Népszava, 1971. október (99. évfolyam, 231–257. sz.)
1971-10-01 / 231. szám
1971. október 1 NÉPSZAVA Kállai Gyula beszéde (Folytatás az 1. oldalról) kább cselekvő részesei a békéért és biztonságért folytatott harcnak, s ezt ma már minden felelős politikai tényezőnek tudomásul kell vennie. Jól lemérhető ez azon is, ahogyan az európai szocialista országoknak az összeurópai kormányközi biztonsági értekezlet összehívására vonatkozó javaslatát fogadták. A dolgozó tömegek egyértelműen örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az európai országok kormányai — gyakorlatilag csaknem valamennyien — szintén kedvezően nyilatkoztak. Egy részüket az őszinte felismerés vezette, mások a realitás iránti érzékkel döntöttek így. Európáért, az európai kontinens biztonságáért küzdünk akkor is, amikor lankadatlan erővel újból és újból kinyilvánítjuk szolidaritásunkat a testvéri vietnami, laoszi és kambodzsai néppel és támogatjuk őket igazságos harcukban. Európáért, az európai kontinens biztonságáért is küzdünk, amikor szolidaritásunkról biztosítjuk az arab népeket az izraeli agresszió megszüntetéséért folytatott igazságos harcukban. Kállai Gyula a továbbiakban arról beszélt, hogy az európai biztonság és együttműködés eszméje ma összehasonlíthatatlanul mélyebben és sokoldalúbban formálódik, gazdagodik, mint eddig bármikor. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. A véleménycsere, a politikai küzdelem ma már nemcsak a diplomácia tárgyalóasztalainál folyik. Átfogják a társadalom minden rétegét , munkásokat, parasztokat, a műszaki és más értelmiségi rétegeket, az ifjúságot és a háborús veteránokat, a nőket és a tudomány munkásait, kiterjednek a társadalmi élet minden területére — a politikára, és a diplomáciára, a jogra és a gazdaságra, a tudományra és a művészetre, a kereskedelemre és a turizmusra. Állásfoglalásra késztetnek kormányokat és pártokat, társadalmi szervezeteket és közéleti személyiségeket, gyárakban és földeken tevékenykedő dolgozókat. A további előrehaladás egyik előfeltétele ezután is a tömegek fokozódó aktivitása. Ezután is szükség van a társadalmi erők hatékony akcióira. Olyan kezdeményezésekre, amelyek szorgalmazzák, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mielőbb ratifikálja a moszkvai és a varsói szerződést, olyan kezdeményezésekre, amelyek támogatják a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerését s a két német állam jogainak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében; támogatjuk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti előzetes megbeszéléseken kezdődjenek meg az érdemi tárgyalások az 1938-as szégyenletes müncheni egyezmény érvénytelenné nyilvánítására. Támogatjuk azokat az erőket, amelyek a jelenlegi határok sérthetetlenségét, az erőpolitikáról való lemondást követelik. Közismert, hogy az európai szocialista országok készek megszüntetni a Varsói Szerződést, ha a nyugati hatalmak egyidejűleg megszüntetik az Északatlanti Szövetséget. Lehetségesnek tartjuk, hogy e célhoz közelítve, első lépésként kölcsönösen A szónok ezután arról beszélt, mit tekint feladatának a bizottság, s hogyan kívánja a közös ügyet szolgálni. " Mindannyian teljes egyetértéssel támogatjuk pártunk és kormányunk külpolitikáját, ezen belül az európai biztonság megszilárdításáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködésért folytatott erőfeszítéseit. Meggyőződésünk, hogy kontinensünkön a kialakult európai realitások tudomásul vétele, elismerése, a kölcsönösen előnyös, sokoldalú gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesztése, a tartós és szilárd béke, a tényleges biztonság alapja. Megállapíthatjuk, hogy az európai népek ilyen irányú törekvései kedvezően alakulnak. Európa a közelmúltban értékes lépéseket tett előre ezen az úton. Bizottságunk elsőrendű feladata, hogy szervezze, serkentse és összefogja azt a sokoldalú és gazdag tevékenységet, amelyet társadalmi szervezeteink folytatnak az európai biztonság és együttműködés előmozdítása érdekében. Határainkon belül legyen kezdeményezője a békéhez, a biztonsághoz, a népek barátságához és együttműködéséhez kapcsolódó akcióknak. Támogatni és ösztönözni akarjuk társadalmunk minden rétegét, hogy ne csak szóval, hanem építő munkájával és helytállásával is fejezze ki érdekeltségét e nagy jelentőségű kérdésben. Meggyőződésünk: e bizottság létrehozása új lehetőségeket nyújt arra, hogy a magyar társamegszüntethetők az említett szerződések katonai szervezetei. Céljainkhoz tartozik, a külföldi katonai bázisok felszámolása, továbbá a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentése, mindenekelőtt a legveszélyesebb körzetekben. A fő feladatok halom még fokozottabb mértékben kapcsolódjék be az európai párbeszédbe. Támogatni és erősíteni akarjuk társadalmi szervezeteinket, hogy európai kapcsolatainkban kezdeményező módon legyenek készek megvitatni minden tervet, elgondolást és javaslatot, amely a nagy közös cél elérését segíti. Támogatni és erősíteni kívánjuk Európa népeinek minden olyan akcióját, amely a kontinens biztonságát erősíti. Erős, gazdagodó kapcsolatokat kívánunk megteremteni a legkülönbözőbb irányzatokkal és szervezetekkel, amelyek