Népszava, 1971. október (99. évfolyam, 231–257. sz.)
1971-10-14 / 242. szám
i s zer Líntsz sak az nem veszi észre, aki szándékoltan vak minden érdemlegesre és jóra, hogy ezekben a napokban milyen erővel realizálódik az ország minden részében az ifjúság cselekvő szándéka. VIII. kongresszusára készül a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Ezt a készülődést nagy hullámokat vető, széles körű társadalmi visszhang kíséri, amely jelzi: a fiatalok őszinte igyekezete, hogy a kongresszust cselekvéseikkel olyan fórummá emeljék, ahol újólag felmutatható az ifjúságnak a szocializmus eszméjével vállalt teljesebb közössége és a szocialista építésben vállalt felelőssége. A dolgok persze összefüggnek. Ebben az országban még soha nem esett annyi szó a fiatalokról, még soha nem született annyi fiatalokat érintő fontos elhatározás, mint a KISZ két kongresszusa közötti időben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az ifjúságról szóló határozata indította el a sort, ezt követte a szakszervezetek, a minisztériumok, üzemek, pártszervezetek állásfoglalása. A felsorolás természetesen nem teljes és a fogalmazás sem pontos, mert a központi bizottsági határozat nyomán — szinte minden állami és társadalmi szervezetet átfogóan — gyakorlati tervek születtek az ifjúság helyzetének javítására, a fiatalok nevelésének következetesebbé tételére. Mindez előkészítette az országgyűlés szeptemberi ,) ülésszakán elfogadott ifjúsági törvényt, amely- II nek lényege — írtunk már erről —, hogy havi,zánk legmagasabb és legfontosabb jogszabályainak sorába iktatta a Magyar Kiépköztársaság ifjúságpolitikáját és egységes keretbe foglalja azokat az elveket, kötelességeket és jogokat, amelyek a felnövekvő nemzedék jelenét és jövőjét meghatározzák. A törvény vitája annak idején bizonyította, hogy a mi ifjúságunk nem nemzeti ajándékot kapott, hanem magatartásával, munkájával, a szocializmus ügye iránti hűségével lett érdemessé az ilyen szintű gondoskodásra. És ha sokszorosan megnőtt a törvény révén a felnőtt társadalomnak a fiatalok iránti felelőssége, ugyanez érvényes az ifjúságra, benne a Kommunista Ifjúági Szövetségre. Azt írtam előbb, hogy a dolgok összefüggenek. Bizonyos vagyok benne, hogy a kongresszust megelőzően felpezsdült ifjúsági buzgalom, az akciók ilyen tömege és hatásfoka egyfelől válasz a fiatalok százezreitől a megkülönböztetett gondoskodásra, másfelől bizonyítása: van még bőven tartalék az ifjúsági mozgalomban, a fiatalok lelkesedésében, csak gazdálkodni kell vele, életre kell hívni, számítani rá. A példákhoz gazdag választékot kínálnak a Korammunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusánl ra született kezdeményezések és akciók. A JIKISZ központi bizottságának levele, amely a társadalom és az ifjúság kapcsolatának fejlesztéséről, az ifjúsági szövetség munkájának javításáról tíz kérdést intézett a KISZ-tagokhoz a javítani akarás igazi jó „szellemét” engedte ki a „palackból". Némelyik válasz a központi bizottság kérdéseire tanulmányszámba megy. De nem az a lényeg, hogy néhányan — tollforgatásban jártasabbak — tucatnyi oldalon mondják el javaslataikat, hanem az, hogy a fiatalok valamennyi rétegét „megmozgatták” a kérdések s a városi, járási, megyei bizottságokhoz, a KISZ központi bizottságához s a lapokhoz záporozva áradnak a válaszok, a javaslatok. Van ezekben persze sok túlzás és megalapozatlan türelmetlenség is, de többségükre a megfontoltság és a gyakorlatiasság jellemző, látható ez azokból a szemelvényekből is, amelyeket hétről hétre közöl a Magyar Ifjúság. Ezek a levelek jó és tiszta forrást adnak nemcsak az ifjúsági szervezet vezetőinek a munka jobbra fordításához, hanem szakszervezeti, minisztériumi, üzemi-gazdasági vezetőknek is. A KISZ-kongresszus határozattervezetébe a javaslatokból nyilván csak a legfontosabbak, a legáltalánosabbak kerülnek bele. Úgy érzem, nem lenne mentség rá, ha a többi jó elképzelés elfecsérelődne. De miért is kéne süllyesztőbe kerülnie? Ott, ahol születtek, helyben mindenkinek alkalma van elolvasni a leveleket, s megvalósítani belőlük mindazt a jót, amihez eleve szükségtelen országos határozat. »■■többet adni, többet megmutatni magunkból. Lé■ lényegében ezt fejezik ki a kongresszus tisztele- tére elindított termelési akciók, versenymozgal- fainak is, amelyek alaptörekvése mindenütt, hogy a már meglevő versenyformák keretein túl is többel járuljanak hozzá a fiatalok az idei népgazdasági terv teljesítéséhez. A mindennapi munka eredményét gyarapító kezdeményezésekben alig fedezhető fel látványosságra törekvés — korábban jócskán volt ilyen —, a mostani alapgondolat: a hasznosság. A Ganz Villamossági Művek fiataljainak védnökségi munkája a Gagarin Hőerőmű száma hónapokat „hoz” a villamosenergia-termelésben. A postásfiatalok többletmunkája az új telexközpont szerelésénél szintén hónapokat jelentett. A Magyar Pamutipar lányainak kezdeményezése: „Fegyelmezett munkával önmagad becsülöd” — ugyan forintban most még ki nem fejezhető, de bizonyosan nyoma lesz az éves terv teljesítésében. A kommunista szombatok és vasárnapok társadalmi hasznossága nemcsak az év végi mérlegben jelentkezik, hanem abban is — és ez a fontosabb —, hogy az önként vállalt közös munka jó izével közelebb jutnak egymáshoz az egy munkahelyen is gyakran szertehúzó fiatalok. A KISZ kongresszusára készülőben jó érzés látni az ifjúság cselekvésének ezt az országos pezsdülését, a hasznos nyugtalanság sokszínű feltárulkozását. Diósdi Lásolt. Ho fgrproletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM ARA 1ERINT 1971. OKTÓBER 14. CSÜTÖRTÖK A fözeteseg áramsconteft3 fogásé pedagógusok .a 3 Az ipar szerkezetének változása.......... 7 Heti rádió- és televízió műsor .............. 9 Tovább ja jöl a ruházati cikkek kínálata ...12 A nemzetközi helyzet és a magyar külpolitika Péter János beszéde az ENSZ közgyűlésén Szerdán, az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájának befejezése napján került sor Péter János külügyminiszter felszólalására. A közgyűlés mostani huszonhatodik ülésszaka jelenti az első lépéseket az Egyesült Nemzetek Szervezete létének második negyedszázada kezdetén. A tavalyi jubileumi közgyűléssel zárult ennek a nemzetközi szervezetnek az első negyedszázada. Az alapítástól a huszonöt éves jubileumig sokat változott a világ, de sokat változott ez a szervezet is — mondotta bevezetőben Péter János, majd rámutatott, hogy huszonöt év alatt 51 helyett 131 tagállama lett az ENSZ-nek. A sokféle válságokat az Egyesült Nemzetek Szervezete mindeddig átvészelte. Ennek sajátságos okai vannak. Ezek közé sorolta Péter János azt, hogy maga az alapokmány jobb volt, mint a Népszövetségé. Másrészt: az Egyesült Nemzetek összetétele rendkívül nagymértékben megváltozott. Közben kialakult sok országban az új társadalmi rendszer, a szocializmus. ■Ez megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat. — Emellett a nemzetközi erőviszonyok megváltozásához nagymértékben járultak hozzá a gyarmati sorból felszabadultországok. Most új remény kezd születni az Egyesült Nemzetek jövője szempontjából. A világ népességének egynegyede, egy 800 milliós ország volt mindeddig kizárt állapotban a szervezet működéséből. Ez az ország az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító tagja. Most érlelődik a pillanat, amelyben a Kínai Népköztársaság jogait helyreállítjuk ebben a szervezetben. Ugyanis itt nem arról van szó, ahogyan egyesek feltüntetik, hogy valamelyik országot ki akarjuk zárni, hanem arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében az egyik alapító tag visszakapja eredeti jogait. Péter János rámutatott arra, hogy egy Kína van, és ha a közgyűlés a Kínai Népköztársaság képviseletének a meghívása mellett dönt, ez azt jelenti, hogy itt még egy másik kínai delegáció nem lehet. Tajvannak és a kon— Ez a mostani közgyűlés — ellentétben a múlt évi jubileumival — rendkívül jó légkörben indul. — Ez azt mutatja, hogy a múlt év óta sok kedvező változást tapasztaltunk a nemzetközi viszonyokban. A változások egyik okát már említettem azzal, hogy az ENSZ ajtaja nyílni készül a Kínai Népköztársaság előtt. Ennél lényegesebb ok az, hogy javulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. A nemzetközi élet fő feladata minden demokratikus erő és minden emberséges ember számára a termonukleáris háború veszélyének elhárítása. Ez pedig főként