Népszava, 1972. február (100. évfolyam, 26–50. sz.)
1972-02-01 / 26. szám
•. KÖZÉLET I.Csonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét a nepáli király özvegyének Mahendra király elhunyta alkalmából. Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese az MSZMP Pest megyei bizottságának tanácstermében pártmunkásoknak előadást tartott Gazdaságpolitikánk néhány időszerű kérdése címmel. * Br. A. Barnazannak, a Szovjetunió egészségügyi minisztere első helyettesének vezetésével szomba - ton, a késő esti órákban f küldöttség érkezett Budapestre a magyar—szovjet egészségügyi egyezmény 1972—73. évi együttműködési tervének megtárgyalására és aláírására. * Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, valamint Dégen Imre államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének vezetésével hétfőn együttes ülést tartott a MÉM miniszteri értekezlete és az OVH kollégiuma. Az öntözés és a mezőgazdasági vízgazdálkodás időszerű kérdéseit vitatták meg. Félix Slavik bécsi polgármester, aki Szépvölgyi Zoltánnak, a fővárosi tanács elnökének meghívására az osztrák főváros delegációjának élén néhány napos látogatást tett Budapesten, elutazott. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes és Heinz Ramuta, az NDK Minisztertanácsa állami munka- és bérügyi hivatalának helyettes vezetője Magyarország és az NDK közötti munkaerő-együttműködésről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének hétfői programja Péter János külügyminiszter és Mohammed Saleh Aulaqi, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere hétfőn folytatta megbeszéléseit. Mohammed Saleh Aulaqi délben ebédet adott Péter János tiszteletére a margitszigeti Nagyszállóban. Az ebéden részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége is. (MTI) Eltemették dr. Hétfőn, a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel, katonai tiszteletadással búcsúztatták el a 61 éves korában elhunyt dr. Sós Györgyöt, a Budapesti Pártbizottság tagját, a munkásmozgalom régi harcosát, a budapesti Rendőrfőkapitányság volt vezetőjét, nyugalmazott vezérőrnagyot, a Magyar Partizán Szövetség alelnökét. A munkásmozgalom nagy halottainak Panteonjában ravatalozták fel a virágok, koszorúk sokaságával körülvett koporsót. A családtagokkal, hozzátartozókkal ,együtt megjelentek a gyászszertartáson , és a ravatalnál díszőrséget álltak — a párt, az Elnöki Tanács, a kormány képviselői és a Belügyminisztérium, a Budapesti Rendőrfőkapitányság, a fegyveres testületek, a Magyar Partizán Szövetség magasrangú képviselői. Sós Györgyöt Kónyi Gyula vezérőrnagy, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter-helyettes, a Budapesti Pártbizottság és a Belügyminisztérium nevében elmondott búcsúszavaiban méltatta Sós György, a kommunista forradalmár érdemeit. Társadalmi, közéleti személyiség, politikus volt — mondta —, a szó legteljesebb értelmében ember, kommunista típusú ember. A főváros közrendjének és közbiztonságának megteremtése mellett magáénak érezte a modern metropolisz minden gondját. Gábor Istvánnak, a Magyar Partizán Szövetség alelnökének búcsúbeszéde után a koporsót a munkásmozgalom halottainak sírkertjében, az Internacionálé hangjai, a díszszázad tisztelgése és díszsortűz közben hantolták el. (MTI) Tájékoztatás az egészségügyi törvény tervezetéről Szocialista jogrendszerünk a közeljövőben nagy jelentőségű új jogszabállyal gyarapodik: befejezéshez közelednek az új egészségügyi törvény előkészítő munkálatai. A törvénytervezet kidolgozásáthosszú előkészítő munka előzte meg, amely még 1966-ban kezdődött. A tervezetet — első formájában — az Egészségügyi Minisztérium szakmai vitára bocsátotta, megküldte valamennyi tárcának, az országos hatáskörű szervnek és a társadalmi szervezeteknek. Mintegy 100 intézménytől, szervtől