Népszava, 1972. május (100. évfolyam, 102–126. sz.)
1972-05-16 / 113. szám
7 KÖZÉLET A négyoldalú együttműködési közös bizottság budapesti V. ülésén V. V. Mackevics mezőgazdasági miniszter vezetésével részt vett szovjet küldöttség vasárnap elutazott Budapestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió nagykövete. A Lengyel Egyesült Munkáspárt pártmunkásküldöttsége, amely Augustin Wos professzornak, a Lengyel Tudományos Akadémia falukutató intézete igazgatójának, a KB mellett működő mezőgazdasági bizottság tagjának vezetésével — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására —■ látogatást tett hazánkban, vasárnap elutazott Budapestről. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter hétfőn Csehszlovákiába utazott a KGST közlekedési állandó bizottsága 42. ülésére. Lázár György munkaügyi miniszter hétfőn hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. J. F. Kondratykov, a Szovjetunió könnyűipari miniszterhelyettese hétfőn Budapestre, érkezett, hogy részt vegyen a magyar— szovjet könnyűipari állandó munkacsoport ülésén. A budapesti pártbizottság meghívására a fővárosba érkezett a varsói pártbizottság delegációja, Adam Kowaliknak, a pártbizottság titkárának vezetésével. A Textil-, Bőr- és Ruházati Szakszervezeti Szövetség elnökségének meghívására hétfőn hazánkba érkezett a Csehszlovák Textil-, Bőr- és Ruhaipari Szakszervezet háromtagú delegációja Frantisek Dolnik, a Csehszlovák Föderális Szakszervezet elnökének vezetésével. Bohuslav Chnoupekkel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterével a Bolgár Népköztársaságba történt átutaztában Budapesten találkozott és baráti megbeszélést folytatott Péter János külügyminiszter. Svájci delegáció érkezett vasárnap Budapestre dr. Raymond Probst nagykövet vezetésével. A kubai május elsejei ünnepségen részt vett magyar szakszervezeti delegáció hazaérkezett. Várkonyi Zoltán köszöntése Ilku Pál művelődésügyi miniszter hétfőn fogadta Várkonyi Zoltán Kossuthdíjas kiváló művészt, a Vígszínház igazgatóját, és 60. születésnapja alkalmából átadta a Művelődésügyi Minisztérium üdvözletét s ajándékát. A baráti találkozón részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Budapesten megkezdődött a dolgozó fiatalok európai szemináriuma Hétfőn a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti székházában megkezdődött a dolgozó fiatalok európai szemináriuma. A tanácskozáson — amelyen részt vesznek a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek delegációi, s képviselteti magát számos haladó nyugati ifjúsági szövetség is — a dolgozó fiatalok munkahelyi beilleszkedését elemzik. A szemináriumnak különös hangsúlyt ad az a tény, hogy az idén novemberben Moszkvában tartják a dolgozó ifjúság világtalálkozóját, s azt mintegy előkészítendő, földrészenként vitatják meg a munkásfiatalok helyzetét. A tanácskozást Kiss László, a KISZ KB intéző bizottságának tagja nyitotta meg, a másik házigazda, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nevében pedig Alvaro Oviedo, a DIVSZ titkára üdvözölte a résztvevőket. A hétfői plenáris ülés megnyitó előadását Fecze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára tartotta „Az ifjúsági szövetség szerepe a pályakezdő fiatalok nevelésében, érdekeik védelmében” címmel. A munkahelyi beilleszkedés kritériumait elemezve, egyebek között rámutatott: nem lehet pontos életkori határ megjelölésével arra válaszolni, hogy kik tartoznak a pályakezdők közé. Tapasztalataink szerint pályáján addig kezdő valaki — hangsúlyozta —, amíg megfelelően ki nem alakult munkateljesítménye, szakmai biztonsága, gyakorlata, illetve a szakmájával kapcsolatos tájékozottsága. A pályakezdés, a beilleszkedés azonban nem csupán a szakmai ismeretek és tapasztalatok öszszessége, együtt jár bizonyos újfajta emberi kapcsolatok