Népszava, 1972. július (100. évfolyam, 153–178. sz.)
1972-07-04 / 155. szám
2 KÖZÉLET Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Richard M. Nixon elnököt. G. Sz. Dzocenidze, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökhelyettese, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja vezetésével hétfőn átutazott Budapesten az a szovjet párt- és kormányküldöttség, amely részt vesz az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban az ország függetlensége kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Csémi Károly altábor- nagy, a honvédelmi miniszter első helyettese fogadta. J. N. Zarobjan szovjet elektrotechnikai miniszterhelyettes vezetésével hétfőn Budapestre érkezett az a szovjet delegáció, amely részt vesz a KGST keretében működő magyar—szovjet erősáramú munkacsoport 7. ülésén. Megkezdődtek a tárgyalások is a két ország elektrotechnikai együttműködésének kiszélesítéséről. Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára, aki a magyar szakszervezetek képviseletében részt vett az NSZK Szakszervezeti Szövetségének (DGB) IX. kongresszusán, hétfőn hazaérkezett. Rómába utazott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának hattagú küldöttsége, Sarlós Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnökének vezetésével. A Nyugat-szlovákiai Szakszervezeti Tanács négytagú küldöttsége , Jozef Groza titkár vezetésével hétfőn Győrbe látogatott. A vendégek elsősorban a szakszervezeti vezető szervek hatás- és jogköréről, tevékenységéről folytatnak eszmecserét. Csehszlovák pártvezetők hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett Oldrich Svestka, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára és Ludonit Pezlár, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. A csehszlovák vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Elutazott a Norvég Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Miikáspárt Központi Bizottságának meghívására június 26. és július 3. között Magyarországon tartózkodott a Norvég Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Kolbjörn Harby, a Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára vezetett. A küldöttség megbeszélést folytatott Komócsin Zoltánnal, a PB tagjával, a KB titkárával. Az elvtársi légkörű találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről, és kicserélték véleményüket az európai béke és biztonság, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint az antiimperialista harc időszerű kérdéseiről. A norvég vendégek látogatást tettek a Vörös Csillag Traktorgyárban,, tanulmányozták a magyar szakszervezetek és a tanácsok tevékenységét. A Norvég Kommunista Párt küldöttsége hétfőn elutazott hazánkból. (MTI) Befejezte budapesti látogatását az Amilcar Cabral vezette delegáció Hétfőn elutazott hazánkból a Guinea-Bissau és Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának háromtagú delegációja, amely Amilcar Cabral főtitkár vezetésével, a Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására — június 28-tól — öt napot tartózkodott Budapesten. Megbeszélést folytatott a küldöttség Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Puja Frigyessel, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a külügyminiszter első helyettesével, a Hazafias Népfront és a Magyar Szolidaritási Bizottság vezetőivel. A kölcsönös barátság, a szolidaritás és az egyetértés légkörében tartott megbeszéléseken megállapították, hogy a Guinea- Bissau és Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve más magyar politikai és társadalmi szervek között létrejött hasznos és gyümölcsöző kapcsolatok hozzájárulnak az imperializmus elleni közös harc sikereihez, és előmozdítják valamennyi imperialistaellenes erő együttműködését, és akcióegységét. (MTI) Szakszervezeti szeminárium chilei és bengáli aktivisták részére Földvári Aladár, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke hétfőn délelőtt a SZOT központi iskoláján megnyitotta azt a szakszervezeti szemináriumot, amelyen húsz chijei és tíz Bangladesh-i szakszervezeti aktivista vesz részt. A hallgatók a magyar szakszervezetek vendégei az egyhónapos tanfolyamon. A chilei vendégek a népi egység pártjaihoz tartozó valamennyi szakszervezeti irányzat képviseletében érkeztek, a Bangladesh-i küldöttek a KENDRA szakszervezeti központot képviselik. A magyar szakszervezeti szeminárium távoli országokból jött hallgatói a hétfői ünnepélyes megnyitó után ma már előadásokon tanulmányozzák szakszervezeti mozgalmunk helyzetét, eredményeit. (éf) NÉPSZAVA A televízió előtt áll Az évforduló mindig kötelez! Valaminő ünnepélyes, patetikus hangvételre. Azt hiszem, ez esetben éppen a híradósok tiltakoznának az emelkedett szólamok ellen, már csak azért is, mert a híradó, a friss, tárgyilagos informálás lényegétől (a televíziós újságírás lényegétől) távol áll az érzelmekre apelláló ünnepélyesség. Így tehát tárgyilagos stílusban próbálok néhány mondatot írni az elmúlt tizenöt esztendőről. Mert TIZENÖT ÉVES A TV-HÍRADÓ. 1957. július 1-én hangzott fel először a szignál és a kezdeti botladozások után valóban jól informáló, friss, eleven és tekintélyes „esti újsággá” lépett elő a híradó. S ez a legnagyobb érdeme! Az évforduló estéjén ötletes és politikus összeállítással köszöntötték önmagukat és természetesen a nézőket is a híradósok. Emlékeztetőül felidéztek néhány riportot és interjút (volt miből válogatni, hisz az elmúlt tizenöt esztendő alatt harminckilencezer riportot, s megszámlálhatatlan sok interjút, kommentárt rögzített a celluloidszalag) ,s az egykori tényeket, gondolatokat, problémákat szembesítették a ma valóságával. Micsoda érdekes kontraszt kerekedett ki ezekből a mozaiklapocskákból! Minden kommentár, bőbeszédűség nélkül a jól vágott, ellenpontozott képsorok bebizonyították: nemcsak az egykori gyermekek léptek át a felnőttség küszöbén az elmúlt tizenöt év alatt, hanem az egész ország, az élet is nagyot lendült előre. Az ilyen összeállítások — puritán, csak a tényekre, képekre, bizonyítékokra szorítkozó összeállítások — meggyőzőbbek, igazabbak a hangzatos „vezércikkeknél”. Köszönet érte. Köszönet a Televízióhíradó valamennyi munkatársának. Az elmúlt hét jelentős részét ismét a KI MIT TUD? döntői töltötték ki. Lényegében három estén át (vasárnap—csütörtök— szombat) gratulálhattunk a győzteseknek és a veszteseknek, tehát a résztvevő fiataloknak a jó színvonalú és változatos produkciókért. Mindezek ellenére sem tudom elpalástolni kételyeimet. Úgy érzem, ez a Ki mit tud? dömping — kicsit sok. Nemcsak a résztvevőket fárasztja immár, hanem a nézőket is. S ezen nem segít az sem, hogy a rendezők megpróbálják a műfajok „váltogatásával” színesíteni a rendszerint hosszúra és fárasztóra kerekedő műsoridőt. Ami az önálló produkciókat illeti , nem bocsátkozhatunk részletes elemzésekbe. Már csak azért sem, mert a televízió nyilvánossága előtt amatőr együttesek, énekesek, szavalók „vetélkednek”. Ám az amatőr kategórián belül — ezúttal néhány nagyszerű, profinak beillő műsorszámmal is találkozhattunk. Kiváltképp a pol-beat, az ének (kár, hogy a tehetséges Kovács Erzsi kiesett) és az irodalmi színpadok kategóriájában. El kell mondanom azt is — mert ez is az igazsághoz tartozik —, hogy egyik-másik fiatal (a különböző irodalmi színpadon működő fiatal) összetéveszti a szép magyar beszédet a látványosan torz artikulációval. Hol tanulják? Kitől?! Ki tudja! Mindenesetre elképesztő és furcsa. Hisz „tizenévesek’’ ők — nem pedig század eleji vidéki színészek! A Ki mit tud? zsúfolt programja miatt meglehetősen kevés más jellegű adás szerepelt az elmúlt hét műsorán. Ha akadt is rangos irodalmi összeállítás, rendszerint az esti „csúcsidő” előtt vagy után vetítették. Így például Csurka István KI AZ ÉLETBE című műsora (a Nyitott könyv keretében) valamikor