Népszava, 1972. január (100. évfolyam, 1–25. sz.)

1972-01-01 / 1. szám

2 NÉPSZAVA A népgazdaság 1972. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) változását is — körülbe­lül 3 százalékkal nő. Az 1972. évi társadalmi­gazdasági célok elérése érdekében bevezetett ár­politikai intézkedések kö­vetkeztében a gazdaság egyes ágazataiban terme­lői és fogyasztói áremelés­sel, illetve csökkenéssel számol a terv. Így az épí­tőanyag-ipar területén egyes építőanyagok ára, valamint a fogyasztási cikkek közül a sör fo­gyasztói ára emelkedik. Ugyanakkor a kedvező áruellátási helyzet lehető­vé teszi a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítószerek fogyasztói árainak csökkentését A tervezett árintézkedések hatására a fogyasztói ár­színvonal legfeljebb 3 szá­zalékkal emelkedik. A sokgyermekes csalá­dok anyagi gondjainak csökkentését szolgálja, hogy a három- és több gyermekes családok, vala­mint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyermekenkénti családi pótléka havi 100 Ft-tal emelkedik. A lakosság nagyobb jó­Az egészségügyi ellátás továbbfejlesztése során a gyógyintézeti ágyak szá­ma 1400-zal bővül, 115 új orvosi körzet létesül. A szociális otthonokban mintegy hétszázzal, a böl­csődékben ezerháromszáz­zal, az óvodákban pedig mintegy tízezerrel növelik a férőhelyek számát. Az általános iskolai ta­nulók száma demográfiai okok következtében kö­rülbelül 21 ezer fővel csökken. Részben a lét­számcsökkenés, részben a ■evezett osztályterem­­­esztés hatásaként eny­­h 1t az osztálytermi zsö­védelmével összhangban a terv a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 10 százalékos emelkedésével számol. Az 1972. évi ellá­tás az ideihez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, bár egyes cikkeknél adódhat­nak nehézségek. A lakosság személygép­kocsi-állománya számot­tevően — 52 ezer darab­bal — bővül. Az áruforgalom terve­zett növekedése elsősor­ban a termelő vállalatok és a­­ kereskedelem jó együttműködését, a ter­melés és az árukínálat szerkezetének a kereslet­hez való igazítását kíván­ja meg. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer állami erőből, 45 ezer a lakosság anyagi eszközeiből és ál­lami kölcsöntámogatással valósul meg. A lakásépí­tés nagyipari módszerei­nek fejlesztését szolgálja a Szegedi Házépítő Kom­binát üzembe helyezése és a Budapesti IV. számú Házépítő Kombinát kapa­citásának bővítése. Meg­kezdődik a veszprémi és a kecskeméti házgyárak építése is. sok­ság. A terv szerint emelkedik a továbbtanu­lók aránya: 1972-ben mintegy 70 ezer szak­munkástanuló és 58 ezer középiskolás kezdheti meg tanulmányait. A felsőfokú oktatási intézményekben 14 500 nappali első éves hallgató felvételére kerül sor. Az 1972. évi népgazda­sági terv megalapozott, reális. Erősíti a népgazda­ság összehangolt fejlődé­sének kedvező tenden­ciáit. A nemzeti jövede­lem tervezett növekedése az életszínvonal, a népjó­lét további folyamatos fejlődésének legfőbb biz­tosítéka, az éves népgaz­dasági terv negyedik öt­éves tervünk végrehajtá­sát, népünk további fel­­emelkedését szolgálja. 