e célért küzdenek. Beszélgetni akarunk kommunistákkal és szocialistákkal, hívőkkel és nem hívőkkel, képviselőkkel, újságírókkal és művészekkel, tudósokkal és munkásokkal — mindazokkal, akik Európa boldogabb jövőjéért tevékenykednek. Arra törekszünk, hogy rendszeresen tájékoztassuk népünket az európai politikai helyzet alakulásáról, elsősorban azokról a társadalmi akciókról, amelyek a biztonság és együttműködés megerősítését és fejlesztését célozzák. Feladatunknak tekintjük, hogy egész népünket képviseljük az európai országok hasonló bizottságaival való kapcsolatokban, s hogy hozzájáruljunk az európai népek konferenciájának összehívását célzó, Európa-szerte erősödő törekvések sikeréhez. Arra törekszünk, hogy minél hamarabb hívják össze az összeurópai kormányközi így például Közép-Európában. További erőfeszítésekre van tehát szükség, hogy létrejöjjön az összeurópai biztonsági értekezlet, amelynek feltételei megérettek, s mindezen problémák megoldását elősegítené. biztonsági értekezletet, s mielőbb valósuljon meg a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense! Folytatni akarunk egy megkezdett munkát, amelyben új lehetőségeket látunk magunk előtt. Történelmi parancsnak teszünk eleget, melyet a magyar nép, az európai népek, az egész emberiség érdekei diktálnak. A feladatot teljes meggyőződéssel vállaljuk! Felhívjuk egész népünket, hogy segítse, támogassa munkánkat! Közös törekvéseinknek csak egy nyertese lehet — a nép, a jövő nemzedékei. Munkálkodjunk tehát együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének és biztonságának javára! Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek: Vinizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a kispesti textilgyár KISZ- bizottságának titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyár fogaskeréküzeme ,,Hanoi” szocialista brigádjának vezetője, Árendás József, a szegedi II. Élet Tsz párttitkára és Erdey-Grúz Tibor méltatta a magyar nemzeti bizottság életre hívásának és küldetésének jelentőségét, fejtette ki gondolatait a kontinensünk biztonságát szorgalmazó társadalmi összefogással, a nemzetek együttmunkálkodással kapcsolatos gondolatait. csónak főtitkára, Benjámin László kétszeres Kos- Guth-díjas író. dr. Bognár József akadémikus, az MTA Afro-Ázsiai Kutató Központ igazgatója, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Bokorné, dr. Szegő Hanna, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Béke-világtanács tagja. dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Bacher Mihály Lisztdíjas zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára, Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront OT alelnöke, a SZOT elnökségi tagja. Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének elnöke, az Országos Béketanács elnökségének tagja. Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, az Országos Béketanács elnökségének tagja, dr. Horváth István, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgécsvár fogaskeréküzem ..Hanoi" szocialista brigádjának vezetője, dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének és az Országos Béketanács elnökségének a tagja, Jánossy Lajos akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész. Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. d. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Béke-világtanács tagja. Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnöke. Romját Irén, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, a magyar ENSZ- társaság alelnöke, Kovács István, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságának titkára. Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház főrendezője. Makoldi Mihályné Kossuthdíjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke, dr. Mártha Ferenc, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, akadémiai levelező tag. Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, G. Nagy Pál, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat Állami-díjas szocialista brigádvezetője. dr. Noszkay Aurél, a János Kórház urológus főorvosa, dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora. Pethő Tibor újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, az Országos Béketanács alelnöke. dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja. Radiát László, a Ganz-MÁVAG MSZMP-bizottságának titkára, dr. Rapcsák András akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora. Rév Lajos, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a Béke-világtanács tagja a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, dr. Siklós János, a Népszava főszerkesztője, dr. Simai Mihály egyetemi docens, a magyar ENSZ- társaság főtitkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Simon Péterné, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. szabvány-műszaki szocialista brigádjának vezetője, Somogyi József Kossuthdíjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke, Szabó Imre Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Szatmári Imréné fonónő, kiváló dolgozó, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Május 1 szocialista brigádjának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsa vb-elnöke, Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója, Tolnai Klári kétszeres Kossuthdíjas, kiváló művész, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke, Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Varga Zsigmondné, a nyíregyházai Dózsa Tsz növénytermesztője, Vas- Witteg Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Váncsa Jenő, az Agárdi Állami Gazdaság igazgatója, Várnai Ferenc, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője, Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Závori László, a Csepel Vas- és Fémművek szakszervezeti bizottságának titkára, és Zsigmond László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kossuth-díjas tanszékvezető egyetemi tanára, akadémiai levelező tag. A társadalmi és tömegszervezetek sokat tettek a kontinens biztonságáért Kállai Gyula szólt a társadalmi és tömegszervezetekről, amelyek Európa valamennyi országában igen sokat tettek az elmúlt években kontinensünk biztonságáért. A szakszervezetek, az ifjúsági és diákszervezetek, a nőszövetségek, a művészeti és tudományos-technikai értelmiség társulásai számos kétoldalú és sokoldalú találkozón kutatták az együttműködés új lehetőségeit és jutottak közös nevezőre a tennivalókban. A kollektív biztonság és a sokoldalú együttműködés érdekében tevékenykedik a Szakszervezeti Világszövetség, a Béke-világtanács, az ENSZ-társaságok világszövetsége, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, az Ellenállók Nemzetközi Szervezete és sok más világszervezet és mozgalom. E szervezetek állásfoglalásainak jelentőségére mutat, hogy kezdeményezéseik nyomán számos európai méretű társadalmi tanácskozás előkészítése van folyamatban. Az európai népek közös akciója előkészítésében jelentős volt az európai biztonság és együttműködés belga nemzeti bizottságának kezdeményezésére ez év nyarán megtartott brüsszeli találkozó. Ezen Európa országaiból száz, a legkülönbözőbb ideológiai, politikai, társadalmi köröket képviselő személyiség vett részt. A találkozó kezdeményezte, hogy a közeljövőben össze kell hívni a lehető legszélesebb körű részvétellel az európai népek közgyűlését. Elhatározták, hogy még az idén, ősszel újabb találkozót rendeznek, amely előkészíti az európai népek közgyűlését. Nemrégen, szeptember 12-én fejeződött be a nyugat-németországi Saarbrückenben 24 európai ország békemozgalmi képviselőinek tanácskozása, amelynek különös jelentőséget adott az a tény, hogy egyhangúlag támogatásáról biztosította az európai népek közgyűlésének összehívására tett különböző javaslatokat. Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy növekvő aktivitással és hatékonysággal kell kifejezésre juttatni egész társadalmunk közvetlen érdekeltségét az európai biztonság és együttműködés megszilárdításában. S nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a mai Magyarország népi-nemzeti érdekei minden előző időszaknál egyértelműbben követelik a békét, hiszen szocialista építőmunkánk elválaszthatatlan külső feltétele a biztonság és a népek, államok közötti gyümölcsöző együttműködés. A legátfogóbb nemzeti érdekeink szolgálata kötelez tehát bennünket arra, hogy növekvő aktivitással és hatékonysággal támogassuk mindazokat az erőket, amelyek részt vállalnak e valóban nemzetközi érdekű célért folytatott harcban. Elhatározásunk teljes mértékben megfelel annak a nemzetközi politikai törekvésnek, amelyet népünk egyetértésével pártunk X. kongresszusa megfogalmazott. Ez a meggyőződés vezetett bennünket, amikor — a testvéri országokban és a nyugati országokban élő barátaink hasonló törekvéseit ismerve — elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész népünk békeakaratát reprezentáló bizottságot, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. A nemzeti bizottság tagjai A bizottság az alábbi összetételben alakult meg: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke (a bizottság elnöke). Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára, kiváló tsz-tag. dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a Béke-világtanács elnökségének tagja. Brncsik István, a Hazafias Népfront Országos Tana 3 FELHÍVÁS A MAGYAR NÉPHEZ Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága egyhangúlag elfogadta a következő felhívást a magyar néphez: Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztságunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz, tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángba borító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős meg az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szövetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzeti törekvéseit, szocialista társadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköveteli, hogy az európai népek széles körű, demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakaratát és tettrekészségét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadalmunk erejével kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az államok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés kibontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának javára! AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA