Népszava, 1971. október (99. évfolyam, 231–257. sz.)
1971-10-01 / 231. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek 2 mi NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 99. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ARA 80 FILLÉR OKTÓBER 1. PÉNTEK Megalakult az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartották meg az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti személyiségek kezdeményezték a bizottság megalakítását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve, hatékony tevékenységet fejtsen ki a kontinensünk biztonságával és az európai népek együttműködésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdekében. M A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen beszédet mondott. Kállai Gyula beszéde Az európai biztonság és együttműködés egész népünket foglalkoztató gondolata, és társadalmunk akarata jegyében hívtuk össze mai tanácskozásunkat. Elhatározásunk része az emberiség sorsával öszszefüggő béketörekvéseknek, amelyeknek célja, hogy megszabadítsák az emberiséget a háborúktól. Az emberiség sok évezredes történetében csak most nyílt erre reális lehetőség. Miért? Először azért, mert létrejött a szocialista világrendszer, amelynek természetétől idegen a háború, más népek elnyomása és kifosztása, amelytől elválaszthatatlan a béke, a népek barátsága, s amely nemcsak a történelmi fejlődés igazával, de azzal az erővel és tekintéllyel is rendelkezik, amely szükséges a háború nyerészkedőinek fékentartásához. Másodszor azért, mert milliók és milliók ismerik fel világszerte, hogy számukra a háború csak pusztulást, nyomort és újabb meg újabb megpróbáltatást jelent — mondta bevezetőben a szónok. A nemzetközi béke védelme és biztosítása nemcsak azt jelenti, hogy a háborút kikapcsoljuk az életünkből. Ennél többet jelent: jelenti a sokoldalú kapcsolatokat és együttműködést az államok és a népek között a tartós béke, az intézményes biztonság, a békés egymás mellett élés alapján; a lehetőséget arra, hogy a tudomány és a technika nagy vívmányait ne az emberiség érdekei ellenére, hanem közvetlen érdekeinek és akaratának megfelelően az emberiség javára használják fel a lehetőséget arra, hogy a fegyvereket létrehozó és kiszolgáló 100 millió dolgos emberi kéz a békés termelésben tevékenykedjék, hogy a világon a fegyverekbe dermedt évi 130 milliárd dollár érték jelentős része a népjólét, az egészségügy, a közoktatás és a kultúra fejlődését szolgálja; a lehetőséget arra, hogy a népek érdekei szabadon érvényesülhessenek az élet minden területén. Ezt elősegíteni, az éhséggel, az elmaradottsággal, a pusztulás veszélyével birkózó földön a legnemesebb, de egyben a legparancsolóbb történelm feladat. Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy hazánk a szocialista közösség tagjaival egy sorban egész külpolitikájával, népünk társadalmi tevékenységével ezt a nemes célt szolgálja. Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy Európa mindig megkülönböztetett helyet foglalt el a nemzetközi fejlődésben, s jelenleg is meghatározó befolyást gyakorol a világhelyzetre. A lepergett évszázadok folyamán itt csaptak össze a leghevesebben a haladás és a reakció erői. Európa ma is meghatároz szerepet játszik a világban. Itt bontakozott ki az utóbbi negyedszázadban is a haladás és a reakció erőinek legnagyobb jelentőségű küzdelme. Európában húzódik a két ellentétes társadalmi világrendszer fő erőinek érintkezési vonala. A további előrehaladás megköveteli a tömegek fokozódó aktivitását A szocialista országok, Európa békeszerető népei sohasem szűntek meg harcolni azért, hogy megmentsék kontinensünket, a világot egy újabb háborús katasztrófától. A haladó erők felismerték, hogy Európa és a világ sorsa összefügg. Európa népei egyre in-4Folytatás a 3. oldalon) Podgornij vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség utazott a VUK-ba Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke szovjet párt- és kormányküldöttség élén csütörtökön Moszkvából Hanoiba utazott. A küldöttség tagjai: Kirill Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Vlagyimir Novikov, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szemjon Szkacskov, a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke, Szergej Szokolov hadseregtábornok, a honvédelmi miniszter első