Népszava, 1971. április (99. évfolyam, 77–101. sz.)

1971-04-08 / 83. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) Még, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, hanem a dolgozó nép munkájával megteremtett jobb életkörülmények, magasabb életszínvonal szükségleteinek kielégítése. A szolgáltatásra hivatott vállalatok, intézmények ne játszanak hatóságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert. Jövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke hangsúlyozta: " Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények azonban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi különbségeket. Azok a családok, ahol sok a már nem kereső idős, illetve a még nem kereső fiatal eltartott, jóval nehezebben élnek, mint mások. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartottak számával arányosan növekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban, rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10 —15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollégiumi hálózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik. Mindez együttesen éreztetni fogja hatását azokban a nagy családokban, ahol az egy főre jutó jövedelem átlaga ma még alacsony. Büszkék lehetünk szociálpolitikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a pénzbeli társadalmi juttatásokon belül a családi pótlék és a gyermekgondozási segély, valamint a nyugdíjak növekedése volt a legszámottevőbb. A családi pótlékban részesülő családok száma 600 000-ről 700 000- re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelkedett. A gyermekgondozási segélyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg öt év alatt 69 százalékkal nőtt, és 1970-ben 13 100 millió forint volt. Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma 1970 végén egymillió 453 ezer, tehát 30000-rel több volt, mint öt évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek figyelmét: törődjenek jobban az idős, egyedülálló, nyugdíjasaikkal. Ez természetes emberi kötelességük. — Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. — Közvéleményünk időszerűnek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megvalósításától a lakásviszonyok további javulását, a jobb lakáselosztást és a terhek igazságosabb megoszlását várjuk. Megállapította a kormány elnöke, hogy egyes bányavidékeken a lakásellátás az utóbbi évek folyamán nem fejlődött kielégítően. Ezért figyelemmel a kényszerű szanálásokra is fokozni kell a bányavidékeken a lakásépítkezés ütemét. ápolónő, érezve a fokozottabb megbecsülést, nagyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi munkáját annak a szülő vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egy-egy család érzi majd kedvező következményeit. — Hazánk védelme, biztonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és testületeinknél — néphadseregünkben, a Belügyminisztérium szerveinél és másutt — szolgálatot teljesítők kitartó és áldozatos munkáját, példaadó helytállását. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongreszszusok jelezték, hogy akadna még más területeken is bőven tennivalónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten, sorra-rendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal összefüggésben a Minisztertanács elnöke aláhúzta: " Minden vonatkozásban bővítenünk kell külkereskedelmünket. Együtt a szocialista országokkal, elő kell segítenünk a szocialista nemzeti gazdaságok közötti integrációs folyamatokat és a különböző kooperációs együttműködések további kiterjesztését. Exportra gyártott termékeinkkel szemben a külföld egyre nagyobb igényeket támaszt. Éppen ezért időszerűnek tartjuk, hogy a következő években a KGST- országok kormányai sokoldalúan egyeztessék gazdaságpolitikai elképzeléseiket. Mi, magyarok különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a tüzelőanyag, az energetika, a fontosabb nyersanyagok biztosítosítását célzó szoros együttműködésnek. szítést tett azért, hogy a világ békéjét is fenyegető izraeli agresszió következményeit — minden e térségben élő nép jogos érdekeinek figyelembevételével politikai eszközökkel felszámolják. Támogattuk, és támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtását, amelyet Izrael konokul ellenez és végrehajtását mind ez ideig elszabotálta. Örömmel üdvözöltük az Egyesült Nemzetek főtitkárának és megbízottjának, Gunnar Jarring nagykövetnek a békés rendezésre irányuló erőfeszítéseit. — Nagyra értékeljük az Egyesült Arab Köztársaság kormányának a konfliktus békés megoldására tett pozitív javaslatait. Mértéktartó és bölcs az az elhatározás, hogy Izrael provokatív magatartása és a tűzszünet lejárta ellenére, tartózkodik a harci cselekményektől. