Népszava, 1972. február (100. évfolyam, 26–50. sz.)
1972-02-20 / 43. szám
4 Feltöltött területek, óriás modell Mi a megoldás? A déli oldalon elkerülhetetlen a partszabályozás, a feltöltés, a védőművek megépítése. Persze, ekörül is sok vita van, hiszen a betonfal mindenképpen természetellenes, ront a tóparti összképen. De segítségével — ezt bizonyítja az eddig elkészült siófoki munka is — újabb építésre és főleg strandolásra alkalmas területeket nyernek, megállítják a víz terjeszkedését. Több helyen, így elsősorban Siófok, Zamárdi térségében fordítanak jelentős összegeket a munkálatokra. Az északi oldalon több megoldás is kínálkozik. Egyesek szerint a Zala torkolatát át kellene helyezni. A legkézenfekvőbb feladat a kotrás. Ez nem kis munka, külön hajóparkra lesz szükség, amely évente több millió köbméter iszap kiemelésére alkalmas. Egyelőre most keresik a legmegfelelőbb helyet — valószínűleg a tapolcai medence lesz ez —, ahol aziszapot elhelyezhetik. A modelleket sokan a felnőttek nagyvonalú játékának tartják. A Velencei-tó óriás modellje bebizonyította, a tudomány egyik leghatékonyabb segédeszköze lehet, hiszen valamennyi folyamat lejátszható rajta, s nemcsak a jelenségek regisztrálhatók, hanem a jövőre is választ kapnak, tehát mód van a megelőzés hatékony módszerének kiválasztására. A Kvassai-zsilipen, a Ferencvárosban már elkészült az az óriás csarnok, amelyben a Balaton felső szakaszának — Boglártól — 38 méter hoszszú és 18 méter széles modellje kap majd helyet. Szélcsatornákat is beépítenek, s valamennyi balatoni „kellék” rendelkezésre áll. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál érdekes munkát végeznek a modellezők. Ötszázszoros kicsinyítésben elkészítik Budapest belső területének makettjét. A csaknem 100 négyzetméteres terepasztalt Budapest centenáriuma alkalmából rendezendő kiállításon láthatják az érdeklődők. A képen: Ugray György az utolsó simításokat végzi a Nemzeti Galéria makettjén (MTI Fotó : Csikós Gábor felvétele) NÉPSZAVA Balaton a Ferencvárosban Fokozódik a szóvihar a Balaton körül. Évente öt- öt és fél millió hazai és külföldi vendég pihen rövidebb-hosszabb ideig a magyar tenger partján. Az utóbbi hónapokban aggasztó hírek terjedtek el a tó jövőjéről: újabb területeket foglal el a víz, másutt pedig egyre beljebb költözik a part, az állandó szint biztosításához folyók, csatornák segítségét kell igénybe venni, veszélyben van az élővilág. Az egyik legvitatottabb téma, hogyan teremtsenek rendet a tó vízháztartásában. Európa legnagyobb felületű — 596 négyzetkilométeres — taváról van szó. Évente 522 millió köbméter víz párolog el — ez annyi, mintha egyidőben 87 centiméterrel csökkentenék a vízszintet —, a pótlást pedig a csapadék és elsősorban a Zala biztosítja. Mivel egyelőre a siófoki árvízi kapu rendkívül szűk, és sok az ártérbe épített ház, a tavaszi áradások alkalmával nagy mennyiségeket engednek le a Dunába, ugyanakkor éppen a főszezonban kevés a víz. Szökik, terjeszkedik, mi lesz vele? Három ismert szakember, Györke Olivér és Baranyi Sándor tudományos osztályvezetők, valamint dr. Felföldy Lajos tudományos tanácsadó, a VITUKI munkatársai, a legújabb kutatási eredményekről adtak tájékoztatást. Az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából részletesen elemzik a kialakult helyzetet, a legmodernebb módszerekkel, a többi között a légi fényképezés lehetőségeivel is élve. A tó