Népszava, 1972. július (100. évfolyam, 153–178. sz.)

1972-07-04 / 155. szám

2 KÖZÉLET Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Ameri­kai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmá­ból táviratban­­ üdvözölte Richard M. Nixon elnököt. G. Sz. Dzocenidze, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnö­ke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének el­nökhelyettese, az SZKP Központi Revíziós Bizott­ságának tagja vezetésével hétfőn átutazott Budapes­ten az a szovjet párt- és kormányküldöttség, amely részt vesz az Algériai De­mokratikus és Népi Köz­társaságban az ország függetlensége kikiáltásá­nak 10. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnep­ségen. A delegációt a Fe­rihegyi repülőtéren Kis­házi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke és Csémi Károly altábor-­ nagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese fo­gadta. J. N. Zarobjan szovjet elektrotechnikai minisz­terhelyettes vezetésével hétfőn Budapestre érke­zett az a szovjet delegá­ció, amely részt vesz a KGST keretében működő magyar—szovjet erősára­mú munkacsoport 7. ülé­sén. Megkezdődtek a tár­gyalások is a két ország elektrotechnikai együtt­működésének kiszélesíté­séről. Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára, aki a ma­gyar szakszervezetek kép­viseletében részt vett az NSZK Szakszervezeti Szö­vetségének (DGB) IX. kongresszusán, hétfőn ha­zaérkezett. Rómába utazott az euró­pai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bizottságának hattagú kül­döttsége, Sarlós István­nak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnö­­kének vezetésével. A Nyugat-szlovákiai Szakszervezeti Tanács négytagú küldöttsége , Jozef Groza­­ titkár veze­tésével hétfőn Győrbe lá­togatott. A vendégek első­sorban a szakszervezeti vezető szervek hatás- és jogköréről, tevékenységé­ről folytatnak eszmecse­rét. Csehszlovák pártvezetők hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására hétfőn Budapestre érke­zett Oldrich Svestka, Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­ságának titkára és Ludo­nit Pezlár, Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának titkára. A csehszlovák vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára fogadta. Je­len volt Frantisek Dvors­­ky, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI) Elutazott a Norvég Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista M­i­ikáspárt Központi Bi­zottságának meghívására június 26. és július 3. kö­zött Magyarországon tar­tózkodott a Norvég Kom­munista Párt küldöttsége, amelyet Kolbjörn Harby, a Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak titkára vezetett. A küldöttség megbeszélést folytatott Komócsin Zol­tánnal, a PB tagjával, a KB titkárával. Az elvtársi légkörű találkozón kölcsö­nösen tájékoztatták egy­mást a két párt tevékeny­ségéről, és kicserélték vé­leményüket az európai béke és biztonság, a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom, vala­mint az antiimperialista harc időszerű kérdéseiről. A norvég vendégek láto­gatást tettek a Vörös Csil­lag Traktorgyárban,, ta­nulmányozták a magyar szakszervezetek és a ta­nácsok tevékenységét. A Norvég Kommunista Párt küldöttsége hétfőn eluta­zott hazánkból. (MTI) Befejezte budapesti látogatását az Amilcar Cabral vezette delegáció Hétfőn elutazott ha­zánkból a Guinea-Bissau és Zöldfoki-szigetek Afri­kai Függetlenségi