Népszava, 1972. július (100. évfolyam, 153–178. sz.)

1972-07-01 / 153. szám

2 KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kanada nemzeti ünnepe alkalmá­ból táviratban üdvözölte Roland Michenert, Kana­da főkormányzóját Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Szomáli Demokratikus Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban fejezte ki jókívánságait Siad Bar­re vezérőrnagynak, a Leg­felső Forradalmi Tanács elnökének. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országházban fogadta Marcel Naville-t, a Vörös­kereszt Nemzetközi Bi­zottságának hazánkban tartózkodó elnökét és Mel­chior Borsingert, a nem­zetközi bizottság európai fődelegátusát. A találko­zón jelen volt dr. Gegesi Kiss Pál, a Magyar Vörös­­kereszt elnöke és Rostás István főtitkár. Dr. Ajtai Miklós, a kor­mány elnökhelyettese ugyancsak pénteken fo­gadta hivatalában a Vö­röskereszt vendégeit Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta — a küldöttség élén Budapesten tartózkodó — Amilcar Cabralt, a Guinea Bissau és Zöldfok-szigetek Afrikai Függetlenségi Fértjának főtitkárát Amilcar Cabral tájékozta­tást adott a portugál gyar­matosítók ellen küzdő i­galom helyzetéről. Komócsin Zoltán az MSZMP és a magyar tár­sadalom támogatásáról biztosította a főtitkárt. Vályi Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese dr. Szita János miniszter­helyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok tit­kárságának vezetője tár­saságában pénteken a Chinoin Gyógyszer- és Ve­gyészeti Gyárba látogatott. A gyár igazgatója, vala­mint a pártbizottság és a szakszervezeti bizottság titkára tájékoztatást adott az üzem fejlesztési tervei­ről, bemutatta a gyógy­szeripari technológiák korszerűsítését az üzemek­ben. Méhes Lajos, a vasas­szakszervezet főtitkára nyitotta meg pénteken Kazincbarcikán a villa­­mosenergia-ipari dolgozók 22. találkozóját. Georgi Karamanov bol­gár belkereskedelmi és el­látásügyi miniszter hiva­talos, baráti látogatása után, pénteken elutazott Budapestről. Georgi Ka­­ramanevet magyarországi tartózkodása során fogad­ta Vályi Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. A KGST-országok fa­áru külkereskedelmi vál­lalatai négynapos értekez­letet tartottak Budapesten, hogy egyeztessék a faáru­export piacának megítélé­se, szervezése s az árak te­­­kintetében kialakult ál­láspontokat. Jogásznapok kezdődtek pénteken Székesfehérvá­rott, a megnyitón részt vett dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Antalffy György, a Magyar Jogász Szövetség elnöke is. Nyers Rezső felszólalása a Szövetkezeti Tudományos Tanács ülésén Pénteken a Magyar Tu­dományos Akadémia fel­olvasótermében tartotta ülését a Szövetkezeti Tu­dományos Tanács. Az ülé­sen részt vett és felszó­lalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára is. Elöljáróban dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ el­nöke ünnepi megemléke­zésen méltatta a magyar és a nemzetközi szövet­kezeti mozgalom sokrétű kapcsolatait. (MTI) Kitüntetés A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa Bi­ró Verának, a Művelődés­­ügyi Minisztérium főosz­tályvezetőjének, a mi­nisztériumban kifejtett 15 éves tevékenysége elisme­réséül a Munka