Népszava, 1972. április (100. évfolyam, 78–101. sz.)
1972-04-08 / 82. szám
WB. április 8 NÉPSZAVA A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése segítsük elő a társadalmi közvéleményben a munka becsületének és tisztességének növekedését. A Központi Bizottság és a kormány határozatát alapul véve, ki kell dolgozni a vállalati tevékenység értékelésének és minősítésének olyan rendszerét, amely a korábbinál reálisabb alapot biztosíthat a kitüntetések adományozásához. A SZOT titkára ezt követően arról beszélt, hogy a szocialista munkaverseny hatékonyságának növelésétől elválaszthatatlan a megfelelő színvonalú üzem- és munkaszervezés. Ez egyébként mind a kormány, mind pedig a SZOT elnökségének határozataiból kitűnik. A szakszervezetek feladata ezzel kapcsolatban a többi között az, hogy mind szélesebb rétegek között tudatosítsa: az élet- és munkakörülmények alakulása a gazdálkodás hatékonyságának növekedésétől függ, s ez nem képzelhető el a korszerű szervezési elvek és módszerek meghonosítása nélkül. A jól előkészített üzem- és munkaszervezés olyan tartalékokat képes feltárni a vállalatoknál, amelyek a gazdasági hatékonyság növelésének biztosítása mellett a dolgozók munkavégzésének körülményeit is nagymértékben javíthatják. Az MSZMP Központi Bizottsága határozatainak sikeres végrehajtása — mondta befejezésül Nemeslaki Tivadar — nagy társadalmi jelentőségű ügy. A gazdasági vezetők és mozgalmi szervek, nem utolsósorban a szakszervezetek feladata, hogy a dolgozók nagyfokú aktivitását és lelkesedését felkarolják, hasznosítsák és kellő elismerésben részesítsék. (Folytatás az 1. oldalról)lásfoglalásaikat eljuttatják majd a kormányhoz. A szakszervezetek gondjairól is tájékoztatta a beszámoló a plénum résztvevőit A többi között kiemelte, hogy az intézmények fenntartása az elégtelen eszközök, anyagiak miatt sok nehézséget okoz. Több javaslat készült a helyzet megváltoztatására, amelyek lényege, hogy a kultúrintézmények fenntartása, fejlesztése, az eszközök felújítása átfogó rendezést kíván. Ennek érdekében részletes javaslatot tesz majd a SZOT a kormánynak. Befejezésül, a szakszervezeti munkát elemezve, a SZOT titkára a következőket mondotta: — A szakszervezeti munkát minden szinten a vezető testületek érdemibb szerepével kell előbbre vinnünk. Ennek érdekében a testületek tagjainak nagyobb hozzáértésére, az egész munkáért való személyes felelősségvállalásra van szükség. A szakszervezeti választások alkalmával megválasztott és a tagság bizalmából tisztséget betöltő szakszervezeti aktivisták lelkes, ügyszerető munkája az elmúlt egy év alatt jelentős eredményekkel járt. A haladás alapja a tagság támogatása, segítőkészsége volt. Szolgáljon ez a tapasztalat tanulságként mindenki számára. Nap mint nap nyerjük meg a tagság egyetértését, támogatását és aktív, cselekvő részvételét a határozatok végrehajtására. A szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének feladatai A második napirendi pont előadója, Nemeslaki Tivadar bevezetőben arról beszélt, hogy a munkaversenyt legutóbb akkor szabályozták, amikor még a gazdaságirányítás régebbi, egységes központi rendszere érvényesült. Azóta előtérbe kerültek a népgazdaság fejlesztésének intenzív módszerei, a hatékonyság és a termelékenység emelésének követelményei. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a párt Központi Bizottsága, amikor a munkaverseny jelenlegi helyzetét tárgyalta, akkor a megváltozott viszonyokból, az új, magasabb követelményekből indult ki. A párthatározat — folytatta — megszabta a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének főbb követelményeit, s egyúttal kijelölte a végrehajtással kapcsolatos állami és társadalmi feladatokat is. A Központi Bizottság határozata tartalmazza a szocialista munkaverseny lényegének, fogalmának, tartalmának újszerű, helyes értelmezését. Eszerint a munkaverseny a munkavégzés minőségileg magasabb fokú megnyilvánulása. A szocializmus