Népszava, 1971. október (99. évfolyam, 231–257. sz.)

1971-10-14 / 242. szám

i­ s­ zer L­íntsz­ sak az nem veszi észre, aki szándékoltan vak minden érdemlegesre és jóra, hogy ezekben a napokban milyen erővel realizálódik az ország minden részében az ifjúság cselekvő szándéka. VIII. kongresszusára készül a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség. Ezt a készülődést nagy hullámokat vető, széles körű társadalmi visszhang­ kíséri, amely jelzi: a fiatalok őszinte igyekezete, hogy a kongresszust cselekvéseikkel olyan fórum­má emeljék, ahol újólag felmutatható az ifjúságnak a szocializmus eszméjével vállalt teljesebb közös­sége és a szocialista építésben vállalt felelőssége. A dolgok persze összefüggnek. Ebben az or­szágban még soha nem esett annyi szó a fiatalok­ról, még soha nem született annyi fiatalokat érintő fontos elhatározás, mint a KISZ két kongresszusa közötti időben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az ifjúságról szóló határo­zata indította el a sort, ezt követte a szakszerveze­tek, a minisztériumok, üzemek, pártszervezetek ál­lásfoglalása. A felsorolás természetesen nem teljes és a fogalmazás sem pontos, mert a központi bi­zottsági határozat nyomán — szinte minden állami és társadalmi szervezetet átfogóan — gyakorlati ter­vek születtek az ifjúság helyzetének javítására, a fiatalok nevelésének következetesebbé tételére. M­­indez előkészítette az országgyűlés szeptemberi ,) ülésszakán elfogadott ifjúsági törvényt, amely- II nek lényege — írtunk már erről —, hogy ha­vi,­zánk legmagasabb és legfontosabb jogszabályai­nak sorába iktatta a Magyar Kiép­köztársaság ifjú­ságpolitikáját és egységes keretbe foglalja azokat az elveket, kötelességeket és jogokat, amelyek a felnövekvő nemzedék jelenét és jövőjét meghatá­rozzák. A törvény vitája annak idején bizonyította, hogy a mi ifjúságunk nem nemzeti ajándékot ka­pott, hanem magatartásával, munkájával, a szocia­lizmus ügye iránti hűségével lett érdemessé az ilyen szintű gondoskodásra. És ha sokszorosan meg­nőtt a törvény révén a felnőtt társadalomnak a fiatalok iránti felelőssége, ugyanez érvényes az if­júságra, benne a Kommunista Ifjú­ági Szövetségre. Azt írtam előbb, hogy a dolgok összefüggenek. Bizonyos vagyok benne, hogy a kongresszust meg­előzően felpezsdült ifjúsági buzgalom, az akciók ilyen tömege és hatásfoka egyfelől válasz a fiata­lok százezreitől a megkülönböztetett gondoskodás­ra, másfelől bizonyítása: van még bőven tartalék az ifjúsági mozgalomban, a fiatalok lelkesedésében, csak gazdálkodni kell vele, életre kell hívni, szá­mítani rá. A példákhoz gazdag választékot­ kínálnak a Kora­­m­­munista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusá­nl ra született kezdeményezések és akciók. A JI­KISZ központi bizottságának levele, amely a társadalom és az ifjúság kapcsolatának fejlesztésé­ről, az ifjúsági szövetség munkájának javításáról tíz kérdést intézett a KISZ-tagokhoz a javítani aka­rás igazi jó „szellemét” engedte ki a „palackból". Némelyik válasz a központi bizottság kérdéseire tanulmányszámba megy. De nem az a lényeg, hogy néhányan — tollforgatásban jártasabbak — tucat­nyi oldalon mondják el javaslataikat, hanem az, hogy a fiatalok valamennyi rétegét „megmozgat­ták” a kérdések s a városi, járási, megyei bizottsá­gokhoz, a KISZ központi bizottságához s a lapok­hoz záporozva áradnak a válaszok, a javaslatok. Van ezekben persze sok