Népszava, 1972. augusztus (100. évfolyam, 179–205. sz.)
1972-08-22 / 197. szám
2 KÖZÉLET A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn vietnami pártmunkáskütöttség érkezett hazánkba, élén Koang Hua Nhannal, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága iparügyi bizottságának helyettes vezetőjével. Sztojan Szjubmezov, a Bolgár Szövetkezetek Központi Szövetségének elnöke dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének meghívására Magyarországon töltötte szabadságát. Ez alkalommal megbeszélést folytatott a SZÖVOSZ vezetőivel a két ország szövetkezeteinek együttműködéséről. Sztojan Szt ütemező v vasárnap elutazott hazánkból. Az országgyűlés elnökének vezetésével magyar parlamenti delegáció utazott Csehszlovákiába Alois Indrának, a csehszlovák szövetségi gyűlés elnökének meghívására hétfőn magyar parlamenti delegáció utazott egyhetes hivatalos, baráti látogatásra a testvéri szomszéd országba. A küldöttséget Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott- ,ságának tagja, az országgyűlés elnöke vezeti. A delegációt a prágai repülőtéren Alois Indra, a szövetségi gyűlés, a csehszlovák parlament elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja fogadta. Megjelent dr. Karol Laco, a kormány elnökhelyettese is. Apró Antal a kora délutáni órákban a huszita harcokat idéző, történelmi Vitkov-hegyen megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, majd a nemzeti emlékmű mauzóleumában elhelyezte a megemlékezés virágait Klement Gottwaldnak, Csehszlovákia első munkáselnökének szarkofágján. Az országgyűlés elnöke e szavakat jegyezte be a mauzóleum emlékkönyvébe: „A csehszlovák és a nemzetközi munkásmozgalom kimaradló alakjainak emlékét mi is megőrizzük.” Ír Küldöttségünk, végigjárta,... a koüfezleti kolumbáriumot, ahol a csehszlovák nép számos nagy fia nyugszik: Julius Fucik, Jan Sverma és Major István. Ezt követően a magyar küldöttség az Olsanyi temetőben koszorút helyezett el a Csehszlovákia felszabadulásáért vívott harcokban elesett szovjet hősök síremlékén. Az ünnepélyes aktusokon jelen volt Alois Indra, a szövetségi gyűlés elnöke, Jan Marko, a parlamentelső elnökhelyettese, valamint Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. Délután valamivel négy óra előtt a híres prágai városháza ősi tanácstermében fogadták a magyar küldöttséget a csehszlovák szövetségi gyűlés tisztségviselői. Alois Indra meleg, szavakkal üdvözölte az Apró Antal vezette delegáció tagjait, majd a Vaclav. Brazil festőművész történelmi tárgyú festményeivel díszített, nagy ülésteremben megkezdődtek a tárgyalások. Alois Indra emlékeztetett rá, hogy a magyar delegáció tagjainak személyében testvéri és baráti ország küldötteit, a szocialista Csehszlovákia régi barátait köszönheti. Nem udvariasság és nem formális tisztelet mondatja, hanem az elmúlt időszak eseményeinek bizonyító ereje igazolja, hogy a két ország kapcsolatai minden területen kedvezően fejlődnek. Országainkat — mondta — szoros szálakkal kapcsolja össze a Varsói Szerződés szervezete, a KGST, valamint a barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés,a közös osztály érdek, a szocialista építés azokós feladatai és törekvései. Különösképpen fontosnak minősítette azt a tényt, hogy a magyar delegáció látogatására közvetlenül Gustav Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának pozsonyi találkozója után került sor. Alois Indra a továbbiakban általános tájékoztatást adott az ország belső helyzetéről, aCSKP XIV. kongresszusát követő legfontosabb politikai, gazdasági, kulturális és tudományos eseményekről. Megállapította, hogy, a csehszlovák pártvezetés az elmúlt időszakban nemcsak határozottságról és következetes elviségről, hanem nagyfokú türelemről is tanúságot tett tömegpolitikájában. Indra