lényegéből fakadóan a hatékonyabb munkavégzést nem a nagyobb fizikai erőkifejtéssel, hanem a munkavégzés úgynevezett szellemi tartalmának növelésével kívánjuk elérni. Egyértelműen következik tehát, hogy a szocialista munkaverseny a termelési-gazdasági tevékenységgel együtt magában foglalja a korszerű szakismeretek és műveltség megszerzésére, valamint a munkavégzés folyamatában alakuló szocialista emberi viszonyok fejlesztésére irányuló tudatos törekvéseket és tevékenységet is. Amikor a munkaverseny-mozgalom korszerűsítéséről beszélünk — mutatott rá Nemeslaki Tivadar —, arra is gondolunk, hogy a dolgozók kezdeményezései és azok megvalósítása tudatosabban és hasznosabban szolgálják gazdaságpolitikai céljainkat. Újszerű követelmény, hogy a munkaversenyben is tetőtérbe került a hatékonyság és a minőség. A Központi Bizottság határozatában egyértelműen foglalt állást abban, hogy a szocialista munkaverseny elsősorban munkahelyi mozgalom. Tehát a versenyt a munkahelyeken kell szervezni, ahol a fizikai és szellemi dolgozók közvetlen tevékenységükkel befolyásolni tudják a munkavégzés hatékonyságának és eredményességének alakulását. Ezért rendkívül fontos, hogy a közvetlen munkaversenycélok mindenkor és rugalmasan az érintett munkaszervezeti egység termelési, gazdálkodási programjához, a vállalat szerződéses kötelezettségeihez kapcsolódjanak, munkaversenyhez szükséges anyagi és személyi feltételeket a gazdasági vezetők kötelesek biztosítani, és kötelesek gondoskodni arról, hogy ezeket a vállalati tervekben, munkahelyi programokban rögzítsék. A verseny irányítása és szervezése tehát — folytatta — nem lehet egyszeri, csak az év elején elvégzendő feladat, hanem annak az egyes minaz állami gazdasági vezetőknek a munkaversennyel kapcsolatos, megnövekedett feladatköre és felelőssége nem mentesíti a szakszervezeteket a saját és közös feladatok végzése és a felelősség alól. A szakszervezetek azonban elsősorban politikai felelősséggel tartoznak a munkaversenyért, mint annak legfőbb társadalmi szervezői. Felvilágosító, nevelő és szervező munkával segítik elő a dolgozók aktivitásának kibontakozását, támogatják az egyének és kollektívák kezdeményezéseit, munkamozgalmait, kár befejezéséhez, az új feladatok megkezdéséhez, az időszakosan változó helyzethez, a soron kívüli kívánalmakhoz igazodó, folyamatos tevékenységnek kell lennie. A Központi Bizottság határozatának szellemében a jövőben rendszeressé és konkrétabbá kell tenni a minisztériumok és az egyéb felügyeleti szervek munkaverseny-irányító tevékenységét is. Nemeslaki Tivadar ezt követően arról beszélt, hogy a szakszervezeti szerveknek továbbra is rendszeres és közvetlen munkakapcsolatot, jó együttműködést kell fenntartaniuk a KISZ-szervezetekkel is a munkaverseny-mozgalom irányításában és szervezésében. A vállalatoknál az erkölcsi és anyagi ösztönzést szolgáló eszközöket a jövőben úgy kell felhasználni, hogy azok elsősorban a kiemelkedő munkasikerek elismerései legyenek. Fontos feladat, mutatott rá, hogy minden rendelkezésre álló eszközzzel A szakszervezeti szervek felelőssége A helyi gazdasági vezetők feladata A tanácskozás vitája Ezt követően arról beszélt, hogy még mindig eléggé gyakori az a bürokratikus felfogás, amely túlzott jelentőséget tulajdonít a felülről előírt formális egyéni vagy brigádfelajánlásoknak. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos: a jövőben váljék általános érvényű követelménnyé és gyakorlattá, hogy a munkaversenyben a kiindulási alap az egyéni kezdeményezés. Ezt a kollektív versenyformákon belül is érvényesíteni kell. Ennek érdekében az eddigieknél nagyobb felelősséggel és a jelenlegi követelmények megszigorításával is szükséges előmozdítani a szocialista brigádmozgalom további fejlődését. Ezért együttes munkával kell érvényt szerezni a Központi Bizottság azon állásfoglalásának, amely szerint a szocialista brigádmozgalom a munkaverseny alapvető formája, amelynek tömegmozgalom