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Arab Köztársaságtól és a többi megtámadott arab országtól többet elvárni nem lehet. Most Izraelen és legfőbb támogatóján, az Egyesült Államokon a sor. Ha továbbra is akadályozzák a közel-keleti konflitkus békés megoldását, ne csodálkozzanak, ha az egész világ megbélyegzi magatartásukat. A helyzet esetleges kiéleződéséért is viselniük kell a teljes politikai felelősséget. Mi a magunk részéről teljesen jogosnak tartjuk és támogatjuk a haladó arab országok politikai akcióit, védelmi képességük, katonai készenlétük, éberségük fokozását, a megszállt arab területek visszaszerzéséért vívott harcukat. — Az elmúlt időszakban tovább növekedett a Magyar Népköztársaság tekintélye a világban. — Egyik fő törekvésünk volt, hogy erősítsük szövetségünket a Varsói Szerződéshez és a Kölcsönös gazdasági Segítség Tanácsához tartozó szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. E feladatot is sikerrel teljesítettük. Fejlődtek kapcsolataink a többi szocialista országgal is, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy az utóbbi időben a Kínai Népköztársaság vezetői részéről is mutatkozik bizonyos készség államközi kapcsolataink normalizálására. Mély ideológiai ellentéteink a kínai fél merev magatartása következtében, sajnos, továbbra is fennállnak, s amíg a kínai vezetés nem tér vissza a marxizmus—leninizmus helyes útjára, a pártjaink közötti ellentétek továbbra is fennmaradnak. Mert együttműködésre készek vagyunk, de szilárd elveinket, melyek helyességéről meg vagyunk győződve,nem adhatjuk fel. — A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete számos alkalommal tanácskozott. Rendszeresek voltak a KGST vezető szerveinek ülései, több alkalommal konzultáltak egymással a testvérországok külügyminiszterei. Mindez azt mutatja, hogy az európai szocialista országok szoros és folyamatos együttműködése eleven valósággá lett. Fejlesztettük együttműködésünket Afrika, Ázsia és Latin-Amerika független országaival is. Erőnkhöz mérten támogattuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat. A tőkésországok vonatkozásában a békés egymás mellett élés megvalósítására, a normalizált viszonyok, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítására törekedtünk. — 1966. december 31-én a Magyar Népköztársaság 72 országgal állt, jelenleg 88 országgal áll diplomáciai kapcsolatban. — A Magyar Népköztár-,saság aktív tevékenységet fejtett ki a nemzetközi szervezetekben is. Koi-v* mányszerveink, illetve külö lönböző magyar társadalmi szerveink és testüle-* leink munkája hozzájárul ahhoz, hogy a szocializmust építő Magyar Népköztársaságot az egész világon megismerjék. A továbbiakban hangoztatta, hogy a népek békéjének, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének legfőbb akadályozója a nemzetközi imperializmus vezető ereje, az Egyesült Államok. Fock Jenő beszedő Tatabányán Június 1-én béremelés a pedagógusoknál, az egészségügyi dolgozóknál és a fegyveres erőknél . Amint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban, növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. — Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérintézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva, a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-jén — összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonal-emelési előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk végre: — Felemeljük az alsóés a középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint. — Felemeljük az prvotensek, műtősök stb.) bérét rét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök stb) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben egymilliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszínvonaláruik javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét erleli. _ A végrehajtás kimunkálása az érintett minisztériumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésti és az egyenlősdi. Például a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természettudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem területén helyezkedjenek el egy-két évi nevelői tevékenység után. Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert gazdasági életünk fejlődési tendenciáit kedvezőnek ítéljük, s tudjuk, hogy ez az életszínvonal további növelését elősegítő lépés is hozzájárul a munkakedv és felelősség növeléséhez. A népgazdaságunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk, mert tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagógus vagy egy NÉPSZAVA Tevékeny részt veszünk a nemzetközi helyzet javítását szolgáló akciókban Ezután a nemzetközi politika időszerű kérdéseivel foglalkozott Fock Jenő. Hangoztatta, nagy figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását, hazánk nemzetközi kapcsolatainak fejlődését. Tevékenyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzetközi helyzet javítását, a béke és a biztonság megszilárdítását, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését szolgálja. Emlékeztetett az elmúlt időszak egyik legjelentősebb külpolitikai jellegű kezdeményezésére a Varsói Szerződés tagállamai ,,Budapesti felhívására”, s leszögezte: kormányunk álláspontja szerint elérkezett az idő, hogy a bizonytalan európai viszonyok rendezettebb alapokra kerüljenek; minden ország ismerje el a második Világháború után Európában kialakult realitásokat, s fokozatosan megszűnjenek azok a körülmények, amelyek bizalmatlansághoz, esetleg fegyveres konfliktusokhoz vezethetnek. Úgy véljük — mondotta —, elérkezett az ideje annak, hogy kontinensünk országai áttérjenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének aktívabb szakaszára, a tanácskozás sokoldalú előkészítésére. A kétoldalú konzultációk után, a további előrehaladás céljából szükséges, hogy az európai államok képviselői együttesen tanácskozzanak és véglegesen megállapodjanak a legfontosabb kérdésben. A szocialista országok — köztük hazánk — továbbra is aktív tevékenységet fejtenek ki az európai biztonsági értekezlet összehívása, Európa legégetőbb problémáinak megoldása érdekében. A múlt évben aláírt szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerződés jól szolgálja az európai biztonság ügyét. A szerződések ratifikálása azonban még hátravan; a ratifikálás elhúzása, sőt megakadályozása érdekében sorompóba lépett mind az amerikai imperializmus, mind a nyugatnémetországi reakció. Szeretném nagyon határozottan leszögezni: tévednek, akik azt hiszik, hogy az európai biztonság ügye csak a szocialista országoknak sürgős, a kapitalista országoknak nem. Az európai béke és biztonság létfontosságú az összes európai ország számára, ezért mindenkinek munkálkodnia kell annak megszilárdításán. A világpolitika második gyújtópontjában, Indokínában az utóbbi időben nem javult a helyzet, ellenkezőleg, tovább bonyolódott. Nixon, az Egyesült Államok elnöke 1968- ban, a választási küzdelemben kijelentette, hogy elnökké választása esetén belátható időn belül kivonja az amerikai csapatokat Vietnamból és befejezi a háborút. Nixon több mint két esztendő óta az Egyesült Államok elnöke, de ez ideig nem sokat tett ígéretének beváltására. A világ közvéleményét — beleértve az Egyesült Államok széles néprétegeit is — mély felháborodással tölti el, hogy az amerikai imperializmus nem hagy fel agresszív akcióival, ellenkezőleg, Kambodzsára és Laoszra is kiterjesztette barbár háborúját. Mindez a „vietnamizálás” jegyében történik. Az amerikai imperialista vezető körök által nem várt események bizonyítják, hogy az a szégyenletes elképzelés, amely az ázsiai népek egymás elleni harcára épít, máris bukottnak tekinthető. A vietnami, a kambodzsai, a laoszi szabadságharcosok súlyos katonai vereségeket mérnek az amerikai zsoldban álló dél-vietnami martalócokra, a csatlós csapatokra és az USA hadi gépezetére. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a szabadságszerető indokínai népek győzelmei nyomán távozásra kényszerül az agresszor. — A Magyar Népköztársaság — szoros egységben a többi szocializmust építő országgal — erejéhez mérten segíti, támogatja az indokínai népek igazságos szabadságharcát. Szolidárisak vagyunk osztálytestvéreinkkel, a Vietnami Demokratikus Köztársaság népével, velük vagyunk az amerikai imperializmus ellen. Szocialista hazájuk megvédéséért is felvirágoztatásáért vívott harcukban. — Álláspontunk szerint a délkelet-ázsiai problémák hamarább megoldódnának, ha javulna az együttműködés a Kínai Népköztársasággal, ha szorosabbra zárulnának a sorok a Kínai Népköztársaság, s a világ kommunista és munkásmozgalmai között. Ezért munkálkodunk mi magyarok céltudatosan és következetesen az egység megteremtésén. — A szocialista közösség más országaival együtt a Magyar Népköztársaság is számos konkrét erője tm. 8 Választási nagygyűlések Németh Károly Újpesten, Buntyó János Salgótarjánban, Czinege Lajos Szolnokon Szerdán délután Újpesten az Egyesült Izzó művelődési házában került sor a főváros első választási nagygyűlésére, amelyen Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára a IV. kerület D-es választókörzetének képviselőjelöltje találkozott a