Népszava, 1971. szeptember (99. évfolyam, 205–230. sz.)

1971-09-30 / 230. szám

Sikeres moszkvai vendégszerepléséről hazaérkezett az Állami Operaház társulata Az Állami Operaház moszkvai vendégjátéká­nak előadássorozatában a Bartók-művek, valamint Szokolay Vérnásza után a Monteverdi-mű (Poppea megkoronázása), majd Puccini Manon Lescaut­­jának előadása is nagy si­kert aratott. Az utóbbi mű került színre a záró­előadáson, amelyen a szovjet politikai és társa­dalmi élet kimagasló sze­mélyiségei is megjelentek. Fureeva asszony, szovjet művelődésügyi miniszter az előadás után a színfa­lak mögött felkereste a művészeket, hogy még egyszer köszönetet mond­jon az élményekért, a két nép kulturális kapcsolatai ápolásának tett jó szolgá­latért. Operai társulatunk tag­jai kéthetes vendégszerep­lés után szerdán hazaér­keztek. Fogadásukra a Fe­rihegyi repülőtéren meg­jelent dr. Simó Jenő mű­velődésügyi miniszterhe­lyettes és a Művelődés­­ügyi Minisztérium számos munkatársa. Lukács Mik­lós igazgató az érkezés után közvetlenül adott rö­vid nyilatkozatában tisz­telettel és szeretettel szólt a szovjet közönségről, amely lelkesen fogadta a magyar operaművészet képviselőit. Társulatunk mind a kilenc előadásán zsúfolt ház előtt játszott a Moszkvai Nagyszínház­ban. A napi- és a szak­sajtó is nagyra értékelte, hosszú elemzésekben tár­gyalta és tárgyalja­ az egyes műveket és előadá­sokat. MAGYAROK A VEZÚV LÁBÁNÁL Félidő a sorrentói és a nápolyi magyar kulturális napokon A kedd esti kiállítás megnyitásával félidejéhez érkezett a sorrentói és a nápolyi kulturális napok eseménysorozata. Ezúttal azonban ne várjanak tő­lem megközelítően se pon­tos „félidei’’ eredményt ennek az egy hétig tartó rendezvénysorozatnak ugyanis mind az eredmé­nye, mind a hatása csak jóval a „meccs” lefújása után derülhet ki igazán. Még azzal együtt is, hogy október 2-án formális eredményhirdetéssel,­­ a sorrentói filmművészeti találkozó díjainak átadá­sával zárul. Filmvita, kiállítás, vetítések Eredmény azonban, amelyről beszámolhatok, bőven akadt már eddig is." Adásom időpontjában még tart rendezőink és a Sorrentóba sereglett több mint száz újságíró felte­hetően az eddigiekhez hasonlóan élénk fi­lmvitá­­ja — erről csak követke­ző jelentkezésemkor tu­dok beszámolni. A XIX. század végén klasszicista stílusban, egy tündérkert közepén épült nápolyi villában rendez­ték meg a mai magyar képzőművészek — ha mé­reteiben nem is, de szín­vonalban feltétlenül rep­rezentatív — grafikai és kisplasztikai kiállítását. A villáról érdemes megje­gyezni: az építtető Rot­­schild család később Pig­­natelli hercegnek adta el, aki vaághírű porcelán -­gyűjteményével együtt múzeumi célokra a város­ra hagyta. Elmondható: nemcsak a kiállítás, ha­nem a környezet is rep­rezentatív. A megnyitóval egy idő­ben kezdték meg Fábry Zoltán Isten hozta, őr­nagy úr című filmjének vetítését három nápolyi városi vállalat dolgozói­nak, az elektromosoknak, a postásoknak és a vas­utasoknak a kulturális székházában. Itt került sor, mint már azt első tu­dósításomban jeleztem, a nápolyi rendezvénysoro­zat ünnepélyes megnyitá­sára is. Szombat este Sig­nore Bisogni, a kulturá­lis egyesület vezetője üd­vözölte a magyar vendé­geket, akiknek