vizét a szél energiája hozza mozgásba, így a szélirány sok mindent meghatároz. Valamennyi vizsgálat azt igazolja, hogy az uralkodó szél az észak—északnyugati. A hullámzás az egyelőre védtelen déli partot ostromolja elsősorban, itt jelentkezik az elhabolás, a tó egyre nagyobb padot épít magának. Ennek következtében szemmel is jól látható: a déli oldalon egyre kijjebb költözik a víz, évente több méter szélességben hódít területet. A déli oldalon a part közelében egyre sekélyebb a víz, sokszor száz métereket kell gyalogolni, hogy derékig érjen. A hordalék, az iszap, éppen a széljárás, a természet törvényeinek érvényesülése következtében az északi parton rakódik le. A leggyorsabban a fűzfői, a palóznaki, a kerekedi, az aszófői, a borsai, a szigligeti és a keszthelyi öböl, illetve sarok iszaposodik. Az öblözetek közül több „eltűnt”, teljesen feltöltődött. Sajnos, sokszor az ember is segédkezik ebben: a keszthelyi strandot például úgy képezték ki, hogy az hihetetlen mértékben meggyorsítja az iszaposodási folyamatot. Keszthelyen nem is olyan régen még a vasútállomás közelében volt a Balaton, aztán a Hullámszálló előtt, s most már még beljebb költözött a part. Több megoldást is javasoltak: a Dunából és a Drávából biztosítsák a vízutánpótlást. A hidrobiológusok tiltakoznak ez ellen, hiszen a balatoni víz minősége páratlan a világon: kálciumot, magnéziumot, karbonátot, széndioxidot tartalmaz a többi között és egy évszázad óta összetétele nem változott, teljes egyensúlyban van. Minden természetellenes beavatkozást elleneznek. A Sió-csatorna átépítése megkezdődött. Ha az áteresztőképesség növekszik, nem kell korán megkezdeni a vízleengedést, sokkal kevésbé szegényítik a Balatont. Így az idegen folyók segítségét feleslegesnek tartják. Ami a Balaton élővilágát illeti: valóban, az utóbbi időben meggyorsult az alga- és hínárképződés. A kiutat sokféleképpen keresik, s még a halakat is segítségül hívják, elsősorban az amúrt és a busát. A vízügyi tudományos szakértők ezt a módszert ellenzik, szerintük több kárt okoznak, mint hasznot. Véleményük szerint a hínár elleni védekezésben egyetlen ésszerű módszer van: mechanikus úton kell irtani ott, ahol a hajózást és a fürdőzést zavarja. A másik sürgető feladat: a jobb szennyvíztisztítás, a víz minőségét károsan befolyásoló anyagok bejutásának megakadályozása. A Bodeni-tónál ezt megoldották, két év alatt ismét kék lett a színe. A Balaton vízminőségére jellemző, hogy a mélyebb szakaszokon tisztítás nélkül iható. Pénzzel nem mérhető értékünkről van szó, amelynek megvédése érdekében — s ez így helyes — egyre többet tesznek. M. T. Alga és hínár Rendőrkézen Venyige... Más házait adta el bontásra Pesterzsébeten épületeket bontottak. Az egyik délelőtt két férfi érkezett a helyszínre motorkerékpárral. Nézegették a félig bontott épületeket, amikor egy közelben ácsorgó férfi megszólította őket: — Tégla kéne? — Pontosan. El is vitte a motorosokat egy másik házhoz. — Az ajtókra, ablaktokokra és némi téglára szükségem van — jelentette ki —, a többi tégla eladó. Meg is egyeztek hogy körülbelül 40 ezer darab tégláért 16 ezer forintot fizetnek. Másnap délelőtt találkoztak. A „háztulajdonos”, aki Kovács Istvánnak mondotta magát, elhozta a gépelt szerződést, majd anélkül, hogy Tyuk, ma Nem sokkal később az egyik józsefvárosi italboltban egy férfi zálogcédulákat kínált eladásra. A rendőrjárőr gyanúsnak találta és