1972-ben — az adottsá­gok és lehetőségek szám­bavételére építve — a gazdaságban meglevő ked­vező folyamatokat kell erősíteni. A népgazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos az egyensúlyi viszonyok meg­szilárdítása. A népgazdasági, a vál­lalati és az egyéni érde­kek jobb összhangjára tö­rekedve, a helyi célokat a népgazdasági érdekek alá kell rendelni, összehan­golt központi és helyi kez­deményezéssel, nagyobb következetességgel kell keresni a termelés haté­konyabb formáit, s a ka­pacitások jobb kihaszná­lásának lehetőségeit, a munkaszervezettség javí­tásának útjait. A vállalatok, gazdasá­gok, szövetkezetek mun­kájában a legfontosabb feladat a tartalékok feltá­rása, a nagyobb beruhá­zást nem igénylő intézke­désekkel. A népgazdaság tartalékainak további fel­tárása céljából különös figyelmet kell fordítani a munka ésszerűsítésére, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Az üzem- és munkaszervezés színvonalát növelni kell, és intézkedéseket kell tenni a munkaerő és a termelőberendezések ha­tékonyabb kihasználására, a megfelelő készletgaz­dálkodásra, a kooperációs kapcsolatok javítására. Törekedni kell a műszaki fejlesztés, a technika és a gyártástechnológia leg­újabb eredményeinek al­kalmazására. Határozott lépéseket kell tenni a gaz­daságos termelési és ter­mékstruktúra kialakításá­ra, a gazdaságtalan ter­melés visszafejlesztésére. A belföldi szükségletek kielégítése mellett a gaz­daságos exportot erőtelje­sen fokozni kell. Az anyagi ösztönzésen kiírni jobban kell építeni a dolgozók aktív kezde­ményezésére és szervezett tevékenységére, minde­nekelőtt a szocialista munkaversenyre. Olyan közszellemre van szükség, amely fellép a javak ha­nyag kezelése ellen, elítéli a pazarlást és elősegíti a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és tanácsok rendelkezésére álló eszkö­zök hatékonyabb felhasz­nálását. Racionálisabb szervezéssel, a tartalékok feltárásával, hatékonyabb hasznosításával, a töme­ges szocialista munkaver­seny szélesítésével kell az eddigieknél gazdaságo­sabb termelést biztosítani. Az 1972. évi fejlődés, népünk jólétének emelke­dése, a további tervidő­szakok megalapozása ér­dekében a kormány fel­hívja a minisztériumok, országos hatáskörű szer­vek, az üzemek, vállala­tok, intézmények, szövet­kezetek vezetőinek figyel­mét: tegyenek meg min­dent az ez évi népgazda­sági tervben foglaltak végreha­j­tásáért. A kormány felkéri a társadalmi szerveket, hogy az 1972. évi népgazdasági terv céljainak széles körű ismertetésével, a szocia­lista munkaverseny to­vábbi kibontakoztatásával mozdítsák elő a terv való­ra váltását. A kormány felhívja a lakosságot, a vállalatok, a szövetkezetek és az intéz­mények vezetőit, vala­mennyi dolgozót, hogy odaadó munkájukkal biz­tosítsák az ez évi népgaz­dasági terv teljesítését. Egészségügy, szociális és kulturális ellátás 1972. január 3-tól megváltozik néhány iparcikk fogyasztói ára Az Országos Anyag- és Árhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium közleménye Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a bel­kereskedelmi miniszterrel, valamint az érdekelt ár­hatóságok vezetőivel egyetértésben 1972. január 3-ával megváltoztatja né­hány termék fogyasztói árát Az intézkedés révén emelkedik egyes építő­anyagok ára. A legfonto­sabb árváltozások a kö­vetkezők : — a kis méretű, I. osz­tályú tömör falazótégla fogyasztói maximált ára ezer darabonként lakatba rakva, a termelő üzem te­lephelyén 914,— Ft ke­reskedelem telephelyén 989,— Ft; — az I. osztályú, kettős méretű, soklyukú falazó­tégla ára ezer darabon­ként a termelő üzem tele­pén 2290 Ft, a kereskede­lem telepén 2480 Ft, az