nevében Demeter Sándor, a KKX elnöke nyitotta meg az eseménysorozatot, és nemcsak — vagy talán nem is annyiig — a ma­gyar filmművészet iránt megnyilvánuló tisztelet jele volt, mint inkább az utószezonját élő híres für­dőhely egyik legjelentő­sebb társasági megnyil­vánulásának kiváló al­kalma is. Bárhogy is van azon­ban, azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy filmjeinket akár a zárt­körű sorrentói vagy a nápolyi munkásklubok közönsége, akár a sajtó közömbösen vagy leki­csinylően fogadta volna. Mind a tartományi, mind a központi lapok kimerítő részletességgel,­­ rendkívül nagy terjedelemben fog­lalkoznak a filmtalálkozó eseményeivel. A Róma című lap például vasár­napi számában egy teljes kolumnát szentelt a ma­gyar kulturális esemé­nyeknek, ami az olasz la­pok méreteit tekintve, je­lentős betűmennyiséget jelent. Természetesen párt­állásra, politikai színezet­re való tekintettel egyes cikkek a külsőségeket, mások a filmek művészi mondanivalóját, a magyar kultúra jelenlétének poli­tikumát hangsúlyozzák jobban. Nevezetes vendégek A magyar sajtóban már ismertetett megnyitó ün­nepség után a sorrentói fesztiválmoziban, a Cine­ma Armitában nagy si­kerrel vetítették le az ünnepi közönségnek Makk Károly Szerelem című filmjét, amelyet a ren­dezvény díszelnöki minő­ségében jelen levő Déry Tibor két novellája alap­ján készített. A találkozó következő napjaiban az olasz film­művészet számos csillaga érkezik Sorrentóba. Hogy csak olvasóink előtt is a legismertebbeket említ­­ sem, itt lesz Zafirelli, Vit­torio de Sica, Vittorio Gasmann és Rosalina Serafino. (Fellini forga­ tási elfoglaltsága, Vis­conti dél-amerikai utazá­sa miatt, sajnos, nem tu­dott eljönni.) Az említett művészek tevékeny szere­pet vállaltak október 2-án, a nápolyi királyi palotá­ban levő Teatro di Cortó­­ban sorra kerülő záróün­nepség lebonyolításában. A találkozóra más, nem olasz vendégek is érkez­tek. Kedd délután óta itt tartózkodik a Szovjet Ál­lami Filmbizottság alel­­nöke, Alekszander Slav­­nov és a MOSZFILM igaz­gatója, Nyikolaj Sziszov is. A következő évben ugyanis a szovjet film­művészet lesz a sorrentói találkozó vendége. Rideg Gábor Élénk sajtóvisszhang Az immár hagyomá­nyos sorrentói filmművé­szeti találkozók — ezúttal a magyar filmművészettel való találkozó — bemu­tató sorozatának ünnepé­lyes és estélyi ruháján parádés megnyitóját egy nappal később, azaz va­sárnap, a késő esti órák­ban „celebrálták”, a szó körülbelül pontos és kul­tikus értelmében. Ez a virágkordonos, látványos ünnepi felvonulás ugyan­ Megnyílt a Csontváry terem a Vörösmarty téren Újabb jelentős kulturá­lis intézménnyel gazdago­dott Budapest. A Vörös­marty téri kultúrpalotá­ban szerdán megnyílt a Csontváry-Kosztka Tiva­darról elnevezett központi bemutatóterem. A 260 négyzetméternyi terüle­ten berendezett korszerű szalon már nyitó anyagá­val a magyar képző- és iparművészet legrango­sabb alkotásait tárja az érdeklődők elé. ÉRTESÍTJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, hogy Budapest, XIII., Röppentyű utca 73 szám alatti h­asznált személygépkocsi TELEPÜNKET 1971. október 1-én és 2-án CSEPELI ÚJ SZEMÉLYGÉPKOCSI TELEPÜNKET Budapest, XXI., Petróleumkikötő, IV. kapu 1971. október 1-től 7-ig (NYITÁS OKTÓBER 8-ÁN) LELTÁROZÁS MIATT ZÁRVA TARTJUK . 