igazoltatta: — Hát akkor jó helyen járnak... Az ismeretlen férfi az egyik lebontatlan pincére mutatott. — Az enyém, sőt van egy másik épületem is, annak csak a tetejét szedték még le. Ha akarják, megmutatom, személyi igazolványát megnézték volna, a vevők átadtak neki 2500 forint előleget. Csak mielőtt hozzáfogtak volna a bontáshoz, érdeklődtek a XX. kerületi tanácsnál, ahol aztán kiderült, hogy az állítólagos Kovács Istvánnak semmi köze a lebontandó házakhoz. Feljelentést tettek s a nyomozás megállapította, hogy a szélhámos hamis nevet és címet mondott be. Jac, birka majd előállította a Vili kerületi rendőrkapitányságra. Ott kiderült, hogy a nála levő személyi igazolványt lopta valakitől, valódi neve: Venyige IstA rendőrségi vizsgálat során megállapították, hogy ő volt az állítólagos Kovács István, aki a bontási téglára előleget vett fel. — A bontások közelében csavarogtam, amikor észrevettem, hogy a két férfi bontási anyagok ,után érdeklődik. Ekkor támadt az ötletem, hogy átrázom őket. Simán ment... A szélhámosság után Venyige élettársával otthagyta lakását és G-l községben bujkált. Itt meglopott egy asszonyt, van, s 36 éves, többszörösen büntetett kocsirendező. Csaknem tíz évet ült eddig a börtönben, legutóbbi rablás, zsarolás és lopás miatt kiszabott öt és fél évi büntetéséből 1970 augusztusában szabadult. Azóta különböző munkahelyeken dolgozott és élettársával, a szintén büntetett előéletű, 21 éves Takács Sándornéval Kisaki lakást szerzett neki, értékeit elzálogosította, s ezeket a zálogcédulákat árusította, amikor elfogták. Saját személyi igazolványát — miután rendőri felügyelet alá helyezték — elégette, s az egyik ismerősétől lopott személyi igazolványt használta. Nem sokáig. Most élettársával — aki egyben bűntársa is volt — előzetes letartóztatásban várja, hogy befejezzék ügyében a vizsgálatot. Bálla, Ödön kunlacháza mellett egy tanyán lakott, és onnan járt be dolgozni a fővárosba. A környékről sorra tűntek el a tyúkok, a malacok, a birkák. Decemberben hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ellene eljárás, mert ittas állapotban a vonaton belekötött egy utasba, megverte, majd megütötte az őt figyelmeztető jegykezelőt is. Hamis név és cím Venyige a zálogcédula-árus Pest megyében kifizetődik et tenni olyan üzlethálózat létesítésével, amely kifejezetten olcsó, de nem hibás, leosztályozott, rossz minőségű termékeket kínálna. Még jobb, ha ezt a sajátos profilt cégtáblán is hirdetnék, mondván: ide jöjjön, aki kevés pénzért jól kíván vásárolni! Ki az, aki nem szeretne olcsón vásárolni ? De akad-e valaki, aki úgy megy be az üzletbe, hogy kér egy olcsó kabátot? Kér egy olcsó kabátot? Ilyesmit többnyire restell kimondani az ember. A kimondatlan, de nagyon is széles körű kívánságnak lehetne tehát éle Nem szorgalmazzák Olcsó cikkek boltja kerestetik A Fővárosi Ruházati Bolt Vállalat igazgatója így válaszol: — Mit árulhatnánk ilyen boltban? Legfeljebb planell meg kartonruhát, laminált kabátot. Aki olcsón akar vásárolni, elmegy az Alkalmiba. Nekünk egyébként az a tapasztalatunk, hogy a vásárlóközönség mindinkább a korszerű, az értékesebb cikkeket keresi. Ilyen üzlethálózat egyébként létezik, de olyan kicsi, olyan szerény méretű, hogy szinte észrevétlen. A fővárosban, a Dohány utcában például ki is írták egy kis üzlet cégtáblájára, hogy olcsó áruk üzlete. A tulajdonos a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. — Összesen 