Népszava, 1971. október (99. évfolyam, 231–257. sz.)

1971-10-01 / 231. szám

1971. október 1 NÉPSZAVA Kállai Gyula beszéde (Folytatás az 1. oldalról) kább cselekvő részesei a békéért és biztonságért folytatott harcnak, s ezt ma már minden felelős politikai tényezőnek tu­domásul kell vennie. Jól lemérhető ez azon is, aho­gyan az európai szocia­lista országoknak az össz­európai kormányközi biz­tonsági értekezlet össze­hívására vonatkozó javas­latát fogadták. A dolgozó tömegek egyértelműen örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az európai országok kormá­nyai — gyakorlatilag csak­nem valamennyien — szintén kedvezően nyilat­koztak. Egy részüket az őszinte felismerés vezette, mások a realitás iránti érzékkel döntöttek így. Európáért, az európai kontinens biztonságáért küzdünk akkor is, amikor lankadatlan erővel újból és újból kinyilvánítjuk szolidaritásunkat a test­véri vietnami, laoszi és kambodzsai néppel és tá­mogatjuk őket igazságos harcukban. Európáért, az európai kontinens bizton­ságáért is küzdünk, ami­kor szolidaritásunkról biz­tosítjuk az arab népeket az izraeli agresszió meg­szüntetéséért folytatott igazságos harcukban. Kállai Gyula a továb­biakban arról beszélt, hogy az európai biztonság és együttműködés eszméje ma összehasonlíthatatla­nul mélyebben és sokol­dalúbban formálódik, gaz­dagodik, mint eddig bár­mikor. Földrészünk való­ban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonsá­gos és boldog jövőjéért ví­vott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. A véleménycsere, a poli­tikai küzdelem ma már nemcsak a diplomácia tárgyalóasztalainál folyik. Átfogják a társadalom minden rétegét , mun­kásokat, parasztokat, a műszaki és más értelmi­ségi rétegeket, az ifjúsá­got és a háborús veterá­nokat, a nőket és a tudo­mány munkásait, kiter­jednek a társadalmi élet minden területére — a politikára, és a diplomá­ciára, a jogra és a gazda­ságra, a tudományra és a művészetre, a kereskede­lemre és a turizmusra. Állásfoglalásra késztet­nek kormányokat és pár­tokat, társadalmi szerve­zeteket és közéleti szemé­lyiségeket, gyárakban és földeken tevékenykedő dolgozókat. A további előrehaladás egyik előfeltétele ezután is a tömegek fokozódó aktivitása. Ezután is szükség van a társadalmi erők hatékony akcióira. Olyan kezdeményezések­re,­­ amelyek szorgalmaz­zák, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság mi­előbb ratifikálja a moszk­vai és a varsói szerződést, olyan kezdeményezésekre, amelyek támogatják a Né­met Demokratikus Köz­társaság teljes nemzetközi jogi elismerését s a két német állam jogainak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében; támogatjuk, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság kö­zötti előzetes megbeszélé­seken kezdődjenek meg az érdemi tárgyalások az 1938-as szégyenletes mün­cheni egyezmény érvény­telenné nyilvánítására. Támogatjuk azokat az erőket, amelyek a jelen­legi határok sérthetetlen­ségét, az erőpolitikáról való lemondást követelik. Közismert, hogy az euró­pai szocialista országok készek megszüntetni a Varsói Szerződést, ha a nyugati hatalmak egyide­jűleg megszüntetik az Északatlanti Szövetséget. Lehetségesnek tartjuk, hogy e célhoz közelítve, első lépésként kölcsönösen A szónok ezután arról beszélt, mit tekint felada­tának a bizottság, s ho­gyan kívánja a közös ügyet szolgálni. " Mindannyian teljes egyetértéssel támo­gatjuk pártunk és kor­mányunk külpolitikáját, ezen belül az európai biz­tonság megszilárdításáért és az államok közötti gyü­mölcsöző együttműködé­sért folytatott erőfeszíté­seit. Meggyőződésünk, hogy kontinensünkön a kialakult európai realitá­sok tudomásul vétele, el­ismerése, a kölcsönösen előnyös, sokoldalú gazda­sági, tudományos és mű­szaki kapcsolatok fejlesz­tése, a tartós és szilárd béke, a tényleges bizton­ság alapja. Megállapíthat­juk, hogy az európai né­pek ilyen irányú törekvé­sei kedvezően alakulnak. Európa a közelmúltban értékes lépéseket tett elő­re ezen az úton.