tíz óra után kapott helyet. Pedig az érdekes, egyéni hangú műsor nemcsak az írót és a művét mutatta be — hanem újszerűen szórakoztatott is. Vagyis: nem az íróról beszéltek, hanem Csurka vallott önmagáról — kedélyesen, egyszerűen, iróniával — s ezáltal szinte a nézőt is beavatta az alkotás, az írás műhelytitkaiba. Ugyanígy eldugva szerepelt a programban (strandidőben!) Golding Rézpillangója is, amely pedig az igazi irodalmat, az igazi művészetet képviselte a szombati műsorokban. Csak Damiani filmje, a Mint a bagoly nappal kapott „csúcsidőt”. Hozzáteszem rögtön: megérdemelten. Hisz ez a kitűnő olasz dráma — Franco Nero, Claudia Cardinale főszereplésével — az utóbbi hetek legjobb filmje volt a televízióban. Gantner Ilona III. Debreceni országos nyári tárlat Az utóbbi időszakban megfigyelhetjük, hogy a megszaporodott nyári képzőművészeti rendezvények mindegyike igyekszik megkeresni sajátos helyét, rendeltetését művészeti életünkben, azt a speciális karaktert, amelylyel építő módon járulhat hozzá művészeti életünk gazdagításához. A debreceni országos nyári tárlatoknak ez a jellege, specialitása, minden bizonnyal, egy műfaj patronálásának tudatos felvállalása lehet. Az idén a rendező szervek két pályázatot írtak ki. Az egyik a Táblakép ’72 pályázat, az utóbbi két esztendő kiemelkedő festményeit volt hivatott bemutatni és díjazni; a másik egy tematikus pályázat, műfaji korlátozások nélkül, Bartók Béla alkotói zsenialitásának kívánt emléket állítani. A kiállítás alapján elmondhatjuk, hogy mindkét pályázat eredményes volt. A Táblakép ’72 művei között valóban találhattunk kiemelkedően jó festményeket, s a másik pályázat bemutatott anyaga is méltó, a nagy magyar zeneszerző szelleméhez, emlékéhez. A kiállítás kettős jellegének megfelelően szükséges a látottak értékelésének szétválasztása is. A műfaji pályázat hosszútávon megszabhatja a debreceni nyári tárlatok hasznos rendeltetését, profilját, még akkor is, ha ez a pályázat, s az itt látható képek újólag azt bizonyítják, a táblakép önmaga létére törő műfaj. Azaz, a műfaj hagyományos értelmezése merőben más tartalmakat nyer a gyakorlat által, hogy a legszínvonalasabb megnyilvánulásai, a műfaji határokat részben a grafika irányába, részben a murális művészetek irányába tágítja. Ilyen „grafikai” orientációt találhatunk többek között az országos nyári tárlat nagydíjával kitüntetett Vecsési Sándor és a Táblakép ’72 pályázat fődíjával jutalmazott Topor Andrásképeiben is. A nagydíj egy már eddig is, jelentős művészi pályafutás legújabb állomását regisztrálta, hiszen Vecsési Sándor egyike az alföldi festészet megújítóinak. Topor András díjazott munkája a Hajnal és Vihar című festmények, előzményeiket tekintve, lényegében Kokas művészetére utalnak. Ez azonban nem annyira formai, mint inkább szemléleti rokonság, ugyanazon művészi magatartásforma: a jelenből a múltba pillantás és ebben a jövő igényének felvillantása jellemzi mindkét alkotót. A táblakép újjáértelmezésének másik megnyilvánulására Óvári László, Gerzson Pál festészetében találhatunk többek között példát. Mindkét művésznél a síkok, a nagy felületek konstrukciós renddé szervezésével találkozhatunk, amelyben a már-már absztrakt ornamentikát egy-egy motívum értelmezi figurálissá, adja meg emberi léptékét, közvetlen humanitását. A Táblakép ’72 pályázat bemutatott anyagának nagy része színvonalas, értékes alkotás, olyan, amelynek darabjai egyegy szuverén alkotói — művészi világ megnyilvánulásai. Ha csak felsorolásképpen is, de feltétlenül meg kell említeni Schéner Mihály. SzabadosJános. Galambos Tamás. Berki Viola. Lóránt János. Orosz János, Szabó Zoltán. Tamás Ervin és Végh András képeit. Bartók szellemiségének megragadása, kifejezése nagy feladatot, sok esetben tehertételt ró a képzőművészetre. Az In Memóriam Bartók-pályázat anyagának tanulsága szerint a képzőművészek nagy része e feladatnak megfelelt. Azok