körülbelül ezer észrevétel érkezett. A szakmai viták során megfogalmazott indítványok, különböző szervektől érkezett javaslatok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a törvénytervezet világosan és határozottan, a legkorszerűbb tudományos eredmények figyelembevételével foglaljon állást a felmerült kérdésekben, és egyúttal irányt mutasson a szükséges részletes jogszabályok megalkotására. A felvetődött észrevételek szem előtt tartásával készítette azután el az Egészségügyi és az Igazságügyi Minisztérium képviselőiből alakult munkabizottság a törvénytervezetet. Az így formába öntött jogszabálytervezet összefoglalja azokat az elvi és általános jellegű rendelkezéseket, amelyek az állami szerveknek, a szövetkezeteknek, a társadalmi szervezeteknek, más jogi személyeknek és az állampolgároknak a lakosság egészségének védelmével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit szabályozzák. Tartalmazza azokat az átfogó szabályokat, amelyek időtálló jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy helyet kapjanak a a magyar egészségügy kódexében. A törvénytervezetet előreláthatólag az országgyűlés tavaszi ülésszakán tűzik napirendre. (MTI) EPSZAVA A televízió előtt ügyes-bajos DOLGAINK Két rokonszenves sorozat — a Nyitott boríték és a Jogi esetek — jelentkezett figyelemre méltó adással az elmúlt napokban. A két műsor közös vonása, hogy látszólag magánügyeket visz a televízió nyilvánossága elé. Valójában ezek minden esetben közérdekű kérdések, amelyeknek társadalmi vonatkozásait is érdekesen, állásfoglalásra késztetően mutatják be. A Nyitott boríték témái a tv „panaszládájából’ kerülnek elő: bejelentések, sérelmek, orvoslást vagy tanácsot kérő levelek. Nem magánügy, hogy a csökkent látóképességű jogász csak telefonkezelőnek alkalmas-e, mint ahogy nemcsak az isaszegiek ügye a helybeli aluljáró körüli vita, huzavona. A műsor oknyomozó riportjai a kis ügyek kapcsán is tetten érik a hibás szemléletet, a bürokráciát, sok jelentősebb, társadalmi kihatású probléma forrását. A műsorvezető Molnár Margit csendes, következetes, a dolgok végére járó riporteri szívóssága szerencsésen egyesült Vámos Judit rendezői ötleteivel. A Jogi esetek okosan és mértéktartóan számol azzal az emberi kíváncsisággal is, amellyel sokan a mások magánélete iránt viseltetnek. Érdekes peres ügyeket visz a műsor szakértői, vendégei és a közvélemény elé, ezzel illusztrálja általános érvényű, tulajdonképpen ismeretterjesztő mondanivalóját. Külön említést érdemel, hogy a közreműködő jogászok nem a paragrafusok bonyolult nyelvén, hanem egyszerűen, közérthetően beszélnek. Érdekes, hogy ezúttal mindkét sorozatban felcsillant a szatirikus humor is. A jogi esetek fórumán ritka a mosoly, de az a válási vagyonjogi per, amelyet korrektül és finoman ismertetett egy fiatal bírónő — jómódú értelmiségi pár huzakodása holmi használt tepsik és fazekak miatt — kész komédia. A Nyitott boríték pedig csipkelődő filmriportban számolt be egy ártatlan pesti néző kálváriájáról, aki sosemvolt ebadta kutyája után nem akart ebadót fizetni. Az életteli műsorokból az élet produkálta rossz viccek sem maradhatnak ki. UBORKAFA Amint a fenti esetek is bizonyítják, a bürokrácia még nem veszett ki egészen, és így Urbán Ernő 1953-ban írt szatírája sem vált minden tekintetben időszerűtlenné. Az Uborkafa a felszabadulás utáni első szatírakísérlet volt. Bátor darab a maga idejében: a kiskirálykodást és a nagybetűs „Felső Szervek” előtti elvtelen hajlongást figurázta ki — be is tiltották egy időre. Típusai, negatív és pozitív hősei azonban ma már nem túl kellemes emlékeket idéző, panoptikumi figurák. A darabot Siklós Olga alkalmazta képernyőre, és — akárcsak a régi nemzeti színházi előadást — Marton Endre rendezte. Eszközeiben és stílusában inkább színpadi