Érdem­rend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter ad­ta át. (MTI) Magyar professzor szovjet elismerése Láng Géza akadémikust, a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem tanszék­­vezető egyetemi tanárát tiszteletbeli tagjainak so­rába választotta a Szov­jetunió Mezőgazdasági Tudományos Akadémiája. (MTI) Kinevezés A Minisztertanács dr. Schultheisz Emilt egész­ségügyi miniszterhelyet­tessé nevezte ki. (MTI) Befejezte munkáját az ICOMOS III. kongresszusa Pénteken befejezte munkáját az ICOMOS (az UNESCO műemléki szer­vezetének) a budai várne­gyedben, az MTA Ország­­ház utcai termében lezaj­lott III. kongresszusa. A­­z ICOMOS a tervek szerint legközelebb három év múlva hívja össze kongresszusát, amelynek témáját, színhelyét a ké­sőbbiekben határozzák meg. (MTI) Országos közlekedési kiállítás Pécsett Pénteken délután dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi minisz­ter nyitotta meg Pécsett az Országos közlekedési kiállítást, amelyet a lá­togatók július 10-ig te­kinthetnek meg A Köz­társaság téren és a kör­nyező iskolákban 4600 négyzetméteren a közle­kedés múltjáról, jelené­ről és jövőjéről kapunk rendkívül érdekes képet: 48 vállalat, intézmény ad számot munkájáról, ter­veiről. A rendezők lehetővé tették, hogy „utazást te­gyünk” a múltba, itt van az omnibusz, az első szür­ke taxi, a MALÉV kiál­lításán viszont már a legmodernebb technika képviselteti magát. A nagyvárosok minden­napi gondja a helyi köz­lekedés, elsősorban a zsú­foltság. A tervezők a hol­nap elképzeléseit is is­mertetik, így például Pé­csett a Libegő mint napi utasszállító eszköz is szó­ba kerülhet. A kiállítással egyidő­­ben a Pécsi Technika Házában több előadást és vitát tartanak. (m. t.) NÉPSZAVA Tovább csökkent a munkaerőmozgás Lázár György munkaügyi miniszter tájékoztatója a tanácselnökök értekezletén Pénteken az Országház Gobelin-termében tanács­­elnöki értekezletet tar­tottak, amelynek napi­rendjér­, időszerű munka­ügyi kérdések szerepel­tek. Dr. Papp Lajos ál­lamtitkárnak, a Minisz­tertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének bevezetője után Lázár György mun­kaügyi miniszter tájékoz­tatóját hallgatták meg az értekezlet résztvevői. A miniszter egyebek közt hangsúlyozta: a munkaügyi kérdések most és a jövőben is válto­zatlanul gazdaságpoliti­kánk középpontjában áll­nak. A gazdasági növe­kedésnek ugyanis egyre inkább meghatározóan fontos tényezője a ren­delkezésre álló munka­erő. A jelek szerint a mezőgazdaságból a mun­kaerő-elvándorlás csök­ken. Szinte biztosra ve­hető, hogy az iparbak­ a létszámnövekedés a ter­vezett 140 ezernél lénye­gesen kevesebb lesz. A demográfiai apály nyo­mán 1973-tól csökken a munkába lépő fiatalok száma és ez a tendencia még 1975 után is foly­tatódik. Az elmúlt év és 1972. eddigi eredményei biz­tatóak, összességében az élőmunka hatékonyságá­nak javulására mutat­nak. Az iparban a ter­melékenység a múlt év­ben az egész termelés­­növekedést fedezte, az építőiparban a növekedés kétharmadát. A mezőgaz­daságban gyorsabban nőtt a termelés, mint a lét­szám. 1972-ben ez a ten­dencia folytatódott. Elő­nyös változás, hogy a munkaerőmozgás mérté­ke, akár csak a múlt esztendőben, az idén is mérséklődött, bár még mindig fölötte