helyettese, Nyikolaj Firjubin külügymminiszter-helyettes, Ivan Grisin külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Ilja Scserbakov, a Szovjetunió hanoi nagykövete. A küldöttség, amelyet a Vietnami Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya hívott meg, látogatást tesz Delhiben, az indiai, és Rangoonban, a burmai fővárosban is. A Vietnami Demokratikus Köztársaságba utazó szovjet párt- és kormányküldöttség csütörtökön Taskentbe érkezett. A népi erők offenzívája Kambodzsában és Dél-Vietnamban Az indokínai háború egyik legnagyobb ütközetének kibontakoztatásáról beszélnek a nyugati hírügynökségek a Kambodzsa és Dél-Vietnam határvidékén kialakult hadihelyzetről beszámolva. Az AFP megjegyzi, hogy a kambodzsai és a dél-vietnami népi erők szombat óta felfejlődő harci tevékenysége szerda dél óta — mondhatni — megkettőződött. Tüzérségük szerdán — a csütörtöki gyalogsági akciók előkészítéseként — a kormánycsapatok hét állása ellen intézett támadást a határ két oldalán. A leghevesebb harcok színhelye a Saigontól 135 kilométerre (Folytatás az 5. oldalon) Szovjet-amerikai egyezményeket írt alá Gromiko és Rogers Andrej Gromiko szovjet és William Rogers amerikai külügyminiszter csütörtökön washingtoni idő szerint délelőtt 11 órakor az amerikai külügyminisztérium tanácstermétben ünnepélyes külsőségek között aláírta a SALT- megbeszélések első „melléktermékeként” létrejött két egyezményt, amelyből az első részletes intézkedéseket tartalmaz a tévedés folytán keletkező nukleáris balesetekből származó háborús veszély csökkentésére, a második pedig a Moszkvát Washingtonnal jelenleg öszszekötő „forró drót” távközlési műholdrendszer útján történő korszerűsítését irányozza elő. Az aláírási ünnepséget követően Rogers ■ külügyminiszter méltatta elsőként a most létrejött megállapodások jelentőségét. „A Szovjetunió ás az Egyesült Államok — mondotta —, a mai napon vállalt kötelezettségükkel azt az eltökéltségüket tanúsítják, hogy véletlen balesetnek vagy félreértésnek semmiképpen sem szabad nukleáris világégéshez vezetnie”. Válaszbeszédében Gromiko szovjet külügyminiszter megelégedését fejezte ki, hogy a Szovjetunió nevében aláírhatta ezt a két egyezményt, amely — mint hangsúlyozta — „az első kézzelfogható eredménye az 1969 végén megkezdett tárgyalásoknak”. Rámutatott, hogy a most aláírt megállapodások „semmiképpen sem oldják meg a stratégiai fegyverkorlátozás problémájának lényegét, s a tárgyalások részvevőinek továbbra is erre az el nem végzett feladatnak a megoldására kell törekedniük. Ugyanakkor — folytatta — ezek az egyezmények a helyes irányban tett lépések, mivel a nemzetközi feszültség enyhülését szolgálják, és csökkentik a nukleáris háború kirobbanásának kockázatát. Következésképpen a megállapodások teljes összhangban vannak a Szovjetunió külpolitikai irányvonalával, és megítélésünk szerint minden nemzet és valamennyi nép érdekeit szolgálják”. Gromiko szovjet külügyminiszter befejezésül azt a reményét fejezte ki, hogy a most aláírt egyezményeket további megállapodások fogják követni a két ország között, illetve a két ország részvételével folyó tárgyalásokon. Az aláírást követően Gromiko és Rogers külügyminiszter a washingtoni szovjet nagykövetségen munkaebéden folytatta a múlt pénteken megkezdett megbeszélés-sorozatát. 2/ MIC Kádár János Tolna megyei látogatásai *Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Tolna megyei látogatásának második napján, csütörtökön — K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának és Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének társaságában — ipari, mezőgazdasági üzemeket, kulturális intézményeket keresett fel. Délelőtt a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi gyáregységébe látogatott el. A látogatásnál jelen volt Rúzsa János, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára és Császár József, a városi tanács elnöke is. Magyari László igazgató és Rubányi János párttitkár fogadta a vendégeket. Az igazgató ismertette a vidéki ipartelepítés keretében megépült gyáregység munkáját, terveit. A többi között elmondotta, hogy az építkezés 1962- ben kezdődött meg, s 1964-től tartó ideiglenes üzemelés után, 1967 májusában helyezték hivatalosan üzembe a gyáregységet. Anyavállalatuktól hat kiterjedt gyártmánycsalád előállítását