­­ Bizottságunk első­rendű feladata, hogy szervezze, serkentse és összefogja azt a sokoldalú és gazdag tevékenységet, amelyet társadalmi szer­vezeteink folytatnak az európai biztonság és együttműködés előmozdí­tása érdekében. Határain­kon belül legyen kezde­ményezője a békéhez, a biztonsághoz, a népek ba­rátságához és együttmű­ködéséhez kapcsolódó ak­cióknak. Támogatni és ösztönözni akarjuk társa­dalmunk minden rétegét, hogy ne csak szóval, ha­nem építő munkájával és helytállásával is fejezze ki érdekeltségét e nagy je­lentőségű kérdésben.­­ Meggyőződésünk: e bizottság létrehozása új lehetőségeket nyújt ar­ra, hogy a magyar társa­megszüntethetők az emlí­tett szerződések katonai szervezetei. Céljainkhoz tartozik, a külföldi kato­nai bázisok felszámolása, továbbá a fegyveres erők és a fegyverzet csökken­tése, mindenekelőtt a leg­veszélyesebb körzetekben. A fő feladatok halom még fokozottabb mértékben kapcsolódjék be az európai párbeszéd­be. Támogatni és erősíte­ni akarjuk társadalmi szervezeteinket, hogy európai kapcsolatainkban kezdeményező módon le­gyenek készek megvitatni minden tervet, elgondo­lást és javaslatot, amely a nagy közös cél elérését segíti. Támogatni és erő­síteni kívánjuk Európa népeinek minden olyan akcióját, amely a konti­nens biztonságát erősíti.­­ Erős, gazdagodó kap­csolatokat kívánunk megteremteni a legkülön­bözőbb irányzatokkal és szervezetekkel, amelyek e célért küzdenek. Beszél­getni akarunk kommunis­tákkal és szocialistákkal, hívőkkel és nem hívők­kel, képviselőkkel, újság­írókkal és művészekkel, tudósokkal és munkások­kal — mindazokkal, akik Európa boldogabb jövő­jéért tevékenykednek. Ar­ra törekszünk, hogy rend­szeresen tájékoztassuk né­pünket az európai politi­kai helyzet alakulásáról, elsősorban azokról a tár­sadalmi akciókról, ame­lyek a biztonság és együtt­működés megerősítését és fejlesztését célozzák.­­ Feladatunknak te­kintjük, hogy egész népünket képviseljük az európai országok hason­ló bizottságaival való kapcsolatokban, s hogy hozzájáruljunk az európai népek konferenciájának összehívását célzó, Euró­­pa-szerte erősödő törek­vések sikeréhez. Arra tö­rekszünk, hogy minél ha­marabb hívják össze az összeurópai kormányközi így például Közép-Euró­­pában. További erőfeszí­tésekre van tehát szük­ség, hogy létrejöjjön az összeurópai biztonsági ér­tekezlet, amelynek felté­telei megérettek, s mind­ezen problémák megoldá­sát elősegítené. biztonsági értekezletet, s mielőbb valósuljon meg a Varsói Szerződés tagálla­mainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: legyen Európa az egyen­jogú nemzetek gyümöl­csöző együttműködésének kontinense! Folytatni akarunk egy megkezdett munkát, amelyben új lehetősége­ket látunk magunk előtt. Történelmi parancsnak te­szünk eleget, melyet a magyar nép, az európai népek, az egész emberi­ség érdekei diktálnak. A feladatot teljes meggyő­ződéssel vállaljuk! Fel­hívjuk egész népünket, hogy segítse, támogassa munkánkat! Közös törek­véseinknek csak egy nyer­tese lehet — a nép, a jövő nemzedékei. Munkálkod­junk tehát együtt föl­dünk, kontinensünk és ha­zánk békéjének és biz­tonságának javára! Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd fel­szólalások következtek: Vinizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a kis­pesti textilgyár KISZ- bizottságának titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgép­­gyár fogaskeréküzeme ,,Hanoi” szocialista bri­gádjának vezetője, Áren­dás József, a szegedi II.