van az ésszerűnek és elfogadha­tónak. Ugyancsak a ked­vező irányzatok közé so­rolható, hogy változik és reálisabbá válik a válla­latok magatartása a mun­kaerőkereslet tekinteté­ben. Tájékoztatója befejező részében Lázár György a tanácsok munkaügyi te­vékenységével és annak továbbfejlesztésével fog­lalkozott. Második napirendi pont­ként dr. Papp Lajos a tanácsok káderhelyzetéről adott tájékoztatást. Átfogó szervezőmunka száz vállalatnál Buda István munkaügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatója A vállalatok szervezési helyzetéről, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány határozatának végrehajtásáról tájékoz­tatta pénteken a parla­­menben az újságírókat Buda István munkaügyi miniszterhelyettes. Elmondta, hogy a hatá­rozottabb intézkedéseket az a felismerés tette szük­ségessé, miszerint a válla­latoknál meglévő feszült­ségek oka — legalább is részben — a szervezetlen­ség. Tekintettel arra, hogy a népgazdaság munkaerő­tartalékai kimerültek, és ennek ellenére még min­dig tapasztalhatjuk a ter­melés extenzív bővítésére való törekvéseket, előtér­be kellett állítani a válla­lati tartalékok feltárásá­nak szükségességét. Ezt követően arról szólt a miniszterhelyettes, hogy a vállalatok munkájuk so­rán mind nagyobb köve­telményekkel találják szemben magukat, s tulaj­donképpen ez a fő garan­cia arra, hogy a szervezést folyamatnak tekintik majd és nem kampányfeladat­nak. Elmondta, hogy nagy je­lentőséget tulajdonít a tár­sadalmi szervezetek kont­rolljának­­ ösztönzésének is. A budapesti pártbizott­ság — például — akció­programot dolgozott ki és ennek alapján 36 vállala­tot kijelöltek arra, hogy intenzíven kezdje meg a szervezést. Buda István a jelenlegi helyzet értékelésekor hangsúlyozta, hogy a kez­deti szakaszban járunk, bár néhány vállalatunk eddig is sok energiát for­dított a szervezettség javí­tására. A szaktárcáknak május 15-ig kellett közre­adniuk a szervezési irány­elveket, amelyekben fi­gyelembe veszik az ágazat sajátosságait. Ennek a kö­telezettségüknek a minisz­tériumok többsége eleget tett, sajnos a Közlekedési és Postaügyi, valamint a Belkereskedelmi Miniszté­rium még a mai napig sem követte példájukat. Az év második felében mintegy száz vállalatnál kezdődik meg az átfogó szervezés, s az év vége fe­lé ebbe a munkába bekap­csolódik a többi vállalat is. Ezzel kapcsolatban megje­gyezte a miniszterhelyet­tes, hogy javítani kell az ágazati szervezési intéze­tek munkáját, különös te­kintettel arra, hogy a mintegy ötezer szervezés­sel foglalkozó alkalmazott számottevő része nem ren­delkezik a szükséges el­méleti-gyakorlati ismere­tekkel. Ezt követően Kiss Ernő kohó- és gépipari minisz­terhelyettes adott tájékoz­tatást a KGM-hez tartozó vállalatok szervezési hely­zetéről. (O. A.) Július 7. Verdi Attilája a Margitszigeten Előbb az Operaházban, egy hét óta már a margit­szigeti szabadtéri színpa­don rendkívül érdekes előadás próbái folytak, il­letve folynak, ugyancsak érdekes művészek közre­működésével. Július 7-én, pénteken Verdinek egy nálunk ismeretlen, holott témájában hazánk előtör­ténetéhez kapcsolódó mű­vét mutatják be, az Atti­lát. Az időszámításunk utáni ötödik században játszódó cselekmény, Te­­mistocle Solera