I. osztályú magasított tégla ára, ha termelő üzem te­lepén vásárolják meg, 1240 Ft. Illetve, ha a vétel a kereskedelem telepén történik, maximálisan 1340 Ft lehet; — a kevéslyukú, I. osz­tályú B 30-as blokktégla ezer darabonként maxi­mált ára a termelőnél 4060 Ft a kereskedelmi válla­lat telepén 4400 Ft; — az I. osztályú sok­­lyukú B 25-ös blokktégla ára pedig 4930 Ft illetve 5340 Ft; — a válaszfaltégla ára, ha az 1. osztályú, minősé­gű, ezer darabonként a termelőnél 3200, a keres­kedelmi vállalatnál »4« forintnál nem lehet ma­gasabb; — a B 29-es falazó­blokktégla term­előnél ezer darabonként I. osztályú minőségben 4750 Ft-ért, kereskedelmi vállalatnál 5140 forintért árusítható; — a 100-as nyomószi­lárdságú, előre gyártott tégla, középblokk köbmé­terenkénti ára termelőnél 900 Ft, a kereskedelem telepén 975 Ft; — a hornyolt szalag­­tetőcserepet és a hódfarkú tetőcserepet a termelőnél ezer darabonként legfel­jebb 1420 Ft-ért, a keres­kedelem saját telepén pe­dig 1540 Ft-ért értékesít­hetik; — a vasbeton áthidaló gerendák közül az A—12 jelű, 150 cm hosszú, szab­ványos minőségben gyár­tott gerenda darabonkénti maximált ára a gyártele­pen, szállítóeszközre fel­rakva, a kereskedelem te­lepén szállítóeszközre való felrakás nélkül 67 Ft; — a fecskefarkú, I. osz­tályú minőségű tölgypar­ketta maximált fogyasztói ára négyzetméterenként 198 Ft, a normál csaphor­nyos tölgyparketta maxi­mált ára 200 Ft. Ezek, az extra „K” osztályba sorolt minőségben maximálisan 238, illetve 240 Ft-ért hoz­hatók forgalomba. Az egyéb faféleségekből (kő­ris, akác stb.) készített parketták maximált ára nem változik. Az előzőekben ismerte­tett építőanyagárak a ter­melő üzem, illetve a ke­reskedelem telephelyén alkalmazott, fuvar nélküli árak. A fuvardíjat külön számítják fel A színesfémek, az alu­mínium és hőre lácnáló műanyagok, valamint az öntvények termelői ára 1972. január elsejével fel­emelésre kerül. A terme­lői árak emelése a legtöbb esetben végrehajtható volt a fogyasztói árak változ­tatása nélkül, mivel a ter­melői áremelés következ­ményét a forgalmi adó csökkentésével a költség­­vetés viseli. Egyes cikkek fogyasztói árát azonban még így is emelni kellett, de ezek a teljes lakossági fogyasztás értékének csak kis hánya­dát képviselik. Így a Garzon gáztűz­hely korábbi 977 Ft-os maximált fogyasztói ára 1972. január 3-tól 1030 Ft­­ra, a zuhanytál (Z 90) ed­digi 555 Ft-os ára 646 Ft­­ra, a mosogatómedence (tip. 106) 326 Ft-os ára 381 Ft-ra, a 167 Ft-os fali­­kúté 196 Ft-ra, a 93,50 Ft­­os főzőlapé 106 Ft-ra, a 4 literes kuktáé 157 Ft-ról 193 Ft-ra, a 6 literesé 185 Ft-ról 226 Ft-ra, míg a 18 cm-es, félmagas, vágott szélű, csiszolt, lakkos fül­lel készült fazekaké 28.30 Ft-ról 30.70 Ft-ra válto­zik. Ugyancsak emelkedik a mosógép, a centrifuga ára 30—60 Ft-tal, a gáz­­bojlereké 70—80 Ft-tal, a gáztűzhelyeké 20—50 Ft­­tal. A kerékpárok fo­gyasztói ára a jelenleginél 120—140 Ft-tal lesz ma­gasabb. Nem emelkedik viszont a motorkerékpárok ára, továbbá a kályha, tűzhely, a hűtőszekrény, a rádió, valamint a tv-készülékek csoportjába tartozó ipar­cikkek ára, és általában a kis méretű alumínium edényeké sem. Ezen termé­keknél is a termelői árak emelkednek, de a forgal­mi adó csökkentésével a költségvetés átvállalja a terheket a fogyasztói árak változatlanságának bizto­sítása érdekében. Emel­kedik néhány, nem alap­vető műanyag cikk ára is.