­ Élet Tsz párttitkára és Erdey-Grúz Tibor méltat­ta a magyar nemzeti bi­zottság életre hívásának és küldetésének jelentő­ségét, fejtette ki gondo­latait a kontinensünk biz­tonságát szorgalmazó tár­sadalmi összefogással, a nemzetek együttmunkál­­kodással kapcsolatos gon­dolatait. csónak főtitkára, Benjá­min László kétszeres Kos- Guth-díjas író. dr. Bognár József akadémikus, az MTA Afro-Ázsiai Kutató Központ igazgatója, a Ha­zafias Népfront OT elnök­ségének tagja, Bokorné, dr. Szegő Hanna, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos fő­munkatársa, a Béke-világ­tanács tagja. dr. Brezanó­czy Pál egri érsek, a ma­gyar katolikus püspöki kar titkára, az Országos Béke­­tanács elnökségének tag­ja, Bacher Mihály Liszt­díjas zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára, Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkára, dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémi­kus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke, a Hazafias Népfront OT el­nökségének tagja. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke, a Hazafias Népfront OT alelnöke, a SZOT el­nökségi tagja. Fábri Zol­tán Kossuth-díjas film­rendező, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetsé­gének elnöke, az Országos Béketanács elnökségének tagja. Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezető­je, az Országos Béketanács elnökségének tagja, dr. Horváth István, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség első titkára Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgéc­­svár fogaskeréküzem ..Ha­noi" szocialista brigádjá­­nak vezetője, dr. Ijjas Jó­zsef kalocsai érsek, a ma­gyar katolikus püspöki kar elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségé­nek és az Országos Béke­­tanács elnökségének a tag­ja, Jánossy Lajos akadé­mikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia alelnö­­ke. Kalló Viktor Munká­­csy-díjas szobrászművész. Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara el­nöke. d. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Béke-világtanács tagja. Kisházi Ödön, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa helyettes elnöke. Romját Irén, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, a magyar ENSZ- társaság alelnöke, Kovács István, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára, Kőhalmi Fe­rencné, a Kispesti Textil­gyár KISZ-bizottságának titkára. Major Tamás két­szeres Kossuth-díjas, ki­váló művész, a Nemzeti Színház főrendezője. Ma­­koldi Mihályné Kossuth­­díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke, dr. Mártha Fe­renc, a szegedi József At­tila Tudományegyetem rektora, akadémiai levele­ző tag. Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamos­energiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtit­kára. dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, G. Nagy Pál, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat Álla­mi-díjas szocialista bri­gádvezetője. dr. Noszkay Aurél, a János Kórház urológus főorvosa, dr. Pe­­rényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora. Pethő Tibor újságíró, a Magyar Nemzet szerkesz­tő bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének alelnö­ke, az Országos Béketanács alelnöke. dr. Prandler Ár­pád, a Magyar Jogász Szö­vetség főtitkára, az Orszá­gos Béketanács elnöksé­gének tagja. Rad­iát László, a Ganz-MÁVAG MSZMP-bizottságának tit­kára, dr. Rapcsák András akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem rektora. Rév La­jos, a Kisipari Szövetke­zetek Országos Szövetsé­gének elnöke, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnö­ke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a Béke-világtanács tagja a Magyar Szolida­ritási Bizottság alelnöke, dr. Siklós János, a Nép­szava főszerkesztője, dr. Simai Mihály egyetemi docens, a magyar ENSZ- társaság főtitkára, az Or­szágos Béketanács elnök­ségének tagja, Simon Pé­­terné, az Egyesült Izzó­lámpa és Villamossági Rt. szabvány-műszaki szocia­lista brigádjának vezetője, Somogyi József