jellegét a jövőben is fenn kell tartani. A hármas követelményrendszer következetesebb érvényesítésével el kell érni, hogy a szocialista brigádok a dolgozó tömegek olyan élen járó kollektívái legyenek, amelyek mozgósító és példamutató szerepet töltenek be a munkában, a művelődésben, az elvtársi segítségnyújtásban, a közéletben, és következetesen fellépnek a munka- és technológiai fegyelem, a közösségi erkölcs lazítóival szemben Ezt a követelményrendszert — hangsúlyozta — még a szocialista brigádok számának helyenként várható, esetleges csökkenése árán is határozottan érvényesíteni kell. A párthatározat kimondja, hogy a munkaverseny irányítása az állami, gazdasági szervek és vezetők, valamint a társadalmi szervek közös feladata, szervezése és ösztönzése a gazdasági irányító munka szerves része, a gazdasági vezetők munkaköri kötelessége. A jövőben érvényt kell szerezni annak, hogy a munkaverseny közvetlen irányítása, a célkitűzések és az ösztönzési rendszer kialakítása a vállalati és gyárigazgatók feladata, kölcsönösen együttműködve a vállalati és üzemi szakszervezeti bizottságokkal. A munkahelyeken a munkaverseny konkrét szervezését ugyanakkor a munkahelyi gazdasági vezetők feladatává kell tenni, a munkahelyi szakszervezeti szervek közreműködésével. Ehhez azonban, nézetünk szerint — mutatott rá Nemeslaki Tivadar — az is szükséges, hogy a vállalati középszintű és a közvetlen termelést irányító gazdasági vezetők a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése útján rendelkezzenek a szükséges hatáskörrel és eszközökkel, amelyek biztosítják számukra, hogy az irányításuk alatt álló dolgozók befolyásolására, fegyelmezésére és ösztönzésére kellő hatást gyakorolhassanak Ezzel kapcsolatban megállapította a SZOT titkára, hogy az eredményes Az első két napirendi pont vitájában többen is hangsúlyozták: a szakszervezetek kongresszus óta végzett munkájában jelentős helyet foglalt el az ösztönzőbb, a helyesebb bérarányok kialakítását segítő törekvés. Általában sikerült közreműködni, hogy a vállalatoknál mind jobban érvényesüljön a szocialista bérezés elve, és a többet adók magasabb erkölcsi elismerése. Szóvá tették a helyesebb bérarányok kialakítását akadályozó körülményeket is. Előfordult, hogy az alsóbb bérkategóriában dolgozók jogos béremelési igényeinek minimális kielégítése miatt nem jutott elegendő pénz a kiemelkedő teljesítmények kellő díjazására. A munkakörülmények javításában is eredményesnek mondható a kongresszus óta végzett tevékenység — hangsúlyozták a felszólalók. Sikerült elérni, hogy a szociális, kulturális célokra a vállalatok évről évre növekvő összeget használjanak fel. Sok helyütt azonban még nehéz körülmények között, nagy fizikai erőkifejtéssel dolgoznak az emberek. Egyre sürgetőbbé válik, hogy a szakszervezeti szervek a korábbinál hathatósabban szorgalmazzák a különféle termelő, de különösen az anyagmozgató kisgépek beállítását. Jelentős hangsúlyt kapott a vitában a dolgozó nők, különösképpen a nagycsaládosok és egyedülálló anyák helyzetének javítása. A lakossági szolgáltatás minőségének javításával, az indokolatlan áremelésekkel, az egészségügyi helyzet javításával kapcsolatos szakszervezeti tennivalókkal is részletesen foglalkoztak még a vita résztvevői. A továbbiakban sok konkrét példával bizonyították a felszólalók a munkaverseny hasznosságát a gazdaságosabb, a hatékonyabb termelőmunkában. Jelentőségét ma már vitathatatlanul elismerik a gazdasági vezetők A szocialista munkaversenyen belül alapvető jelentőségű a szocialista brigádok tevékenysége — hangsúlyozták a vita résztvevői. Helyük, szerepük egyre nagyobb hatású az üzemi kollektívák életére. A termelőmunkában való helytállásukon kívül az emberformáló tevékenységük ma már nem nélkülözhető egyetlen munkaterületen sem. A vita résztvevői nagyobb elismerést követeltek a munkaversenyben részt vevőknek. Felhívták a figyelmet, hogy e téren még sok tennivaló van. Felvetődött, hogy