­ A személygépkocsi gu­miabroncs és tömlőfélesé­gek fogyasztói ára mint­egy 20 százalékkal emel­kedik, így például a Tra­bant gépkocsihoz használt gumiabroncs jelenlegi 340 Ft fogyasztói ára 408 Ft­­ra emelkedik. Az intézkedés eredmé­nyeként csökken a mosó­szerek (porok és paszták), tisztítószerek, valamint a szappanféleségek ára. E szerint a leggyakrabban használt termékek ára az alábbiak szerint módosul: A 200 grammos Optima régi fogyasztói ára 6,20 Ft, új fogyasztói ára 4,60 Ft; a Tisztaság mosópor régi fogyasztói ára 6 Ft, új fo­gyasztói ára 4,40 Ft. A 250 grammos Tomi Super és a 350 grammos Tomi Automat mosóporok ára 1 Ft-tal lesz alacsonyabb. A Bio Automate 10 Ft-ról 7,40 Ft-ra, a Tip moso­gatópor ára 8 Ft-ról 5,90 Ft-ra, az Ultra mosogató­poré pedig 5,80 Ft-ról 5 Ft-ra csökken. A pillíro­­zott mosószappan ára 20 Ft helyett 15,20 Ft; a már­kázott 1/6-os pipereszap­panok kg-kénti ára 35,40 Ft helyett 27 Ft, darabon­ként 5,90 Ft helyett 4,50 Ft A babaszappan ára a jelenlegi 4,40 Ft-ról 3,40 Ft-ra csökken. A borotva­krémek ára is csökken. A hatóságilag megálla­pított új árak 1972. január 3-án lépnek életbe. A sza­badáras termékeknél az áremelkedéseket a válla­latok a piaci helyzet ala­kulásának hatására foko­zatosan valósítják meg. (MTI) »«.Jumb­l Agrárpolitikánk megértésre, támogatásra talált Beszélgetés dr. Dimény Imre miniszterrel Újévi beszélgetésre kér­tük fel dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztert, hogy lapunk olvasóit tájékoz­tassa: az elmúlt év ered­ményei és gondjai milyen alapot nyújtanak az 1972-es termeléshez. — Az 1971-es eszten­dőt minden nehézségével együtt összességében po­zitívnak értékeljük — vá-l­­aszolta a miniszter. — Agrárpolitikánk társadal­milag megértésre és tá­mogatásra talált, a gaz­daságpolitikai intézkedé­sek jól szolgálták a ter­melés fejlesztését. A mezőgazdasági termelés mintegy 9 százalékkal ha­ladja meg az előző eszten­deit. Ez az eredmény még az 1969-es, minden,vonat­kozásban kiváló esztendő­nél is három százalékkal magasabb. Az élelmiszer­­ipar termelése terv sze­rint növekszik. Különösen kedvező a gabonaterme­lésben elért eredményünk. Hektáronként 30,7 mázsa búzaátlagot takarítottunk be. Ez világviszonylatban is kimagaslik, ugyanis a hozzánk hasonló, vagy ná­lunk nagyobb területen, tehát gabonát egymillió hektáron felül termelő or­szágok között a világon az ötödik helyen vagyunk. A fejlődést érzékelteti, hogy a háború előtt 13, 1961- ben pedig 17 mázsás volt az átlaghozam. A búza minősége igen jó. Sütésre kiválóan alkalmas. ■— Állattenyésztésünk fej­lesztésének egyik alapja a kukorica terméshozamának növelése. E tekintetben mi­lyen eredményeket értünk elt — Ebben is az ötödik­­hatodik helyen állunk a — Mi a helyzet az állatte­nyésztésben? — A sertéshús előállítá­sa szempontjából a kor­mány intézkedései már meghozták az eredményt. Kétszázezer tonnával több élő sertést értékesítettek a termelőüzemek, mint egy évvel korábban. S amíg 1970- ben 40 millió dollár értékű húst importáltunk, 1971- ben már exportőrök­ké váltunk, és idehaza is kiegyenlítődött az ellátás. A Központi Bizottság ha­tározatát figyelembe vé­ve, olcsó cikkek is egyen­letesebben voltak az üzle­tekben, mint korábban bármikor. A csirkehús előállítása is az átlagos­nál nagyobb jövedelmet biztosít, így az üzemek szívesen foglalkoznak ez­zel is. Nem