kialakításával is. Ezekkel megbirkózni talán nehezebb is, mint eleget tenni a szakmai feladatoknak, követelményeknek. Éppen ezért írja elő ifjúsági törvényünk, hogy az először munkába lépő fiatalokra — a kezdéstől számított öt évig — a személyzeti, a munkaügyi és az üzemegészségügyi szerveknek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk. — Mi azt valljuk — folytatta a KISZ KB titkára —, hogy a munkahelyi beilleszkedés a társadalmi beilleszkedés kulcsa. Sajátos tartalmú, sajátos gondokat hordozó mozzanat ez minden fiatal életében. Egy, az ifjúmunkásokkal foglalkozó hazai tanulmány megállapítása szerint jó szakmunkássá válni ma is csak nagy egyéni és társadalmi felelősséggel lehet. Úgy vélem, ez a megállapítás nemcsak az ifjúmunkásokra vonatkozik. A szeminárium első napjának záróelőadását dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője tartotta ,,A fiatalok munkába állásának hazai tapasztalatai” címmel. A tanácskozás kedden és szerdán szekcióüléseken folytatja munkáját; az első szekcióban Kéri Andrásnak, a KISZ KB osztályvezetőjének előadását vitatják meg az iparban és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok helyzetéről, a második munkabizottságnak dr. Fekete József, a KISZ KB osztályvezetője mond vitaindítót a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokról. (MTI) Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Krón Jenő grafikusművésznek 90. születésnapja alkalmából életművéért és grafikai munkásságáért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. (MTI) NÉPSZAVA Amphitryon — Kényeskedők Két Moliere-komédia a Nemzeti Színházban Az Amphitryon a legritkábban játszott Moliéredarabok egyike. Nem is csoda, kétszeresen korhoz kötött, megírása korához és az antikvitáshoz, vagyis korának ahhoz a divatjához, amely a klaszszikusok iskolapéldáján mondta el a magáét. A plautusi ős-Amphitryonlegenda feldolgozását Moliére művei között másodrendűként szoktuk számontartani, annál is inkább, mert sokak szerint királyi rendelésre készült. XIV. Lajos új szerelmét volt hivatva szolgálni s terjeszteni „a királyi vér nem szennyez, de felemel” című feudális magatartást, egy olyan korban, amelyben a polgár öntudata születőben volt. Ennek megfelelően magától értetődően gyanús, hogy Moliére valóban ezt akarta volna mondani a híres Jupitertörténettel, amelyben a villámrázó a férj alakjában nyeri el a feleség szerelmét. Mindenesetre a szalonok főúri színházának lehetett nyersanyaga ez a kis Moliére-remekmű, de hogy ennél sokkal több rejlik benne — egy korszemlélet óvatosgúnyos megfricskázása legalább — az biztos. Az új bemutató, Major Tamás ragyogó leleménysorozatú játéka is ezt támasztotta alá. A maga képére formálta Moliére művét, s a két, már meglevő stílusréteghez még egy harmadikat teremtett. A konkrétat az általános felé vive, a ma emberének szóló, ma is érvényes tanulságokat emelte ki a szövegből, mintegy megteremtve — a játékszerkezet hűségéhez való ragaszkodás mellett — a mai Moliéré-t, az élvezhetőt. Az iskoláskönyvek kötelező olvasmányának poros és akadémikus Moliéreje helyett a természetest, a nekünk élvezhetőt, a hozzánk beszélőt. Ennek érdekében a műben megírt kettős énűséget, Sosias és Hermes, valamint Amphitryon és Jupiter azonosságát szinte freudi tudathasadássá téve, a játékba belecsempészi a szorongást, ezt a modern életérzést. Másrészt képes rá a rendező — kitűnő színésztársaival együtt —, hogy a Molierénél még játékosan lappangó úr—szolga ellentétpárt világos szerkezeti elemmé erősítse. Mintegy bizonyítva a színpad gyakorlatával azt az irodalomtörténeti igazságot, hogy Moliére volt a klaszszikusan okos, realista szolgák színpadi megalkotója és naggyá tevője, szolgálva ezzel megint csak azt a polgári öntudatot, amely az urainál értelmesebb szolga példáján keresztül is az önmaga