Népszava, 1971. november (99. évfolyam, 258–282. sz.)

1971-11-02 / 258. szám

s-~31# ■i Párbeszéd 4 Champs Élisées festői forgatagában az elmúlt­­ héten sarló-kalapácsos vörös zászlók alatt zaj­­lott az élet Mégis, a kevesek közé tartoztam, akit az ezer fényű, ezer színű sugárúton ez megle­pett A párizsiak s szovjet lobogók látványát a leg­nagyobb természetességgel fogadták, mintha a hét­köznapok megszokott realitása lenne, hogy az SZKP főtitkára az Elysées-palotában a Francia Köztársa­ság elnökével tanácskozik. Sokszor írtunk már róla, mégis magunk is cso­dálkozunk, amikor ilyen közvetlen közelről megérint az új európai légkör. Mert sok mindennek kellett tör­ténnie ahhoz, hogy a francia főváros zászlódíszben fogadja L­eonyid Brezsnyevet. Hogy a köztársasági gárda fekete zubbonyos, fehér nadrágos, aranycsá­­kós lovasai kísérjék a főváros szívébe vezető úton. Hogy lelkes baloldali fiatalok a szovjet—francia barátságot ünnepelve köszönthessék, de ahhoz is, hogy az ellentüntetők elszórt csoportjait a párizsi hatóságok erélyes fellépése figyelmeztesse a de­monstratív szovjetellenesség időszerűtlenségére. A magas szintű látogatások általában rit­kán mentesek a protokolláris külsőségektől, Leo­­f­yid Brezsnyev párizsi programjában azonban min­den egyebet háttérbe szorított a munka. A terve­zett néhány perces városnézésre, múzeumlátogatás­ra sem kerülhetett sor, s még a Renault Műveknél tett látogatás idejét is lecsökkentették. Minden energiát, minden időt a megbeszélésekre akartak fordítani. J­­ól tükrözik a nyilvánosságra hozott dokumentu­mok, mit végeztek a tárgyalóasztalnál. Néző­pont kérdése, ki, hogyan kommentálja az ered­ményt. Az elnöki palota előtt hírekre vadászó kül­földi újságírók közül a szovjetek a két ország együttműködésének magasabb szintre emeléséről, a franciák a kapcsolatok kiszélesítéséről beszéltek. A megfogalmazás különbségeitől függetlenül azon­ban minden megfigyelő közös nevezőre jutott ab­ban, hogy az elfogadott dokumentumok megerősítik a két ország kapcsolatait, azokat még tartalmasab­bá teszik. Ezek az okmányok minden bizonnyal hosszú távon éreztetni fogják jótékony hatásukat A francia polgári sajtó egy része a látogatás elején azt sugallta, hogy francia részről a gazdasági együttműködést tartják elsődlegesnek és a politikait másodlagosnak tekintik. Bebizonyosodott, hogy a­­politikai és a gazdasági együttműködés ilyen szét­választása mesterkélt, s a hatnapos látogatás alatt ■mindlfpt területen sikerült jelentősen előbbre lépni. A Szovjet­-frakció együttműködés alapel­vei­nek meghatározása pont formalitás. Nem a kétol­dalú kapcsolatok vezérmotívumainak egyszerű fel­sorolása. A Szovjetuniót és Franciaországot is az vezette az alapelvek megszerkesztésekor, hogy még szélesebb és tartósabb alapra helyezzék a politikai együttműködést. Ennek a jele, hogy megállapodtak a két kormány politikai koonzultációinak tovább­fejlesztésében. A szovjet—francia nyilatkozatnak különösen az a­­megállapítása figyelemre méltó, hogy Brezsnyev és Pompidou kifejezték óhajukat: Helsinki­ben mi­előbb kezdjék meg az európai konferencia sokol­dalú előkészítését. Ennek az óhajnak a deklarálása jó hozzájárulás annak a légkörnek a biztosításához, amely e karriercim­a utánhívásához elengedhetet­­le­n. A két ország­ gazdasági, műszaki együttműködése az űrkutatástól az atomenergia békés felhasz­nálásáig már eddig is sok területet felölelt. A Párizsban múlt héten megkötött gazdasági együtt­működési