Népszava, 1972. április (100. évfolyam, 78–101. sz.)
1972-04-01 / 78. szám
ITt. április 1 Leninvárosi arcok Teljesülő vágyak világa KZ. EMBER ISMERETE környezetének ismeretével kezdődik. Marjas László és Gémes Károly vegyész-gépészmérnökök Leninvárosban laknak és a Tiszai Vegyi Kombinátban dolgoznak. Az óriási gyárban az emberek többsége fiatal, mint ahogyan fiatalok a betonfalak, a gépek, az utakat szegélyező fák. Tiszaszederkény valamikor a por és a sár faluja volt. Ma az aszfaltteknőben 6—9 emeletes épületek állnak. Tövüknél üzletek, autók... A táj különben lapos, akár az emberi tenyér. Egyhangú... Belőle hirtelen bukkan elő a „makettváros”, amely 1970 óta Lenin nevét viseli. Az ipar távlatai: 10— 15 év alatt több tízmilliárd forint értékű beruházás _, évi 6 millió tonna kapacitású olajfinomító, 2000 MW-os erőmű, az olefinprogram vegyi gyár kolosszusai... A város távlatai: 11 ezer helyett 40 ezer lakos. Korunk társadalmában a gondolatok testet is ölthetnek. Ez a város szocialista! A benne élő emberek gondolatai is azok? Életük is az? Erről vallanak a következők... — ÉN, MARJAS LÁSZLÓ két éve léptem ki a Miskolci Műszaki Egyetem kapuján. A Tiszai Vegyi Kombináttól kaptam ösztöndíjat, tehát ide jöttem dolgozni. Ha nem itt vállalok munkát, az ösztöndíjat vissza kellett volna fizetnem, de nemcsak emiatt választottam ezt a helyet, a vegyipar fellegvárát. Kell az embernek a romantika... Műszaki fejlesztési előadó vagyok, közvetlenül a gépészeti főmérnökhöz tartozom. Úgy hiszem, a képességeimnek megfelelő munkát végzek, bár remélem, a gyárral együtt jómagam is előre tudok lépni. A fizetésem 2300, erre még rájön havi 200 forint. Kezdő pénz. Nemrégiben önállóan egy géket szerkesztettem, a KGST-n belül ez első konstrukció. Ez volt a diplomatervem. A főnököm azt mondta: ..László, maga klassz dolgot csinált!” Nagyon jó érzés volt, de az is, hogy 1500 forint külön prémiumot kaptam. Próbáljam meg felesleges érzelmek nélkül vázolni életemet, anyagi helyzetemet? Jó, megkísérlem ! Feleségem is mérnök, az egyetemen ismerkedtünk meg, ő is itt dolgozik, a tervezésen. Keresete havi 2000 forint Gyerekünk nincs. Remélem, lesz, nem is egy, imádjuk a srácokat. Reggel hatkor kelek, gyalog indulok a gyárba. Különösen tavasszal, amikor enyhe pára száll a kémények fölé, gyönyörű a látvány. A lakásom? Ezt a gyár szerződésben garantálta: 1 szoba, étkezőfülkés, fürdőszobás, kis spájz, 40 négyzetméter. Szépen berendeztük. Tanácsi lakás, a havi lakbér fűtéssel együtt 430 forint. Persze, melegvizes. Az igényem: kétszobás, a leendő gyerekek miatt. A lehetőség? Beadtuk kérésünket, várunk... Néha összejövünk a barátainkkal, beszélgetünk, könyvek, sport, tvdarabok kritizálása, szóval sok minden szóba kerül. Gyakran mondom a feleségemnek: „Nézd, szívem, ha néhány évig spórolunk, kocsink is lesz!" Skoda 100-ast képzelek el, azt, hogy ülök benne és felmegyünk a hegyek közé. SZERINTEM AZ EMBER 35 éves korára érik be, addigra eléri az anyagi biztonságot, szakmaikig is műveltebb lesz. A vegyiparban új és újabb módszerek jönnek, alkalmazkodni kell hozzájuk. A gyárban nagy könyvtár van, gyorsan elolvashatom a külföldi eredményeket. Hetente három alkalommal technikumban tanítok, felkészültségemet állandóan ellenőrzöm. Részt veszek a KISZ munkájában, segítek, ahol kell. Mikor voltam nagyon dühös és miért? Az egyik kollégának helytelen minősítés miatt nem emelték a fizetését, holott megérdemelte volna. Veszekedtünk ... Az embernek nem kell cipőtalp alatt élnie. Kiabáljon, vitatkozzon, vetesse észre magát. Saját magáért is!... Nem, itt nincs stresszhangulat. Egyetlen, amin jó lenne változtatni: az egyhangúság. Ismerem már a házakat, az utakat, tudom, mi van az üzletekben, ki ül a preszszóban. Néha el kell innen menni, utazni, mást is látni. Ezért kell az autó. Beprogramoztam az életünket, tudom, mit akarok, s mikor érhetem el, mert a „művek” jó „passzban” van, a