a sikeresebb, képzőművészetileg szuverénebb módon is értékesebb alkotások, amelyek Bartók művészetére rezonálnak, és nem személyét akarják megörökíteni. Bár ez utóbbi színvonalas megfogalmazására is találhatunk példát a kiállításon, hogy csak Tamás Ervin Bartók-olajportréját említsem. A pályázat fődíját Bálint Endre kapta. Az ő festményei, grafikái ugyanabból a tiszta forrásból, a népművészetből táplálkoznak, mint amiből Bartók zenei életművét merítette. És amennyire a bartóki életmű zeneszerű, olyannyira képszerű, belső vizuális értékét tekintve, önérvényű Bálint „népi feldolgozása”. Hasonló indításúak Czinke Ferenc és Honty Márta formailag, feldolgozást tekintve lényegileg különböző grafikái. A kiállítás grafikai anyagából még Csohány Kálmán műveinek népmeséi, balladai tisztaságát, hangvételét, a kifejezés magától értetődő egyszerűségét emelhetjük ki. A plasztikák közül pedig feltétlenül két Bartók-ábrázolásról kell megemlékeznünk. Az egyik Vigh Tamás, a másik Borbás Tibor szoborportréja. Vigh megfogalmazásában a szobrászi eszközök, szinte improvizatív nyugtalanságú, mozgalmassági alkalmazásával egy csupa ideg, művészi érzékenységét, fejtartásával s a szobornál oly ritkán hangsúlyozott tekintetével is sugalló alkotót állít a közönség elé, míg Borbás megfogalmazásában inkább e művészi pálya eltökéltségét, szinte konok kitartását hangsúlyozta. Rideg Gábor 1972, JoH 1 4 Nyári színpadok, pódiumok /+ tr ' r A „Gyór nyár és „Palóc nyár” Győr és Balassagyarmat nyári kulturális rendezvénysorozata június második felében kezdődött, s egészen augusztus végéig tart. A „Győri nyár’’ rendezvényei felváltva a Viziszínpadon, a Kiskúti Szabadtéri Színpadon és a Győri Zenélőudvarban láthatók. A Kiskúti Szabadtéri Színpadon ma, július 4-én este az ORI Slágerhullám ’72 című műsorát hallhatják az érdeklődök. Július 19-én Hegedülnek, szépen muzsikálnak címmel népdalestre kerül sor, Kozák Gábor József és népi zenekara közreműködésével. Tüzes trón A Víziszínpadon július 7-én este Verdi Trubadúr című operáját mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttese. Ezt július 22-én operettest követi, a műsoron Ábrahám Pál Hawaii rózsája című művével, amelyet a Győri Kisfaludy Színház ad elő. Július 24-én az Illés— Koncz show lesz műsoron. A Víziszínpadon július 28-án a Magyar opera estje lesz, amelyen a Győri Filharmonikus Zenekar és a Magyar Állami Operaház énekművészei szerepelnek. A Zenélőudvar rendezvényeinek sorában jelentősnek ígérkezik a július 10-én este tartandó Tüzes trón című, amelyet Dózsa György születésének 500. évfordulójára állítottak össze, Csoóri Sándor, Kása Ferenc, Illyés Gyula, Juhász Ferenc műveinek és korabeli dokumentumoknak a felhasználásával. Július 16-án Réti József ária- és dalestjére kerül sor, Bach, Mozart és Schumann műveivel a műsoron. Pallagi János hegedű- és Wehner Tibor zongoraművész szonátaestjét tartják július 23-án. Couperin-, Debussy-, Mozart- és Rarel-művek hangzanak fel július 30- án. Sas Ágnes és Klenjánszky Tamás zongorahangversenyén. A Zenélőudvar hangversenyeinek a sorát az augusztus 6-i zárja, amelyen Pothof Csaba hegedű- és Gábor József zongoraművész Schumann- és Brahms-alkotásokat szólaltat meg. Népművészeti nap Balassagyarmaton az idén rendezik meg másodszor a Pollóc nyár sorozatot, amelynek programjában helyet kapott a klasszikus zene, a képzőművészet, a termelést segítő ismeretterjesztés, és más szórakozási lehetőség, és több vetélkedő. A népművészeti események július 23-án a megyei népművészeti pályázat kiállításának megnyitójával és díjkiosztásával kezdődnek. Augusztus 19-én vetélkedőt rendeznek a megyei népi zenekarok részvételével. Ebben a témakörben a legjelentősebb eseménynek az augusztus 20-i palóc népművészeti nap ígérkezik, amelynek keretében fellépnek a Röpülj pávakörök, a néptáncegyüttesek, és a népi zenekarok egész Nógrád megyéből, s bemutatót tartanak