Népszava, 1971. október (99. évfolyam, 231–257. sz.)

1971-10-01 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 2 mi NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 99. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ARA 80 FILLÉR OKTÓBER 1. PÉNTEK Megalakult az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartot­ták meg az európai biztonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának alakuló ülését. Az ünne­pélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bar­­tha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsig­­mondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti személyiségek kezdeményezték a bi­zottság megalakítását, azzal a szándékkal és feladat­tal, hogy népünk akaratát kifejezve, hatékony tevé­kenységet fejtsen ki a kontinensünk biztonságával és az európai népek együttműködésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdeké­ben. M A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi ré­tegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen beszédet mondott. Kállai Gyula beszéde Az európai biztonság és együttműködés egész né­pünket foglalkoztató gon­dolata, és társadalmunk akarata jegyében hívtuk össze mai tanácskozásun­kat. Elhatározásunk része az emberiség sorsával ösz­­szefüggő béketörekvések­nek, amelyeknek célja, hogy megszabadítsák az emberiséget a háborúktól. Az emberiség sok évezre­des történetében csak most nyílt erre reális lehető­ség. Miért? Először azért, mert létrejött a szocialista világrendszer, amelynek természetétől idegen a háború, más népek elnyo­mása és kifosztása, amely­től elválaszthatatlan a béke, a népek barátsága, s amely nemcsak a törté­nelmi fejlődés igazával, de azzal az erővel és te­kintéllyel is rendelkezik, amely szükséges a háború nyerészkedőinek féken­­tartásához. Másodszor azért, mert milliók és mil­liók ismerik fel világszert­­e, hogy számukra a há­ború csak pusztulást, nyo­mort és újabb meg újabb megpróbáltatást jelent — mondta bevezetőben­­ a szónok. A nemzetközi béke vé­delme és biztosítása nem­csak azt jelenti, hogy a háborút kikapcsoljuk az életünkből. Ennél többet jelent: jelenti a sokoldalú kapcsolatokat és együtt­működést az államok és a népek között a tartós béke, az intézményes biz­tonság, a békés egymás mellett élés alapján; a le­hetőséget arra, hogy a tudomány és a technika nagy vívmányait ne az emberiség érdekei ellené­re, hanem közvetlen ér­dekeinek és akaratának megfelelően az emberiség javára használják fel­ a lehetőséget arra, hogy a fegyvereket létrehozó és kiszolgáló 100 millió dol­gos emberi kéz a békés termelésben tevékenyked­jék, hogy a világon a fegyverekbe dermedt évi 130 milliárd dollár érték jelentős része a népjólét, az egészségügy, a közok­tatás­ és a kultúra fejlődé­sét szolgálja; a lehetősé­get arra, hogy a népek érdekei szabadon érvénye­sülhessenek az élet min­den területén. Ezt elősegí­teni, az éhséggel, az el­maradottsággal, a pusztu­lás veszélyével birkózó földön a legnemesebb, de egyben a legparancsolóbb történelm­ feladat. Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy hazánk a szo­cialista közösség tagjaival egy sorban egész külpoli­tikájával, népünk társa­dalmi tevékenységével ezt a nemes célt szolgálja. Kállai Gyula ezután ar­ról beszélt, hogy Európa mindig megkülönböztetett helyet foglalt el a nem­zetközi fejlődésben, s je­lenleg is meghatározó be­folyást gyakorol a világ­­helyzetre. A lepergett­ év­századok folyamán­­ itt csaptak össze a legheve­­sebben a haladás és a reakció erői. Európa ma is meghatároz szerepet játszik a világban. Itt