ráköltött milliárdok személy szerint engem is érintenek. — GÉMES KÁROLY VAGYOK, 1969-ben végeztem, ugyancsak Miskolcon, s a beosztásom: műszaki fejlesztési előadó. Fizetésem 2400 forint, erre még jön valami, feleségem a helyi vízműveknél dolgozik és 1600 forintot keres. Gyerekünk nincs. Az óvárosban lakom, sajnos, még albérletben, egy 5x4,5 méteres szobában, de a konyhát is használhatjuk. Egy-két hónap múlva azonban meglesz a garzonlakásunk, amiért most már fizetni kell, kábé 9—10 ezer fős intőt. Megvettük a bútort, tévénk, frizsiderünk is van. Később autót akarunk venni, ez szerintem az ember látókörének tágítása miatt szükséges. Megkísérlem pontosabban megfogalmazni! Ha valaki Pesten vagy Miskolcon él, sétál az utcán, nézeget — közben impressziók érik. Ezeket az impressziókat, bár nem műszaki jellegűek, felhasználja az ember alkotó munkájában. Ha az ember itt él, a megszokott falak, házak, épületek között, egy idő után szegényebbé válik. Nem tudom, érthető-e, amit mondani akarok?! Információhiányunk van, ezt szeretnénk pótolni. Én egyébként bejártam már a szocialista országokat. Szeretek utazni. Persze itthon sem unalmas. Nekem például hobbym a külpolitika. Talán nem is jó erre ez a szó, így igazabb: izgalomba tudnak hozni a külföldi események Örülök, ha a pártszervezet felkér, tartsak előadásokat. Alaposan felkészülök, hogy csak a lényeget mondjam. A Gépipari Tudományos Egyesületben a számítógépek felhasználása címmel tartok majd előadásokat, erre is készülök most Dühöngéseim? Néha kitörök, például, ha egy okos találmányt nem vezetünk be gyorsan. Japán — szerintem — azért is tud előretörni, mert irtózatos tempóval hasznosítja az új megoldásokat. Nálunk is van persze, ilyesmi, de előfordul, hogy bütykölgetünk. Valamit öntvényből kellene készíteni, de ez lassú, hogy meg ne „haljon" a dolog, hát öszszehegesztjük az anyagot, és úgy használjuk, holott sokkal jobb lett volna öntvényből elkészíteni. A kísérlet és a gyakorlat között még nagy a szakadék. Nem, nem mindig objektív okok játszanak közre! Az embereknek kell változniuk! NÉZEM REGGEL az autóbuszt. Tolongás, káromkodások, az üzletekben udvariatlanság... Idegesek vagyunk, bántjuk egymást, holott nem kellene. Fegyelmezetlenek vagyunk. Egy érdekes dolog! Ugyanazok az ideges, morgolódó fickók, amikor van egy értelmes programjuk, szinte csodákat tudnak véghezvinni. TEROSON-program. Kérem, jegyezze meg ezt a nevet! A gépkocsik korrózióvédő anyagáról van szó. Most már itt készítjük. Munkások, mérnökök egy hónap alatt felszerelték a gépsort. Aki Nyugatról ide jött, tátotta a száját: „Ez nem lehet, nem igaz. És világszínvonalú, és minden klappol. És, kérem, ne értsen félre, de ilyenkor az egész benseje tele lesz az embernek valami nagyszerű örömmel. Természetesen, az érzelmekről most nem lehet szó. Tárgyilagosnak kell lenni. Akkor talán azt mondanám: műszaki fejlettségünk reális és nagyvonalú. Ám az emberek önmagukban még nem nőttek fel ehhez. Kampányokért lelkesedünk, és nem építjük fel magunkban a munka etikáját. Nagy szavak? Ha valaki belül megteszi, amit kell, ez kívülről mindig meglátszik rajta. Azt hiszem, Goethe mondta. Én sokat kívánok magamtól és talán az esik rosszul, ha nem látom ezt másoktól. Persze érdekesen alakulhatnak a dolgok. Szeretnék önnel tíz év múlva itt találkozni. (Megvalósuló vágyak világa?... Igen. Ha nem is egyszerre...) Szűri Dénes Pullai Árpád látogatása Békés megyében Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett Békés megyében. Csütörtökön Békéscsabán Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára fogadta a vendéget, aki ezt követően a megyei, járási és a városi pártbizottságok párt- és tömegszervezeti osztályainak munkatársaival tanácskozott a pártélet időszerű kérdéseiről. Péntek délelőtt Pullai Árpád és Frank Ferenc felkereste a gyulai Köröstáj Tsz-t. Délután Endrédre látogatott Pullai Árpád és Frank Ferenc. A kétnapos program végén Pullai Árpád és a társaságában levő megyei, járási vezetők felkeresték az endrődi Cipész Ktsz-t Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Hozzájárult ahhoz, hogy az 1971-ben egyetemet végzettek közül a következőket kitüntetéses doktorrá avassák: Az Eötvös Lázinl Tudományegyetemen: Korenczky Iva magyar —latin nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, Mátai Mária magyarorosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, Sólyom Jenő fizikus, Szücs Judit (Rényi Istvánná) fizikus. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen : Dévai György biológia—földrajz szakos középiskolai tanár, Kiss Sándor francia—latin szakos középiskolai tanár. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen: Mészáros Ildikó orvos. Széchenyi Béla fogorvos. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen: Szeverényi Mihály orvos. Az Elnöki Tanács ezenkívül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) KÖZELET ock Jenő, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Piotr Jaroszeviczet a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökévé történt újjáválasztása alkalmából. Péter János külügyminiszter Stefan Olszowskinak, a Lengyel Népköztársaság újjáválasztott külügyminiszterének küldött üdvözlő táviratot. KÉPSZAVA Ön hol tölti az ünnepeket? Együtt a család Négy nap muzsika Róna Tibor író, egyik legismertebb humoristánk . A háromnapos ünnep ritkaság. A szabadszombatosok négy napot pihennek, s vannak, akik még szabadsággal is megnyújtják az ünnepet. Az Alpárra utazunk az anyósomhoz a családdal — mondja Mezőfi László előadó. — Csodálatosan szép vidék. Az első napot végigalszom, aztán három napig kirándulunk az erdőbe. Nagyon vártuk az ünnepeket, csend és pihenés vár ránk. Tudja, mit jelent, ha reggel a kakas ébreszt, s nem a vekker? A Körúton, a reiserben 240 Celsius-fokon fő az aszfalt. A gép mestere, Sándor István örömmel beszél a következő napokról: — Nálunk duplán ünnep az ünnep. Három gyermekem van: a legkisebb Siófokon a kertészetben dolgozik, a nagyobb fiú mezőgazdasági technikumba jár, a lányom pedig ugyancsak Siófokon technikus. Anyám — ahogy a gyerekek mondják —, a mami neveli őket. Én munkásszálláson lakom, hetenként egy napot töltünk együtt Nagyberényben. Most végre négy egész nap imádok csavarogni, országot járni, mindig kész vagyok erre, kivéve programkészítés a legtöbb családban már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. „Ön hol tölti az ünnepeket?” — tettük fel a kérdést. Nom lesz a családdal. Hét: 120—150 forintot költök magamra, amit csak lehet, félreteszek nekik. Már megvettem az ajándékokat. A mama ruhát kap, a kisebbik fiú rádiót, a nagyobbik új karórát kap, a régit elvesztette, ne bánkódjon; a lányomat gyűrűvel lepem meg. Az asszonysors jut eszembe, amikor Tóth Ignácnéval találkozom. Három megrakott szatyor, s ami ezekből kimarad, a hóna alatt. — Karcsi, a fiam, 23 éves. Most lesz az esküvője. Az enyémre az utcáról hívtunk két tanút, s egy pohár sörrel koccintottunk velük. Azt szeretném, ha az én fiamnak olyan esküvője lenne, amit soha nem felejtene el. Nem bánom, mibe kerül. Amikor az anyakönyvezetőnőnél bejelentkeztünk, csak azt kérte a fiamtól: eszébe ne jusson meglocsolni, elég neki, hogy dolgoznia kell... — Hát nem azzal töltöm az ünnepeket, amivel a legjobban szerettem volna — panaszkodik Kocsis Zoltán esztergályos. — Március elején elmentem a turistaházakhoz, csakhogy nem kinevettek. Azt mondták, az ügyesebbek már karácsonykor lefoglalták a helyüket. Rendesebb helyre az IBUSZ sem tudott szobát allítt. Most „bosszút állok” a családon, a tv rabszolgái vagyunk, a négy napra két színházi és két mozielőadásra váltottam jegyet, délelőtt pedig a budai hegyekbe kirendültunk az ünnepeket. Dolgozni fogok. A rádióban új műsorom indul: Az emlékek útján. Rendezője Marton Frigyes, szerkesztője Kaposi Miklós, a riporter