az énekes és a hangszeres szólisták. A Balassagyarmati Városi Könyvtár teraszán minden csütörtökön este 7 órakor térzene csendül fel, augusztus 12-én pedig a volt megyeháza udvarán az Ex Antiquis Együttes koncertjére kerül sor. Július 15-én a város szabadtéri színpadán a Locomotív GT, a Mini Együttes és Zalatnay Sarolta szórakoztatja a fiatalokat, augusztus 13-án pedig a Metró Együttes. A Palóc Múzeumban az állandó bemutatókon kívül Lampirt András festményei és nádudvari kerámiák láthatók a nyár folyamán. A Horváth Endre Galériában a Petőfi Irodalmi Múzeum vendégkiállításaként Arcok és otthonok címen Balla Demeter fotóművész íróportréit mutatják be. Itt láthatók Bőd Éva kerámiái is, augusztus 13- tól pedig Szabó Vladimir grafikusművész néhány szép alkotása. M.L MŰSOROK PI---- Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Pest m. Tanács Díszudvara: Mendelssohn-est, Bartók-vonósnégyes — Kodály-vonósnégyes (Négy kamaraest 1., 8). Rossz idő esetén: Zeneakadémián. KOSSUTH RÁDIÓ 8.18: Kedvelt régi melódiák. 9.00: Harsan a kürtszó! 9.35: Népek zenéjéből. 10.00: H. Idős. 10.05: Miért szép? 10.25: Ravel: A gyermek és a varázslat. Lírai fantázia. 11.24: Beethoven: G-dúr zongoraverseny. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. 13.40: Törvénykönyv. 14.00: Fúvószene. 14.13: A muzsikáló kávédaráló. II. 14.49: Éneklő ifjúság. 15.00: H. Ides. 15.10: Lendvay Kamilló: Kamarakoncert. 15.21: Az álruhás kertészlány. Részi. 16.00: A világgazda hírei. 16.05: Az Alekszandrovegyüttes műsorából. 16.15: Verbunkosok, népdalok. 16.49: Konzultáció Gömöri Gézával, a Főv. Gázművek igazgatójával. 17.00: H. Ides. 17.05: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket. 17.24: Szabó Miklós operettdalokat énekel. 17.45: Van új a Nap alatt! 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.31: Népzenei magazin. 20.11: A Karamazov testvérek. I. 20.5.9: Töltsön egy órát kedvenceivel. 22.00: H. Időj. Sporth. 22.20: Tíz perti külpolitika. 22.30: Mendelssohn: Szentivánéji álom. Kísérőzene. 23.20: Zenés játékokból. Közben 24.00: H. Időj. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A csudálatos Mary. Vili. 8.30: Zenekari muzsika. 9.53: Könyvek, tájak, emberek. 10.00: H. Idős. 10.05: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Éneklő világ. Ism. 12.29: Orfeusz. Részi. 13.00: H. Idős. 13.03: Kamarazene. 14.00: Randevú kettőtől — hatig! 18.00: H. Idős. 18.10: Mi lett, vele? Piantovszky István hadipilóta. Ism. 18.38: Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathusra. Szimf. költemény. 19.20: Gidon Krémer hegedűestje. Közben 20.00: Esti krónika 2. 21.00: „Barátaim, emlékezzetek meg rólam . . .»• Petőfi-est. 21.50: Nótacsokor. 22.40: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 23.00: H. Idős. 23.15: Báthori Zsigmond. Részi. 24.00: H. Időj. URH 18.00: H. Időj. 18.10: Bachművek. 19.14: A dzsessz kedvelőinek. 19.29: Wagner: Lohengrin. Részi. 19.50: Külföldi tudósoké a szó. Hegesztőautomaták. 20.05: A debreceni nemzetközi kórusfesztivál hangversenye. Közben 20.40: Könyörgés az ittmaradókhoz. Kosztolányi Dezső versei. 21.35: H. 21.38: Könnyűzene. 22.07: Rádiószínház: Tigris vagy Birka. Somogyi Sándor rádiójátéka. 23.00: H. Ides. TELEVÍZIÓ 17.48: Hírek. 17.55: Sanssouci. NDK rövidfüm a Potsdam melletti egykori királyi rezidenciáról. 18.20: Fellahok forradalma. Tíz éve független Algéria. 18.35: Jó estét, Magyarország! Riportműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tvhíradó. 20.00: Jó estét, Magyarország! A műsor folytatása. Kb. 21.30: Töltsön egy félórát kedvenceimmel: Tardos Péter műsora. 22.15: Tvhíradó — 2. kiadás. 22.25: Sakk-matt. Beszámoló a Fischer—Szpasszkij világbajnoki döntőről. POZSONYI TV 18.40: Mese. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Dokumentumfilm. 20.00: Orvosság szerelemre. Lengyel filmvígj. 21.40: Tvhíradó. 22.00: Autósok, motorosok.