Népszava, 1972. február (100. évfolyam, 26–50. sz.)

1972-02-20 / 43. szám

4 Feltöltött területek, óriás modell Mi a megoldás? A déli oldalon elkerülhetetlen a partszabályozás, a feltöl­tés, a védőművek meg­építése. Persze, ekörül is sok vita van, hiszen a betonfal mindenképpen természetellenes, ront a tóparti összképen. De se­gítségével — ezt bizonyít­ja az eddig elkészült sió­foki munka is — újabb építésre és főleg stran­dolásra alkalmas területe­ket nyernek, megállítják a víz terjeszkedését. Több helyen, így elsősorban Siófok, Zamárdi térségé­ben fordítanak jelentős összegeket a munkála­tokra. Az északi oldalon több megoldás is kínálkozik. Egyesek szerint a Zala torkolatát át kellene he­lyezni. A legkézenfekvőbb feladat a kotrás. Ez nem kis munka, külön hajó­parkra lesz szükség, amely évente több millió köbméter iszap kiemelé­sére alkalmas. Egyelőre most keresik a legmegfe­lelőbb helyet — valószí­nűleg a tapolcai meden­ce lesz ez —, ahol az­­iszapot elhelyezhetik. A modelleket sokan a fel­nőttek nagyvonalú játé­kának tartják. A Velen­cei-tó óriás modellje be­bizonyította, a tudomány egyik leghatékonyabb se­gédeszköze lehet, hiszen valamennyi folyamat le­játszható rajta, s nem­csak a jelenségek regiszt­rálhatók, hanem a jövőre is választ kapnak, tehát mód van a megelőzés ha­tékony módszerének ki­választására. A Kvassai-zsilipen, a Ferencvárosban már el­készült az az óriás csar­nok, amelyben a Balaton felső szakaszának — Bog­lártól — 38 méter hosz­­szú és 18 méter széles modellje kap majd he­lyet. Szélcsatornákat is be­építenek, s valamennyi balatoni „kellék” rendel­kezésre áll. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál érdekes munkát végeznek a modellezők. Ötszázszoros kicsinyí­tésben elkészítik Budapest belső területének makett­jét. A csaknem 100 négyzetméteres terepasztalt Buda­pest centenáriuma alkalmából rendezendő kiállításon láthatják az érdeklődők. A képen: Ugray György az utolsó simításokat végzi a Nemzeti Galéria makettjén (MTI Fotó : Csikós Gábor felvétele) N­É­P­S­ZAVA Balaton a Ferencvárosban Fokozódik a szóvihar a Balaton körül. Évente öt- öt és fél millió hazai és külföldi vendég pihen rövidebb-hosszabb ideig a magyar tenger partján. Az utóbbi hónapokban aggasztó hírek terjedtek el a tó jövőjéről: újabb területeket foglal el a víz, másutt pedig egyre bel­jebb költözik a part, az állandó szint biztosításá­hoz folyók, csatornák se­gítségét kell igénybe ven­ni, veszélyben van az élő­világ. Az egyik legvitatottabb téma, hogyan teremtsenek rendet a tó vízháztartásá­ban. Európa legnagyobb felületű — 596 négyzet­­kilométeres — taváról van szó. Évente 522 mil­lió köbméter víz párolog el — ez annyi, mintha egyidőben 87 centiméter­rel csökkentenék a víz­szintet —, a pótlást pedig a csapadék és elsősorban a Zala biztosítja. Mivel egyelőre a siófoki árvízi kapu rendkívül szűk, és sok az ártérbe épített ház, a tavaszi áradások alkal­mával nagy mennyisége­ket engednek le a Duná­ba, ugyanakkor éppen a főszezonban kevés a víz. Szökik, terjeszkedik, mi lesz vele? Három ismert szakem­ber, Györke Olivér és Baranyi Sándor tudo­mányos osztályvezetők, valamint dr. Felföldy La­jos tudományos tanács­adó, a VITUKI munka­társai, a legújabb kutatá­si eredményekről adtak tájékoztatást. Az Országos Vízügyi Hivatal megbí­zásából részletesen elem­zik a kialakult helyzetet, a legmodernebb módsze­rekkel, a többi között a légi fényképezés lehetősé­geivel is élve. A tó vizét a szél ener­giája