a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyától függ ,, legalábbis a jelenlegi erőviszonyok között. Ezek az erőviszonyok belátható időn belül nem változhatnak objektív okok miatt. Az egyezmények a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a termonukleáris háború véletlen kitörésének kiküszöbölésére és a Moszkva —Washington között létesített közvetlen „forró drót” rendszerének tökéletesítésére a nemzetközi élet egyik legfontosabb jó híre. A nemzetközi viszonyok javításához tartozik tinentális Kínának kell egymással rendeznie vitáit. Világos, hogy Tajvan is az egyetlen Kína elmélete alapján áll. A Kínai Népköztársaság képviselete kérdésének várhatóan közeli megoldása az egyik ok, amely ennek a közgyűlésnek a hangulatát, a politikai vita légkörét rendkívüli mértékben megjavította, a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló tárgyalások folytatása körültekintő, reális módon. Emellett a biológiai fegyverek megsemmisítésére irányuló egyezmény terve ma már itt van a közgyűlés előtt. Az emberiséget az új világháborútól és a termonukleáris háború veszélyétől csak az általános és teljes leszerelés fokozatos megközelítése mentheti meg. Péter János ezután a többi között arról beszélt, hogy a szovjet—amerikai viszony javulása mellett az általános nemzetközi viszonyok kedvező változása keretében az európai viszonyok új eseményei gyakoroltak lényeges hatást a nemzetközi légkörre és így a mostani közgyűlésre is. Az európai viszonyok ilyen nagy arányú változásában lényeges szerepe van a Német Demokratikus Köztársaság nagymértékű fejlődésének. Van keletnémet csoda is. Ez segítette elő a mostani nyugatnémet kormány minden korábbinál realisztikusabb politikáját. Ez vezetett el a Szovjetunió, valamint Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság szerződéséhez, valamint a (Folytatás az 5. oldalon) Kedvező változás a nemzetközi viszonyokban Amerikai helikoptereket robbantottak fel a dél-vietnami hazafiak Fokozódnak a harcok Indokínában Szerda hajnalban a népi erők egyik utászalakulata behatolt a Saigontól mindössze 13 kilométerrel észak-keletre levő Di An nevű amerikai—dél-vietnami támaszpont térségébe és felrobbantotta az agresszorok 5 katonai helikopterét. A partizánakció sikerét a saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivője is kénytelen volt beismerni. A szóvivő sajtótájékoztatójából kitűnt még, hogy a hazafiak rakétákkal és aknavetőkkel további heves támadásokat indítottak az amerikai intervenciósok és dél-vietnami bábjaik Dél-Vietnamban és Kambodzsában levő támaszpontjai ellen. Nagyszabású offenzívájuk a Krek és Tay Ninh közötti térségre összpontosul. A felszabadító erők Saigontól 96 kilométerrel északnyugatra, a kambodzsai—dél-vietnami határ közelében lelőttek egy amerikai katonai helikoptert. A szorongatott helyzetben levő amerikai és délvietnami katonák mentesítésére szerda reggel ismét B—52-es amerikai óriás bombázók indultak bevetésre. A kambodzsai határ közelében levő Taj Ninh tartomány térségében mintegy száz tonna bombát szórtak le a partizánok feltételezett állásaira. Kambodzsában a népi erők körülzárták az intervenciósok több támaszpontját. Itt is B-52- es amerikai légierődök próbálták „tisztázni” a helyzetet. A Patet Lao hírügynöksége a népi felszabadító erők újabb győzelmeiről számol be. Közleményéből kitűnik, hogy a laoszi hazafiak az elmúlt négy hónap alatt harcképtelenné tették az amerikai intervenciósok, valamint dél-vietnami és thaiföldi bábjaik több mint 3400 katonáját, lelőttek 10 ellenséges repülőgépet s nagymennyiségű fegyvert és katonai felszerelést zsákmányoltak, illetve semmisítettek meg. A harci cselekmények felélénkülésével egyidejűleg fokozódik az Indokínában állomásozó amerikai katonák háborúellenes hangulata, tiltakozása a háború folytatása ellen. Dél-Vietnamban már napok óta folyik az aláírásgyűjtés az amerikai kongresszushoz címzett több száz petícióra, amelyekben amerikai katonák a délkelet-ázsiai ellenséges cselekmények azonnali beszüntetését követelik. Szovjet-egyiptomi közös közlemény Szadat elnök hazautazott Moszkvából Szerdán Moszkvában közös közleményt hoztak nyilvánosságra Anvar Szadat egyiptomi elnöknek