Pártjá­nak háromtagú delegá­ciója, amely Amilcar Cab­ral főtitkár vezetésével, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására — jú­nius 28-tól — öt napot tar­tózkodott Budapesten. Megbeszélést folytatott a küldöttség Komócsin Zol­tánnal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjá­val, a Központi Bizottság titkárával, Puja Frigyes­sel, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a külügyminiszter első he­lyettesével, a Hazafias Népfront és a Magyar Szo­lidaritási Bizottság veze­tőivel. A kölcsönös barátság, a szolidaritás és az egyetér­tés légkörében tartott megbeszéléseken megálla­pították, hogy a Guinea- Bissau és Zöldfoki-szige­­tek Afrikai Függetlenségi Pártja, valamint a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt, illetve más magyar politikai és társadalmi szervek között létrejött hasznos és gyümölcsöző kapcsolatok hozzájárul­nak az imperializmus el­leni közös harc sikereihez, és előmozdítják vala­mennyi imperialistaelle­nes erő együttműködését, és akcióegységét. (MTI) Szakszervezeti szeminárium chilei és bengáli aktivisták részére Földvári Aladár, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke hétfőn délelőtt a SZOT központi iskoláján megnyitotta azt a szakszervezeti szeminá­riumot, amelyen húsz chi­jei és tíz Bangla­desh-i szakszervezeti aktivista vesz részt. A hallgatók a magyar szakszervezetek vendégei az egyhónapos tanfolyamon. A­ chilei vendégek a né­pi egység pártjaihoz tar­tozó valamennyi szakszer­vezeti irányzat képvisele­tében érkeztek, a Bangla­desh-i küldöttek a KEND­RA szakszervezeti köz­pontot képviselik. A ma­gyar szakszervezeti sze­minárium távoli országok­ból jött hallgatói a hétfői ünnepélyes megnyitó után ma már előadásokon ta­nulmányozzák szakszer­vezeti mozgalmunk hely­zetét, eredményeit. (éf) NÉPSZAVA A televízió előtt áll Az évforduló mindig­­ kötelez! Valaminő ünne­pélyes, patetikus hangvé­telre. Azt hiszem, ez eset­ben éppen a híradósok tiltakoznának az emelke­dett szólamok ellen, már csak azért is, mert a hír­adó, a friss, tárgyilagos informálás lényegétől (a televíziós újságírás lénye­gétől) távol áll az érzel­mekre apelláló ünnepé­lyesség. Így tehát tárgyi­lagos stílusban próbálok néhány mondatot írni az elmúlt tizenöt esztendő­ről. Mert TIZENÖT ÉVES A TV-HÍRADÓ. 1957. július 1-én hang­zott fel először a szignál é­s a kezdeti botladozá­­sok után valóban jól in­formáló, friss, eleven és tekintélyes „esti újsággá” lépett elő a híradó. S ez a legnagyobb érdeme! Az évforduló estéjén öt­letes és politikus összeál­lítással köszöntötték ön­magukat és természetesen a nézőket is­­ a híradó­sok. Emlékeztetőül felidéz­tek néhány riportot és in­terjút (volt miből válo­gatni, hisz az elmúlt ti­zenöt esztendő alatt har­minckilencezer riportot, s megszámlálhatatlan sok interjút, kommentárt rög­zített a celluloidszalag) ,­s az egykori tényeket, gondolatokat, problémá­kat szembesítették a ma valóságával. Micsoda ér­dekes kontraszt kereke­dett ki ezekből a mozaik­lapocskákból! Minden kommentár, bőbeszédűség nélkül a jól vágott, ellen­pontozott képsorok bebi­zonyították: nemcsak az egykori gyermekek léptek át a felnőttség küszöbén az elmúlt tizenöt év alatt, hanem az egész ország, az élet is nagyot lendült elő­re. Az ilyen összeállítások — puritán, csak a tények­re, képekre, bizonyítékok­ra szorítkozó összeállítá­sok — meggyőzőbbek, iga­­zabbak a hangzatos „ve­zércikkeknél”. Köszönet érte. Köszönet a Televízió­híradó valamennyi mun­katársának. Az elmúlt hét jelentős részét ismét a KI MIT TUD? döntői töltötték ki. Lé­nyegében három estén át (vasárnap—csütörtök— szombat) gratulálhattunk a győzteseknek és a vesz­teseknek, tehát a résztve­vő fiataloknak a jó szín­vonalú és változatos pro­dukciókért. Mindezek el­lenére sem tudom elpa­lástolni kételyeimet. Úgy érzem, ez a Ki mit tud? dömping — kicsit sok. Nemcsak a résztvevőket fárasztja immár, hanem a nézőket is. S ezen nem se­gít az sem, hogy a rende­zők megpróbálják a mű­fajok „váltogatásával” színesíteni a rendszerint hosszúra és fárasztóra ke­rekedő műsoridőt. Ami az önálló produk­ciókat illeti , nem bo­csátkozhatunk részletes elemzésekbe. Már csak azért sem, mert a televízió nyilvánossága előtt ama­tőr együttesek, énekesek, szavalók „vetélkednek”. Ám az amatőr kategórián belül — ezúttal néhány nagyszerű, profinak beil­lő műsorszámmal is talál­kozhattunk. Kiváltképp a pol-beat, az ének (kár, hogy a tehetséges Kovács Erzsi kiesett) és az irodal­mi színpadok kategóriájá­ban. El kell mondanom azt is — mert ez is az igazsághoz tartozik —, hogy egyik-másik fiatal (a különböző irodalmi színpadon működő fiatal) összetéveszti a szép ma­gyar beszédet a látványo­san torz artikulációval. Hol tanulják? Kitől?! Ki tudja! Mindenesetre el­képesztő és furcsa. Hisz „tizenévesek’’ ők — nem pedig század eleji vidéki színészek! A Ki mit tud? zsúfolt programja miatt megle­hetősen kevés más jellegű adás szerepelt az elmúlt hét műsorán. Ha akadt is rangos irodalmi összeállí­tás, rendszerint az esti „csúcsidő” előtt vagy után vetítették. Így például Csurka István KI AZ ÉLETBE című műsora (a Nyitott könyv keretében) valami­kor tíz óra után kapott helyet. Pedig az érdekes, egyéni hangú műsor nem­csak az írót és a művét mutatta be — hanem új­szerűen szórakoztatott is. Vagyis: nem az íróról be­széltek, hanem Csurka vallott önmagáról — ke­délyesen, egyszerűen, iró­niával — s ezáltal szinte a nézőt is beavatta az al­kotás, az írás műhelytit­kaiba. Ugyanígy eldugva szerepelt a programban (strandidőben!) Golding Rézpillangója is, amely pedig az igazi irodalmat, az igazi művészetet kép­viselte a szombati műso­rokban. Csak Damiani filmje, a Mint a bagoly nappal kapott „csúcsidőt”. Hozzáteszem rögtön: meg­érdemelten. Hisz ez a ki­tűnő olasz dráma — Fran­co Nero, Claudia Cardi­nal­e főszereplésével — az utóbbi hetek legjobb film­je volt a televízióban. Gantner Ilona III. Debreceni országos nyári tárlat Az utóbbi időszakban megfigyelhetjük, hogy a megszaporodott nyári képzőművészeti rendezvé­nyek mindegyike igyek­szik megkeresni sajátos helyét, rendeltetését mű­vészeti életünkben, azt a speciális karaktert, amely­­lyel építő módon járulhat hozzá művészeti életünk gazdagításához. A debreceni országos nyári tárlatoknak ez a jellege, specialitása, min­den bizonnyal, egy műfaj patronálásának tudatos felvállalása lehet. Az idén a rendező szervek két pá­lyázatot írtak ki. Az egyik a Táblakép ’72 pá­lyázat, az utóbbi két esz­tendő kiemelkedő festmé­nyeit volt hivatott bemu­tatni és díjazni; a másik egy tematikus pályázat, műfaji korlátozások nél­kül, Bartók Béla alko­tói zsenialitásának kí­vánt emléket állítani. A kiállítás alapján el­mondhatjuk, hogy mind­­két pályázat eredményes volt. A Táblakép ’72 mű­vei között valóban ta­lálhattunk kiemelkedően jó festményeket, s