túlzás és megalapozatlan türelmetlenség­ is, de többségükre a megfontoltság és a gyakorlatiasság jellemző, látható ez azokból a szemelvényekből is, amelyeket hétről hétre közöl a Magyar Ifjúság. Ezek a levelek jó és tiszta forrást adnak nem­csak az ifjúsági szervezet vezetőinek a munka jobb­ra fordításához, hanem szakszervezeti, minisztériu­mi, üzemi-gazdasági vezetőknek is. A KISZ-kong­­resszus határozattervezetébe a javaslatokból nyil­ván csak a legfontosabbak, a legáltalánosabbak ke­rülnek bele. Úgy érzem, nem lenne mentség rá, ha a többi jó elképzelés elfecsérelődne. De miért is kéne süllyesztőbe kerülnie? Ott, ahol születtek, helyben mindenkinek alkalma van elolvasni a le­veleket, s megvalósítani belőlük mindazt a jót, ami­hez eleve szükségtelen országos határozat. »■■többet adni, többet megmutatni magunkból. Lé­­■ lé­nyegében ezt fejezik ki a kongresszus tisztele- t­­ére elindított termelési akciók, versenym­ozgal- fa­inak is, amelyek alaptörekvése mindenütt, hogy a már meglevő versenyformák keretein túl is töb­bel járuljanak hozzá a fiatalok az idei népgazda­sági terv teljesítéséhez. A mindennapi munka eredményét gyarapító kezdeményezésekben alig­ fe­dezhető fel látványosságra törekvés — korábban jócskán volt ilyen —, a mostani alapgondolat: a hasznosság. A Ganz Villamossági Művek fiataljai­nak védnökségi munkája a Gagarin Hőerőmű szá­ma hónapokat „hoz” a villamosenergia-termelésben. A postásfiatalok többletmunkája az új telexközpont szerelésénél szintén hónapokat jelentett. A Magyar Pamutipar lányainak kezdeményezése: „Fegyelme­zett munkával önmagad becsülöd” — ugyan forint­ban most még ki nem fejezhető, de bizonyosan nyo­ma lesz az éves terv teljesítésében. A kommunista szombatok és vasárnapok társadalmi hasznossága nemcsak az év végi mérlegben jelentkezik, hanem abban is — és ez a fontosabb —, hogy az önként vállalt közös munka jó izével közelebb jutnak egy­máshoz az egy munkahelyen is gyakran szertehúzó fiatalok. A KISZ kongresszusára készülőben jó érzés látni az ifjúság cselekvésének ezt az országos pezs­­dülését, a hasznos nyugtalanság sokszínű feltárul­­kozását. Diósdi Lásolt. Ho fgrproletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM ARA 1­­E­RINT 1971. OKTÓBER 14. CSÜTÖRTÖK A fözeteseg áramsconteft3 fogásé pedagógusok .a 3 Az ipar szerkezetének változása.......... 7 Heti rádió- és televízió műsor .............. 9 Tovább ja jöl a ruházati cikkek kínálata ...12 A nemzetközi helyzet és a magyar külpolitika Péter János beszéde az ENSZ közgyűlésén Szerdán, az ENSZ-köz­­gyűlés általános politikai vitájának befejezése nap­ján került sor Péter János külügyminiszter felszóla­lására.­­ A közgyűlés mostani huszonhatodik ülésszaka jelenti az első lépéseket az Egyesült Nemzetek Szervezete létének máso­dik negyedszázada kezde­tén. A tavalyi jubileumi közgyűléssel zárult ennek a nemzetközi szervezet­nek az első negyedszáza­da. Az alapítástól a hu­szonöt éves jubileumig sokat változott a világ, de sokat változott ez a szer­vezet is — mondotta be­vezetőben Péter János, majd rámutatott, hogy huszonöt év alatt 51 he­lyett 131 tagállama lett az ENSZ-nek. A sokféle válságokat az Egyesült Nemzetek Szer­vezete mindeddig átvé­szelte. Ennek sajátságos okai vannak. Ezek közé sorolta Péter János azt, hogy maga az alapokmány jobb volt, mint a Nép­­szövetségé. Másrészt: az Egyesült Nemzetek össze­tétele rendkívül nagy­mértékben megváltozott. Közben kialakult sok or­szágban az új társadalmi rendszer, a szocializmus. ■Ez megváltoztatta a nem­zetközi erőviszonyok­at. — Emellett a nemzet­közi erőviszonyok meg­változásához nagymér­tékben járultak hozzá a gyarmati sorból felszaba­dult­­országok.