produkciót láttunk, mint tv-játékos. A szereplők közül Máthé Erzsi és Suka Sándor tetszett a legjobban, talán azért is, mert ez a két tragikomikus figura (a titkárnő és a könyvelő) időtállóbbnak bizonyult a többinél. A PERCEINK MEG VOLTAK SZÁMLÁLVA Avagy, ami a szilveszteri III. csatorna műsorából kimaradt. Ez is lehetett volna a szombat esti kabaré címe, és a konferáló Mikes György ezt egy percig sem tagadta. Arról nem esett szó, hogy melyik jelenet miért maradt ki az óévbúcsúztató műsorparódiák közül: az idő volt-e kevés, vagy a poén? No, de félre a tréfával, hiszen humorról van szó, és az úgyis ritka mulatság a televízióban. Végeredményben ötletes volt az olimpikonok iskolatelevíziója, a szuperkrimi vágás- és szinkronjátéka, és egyik-másik mini rémtörténet is. A kádhistóriát és a Századunk paródia zónapörköltjét azonban hosszú lére eresztették. S ez többé-kevésbé a műsor egészére is áll, noha a perceink meg voltak számlálva. Vajk Vera /--------------tt ! Schubert-emlékműsor a televízióban A világ egyik legnagyobb zeneszerzője és versenytárs nélkül legnagyobb dalköltője százhetvenöt éve született. A televízió vasárnap esti műsort szentelt az évfordulónak. Nagyon szép műsort, amely az alkalomtól függetlenül is megérdemli a figyelmet, a hangsúlyos megjegyzést: így is lehet megemlékezni. A műsoron semmi nem érződött a kötelező megemlékezések olykor letudó gépiességéből. Ellenkezően, az érződött, hogy akik ezt a műsort készítették, azok szeretik Schubertét, és azt is szeretnék, hogy milliókban helyére rendeződjék a másfél évszázad folyamán eltorzult kép. Schubert ugyanis sokkal több és más, mint amit általában tudnak róla. Méltán állítható egy Palestrina, egy Bach, vagy a nagy eszménykép, Beethoven mellé. És mindenképpen idegen attól a mélabús giccstől, amelyet ,,az édes Bécs’ rózsaszín környezetében gyakran rajzoltak róla (Három a kislány stb.). A műsor kitűnő, javarészt fiatal zenei és prózai erők felvonultatásával sokat tett egy Schuberthez méltó kép kialakítása érdekében. És úgy tette, hogy zeneértők és a zene iránt kevésbé fogékonyak egyaránt nagy örömüket lelhették a sajátos ismeretterjesztésnek és általános szórakoztatásnak is nívós és kellemes adásban. Elsőrendű volt az indítás a hajdani romantikus Bolváry-filmmel, majd az átváltás arra a másmilyen romantikára, amely Schubert életét valójában megtöltötte, jellemezte. Kitűnő volt a zenei válogatás és érdekes a színészek oratóriumszerű szerepeltetése, Keszt Imre tartalmas forgatókönyvének megszólaltatásában. (A tényleges megjátszásokkal azonban — Beethoven-jelenet és a szűkszavú szakítás jelenete — képtelenség ezen a stíluson belül egyetérteni.) A televízió új, műfajának megfelelő utat keresett és nagyrészben talált, nagy személyiségek közérthető, kifejező felidézésére. Természetesen sémának ez nem jó — műsornak volt jó. A közreműködő művészek, mellett elismerés illeti érte a szerkesztőket (Fellner Andrea, Vecsernyés János), az operatőrt (Varga Vilmos), és főleg a rendezőt (Békés András). Rajk András A Sárvári ünnepek címmel vasárnap egyéves kulturális eseménysorozat kezdődött a Rába-parti fiatal városban, melynek első programjaként Tinódi-emlékünnepséget rendeztek a Nádasdy-vár dísztermében. A sárvári ünnepek további programjából kiemelkedik az április végén sorra kerülő II. országos diákköltő és diákíró-találkozó. □ Dr. Kálmánfi Béla, az esztergomi tanítóképző tanára már csaknem egy évtizede gyűjti Esztergom környékének nemzetiségi népköltészeti emlékeit. Kétezer — főként szlovák és német — népművészeti alkotást örökített meg több mint 20 000 méter magnószalagon. □ Tizenkettedik , komolyzenei nemzetközi díját nyerte el a Hanglemezgyártó Vállalat. A díjnyertes lemez Schönberg Pierrot Lunaire című alkotását, valamint két-két Webern- és