megállapodás azt az eltökéltséget tükrözi, hogy még határozottabban éljenek a lehetőségek­kel. A két kormány a vállalatok kooperációját ösz­tönzi, amikor a kölcsönös részvétel mellett foglal állást a partner ország iparfejlesztésében. A Renault Művekkel megkötött szerződés mar­káns példája, mit tud nyújtani egymásnak a két fél. A több mint egymilliárd frank nagyságrendű meg­állapodás a Renault dolgozóinak munkát, stabili­tást, a francia államnak kereskedelmi előnyöket, a Szovjetuniónak pedig technológiai hozzájárulást jelent a hatalmas kámai autóipari komplexum lét­rehozásához. Ez azonban csak egy szerződés a le­hetséges sok közül. A szovjet szakemberek más francia vállalatokkal is tárgyalnak és világossá tet­ték: a mostani megállapodások nem merítik ki a lehetőségeket. A szovjet—francia párbeszédre olyan időben került sor, amikor a­ vezető szovjet államférfiak ta­nácskozások sorozatán keresik a nemzetközi fe­szültség enyhítésének módjait. Brezsnyev látoga­tását is e rendkívüli diplomáciai aktivitás keretei között kell értékelni. A párizsi tárgyalások eredmé­nyei építőkockái az európai biztonságnak és tágabb értelemben a háborús gócok felszámolásán mun­kálkodó szovjet külpolitikának. B­rezsnyev és Pompidou megbeszélésein sohasem, mutatkozott bizalmatlanság — mondotta az Élysée-palota szóvivője. Fontos­ és sokatmondó megállapítás ez. Hiszen Európában nagy utat kel­lett megtenni ahhoz, hogy a bizalmatlanság légkö­rét felváltsa a közeledés és az együttműködés szándéka. Az a légkör, amelyben a kontinens or­szágainak tanácskozása éppen úgy realitás, mint a szov­jet zászlódísz a Champs Élysées-n. Barabás Péter Világ proletárjai, egyesüljetek* NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1971. NOVEMBER 2. KEDD A* Ar - Duna, kufak, emberek ................................... 3 Ki fizesse meg a veszteséget................... 3 A dolgozó nő és az anya .....................4 - - 3 Lottó tárgynyeremény-sorsolás ***.... 4 Felkészült a télre az építőipar....................... 8 Brezsnyev befejezte NDK-beli látogatását A két testvérpárt vezetője a megbeszélések jelentőségéről Pinczesi Pál, az MTI berlini tudósítója jelenti: Erich Honecker, a Né­met Szocialista Egység­párt első titkára hétfő délben ebédet adott Leo­­nyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának tiszte­letére, NDK-beli baráti látogatásának befejezte alkalmából. Az ebéden részt vettek Leonyid Brezsnyev kísé­retének tagjai, továbbá a Német Szocialista Egy­ségpárt Politikai Bizott­ságának tagjai és póttag­jai. Erich Honecker a Leo­nyid Brezsnyev tiszteleté­re adott ebéden elhang­zott pohárköszöntőjében szívből jövő köszönetet mondott az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitká­rának és kíséretének a látogatásért, amelyre a rendkívül fontos francia­­országi látogatás után ke­rült sor. Az ön Párizsban tett kijelentését, hogy Európá­ban, ahol olyan gyakran keletkeztek háborúk és konfliktusok, most törté­nelmi jelentőségű fordu­lat van kibontakozóban a jobb jövő, a béke és a biztonság felé, mi úgy fo­gadtuk, mint vezérfonalat a cselekvésre, a még ak­tívabb harcra az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet közvetlen előkészítéséért A Német Demokratikus Köztársa­ság az NSZEP VIII. kongresszusán elfogadott határozatoknak és a szo­cialista testvéri országok­kal összeegyeztetett kül­politikájának megfelelően, továbbra is tevékenyen síkra száll az enyhülésért Európa középső részében és a nemzetközi