hozza mozgásba, így a szélirány sok min­dent meghatároz. Vala­mennyi vizsgálat azt iga­zolja, hogy az uralkodó szél az észak—északnyu­gati. A hullámzás az egyelőre védtelen déli partot ostromolja elsősor­ban, itt jelentkezik az el­­habolás, a tó egyre na­gyobb padot épít magá­nak. Ennek következté­ben szemmel is jól látha­tó: a déli oldalon egyre kijjebb költözik a víz, évente több méter széles­ségben hódít területet. A déli oldalon a part köze­lében egyre sekélyebb a víz, sokszor száz métere­ket kell gyalogolni, hogy derékig érjen. A hordalék, az iszap, éppen a széljárás, a ter­mészet törvényeinek ér­vényesülése következté­ben az északi parton ra­kódik le. A leggyorsab­ban a fűzfői, a palóznaki, a kerekedi, az aszófői, a borsai, a szigligeti és a keszthelyi öböl, illetve sa­rok iszaposodik. Az öblö­­zetek közül több „eltűnt”, teljesen feltöltődött. Saj­nos, sokszor az ember is segédkezik ebben: a keszthelyi strandot pél­dául úgy képezték ki, hogy az hihetetlen mér­tékben meggyorsítja az iszaposodási folyamatot. Keszthelyen nem is olyan régen még a vasút­állomás közelében volt a Balaton, aztán a Hullám­szálló előtt, s most már még beljebb költözött a part. Több megoldást is ja­vasoltak: a Dunából és a Drávából biztosítsák a vízutánpótlást. A hidro­­biológusok tiltakoznak ez ellen, hiszen a balatoni víz minősége páratlan a világon: kálciumot, mag­néziumot, karbonátot, széndioxidot tartalmaz a többi között é­s egy év­század óta összetétele nem változott, teljes egyen­súlyban van. Minden ter­mészetellenes beavatko­zást elleneznek. A Sió-csatorna átépíté­se megkezdődött. Ha az áteresztőképesség növek­szik, nem kell korán meg­kezdeni a vízleengedést, sokkal kevésbé szegényí­­tik a Balatont. Így az idegen folyók segítségét feleslegesnek tartják. Ami a Balaton élővilá­gát illeti: valóban, az utóbbi időben meggyor­sult az alga- és hínár­képződés. A kiutat sok­féleképpen keresik, s még a halakat is segítségül hívják, elsősorban az amúrt és a busát. A víz­ügyi tudományos szakér­tők ezt a módszert ellen­zik, szerintük több kárt okoznak, mint hasznot. Véleményük szerint a hí­nár elleni védekezésben egyetlen ésszerű módszer van: mechanikus úton kell irtani ott, ahol a hajó­zást és a fürdőzést za­varja. A másik sürgető fel­adat: a jobb szennyvíz­tisztítás, a víz minőségét károsan befolyásoló anya­gok bejutásának megaka­dályozása. A Bodeni-tónál ezt megoldották, két év alatt ismét kék lett a színe. A Balaton vízmi­nőségére jellemző, hogy a mélyebb szakaszokon tisz­títás nélkül iható. Pénz­zel nem mérhető érté­künkről van szó, amely­nek megvédése érdekében — s ez így helyes — egy­re többet tesznek.­ ­ M. T. Alga és hínár Rendőrkézen Venyige... Más házait adta el bontásra Pesterzsébeten épülete­ket bontottak. Az egyik délelőtt két férfi érkezett a helyszínre motorkerék­párral. Nézegették a fé­lig bontott épületeket, amikor egy közelben ácsorgó férfi megszólítot­ta őket: — Tégla kéne? — Pontosan. El is vitte a motoroso­kat egy másik házhoz. — Az ajtókra, ablak­tokokra és némi téglára szükségem van — jelen­tette ki —, a többi tégla eladó. Meg is egyeztek hogy körülbelül 40 ezer darab tégláért 16 ezer forintot fizetnek. Másnap délelőtt találkoztak. A „háztulaj­donos”, aki Kovács Ist­vánnak mondotta magát, elhozta a gépelt szerző­dést, majd anélkül, hogy Tyuk, ma Nem sokkal később az egyik józsefvárosi ital­boltban egy férfi zálog­cédulákat kínált eladásra. A rendőrjárőr gyanúsnak találta és igazoltatta: — Hát akkor jó helyen járnak... Az ismeretlen férfi az egyik lebontatlan pincé­re mutatott. — Az enyém, sőt van egy másik épületem is, annak csak a tetejét szed­ték még le. Ha akarják, megmutatom, személyi igazolványát megnézték volna, a vevők átadtak neki 2500 forint előleget. Csak mielőtt hozzáfog­tak volna a bontáshoz, érdeklődtek a XX. kerü­leti tanácsnál, ahol aztán kiderült, hogy az állítóla­gos Kovács Istvánnak semmi köze a lebontandó házakhoz. Feljelentést tet­tek s a nyomozás megál­lapította, hogy a szélhá­mos hamis nevet és cí­met mondott be. Jac, birka majd előállította a Vili kerületi rendőrkapitány­ságra. Ott kiderült, hogy a nála levő személyi iga­zolványt lopta valakitől, valódi neve: Venyige Ist­A rendőrségi vizsgálat során megállapították, hogy ő volt az állítólagos Kovács István, aki a bon­tási téglára előleget vett fel. — A bontások közelé­ben csavarogtam, amikor észrevettem, hogy a két férfi bontási anyagok ,után érdeklődik. Ekkor támadt az ötletem, hogy átrázom őket. Simán ment... A szélhámosság után Venyige élettársával ott­hagyta lakását és G-­l községben bujkált. Itt meglopott egy asszonyt, van, s 36 éves, többszörö­sen büntetett kocsirende­ző. Csaknem tíz évet ült eddig a börtönben, leg­utóbbi rablás, zsarolás és lopás miatt kiszabott öt és fél évi büntetéséből 1970 augusztusában sza­badult. Azóta különböző mun­kahelyeken dolgozott és élettársával, a szintén büntetett előéletű, 21 éves Takács Sándornéval Kis­aki lakást szerzett neki, értékeit elzálogosította, s ezeket a zálogcédulákat árusította, amikor elfog­ták. Saját személyi igazol­ványát — miután rend­őri felügyelet alá helyez­ték — elégette, s az egyik ismerősétől lopott szemé­lyi igazolványt használta. Nem sokáig. Most élettár­sával — aki egyben bűn­társa is volt — előzetes letartóztatásban várja, hogy befejezzék ügyében a vizsgálatot. Bálla, Ödön kunlacháza mellett egy ta­nyán lakott, és onnan járt be dolgozni a fővárosba. A környékről sorra tűn­tek el a tyúkok, a mala­cok, a birkák. Decemberben hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ellene eljá­rás, mert ittas állapot­ban a vonaton belekötött egy utasba, megverte, majd megütötte az őt fi­gyelmeztető jegykezelőt is. Hamis név és cím Venyige a zálogcédula-árus Pest megyében kifizetődik­ ­et tenni olyan üzlethá­lózat létesítésével, amely kifejezetten olcsó, de nem hibás, leosztályozott, rossz minőségű termékeket kí­nálna. Még jobb, ha ezt a sajátos profilt cégtáb­lán is hirdetnék, mond­ván: ide jöjjön, aki kevés pénzért jól kíván vásá­rolni! Ki az, aki nem szeretne olcsón vásárolni ? De akad-e valaki, aki úgy megy be az üzletbe, hogy kér egy olcsó kabátot? Kér egy olcsó kabátot? Ilyesmit többnyire restell kimondani az ember. A kimondatlan, de na­gyon is széles körű kíván­ságnak lehetne tehát éle­ Nem szorgalmazzák Olcsó cikkek boltja kerestetik A Fővárosi Ruházati Bolt Vállalat igazgatója így válaszol: — Mit árulhatnánk ilyen boltban? Legfeljebb pla­­nell­ meg kartonruhát, la­minált kabátot. Aki olcsón akar vásárolni, elmegy az Alkalmiba. Nekünk egyéb­ként az a tapasztalatunk, hogy a vásárlóközönség mindinkább a korszerű, az értékesebb cikkeket ke­resi. Ilyen üzlethálózat egyéb­ként létezik, de olyan ki­csi, olyan szerény mére­tű, hogy szinte észrevét­len. A fővárosban, a Do­hány utcában például ki is írták egy kis üzlet cég­táblájára, hogy olcsó áruk üzlete. A tulajdonos a Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat. — Összesen 12 