librettója csak felhasznál bizonyos történelmi tényeket és eseményeket a nagy hun vezérrel kapcsolatban — amúgy fantázia szülemé­nye. A műben előforduló szereplők közül Attila mellett Aetius római had­vezér és Leó pápa törté­nelmi alakok. Az opera meséje bizonyos távoli ro­konságot mutat Verdi ké­sőbbi, legnépszerűbb re­mekművével, az Aidával. A szigeti előadás a jo­gos feltételezéssel ellen­tétben nem nevezhető magyarországi bemutató­nak, mert a művet a múlt század közepén egy német operatársulat már játszot­ta hazánkban. A mai kö­zönségnek azonban vado­natúj lesz a több mint öt­negyed évszázados Verdi­­zenedráma. Magyar énekművészek szólaltatják meg az Attila szerepeit a szigeten. A címszerepet a nagyszerű szegedi basszus, Gregor József, a női főszerepet Marion Éva. Operaházunk szép és szép hangú fiatal drámai szopránja. Egy bariton és egy tenor fő­szerepet a kolozsvári Kó­nya Lajos, illetve Szilágyi Ferenc, s a további jelen­tékeny szerepek közül egy basszus és tenor szólamot Bódy József és a mosta­nában feltűnt, fiatal Nagy János énekel. Az említett magyar sze­replőgárda, az operai énekkar és a MÁV Szim­fonikus Zenekar minden tagja olasz nyelvű útmu­tatásokat hallgat mind a zenekari árokból, mind a rendezői székből. Az elő­adást ugyanis egy kima­gasló olasz karmester, Bu­dapestnek régi ismerőse és kedves barátja, Lam­­berto Gardelli tanítja be és vezényli — és olasz a rendező is. Méghozzá olyan valaki, akinek a ne­ve igencsak ismerősen cseng az operaműfaj vilá­gában: Giancarlo del Mo­naco. Gardellit aligha kell be­mutatni. Mindmáig legiz­zóbb operai előadásaink színpadra állítása fűződik a nevéhez és azokhoz a közelmúlt esztendőkhöz, amikor a Magyar Állami Operaházban működött. Gardelli azóta tengeren innen és túl számos nagy sikert aratott — de hűsé­gesen és szívesen vissza­jár hozzánk. Megtisztelő a véleménye zenei életünk­ről és művészeink tehet­ségéről. — Az énekkar sok tagját és több szerep­lő művészt személyesen jól ismerek, jó képessé­geikkel tisztában vagyok. A zenekar is kitűnő hang­szeres előadókból áll — mondja —, jól munkálko­dunk együtt. Hogy ered­ményesen is-e, remélem, erre majd az­ előadások kielégítően válaszolnak. Giancarlo del Monaco neve nem véletlenül ha­sonlít a Budapesten is jól ismert nagy tenoristáéra. Ugyanis Mario del Mona­co fia. Ahogy az már ilyenkor lenni szokott, nem szereti, ha ez az el­kerülhetetlennél nagyobb hangsúlyt kap. Nem is szükséges, hogy kapjon. A fiatal rendező hazája és a világ több nevezetes operájában alaposan meg­dolgozott azért, hogy vi­lághírű apjától független nevet biztosítson magá­nak. Berlin, Stuttgart, Ve­lence, Milánó, Firenze, Spoleto, Siracusa, Nápoly voltak tanulmányainak és sikereinek főbb állomá­sai, olyan mesterekkel dolgozott együtt, mint Wieland Wagner, Kara­jan, Felsenstein, Menotti és mások. Rendezői, szín­házi ismereteinek bővíté­se kapcsán perfekt meg­tanult franciául, németül, angolul és spanyolul. . .A margitszigeti szín­pad a legszebbek közé tartozik, amelyeket alkal­mam volt megismerni. És a magyar művészek a leg­kellemesebbek és a legte­hetségesebbek közé, akik­kel alkalmam volt együtt­működni. Nagyon remé­lem, hogy nagy olasz mű­vész elődeimhez méltóan sikerül majd