73 mmHíJ M­ERKUR SZEMÉLYGÉPKOCSI ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT N­É­P­S­Z­AVA A HÉT FILMJEI! Ragyogj, ragyogj csillagom A játék kerete, ideje: a polgárháború. Mégis Alexandr Mitta alkotása témaválasztásával, prog­ramjával, műfajával és hangjával — elüt a meg­szokott háborús alkotá­soktól. Vagy inkább ez a film szokatlan és színvo­nalas egyvelege a lírának és a realitásnak, az érzés­nek és a gondolatnak, a valóságnak és a példáza­toknak. A gondolatnak, amelyet gazdag érzelmek színesítenek, s a lírának, amelynek alapja, lényege a valóság. A film hőse: a meg nem alkuvásra született em­ber. Már a neve is szo­katlan, furcsa: Iszkremasz. Hisz ez a megjelölés a ,,forradalmi tömegművé­szet” kezdőbetűiből ala­kult. Iszkremasz: művész. Az újfajta, avantgárd né­pi művészet megszállott­ja. S mit sem törődve az 1920-as esztendők zivata­rával, kiszámíthatatlan belharcaival — követke­zetesen járja a maga út­ját. „Shakespeare-t a nép­nek” — ez a jelszava, s e jelmondat megvalósítá­sában hű társra talál Fjodorban, a népi­ naiv festőben. Ellentétük — és talán ellenfelük — a „Mozis”. A magát nagy­képűen „művésznek” ne­vező mozitulajdonos, aki csak egyetlen életesz­ményt, elvet ismer: „túl­élni”. Ha a ráció, s a mindennapi gyakorlat szempontjából vizsgáljuk a filmbéli állapotokat — igazat kell adnunk a Mozisnak. Hisz az aprócs­ka település — a történés színhelye — a csatározás, a belvillongás csomópont­ján áll. Hol a fehérek törnek a városra, hol pe­dig a zöld banditák irt­ják a proletárhatalmat védő, egyszerű embereket. S mert a Mozis kamé­leonként alkalmazkodik a változó napi helyzethez — túl is éli a ..történe­tet”. Azaz, csak ő vészeli át a zivataros, kusza és nehéz esztendőiket. A megalkuvás életesz­ménye és a következetes cselekvés összevetése nem új a filmművészetben. Alekszandr Mitta azon­ban az ismerős felismeré­seket a tiltakozás szen­vedélyével vizsgálja. Szin­te világosan kimondja: megalkudva túlélni, any­­nyit jelent, mint nem élni”. Azaz a művész s a művészet célja az értelmetlen lét, az em­beri méltóság lealacsonyí­­tása elleni protestálás. Ugyanakkor Mitta (a kitűnő operatőr, Jurij Szokol segítségével) arra is ügyel, hogy filmje — a gondolati, érzelmi telí­tettség mellett — cselek­ményes, izgalmas is le­gyen. Ritmusa jó, aprólé­kosan kiszámított. Nem ,,drámázik” a nagyjelene­teknél, inkább az irónia szelíd bölcsességével irá­nyítja a játékot, no és valamifajta egészen naiv és természetes humorral. Iszkremasz: Oleg Taba­kov. Sokat akaró, meg nem alkuvó ember — és színész is. Dicsekvő, sze­mérmes színész, akinek jellemét a tisztaság mel­lett az „önimádat” is munkálja. Az örökös ját­szás. Kitűnő ez az alakí­tás. Ugyanígy kitűnő Fjodor szerepében Oleg Jefremov. És Jelena Proklova, aki sok bájjal, tehetséges és merész ügyefogyottsággal formál­ja meg Krisztát, a szí­nésznővé kinevezett egy­szerű parasztlánykát.. Sötét pillanat Túlságosan egyszerű lenne az új csehszlovák filmre azt mondani: se­matikus. Ugyanis a Sötét pillanat attól sematikus, hogy a rendező Jozef Medved valami mást, va­lami szokatlant akar fel­vonultatni, legalábbis a képelvben. Állandóan