ilyen jel­legű üzletünk van — mondja a vállalat igazga­tója —, a többség termé­szetesen vidéken: Gödöl­lőn, Érden, Vácott, Kis­­tarcsán, Aszódon. Első osztályú, tehát kifogásta­lan minőségű cikkeket is árusítunk,, de ugyanitt a szabványnak nem megfe­lelő termékeket szintén forgalomba hozunk. A mi olcsó boltjainkban tető­től talpig fel lehet öltözni: kínálunk cipőt, kötött­árut, divatárut, konfek­ciót, gyermekruházati cik­keket. — Kifizetődő az olcsó áruk forgalmazása? — Határozottan — mond­ja az igazgató. — Jellem­ző erre, hogy amíg egész vállalatunk forgalma 6 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az olcsó cik­keket árusító boltok 21 százalékkal növelték érté­kesítésüket. Ezért fejlesz­teni is szeretnénk ezt a hálózatunkat. Részben hasonlóan mű­ködnek a Szivárvány Áru­ház Vállalat népszerű slá­gerboltjai is. Csak rész­ben, mert a slágerboltok­ban többségükben hibás, leértékelt termékeket kí­nálnak, de akad úgyneve­zett reguleráru is. A Szi­várvány Vállalat szakem­berei egyébként az ipar­­vállalatoknál, a nagyke­reskedelmi vállalatoknál keresik az olcsó cikkeket, hogy hibátlan áruval is el­láthassák a slágerboltokat. Alacsonyabb árrés a Szivárványnál De slágerboltból is csak mindössze kilenc műkö­dik a fővárosban. Helyü­ket gondosan választották ki, az egyik például a Rá­kóczi úton van, a drágább termékeket kínáló áruhá­zak közelében. Van slá­gerbolt a Ganz-MÁVAG- gal szemben, Albertfalván, Pestújhelyen, Rákospalo­tán, Erzsébeten is. Ezek­ben az üzletekben a vál­lalatnál szokásos 9—10 százalékos árrés helyett általában csak 6,5—7 szá­zalékos árrést kalkulál­nak. A Szivárvány Vállalat igazgatója is úgy nyilat­kozik, hogy kifizetődő a slágerboltok fenntartása, hiszen nagy forgalmat bo­nyolítanak le. De vajon miért nem­ foglalkozik ilyesmivel más vállalat is? A szándék, a lelkesedés tehát nagyon is eltérő. És a húzódozás okai között — bár senki sem említet­te — biztosan szerepet játszik, hogy a nagyobb értékű áron nagyobb a haszon. Ami pedig az Al­kalmira történt hivatko­zást illeti: köztudomásúan hibás, nem első osztályú termékeket árusít. Márpedig olyan bolthá­lózat szervezése volna ki­s Divatáru Kiskereske­delmi Vállalatnál hasonló­képp vélekednek, s han­goztatják, hogy nincs szándékukban néhány üz­letben koncentráltan kí­nálni az olcsóbb terméke­ket és az áruházak? Bizony nem lenne rossz, ha min­den áruházban találnánk osztályokat amelyek az alacsony nyugdíjúak, a nagycsaládosok ismert be­vásárlóhelye lenne. — Mi általában olcsó, legfeljebb közepes árfek­vésű cikkeket kínálunk — mondja a Centrum Áru­házak kereskedelmi igaz­gatója —, nagy forgalom­ra és szolid haszonra tö­rekszünk. Ezért elmond­hatom, hogy minden áru­házunkban, minden osztá­lyon lehet olcsón vásárol­ni, hiszen cikkeink 70—75 százaléka úgynevezett standardáru.­­ A legolcsóbb termé­keket a Calvin téri Áru­házba visszük. Ez az áru­ház veszi át a többitől azt is, ami például egy-egy vásár, kiárusítás után megmarad­­vánatos, amely olcsóbb anyagból készült, de kifo­gástalan minőségű termé­keket kínálna az alacsony jövedelműeknek, a taka­rékosabbaknak. Ilyen üz­letekre van igény, ezt bi­zonyítja a slágerboltok nagy forgalma. És a keres­kedelem feladata: eleget tenni a vásárlóközönség reális kívánságainak. Gál Zsuzsa Az ok, amelyről nem beszélnek J*L 1972. február 26 Sesilái sc® lehet saját maga orvosa Milyen veszélyekkel jár, ha egy betegséget „lábon hordunk ki" Hányszor hallom társa­ságban, hivatalban — gyakran