­­ Most új remény kezd születni az Egyesült Nem­zetek jövője szempontjá­ból. A világ népességének egy­negyede, egy 800 mil­liós ország volt minded­dig kizárt állapotban a szervezet működéséből. Ez az ország az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító tagja. Most érle­lődik a pillanat, amely­ben a Kínai Népköztársa­ság jogait helyreállítjuk ebben a szervezetben. Ugyanis itt nem arról van szó, ahogyan egyesek fel­tüntetik, hogy valamelyik országot ki akarjuk zár­ni, hanem arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében az egyik ala­pító tag visszakapja ere­deti jogait. Péter János rámutatott arra, hogy egy Kína van, és ha a közgyűlés a Kínai Népköztársaság képvisele­tének a meghívása mel­lett dönt, ez azt jelenti, hogy itt még egy másik kínai delegáció nem le­het. Tajvannak és a kon­— Ez a mostani köz­gyűlés — ellentétben a múlt évi jubileumival — rendkívül jó légkörben indul. — Ez azt mutatja, hogy a múlt év óta sok ked­vező változást tapasztal­tunk a nemzetközi viszo­nyokban. A változások egyik okát már­ említet­tem azzal, hogy az ENSZ ajtaja nyílni készül a Kí­nai Népköztársaság előtt.­­ Ennél lényegesebb ok az, hogy javulnak a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kapcsolatai. A nemzetközi élet fő fel­adata minden demokrati­kus erő és minden em­berséges ember számára a termonukleáris háború veszélyének elhárítása. Ez pedig főként a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok viszonyától függ ,, legalábbis a jelenlegi erőviszonyok között. Ezek az erőviszonyok belátha­tó időn belül nem változ­hatnak objektív okok miatt. Az egyezmények a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a ter­monukleáris háború vé­letlen kitörésének kikü­szöbölésére és a Moszkva —Washington között léte­sített közvetlen „forró drót” rendszerének töké­letesítésére a nemzetközi élet egyik legfontosabb jó híre.­­ A nemzetközi viszo­nyok javításához tartozik tinentális Kínának kell egymással rendeznie vi­táit. Világos, hogy Tajvan is az egyetlen Kína elmé­lete alapján áll.­­ A Kínai Népköztár­saság képviselete kérdésé­nek várhatóan közeli megoldása az egyik ok, amely ennek a közgyű­lésnek a hangulatát, a politikai vita légkörét rendkívüli mértékben megjavította, a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló tárgyalások folytatása kö­rültekintő, reális módon. Emellett a biológiai fegy­verek megsemmisítésére irányuló egyezmény terve ma már itt van a köz­gyűlés előtt.­­ Az emberiséget az új világháborútól és a termonukleáris háború veszélyétől csak az álta­lános és teljes leszerelés fokozatos megközelítése mentheti meg. Péter János ezután a többi között arról beszélt, hogy a szovjet—amerikai viszony javulása mellett az általános nemzetközi viszonyok kedvező válto­zása keretében az euró­pai viszonyok új esemé­nyei gyakoroltak lényeges hatást a nemzetközi lég­körre és így a mostani közgyűlésre is.­ Az európai viszonyok ilyen nagy arányú válto­zásában lényeges szerepe van a Német Demokrati­kus Köztársaság nagy­mértékű fejlődésének. Van keletnémet csoda is. Ez segítette elő a mosta­ni nyugatnémet kormány minden korábbinál rea­lisztikusabb politikáját.