bra­vúros szögekben, s olykor torz elnagyoltságban mu­tatja a figurákat — mint­ha ezzel a látható világ mögött „elképzelt” lénye­get, a figurák lényegét kívánná megmutatni. De attól még nem lesz jó a film — hogy játszik az operatőr. (A képeket Alojz Hanusek készítette) Inkább arra lenne szük­ség, hogy a rendező az igazi élet, az igazi maga­tartásformák erőteljes ki­bontakoztatásával foglal­kozna­k a vezető drama­turgiai elv, a logika be­vonásával. Így aztán a film amolyan „szokatla­nul” fényképezett semati­kus példabeszéd a rossz és dévas apáról, s a meg nem értett fiúról, aki rá­adásul pubertáskori zava­roktól is szenved. A nagy zsákmány Manapság a bűnügyi vígjáték műfajában is nehéz valami újat, erede­tit kitalálni. Hisz a for­dulatos cselekményre, mu­latságos ötletekre épülő krimik — szériában ké­szülnek a világ filmgyá­raiban. Szó, ami szó, a francia —olasz vígjáték cselekmé­nyével most sincs semmi baj. Sőt. Annyi a bonyo­dalom, a fordulat a film­ben, hogy olykor nem­csak a néző, de még a „szereplők” is csak nehe­zen tudnak eligazodni a „helycserés” támadások útvesztőiben. (Ugyanis egyszerre két banda sze­retné megszerezni a NA­TO titkos tőkéjét, de köz­beszól a maffia is!) És az ötletek, gégék is eléggé változatosak. Mondhat­nánk azt is, hogy Gerard Oury kitűnő francia ren­dező munkája a legjobb amerikai mestereket idé­zi. A szereplőgárda is ki­fogástalan. Bourvil, Jean- Paul Belmondo mellett ott találjuk a „mulatságosan szicíliai” Eli Wallach­ot, s az ellenállhatatlanul ele­gáns, könnyed David Ni­­vent is. Mégis, a Nagy zsák­mány — inkább fárasztó, mintsem igazán vidám játék. Azaz a cselek­mény, az ötlet, a nagy­szabású gégék tűzijátéká­ban — valahol elveszett a humor. Pedig a film ele­jén még megvolt. Gantner Ilona Túl az ezredik hangversenyen 25 éves a Tátrai vonósnégyes Egyetlen kérdés felte­vése után tovább nem kérdezzük, csak hallgat­juk Tátrai Vilmost, a most 25 éves világhírű vonósnégyes primáriusát.­­ Nem dicsekvés, de bizonyított tény, hogy a világon a mi együttesünk­nek a legbővebb a mű­sora. A vonósnégyesek százait adtuk elő és játsz­­szuk ma is. 1946 óta van együtt a kvartettünk. Tíz évig nem mentünk kül­földre, csak itthon hang­versenyeztünk, igen sokat, s ez már maga elkötele­zettséget rótt ránk, min­dig új művek bemutatá­sára. Csak magyar vonós­négyesből ötvenhat új mű­nek az ősbemutatóját tar­tottuk. Lajtha László négy vonósnégyesét mutattuk be, Virtcze Istvánnak ugyancsak négy kvartett­jét! Állandó tanulás, munka, próba. Flaubert szavait idézve: a művé­szet a szorgalom! Bartók V. vonósnégyesét három hónapig tanultuk, napon­ ta több óra munkát for­dítva rá. — Már két éve dolgoz­tunk együtt, mikor 1948- ban elnyertük a Bartók­­verseny első díját. Azóta túlhaladtuk ezredik hang­versenyünket. Az ezredik, jubiláris fellépésünk Sza­badkán volt, ezzel nyi­tottuk meg jugoszláv tur­nénkat. Számtalan feszti­válra kaptunk meghívást, és soknak eleget is te­szünk, tudásunk legjavá­val. A legkiemelkedőbb, hagyományos fesztiválok Salzburgban zajlanak, ot­tani sikerünkre igazán büszkék vagyunk. — Izgalmas kalandjaink közül csak egyet említek. London felett szállt ve­lünk a repülőgép, amikor villám sújtotta a géptes­tet. Egyiptomi