Népszava, 1972. szeptember (100. évfolyam, 206–231. sz.)
1972-09-27 / 228. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 100. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM_____________ARA 80 FILLÉR_________1972. SZEPTEMBER 27. SZERDA Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlésén a Szovjetunió új békejavaslatairól és a nemzetközi helyzetről Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden beszédet mondott az ENSZ közgyűlése XXVII. ülésszakának plenáris ülésén. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a továbbiakban is hozzájárul majd a békeharchoz, és ahhoz, hogy az ENSZ a béke még hatékonyabb eszközé váljék. Gromiko a szovjet állam közelgő 50. évfordulójával és az SZKP XXIV. kongresszusával kapcsolatban szólt a szovjet békepolitikáról. Az utóbbi időben — folytatta Gromiko — általánosan elismerik és nemzetközi jogilag megerősítik az Európában kialakult területi realitásokat Az ismert szovjet— nyugatnémet és lengyel— nyugatnémet szerződések hatályba lépése alátámasztja az európai határok, közöttük az NDK és az NSZK közötti határ és Lengyelország nyugati határa megváltoztathatatlanságát A Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodás megkötése felszámolja az államok közötti régi súrlódási forrást Európa közepén. Küszöbön állnak a tárgyalások a békeszerződés megkötéséről a Szovjetunió és Japán között. A szerződésnek megfelelő szerepet kell betöltenie a második világháború ázsiai lezárásában, a béke és az együttműködés tartós alapjainak biztosításában ezen a földrészen is. A Szovjetunió minden erőfeszítést megtesz ezeknek a tárgyalásoknak a sikere érdekében. Egészében véve a hidegháború helyett elismerést nyert az az igazság, hogy az atomkorszakban a békés egymás mellett élésen kívül nincs más alapja a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatoknak. Egyre gyarapodnak az államok közötti sokoldalú és egyenjogú együttműködés előfeltételei. Az ilyen együttműködésnek a Szovjetunió és Franciaország közötti kapcsolatokban létrejött magas színvonala különösen szemléletesen kifejezi ezeket az új tendenciákat. A májusban Moszkvában megtartott legfelső szintű szovjet—amerikai tárgyalások eredményeképpen megkezdődött a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok átalakításának folyamata. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Államokkal, a másik társadalmi rendszer nagyhatalmával fennálló kapcsolatainak. A maga részéről minden tőle telhetőt meg fog tenni ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztése érdekében. Az európai biztonsági értekezlet előkészítésének a gyakorlati szakaszba kell lépnie. Az államok e tervezett találkozójának nagy jelentőségét az adná meg, ha Európát valóban békéssé tennék, az államok közötti kapcsolatokat az európai földrészeik a kölcsönös megértés és bizalom alapján alakítanák ki. Ami Ázsiát illeti — mondotta a továbbiakban Gromiko —, itt is kezd utat törni magának az összes ázsiai államok érdekeinek egyforma mértékben megfelelő biztonság szavatolásának gondolata. A Szovjetunió az ázsiai biztonság kérdését a legfontosabb feladatok közé sorolja. Aki most ezzel valamely okból nem érez együtt, annak meg kellene értenie, hogy Ázsia országai a Szovjetuniónál nem kevésbé érdekeltek a béke erősítésében ebben a térségben. Gromiko hangsúlyozta annak szükségességét, hogy zárják ki az erőszak alkalmazását az államközi kapcsolatokból. Az atomfegyver megjelenése és felhalmozása az államok fegyvertárában radikálisan megváltoztatta a feltételezéseket azokról a következményekről, amelyekkel a katonai konfliktusok járhatnak a népek számára. Az atomkatasztrófa elkerülése érdekében nemzetközi törvény szintjére kell emelni az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatokban, és ezzel egyidejűleg be kell tiltani az atomfegyver alkalmazását. Ebből a megfontolásból kiindulva, a Szovjetunió az ENSZ-közgyűlés ülésszaka elé terjesztette a2 erőszak alkalmazásáról való lemondást a nemzet(Folytatás az 5. oldalon) A szocialista tervgazdálkodás 25 éve alatt elért fejlődésre méltán lehetünk büszkék Az országgyűlés elé terjesztik a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot Jubileumi ülésszak a tudományos akadémián Az Országos Tervhivatal, a Magyar Közgazdasági Társaság és az MTSZ Szervezési és Vezetési Tudományos Egyesület rendezésében kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián háromnapos tudományos ülésszak kezdődött a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. A megnyitó plenáris ülésen megjelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Erdey- Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, jelen volt a kormány több tagja. A mintegy 500 magyar szakemberen kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok A Minisztertanács elnökhelyettese az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a tudományos ülésszak részvevőit, majd így folytatta: " A Szovjetunió