások és alkalmazottak szak­­képzettségének, általános műveltségi színvonalának emelésére. A szakszervezetek — mondotta — példamuta­tó módon járulhatnak hozzá a szocialista demok­rácia kiszélesítéséhez. Rendelkezésre állnak az üzemi munkásgyűlések, mint a dolgozók aktivitá­sának fő fórumai. Ezek­nek több feladatot, egy­szersmind több jogot kell adni. A szónok a szocia­lista demokrácia egyéb kérdéseiről szólva szor­galmazta meg a szakszer­vezetek és a helyi­­taná­csok kapcsolatainak­­ ki­építését. Ezek után a következő­ket mondotta: a szak­szervezetek nagy gondot fordítottak az elmúlt tervidőszakban a munka­­védelemre. 50 százalék­kal nőttek a munkavé­delmi ráfordítások, s en­nek eredményeképpen fe­lére csökkent az üzemi balesetek száma. Szóvá tette, hogy fel kell lépni a felesleges túlóráztatá­sok ellen, s megjegyezte, hogy a szakszervezetek nem mindig tanúsítanak e vonatkozásban kellő erélyt. A társadalmi fogyasz­tási alapok növekedésé­vel — mutatott rá az SZSZKT titkára — bő­vülnek a Szakszervezetek lehetőségei egyebek kö­zött egészségügyi terüle­ten. A VIII. ötéves terv éveiben a szovjet szak­­szervezetek 165 ezer férő­hellyel rendelkező sza­natóriumokat, üdülőket és hasonló intézményeket építettek. A szovjet szakszerve­zetek forrón helyeslik az ország fejlesztésének új szociális-gazdasági prog­ramját — mondotta Pro­horov. Pavel Borogyin, a moszkvai Lihacsov autó­gyár­­igazgatója közölte, hogy az új ötéves terv folyamán a vállalat ter­vezett kapacitását megha­ladó módon növelik a gépkocsigyártást. (Folytatás a 3. oldalon)

Next