egyes helyeken kevés pénz jut a kellő anyagi elismerésre. Abban mindenki egyetértett, hogy a munkaversenynek csak akkor lehet meg az igazi értelme, ha a gazdasági vezetés világos, közérthető célokat tűz a dolgozók elé, s ehhez a legmeszszebbmenőkig biztosítja a szükséges feltételeket. Úgy ítélték meg, hogy ezt a célt szolgálja a plénum elé terjesztett határozattervezet is. Gáspár Sándor főtitkár felszólalásában tájékoztatta a tanácsülést a szovjet szakszervezetek XV. kongresszusának munkájáról és a Szakszervezeti Világszövetség irodájának moszkvai üléséről. A vitában felszólaltak: Tóth József, a Szakszerve, Baranyai Tiborné, a textiles szakszervezet főtitkára, Szabó Kálmán, a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának vezető titkára, Egerváry Lászlóné, a Veszprém megyei tanács főgyógyszerésze, Paizs Jenő, a Ganz- MÁVAG vszt titkára, Barta Árpádné, a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsának vezető titkára, Dajka Ferenc, a vegyipari szakszervezet főtitkára, Varga György, a Győri Vízügyi Igazgatóság szakszervezeti titkára, Babos László, a Győr- Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szocialista brigádvezetője, Juhász József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára és Somogyi Miklós, a Magyar Villamos Művek tszt titkára. A vitát követően a Szakszervezetek Országos Tanácsa — egy módosítással — egyhangúlag elfogadta a munkaversenyre vonatkozó határozattervezetet. (Ennek részletes ismertetésére vasárnapi lapszámunkban viszszatérünk.) Ezután Vinizlay Gyula tájékoztatta a tanácsülést a szakszervezetek állásfoglalásáról az alkotmány módosításával kapcsolatban, amelyet a plénum egyhangúlag elfogadott. A szervezeti kérdések napirendjén a tanács két megüresedett helyének betöltése szerepelt. Egyhangúlag a SZOT tagjává választották dr. László Alfrédet, a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem szakszervezeti tanácsának titkárát és Kovács Lászlónét, a Pénzjegynyomda szakszervezeti tanácsának tagját A tanácsülés Baradzsej Lászlóné alelnök zárszavával ért véget Új jogszabály a közegészségügyi felügyeletről A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény megszüntette a járási tanácsokat és a megyei városok kerületi tanácsait; helyettük igazgatási szerveket , hivatalokat hoztak létre. Ezzel összefüggésben kellett intézkedni arról, hová tartozzék a járásokban, illetve a megyei városok kerületeiben működő közegészségügyijárványügyi szervezet, amelynek az ottani tanácsok voltak a gazdái, fenntartói. Az átszervezés következtében szükségessé vált módosításokat rendezi a most elfogadott új jogszabály. Ebben változatlanul érvényesül az a korábbi kormányrendelkezés, amely szerint az egészségügyi miniszter a népgazdaság minden ágára kiterjedő, országos felügyeletet gyakorol a közegészségügy-járványügy fölött, s ezzel kapcsolatban hatósági jogköre van. Ezt a feladatkörét és jogkörét az állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelet útján látja el. A felügyelet helyi szervei a közegészségügyi-járványügyi intézmények, a közegészségügyi-járványügyi szolgálat és a közegészségügyi-járványügyi kirendeltség keretében működnek s végzik hatósági tevékenységüket. A felügyelőség, illetve a felügyelő a tanácsi szervezettől független hatóság, csak a felettes felügyelőnek van alárendelve. A felügyelet helyi szervezete az új szabályozás szerint úgy módosul, hogy a volt járási tanácsok, illetve a megyei városok kerületi tanácsai által fenntartott közegészségügyi-járványügyi szervezet a jövőben a megyei tanácshoz tartozó közegészségügyi-járványügyi állomás kirendeltségeként működik. Jelenleg négy megyei városban — Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged — működik megyei városi KÖJÁL. Az elmúlt évben alakult Győr megyei városban KÖJÁL-t nem létesítettek, gazdasági és szakmai meggondolások alapján. Nem indokolt megalakítani a jövőben létesülő új megyei városokban sem, hiszen