Kossuth­­díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke, Szabó Imre Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, Szatmári Imréné fonónő, kiváló dolgozó, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Május 1 szocialista bri­gádjának vezetője, Szép­völgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsa vb-elnö­­ke, Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója, Tolnai Klári kétszeres Kossuth­­díjas, kiváló művész, az Országos Béketanács el­nökségének tagja, Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, Tömpe Ist­ván, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, a Ma­gyar Partizán Szövetség alelnöke, Úszta Gyula al­tábornagy, az Elnöki Ta­nács tagja, a Magyar Par­tizán Szövetség főtitkára, Varga Zsigmondné, a nyíregyházai Dózsa Tsz növénytermesztője, Vas- W­itteg Miklós, a Szak­­szervezetek Országos Ta­nácsának alelnöke, a Ha­zafias Népfront OT elnök­ségének tagja, Váncsa Je­nő, az Agárdi Állami Gaz­daság igazgatója, Várnai Ferenc, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője, Virizlay Gyula, a Szak­­szervezetek Országos Ta­nácsának titkára, Závori László, a Csepel Vas- és Fémművek szakszervezeti bizottságának titkára, és Zsigmond László, az Eöt­vös Loránd Tudomány­­egyetem Kossuth-díjas tanszékvezető egyetemi tanára, akadémiai levelező tag. A társadalmi és tömegszervezetek sokat tettek a kontinens biztonságáért Kállai Gyula szólt a társadalmi és tömegszer­vezetekről, amelyek Euró­pa valamennyi országá­ban igen sokat tettek az elmúlt években kontinen­sünk biztonságáért. A szakszervezetek, az ifjú­sági és diákszervezetek, a nőszövetségek, a művé­szeti és tudományos-tech­nikai értelmiség társulá­sai számos kétoldalú és sokoldalú találkozón ku­tatták az együttműködés új lehetőségeit és jutottak közös nevezőre a tenni­valókban. A kollektív biz­tonság és a sokoldalú együttműködés érdekében tevékenykedik a Szakszer­vezeti Világszövetség, a Béke-világtanács, az ENSZ-társaságok világ­­szövetsége, a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövet­ség, a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség, a De­mokratikus Jogászok Nem­zetközi Szövetsége, a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szövetsége, az Ellenállók Nemzetközi Szervezete és sok más világszervezet és mozgalom. E szervezetek állásfoglalásainak jelentő­ségére mutat, hogy kezde­ményezéseik nyomán szá­mos európai méretű tár­sadalmi tanácskozás elő­készítése van folyamat­ban. Az európai népek közös akciója előkészítésében jelentős volt az európai biztonság és együttműkö­dés belga nemzeti bizott­ságának kezdeményezésé­re ez év nyarán megtar­tott brüsszeli találkozó. Ezen Európa országaiból száz, a legkülönbözőbb ideológiai, politikai, tár­sadalmi köröket képviselő személyiség vett részt. A találkozó kezdeményezte, hogy a közeljövőben össze kell hívni a lehető leg­szélesebb körű részvétel­lel az európai népek köz­gyűlését. Elhatározták, hogy még az idén, ősszel újabb találkozót rendez­nek, amely előkészíti az európai népek közgyűlé­sét. Nemrégen, szeptem­ber 12-én fejeződött be a nyugat-németországi Saarbrückenben 24 euró­pai ország békemozgalmi képviselőinek tanácskozá­sa, amelynek különös je­lentőséget adott az a tény, hogy egyhangúlag támo­gatásáról biztosította az európai népek­ közgyűlé­sének összehívására tett különböző javaslatokat. Kállai Gyula ezután ar­ról beszélt, hogy növekvő aktivitással és hatékony­sággal kell kifejezésre jut­tatni egész társadalmunk közvetlen érdekeltségét az európai biztonság és együttműködés megszilár­dításában. S nem feled­kezhetünk meg arról sem, hogy a mai Magyarország népi-nemzeti érdekei min­den előző időszaknál egy­értelműbben követelik a békét, hiszen szocialista építőmunkánk elválaszt­hatatlan külső feltétele a biztonság és a népek, ál­lamok közötti gyümölcsö­ző együttműködés. A