bizton­ság megszilárdításáért Leonyid Brezsnyev po­hárköszöntőjében hangoz­tatta, hogy a berlini ta­lálkozó — a politikai elvbarátok, valamint a békéért és a szocializmu­­sért folytatott közös küz­delem fegyvertársainak találkozója — kedvező és jó irányú európai­ válto­zások közepette folyt le. Valószínűleg a közeli jö­vőben elkezdődhetnek a tárgyalások az Európában elhelyezett fegyverek és az itt állomásozó fegyve­res erők csökkentéséről. Természetes, hogy en­nek a programnak a megvalósítása­­ feltételezi az NDK egyenjogú rész­vételét az európai konti­nens sorsát érintő prob­lémák megoldásában. A békés együttélés tartós légköre Európában lehe­tetlen az NDK, mint füg­getlen és szuverén állam törvényes érdekeinek és az ebből fakadó következ­ményeknek­­figyelembevé­tele nélkül. Ez az idők parancsa. Ez a szocialista országok európai politiká­jának ábécéje. És nekünk meggyőződésünk, hogy végső soron a jog és az igazság diadalmaskodik. A Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársa­ság és más szövetséges szocialista államok kellő módon értékelik az NSZK kormányának reális lépé­seit és készek azokra ha­sonlóakkal válaszolni. Mi azonban a világos és ha­tározott politika hívei vagyunk. Feltételeznünk kell, hogy a józan nyu­gati politikusok tudatá­ban vannak a valódi helyzetnek. Visszaút nincs. A szocializmus pozíciói a Német Demokratikus Köztársaságban megin­­gathatatlanok. Elvtársak! Mint tudják, a világsajtó mostanában sokat ír a Szovjetunió bé­­keoffenzívájáról. Igen, mi folytattunk és folytatunk ilyen offenzívát, offenzí­­vát a reakció és a háború népellenes erői ellen. Ezt ismételten és világosan kimondtuk az SZKP XXIV. kongresszusán el­fogadott békeprogramban. A békeharcot nem egye­dül folytatjuk. Velünk van a Német Demokrati­kus Köztársaság, velünk vannak más testvéri, szo­cialista országok. Leonyid Brezsnyev, az az SZKP főtitkára hétfő délután befejezte többna­pos baráti látogatását az NDK-ban. Brezsnyevnek és Erich Honeckernek gépkocsija 15 óra 20 perc­kor érkezett meg a Ber­­lin-Schönefeld-i repülő­térre. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság állami himnuszá­nak elhangzása után Brezsnyev a díszszázad parancsnokának tisztelgé­sét fogadta, majd oroszul búcsúzott el a díszszázad­tól. Úttörők virágcsokor­ral köszöntötték Leonyid Brezsnyevet és kíséreté­nek tagjait. Ezután Brezs­nyev búcsút vett a Né­met Demokratikus Köz­társaság fővárosának tisz­teletére megjelent vezető közéleti személyiségeitől, a berlini szovjet kolónia tagjaitól, az NDK-ban akkreditált diplomáciai testület képviselőitől, majd a berlini lakosság ezreitől. Hétfő délután visszaér­kezett Moszkvába Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök­ségének tagja. Az OTP, a lakosság és a tanácsok bankja 200 milliárd forinttal gazdálkodnak A kormány — mint je­lentettük — határozatot hozott a bankrendszer korszerűsítésére. Több át­szervezés után végül is november 1-től az OTP lakossági és kommunális bankká alakult.