növekedéséhez kovácsolt eszközöket. Sosiast Iglódi István játszotta filozofikus bohózatisággal, földre szállt megfelelőjét, Hermes istent Szacsvay László. Tükörkép játékuk szép színpadi remeklés volt. Horváth József, Szersén Gyula, Madaras József, Rokyecz Mária és Mányai Zsuzsa egyenrangú részesei a sikernek. Amennyire sikerült az est első része, tökéletesen egységes majomi stíluskompozíciót teremtve, annyira zavaró az est második részében játszott kényeskedők stílusegyvelege. A Kényeskedők ismert darab, az első Moliéremunka, amely nyomtatásban is megjelent, több magyar fordítása is van, Szász Károly például „A pórul járt negédesek” címmel, Laczkó Géza pedig „A mucsai széplelkek” címen fordította le. Mindenesetre mindegyik fordítás, ahogy az eredeti mű is, a sznobizmust, a divatmajmolást veszi célba, a dilettantizmust... az érdemtelennagyzolást. Természetesen a. ..kor nyelvén teszi ezt Moliére, ha kell, konkretizálva is támadását. (Például a Bourgogne Színház ellen, a rivális társulat, a dagályos tragédiaszínház ellen.) De üzenetének veleje az újat értetlenül majmoló sznobot támadja. Ha körülnézünk, ma is ráismerhetünk Moliére figuráira, így hát a mű az Amphitryonnal szemben magától értetődően aktuális. Major Tamás Kényeskedők színpada századvégi szecessziót idéz díszletében és mai hippiket jelmezében, önálló életet élő szövegzenéje pedig szinte operai gazdagságú. Ezt a sokszínűséget a színészi játék eltúlzott értelmezése viszont egysíkú — s kicsit erőltetett — bohózatisággal önti le. Moliére dühös és sok vonatkozásban gyilkos komédiája bohózati túlzásokban olvad fel, és így a komédia mértéktelensége, a játék fegyelmezetlensége szétesetté teszi az olyannyira egységeset. A mű előadásának legcsodálatosabb élményét a néző a két női főszereplőnek, Ronyecz Máriának és Törőcsik Marinak köszönheti. Tökéletesre csiszolt két ékkő, egy foglalatban, ez a két egymást kiegészítő, s mégis teljesen önálló létű alakítás.Horváth József egy bohóc jelmezében birkózik a primitív, de józan ítéletű polgár figurájával. Iglódi István pedig némileg túljátssza egysíkú szerepfelfogású figuráját, s szótagolva, értelmezve rágja szánkba Mascarillo figurájának ostoba ürességét, holott ezt a szöveg a színpadi szituáció első pillanatában adja a nézőnek, míg a figura nem ilyen tisztán megírt más rétegeit nem. Madaras József a figura bumfordiságát próbálta, megfogalmazni. Major Tamásnak a klasszikusok mai színpadraviteléről vallott nézetei sok rokonszenves vonást tartalmaznak. Mindenekelőtt azért, mert Major Tamás színpadi gyakorlata élővé tudja varázsolia ezt a gazdag, nagy örökséget. Ezen a nemzeti Színházi estén a néző ennek a gyakorlatnak egy nagyszerűen és egy kevésbé sikerült eredményét láthatja. Az előadás mindenképpen megéri az estét, mert , igazi gondolatébresztő színházat lát, a néző — kitűnő szórakozást nyújtót — még akkor is, ha a látottak nyomán vitatkozó kedve kap szárnyat. Szalontay Mihály A Nemzeti Színház Helsinkiben Vasárnap este megérkezett a finn fővárosba a Nemzeti Színház első csoportja. A társulatot a Finn Nemzeti Színház igazgatójának vezetésével a finn színházi élet vezetői fogadták a repülőtéren. A Nemzeti Színház Vörösmarty-előadása iránt máris igen nagy az érdeklődés, mert több magyar színház nagy sikerű bemutatkozása után most első ízben láthatják Finnországban a Nemzeti Színház együttesét. A Nemzeti Színház második, mintegy 50 személyes csoportját kedd este várják a finn fővárosba. (MTI) Tizenkét operaházi, huszonkét Erkel színházi bemutató és felújítás az 1972—1973-as évadban Az Operaház művészi terveiről tájékoztatta hétfőn az újságírókat Lukács Miklós igazgató. A nagy sikerű római vendégszereplés után két hét múlva a Prágai Tavasz műsorán lép fel a társulat, ugyancsak a három Bartók-művel, valamint a Poppea megkoronázásával. Júniusban