bontakozott ki az utóbbi negyedszázadban is a ha­ladás és a reakció erői­nek legnagyobb jelentő­ségű küzdelme. Európában húzódik a két ellentétes társadalmi világrendszer fő erőinek érintkezési vonala. A további előrehaladás megköveteli a tömegek fokozódó aktivitását A szocialista országok, Európa békeszerető népei sohasem szűntek meg har­colni azért, hogy meg­mentsék kontinensünket, a világot egy újabb há­borús katasztrófától. A haladó erők felismerték, hogy Európa és a világ sorsa összefügg. Európa népei egyre in-4Folytatás a 3. oldalon) Podgornij vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség utazott a VUK-ba Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke szov­jet párt- és kormánykül­döttség élén csütörtökön Moszkvából Hanoiba uta­zott. A küldöttség tagjai: Ki­rill Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára, Vlagyimir Novikov, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Szemjon Szkacskov, a külföldi gazdasági kap­csolatok állami bizottsá­gának elnöke, Szergej Szokolov hadseregtábor­nok, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, Nyikolaj Firjubin külügy­mmi­niszter-helyettes, Ivan Grisin­­ külkereskedelmi miniszterhelyettes, vala­mint Ilja Scserbakov,­ a Szovjetunió hanoi nagy­követe. A küldöttség, amelyet a Vietnami Dolgozók Párt­jának Központi Bizottsága és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormá­nya hívott meg, látogatást tesz Delhiben, az indiai, és Rangoonban, a burmai fővárosban is. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaságba utazó szovjet párt- és kormány­­küldöttség­­ csütörtökön Taskentbe érkezett. A népi erők offenzívája Kambodzsában és Dél-Vietnamban Az indokínai háború egyik legnagyobb ütköze­tének kibontakoztatásáról beszélnek a nyugati­ hír­­ügynökségek a Kambod­zsa és Dél-Vietnam határ­vidékén kialakult hadi­helyzetről beszámolva. Az AFP megjegyzi, hogy a kambodzsai és a dél-viet­nami népi erők szombat óta felfejlődő harci tevé­kenysége szerda dél óta — mondhatni — megkettő­ződött. Tüzérségük szer­dán — a csütörtöki gya­logsági akciók előkészíté­seként — a kormánycsa­patok hét állása ellen in­tézett támadást a határ két oldalán. A legheve­sebb harcok színhelye a Saigontól 135 kilométerre (Folytatás az 5. oldalon) Szovjet-amerikai egyezményeket írt alá Gromiko és Rogers Andrej Gromiko szovjet és William Rogers ameri­kai külügyminiszter csü­törtökön washingtoni idő szerint délelőtt 11 órakor az amerikai külügymi­nisztérium tanácstermét­ben ünnepélyes külsősé­gek között aláírta a SALT- megbeszélések első „mel­léktermékeként” létrejött két egyezményt, amelyből az első részletes intézke­déseket tartalmaz a té­vedés folytán keletkező nukleáris balesetekből származó háborús veszély csökkentésére, a második pedig a Moszkvát Wa­shingtonnal jelenleg ösz­­szekötő „forró drót” táv­közlési műholdrendszer útján történő korszerűsíté­sét irányozza elő. Az aláírási ünnepséget követően Rogers ■ külügy­miniszter méltatta első­ként a most létrejött meg­állapodások jelentőségét. „A Szovjetunió ás az Egyesült Államok — mon­dotta —, a mai napon vállalt kötelezettségükkel azt az eltökéltségüket ta­núsítják, hogy véletlen balesetnek vagy félreér­tésnek semmiképpen sem szabad nukleáris világ­égéshez vezetnie”. Válaszbeszédében Gro­miko szovjet külügymi­niszter megelégedését fe­jezte ki, hogy a Szovjet­unió nevében aláírhatta ezt a két egyezményt, amely — mint hangsú­lyozta — „az első kézzel­fogható eredménye az 1969 végén megkezdett tárgyalásoknak”. Rámutatott, hogy a most aláírt megállapodások „semmiképpen sem oldják meg a stratégiai fegyver­­korlátozás problémájának lényegét, s a tárgyalások részvevőinek továbbra is erre az el nem végzett fel­adatnak a megoldására kell törekedniük. Ugyan­akkor — folytatta — ezek az egyezmények a helyes irányban tett lépések, mi­vel a nemzetközi feszült­ség enyhülését szolgálják, és csökkentik a nukleáris háború kirobbanásának kockázatát. Következés­képpen a megállapodások teljes összhangban vannak a Szovjetunió külpolitikai irányvonalával, és meg­ítélésünk szerint minden nemzet és valamennyi nép érdekeit szolgálják”. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter befejezésül azt­ a reményét fejezte ki, hogy a most aláírt egyez­ményeket további megál­lapodások fogják követni a két ország között, illet­ve a két ország részvéte­lével folyó tárgyalásokon. Az aláírást követően Gromiko és Rogers kül­ügyminiszter a washing­toni szovjet nagykövetsé­gen munkaebéden folytat­ta a múlt pénteken meg­kezdett megbeszélés-soro­zatát. 2/ MI­­C Kádár János Tolna megyei látogatásai *Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Tolna megyei látogatásának második napján, csütörtökön — K. Papp Józsefnek, a me­gyei pártbizottság első tit­kárának és Szabópál An­talnak, a megyei tanács elnökének társaságában — ipari, mezőgazdasági üze­meket, kulturális intéz­ményeket keresett fel. Délelőtt a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi gyáregységébe látogatott el. A látogatás­nál­ jelen volt Rúzsa Já­nos, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára és Császár József, a vá­rosi tanács elnöke is. Magyari László igazgató és Rubányi János párttit­kár fogadta a vendége­ket. Az igazgató ismertet­te a vidéki ipartelepítés keretében megépült gyár­egység munkáját, terveit. A többi között elmondot­ta, hogy az építkezés 1962- ben kezdődött meg, s 1964-től tartó ideiglenes üzemelés után, 1967 má­jusában helyezték hiva­talosan üzembe a gyár­egységet. Anyavállalatuk­tól hat kiterjedt gyárt­mánycsalád előállítását telepítették át Szekszárd­­ra, s az idén már 120 millió forint értékű ter­melési feladatot oldanak meg. A gyár részt vesz a Zsiguli-program megvaló­sításában, ez évben 180 ezer, jövőre pedig 300 ezer tömlő manométert szállí­tanak a Szovjetunióba. A tájékoztató után Ká­dár János megtekintette a gyáregységben készült termékekből összeállított kiállítást, majd felkere­sett üzemrészeket és elbe­szélgetett a dolgozókkal, így Kádár József öntővel, Vaszkó Lajosné raktárve­zetővel, s az egyik sze­reldében Krammer Jó­­zsefné szalagvezetővel, a Garay János szocialista brigád vezetőjével. A 17 tagú brigád — amely gép­járműműszerek gyártásai­ban vesz részt — tavaly elnyerte a szocialista bri­gád címet. A párt első tit­kára emléksorokat írt a brigád naplójába, jókí­vánságait fejezte ki eddi­gi eredményeihez, s újabb sikereket, jó egészséget kívánt tagjainak. Kádár János a látogatás végén elismeréssel nyilatkozott a látottakról, az üzem munkájáról. Ezt követően a Szek­szárdi Állami Gazdaságot kereste fel. A látogatás­nál jelen volt Tatár La­jos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára és György József, a járá­si tanácsi hivatal vezetője is. Mohácsi Károly igaz­gató és Kemény István párttitkár köszöntötte a kedves vendéget, aki ezt követően az igazgató tá­jékoztatója alapján meg­ismerkedett a jelenlegi keretei között 1962-ben kialakult, s 15 000 holdat meghaladó területű gaz­ság több irányú termelő tevékenységével, eredmé­nyeivel, további feladatai­val. A gazdaság főleg szántóföldi növényeket, szőlőt és gyümölcsöt ter­mel, s jelentős arányú ál­lattenyésztést is folytat. Kenyérgabonából