Boulez-művet tartalmaz. A Magyar Írók Szövetsége és a TIT irodalmi nyelvi szakosztálya közli, hogy a Kossuth Klubban február 1-re tervezett Berda József emlékestet az azonos időben megrendezésre kerülő IV. kerületi Berda József ünnepségek miatt március 3-ra halasztja. A mai magyar grafika Japánban Február 1-én a tokiói központi művészeti galériában 38 magyar grafikus műveiből nyílik gyűjteményes kiállítás. A tárlat anyagát mintegy 100 képet, a mai kortárs művészek műveiből válogatták. A tokiói kiállítás után, amely két hétig fogadja az érdeklődőket, a mai magyar grafika legreprezentatívabb alkotásaiból összeállított anyag Japán több vidéki nagyvárosában is vendégszerepel. Magyar filmhét Párizsban A magyar—francia kulturális egyezmény keretében február 1—9. között magyar filmhetet tartanak Párizsban. A „Figaró hiasságá'’-t, Beaumarchais klasszikus komédiáját a József Attila Színház továbbra is nagy sikerrel játssza. Almaviva gróf: Fülöp Zsigmond, Figaró: Márton András és Zsuzsi szerepében a mai naptól Bánsági Ildikó. ♦ Operaház: Don Pasquale (A. b. 5. en., 7). — Erkel Színház: A rosszul őrzött lány (l. b. 6. ea., 7). — Nemzeti Színház: Mózes (7). — Madách Színház: Peer Gynt (7). — Madách Kamara Színház: Te meg én (1. b., 7). — Vígszínház: Donna Rosita (Komb. b. 1. s. 4. ea., 7). — Pesti Színház: Vendégség (l. b. 2. ea., 7). — József Attila Színház: Svejk (7). — Főv. Operettszínház: Nincs előadás! (Zsebszínház: Fantasztikus (fél 8). — Vidám Színpad: Kalózkisasszony (fél 8). — Thália Színház: Bartókiána (7). — Irodalrni Színpad: Angela (Arany Ifj. b. 3. ea., fél 8). — Egyetemi Színpad: A film nyelve (7). — Bartók Színház: Mondják meg Zsófikának (du. 3). — Bábszínház: Gidaház az erdőszélen (de. 10), Népek meséi (du. 3). — Kamara Varieté: Humor Express (6 és fél 9). KOSSUTH RADIO 8.16: Harsan a kürtszó! 8.51: Donizett' inda di Chamouaix. F romfelv. opera. 11.10: Kemo vfa és pasztell. Kende S. elbeszélése. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiákoktól. 13.48: Törvénykönyv. Az ember és a természet. 14.08: Radnai György énekel. 14.10: Az aranyróka. Gyermekrádió. 14.49: Éneklő ifjúság. 15.00: II. Idős. 15.10: Elisabeth Schwarzkopf énekel. MŰSOROK. 14.24: Rádióiskola. 16.06: A világgazd. "hírei. 16.05: Mendelssohn : c-moll hegedűverseny. 16.30: Végvári Rezső népdalfeldolgozásaiból. 16.49: Bogár István fúvósműveiből. 17.00: H. Idős. 17.05: Bemutatjuk új felvételeinket. 17.30: Készülnek-e a nyugdíjasok fogadására? 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.25: Stan Kontón és zenekarának hangversenye az Erkel Színházban. Hangf. 20.55: H. 20.58: Kozmosz. 21.23: Nótacsokor. 22.00: H. Idős. Sporth. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A titkos házasság. Részi. 23.15: Könnyűzene Gyöngy Pál szerzeményeiből. 24.00: H. Idős. 0.10: Couperin: Laudate pueri Dominum. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Bach műveiből. 9.00: H. 9.03: Sztevanovity Zorán táncdalaiból. 9.30: Népi zene. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.45: A zöld forradalom. Ea. 12.00: Szimfonikus zene. 14.00: Randevú kettőtől hatig! 18.10: Anyanyelv — zenei anyanyelv. 18.25: Juanita csókja. Részi. 18.45:Az öntödében beszélik. A bérrendezésről. 19.00: A Finn Rádió Szimf. Zenekarának hangversenye. Hangf. Közben 19.55: Mese. 20.00: Esti krónika 2. 21.01: Michel énekel. Cherry Warner orgonái. 21.23: Vita előtt — a demokratikus iskoláról. Sám. 31.40: Szorongósdi. Gyárfás Miklós rádiójátéka. 22.30: * Verbunkosok, népdalok. 23.00: H. Időj. 23.15: Beethoven, a-moll vonósnégyes. 24.06: H. Időj. URH 18.60: H. Időj. 18.10: Idegen nyelvű anyanyelv. 18.25: Szervánszky Endre: Concerto József Attila emlékére. 19.07: A dzsessz kedvelőinek. 19.27: Rudolf Kerer zongorázik, a Beethoven-vonósnégyes játszik. 