­­ Ez vezetett el a Szovjetunió, valamint Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság szerződéséhez, valamint a (Folytatás az 5. oldalon) Kedvező változás a nemzetközi viszonyokban Amerikai helikoptereket robbantottak fel a dél-vietnami hazafiak Fokozódnak a harcok Indokínában Szerda hajnalban a né­pi erők egyik utászalaku­lata behatolt a Saigontól mindössze 13 kilométerrel észak-keletre levő Di An nevű amerikai—dél-viet­nami támaszpont térségé­be és felrobbantotta az agresszorok 5 katonai he­likopterét. A partizának­­ció sikerét a saigoni ame­rikai katonai parancsnok­ság szóvivője is kénytelen volt beismerni. A szóvivő sajtótájékoz­tatójából kitűnt még, hogy a hazafiak rakéták­kal és aknavetőkkel to­vábbi heves támadásokat indítottak az amerikai in­tervenciósok és dél-viet­nami bábjaik Dél-Viet­­namban és Kambodzsá­ban levő támaszpontjai ellen. Nagyszabású offen­­zívájuk a Krek és Tay Ninh közötti térségre összpontosul. A felszabadító erők Saigontól 96 kilométerrel északnyugatra, a kam­bodzsai—dél-vietnami ha­tár közelében lelőttek egy amerikai katonai heli­koptert. A szorongatott helyzet­ben levő amerikai és dél­vietnami katonák mente­sítésére szerda reggel is­mét B—52-es amerikai óriás bombázók indultak bevetésre. A kambodzsai határ közelében levő Taj Ninh tartomány térségé­ben mintegy száz tonna bombát szórtak le a par­tizánok feltételezett állá­saira. Kambodzsában a népi erők körülzárták az in­tervenciósok több tá­maszpontját. Itt is B-52- es amerikai légierődök próbálták „tisztázni” a helyzetet. A Patet Lao hírügy­nöksége a népi felszaba­dító erők újabb győzel­meiről számol be. Közle­ményéből kitűnik, hogy a laoszi hazafiak az el­múlt négy hónap alatt harcképtelenné tették az amerikai intervenciósok, valamint dél-vietnami és thaiföldi bábjaik több mint 3400 katonáját, le­lőttek 10 ellenséges re­pülőgépet s nagymennyi­ségű fegyvert és katonai felszerelést zsákmányol­tak, illetve semmisítettek meg. A harci cselekmények felélénkülésével egyide­jűleg fokozódik az Indo­kínában állomásozó ame­rikai katonák háborúelle­nes hangulata, tiltakozása a háború folytatása ellen. Dél-Vietnamban már napok óta folyik az alá­írásgyűjtés az amerikai kongresszushoz címzett több száz petícióra, ame­lyekben amerikai katonák a délkelet-ázsiai ellensé­ges cselekmények azon­nali beszüntetését köve­telik. Szovjet-egyiptomi közös közlemény Szadat elnök hazautazott Moszkvából Szerdán Moszkvában közös közleményt hoztak nyilvánosságra Anvar Szadat egyiptomi elnök­nek a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatá­sáról, Leonyid Brezsnyev­­vel, Nyikolaj Podgornijjal és Alekszej Kosziginnal folytatott tárgyalásairól. A tárgyalások során a szovjet fél leszögezte, hogy a jövőben is sokol­dalú segítséget nyújt Egyiptomnak és a többi arab országnak, és a jövő­ben is hatékonyan támo­gatja az imperialista iz­raeli agresszióval vívott igazságos harcukat. A felek — figyelembe véve az izraeli agressziós politika következtében ki­alakult rendkívül veszé­lyes közel-keleti helyzetet — véleménycserét folytat­tak azokról a további kö­zös lépésekről, amelyek célja az izraeli agresszió következményeinek fel­számolása, a térség biz­tonságának, igazságos bé­kéjének megteremtése. Egyebek között megálla­podtak azokban az intéz­kedésekben, amelyek Egyiptom katonai erejé­nek további erősítését cé­lozzák. A közlemény hangsú­lyozza, hogy a tárgyalások