leg­átfogóbb nemzeti érde­keink szolgálata kötelez tehát bennünket arra, hogy növekvő aktivitás­sal és hatékonysággal tá­mogassuk mindazokat az erőket, amelyek részt vál­lalnak e valóban nemzet­közi érdekű célért folyta­tott harcban. Elhatározá­sunk teljes mértékben megfelel annak a nemzet­közi politikai törekvésnek, amelyet népünk egyetér­tésével pártunk X. kong­resszusa megfogalmazott. Ez a meggyőződés veze­tett bennünket, amikor — a testvéri országokban és a nyugati országokban élő barátaink hasonló tö­rekvéseit ismerve — el­határoztuk, hogy létrehoz­zuk az egész népünk bé­keakaratát reprezentáló bizottságot, az európai biztonság és együttműkö­dés magyar nemzeti bi­zottságát. A nemzeti bizottság tagjai A bizottság az alábbi összetételben alakult meg: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke (a bizottság elnöke). Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára, kiváló tsz-tag. dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a Béke-világtanács elnökségének tagja. Brn­­csik István, a Hazafias Népfront Országos Tana­ 3 FELHÍVÁS A MAGYAR NÉPHEZ Az európai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bizottsága egyhangúlag elfogadta a következő felhívást a magyar­ néphez: Felhívással fordulunk munkásosz­tályunkhoz, parasztságunkhoz, értel­miségünkhöz, egész dolgozó népünk­höz, tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van E­uró­­pában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhas­son többé az egész világot lángba borító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a vi­lág helyi háborúktól és feszültségek­től terhes. A kontinensen és azon kí­vül erős meg az imperialista reak­ció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágy­álmokat melenget. Ahhoz, hogy tö­rekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkö­vetkezetesebb hívei és leghatalma­sabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdemé­nyezték a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szövetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-ber­lini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósu­lása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának fel­tételeit. Az európai biztonságért és együtt­működésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hi­szen szocialista építőmunkánk elen­gedhetetlen feltétele a béke és a biz­tonság. A Magyar Népköztársaság nemzeti törekvéseit, szocialista tár­sadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fő­városunkban megfogalmazott felhí­vása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműkö­désének kontinense. Földrészünk valóban tartós béké­jéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköveteli, hogy az európai népek széles körű, demokratikus tanácsko­záson együttesen vitassák meg a biz­tonságot és az együttműködést érin­tő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az euró­pai kormányok biztonsági értekezle­tére. Népünk akaratát kifejezve alakí­tottuk meg az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bi­zottságát. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének béke­akaratát és tettre­készségét az euró­pai biztonság és együttműködés meg­valósítására. Egész társadalmunk erejével kívánjuk támogatni mind­azoknak az erőfeszítését, akik a bé­ke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságun­kat, értelmiségünket, a magyar nő­ket és férfiakat, ifjúságunkat, min­den békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocia­lizmust építő hazánkat, vegye ki ha­tékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szol­gálják. Hozzájárulnak az európai bé­ke és biztonság megteremtéséhez, az államok és népek közötti gyümölcsö­ző együttműködés kibontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának javára! AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA

Next