Szófiában a Spartacust adják elő, majd Várnában vendégszerepelnek. Az 1972—1973-as évadban több bemutató lesz: Kodály Székelyfonó és Ránki Pomádé király új ruhája egy műsorban kerül színre az Operaházban, ugyanitt lesz Czerny—Risager Etűdök, Delarue A lecke és Gade— Helsted—Paulli Napoli című balettjeinek bemutatója, ugyancsak egy műsorban. Az operaházi évad utolsó bemutatója , Berg Lulu című operája lesz, s felújítják Wagnertől az Istenek alkonyát is. Szovjet koreográfus tanítja majd be Petrov A világ teremtése című balettjét, amelynek ihletője Jean Effel híres karikatúrasorozata volt. S tizennégy világhírű művész látogat el hozzánk. Örvendetesen megnőtt a bérlettel rendelkezők, bérletet vásárlók száma. A 12 operaházi és a 22 Erkelszínházi bérlet közül 24- ben vendégszerepel külföldi énekművész, s minden jel arra mutat, hogy évad közben tovább bővül a vendégénekesek köre. A bérletek az egész zeneirodalmat átfogják, a klasszikusoktól a modernekig, és az anyagi kedvezmények is jelentősek: 10, 20, sőt 30 százalékos kedvezményű bérlet is vásárolható. Centenáriumi ünnepségekre készül az Iparművészeti Múzeum Az idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a budapesti Iparművészeti Múzeum. Ebből az alkalomból októberben ünnepségsorozatot rendeznek a fővárosban. A centenáriumot a budapesti művészeti hetek során amúzeumi hónap keretében tartják. Ennek során díszülésen emlékeznek meg az elmúlt évszázad eredményeiről, történetéről. Két kiállítást is megnyitnak. Az egyik a múzeum legértékesebb műtárgyait mutatja be. A másik a mai magyar iparművészet bemutatására vállalkozik. □ A Krakkóban hétfőn megnyílt grafikai biennálén 17 kortárs magyar művész alkotásai képviselik hazánkat. A nemzetközi seregszemle zsűrijében magyar meghívott, Csorba Géza művészettörténész is helyet foglal. A biennálé tartama alatt, június 8-án az ottani Krezysztofoki Galériában megrendezik a magyar grafika napját is. □ A dél-baranyai Szársomlyó hegyen működik a siklósi tanács által fenntartott" szobrász-alkotótábor, amely hétfőn nyitotta meg kapuit az idei vendégek előtt. A fiatal szobrászok több hetet töltenek itt. 1972. május 1. Meghalt Alekszandr Kornyejcsuk Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke és a szovjet kormány bejelentette: május 14-én, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Alekszandr Kornyejcsuk, a kiváló szovjet drámaíró, nemzetközi Lenin-békedíjas, az SZKP Központi Bizottságának tagja, Ukrajna Legfelső Tanácsának elnöke, a Béke-világtanács elnökhelyettese. A televí AZ ÖN SZÁMLÁJÁRA MENT Ludvik Askenazy nálunk is bemutatott, kitűnő hangjátékát képernyőre alkalmazni érdekes, de kockázatos kísérlet volt. Az eredeti rádiódráma egy felzaklató telefonbeszélgetés és az emlékezések belső hangjaira épült, sajátosan mikrofonra hangszerelt mű. Hőse, a negyvenéves Jarusek rádöbben arra, hogy a telefonbeszélgetések örökre benne maradnak a drótban, mint a jó és a rossz emlékek az ember idegszálaiban. Születésnapi beszélgetése ifjúkori önmagával, találkozása múltjával, az önvizsgálatnak ez a fájdalmas és finoman érzelmes drámája a rádióban élt és érvényesült igazán. A televízióra alkalmazó Mihályfi Sándornak és Nemere László rendezőnek talán azért nem sikerült teljes mértékben képpé váltani, egyenértékűen megjeleníteni a hangjátékot, mert az nem igényelte a műfajváltást. Sőt, több ponton ellenállt a megfilmesítésnek, éppen azért, mert a maga műfajában kiváló. A rádiódráma különleges hangulatáért csak részben kárpótoltak a tv-játék másfajta eszközei, képsorai: Sinkovits Imre sokszínű érzelemgazdag szerrepformálása, Pécsi Sándor, Bulla Elma, Venczel Vera, Kállai Ilona jó alakítása. Az elmúlt hét egy másik tv-műsorában is a rádió jelentkezett, a Debrecenbe kellett menni című, szombat délutáni adásban népszerű rádióműsorok