a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatásáról, Leonyid Brezsnyevvel, Nyikolaj Podgornijjal és Alekszej Kosziginnal folytatott tárgyalásairól. A tárgyalások során a szovjet fél leszögezte, hogy a jövőben is sokoldalú segítséget nyújt Egyiptomnak és a többi arab országnak, és a jövőben is hatékonyan támogatja az imperialista izraeli agresszióval vívott igazságos harcukat. A felek — figyelembe véve az izraeli agressziós politika következtében kialakult rendkívül veszélyes közel-keleti helyzetet — véleménycserét folytattak azokról a további közös lépésekről, amelyek célja az izraeli agresszió következményeinek felszámolása, a térség biztonságának, igazságos békéjének megteremtése. Egyebek között megállapodtak azokban az intézkedésekben, amelyek Egyiptom katonai erejének további erősítését célozzák. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyalások során a felek azonos véleményt fejeztek ki a jelenlegi feszült közel-keleti helyzet megítélését illetőért. Az Egyiptomi Arab Köztársaság szilárd álláspontja az imperializmus és a cionizmus provokációival szemben az az elhatározása, hogy eléri az izraeli csapatok kivonását az 1967. június 5-e után elfoglalt összes területekről, gátat vet az arab nemzet törvényes jogai és érdekei ellen irányuló tervek megvalósításának. A felek hangot adtak annak a mély meggyőződésüknek, hogy a Közel-Kelet igazságos és tartós békéje csakis a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatainak maradéktalan teljesítése alapján valósítható meg, valamennyi izraeli egység kivonásával, a térség valamennyi országa, így a Palesztinai arab nép törvényes jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával, összhangban azzal az alapelvvel, mely törvénytelennek minősíti a háborús területszerzést. A tárgyalások során Anvar Szadat egyiptomi elnök igen nagyra értékelte azt a támogatást, amelyet az arab népek és államok a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól kapnak. A kommunistaellenesség és a szovjetellenesség terjesztésére irányuló próbálkozások egyetlen célja (Folytatás az 5. oldalon) 37 ország állam- és kormányfői az iráni ünnepségeken Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a kíséretében levő személyiségek a Krím-félszigeten történt rövid tartózkodásuk után szerdán repülőgépen tovább utaztak Iránba. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke Mohammed Reza Pahlavi sah meghívására szerdán Iránba érkezett. A világ számos országának államfője és kormányképviselője vesz részt a 2500. évfordulóval kapcsolatos ünnepségeken. Iránba utazott Ludvik Svoboda csehszlovák államelnök, Jugoszláviát Tito államfő képviseli. Úton van Irán felé V. Olav norvég király és IX. Frigyes dán uralkodó is. Szintén szerdán érkezett Iránba Hailé Szelasszié etióp császár. Az egyhetes színpompás ünnepségsorozatra egyébként 37 ország államfőjét, illetve kormányfőjét várják. E. Honecker fogadta Biszku Bélát Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt fogadta Biszku Bélát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát és kíséretét. A találkozón ott volt Kovács Imre, hazánk NDK-béli nagykövete. Jelen volt Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A beszélgetés a szoros barátság szellemében folyt le és minden felvetődött kérdésben a nézetek azonosságát mutatta. Paul Verner szerdán este a Hotel Stadt Berlinben vacsorát adott Biszku Béla és kísérete tiszteletére. Gázkitörés Algyőit Algyő határában az egyik olajtermelésre és egyidejű vízvisszanyomásra kiképzett kútnál kedd délelőtt, eddig fel nem derített okból a béléscső felrepedt. Ennek következtében gázkitörés keletkezett, amelynek elfojtására azonnal riasztották a mentőbrigádokat. A szállító járművek egész sora vitte a helyszínre az elfojtáshoz szükséges eszközöket, a nagy fajsúlyú iszapot. Egyelőre ezt igyekeznek a termelő csőbe juttatni, s a feltörő gázok útját elzárni. A helyszínre sietett a rendőrség és a tűzoltóság is. A 47-es számú műút közelében rendszeresen mérik a levegő öszszetételét, hogy idejében intézkedhessenek, ha esetleg a szennyezettség veszélyes méreteket öltene. Óránként ugyanis jelentős mennyiségű földgáz kerül felszínre.