értünk el azonban ilyen eredménye­ket a szarvasmarha-te­nyésztésnél. Mivel csök­kent a tehénlétszám, így kevesebb a tej, tehát vaj­­importra szorultunk. Biz­tosítjuk ugyan a szüksé­ges vajmennyiséget, de a jelenleg kapható külföldi vajféleségek nemcsak a választékbővítést szolgál­ják, hanem gondjainkat is i jeszik. — Mindezek az 1972-es esz­tendő feladatait is megszab­ják? — Véleményem szerint az 1972-es mezőgazdasági és élelmiszeripari tervek reálisan feszítettek. Reáli­sak azért, mert a műsza­ki és anyagi bázis már 1971-ben is jelentősen nö­vekedett, s ezek még 1972- ben is bővíthetők. Feszt­világon, hektáronként 35 mázsás átlaghozammal. Ennél csak 1969-ben ter­meltünk többet, de az idén száz napnál hosszabb ideig tartó aszály igen sok kukoricától megfosztott bennünket. Igaz, az idei termésátlagok is rendkí­vül változóak voltak. Olyan fejlett nagyüze­mekben, mint például Bá­bolnán és a vele kapcso­latban álló gazdaságok­ban — ahol bizonyos mér­tékig a technikával és a technológiával már úrrá tudtak lenni az időjárá­son —, 30 ezer hektáron átlagban 57 mázsás ter­mést takarítottak be. — Sok probléma volt a zöldség-gyümölcs ellátással és főleg az árakkal. Az erről a véleménye? — Inkább a gondokról szólnék, és a tennivalók­ról. Az elmúlt háron-­­négy esztendőben a mun­kaigényes növények, így a zöldségfélék (hagyma, zöldpaprika, paradicsom, uborka), a cukorrépa és a dohány vetésterülete je­lentősen csökkent. A ter­melés színvonala alacsony, ezért a hozamok is kiseb­bek voltak. Sajnos, a la­kosság mindezt közvetle­nül érzékelte, mert a fo­gyasztási árak zöldségfé­lékből 13—15 százalékkal emelkedtek. A cukorrépa vetésterülete is csökkent, a hozamok is alacsonyak voltak, bár a cukortarta­lom magas volt, de az el­látáshoz szükséges meny­­ny­iséget csak importtal együtt tudjuk biztosítani. Ez rontja a fizetési mér­legünket. Hasonló volt a helyzet a dohánynál is, tett a terv azért mert az eddigi legmagasabb ered­ményekhez képest is a mezőgazdasági termékek hozamát 2—3, az élelmi­szeripar hozamait pedig 5—6 százalékkal kell nö­velnünk. — A beruházási feszült­ségek nálunk is érezhetők. Mi is tapasztalunk elap­rózottságot sok a befeje­zetlen és túl drága épít­kezés. Ez utóbbinak csak egyik oldala az építőipari árak növekedése, a másik a túlköltekezésekből és a módosítgatásokból szár­mazik. Ezen változtatni kell. Mi a beruházáso­kat némileg csökkentjük ugyan, de nem a kor­mányprogramot szolgáló­kat. Kevesebb létesít­mény építését kezdjük meg, az erőket koncent­rálni kívánjuk, és a technológiák fejlesztésére nyújtunk módot — Ezek elsősorban az állat­tenyésztés fejlesztését szol­gálják? — Elsősorban, de nem kizárólag. Az állattenyész­tésnél, például a szarvas­marha-tenyésztést illetően biztosítani kell a férőhe­lyeket, de ezzel együtt vizsgáljuk a hozzá kap­csolódó ágazatokat is, így például a rét- és legelő­­gazdálkodáshoz szükséges műszaki feltételek megte­remtését Az öntözést fej­leszteni kell. Ám az nem fordulhat elő, ami az idén, hogy amíg az aszállyal küzdöttünk, a meglevő ön­tözőberendezések mind­össze kétharmad részét használták ki az üzemelte­dést, amely 1971-ben a la­kosságot érintette. Ennek megszüntetése érdekében mennyiségileg és minősé­gileg jobb ellátást kell biztosítanunk. Ennek a feltételei a zöldségfélék esetében a következő év­re három vonalon reali­zálhatók. Elsősorban az új