a 10 év­vel ezelőtti, holdankénti 17 mázsával szemben 23 mázsára emelkedett az át­lagtermés, kukoricából az akkori, 16 mázsát el nem érő átlagtermés helyett 36—38 mázsás átlagered­ményt várnak májusi mor­­zsok­ban számítva. A pil­langósoknál mintegy 60 százalékkal növekedett a hozam, a szőlő termésát­laga pedig kétszeresére nőtt. A gazdaság bruttó termelési értéke szintén több mint kétszeresére emelkedett tíz év alatt. Állattenyésztésben fő pro­filjuk a sertéshús előál­lítása. A jelentős fejlő­dést — fokozott gépesítés­sel — úgy érték el, hogy közben csaknem egyötödé­vel csökkent a dolgozók létszáma. Szó esett a tájékoztató­ban arról a jelentős sze­repről is, amelyet a gaz­daság életében, eredmé­nyeinek elérésében a szo­cialista brigádok játsza­nak. A munka­versenyben jelenleg 9 brigád küzd a szocialista brigád cím el­éréséért, 11 pedig a meg­tartáséért. A szocialista brigádok eredményes ter­melőmunkájának tapasz­talatairól, e kis kollektí­vák embert formáló, fe­lelősséget fokozó erejéről, egymás iránti segítőkész­ségéről is sok szó volt a találkozón, maguknak az érdekelteknek, a mozga­lomban részt vevő brigád­vezetőknek a beszámolói­ban. Egymás után kértek szót a találkozón a szo­cialista brigádok vezetői: Mátrai Gyula, Fiath Lász­ló, Győri Lajos, Szilágyi Erzsébet, Heilmann Jó­­zsefné, Szászi József, Pal­kó Péter, Wéber­­ János. Szavaikból kiderült, hogy a munka megszervezésé­nek e komplex formája a szocialista brigádok ke­retében jelentős előnyök­kel járt. A brigádszerve­zet szép és tartalmas ke­retet ad a brigád tevé­kenységének. Egy másik brigád alkat­részeket is előállít, hogy az alkatrészellátás hiá­nyosságaiból előálló prob­lémákat lehetőleg meg­előzzék. Előnyös a brigád­szervezet a szakképzettség fokozása szempontjából is. Szó esett arról is, hogy de­rekasan megállják helyü­ket a német nemzetiségű, s a cigány brigádtagok is, jó egyetértésben dolgoz­nak együtt társaikkal. Je­lentős az a segítség, ame­lyet a brigádok a cigány tagok emberi fejlődésé­hez, ismereteik gyarapo­dásához, kulturált élet­­körülményeik megterem­tésének előmozdításához nyújtanak. Számos cigány brigádtag már 10 éve dol­gozik a gazdaságban, a szocialista brigádban, s szorgalmas munkája ré­vén községi belterületen új, megfelelően berende­zett otthonba költözhetett. A brigádok tevékenységé­vel kapcsolatban K. Papp József arra utalt, hogy a szocialista brigádmoz­galom jelentősen enyhí­tett a gazdaságban a munkaerőgondokon. Kádár János örömét fe­jezte ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett az országos­­hírű gazdaság életével, elismerését nyil­vánította eddigi eredmé­nyeiért és további sikere­ket kívánt jövőbeni tevé­kenységéhez. Eredményei — mint mondotta — olyan szépek, hogy ilyenekről már országos átlagként is szívesen hallanánk. A továbbiakban rámutatott: a szocialista brigádmoz­galom kiterebélyesedése is azt bizonyítja, hogy or­szágunkban erősödik az emberek szocialista öntu­data, felelősségérzete a közösség ügyei iránt. A szocializmus építéséhez nélkülözhetetlenek a szo­cialista gondolkodású és öntudatú, a közösség ügyeiért fokozott felelős­séget érző emberek, s he­lyes, hogy az anyagi ér­dekeltség is ilyen irányú, alkotó, gondolkodó mun­kára ösztönözze őket. A szocialista brigádmoz­galom életerős mozgalom, amelyben találkozik né­pünk érdeke az egyes em­ber, a család érdekével. Óva intett azonban attól a párt első titkára, hogy a jó eredmények láttán önelégültségbe essenek, feladataikat könnyedén vegyék­, s ez valamiféle lazulást idézzen elő tevé­kenységükben, mert ká­ros következményekhez vezethet. Helyeslően