bemutatkoz­nom a közismerten igé­nyes magyar közönségnek —■ mondja az éjszakába nyúló próba szünetében. Mi is ugyanezt remél­jük és kíváncsian várjuk az érdekes magyarországi Verdi-„bemutatót”. R. A. mtval A munka- és üzemszervezésről tanácskozott a KSZDSZ központi vezetősége A Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szakszer­vezete központi vezetősé­gének második napi, pén­teki ülésén Kiss Dezső közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes részle­tes beszámolója alapján a minisztérium és a szak­­szervezethez tartozó ága­zatok, trösztök, vállalatok munka-, üzem- és for­galomszervezésének ta­pasztalatairól, további tennivalóiról tárgyalt. A beszámoló emlékez­tetett arra, hogy az el­múlt években sokáig ka­pacitáshiány jellemezte a közlekedés különböző ágazatait, az utóbbi idő­ben azonban örvendete­sen változott a helyzet, most tehát előtérbe ke­rülhet a hatékonyság, a gazdaságosság, amelyet jobb szervezéssel lehet és kell biztosítani. A központi vezetőség javaslatot fogadott el a szocialista munkaverseny fejlesztésével kapcsola­tos tennivalókról, s a szakszervezet fennállásá­nak 75. évfordulójára ter­vezett ünnepségekről. Fegyelmi a sásdi tsz-ben, gazdasági bírság két helyen a dolgozók bejelentése alapján Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Dancs Ist­ván, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgató­ja, a KNEB munkabi­zottságának vezetője je­lentést terjesztett elő a vállalati fejlesztési ala­pok felhasználásának vizsgálatáról. A KNEB a jelentést elfogadta és a gazdasági bizottság elé terjeszti. Dr. Csendes Béla, a KNEB tagja, az MTA Közgazdaságtudo­mányi Intézetének főosz­tályvezetője a bizottság elé terjesztette a szövet­kezetek társulásainak el­lenőrzésére készített prog­ramot. A bizottság a programot elfogadta, s határozata alapján 11 megyében kezdik meg a vizsgálat előkészítését. KNEB elnöke tájékoz­tatta a bizottságot a dol­gozók bejelentéseit köve­tő intézkedésekről. Pél­dául a sásdi Búzakalász Tsz-ben tartott vizsgálat megállapításait a tsz-ta­­gok kérésére rendkívüli közgyűlésen vitatták meg Leváltották a gazdálko­dás hibáiért és a sza­bálytalanságokért, a va­lótlan eredménykimuta­tásért elmarasztalt veze­tőséget, és új vezetőséget választottak. Gazdasági birság kisza­bását kezdeményezte a KNEB elnöke a Közép­magyarországi MÉH vál­lalattal szemben, a szo­cialista gazdálkodás elvei­vel ellentétes tevékeny­sége és az ily módon el­ért tisztességtelen nyere­ség miatt, ugyancsak gaz­dasági bírságeljárás in­dult a kápolnai általános fogyasztási és értékesítő szövetkezettel szemben a jogszabályellenes tevé­kenységgel elért nyere­ség elvonására. (MTI) a­al MŰSOROK Operettszínház: My fair Lady (F. b. 4. ea. 7). — Ha­lászbástya: Magyar muzsika (8). KOSSUTH RÁDIÓ 8.18: Lányok, asszonyok. 8.10: Paganini (részi.). 8.03: A M. Ali. Hangversenyzene­kar hangversenye. 10.40: Bomló világ (Taar Ferenc dok.-Játéka). 11.41: Bellini: A kalóz (részi.). 12: Déli kr. 12.30: Zenei anyanyelvünk. 17.30: Magyarán szólva. 12.45: Melódiákoktól. 14: Környe­zetvédelem nagyban és ki­csinyben. 14.10: Kanadai népdalok. 14.25: Új zenei új­ság. 15. H. 15.05: Kis ma­gyar néprajz. 15.10: Csak fia­taloknak. 