éppen dicseked­ve — „ ... és a betegséget lábon hordtam ki”. Saj­nos, új divat van kiala­kulóban; egyesek, ha rosszul érzik magukat — önmagukhoz fordulnak, megtárgyalják önmaguk­kal, mi bajuk, és mind­járt gyógyszert is szerez­nek. Erről a káros és sok veszélyt magában rejtő magatartásról és követ­kezményeiről beszélget­tünk dr. Wittman István­nal, az orvostudományok kandidátusával, a János Kórház IV. belgyógyászati osztályának vezető főor­vosával. — Az emberek beteg­ségük tüneteit különös­képpen értékelik: egyesek lebecsülik, mások viszont túlértékelik. Beszéljünk azokról, akik lebecsülik a betegséget — így kezdte Wittman professzor a köz­érdekű beszélgetést. — Ha egy betegség nagy fáj­dalmakkal, magas lázzal kezdődik, akkor a beteg elmegy az orvoshoz. De ha ugyanez a baj kevésbé fájdalmas tünetekkel jár, egyesek a jelzést lebecsü­lik, mások félnek orvos­hoz menni, mert hátha az mégis csak talál náluk valamit. Tény, hogy soka­kat elriaszt a körzeti or­vosoknál levő túlzsúfolt­ság, hosszas várakozás. Az ilyen típusú emberek hordják ki lábon a beteg­séget, nem számolva a későbbi következményeik­­ke. Enyhe, kis tünetek is lehetnek egy kezdődő na­gyobb betegség jelzései, s ezek felismerése csakis az orvos feladata lehet. Ha a beteg idejében, betegsége kezdetén megy orvoshoz, a gyógyulás kézenfekvő. Ellenkező esetben hosz­­szabb idő kell a gyógyu­láshoz, esetleg a beteg hi­bájából teljesen remény­telen helyzet is kialakul­hat. — Vegyük például a náthát, a kis lázzal, köhö­géssel, torokfájással járó meghűlést. Nagyon sokan ilyen tüneteknél lázcsilla­pítót íratnak fel maguk­nak, „kalapkúrát” tarta­nak, pedig ez helytelen. Csakis az orvosi kontroll és a kapcsolódó vizsgála­tok dönthetik el, hogy valóban egyszerű meghű­lésről van-e szó, vagy pe­dig kezdődő tbc-s folya­matról, tüdőgyulladásról, esetleg mellhártyagyulla­­dásról.­­ A felfokozott élet- és munkakörülmények, a napi gondok gyomorfe­kély keletkezéséhez ve­zethetnek. A gyomortáji panaszok nem magyaráz­hatók csak idegességgel, és nem gyógyíthatók csu­pán Andaxinnal. Orvos­hoz kell menni, mert az idejében való felismerés biztosítja a gyógyulást, és megkíméli a beteget olyan súlyos komplikációktól, mint a gyomorátfúródás vagy a gyomorvérzés.­­ Döntő a korai felis­merés a ráknál vagy az érszűkületi panaszoknál. Mai ismereteink szerint csakis a korai stádiumban felismert rosszindulatú daganatok gyógyíthatók nagy biztonsággal, ezért a legkisebb nyelési pana­szoknál, gyomortáji fáj­dalmaknál, étvágytalan­ságnál, véres székletnél azonnal forduljunk az or­voshoz.­­ Bizonyos korosztá­lyoknál igen gyakori a szívinfarktus. Sokan azon­ban lebecsülik az erős mellkastáji fájdalmat, és a roham lezajlása után tovább folytatják a mun­kát, nem mennek orvos­hoz. Pedig az orvosi be­avatkozás esetleg meg­előzhet egy szívinfark­tust. Került már elém több olyan beteg, akinél az EKG egy lábon kihor­dott infarktust is kimuta­tott. A végtagi érszűkü­letekre jellemző az indo­kolatlan hidegérzés, a já­rásnál jelentkező fájda­lom, amelyek mind olyan intelmek, amelyeket ko­molyan kell venni.­­ Végül a „legdivato­sabb” lábon kihordott be­tegség a magas vérnyo­más, amely fejfájással, szédüléssel, fülzúgással kezdődik. Ezeket a kez­detben apró tüneteket sem szabad lebecsülni, mert a magas vérnyomás — ha nem kezelik, és gyógyszeresen nem tart­ják karban — súlyos szö­vődményeket okozhat — fejezte be lapunk számá­ra adott tájékoztatását dr. Wittman István. Vándor Pál

Next