végül részletesen ismertette a szövetségi gyűlés munkáját, az 1969. január elsejével életbe lépett új alkotmányjogi elrendezés elveit, a föderáció eddigi működésének tapasztalatait. Az eltelt idő is igazolta a föderációban megvalósuló nemzetiségi politika lenini elveinek helyességét. Apró Antala magyar delegáció nevében tájékoztatást adott hazánk belső politikai életéről, az elmúlt időszak legjelentősebb eseményeiről, a képviselő- és tanácsválasztásokról, valamint a társadalmi szervezetek kongresszusairól. Ismertette a magyar országgyűlés tevékenységét, s külön kiemelte a törvényhozó tevékenység erősödését. Ezen belül részletesen szólott az alkotmánymódosításról. Az esti órákban az országgyűlés delegációja vidéki körútra indult. Útjának első állomása Ost- Megnyílt a velencei filmfesztivál A lagúnák városában hétfőn ünnepélyes keretek közlött megnyílt az évente nagy látványosságnak számító és érdeklődéssel várt velencei filmfesztivál. Avilág filmtermésének e 33. seregszemléjét Bob Fossé, amerikai rendező színes, zenés vígjátéka vezette be.: ■ A 'megnyitó'ünnepségen a fesztivál szervező bizottsága, amelyben a többi között Federico Feletti, Luchino Visconti és Vittorio de Sica is helyet foglal, ismertette a fesztivál célkitűzéseit. Elhunyt Bertalan Imre Bertalan Imre-- újságíró, a Nők Kapja helyettes főszerkesztője 64 éves, korában elhunyt.. • Gazdag életút állt mögötte, a felszabadulás után évekig Dévaványa község párttitkára volt, majd a Fejér megyei lap szerkesztője lett.. Később a Magyar Nemzet rovatvezetője, majd az Élet és Irodalom olvasószerkesztője volt. 1959 óta dolgozott a Nők Lapjánál. Aktív közéleti tevékenységet folytatott. Munkájáért, több ízben kitüntették, birtokosa volt a Munka Érdemrend arany fokozatának. Bertalan Imrét ,a MÚOSZ, a Hírlapkiadó Vállalat és a Nők Lapjasaját halottjának tekinti; temetéséről később történik intézkedés. (MTI) l' szava Vidéki színházak terveiből Ezekben a napokban sorban tartják évadnyitó társulati ülésüket a vidéki színházak. Hamarosan kezdődnek a próbák, szeptemberben pedig az előadások. Melyik lesz az első bemutató? Milyen előadások várják a következő tíz hónapban a nézőket? Erről érdeklődtünk néhány vidéki színházban. A debreceni Csokonai Színház első bemutatója Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című műve lesz, szeptember 29-én, Lendvay Ferenc rendezésében. Ezenkívül a nagyszínpadon még nyolc, a Kis Színpadon kettő, a Hungária Kamaraszínházban három művet mutatnak be, és felújítanak nyolc operát. A bemutatásra váró darabok között van Németh László Csapda című drámája, Tennessee Williams Orpheus alászáll című műve, Puccini Manon Lescaut és Verdi Nabucco című operája. Fanny első színdarabja címmel egy musical eredeti bemutatójára is sor kerül Debrecenben, írója G. B. Shaw, illetve Vargha Balázs és Daróci Bárdos Tamás. Az 1972—1973-as színházi évadra a Csokonai Színházhoz szerződött fődramaturgnak Karinthy Ferenc író. A győri Kisfaludy Színház szeptember 14-én kezdi az évadot, Grillparzer Medea című művének bemutatásával. Ezt a fertőrákosi Barlangszínházban már előadott darabot a szerző halálának 100. évfordulója alkalmából tűzte a színház saját épületében is műsorra. Két új magyar prózai mű, Maróti Lajos Vénaszszonyok nyara és Kopányi György Csatavesztők című darabja szerepel a színház bemutatói között. Tervbe vették egy Edith Piaf életéről szóló musical előadását is. A színház úgy tervezi, hogy az évad során a körzeti tájközpontokban, a megye új városaiban és a szomszédos Vas, Fejér, illetve Komárom megyében összesen 120 előadást tart. A kaposvári Csiky Gergely Színház 1972—1973-as műsortervében kilenc bemutató van. Köztük van Gorkij Éjjeli menedékhely című drámája, Örkény István Tóték című