Szilágyi György. Ismert és ismeretlen emberek idézik a számukra legemlékezetesebb emlékeket, köztük az első pesti taxisofőr, politikusok, művészek, írók, sportemberek szólalnak majd meg a 90 perces műsorokban. Sok kényes kérdést is felteszünk. Nem lesz könnyű például Németh Imrének arra válaszolni: előfordulhat-e, hogy még egyszer 80 ezer néző drukkol majd egy időben a Népstadionban? A zenét házi — Parkettázó vagyok — kezdi a beszélgetést Mátrai Béla. — Bőven lenne munkám az ünnepek alatt is, de most senki nem tudott rávenni, hogy dolgozzam, öt testvérem van, mindegyikünk az ország különböző részein él, végre össze tudunk jönni. Anyósom aszódi, az én szüleim hévízgyörökiek, a két család között fogunk pendlizni. Van egy régi Wartburgom, jó lenne, ha autóstársaim szakítanának a hagyományokkal, és nem keserítenék meg ezt az ünnepet. Ki tudja megmagyarázni, hogy az autósofc, motorosai mtém lemeztáramból válogatom össze. Ez sem lesz könynyű, hiszen annyi lemezem van, hogy ha mind le akarnám játszani, három hónapig hallgathatnám egyfolytában. Négy nap muzsika következik! — Vasárnap dolgozom az idegklinikán, ott vagyok ápolónő — mondja Smajda Jánosné. — Aztán irány a birtok, ahogy mi a családban mondjuk, Dörgicsén vettünk 260 négyszögöl szőlőt. A férjem gépkocsivezető, ő vágyott a legjobban egy kis telekre. Igaza volt. Jönnek a fiatalok is, a lányom, a férje és a gyerek. A kapálás a legjobb kikapcsolódás, többet ér, mint három csomag idegnyugtató, s aki szorgalmasan dolgozik, az időnként megállhat, s csodálhatja a tihanyi félszigetet, éppen akkor rohannak, amikor a legtöbb idejük van? Ilyenkor, húsvétkor, divat felönteni a garatra. A volán mellett legyünk józanok. Hodászi Gyuláné, nyugdíjas: — Én még ilyen kényelmesen nem töltöttem egy ünnepet sem. Balatonfüredre kaptunk beutalót, két hétig nyaralunk annyiból, mint amennyibe itthon a négynapos ünnep kerülne. Maron József műszerésztanuló: — Az időjárás mindig megvicceli az embereket, ha hétköznap jó idő is van, vasárnap zuhog. Egyszer már szakíthatna ezzel, én is olcsóbban utaznék. Nagy a család. Gyomán. Oroszlányban. Szegeden is vannak rokonaim, mindenkit meg akarok látogatni. Ha rossz lesz az idő, vonatozni kényszerülök, de ha süt a nap, az autóstopot választom. Nemcsak a pénz miatt. Ez egy külön program. Cisztár János: — Befizettem egy háromnapos autóbusztúráta, így legalább az asszony nem főz, nem nekem kell szállás után szaladgálnom, nem tolongok a vonaton, három napig kényelmesen élek. Maxi víkendre készül az ország. Jó pihenést! WtMiww Tjibm« Menekülés a főzéstől Befejezte munkáját a termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa A Parlamentben pénteken a termelőszövetkezetek II. országos kongreszszusának harmadik munkanapján megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, valamint a hazai gazdasági, politikai és társadalmi élet több kiválósága. Az elnöklő Győri Sándor bejelentette, hogy a tanácskozáson 72 küldött és vendég jelentkezett felszólalásra. A kongresszus utolsó munkanapján is sok szó esett a kedvezőtlen természeti adottságú tsz-ek helyzetéről, a különböző ösztönzők és állami támogatások hatékonyságáról. Kovács József, a gyulavári Lenin Tsz elnöke például a pénzügyi átutalások rendszerét bírálta. Mások az állattartás korszerűsítéséről szólottak és igen nagy teret kapott a termeltető üzemek — konzervgyárak, cukorgyárak, felvásárló szervek — és a tsz-ek kapcsolata. A vitát Szabó István foglalta össze. Bevezetőül elmondotta, hogy több mint 100 javaslat hangzott el a kongresszuson. Kérte: a küldöttek mentsék fel, hogy valamennyire válaszoljon, de bízzák meg az újonnan megválasztandó vezetőséget, hogy a javaslatok realitását mérlegelve, azokat részben dolgozzák be az alapszabály-tervezetbe, részben terjesszék a kormány elé. A zárszóban ezután Szabó István a szövetkezetek belső ellenőrzéséről és a bizonylati fegyelem szigorításáról beszélt. Ő is egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik bírálták azokat a szerveket, melyek sok felesleges adatszolgáltatásra kötelezik a tsz-eket. Ez, különösen a gyengébb helyeken okoz gondot, esetleg az adminisztratív állomány növeléséhez is vezethet. Szabó István hangsúlyozta: a visszaélések és a lopások ellen szigorúan fel kell lépni. Sőt, iyen helyeken a területi szövetséget is el kell marasztalni. A TOT elnöke az új, szociális intézkedéseket is méltatta. Ugyanakkor kérte a pénzügyi szerveket, hogy a támogatást idejében adják. Mint politikai kérdésről szólott az olyan kritikus növények termelésének fejlesztéséről, mint például a zöldség. Hangsúlyozta, hogy közös erővel a termeltetőkkel és a kereskedelemmel nagyobb lépéseket lehetne tenni. Megindult már egy folyamat — mondotta Szabó István —, de nincs még meg a kellő politikai légköre ennek a kérdésnek. A szarvasmarhatartás és -tenyésztés problémája nagyon élesen került felszínre — hangsúlyozta a szónok. Az egyik tsz-elnök a cukorrépa- és a szarvasmarhaügyet elkésett felismerésnek mondotta. — Szabó István — a cukorrépánál elfogadja ezt a megállapítást, de a szarvasmarha-tenyésztés esetében nem, mert ez szorosan összefügg a termelőszövetkezetek átszervezésével. Az új termelési módra való áttéréssel egy időben nem szaporodott olyan mértékben a közös gazdaságok szarvasmarha-állománya, mint amennyivel a háztájiban csökkent. Mivel a szarvasmarhánál a nemzedékváltás is hoszszabb időt vesz igénybe, a lemaradás várható volt. Ezeket a körülményeket és az ösztönzők helyes megállapítását együtt kell vizsgálni, hogy az intézkedések hatékonyak legyenek. Ismertette, hogy április 1-től állami felvásárlások indulnak meg, elsősorban üszőborjakat vesznek a háztájiakból, amelyeket a termelőszövetkezetekben helyeznek el, de csak olyan helyeken, ahol a jövedelmezőség, a korszerű gazdálkodás biztosított. Szabó István idézte az egyik felszólaló tsz-elnököt: a felelősség felébresztése a termelőszövetkezetek fejlesztésénél is az egyik legnagyobb tartalék. Megvan a reális talaj a munka javítására, az előrehaladásra. Ezután a jelölőbizottság elnöke, Fierpasz Károly, az agárdi Gárdonyi Tsz elnöke kapott szót. Ismertette, hogy a TOT elnökségét 125 tagúra javasolják. 102-t már a területi küldöttválasztó gyűléseken javasoltak- s ezt a névsort minden küldött az írásos beszámolóval és az alapszabály-módosító javaslattal megkapta. A kongresszus ideje alatt alapos közvélemény-kutatással 23 újabb jelöltet vettek fel a névsorba, s helyt adtak több elhangzott észrevételnek, amely szerint legyen a jelöltek között több nő és fiatal, a tudományos intézetekben dolgozó, a tsz-eket eddig is segítő kutatókat is szeretnének az elnökség tagjai között látni a küldöttek. Ezután titkos szavazással megválasztották a 125 tagú Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, amely nyomban megtartotta első ülését és megválasztotta 11 tagú elnökségét s a különböző bizottságait A TOT elnökségének elnöke újra Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke lett. Elnökhelyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Sinka István. Ezenkívül megválasztották az ellenőrző-, a nő-, a közgazdasági-, a fejlesztési és a társadalmi-önkormányzati bizottságok A tsz-ek II. országos kongresszusa Szabó István zárszavával ért véget. A délutáni órákban kitüntetéseket adtak át a termelőszövetkezeti mozgalom veteránjainak és kiválóságainak. L. V. * A mezőgazdasági szövetkezetek II. országos kongresszusának befejezése alkalmából péntek este a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége fogadást adott a Duna Intercontinental Szállóban. A fogadáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, valamint az újonnan megválasztott TOT tagjai, a szövetkezeti testvérszövetségek és más országos szervezetek vezetői, s a hazai politikai, gazdasági és társadalmi élet számos kiváló személyisége. (MTI)