20.02: Simone Boccanegra. Reszt. 20.40: H. 20.4:»: Sandie Shaw és Peppino di Capri énekel. Herb Alpert és együttese játszik. 31.19: Hangfelvételek — felsőfokon. 23.00: H. Idős. TELEVÍZIÓ 9.66: ITV. Környezetismeret. Ált. isk. 4. oszt. 9.55: Történelem. Ált. isk. 5. oszt. 11.55: Számtan—mértan. Ált. isk. 7. oszt. 14.00: Környezetismeret. Ism. 14.55: Történelem. Ism. 15.53: Jégkorongtorna a Képes Sport Kupáért. FTC—VSZ Kosice, a II—III. harmad közvetítése. 17.20: Hírek. 17.25: Kodály: Galántai táncok. NSZK-kisfilm 17.46: Kömé 3-üzene az Intervizió műsorából. Felvételről. 17.55: Zsebtévé. 18.25: Széli rendszerek. Magyar kisfilmm. 18.40: Találkozás India . Tengerparti emberek. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 30.00: Különleges ügyosztály. Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat, A sosem volt műszak. 20.50: Humoristák klubja. 21.35: Európa bölcsője. Művelődéstörténeti filmsorozat. Róma. 22.30: Tvhíradó . 2. kiadás. POZSONYI TV 18.40: Mese. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Pénzt az ötéves tervre. Publ. 20.00: párbaj az emlékezettel. 20.35: Dalok. 21.00: Ítélet. 2. 21.40: Tv-híradó. 2. MŰSOR. 20.60: Élet operában. 20.20: Részletek a magyar népdalversenyről. 20.50: Angolna dán módra. 21.15: Tejport. 21.75: Tvbtradó. 19. jelentér ! Mély részvéttel búcsúztatták el Uitz Bélát Jóbarátok, ismerősök, tisztelők sokasága, a magyar művészeti élet képviselői mély részvéttel vettek végső búcsút hétfőn a Mező Imre úti temetőben Uitz Bélától, a XX. század egyik kiemelkedő festőművészétől és grafikusától, a párt, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi harcosától, a Szovjetunió érdemes művésze címmel kitüntetett alkotóművésztől. A Munkásmozgalmi Panteonban felállított, vörös lepellel borított ravatalnál a gyászoló rokonság mellett lerótta kegyeletét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának számos tagja, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a képzőművészeti alap képviselői. Részt vett a végső tiszteletadáson P. M. Sziszojev, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának főtitkára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium nevében Ilku Pál, a KB tagja, művelődésügyi miniszter búcsúzott Uitz Bélától, aki — mint mondotta — századunk forradalmi művészetének egyik úttörő mestere volt. Életét és művészetét a nagy alkotások és az állandó harc, a szenvedélyes viták egyaránt jellemezték. A forradalom, a társadalmi haladás gondolatát fejezte ki művészetében, s legfőbb törekvése volt, hogy társadalmi felelősségtől fűtött mondanivalóját a tömegek megértsék, formálja ízlésüket, de , mindenekelőtt cselekvésre, harcra mozgósítsa őket. Hűséges és tántoríthatatlan volt politikai céljaiban és művészeti eszméiben. Fiatalkorától mindvégig szolgálta a forradalmat, kitartott — bármilyen nehézségek támadtak is — eszméi mellett. A Tanácsköztársaság idején — mér elismert, külföldön is díjat nyert művészként — hozzálátott a proletár fiatalok képzőművészeti iskolájának megszervezéséhez, védelemre toborzó, mozgósító erejű planátokat alkotott, nagy méretű kompozíciókat készített az első szabad május elseje megünneplésére. Az ellenforradalom győzelme után emigrációba kényszerült: Bécsben, Párizsban és Londonban dolgozott, majd 1926-ban a Szovjetunióba költözött, ott élt és alkotott 1968-ig, hazatéréséig. Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész a Képzőművészek Szövetsége és a pályatársak nevében búcsúzott az elhunyttól. A magyar képzőművészet nagy halottját a temető művészparcellájában helyezték végső nyugalomra. A frissen hántolt sírt elborították a gyász és a kegyelet virágai. (MTI) A Madách Színházban bemutatták Csehov Sirály cirill drámáját. Képünkön: Piros Ildikó és Huszti Péter . (MTI Fotós-