telepítették át Szekszárdra, s az idén már 120 millió forint értékű termelési feladatot oldanak meg. A gyár részt vesz a Zsiguli-program megvalósításában, ez évben 180 ezer, jövőre pedig 300 ezer tömlő manométert szállítanak a Szovjetunióba. A tájékoztató után Kádár János megtekintette a gyáregységben készült termékekből összeállított kiállítást, majd felkeresett üzemrészeket és elbeszélgetett a dolgozókkal, így Kádár József öntővel, Vaszkó Lajosné raktárvezetővel, s az egyik szereldében Krammer Józsefné szalagvezetővel, a Garay János szocialista brigád vezetőjével. A 17 tagú brigád — amely gépjárműműszerek gyártásaiban vesz részt — tavaly elnyerte a szocialista brigád címet. A párt első titkára emléksorokat írt a brigád naplójába, jókívánságait fejezte ki eddigi eredményeihez, s újabb sikereket, jó egészséget kívánt tagjainak. Kádár János a látogatás végén elismeréssel nyilatkozott a látottakról, az üzem munkájáról. Ezt követően a Szekszárdi Állami Gazdaságot kereste fel. A látogatásnál jelen volt Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára és György József, a járási tanácsi hivatal vezetője is. Mohácsi Károly igazgató és Kemény István párttitkár köszöntötte a kedves vendéget, aki ezt követően az igazgató tájékoztatója alapján megismerkedett a jelenlegi keretei között 1962-ben kialakult, s 15 000 holdat meghaladó területű gazság több irányú termelő tevékenységével, eredményeivel, további feladataival. A gazdaság főleg szántóföldi növényeket, szőlőt és gyümölcsöt termel, s jelentős arányú állattenyésztést is folytat. Kenyérgabonából a 10 évvel ezelőtti, holdankénti 17 mázsával szemben 23 mázsára emelkedett az átlagtermés, kukoricából az akkori, 16 mázsát el nem érő átlagtermés helyett 36—38 mázsás átlageredményt várnak májusi morzsokban számítva. A pillangósoknál mintegy 60 százalékkal növekedett a hozam, a szőlő termésátlaga pedig kétszeresére nőtt. A gazdaság bruttó termelési értéke szintén több mint kétszeresére emelkedett tíz év alatt. Állattenyésztésben fő profiljuk a sertéshús előállítása. A jelentős fejlődést — fokozott gépesítéssel — úgy érték el, hogy közben csaknem egyötödével csökkent a dolgozók létszáma. Szó esett a tájékoztatóban arról a jelentős szerepről is, amelyet a gazdaság életében, eredményeinek elérésében a szocialista brigádok játszanak. A munkaversenyben jelenleg 9 brigád küzd a szocialista brigád cím eléréséért, 11 pedig a megtartáséért. A szocialista brigádok eredményes termelőmunkájának tapasztalatairól, e kis kollektívák embert formáló, felelősséget fokozó erejéről, egymás iránti segítőkészségéről is sok szó volt a találkozón, maguknak az érdekelteknek, a mozgalomban részt vevő brigádvezetőknek a beszámolóiban. Egymás után kértek szót a találkozón a szocialista brigádok vezetői: Mátrai Gyula, Fiath László, Győri Lajos, Szilágyi Erzsébet, Heilmann Józsefné, Szászi József, Palkó Péter, Wéber János. Szavaikból kiderült, hogy a munka megszervezésének e komplex formája a szocialista brigádok keretében jelentős előnyökkel járt. A brigádszervezet szép és tartalmas keretet ad a brigád tevékenységének. Egy másik brigád alkatrészeket is előállít, hogy az alkatrészellátás hiányosságaiból előálló problémákat lehetőleg megelőzzék. Előnyös a brigádszervezet a szakképzettség fokozása szempontjából is. Szó esett arról is, hogy derekasan megállják helyüket a német nemzetiségű, s a cigány brigádtagok is, jó egyetértésben dolgoznak együtt társaikkal. Jelentős az a segítség, amelyet a brigádok a cigány tagok emberi fejlődéséhez, ismereteik gyarapodásához, kulturált életkörülményeik megteremtésének előmozdításához nyújtanak. Számos cigány brigádtag már 10 éve dolgozik a gazdaságban, a szocialista brigádban, s szorgalmas munkája révén községi belterületen új, megfelelően berendezett otthonba költözhetett. A brigádok tevékenységével kapcsolatban K. Papp József arra utalt, hogy a szocialista brigádmozgalom jelentősen enyhített a gazdaságban a munkaerőgondokon. Kádár János örömét fejezte ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett az országoshírű gazdaság életével, elismerését nyilvánította eddigi eredményeiért és további sikereket kívánt jövőbeni tevékenységéhez. Eredményei — mint mondotta — olyan szépek, hogy ilyenekről már országos átlagként is szívesen hallanánk. A