Népszava, 1971. április (99. évfolyam, 77–101. sz.)

1971-04-08 / 83. szám

KÖZÉLET Kállai Gyula, az ország­­gyűlés elnöke bemutatko­­zó látogatáson fogadta Alan­ Maria Pereirát, a Perui Köztársaság első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagy­követét, aki a közelmúlt­ban adta át megbízóleve­lét. Puja Frigyes, a külügy­miniszter első helyettese b­úcsúlátogatáson fogadta Thomas Wainmann-Wood­­ot, Kanada rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Magyar­­országról. Szerdán befejezte há­romnapos munkáját az út­­törővezetők negyedik or­szágos konferenciája. A tanácskozáson mintegy 350 hazai és külföldi vendég vett részt. A záróünnep­ség elnökségében helyet foglalt dr. Horváth István, a KISZ központi bizottsá­gának első titkára. Tadeusz Hanuszek bu­dapesti lengyel nagykövet szerdán koktélt adott Mi­­chal Krukowskinak, a len­gyel munka- és bérügyi bizottság elnökének ma­gyarországi látogatása al­kalmából. Dr. Dimény Imre Indira Gandhinál A hivatalos látogatás u­ion Indiában tartózkodó Dr. Dimény Imre mező­­gazdasági és élelmezés­­ügyi minisztert kedden fogadta Indira Gandhi miniszterelnök. A szívé­lyes légkörben megtar­tott­­ találkozón részt vett dr. Kós Péter hazánk új­delhi nagykövete is. Üzemegészségügyi pályázat eredményhirdetése Szerdán­­ Gál László titkár jelenlétében került sor a SZOT Társadalom­­biztosítási Főigazgatósá­gon az üzemegészségügyi pályázat ünnepélyes ered­ményhirdetésére és a dí­jak átadására. A pályázat olyan tanul­mányok elkészítésére kí­vánt ösztönözni, amelyek a munkaártalmak kikü­szöbölését, a foglalkozási ártalmak csökkentését, il­letve megszüntetését segí­tik elő, az üzemi egészség­védelem és a kulturált ter­melés magasabb színvo­nalát célozzák. A bíráló bizottság javasla­tára az I. díjat dr. Száraz Jenő (Almásfüzitői Timföld­gyár), a II. dijat dr. Király János (Budapesti Vegyimű­vek), és dr. Szentgyörgyi Dé­nes (Tiszai Vegyikombinát), a III. dijat dr. Mertz Tibor (Hódgép), dr. Maurer Teréz (Egyesült Izzó, Vác), és dr. Kápolnay Gyula (Chinoin, Budafok) kapták. Két-két dolgozatot- külön­­díjjal jutalmazott az Egész­ségügyi Minisztérium, és a Csepel Vas- és Fémművek. A pályadíjakat Palotai Károly főigazgató-helyettes adta át. Nehezen nyíló ajtó Reggelente fél nyolc körül feltűnik a­ Margit-hídon egy nő. Járása bizonytalan. Min­den lépése külön erőfeszítést igényel. Vékony testét mint­ha csak a jóindulat tartaná egyenesen, ahogy a csossza­­nó talpak a járást imitálják­. Korát nehéz lenne meghatá­­rozni. Lehet­, hogy harminc, de az is lehet, hogy negy­venéves. Általában kísérővel jelenik meg a csúcsforgalom gyalo­gosai között. Az édesanyja kalauzolja a Belváros irányá­ba, lankadatlan törődéssel, belenyugvó elhivatottsággal. Aztán délután öt felé ugyanez a zarándokút­, csak akkor fordítva, hazafelé. Télen, nyáron változatlan egyformasággal zajlik oda­­vissza az út. Egyik-másik — a figyelmesebbje azok közül, akik ugyanitt járnak — már észrevette és szám­on tartja a nyomorékságával küszködő asszony. Arra gondolnak — szegény ! —de mit tehetné­nek egyebet. Fönn a hídon személyko­csik, állami