sötétség szakadt ránk, és azt hit­tük, vége a kvartettezés­­nek, az életnek. De aztán jön világosság. Erről kár is többet szólni: élünk, hangversenyezünk. A sok emlék, élmény már-már eltemet bennünket. Csak a nagyon kiemelkedőkre gondolunk vissza. Például arra, amikor a belga ki­rálynő, még 1955-ben, meghívott bennünket a Bartók-ünnepségekre. — Hanglemez-felvéte­lünk eddig nyolcvankettő készült. Sok-sok ezer pél­dányszámban terjedt el a világon. Az amerikai rá­diótársaságok minden hé­ten sugároznak tőlünk egy lemezt, gyakran hetente többet is. Japánban is sok lemezünk van forgalom­ban. A Qualiton Hangle­mezgyár kiállításra készül hanglemezeinkből. — Egyhuzamban csak­ rövid ideig hangversenye­zünk külföldön, legfeljebb két-három hetet. Ideköt bennünket tanszékünk a Zeneművészeti Főiskolán. (Csellistánk, Banda Ede is főiskolai tanár.) Tanít­ványainkhoz, a tanításhoz, az új generáció csúcsra juttatásához éppúgy ra­gaszkodunk, mint a hang­verseny-dobogóhoz és kvartettezéshez. Tanítani rendkívüli, felelősség. To­vábbadni a fiatalságnak, amit egy élet munkája árán megszereztünk — öröm és kötelesség. — Mit mondhatnék még búcsúzóul négyünk nevé­ben? Ha a hangos hírlap­hasábokat feltalálták vol­na, talán inkább muzsi­kálnánk az olvasóknak. A kiváló művész egyet­len kérdésre szinte tollba mondta a világhírű ma­gyar kvartett rövidített történetét. Láng Tamás BILINCSEK Feszült légkörű, megrázó B l I | KJ /'■ C C IS jugoszláv filmdráma I LI II V. J L N szenvedélyről R III N f « Fii ■“ szorongásról U lblUVilCn le éven felülieknek BILINCSEK OKTÓBER 7 . 1971. szeptember 30 SE MŰSOROK­­ Erkel Színház: M. Állami Hangversenyzenekar (Téli b. B I—B II. s., fél 8). — Nem­zeti Színház: Bánk bán (7). — Katona József Színház: Mindent a kertbe (7). — Ma­dách Színház: A tetovált ró­zsa (7). — Madách Kamara Színház: Mesterdetektiv (7). — Vígszínház: A testőr (D. b. 1. ea., 7). — Pesti Színház: Furcsa pár (7). — József At­tila Színház: A tizenharma­dik ügynök (G. b. 1. ea., 7). — Vidám Színpad: Pénz be­szél (fél 8). — Főv. Operett­­színház: West Side Story (7). — Mikroszkóp Színpad: Aki néző akar lenni (fél 9). — Állami Bábszínház: Az ob­sitos és a hegyisárkány (de. 10). —■ Kamara Varieté: Rá­kérdezhetek? (6 és fél 9). *­­ Vígszínház október havi bérleti előadásai. 1-én Kom­binált bérlet 4. sorozat 1. előadása. 3-án du. Kombinált bérlet 6. sorozat 1. előadása. 3-án este A. bérlet 1. előadá­sa. 4-én A. bérlet 1. előadása. 6-án Kombinált bérlet 2. so­rozat 1. előadása. 8-án N. bérlet 1. előadása. 10-én este Kombinált bérlet 14. sorozat 1. előadása. 13-án C. bérlet 1. előadása. 15-én Bemutató bérlet 2. előadása. 19-én B. bérlet 1. előadása. 20-án L. bérlet 1. előadása. 21-én Kom­binált bérlet 3. sorozat 1. elő­adása. 22-én Z. bérlet 1. elő­adása. 23-án P. bérlet 1. elő­adása. 24-én du. Kombi­nált bérlet 13. sorozat 1. elő­adása. 24-én este G. bérlet 2. előadása. 26-án K. bérlet 1. előadása. 28-án M. bérlet 1. előadása. 30-án Kombinált bérlet 12. sorozat 1. előadása. 31-én du. S. bérlet 1. előadá­sa.­­• A Pesti Színház októ­ber havi bérleti előadásai. 22-én Bemutató bérlet 1. elő­adása. 24-én este VII. bérlet 1. előadása. 26-án II. bérlet 1. előadása. 