választókkal. Az ünnepi díszbe öltöztetett ülésteremben ott voltak a környező gyárak, üzemek munkáskollektíváinak küldöttei, a kerület lakosságának képviselői. Dr. Balogh Jánosnénak, a IV. kerületi népfrontbizottság titkárának megnyitó szavai után Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas költő — egyébként ugyancsak Újpest egyik képviselőjelöltje — szólalt fel, majd Németh Károly mondott beszédet. A salgótarjáni választási nagygyűlésen a József Attila művelődési központban. Szabó Ferencnek, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának megnyitója után Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Salgótarján országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. Felszólalt továbbá Horváth Mária, a Kohász művelődési központ népművelője, dr. Tóth István, a salgótarjáni városi tanács vb-elnöke, Surányi Sándorné, a BRG salgótarjáni gyárának gépmunkása, és Ondrék Lmpló, a nógrádi szénbányák csoportvezetője. A szolnoki Szigligeti Színházban rendezett választási nagygyűlést Oláh János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, országgyűlési képviselőjelölt nyitotta meg, majd Czinege hajós vezérezredes, honvédelmi miniszter mondott beszédet. Utána Szurgyi Istvánné pedagógus, a megye 4. számú választókerületének képviselőjelöltje, és Orbán József cukorgyári művezető, a 2 számú választókerület képviselőjelöltje szólt a választókhoz. Egyetértünk az SZKP kongresszusán megfogalmazott értékelésekkel . A szocialista világrendszer szerepe a világban egyre nagyobb, mind meghatározóbb lesz, s még jelentősebb lenne ez a szerep, ha a szocialista világ a legfontosabb nemzetközi kérdésekben egységesen lépne fel. Ezért kell az egység megerősítésén munkálkodni minden szocialista országnak. Ami a Szovjetuniót és legközelebbi szövetségeseit — köztük hazánkat illeti — e tekintetben nem érheti semmilyen szemrehányás. A nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő eseményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva, a kormány elnöke rámutatott: " Ez a nagyszabású tanácskozás, a kommunisták munkaértekezlete mérföldkő a szovjet nép történelmi útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő országok életének, a világ kommunista mozgalmának, az egész nemzetközi életnek. A kongresszust, az egész világhoz hasonlóan, nagy figyelemmel kísérjük mi, magyarok is. Valamenynyiünkre mély hatást gyakorolt az SZKP Központi Bizottságának beszámolója és a kongresszus tanácskozása. Kiemelkedő jelentőségűnek értékeljük Brezsnyev elvtárs mélyenszántó helyzetelemzését a Szovjetunió belső helyzetéről, s mindazokat a tennivalókat, amelyek tovább erősítik a Szovjetunió Kommunista Pártjának Vezető szerepét a kommunizmus építésében, a nemzetközi komumunista mozgalom egységének megszilárdításáért folyó küzdelmet, s a külpolitikai kezdeményezéseket, amelyek jelentősen megjavítják a világbéke biztosításának feltételeit. Nagy figyelemmel tanulmányoztuk Koszigin elvtárs beszámolóját a szovjet népgazdaság elkövetkező fejlődéséről, a kommunizmust építő szovjet nép élet- és munkakörülményeinek pozitív változásairól. — Az SZKP kongreszszusán megfogalmazott értékelésekkel a legteljesebb mértékben egyetértünk, örülünk azoknak a nagy sikereknek, amelyeket a pártja vezetésével a Szovjetunió népei elértek a kommunizmus építésében, és lelkesedéssel töltenek el azok a célok, amelyek az SZKP XXIV. kongreszszusának tanácskozásain megfogalmazódnak, előrevetítve a békés építőmunka, a kommunista társadalom újabb nagy sikereit. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta : — Kipróbált, igaz barátunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan, mi is céltudatosan, lépésről lépésre, szorgalmas és fegyelmezető munkával tudunk csak tovább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünk útján. Sikereink — mint eddig is — a szocializmust, építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erői gyarapodásának szerves részét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony támogatását kérjük ahhoz, hogy politikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Fock Jenő beszédét nagy tetszéssel fogadták a gyűlés résztvevői. A kormányelnökének beszéde után felszólalt Salamon Kuponé, a városi tanács vbelnökhelyettese, a város képviselőjelöltje, Zsiga János, a XII-es akna vására, városi tanácstagjelölt és Herceg László, a városi népfrontbizottság elnöke. A lelkes hangulatú nagygyűlés Krottner Lászlónak, a megyei tanács vb-elnökének zárszavával ért véget. A nagygyűlés után a kormány elnöke hosszan tartó cszme- ■ cserét folytatott a megye és a város vezetőivel. MTI