a má­sik pályázat bemutatott anyaga is méltó, a nagy magyar zeneszerző szel­leméhez, emlékéhez. A kiállítás kettős jel­legének megfelelően szük­séges a látottak értékelé­sének szétválasztása is. A műfaji pályázat hosszú­távon megszabhatja a debreceni nyári tárlatok hasznos rendeltetését, pro­filját, még akkor is, ha ez a pályázat, s az itt látható képek újólag azt bizonyítják, a táblakép önmaga létére törő mű­faj. Azaz, a műfaj ha­gyományos értelmezése merőben más tartalma­kat nyer a gyakorlat ál­tal, hogy a legszínvona­lasabb megnyilvánulásai, a műfaji határokat rész­ben a grafika irányába, részben a murális művé­szetek irányába tágítja. Ilyen „grafikai” orien­tációt találhatunk többek között az országos nyári tárlat nagydíjával kitün­tetett Vecsési Sándor és a Táblakép ’72 pályázat fődíjával jutalmazott To­­por András­­képeiben is. A nagydíj egy már ed­dig is, jelentős művészi pályafutás legújabb állo­mását regisztrálta, hiszen Vecsési Sándor egyike az alföldi festészet megújí­tóinak. Topor András díjazott munkája a Hajnal és Vi­har című festmények, előzményeiket tekintve, lényegében Kokas művé­szetére utalnak. Ez azon­ban nem annyira formai, mint inkább szemléleti rokonság, ugyanazon mű­vészi magatartásforma: a jelenből a múltba pillan­tás és ebben a jövő igé­nyének felvillantása jel­lemzi mindkét alkotót. A táblakép újjáértel­­mezésének másik meg­nyilvánulására Óvári László, Gerzson Pál fes­tészetében találhatunk többek között példát. Mindkét művésznél a síkok, a nagy felületek konstrukciós renddé szer­vezésével találkozhatunk, amelyben a már-már absztrakt ornamentikát egy-egy motívum értel­mezi figurálissá, adja meg emberi léptékét, köz­vetlen humanitását. A Táblakép ’72 pályá­zat bemutatott anyagá­nak nagy része színvona­las, értékes alkotás, olyan, amelynek darabjai egy­­egy szuverén alkotói — művészi világ megnyilvá­nulásai. Ha csak felsoro­lásképpen is, de feltét­lenül meg kell említeni Schéner Mihály. Szabados­­János. Galambos Tamás. Berki Viola. Lóránt Já­nos. Orosz János, Szabó Zoltán. Tamás Ervin és Végh András képeit. Bartók szellemiségének megragadása, kifejezése nagy feladatot, sok eset­ben tehertételt ró a kép­zőművészetre. Az In Me­móriam Bartók-pályázat anyagának tanulsága sze­rint a képzőművészek nagy része e feladatnak megfelelt. Azok a sikere­sebb, képzőművészetileg szuverénebb módon is ér­tékesebb alkotások, ame­lyek Bartók művészetére rezonálnak, és nem sze­mélyét akarják megörö­kíteni. Bár ez utóbbi színvonalas megfogalma­zására is találhatunk pél­dát a kiállításon, hogy csak Tamás Ervin Bar­­tók-olajportréját említ­sem. A pályázat fődíját Bá­lint Endre kapta. Az ő festményei, grafikái ugyanabból a tiszta for­rásból, a népművészet­ből táplálkoznak, mint amiből Bartók zenei élet­művét merítette. És amennyire a bartóki élet­mű zeneszerű, olyannyi­ra képszerű, belső vizuá­lis értékét tekintve, ön­érvényű Bálint „népi fel­dolgozása”. Hasonló indí­­tásúak Czinke Ferenc és Honty Márta formailag, feldolgozást tekintve lé­nyegileg különböző grafi­kái. A kiállítás grafikai anyagából még Csohány Kálmán műveinek nép­meséi, balladai tisztasá­gát, hangvételét, a kife­jezés magától értetődő egyszerűségét emelhetjük ki. A plasztikák közül pe­dig feltétlenül két Bar­­tók-ábrázolásról kell meg­emlékeznünk. Az egyik Vigh Tamás, a másik Borbás Tibor szobor­portréja. Vigh megfogal­mazásában a szobrászi eszközök, szinte