­­ A tanácsok és a hoz­zájuk tartozó intézmé­nyek már hosszú évek óta szorgalmazzák, hogy pénz­ügyeiket egy bank bonyo­lítsa — mondta dr. Fekete László, az OTP vezérigaz­gató-helyettese, a lakossá­gi és kommunális főigaz­gatóság vezetője. — A költségvetési, pénzügyi feladatok során a Magyar Nemzeti Bankkal, a fej­lesztések ügyében a Beru­házási Bankkal, a lakossá­gi célcsoportos beruházá­sok esetében, mint társas­házi lakásépítkezés, az OTP-vel álltak kapcsolat­ban. Az OTP eddig lakos­sági betéteket, hiteleket kezelt, valutaügyleteket bonyolított le, s a sport­fogadás, valamint a lottó tartozott hozzá. A taná­csok­­ tevékenysége éppen úgy, mint a miénk — mondotta — elválasztha­tatlan a területi munká­tól, minden intézkedésük a lakosság érdekeit szol­gálja. A közös érdek, a kö­zös tevékenységi kör és sok más egyéb is indokol­ta, hogy július elsejével a költségvetési számlák ke­zelését­ átvegyük, novem­ber 1-től pedig a Magyar Nemzeti Banknál kezelt számlákat, és így már a tanácsi pénzforgalom tel­jesen az OTP-hez tarto­zik. — Milyen szervezési intézkedésekkel és sze­mélyi átcsoportosítások­kal biztosítják a műkö­dési feltételeket? — A két banktól három­százhúsz olyan szakem­bert vettünk át, aki ko­rábban is tanácsi kérdé­sekkel foglalkozott. Az összevonás az eddigiekhez képest létszám-megtakarí­tást jelent. A lebonyolítás és nyilvántartás megyei, illetve városi, járási szin­ten történik, de végső cé­lunk az, hogy mindenütt közvetlenül a tanácsok mellett a helyi OTP le­gyen a partner. Maximá­lis gépesítésre törekszünk. A tanácsokat a kiadások­ról és bevételekről napon­ta tájékoztatjuk, s havon­ta részletes mérleg készül. Az a tény, hogy együtt látják majd teljes pénz­­gazdálkodásukat, messze­menően elősegíti a legcél­szerűbb döntések megho­zatalát. — A korábbiakhoz ké­pest milyen új vonások jellemzik a bank és a tanácsok kapcsolatát? — Gyors és hatékony együttműködésre törek­szünk. A feladat nagysá­gára jellemző, hogy a ne­gyedik ötéves terv idősza­kában a tanácsok több mint 200 milliárd forint­tal gazdálkodnak. A leg­fontosabb kérdés a lakás, öt év alatt 400 ezer épül fel, ebből 50 ezer OTP- beruházásból, mintegy 160 ezer tanácsi erőforrások­ból, de a többinél is a ta­nács, sőt a legtöbbször az OTP is valamilyen formá­ban érdekelt. Össze kell hangolni például a terü­let-előkészítést, a kivitele­zési kapacitások biztosítá­sát, a különböző anyagi eszközök legcélszerűbb felhasználását Mindezzel egyenrangú feladat az új otthonokhoz szükséges já­rulékos létesítmények, óvo­dák, bölcsődék, üzletek építése is. A közművesí­tés is erőteljesebb együtt­működést követel­, hiszen csak tanácsi erőforrásból 5900 kilométer csatorna és vízvezeték épül ebben az időszakban. A tanácsi ön­állóság megsértése nél­kül jelentős segítséget tu­dunk adni a gazdálkodó­­tevékenységhez.­­ A fővárosban, a me­gyei jogú városokban ren­delkeznek elegendő pénz­ügyi szakemberrel. A köz­ségekben azonban már nem ilyen kedvező a hely­zet , ha egy iskola, óvo­da, rendelőintézet vagy más létesítmény beruhá­zásáról van szó, még csak korábbi tapasztalatokból sem tudnak kiindulni, hi­szen — főleg a kisebb te­lepüléseken — nem olyan gyakori az ilyen munka. A mi pénzügyi szakembe­reink viszont segíthetnek a rendelkezésre álló any­a­­gi eszközök legcélszerűbb felhasználásában. A hitel­­politikai célkitűzéseknek megfelelően a népgazda­sági célkitűzésekkel össz­hangban levő beruházáso­kat hitellel segítik. ■— Jelentős feladat há­rul az OTP-re a beruhá­zások, felújítások lebo­nyolításánál is. A július elseje óta szerzett tapasz­talataink azt igazolják, hogy a kivitelezők sokkal nagyobb összeget követel­nek sokszor, mint ameny­­nyi az elvégzett munka s a rendelkezések alapján járna nekik. Jelenleg is több tízmillió forintról vi­tatkozunk velük. Tehát a számlák alapján ilyen esetekben mindig felhív­juk majd a tanácsok fi­gyelmét — mondotta dr. Fekete László. Moldovai Tamás Kubába utazik dr. Ajtai Miklós A kubai forradalmi