kocsik, autóbu­szok karavánja. Közöttük ha­ladnak a 31. Állami Építő­ipari Vállalat személyi hasz­nálatú gépkocsijai is, amely­nek a központjában az emlí­tett nő a telefonközpontos. A vállalat két vezetője a gép­kocsiról talán már észrevette az asszonyt, valószínűleg azt is tudja, hogy leszázalékolt. A telefonkezelőnő a járdrát­­rója, nehézkesen, a két ve­zető az úttesten utazik, a kocsiban, frissen. Egyfajta reggeli közönnyel. Pedig mi­ ig­en egyszerű lenne a gép­kocsi ajtaját kinyitni — gon­dolja az ember. Nem tudom pontosan, hogy a fekete Tát­rák ajtaja hogyan működik. Lehet, hogy nehezen? Talán csak külön engedéllyel? De hiszen az ajtó kulcsa a ke­zükben van. (Sz­ő) FELVESZÜNK azonnali belépéssel esztergályos, marós, élező, fúrós, lakatos, galvanizáló, festő-mázoló, asztalos, karbantartó villanyszerelő, víz- és központi fűtés szerelő, bádogos, tetőfedő, kőműves SZAKMUNKÁSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT Férfiakat és nőket különböző gépi és egyéb munkákra BETANÍTUNK ALKALMAZUNK gép- és gyorsírókat, továbbá rendészeti őröket — nyugdíjasokat is — és 1 4­—6 órás foglalkoztatásra fiatalkorú lányokat és fiúkat, valamint óbudai telepünkre fűtőt Jelentkezés: Ganz Villamossági Művek Budapest n., Fély utca 16. felvételi irodán Telefon: 158—210 BÉCS BELVÁROSÁIG FORINTÉRT VISSZÜK EL! Rokonlátogatók, hivatalos kiküldöttek megtaka­ríthat­ják valutájukat, ha az Engels térről naponta menetrendszerűen induló AUTÓBUSZ­JÁRATAINKAT IGÉNYBE VESZIK Egy út 130,50 Ft Oda-vissza 209,5 Ft Menetjegyek, helyfoglalás, felvilágosítás a • VOLÁN UTAZÁSI IRODÁJÁBAN Basels tér Telefon: 181-610 NÉP­SZAVA Kiváló könyvtárak, kiváló művelődési otthonok A legjobb intézmények példájának kiemelése fel­­szabadulásunk 25. és Le­nin születésének 100. év­fordulója alkalmából hir­detett pályázat lezárása­ként április 7-én délelőtt a Művelődésügyi Minisz­tériumban kiosztották a Kiváló Könyvtár, Kiváló Művelődési Otthon címe­ket és díjakat. Bíró Verá­nak, a Művelődésügyi Mi­nisztérium közművelődé­si osztályvezetőjének megnyitója után dr. Ga­­ramvölgyi József művelő­désügyi miniszterhelyet­tes köszöntötte a kiváló intézményeket, majd át­nyújtotta azok igazgatói­nak a kitüntető címet do­kumentáló oklevelet. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a múlt év­ben meghirdetett pályá­zat új vonása volt, hogy az intézmények nem egy­más között versenyeztek, hanem mindegyik a saját körülményei közepette mutatta meg, mire képes a munkájában. A" Művelődésügyi Mi­nisztérium, a SZOT és a KISZ kb által meghirde­tett pályázatra több mint hatszáz intézmény neve­zett be. Közülük 23 könyvtár és 27 művelődé­si otthon nyerte el a „Ki­váló” címet, s mindkét kategóriában négy-négy intézményt dicséretben részesítettek. A kiválók között van hét szakszervezeti könyv­tár: a fűzfői körzeti, a Dunai Vasműé, a Csepel A­utógyáré, a Miskolci Bartók Béla­­Művelődési Központé, a tatabányai bányászok körzeti könyv­tára, az Egyesült Villa­mosgépgyáré, valamint a Pesterzsébeti Vasas Mű­velődési Központé. Kiváló művelődési otthon lett a szakszervezetiek közül ti­zenegy: a Fővárosi