tragikomédiája, Kellér—Schönthn A szabin nők elrablása című vígjátéka, Petri György Martinovics című drámája és Maliere Tartuffe című vígjátéka. A színház a kilenc bemutatóra 10 százalékos kedvezményes bérletet bocsát ki. Kecskeméten a Katona József Színház október 13-án tartja első bemutatóját. Calderon Az élet álom című színművét láthatják ekkor a nézők. A műsortervben szerepel még a többi között Fekete Sándor Borostyán, a vándorszínész, A. Miller Az ügynök halála és Shakespeare III. Richard című drámája, illetve Kálmán Imre Cigányprímás és Millöcker Dubarry című zenés darabja. A Miskolci Nemzeti Színház első bemutatója Strauss Cigánybáró című daljátéka lesz, szeptember 22-én. Egy héttel később, szeptember 29-én kerül sor a második bemutatóra Dario Fo Lopj kevesebbet című vígjátékából. Az új évadban Miskolcon műsoron lesz a Hamlet, Csehov Cseresznyéskert című műve, Rachmanov Viharos alkonyai című drámája. A testvér egri Gárdonyi Géza Színházban láthatják a nézők a többi között — az előbbieken kívül — Gárdonyi Géza A lámpás című regényének dramatizált változatát, amelyet az író halálának 50. évfordulója alkalmából tűzött műsorára a színház. A Szegedi Nemzeti Színház Euripidész Medeia és Szophoklész Antigoné című művét egy műsorban mutatja be, szeptember 29-én. Szerepel még a színház műsorában Verdi Traviata című operája és Falstaff című vígoperája, Dürrenmatt háromfelvonásos komédiája, az Angyal szállt le Babilonban, egy táncos revü, Hendersontól a Diákszerelem, és bemutatják Brecht Koldusoperáját stb. Sándor József prózai főrendezőnek, Horváth Zoltán zenei főrendezőnek szerződött az új évadra Szegedre. A veszprémi Petőfi Színház szeptember 16-án tartja első bemutatóját, Eduardo de Filippo Vannak még kísértetek című vígjátékát mutatja be ekkor. Két ősbemutatót is műsorára tűzött a színház. Az egyik Illyés Gyula Petőfi című színműve, a másik Tabi László Családi dráma című vígjátéka. Simon István Kossuth-díjas költő, aki a múlt évadban A helység kalapácsa című Petőfi-művet alkalmazta a színháznak színpadra, ismét hasonló munkán dolgozik. Nagy Ignác Tisztújítás című művét alkalmazza a veszprémieknek mai zenés színpadra. A zeneszerző Rónai Pál lesz. Szinte nincs olyan vidéki színházunk, ahol több mai magyar drámát ne tűznéztek műsorra. M. I. Most lenne 75 éves. De kortalan. Kortalanná tették páratlan akaratereje, vakmerő kísérletei, sikereken és kudarcokon acélozott hite. Nem a pályájáról szeretnék emlékezni most, nem rendkívüli szavalói tehetségéről, úttörő munkájáról, korszaknyitó stílusáról — erről külön tanulmányt kellene , írni. Csak néhány vonással szeretnék hozzájárulni majdan megfestendő portréjához. Néhány vonást szeretnék felvázolni az emberről. Talán elég, ha csak felsorolom: igazságszeretetét és elfogultságait, szelídségét és hevességét, amely egyszerre, egyidejűleg volt, jelen benne, s ellentmondásosságával formálta az embert, az esendőt, a nagyszerűt. Csak ő maga tudna híven beszélni magáról, érzelmeiről, indulatairól, rajongásairól és csalódásairól, hű barátairól és azokról, akiket Karinthy szavaival aposztrofált, „de szembeköpte mesterét a hitvány, piszkos rüpök, a szemtelen tanítvány ... maga tudna beszélni magáról találón és méltón, fanyar, száraz humorával, amelyet pajzsként tartott nagyon is sebezhető érzékenysége elé. Mi mindent is tudott azonkívül, aminek mestere volt, és hogy beépítette valamennyi adottságát a mesterművébe! Remekül rajzolt, árnyalt ízlésű olvasó volt, s hogy azonkívül még mérnök is, ez már szinte semmi ahhoz képest, hogy színészként is érdekeset, újszerűt adott. És ezt a sokféle tehetségét mind sikerült befognia abba, amire az életét tette fel. Képi látása sugallhatta az ötletet, hogy kis, vékony, törékeny alakját a pódium közepén „kimerevítse”, mozdulatlanságával, a jelentéktelenség tüntető vállalásával jelentékennyé tegye. A benne élő jó olvasó tévedhetetlenül megtalálta novellában, versben azt, ami a kor új igényeit felizzította, s olyan részleteket emelt ki regényekből, amelyek az egész regény atmoszféráját érzékeltették. Mérnöki gyakorlata pedig nyilván segítette egy-egy önálló előadóestje megszerkesztésében, architektonikus felépítésében. Kétszólamú szavalásaink gyakorlatai közben nyomon követhettem születő ötleteit, amelyeket úgy sikerült beépítenie a versekbe, hogy nem díszítő elemnek hatottak, hanem alappilléreknek. Kitűnő tanár volt, igaz és kíméletlen, kipréselte, kicsikarta, kigúnyolta, kidicsérte tanítványaiból a maximumot. Nem fordulhatott hozzá senki, hogy meg ne hallgassa, véleményt ne mondjon szavalásáról, s ha csak egy szikrányi tehetség csillant fel a meghallgatottban, továbbra is irányította, a könyvek, az irodalom megismerésére, a tanulásra, a tudásadta önismeretre. Ady Endre azt mondta valaha, hogy csodálja, hogy a „gyermek” címet felnőtteknek nem olyan kivételesen adják, mint az aranygyapjas rendet. Ascher Oszkár gyermek maradt. Gyermek érzelmeiben, leplezetlenségében, hirtelen feltámadó rokon- és ellenszenveiben. Indulatos és hálás gyermek. Kis, szakmai robbanásokat lávaömlésként fogadott, társasági udvariasságokat, illem mondta jó szót áradó, adakozó, feltartóztathatatlan szeretetfolyammal. Nagyon jó barátom volt. De sok évtizedes barátságunk nem volt egyenletes, nem volt sima. Sokat és hevesen vitatkoztunk. Olykor össze is vesztünk. Emlékszem, egyszer nyílt színen vitázott velem, pódiumról, szinte exkommunikált azért, mert egy ifjú gimnazista versmondónál helyeseltem a lazított testtartást. Ott ültem a nézőtéren, figyeltem Oszkár kiátkozó tirádáját, odaadón figyeltem, s a végén majdnem tapsolni kezdtem, úgy tetszett — no nem a mondanivalója, hanem az előadói modora, a csupa láng próféta. Jézus, aki kiűzi a templomból a kufárokat! Mit bántam én akkor, hogy a „kufárok” ez alkalommal én voltam, egymagam! Másnap persze kibékültünk, udvariasan, szép dallamos futamokkal előbb — aztán egyszerre hátba vágva egymást, őszintén: — Te marha! Dosztojevszkij azt vallotta, hogy az orosz írók mind Gogol köpenyéből bújtak elő. Mi, szavalok, közvetlenül vagy közvetve mind Ascher Oszkár tanítványai vagyunk. Ascher óta csak úgy lehet szavalni: vele vagy ellene — a példája mindig ott lebeg előttünk. És még egy vonás a vázlathoz : Mikor az én két gyerekem még igen kicsi volt, két-három éves. Oszkár egyszer a hóna alá kapta őket s elkezdett futni velük. Szaladt, szaladt, lihegve. Egyszer csak Juli lányom átszól Oszkár karja alól a másik karban csücsülő Gyurinak: — Nem vagy fáradt, Gyurikám? Ez a kis történet jellemző Ascher Oszkárra. Jóságára, önzetlenségére, fáradságos és még mindig nem eléggé méltányolt munkájára. Ő csak futott, futott, egész életében, karja közt cipelve az új szavalógenerációt, lihegve, verejtékezve — azok meg átszóltak egymáshoz a feje fölött. — Nem vagy fáradt, kollégám? Palotai Erzsi Ascher Oszkárra emlékezve 1972. augusztus 22 A televízió előtt „RÖPÜLJ PÁVA!” Két esztendeje röppent fel a páva, a nagy sikerű népdalverseny jelképmadara. Diadalmas röptét azóta is igyekeztek nyomon követni a televízió adásai, de csak némi ízelítőt adhattak az országszerte alakult félezernyi Páva-kör tevékenységéről, a népdaléneklés reneszánszának kibontakozásáról. A Röpülj páva-körök alkotmányünnepi találkozóján 18 megye 69 válogatott együttese állt a kamerák elé. Nem verseny volt ez, nem vetélkedő, hanem a hagyományok ápolásában, az együtténeklésben örömüket lelő ezrek szép seregszemléje. A szombaton és vasárnap lezajlott három adásban régi, kedves ismerősökkel is találkozhattunk. Petróczi Andrásné és Simon