technológia bevezetése a hagyma, a paradicsom és a paprika termesztésében; a második a hagyományos termelési módszerek to­vábbfejlesztése; a harma­dik a házi- és kiskertek köztermelésbe állításának fokozottabb módja. A ve­tésterület kisebb növeke­désével is számolunk, de leginkább a termésátlago­kat kell növelnünk, hogy a piac kiegyenlítődjék és árban is megfelelőbb le­gyen. A hazai ellátást mindenképpen első helyre helyezzük. Egy év alatt azonban teljesen megol­dani nem tudjuk ezt a problémát, mivel nagyfo­kú gépesítésre van szük­ségünk.­­ A cukorrépa-termesz­tésnél is a korszerű tech­nológiák bevezetésére tö­rekszünk, elsősorban a gyárak körzetében kon­centráljuk majd ezeket az új gépsorokat. A jövedel­mezőséget körülbelül 30 százalékkal kívánjuk nö­velni, és a családi műve­lést továbbra is előtérbe helyezzük. Úgy véljük, hogy a kubai importot fi­gyelembe véve, néhány éven belül ezek az intéz­kedések meghozzák az eredményt.­­ A dohánytermelésnél a felvásárlási árakat — természetesen fajtánként differenciáltan — 25 szá­zalékkal kívánjuk növel­ni. Sajnos, a dohányter­mesztés gépesítése még világszerte nincs kiala­kulva. Ellentmondás a feldolgozóiparban — Többször hangzott el, hogy míg a mezőgazdasági termelés több vonatkozásban nemzetközileg is kimagasló sikereket ért el, az élelmi­szeriparban a feldolgozás nem tart lépést a fejlődéssel. Mi ennek az oka? — Ellentmondásos az élelmiszeripari kapacitás kihasználása. Míg a cu­korrépa-, a konzerv-, a tej- és a dohányipar ka­pacitástöbblettel rendel­kezett 1971-ben, a sertés­hús- és a baromfifeldol­gozást alig tudjuk megol­dani. Különösen nehéz a helyzetünk a sütőiparban. Úgy véljük, hogy ez utób­binál nemcsak a kapaci­tást és a technológiát kell fejlesztenünk, hanem elő­térbe kell helyeznünk a dolgozók nagyobb anyagi megbecsülését is. Erre a szakszervezettel közösen már dolgoztunk is ki ter­veket, és ezeket a kor­mány a legutóbbi ülésén megtárgyalta. — Milyenek a vezetési fel­tételek? — Igen jó szakemberek nőttek fel az elmúlt évti­zedekben, de ezzel együtt 1972-ben is széles körű ve­zetői továbbképzést foly­tatunk. Jobb, határo­zottabb vezetési módsze­reket kell meghonosítani az üzemekben. A kiegyen­súlyozott 1972-es ellátás­hoz csak határozott, egy­séges, jól felkészült szak­emberek tudnak megfe­lelő segítséget nyújtani, a minisztérium szakoktatá­si ágazata a kor követel­ményeinek még jobban megfelelő módszereket akar meghonosítani úgy a szakemberképzésben, mint a továbbképzésben.­­ Köszönjük a beszél­getést és sok sikert kívá­nunk a mezőgazdasági és az élelmiszeripar dolgo­zóinak az 1972-es terv tel­jesítéséhez, amely vala­­mennyinit, jobb és ol­­csóba­t szolgálja. Lendvai Vera Reálisan feszített terv Megengedhetetlen a növekedés — Ez szinte érthetetlen. Mi lehetett az oka? A költ­ségtöbbletektől féltek? — Részben. Az elmúlt években azonban nem volt csapadékprobléma, sőt árvízzel harcoltunk. A tsz-ek és állami gazdasá­gok nem voltak ráutalva, hogy újabb öntözőberen­dezéseket vásároljanak, sőt a meglevők karbantar­tását is elhanyagolták. S amikor a legnagyobb szük­ség lett volna azokra­, sok berendezés haszn­álha­­tatlannak minősült. — A zöldség- és gyöm­öres­­ellátás, a cukorrépa-termelés gazdaságosságának megte­remtésére milyen tntézk­ed?­— Mindenekelőtt elfo­gadhatatlannak és megen­gedhetetlennek tartjuk azt az ugrásszerű árnöveke­

Next