során a felek azonos vé­leményt fejeztek ki a je­lenlegi feszült közel-keleti helyzet megítélését ille­tőért. Az Egyiptomi Arab Köz­társaság szilárd álláspont­ja az imperializmus és a cionizmus provokációival szemben az az elhatározá­sa, hogy eléri az izraeli csapatok kivonását az 1967. június 5-e után el­foglalt összes területekről, gátat vet az arab nemzet törvényes jogai és érdekei ellen irányuló tervek­ megvalósításának. A felek hangot adtak annak a mély meggyőződésüknek, hogy a Közel-Kelet igaz­ságos és tartós békéje csakis a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i határozatainak maradék­talan teljesítése alapján valósítható meg, vala­mennyi izraeli egység ki­vonásával, a térség vala­mennyi országa, így a Pa­lesztinai arab nép törvé­nyes jogainak és érdekei­nek tiszteletben tartásá­val, összhangban azzal az alapelvvel, mely törvény­telennek minősíti a hábo­rús területszerzést. A tárgyalások során An­var Szadat egyiptomi el­nök igen nagyra értékelte azt a támogatást, amelyet az arab népek és államok a Szovjetuniótól és a töb­bi szocialista országtól kapnak. A kommunistaellenesség és a szovjetellenesség ter­jesztésére irányuló pró­bálkozások egyetlen célja (Folytatás az 5. oldalon) 37 ország állam- és kormányfői az iráni ünnepségeken Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a kíséretében levő szemé­lyiségek a Krím-félszige­­ten történt rövid tartóz­kodásuk után szerdán re­pülőgépen tovább utaztak Iránba. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnö­ke Mohammed Reza Pah­­lavi sah meghívására szerdán Iránba érkezett. A világ számos orszá­gának államfője és kor­mányképviselője vesz részt a 2500. évfordulóval kapcsolatos ünnepsége­ken. Iránba utazott Lud­­vik Svoboda csehszlovák államelnök, Jugoszláviát Tito államfő képviseli. Úton van Irán felé V. Olav norvég király és IX. Fri­gyes dán uralkodó is. Szintén szerdán érkezett Iránba Hailé Szelasszié etióp császár. Az egyhetes színpompás ünnepségsorozatra egyéb­ként 37 ország államfő­jét, illetve kormányfőjét várják. E. Honecker fogadta Biszku Bélát Erich Honecker, a Né­met Szocialista Egység­párt Központi Bizottságá­nak első titkára szerdán délelőtt fogadta Biszku Bélát, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titká­rát és kíséretét. A találkozón ott volt Kovács Imre, hazánk NDK-béli nagykövete. Je­len volt Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára. A beszélgetés a szoros barátság szellemében folyt le és minden felvetődött kérdésben a nézetek azo­nosságát mutatta. Paul Verner szerdán este a Hotel Stadt Berlin­ben vacsorát adott Biszku Béla és kísérete tisztele­tére. Gázkitörés Algyőit Algyő határában az egyik olajtermelésre és egyidejű vízvisszanyomás­­ra kiképzett kútnál kedd délelőtt, eddig fel nem de­rített okból a béléscső felrepedt. Ennek követ­keztében gázkitörés ke­letkezett, amelynek elfoj­tására azonnal riasztottá­k a mentőbrigádokat. A szállító járművek egész sora vitte a hely­színre az elfojtáshoz szükséges eszközöket, a nagy fajsúlyú iszapot. Egyelőre ezt igyekeznek a termelő csőbe juttatni, s a feltörő gázok útját el­zárni. A helyszínre sie­tett a rendőrség és a tűz­oltóság is. A 47-es számú műút közelében rendsze­resen mérik a levegő ösz­­szetételét, hogy idejében intézkedhessenek, ha eset­leg a szennyezettség ve­szélyes méreteket öltene. Óránként ugyanis jelen­tős mennyiségű földgáz kerül felszínre.

Next