28-án IV. bérlet I. előadása. KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Bécsi vér. Részi. 9.00: Idő és történelem. Ism. 9.25: Verbunkosok, nóták. 10.00: H. Ides. 10.05: Tizenegy több mint három. Galgóczi E. el­beszélésének rád­ióváltozata. 10.33: A Cseh Filharmoniku­sok hangversenye. 11.50: A Német Néphadsereg Központi Zenekara játszik. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiákoktól. 13.40: Vita a korszerű mezőgazda­ságról. 14.00: Bach-művek. II. 29: A szerelem szivárvány­színei. 15.00: H. Idej. 15.10: A világgazd. hírei. 15.15: A hazug. Rádiój. 17.00: II. Idej. 17.03: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.25: Liszt—Gra­bócz fold.: Xvi. magyar rap­szódia. 17.35: Lemezmúzeum. Leonyid Szobinov énekel. 17.55: Körmikrofon. 18.20: Pá­holyból. 19.00: Esti krónika. 19.25: Kritikusok fóruma. 19.35: Népzenei magazin. 20.15: Kortársaink. Somogyi Tóth Sándor. 20.55: H. 20.58: Sikerszemle. 21.43: Beetho­ven: Esz-dúr szonáta. 22.00: H. Idős. 22.15: Közv. a Jugo­szlávia—Magyarország vízi­labda-mérkőzésről. 22.40: A hazai társadalomkutatás ta­pasztalataiból. 23.00: Táncze­ne. 23.30: Vidróczky. Részi. Közben 24.00: H. Idős. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Schubert : Esz-dúr trió. 9.00: Elisabeth Schumann és Josef Schmidt énekel. 9.30: Balesetek, tűzesetek, bűn­­üg­yek. 10.00: A zene hullám­hosszán. 11.50: Magánvéle­mény közügyekben. 12.00: Könnyűzenei híradó. Ism. 12.30: Kórusok magyar köl­tők verseire. 12.45: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 1­3.00: H. Idős. 13.03: Rita Gorr és James McCracken énekel. 14.00: Zenés délután kettőtől — hatig. 18.10: Rádióhang­versenyekről. 18.40: Idahegyi pásztorok. Áprily Lajos ver­ses tragédiájának rádió válto­zata. 19.35: A M. AU. Hang­versenyzenekar hangverse­nye. Közben 20.35: Esti kró­nika 2. 21.40: Pullach. ..Szi­gorúan titkos.M­FN­. 22.00: Nó­ták. 22.20: Láttuk, hallottuk. 22.40: Könnyűzenei újdonsá­gok. 23.00: H. Idős. 25.15: A veszprémi nemzetközi éneklő hét díszhangversenye­­n. 24.00: H. Idős. URH 18.00: H. Idős. 18.10: Hang­­lemezparádé. 18.55: Francia társalgás. 19.10: Magyar ze­neszerzők. 19.42: Számvetés — számítás. 19.52: Britten: Hősök balladája. 20.08: A dzsessz kedvelőinek. 20.30: H. 20.33: Operarészletek. 21.33: Elektra. 23.00: H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.10: Iskola-tv. Földrajz. Alt. isk. 5. oszt. 9.00: Élővi­lág. Alt. isk. 7. oszt. 9.55: Magyar nyelvtan. Alt. isk. 5. oszt. 13.10: Földrajz. Ism. 14.00: Élővilág. Ism. 14.55: Magyar nyelvtan. Ism. 17.43: Hírek. 17.50: Ebben a hónap, baji történt. .. Riportműsor. 18.20: Alba Regia napok. — „Videoton Interjazz Fesztivál 1971.’* 18.45: Reklámm­­sor. 18.55: Esti mese. 19.10: Para­bola. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gyilkosság opera után. Ma­gyarul beszélő NSZK film. 21.30: Soroksári út 160. Ri­portfilm. 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. POZSONYI TV 18.40: Filopat és Parafil. 19.00: Tv-híradó. 19.35: A fő­iskolások és a tudományos világnézet. 20.no: Meghívás a dél-morvaországi kerületbe. 20.15: En, Axel Cesar Springer, NDK tv-sorozat. 21.20: Duna­­díj. 21.30: A jégkorongozás hírei. 21.45: Tv-híradó. 22.11: Interpódium ,71.

Next