nyi­latkozott arról, hogy a végzett munkát a végter­mék eredménye alapján díjazzák, s felhívta a fi­gyelmet a brigádok mint kollektívák r°velő tevé­kenységének fontosságára is. A vendégek ezután Ba­konyi József igazgatóhe­lyettes kalauzolásával megtekintették a gazdaság pincészetét, majd Petrits Pál igazgatóhelyettes is­mertető szavai talán és kalauzolásával a várdom­bi új sertéstelepet. A ser­téstelep, amely valóságos sertésgyár, a világon is­mert legkorszerűbb mód­rj­szerek­kel dolgozik. Éven­te 30 000 hízott sertést küld piacra. A gazdaság­ ,­ban saját kísérleteik ré­vén elérték a biológiai op­­­timumot.­­ Kádár János délutánt a Sárköz központjába/ Decsre látogatott el, ahol felkereste a szőtteseiről, hímzéseiről messze földön híres Sárközi Népművé­szeti és Háziipari Ter­melőszövetkezetet. A lá­togatásnál jelen volt Fü­­löp László országgyűlési­ képviselő, a bátai Novem­ber 7 Termelőszövetkezet elnöke, Kovács Sándor kerzségi tanácselnök, Sör­főző­­ István, a sárközi Egyetértés Termelőszövet­kezet elnöke is. Gróh Jó­zsef, a szövetkezet elnöke fogadta a vendégeket, majd ismertette a csak­nem 20 éves tevékenysé­gét. A Sárközből és a me­gye más részeiből, több községből mintegy 700-an vesznek részt a szövetke­zet munkájában. A hagyo­mányos színek és cikkek mellett új színösszetételek meghonosításával és új termékek kialakításával bővítik választékukat. Ká­dár János megtekintette a szövetkezet tájmúzeumát, a termelés folyamatát, s közben elbeszélgetett Báli Istvánnéval, a népművé­szet mesterével és Bátor Józsefné népi iparmű­vésszel, a szövetkezet mű­vezetőivel, a dolgozók munkakörülményeiről, az utánpótlás nevelésével kapcsolatos teendőkről. Megtekintette a szövetke­zet új termékeit is, ame­lyek sajátosságait Fehér Lászlóné, a népművészet mestere, a szövetkezet művészeti vezetője is­mertette. A párt első tit­kára szívélyesen elbe­szélgetett a szövetkezet vezetőivel, majd emlék­sorokat írt a vendég­könyvbe: örömét fejezte ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett a szö­vetkezet eredményeivel, elismerését nyilvánította a csaknem két évtizede vég­zett szép és eredményes munkájáért és sok sikert kívánt további tevékeny­ségéhez. A Központi Bizottság első titkára ezt követően visszautazott Szekszárdra, ahol a város nevezetes­ségeivel ismerkedett. A Bakta-heevről Szekszárd panorámájában gyönyör­ködött, majd rövid sétát tett a városközpontban a Babits Mihály Művelődési Központ impozáns épüle­téig, ahol dr. Vadas Fe­renc igazgató fogadta és tájékoztatta az intézmény munkájáról. A művelődési központ a felszabadulás 25. évfordulójára készült el, s egyrészt Szekszárd művelődési igényeit elé­gíti ki, másrészt mint módszertani, hálózati köz­pont irányítja a megye művelődési otthonainak munkáját. Negyvennél több szakkör, klub és mű­vészeti csoport működik a központban, s az első évben 300 000 látogatója volt. Kádár János a mű­velődési központban meg­tekintette a kiállításokat, a művészeti csoportok próbáit, szakköri foglal­kozásokat, az új pano­ráma moziban megnézte a művelődési központ filmklubja által — Kiss István vezetésével — Tol­na megyéről készített do­kumentumfilmet. A mű­velődési klubban szerzett tapasztalatait a vendég­könyvben úgy összegezte, hogy eleven, sokoldalú kulturális munka folyik az intézményben, gratu­lált eredményeihez és to­vábbi sikereket kívánt tevékenységéhez. A látogatás befejezése­képpen az MSZMP Tolna megyei bizottsága, a me­gyei tanács, s a Hazafias Népfront megyei bizottsá­ga Kádár János tisztele­tére vacsorát adott a szekszárdi Gemenc-száló­­ban. (MTI) .

Next