15: 168 óra. 17.30: Minitörténetek. (összeállítás Palotai Boris írásaiból.) 17.57: Az MRT szímf. zene­karának új felvételeiből. 18.41: Népi zene, nóták. 19: Esti krónika. 19.25: öt perc sport. 19.30: Emlékek útján. (Zene, kabaré, riport — 4x96 percben) II. 21: Színes népi muzsika. 21.45: Házy Erzsé­bet énekel. 32: H. idő­. Sporth. 22.30: A beat ked­velőinek. 23.05: Zenekari mu­zsika. 24: H. Időj. 0.10: Me­lódiákoméi. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A csudálatos Mary. VI. 8.27:­ Fúvósátiratok. 8.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 9: II. 9.03: Nótaest, lám. 10: H. időj. 10.03: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Kamaraz. 14: Napraforgó. 15: Orvosok a mikrofon előtt, ism­. 15.05: Jurij Mazurek énekel. 15.25: Együtt a faluért... (Beszélg.) 16: H. IdőJ. 16.05: A hét mű­sorából. 17.40: Mesterek — mesterművek. 18: H. Időr. 18.10: Öt perc sport. 18.15: Kalandozás. 19.15: Laci: Magnificat. 19.49: Mise. 20: Esti krónika 2. 20...: Haydn: Philemon és Baneis (egy felv. opera). 21.23: Schumann: Er­dei képek. 21.45: A sci-fi hullám. 22: Ritmus és meló­dia. 21: H. Idős, URH 12: Déli krónika. 12.20: Az Állami Népi Együttes műso­rából. 12.50: Olasz operákból. 14.01: Beszélő székek (Pé­­terffy István széke a Zene­­akadémián). I. 15.03: Barokk muzsika. IS: H. Időj. 16.05: Operettmuzsika. 16.47: Maros Rudolf—Weöres Sándor: Nyúlfark kantáta. 17: ötórai tea. 16: H. Időj. 18.10: A té­­kozló ország. in. 19.21: A dixieland kedvelőinek. 19.51: Sztravinszkij-művei. 20.30: A „dühös fiatalok” földjén. (II., ism.). 20.50: Brahms­­h­­mod­ klarinétetős. 21.25: A Berlini Filharmonikus Zene­kar hangversenye (hangr.). 23: H. Ides. TELEVÍZIÓ 9.30: Hét sziget. 9.50: A négy páncélos és a kutya. 2. Kisértetek a kastélyban (ism.). 10.50: Jogi esetek (is­­métlés). 14.28: Parittyás Thierry. 13. (befejező) rész: A király leánya. 14.55: A veszprémi tévétalálkozó dí­jazott műsora. Rézpillangó. Tévéjáték (ism.). 16.10: An­tenna. 16.50: Hírek. 16.55: Reklámműsor. 17: Magyaror­szág—Csehszlovákia női­ fér­fi válogatott atlétikai viadal közvetítése a Népstadionból. 18.40: Bázel. Lengyel rövid­­film. 18.50: Kedves verseim... Bodor Tibor műsora. 19.10: Reklámműsor. 19. 15: Cicaví­zió. 19.30: Tv-híradó. 20: A perceim meg vannak szám­lálva... Mikes György ötper­­ce. 20.05: Ki mit tud? ITT. középdöntő. Kb. 22: Tv-hír­adó 2. kiadás. POZSONYI TV 8.30: Iránytű. Katonák mű­sora.­­ 15.55: AC Ultra— KB Koppenhága. 1g: Lányok, fiúk magazinja. 19: Tv-hír­adó. 15.45: Élet a természet­ben. 20.05: Olyan normális család. Férfiak iskolája. 20.58: A Szemafor Színház műsorából. 21.40: Tv-híradó. 21.50: Hóhérmester (törté­nelmi filmdráma). Magyar—lengyel tanácskozások 1972. június 26—30 kö­zött Budapesten tanács­kozásra került sor a ma­gyar és a lengyel külügy­minisztérium szervezésé­ben néhány időszerű nemzetközi jellegű ideoló­giai és tájékoztatási kér­désről. A Marian Kruczkowski vezetésével érkezett len­gyel küldöttséget fogadta Puja Frigyes, a külügy­miniszter első helyettese és Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője. T­a­­deusz Hanuszek, a Len­gyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete foga­dást rendezett a küldött­ség tiszteletére. (MTI)

Next