improvi­­zatív nyugtalanságú, moz­galmassági alkalmazásá­val egy csupa ideg, mű­vészi érzékenységét, fej­­­tartásával s a szobornál oly ritkán hangsúlyozott tekintetével is sugalló al­kotót állít a­­ közönség elé, míg Borbás megfo­galmazásában inkább e művészi pálya eltökéltsé­gét, szinte konok kitar­tását hangsúlyozta. Rideg Gábor 1972, JoH 1 4 Nyári színpadok, pódiumok /­+ tr ' r A „Gyór nyár és „Palóc nyár” Győr és Balassagyarmat nyári kulturális rendez­vénysorozata június má­sodik felében kezdődött, s egészen augusztus vé­géig tart. A „Győri nyár’’ ren­dezvényei felváltva a Vi­ziszínpadon, a Kiskúti Szabadtéri Színpadon és a Győri Zenélőudvarban láthatók. A Kiskúti Sza­badtéri Színpadon ma, július 4-én este az ORI Slágerhullám ’72 című műsorát hallhatják az ér­deklődök. Július 19-én Hegedülnek, szépen mu­zsikálnak címmel népdal­estre kerül sor, Kozák Gábor József és népi ze­nekara közreműködésé­vel. Tüzes trón A Víziszínpadon július 7-én este Verdi Trubadúr című operáját mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttese. Ezt július 22-én operettest követi, a műsoron Ábrahám Pál Hawaii rózsája című mű­vével, amelyet a Győri Kisfaludy Színház ad elő. Július 24-én az Illés— Koncz show lesz műso­ron. A Víziszínpadon jú­lius 28-án a Magyar ope­ra estje lesz, amelyen a Győri Filharmonikus Ze­nekar és a Magyar Álla­mi Operaház énekművé­szei szerepelnek. A Zenélőudvar rendez­vényeinek sorában jelen­tősnek ígérkezik a július 10-én este tartandó Tüzes trón című, amelyet Dózsa György születésének 500. évfordulójára állítottak össze, Csoóri Sándor, Ká­sa Ferenc, Illyés Gyula, Juhász Ferenc műveinek és­­ korabeli dokumentu­moknak a felhasználásá­val. Július 16-án Réti Jó­zsef ária- és dalestjére kerül sor, Bach, Mozart és Schumann műveivel a műsoron. Pallagi János hegedű- és Wehner Tibor zongoraművész szonáta­estjét tartják július 23-án. Couperin-, Debussy-, Mo­zart- és Rarel-művek hangzanak fel július 30- án. Sas Ágnes és Klen­­jánszky Tamás zongora­hangversenyén. A Zenélő­udvar hangversenyeinek a sorát az augusztus 6-i zárja, amelyen Pothof Csa­ba hegedű- és Gábor Jó­zsef zon­goraművész Schu­mann- és Brahms-alko­­tásokat szólaltat meg. Népművészeti nap Balassagyarmaton az idén rendezik meg má­sodszor a Pollóc nyár so­rozatot, amelynek prog­ramjában helyet kapott a klasszikus zene, a képző­művészet, a termelést se­gítő ismeretterjesztés, és más szórakozási lehetőség, és több vetélkedő. A népművészeti esemé­nyek július 23-án a me­gyei népművészeti pályá­zat kiállításának megnyi­tójával és díjkiosztásával kezdődnek. Augusztus 19-én vetélkedőt rendez­nek a megyei népi zene­karok részvételével. Eb­ben a témakörben a leg­jelentősebb eseménynek az augusztus 20-i palóc népművészeti nap ígérke­zik, amelynek keretében fellépnek a Röpülj páva­körök, a néptáncegyütte­sek, és a népi zenekarok egész Nógrád megyéből, s bemutatót tartanak az énekes és a hangszeres szólisták. A Balassagyarmati Vá­rosi Könyvtár teraszán minden csütörtökön este 7 órakor térzene csendül fel, augusztus 12-én pedig a volt megyeháza udva­rán az Ex Antiquis Együt­tes koncertjére kerül sor. Július 15-én a város sza­badtéri színpadán a Lo­­comotív GT, a Mini Együt­tes és Zalatnay Sarolta szórakoztatja a fiatalokat, augusztus 13-án pedig a Metró Együttes. A Palóc Múzeumban az állandó bemutatókon kí­vül Lampirt András fest­ményei és nádudvari ke­rámiák