Józsefné, a népművészet mesterei azóta népes dalkört alakítottak Tákoson, illetve Karancskeszin, a kedves ecsédi asszonytrió mostanra 60 főnyi vegyes karrá alakult. A nemzetiségi együttesek szereplése, az ősi népi hangszerek, rigmusok, játékok megszaporodása még színesebbé, gazdagabbá tette a találkozót, amely újabb lépés volt a Kodály megálmodta „éneklő Magyarország” felé. KENYÉR ÉS KÖLTÉSZET Bibó Lajos két novellájának tv-változata a hajdani szegényparaszt és a falusi proletársors nyomorúságát idézte képernyőre. A kenyér című villanásnyi életkép és a Mihály lovat akar keserű kubikos balladája Szőnyi G. Sándor rendezésében elevenedett meg. Különösen az utóbbi, az embertelen hajszába belepusztuló kubikos tragédiája vált megrázó, szűkszavúságában is sokatmondó tvfilmmé. A televíziós tolmácsolás ereje, hitele elsősorban a kiváló főszereplők, Horváth Teri és Horváth Sándor alakításából fakadt. A képkompozíciók — a sivárságot sugalló szándékon túl is halványabbra sikerültek. A kevés szavú filmben viszont a szokottnál nagyobb szerepet kapott az aláfestő hanganyag, s ezt kiválóan oldották meg. Ránki András népi ihletésű zenéje és a talicskák síró nyikorgása fájdalmasan monoton rekviem volt Mihályért, a kubikosért, Fénylő búzaföldek között címmel az ünnephez méltó versműsort láthattunk vasárnap kora este. Jánosi Antal igényes válogatása a XVIII. századi paraszténektől a kortárs költők vallomásos verseiig terjedt. A jeles versmondók, köztük örvendetesen sok fiatal színész tolmácsolásában megszólaló költészeti műsort" Marton László rendezte egyszerűen, ízlésesen. NYARESTI MULATSÁGOK Az ünnepi hét vége jól szerkesztett, sokféle igényt kielégítő programjában kellő helyet, teret kapott a derű, a vidámság is. Kellemes, bolondos ötven percet szerzett a nézőknek Sólyom László Fekete macska című krimiparódiája. Ha figurái, fordulatai nem is vadonatújak — hiszen paródiáról van szó —, az ismert krimikellékekből sok ötlettel, humorral fűszerezett, könnyű koktélt kevert a szerző és Nemere László rendező ironikus, játékos kedve. A kedves, nem túl igényes kis komédia lendítő ereje, legfőbb humorforrása kétségkívül Dayka Margit remekbe formált öregasszonya és Major Tamás intellektuális szélhámos figurája volt. A gazdag játékfilmműsorból ugyancsak a derű színeit ragyogtatta fel a 18 éve készült, de még mindig friss élvezetes Liliomfi. Az Örkény István regényéből filmre vitt Isten hozta, őrnagy úr groteszk tragikomédálja a szombat éjszakai tv-mozi nézőinek szerzett élményt. A komédia harsányabb válfaját a Kaviár és lencse Madách-színházi előadásának jól sikerült tv-felvétele képviselte. TV-KONCERTEK Valóságos zenei hét, hangversenysorozat zajlott le a televízióban a klaszszikus muzsika híveinek örömére, ám kissé szokatlan és rapszódikus bőségben. A szerdai Brahmsemlékhangversenyt ugyanaznap a régi lengyel muzsika estje követte. Csütörtökön a tv-bérlet hangversenykalauza keretében Ferencsik János tartott kitűnő és zenei részletekkel illusztrált ismertetőt Kodály Háry János szvitjéből. Kár, hogy a Kodály-mű bemutatására nem mindjárt másnap, a még friss élmények és ismeretek birtokában került sor, hanem csak szombat este. Közbeékelődött Wagner Tannhäuser nyitányánál, pénteki, szép előadása, ugyancsak Ferencsik János vezényletével. Az eddigi gyakorlat szerint a hangversenykalauz közvetlenül megelőzte az ismertetett mű bemutatóját, s ez így volt jó, így szolgálta a zenei műveltség terjesztését. Nem lehetett volna a két adást felcserélni? Vajk Vera /—ij BEMUTATÓ: AUGUSZTUS 24. □ Befejeződtek a nyírbátori zenei napok. A záróhangversenyen Kodályműsor hangzott el. A hatodik nyírbátori zenei napok programjában országos hírű zenekarok közreműködésével négy hangversenyt tartottak a műemlék református templombam