Műve­lődési Ház, a leninvárosi, az ózdi, a salgótarjáni, a várpalotai Művelődési Központ, a Tatabányai Népház, a pesterzsébeti Csili, a Danuvia Szer­számgyár, a Lőrinci Fo­nó, a Csepel Autógyár művelődési otthon és a si­­roki művelődési ház. A 15 ezertől 40 ezer fo­rintig terjedő, korszerűsí­tésre szánt pénzjutalmon kívül a Képzőművészeti Alap minden kiváló in­tézménynek egy-egy mai művésztől vásárolt alko­tást — szobrot, festményt, iparművészeti figurát — ajánlott fel. E műveket átadás előtt kiállításon mutatják be. (M. I.) A HÉT FILMJEI Az évszázad riportja Azt hiszem, senki sem vonhatja, kétségbe, hogy az új magyar dokumen­tumfilm témája, az év­század nagy témája. Hi­szen Hárs Mihály rende­ző (egyben forgatókönyv­író) és Borbély János operatőr munkája az űr­kutatás kronológiai ese­ményét idézi. A szput­­nyikok hőskorától kezdve, Gagarin első űrutazásán át — egészen a Hold meghódításáig. A téma óriási — és a felkutatott dokumentum­anyag is rendkívül érde­kes, izgalmas. Jó néhány részlet (a szerzők a szov­jet és az amerikai hír­adókból, archívumokból válogatták össze a rész­leteket), valóban az új­donság, a „soha nem lá­­tott”-ság erejével hat. Kiváltképp érdekfeszítően i­zgalmasan részletezte a film az űrhajók elkészí­tésének módozatait, az űrpilóták felkészülésének hihetetlenül bonyolult ál­lomásait, a szovjet Csil­lagváros életét, s az űr­kutatás különböző elkép­zeléseit. A film azonban — még­sem az évszázad doku­mentumfilmje! Elsősor­ban azért nem, mert a feldolgozás, az egész kon­cepció, alig különbözik a megszokott és nagyon jól ismert­ dokumentumfim­­koncepcióktól. A jobbára didaktikus (iskolás) me­rev szerkezetből hiány­zik az egyéni hang, az alkotó szubjektív jelen­léte —­ amely az ismerős részletet új színnel gaz­dagíthatná. A keretjáték is — amely kétségtele­nül a különböző kon­cepciók között feszülő nemes versengésre utal — kissé erőszakolt. (Bár nem ártott volna a sportköz­vetítések gyors, pergő ritmusát a képekre is átváltani.) Az viszont tagadhatat­lan, hogy a film ismeret­anya lenyűgöző, érdekfe­szí­tő. A dokumentumon belül készített Berego­­i­oj-interjú­­ pedig nem­­­csak okos, hanem egy­szerű és eredeti is. Szerelmem, segíts! A példa ragadós! Ma­napság egyre több világ­hírű filmsztár ír és ren­dez is. Íme: Alberto Sor­­di, a kitűnő, elsöprően mulatságos filmszínész — nemcsak a főszerepet játssza az új olasz film­ben, hanem írója és ren­dezője is a vígjátéknak. Vígjáték?! Ez a meg­állapítás enyhén szólva túlzás. Mert még ilyen kiagyalt, s ennyire unal­mas kommerszfilmet nem láttam. Mintha Sordi — a­­ rendező és író Sordi — teljesen elfelejtette volna a szakma, a mes­terség míves, okos fogá­sait. Sőt, a rendező és író Sordi — egy kicsit visz­­szahat a színész Somira is. Olykor még ő is unal­mas, a féltékeny, ám­de gazdag férj szerepében. A feleség: Monica Vitti. A sznob, kispolgári höl­gyeknek megfelelően — kellően ostoba. Mulatsá­gosan ostoba. Egyébként a film kiál­lítása reprezentatív. Mo­dern villa, modern bútor, modern ruhatár. Végtére is ez illik a bankigaz­ga­­tóék világához! Rekviem Ismét egy film a má­sodik ..világháború bor­zalmairól. Ezúttal Caslav Damjanovic jugoszláv rendező próbált valami újat elmondani a partizá­nok emberfeletti áldozat­­vállalásáról, harcairól. Sajnos, az „újatmon­­dás” nemigen sikerült Caslav Damjanovicnak. Filmje alig különbözik a szériában gyártott hábo­rús kalandfilmektől. (Bár olykor, a műfaj sza­bályaitól elrugaszkodva, modoros is.) A kalandok, a fordula­tok­­ izgalmasak. És a tűzharcok is. Gardner Ilona Jubileumok a Vígszínházban A sikerszériákban is ritka jubileumhoz érke­zett el szerdán este a Vígszínház kamaraszínhá­zában, a Pesti Színházban Gogol: Egy őrült naplója című monodráma. Darvas Iván alakításában kétszá­­zadszor került színre. A Vígszínházban egyébként a következő napokban to­vábbi jubileumi előadás lesz: ötvenedszer adják elő Pirandello IV. Henrik­jét és ugyancsak ötvened­szer Csehov Ványa bácsi című drámáját. Felvesz vizsgázott kazánfűtőt, salakozót, női dolgozókat és férfi segédmunkásokat 1. SZ. ÜZEMEGYSÉG XIII., Vágó Béla u. 29 RUHATISZTÍTÓ SZÖVETKEZET Felvesz betanuló női dolgozókat, vasalónőket, kalanderezőket és szortírozókat 2. SZ. ÜZEMEGYSÉG X., Vasgyár utca 10 RUHATISZTÍTÓ SZÖVETKEZET Betanuló női dolgozókat felvesz, továbbá csavarokat 3. SZ. ÜZEMEGYSÉG XIII., Szekszárdi út 13 b RUHATISZTÍTÓ SZÖVETKEZET Felvesz betanuló női dolgozókat 5. SZ. ÜZEMEGYSÉG II., Csalogány u. 55 RUHATISZTÍTÓ SZÖVETKEZET Gépkocsivezetőket felvesz 5—6 éves gyakorlattal GÉPKOCSITELEP XIV., Mogyoródi út­I RUHATISZTÍTÓ SZÖVETKEZET 1971. április 8 A rádió mellett JÁTÉK és muzsika szórakoztatta április 4-én a hallgatókat,­­ ezúttal azonban az alcím nem csupán tíz percet ígért, hanem végeláthatatlan műsoridőt, éjjel fél egyig. Az eredeti műsorból sze­rencsésen megmaradt mind a játékosság, mind a muzsika, mind pedig Czigány György, a mű­sor avatott vezetője, aki Sebestyén Jánossal és Török Máriával együtt szerkesztette a monstre ünnepi adást. Kitágultak a műsor idő-, térbeli és műfaji határai, nemcsak az As­toria halljából, hanem vi­déki városokból is köz­vetítették a zenés vetél­kedőt. A műfaji határok kitágulására pedig mi sem jellemzőbb, minthogy e keretek között hallhat­tuk az Ausztria—Ma­gyarország labdarúgó mérkőzésének közvetíté­sét is, játék — játék ala­pon. A gigantikus műsor színvonala folyamatos emelkedést mutatott: az országos Bartók-verseny döntőjére érte el csúcsát nemcsak azért, mert a valóban fantasztikus fel­készültségű diákok erre az alkalomra még jobban kitettek magukért, hanem azért is, mert a nyolc adásból álló verseny dön­tője erre a napra mint műsor is kitűnően sike­rült. De a legkedvesebb, leg­intimebb része az ünne­pi adásnak a tízórai hí­rek után kezdődött, Ked­ves szerepek — kedvelt melódiák címmel. Neves művészek közvetlen han­gú csevegése, muzsikával oldva, hangulatosan fe­jezte be a napot. A MÁSODIK BAKTER bemutatójával megkezdő­dött a III. nemzetközi rá­diójáték-fesztivál gye­rekeknek. C­setényi Ani­kó bájos-humoros já­téka anekdotikus poén­ra épült, a cím­szereplő Harkányi Endre virtuozitásán alapult, si­kere jórészt Hidas Fri­gyes kitűnő zenéjének köszönhető — és mindez a kétperces