láthatók a nyár folyamán. A Horváth Endre Galériában a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum vendégkiállításaként Ar­cok és otthonok címen Balla Demeter fotóművész íróportréit mutatják be. Itt láthatók Bőd Éva ke­rámiái is, augusztus 13- tól pedig Szabó Vladimir grafikusművész néhány szép alkotása. M.L MŰSOROK PI----­ Operettszínház: Csárdáski­­rálynő (7). — Pest m. Tanács Díszudvara: Mendelssohn-est, Bartók-vonósnégyes — Ko­­dály-vonósnégy­es (Négy ka­maraest 1., 8). Rossz idő ese­tén: Zeneakadémián. KOSSUTH RÁDIÓ 8.18: Kedvelt régi melódiák. 9.00: Harsan a kürtszó! 9.35: Népek zenéjéből. 10.00: H. Idős. 10.05: Miért szép? 10.25: Ravel: A gyermek és a va­rázslat. Lírai fantázia. 11.24: Beethoven: G-dúr zongora­­verseny. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Me­lódiakoktél. 13.40: Törvény­könyv. 14.00: Fúvószene. 14.13: A muzsikáló kávédará­ló. II. 14.49: Éneklő ifjúság. 15.00: H. Ides. 15.10: Lendvay Kamilló: Kamarakoncert. 15.21: Az álruhás kertészlány. Részi. 16.00: A világgazda hí­rei. 16.05: Az Alekszandrov­­együttes műsorából. 16.15: Verbunkosok, népdalok. 16.49: Konzultáció Gömöri Gézával, a Főv. Gázművek igazgatójával. 17.00: H. Ides. 17.05: Bemutatjuk új kórus­felvételeinket. 17.24: Szabó Miklós operettdalokat énekel. 17.45: Van új a Nap alatt! 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.31: Népzenei magazin. 20.11: A Karama­zov testvérek. I. 20.5.9: Tölt­sön egy órát kedvenceivel. 22.00: H. Időj. Sporth. 22.20: Tíz perti külpolitika. 22.30: Mendelssohn: Szentivánéji álom. Kísérőzene. 23.20: Zenés játékokból. Közben 24.00: H. Időj. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A csudálatos Mary. Vili. 8.30: Zenekari muzsi­ka. 9.53: Könyvek, tájak, emberek. 10.00: H. Idős. 10.05: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Éneklő világ. Ism. 12.29: Orfeusz. Részi. 13.00: H. Idős. 13.03: Kamarazene. 14.00: Randevú kettőtől — ha­tig! 18.00: H. Idős. 18.10: Mi lett, vele? Piantovszky Ist­ván hadipilóta. Ism. 18.38: Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathusra. Szimf. köl­temény. 19.20: Gidon Krémer hegedűestje. Közben 20.00: Esti krónika 2. 21.00: „Bará­taim, emlékezzetek meg ró­lam . . .»• Petőfi-est. 21.50: Nó­tacsokor. 22.40: A hanglemez­­bolt könnyűzenei újdonságai. 23.00: H. Idős. 23.15: Báthori Zsigmond. Részi. 24.00: H. Időj. URH 18.00: H. Időj. 18.10: Bach­­művek. 19.14: A dzsessz ked­velőinek. 19.29: Wagner: Lo­hengrin. Részi. 19.50: Külföldi tudósoké a szó. Hegesztő­automaták. 20.05: A debreceni nemzetközi kórusfesztivál hangversenye. Közben 20.40: Könyörgés az ittmaradókh­oz. Kosztolányi Dezső versei. 21.35: H. 21.38: Könnyűzene. 22.07: Rádiószínház: Tigris vagy Birka. Somogyi Sándor rádiójátéka. 23.00: H. Ides. TELEVÍZIÓ 17.48: Hírek. 17.55: Sans­souci. NDK rövidfüm a Pots­dam melletti egykori királyi rezidenciáról. 18.20: Fellahok forradalma. Tíz éve független Algéria. 18.35: Jó estét, Ma­gyarország! Riportműsor. 19.15: Esti mese. 19.30:­ Tv­­híradó. 20.00: Jó estét, Ma­gyarország! A műsor foly­tatása. Kb. 21.30: Töltsön egy félórát kedvenceimmel: Tar­­dos Péter műsora. 22.15: Tv­­híradó —­ 2. kiadás. 22.25: Sakk-matt. Beszámoló a Fi­scher—Szpasszkij világbajno­ki döntőről. POZSONYI TV 18.40: Mese. 19.00: Tv-hír­adó. 19.30: Dokumentumfi­lm. 20.00: Orvosság szerelemre. Lengyel filmvígj. 21.40: Tv­­híradó. 22.00: Autósok, moto­rosok.

Next