továbbiakban rámutatott: a szocialista brigádmozgalom kiterebélyesedése is azt bizonyítja, hogy országunkban erősödik az emberek szocialista öntudata, felelősségérzete a közösség ügyei iránt. A szocializmus építéséhez nélkülözhetetlenek a szocialista gondolkodású és öntudatú, a közösség ügyeiért fokozott felelősséget érző emberek, s helyes, hogy az anyagi érdekeltség is ilyen irányú, alkotó, gondolkodó munkára ösztönözze őket. A szocialista brigádmozgalom életerős mozgalom, amelyben találkozik népünk érdeke az egyes ember, a család érdekével. Óva intett azonban attól a párt első titkára, hogy a jó eredmények láttán önelégültségbe essenek, feladataikat könnyedén vegyék, s ez valamiféle lazulást idézzen elő tevékenységükben, mert káros következményekhez vezethet. Helyeslően nyilatkozott arról, hogy a végzett munkát a végtermék eredménye alapján díjazzák, s felhívta a figyelmet a brigádok mint kollektívák r°velő tevékenységének fontosságára is. A vendégek ezután Bakonyi József igazgatóhelyettes kalauzolásával megtekintették a gazdaság pincészetét, majd Petrits Pál igazgatóhelyettes ismertető szavai talán és kalauzolásával a várdombi új sertéstelepet. A sertéstelep, amely valóságos sertésgyár, a világon ismert legkorszerűbb módrjszerekkel dolgozik. Évente 30 000 hízott sertést küld piacra. A gazdaság ,ban saját kísérleteik révén elérték a biológiai optimumot. Kádár János délutánt a Sárköz központjába/ Decsre látogatott el, ahol felkereste a szőtteseiről, hímzéseiről messze földön híres Sárközi Népművészeti és Háziipari Termelőszövetkezetet. A látogatásnál jelen volt Fülöp László országgyűlési képviselő, a bátai November 7 Termelőszövetkezet elnöke, Kovács Sándor kerzségi tanácselnök, Sörfőző István, a sárközi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke is. Gróh József, a szövetkezet elnöke fogadta a vendégeket, majd ismertette a csaknem 20 éves tevékenységét. A Sárközből és a megye más részeiből, több községből mintegy 700-an vesznek részt a szövetkezet munkájában. A hagyományos színek és cikkek mellett új színösszetételek meghonosításával és új termékek kialakításával bővítik választékukat. Kádár János megtekintette a szövetkezet tájmúzeumát, a termelés folyamatát, s közben elbeszélgetett Báli Istvánnéval, a népművészet mesterével és Bátor Józsefné népi iparművésszel, a szövetkezet művezetőivel, a dolgozók munkakörülményeiről, az utánpótlás nevelésével kapcsolatos teendőkről. Megtekintette a szövetkezet új termékeit is, amelyek sajátosságait Fehér Lászlóné, a népművészet mestere, a szövetkezet művészeti vezetője ismertette. A párt első titkára szívélyesen elbeszélgetett a szövetkezet vezetőivel, majd emléksorokat írt a vendégkönyvbe: örömét fejezte ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett a szövetkezet eredményeivel, elismerését nyilvánította a csaknem két évtizede végzett szép és eredményes munkájáért és sok sikert kívánt további tevékenységéhez. A Központi Bizottság első titkára ezt követően visszautazott Szekszárdra, ahol a város nevezetességeivel ismerkedett. A Bakta-heevről Szekszárd panorámájában gyönyörködött, majd rövid sétát tett a városközpontban a Babits Mihály Művelődési Központ impozáns épületéig, ahol dr. Vadas Ferenc igazgató fogadta és tájékoztatta az intézmény munkájáról. A művelődési központ a felszabadulás 25. évfordulójára készült el, s egyrészt Szekszárd művelődési igényeit elégíti ki, másrészt mint módszertani, hálózati központ irányítja a megye művelődési otthonainak munkáját. Negyvennél több szakkör, klub és művészeti csoport működik a központban, s az első évben 300 000 látogatója volt. Kádár János a művelődési központban megtekintette a kiállításokat, a művészeti csoportok próbáit, szakköri foglalkozásokat, az új panoráma moziban megnézte a művelődési központ filmklubja által — Kiss István vezetésével — Tolna megyéről készített dokumentumfilmet. A művelődési klubban szerzett tapasztalatait a vendégkönyvben úgy összegezte, hogy eleven, sokoldalú kulturális munka folyik az intézményben, gratulált eredményeihez és további sikereket kívánt tevékenységéhez. A látogatás befejezéseképpen az MSZMP Tolna megyei bizottsága, a megyei tanács, s a Hazafias Népfront megyei bizottsága Kádár János tiszteletére vacsorát adott a szekszárdi Gemenc-szálóban. (MTI) .