azokat már eddig is a meglevő megyei intézmények látták el. Az új kormányrendelet olyan feladatokat is tartalmaz, amelyeket a közegészségügyi-járványügyi szervek eddig is elláttak, azonban jogszabály azokat nem rendezte, így például járvány, járványveszély megállapítása, a szükséges intézkedések meghatározása. A rendelet egyes, járványüggyel kapcsolatos feladatokat. (például karantén részére szükséges épületek igénybevétele, tömeglátogatottságú intézmények működésének szüneteltetése súlyos járványveszély esetén) a megyei tanács elnökének hatáskörébe utal 3 (Folytatás az 1. oldalról)letve Állami Díjat lehet adományozni. Emellett továbbra is érvényben marad a szocialista brigádok elismerésére és kitüntetésére vonatkozó korábbi rendelkezés. A dolgozók legkiválóbb egyéni munkaversenyeredményeit a „Szocialista Munka Hőse” és egyéb kormánykitüntetésekkel, miniszteri és vállalati „kiváló dolgozó” kitüntetéssel lehet elismerni. A vállalati „kiváló dolgozó” kitüntetésben részesített dolgozóknak legalább félhavi keresetnek megfelelő pénzjutalom jár. A kormányhatározat megszabja az állami, gazdasági szervek, a vállalati igazgatók és a szövetkezeti vezető testületek feladatait a szocialista munkaverseny irányításában és szervezésében. Előírja, hogy ez irányú munkájukat az illetékes szakszervezetek vezető testületeivel együttműködve végezzék. A „kiváló vállalat” és a „kiváló szövetkezet” kitüntetések adományozása az új szabályozás szerint első ízben 1973. május 1-én, a „Minisztertanács— SZOT elnöksége Vörös Zászlaja” és a „Minisztertanács Vörös Zászlaja” kitüntetés adományozása pedig első alkalommal 1976. augusztus 20-án történik. A kormány felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint felkérte a SZÖVOSZT és az OKISZT a szükséges intézkedések megtételére. Egyidejűleg felkérte a SZOT elnökségét és a KISZ központi bizottságát, hogy a kormányhatározatban foglalt feladatok végrehajtásában működjenek közre. A kormány módosította a közületi szervek személykocsi-használatának szabályozására vonatkozó korábbi jogszabályt. Az állami szervek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek személygépkocsiállományának növelésénél nem érvényesültek eléggé a célszerűség és a takarékos kihasználás elvei. A kormányrendelet értelmében ez év közepétől folyamatosan mintegy felére kell csökkenteni a kizárólag személyszállítást szolgáló gépkocsik számát A csökkentéssel egy időben jelentősen szűkítik a személygépkocsi használatára jogosító munkakörök számát. A csökkentés azonban nem érinti a termelést és a szolgáltatást közvetlenül szolgáló szerviz, oktató, taxi, az egészségügyi ellátást biztosító és hasonló feladatokat végző személygépkocsikat. Mivel az országban a személygépkocsik száma lényegesen megnőtt, ezért indokolt, hogy a magánautókat az állami és a gazdasági feladatok ellátásában az eddiginél jobban hasznosítsák. A magángépkocsik használatának bővítése érdekében emelkedik a térítési díj. A felszabaduló gépkocsikat a taxiforgalomban és a lakosság egyéb szolgáltatásai terén kell felhasználni. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszternek az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyeletről szóló előterjesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és a tanácstörvénnyel összhangban kormányrendelettel szabályozta a közegészségügyi-járványügyi felügyeletet. A volt járási, valamint a megyei városi és kerületi tanácsok által fenntartott közegészségügyi-járványügyi szervezet a jövőben a megyei tanács által fenntartott közegészségügyi-járványügyi állomás kirendeltségeként működik. A kormány a járványügyekkel kapcsolatos feladatokat a megyei tanács elnökének hatáskörébe utalta. A Minisztertanács meghallgatta a külkereskedelmi miniszter tájékoztatóját az ENSZ 3. világkereskedelmi konferenciájának hazai előkészületeiről és jóváhagyta a tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Ülést tartott a Minisztertanács