kormány meghívására no­vember első felében dr. Ajtai Miklós, a Magyar Népköztársaság minisz­terelnök-helyettese hiva­talos baráti látogatásra Kubába utazik. Látogatá­sa idején kerül sor a ku­bai—magyar gazdasági, tudományos, műszaki együttműködési bizottság ülésére is, amelynek elnö­ke magyar részről dr. Aj­tai Miklós, kubai részről Carlos R. Rodriguez mi­niszter, a Kubai Kommu­nista Párt titkárságának tagja lesz. (MTI) ­ Tűzpárbaj az indiai—pakisztáni határon Dzsagdzsivan Ram in­diai hadügyminiszter fo­gadta Pavel Kutahov légi­marsallt, a szovjet légierő főparancsnokát, aki bará­ti látogatásra érkezett In­diába. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök, aki nyugat­európai körútja során Londonban tárgyalt, elé­gedetten nyilatkozott Ed­ward Heath brit minisz­terelnökkel folytatott meg­beszéléseiről. Az indiai fővárosba ér­kezett jelentések szerint több mint négyórás tűz­­párbaj volt az indiai és pakisztáni csapatok kö­zött a két ország határán. A pakisztáni tüzérség lö­vedékei súlyos károkat okoztak a kamalpuri­­ rendőrparancsnokság épü­letében. (AFP, UPI) Podgornij fogadta parlamenti küldöttségünket Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti: Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnö­ke hétfőn este fogadta a Moszkvában tartózkodó magyar parlamenti kül­döttséget. Podgornij meleg szavak­kal üdvözölte a magyar delegáció vezetőjét és tag­jait. Apró Antal válaszá­ban őszinte megelégedés­sel nyilatkozott a magyar parlamenti küldöttség szovjetunióbeli látogatá­­­sának eddigi tapasztala­tairól. Előzőleg hétfőn délben Rapai Gyula, Magyaror­szág moszkvai nagyköve­te fogadást adott a ma­gyar országgyűlés kül­döttsége tiszteletére, amely egy hete tartózko­dik a Szovjetunióban. A külkereskedelmi mérleg egyensúlya Aktívaértekezlet a Külkereskedelmi Minisztériumban­ Dr. Biró József külke­reskedelmi miniszter hét­főn a minisztériumban a főosztályvezetők, a kül­kereskedelmi vállalatok igazgatóinak és párttit­kárainak részvételével aktívaértekezletet tartott. Bevezetőjében szólt az 1969. évi rendkívül ked­vező külkereskedelmi eredményekről, majd ar­ról, hogy 1971-ben a kül­kereskedelmi tevékeny­ség nem olyan arányú volt, mint lehetett volna. A külkereskedelem leg­főbb feladataként emlí­tette a mérlegegyensúly megteremtését. Elsősor­ban a beruházási javak beszerzését kell gazdasá­gos, racionális körülmé­nyek közé szorítani, de ehhez még az is szüksé­ges, hogy az import nö­vekedését meghaladja az export növelésének üte­me. A felszólalók hangoz­tatták, hogy anyaggazdál­kodásunk adminisztratív jellege nagyon gyakran nem tesz lehetővé olyan külkereskedelmi ügylete­ket amelyek az egész népgazdaságnak jelentő hasznot hoznának. A je­lenlegi hitelfeltételek sem alkalmazkodnak rugal­masan a külkereskedelmi piac lehetőségeihez. Többen szóvá tették­­ bel- és külföldi árak kö­zötti különbség hátrányos hatását. Az exportösztön­zési rendszert is javítan kell, mert jelenleg csak a külkereskedelmi válla­latok érdekeltek, a ter­melők nem eléggé. Szinte valamennyi fel­szólaló javasolta, hogy mind a külkereskedelem mind pedig az ipar job­ban ismerje meg a be­szerzési forrásokat, a kül­kereskedelem tartsa job­ban számon az ipar ka­pacitását, ily módon gaz­daságosabban szerezheti­ be az importárut. Az aktívaértekezlet vi­táját dr. Biró József fog­lalta össze, hangsúlyozva a belső piac megszilárdí­tásának, az import mér­séklésének és az export fokozásának nagy jelen­­­­tőségét-

Next