áramkiesés következtében majdnem értelmetlenné vált. Vajon nem kellene a sikeres darabot — nemcsak a technikai hiba miatt — hamarosan megismétel­ni ? A MENEDÉK címen Galgóczi Erzsébet rádió­játékot mutatta be múlt héten a rádiószínház. Az írónőt eddigi tevé­kenysége alapján realista szemléletűnek kell tarta­nunk — ezt erősítette meg a rádióújságbeli nyilat­kozata is, de maga a da­rab is emellett szólt. Ho­gyan éltek a „hátország­ban” a háború elől me­nekülő, szökő, bujkáló, menedéket kereső kisem­berek, nők, férfiak. Egy kissé laza erkölcső lány a mű főhőse, aki nád­­fedeles házikójában ol­talmat nyújt a bujdosók­nak mindaddig, míg a háború rá nem kénysze­ríti az otthon elpusztí­tására. És ebben az utol­só tettében válik a hős­nő — nem hőssé, inkább romantikus méretekben eltúlzott hisztérikává, ön­pusztítóvá, aki — Petőfi­­juhászához hasonlóan — maga sietteti a véget. Mindez a lány egész­­jel­leméből, magatartásából nem magyarázható meg. Szemes Mari enyhén „túljátszotta” szerepét — ezzel még nagyobbá vált az ellentét a lány két énje között... A MI KIS RÁDIÓNK címmel csütörtökön rá­dióparódiát, hétfőn pedig a szokásos havi kabaré­adagunkat kaptuk meg — mindkettőt Martos Fri­gyes rendezésében. A paródia enyhe gúny­nyal figurázta ki a rádió sablonjait, közhelyeit, modorosságait, „belterjes” kritikája után aligha szo­rul még szigorúbb kriti­kára. Csak az a kérdés, hogy ha ilyen jól látják a hibákat maguk a rá­diósok, vajon miért es­nek bele újra és újra ugyanazokba a hibák­ba? A KABARÉSZÍNHÁZ eljutott oda, hogy önma­gát kénytelen ismételni; sorra került szinte vala­mennyi humoristánk mint szóvivő — ezúttal Rad­­ványi Barna volt a házi­gazda —, volt hírmagya­rázat is a hónap hírei alapján, Szilágyi-vers is elhangzott, viccek és vil­­lámtréfák a szokott szín­vonalon, barkochba is volt, egyedül Lujzát és Jenőt „nélkülöztük” a hagyományos felállítás­ból. Egyetlen új színfolt ütközött ki a szokványos, meglehetősen közepes mű­sorból : a Mikes—Somogyi mérkőzés. A kabarészín­ház bevált patronjai mel­lett valamivel több újí­tást szeretnénk — akár úgy is, hogy a hagyomá­nyosabb kabaréjelenethez térjünk vissza néha.... Háry Márta Emlékezés Zalka Mátéra Szerdán Szabolcs-Szat­­már megye négy telepü­lésén : Kékesen, Tiszaka­­nyaron, Dombrádon, Ú­i­­dombrádon tartottak elő­adást Zalka Máté életéről, munkásságáról. Ezzel megkezdődött Szabolcs- Szatmárban, Zalka Máté szőkébb hazájában az az eseménysorozat, amelynek keretében — születésének 75. évfordulója alkalmá­ból — megyeszerte meg­emlékeznek a magyar és a nemzetközi munkás­­mozgalom kimagasló egyéniségéről. (MTI) Korszerű szovjet VILLAMOS HEGESZTŐ­GÉPEK KIÁLLÍTÁSA a Technika Házában 1971. április 7—14-ig (11—12-én zárva) Naponta: 9-18 óráig A SZOVJET ŰRKUTATÁS NAPJAI filmműsora: AZ ÉVSZÁZAD RIPORTJA Színes, magyar népszerű­ tudomány­film Uránia fél 5, 6 *• A NEVÜK AZONO Szovjet játékfilm Bem este 6 és 5, 9 MINDENKI A HOLDRA NÉZ Kísérőműsor a Sport moziban A KOZMOSZ CSILLAGAI Kísérőműsor a Művész mozi délutáni műsorán * UTAZÁS" AZ ESŐK TENGERÉBEN Kísérőműsor a Csokonai mozi délutáni műsorán

Next