12 ilyen jellegű üzletünk van — mondja a vállalat igazgatója —, a többség természetesen vidéken: Gödöllőn, Érden, Vácott, Kistarcsán, Aszódon. Első osztályú, tehát kifogástalan minőségű cikkeket is árusítunk,, de ugyanitt a szabványnak nem megfelelő termékeket szintén forgalomba hozunk. A mi olcsó boltjainkban tetőtől talpig fel lehet öltözni: kínálunk cipőt, kötöttárut, divatárut, konfekciót, gyermekruházati cikkeket. — Kifizetődő az olcsó áruk forgalmazása? — Határozottan — mondja az igazgató. — Jellemző erre, hogy amíg egész vállalatunk forgalma 6 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az olcsó cikkeket árusító boltok 21 százalékkal növelték értékesítésüket. Ezért fejleszteni is szeretnénk ezt a hálózatunkat. Részben hasonlóan működnek a Szivárvány Áruház Vállalat népszerű slágerboltjai is. Csak részben, mert a slágerboltokban többségükben hibás, leértékelt termékeket kínálnak, de akad úgynevezett reguleráru is. A Szivárvány Vállalat szakemberei egyébként az iparvállalatoknál, a nagykereskedelmi vállalatoknál keresik az olcsó cikkeket, hogy hibátlan áruval is elláthassák a slágerboltokat. Alacsonyabb árrés a Szivárványnál De slágerboltból is csak mindössze kilenc működik a fővárosban. Helyüket gondosan választották ki, az egyik például a Rákóczi úton van, a drágább termékeket kínáló áruházak közelében. Van slágerbolt a Ganz-MÁVAG- gal szemben, Albertfalván, Pestújhelyen, Rákospalotán, Erzsébeten is. Ezekben az üzletekben a vállalatnál szokásos 9—10 százalékos árrés helyett általában csak 6,5—7 százalékos árrést kalkulálnak. A Szivárvány Vállalat igazgatója is úgy nyilatkozik, hogy kifizetődő a slágerboltok fenntartása, hiszen nagy forgalmat bonyolítanak le. De vajon miért nem foglalkozik ilyesmivel más vállalat is? A szándék, a lelkesedés tehát nagyon is eltérő. És a húzódozás okai között — bár senki sem említette — biztosan szerepet játszik, hogy a nagyobb értékű áron nagyobb a haszon. Ami pedig az Alkalmira történt hivatkozást illeti: köztudomásúan hibás, nem első osztályú termékeket árusít. Márpedig olyan bolthálózat szervezése volna kis Divatáru Kiskereskedelmi Vállalatnál hasonlóképp vélekednek, s hangoztatják, hogy nincs szándékukban néhány üzletben koncentráltan kínálni az olcsóbb termékeket és az áruházak? Bizony nem lenne rossz, ha minden áruházban találnánk osztályokat amelyek az alacsony nyugdíjúak, a nagycsaládosok ismert bevásárlóhelye lenne. — Mi általában olcsó, legfeljebb közepes árfekvésű cikkeket kínálunk — mondja a Centrum Áruházak kereskedelmi igazgatója —, nagy forgalomra és szolid haszonra törekszünk. Ezért elmondhatom, hogy minden áruházunkban, minden osztályon lehet olcsón vásárolni, hiszen cikkeink 70—75 százaléka úgynevezett standardáru. A legolcsóbb termékeket a Calvin téri Áruházba visszük. Ez az áruház veszi át a többitől azt is, ami például egy-egy vásár, kiárusítás után megmaradvánatos, amely olcsóbb anyagból készült, de kifogástalan minőségű termékeket kínálna az alacsony jövedelműeknek, a takarékosabbaknak. Ilyen üzletekre van igény, ezt bizonyítja a slágerboltok nagy forgalma. És a kereskedelem feladata: eleget tenni a vásárlóközönség reális kívánságainak. Gál Zsuzsa Az ok, amelyről nem beszélnek J*L 1972. február 26 Sesilái sc® lehet saját maga orvosa Milyen veszélyekkel jár, ha egy betegséget „lábon hordunk ki" Hányszor hallom társaságban, hivatalban — gyakran éppen dicsekedve — „ ... és a betegséget lábon hordtam ki”. Sajnos, új divat van kialakulóban; egyesek, ha rosszul érzik magukat — önmagukhoz fordulnak, megtárgyalják önmagukkal, mi bajuk, és mindjárt gyógyszert is szereznek. Erről a káros és sok veszélyt magában rejtő magatartásról és következményeiről beszélgettünk dr. Wittman Istvánnal, az orvostudományok kandidátusával, a János Kórház IV. belgyógyászati osztályának vezető főorvosával. — Az emberek betegségük tüneteit különösképpen értékelik: egyesek lebecsülik, mások viszont túlértékelik. Beszéljünk azokról, akik lebecsülik a betegséget — így kezdte Wittman professzor a közérdekű beszélgetést. — Ha egy betegség nagy fájdalmakkal, magas lázzal kezdődik, akkor a beteg elmegy az orvoshoz. De ha ugyanez a baj kevésbé fájdalmas tünetekkel jár, egyesek a jelzést lebecsülik, mások félnek orvoshoz menni, mert hátha az mégis csak talál náluk valamit. Tény, hogy sokakat elriaszt a körzeti orvosoknál levő túlzsúfoltság, hosszas várakozás. Az ilyen típusú emberek hordják ki lábon a betegséget, nem számolva a későbbi következményeikke. Enyhe, kis tünetek is lehetnek egy kezdődő nagyobb betegség jelzései, s ezek felismerése csakis az orvos feladata lehet. Ha a beteg idejében, betegsége kezdetén megy orvoshoz, a gyógyulás kézenfekvő. Ellenkező esetben hoszszabb idő kell a gyógyuláshoz, esetleg a beteg hibájából teljesen reménytelen helyzet is kialakulhat. — Vegyük például a náthát, a kis lázzal, köhögéssel, torokfájással járó meghűlést. Nagyon sokan ilyen tüneteknél lázcsillapítót íratnak fel maguknak, „kalapkúrát” tartanak, pedig ez helytelen. Csakis az orvosi kontroll és a kapcsolódó vizsgálatok dönthetik el, hogy valóban egyszerű meghűlésről van-e szó, vagy pedig kezdődő tbc-s folyamatról, tüdőgyulladásról, esetleg mellhártyagyulladásról. A felfokozott élet- és munkakörülmények, a napi gondok gyomorfekély keletkezéséhez vezethetnek. A gyomortáji panaszok nem magyarázhatók csak idegességgel, és nem gyógyíthatók csupán Andaxinnal. Orvoshoz kell menni, mert az idejében való felismerés biztosítja a gyógyulást, és megkíméli a beteget olyan súlyos komplikációktól, mint a gyomorátfúródás vagy a gyomorvérzés. Döntő a korai felismerés a ráknál vagy az érszűkületi panaszoknál. Mai ismereteink szerint csakis a korai stádiumban felismert rosszindulatú daganatok gyógyíthatók nagy biztonsággal, ezért a legkisebb nyelési panaszoknál, gyomortáji fájdalmaknál, étvágytalanságnál, véres székletnél azonnal forduljunk az orvoshoz. Bizonyos korosztályoknál igen gyakori a szívinfarktus. Sokan azonban lebecsülik az erős mellkastáji fájdalmat, és a roham lezajlása után tovább folytatják a munkát, nem mennek orvoshoz. Pedig az orvosi beavatkozás esetleg megelőzhet egy szívinfarktust. Került már elém több olyan beteg, akinél az EKG egy lábon kihordott infarktust is kimutatott. A végtagi érszűkületekre jellemző az indokolatlan hidegérzés, a járásnál jelentkező fájdalom, amelyek mind olyan intelmek, amelyeket komolyan kell venni. Végül a „legdivatosabb” lábon kihordott betegség a magas vérnyomás, amely fejfájással, szédüléssel, fülzúgással kezdődik. Ezeket a kezdetben apró tüneteket sem szabad lebecsülni, mert a magas vérnyomás — ha nem kezelik, és gyógyszeresen nem tartják karban — súlyos szövődményeket okozhat — fejezte be lapunk számára adott tájékoztatását dr. Wittman István. Vándor Pál