vendégszerepeltek a képernyőn, méghozzá kitűnően. A hajdúsági rádiós hónap keretében rendezett műsornak talán legérdekesebb része volt a debreceni nevezetességeket bemutató filmbetét, kár, hogy olyan rövidre fogták. Érdemes lenne kiegészíteni egy szép városnéző tv-műsorrá, Debrecenbe kéne menni újra. KERESZTMETSZETEK A 60 éves Hegedűs Géza gazdag és sokszólamú írói életművét próbálta áttekinteni, bemutatni az Oszt divertimento című műsor. Hermann István esztéta, kritikus beszélgetett a kamerák előtt Hegedűs Gézával, a magát „mesélő embernek” valló regényíróval, költővel, számtalan rádiójáték és — sajnos, jóval kevesebb tv-játék szerzőjével. A születésnapi köszöntőnek szánt műsor a nézőt ajándékozta meg egy szép szonettkoszorúval és az alkotóereje teljében levő író portréjával. Jó előtt"" A Téka című új sorozat első adása az országos kulturális programból adott keresztmetszetet. Előzetes és „utózatos” híradást a fővárosi és vidéki színházi bemutatókról, kiállításokról, az új könyvekről, filmekről, zenei eseményekről. A kéthetenként jelentkező műsornak nagy gondja és felelőssége lesz a válogatás, ajánlás. Úgy véljük, hogy az ismeretterjesztés sokrétű és vonzó programja se maradhat említetlen. Smetana Az eladott menyasszony című vígoperájának keresztmetszetét láttuk egy késő esti adásban. A műsor időpontja, sajnos, nem felel meg az opera-keresztmetszetet népszerűsítő, zenebarátokat toborzó céljának. Mátray- Betegh Béla könnyed keretjátékába jól illeszkedtek a vígopera részletei, a prágai Nemzeti Színház opera- és balettegyüttesének előadásában. EGY BALETT SZÜLETÉSE Vasárnap, ugyancsak késő este került képernyőre A gondolattól a bemutatóig című dokumentumfilm. Nem is lehetett másként, mert a film adott eseményhez kapcsolódott, Delibes—Seregi: Sylvia című balettjének aznapi premierjéhez. A kitartó tv-néző elnyerte jutalmát, az egyidejűség nagyszerű televíziós élményének részesévé vált. Bednai Nándor rendező és Kecskés László operatőr a tv egy forgatócsoportjával kezdettől nyomon követte az új tánckompozíció születését. Attól a perctől, amrikor Seregi László koreográfus hozzálátott, hogy a romantikus mitológiai táncjátékot derűs, pamfletbe hajló balettkomédiává alakítsa. Az új koreográfia bepillantást ad a század végi párizsi balett műhelyébe, a tv dokumentum, filmje pedig Seregiék izgalmas műhelymunkájába. Ez a kettős .Játék a játékban" rendkívül érdekes filmélményt nyújtott. Mintha ott se lett volna a kamera, úgy zajlottak a próbák, a művészi viták, a kemény, szép munka, az alkotás lázában és örömében. Megszületett az új balett, a film végén helyszíni közvetítésben, láttuk a bemutató néhány remek percét, a nagy tetszéssel fogadott finálét. A táncművészet világába bevezető dokumentumfilm nagyon jól sikerült, mint úttörő vállalkozás is elismerésre, figyelemre méltó. Vajk Vera Debreceni színházi napok Az idén hatodik alkalommal rendezik meg a debreceni színházi napokat. A május 21-től 26-ig tartó rendezvényeken ízelítőt kap a közönség az évad folyamán tartott bemutatókból. A sorozat május 21-én, vasárnap este a veszprémi Petőfi Színház Petőfi— Simon A helység kalapácsa című színpadi játékával kezdődik. A Madách Színház előadásában május 22-én délután Moliére A mizantróp című komédiája kerül színre, este pedig ugyancsak a Madách Színház mutatja be Hartog Te meg én című színpadi játékát. Május 24-én délután a Mikroszkóp Színpad Vasziljev Csendesek a hajnalok című színművét, este pedig Aki néző akar lenni című műsorát láthatják a debreceniek. Május 25-én a Hungária Kamaraszínházban Taar Ferenc Sírkő pántlikával című tragikomédiáját adják elő a debreceni Csokonai Színház művészei. Május 26-án, a zárónapon a Csokonai Színházban a József Attila Színház művészei Hasek—Bodrogi Svejk, a hátországban című komédiáját mutatják be. (MTI)