a fasizmus felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelmével megmutatta számunkra is a szocializmus felé vezető utat. Az elmúlt negyedszázad folyamán pártunk és kormányunk politikájában meghatározó tényező volt a marxizmus klaszszikusainak az a tétele, hogy a szocializmus és a tervgazdálkodás elválaszthatatlan. A szocialista termelési viszonyok kialakításának kezdetétől vallottuk és valljuk ma is, hogy a szocialista tulajdon létrejöttével nemcsak és szervezetek delegációi is. A külföldi küldöttségeket B. Belcsev, a bolgár, K. Újházi, a csehszlovák, S. Mandzsuka, a jugoszláv, J. Pajeszka, a lengyel, Zs. Dorligzsav, a mongol, W. Krause, az NDK, A. V. Bacsurin, a szovjet tervbizottság elnökhelyettese, illetve Gh. Sielovan, a román tervbizottság elnökének tanácsadója vezeti. Az ülésszakon részt vesznek a KGST titkárságának, valamint a KGST szocialista világrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézetének képviselői is. Az ülésszakot Friss István akadémikus,, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója nyitotta meg majd dr. Tímár Mátyás emelkedett szólásra lehetővé, hanem szükségessé is válik a népgazdasági méretekben érvényesülő tervszerűség érvényre juttatása. Meggyőződésünk, hogy a tervgazdálkodás nemcsak eszköze társadalompolitikai céljaink megvalósításának, hanem nélkülözhetetlen előfeltétele is. A szocialista tervgazdálkodás 25 éve alatt olyan fejlődést értünk el, amely méltán tölti el büszkeséggel népünket. A két világháború között az ország gazdasági fejlettsége meglehetősen alacsony volt. A nemzeti jövedelem 1923. és 1938. közötti évi átlagban csupán két százalékkal emelkedett. 1938-ban a nemzeti jövedelem nagyobb részét még a mezőgazdaság adta, alig néhány tucat ipari nagyüzemünk volt, a Ezután Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke tartott előadást. A népgazdasági tervezés 25 éve Magyarországon címgyáriparban mindössze 400 000 ember dolgozott. A mezőgazdasági termelés akkori elmaradottságára jellemző, hogy az 1931— 1940-es évek átlagában hektáronként 13,7 mázsa búza, 18,7 mázsa kukorica termett Társadalombiztosításban 1938-ban a lakosságnak mindössze 31 százaléka részesült Az 1936—1938-as években évi átlagban 23 000 lakás épült 1941-ben a hétéves és annál idősebb népességből 7,2 százalék egyáltalán nem járt iskolába. — És mivel jellemezhető ma a szocialista Magyarország gazdasági fejlődése? A nemzeti jövedelem 1950—1971 között évi átlagban 5,7 százalékkal növekedett, az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében elértük a közepesen fejlett országok szintjét Országunk gazdasági arculatát napjainkban az ipari tevékenység határozza meg, az ipar szolgáltatja a nemzeti jövedelem több mint 40 százalékát. A szocialista iparban 1971-ben több mint 1,7 millió embert foglalkoztattak. 1966 —1970 között hektáronként átlagosan 24,3 mázsa búza, 32,3 mázsa kukorica termett. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1950—1971 között átlagosan évi 4, 6 százalékkal nőtt. Országunkban már rég megszűnt a munkanélküliség és a létbizonytalanság. A társadalombiztosítás ma már az ország egész lakosságára kiterjed. A negyedik ötéves mel. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az újjáépítés társadalmi programját a Magyar Kom(Folytatás a 3. oldalon.) terv időszakában csaknem 400 000 lakás épül. E néhány adat is meggyőzően bizonyítja a tervgazdálkodás eredményességét, és egyben érzékelteti azokat a biztató távlatokat is, amelyeket népünk a következő években elérhet. Pártunk és kormányunk a fejlődés meggyorsítására és a gazdálkodás hatékonyságának növelésére 1968-ban továbbfejlesztette az irányítás rendszerét. Az utóbbi 5 év tapasztalatai bizonyítják, hogy a változások kedvezően hatottak a gazdaság fejlődésére. Javították a tervszerűséget, elősegítették a szükségletek jobb kielégítését, a lakosság jobb áruellátását, és kedvezően befolyásolták az adottságainknak megfelelő termelési szerkezet kialakítását. Irányítási rendszerünk egyes elemeinek javításával igyekszünk következetesebben megvalósítani céljainkat. A bekövetkezett változások alapján a kormány kezdeményezte a népgazdasági tervezésről szóló törvény kidolgozását. A tervtörvény előkészítő munkája befejeződött, s a tervezetet a kormány még ez évben benyújtja az országgyűléshez. Beszéde befejező részében a tervezők és kutatók bővülő nemzetközi kapcsolatainak, a tapasztalatcserék fokozásának jelentőségét hangsúlyozta. Dr. Tímár Mátyás beszéde Párdi Imre előadása Csak a címe lesz nyugdíjas......................* 3 Gyorslista az V. és a VI. Békekölcsön kötvényeinek húzásáról ...................... 4 Szigorú ellenőrzésre kerül sor a közutakon 8 Együttműködésünk hozzájárul a béke ügyéhez I _____(//'S»#., r • (// r megkezdődött 28 európai főváros vezetőinek budapesti tanácskozása Kedden 28 európai főváros vezetőjének részvételével megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia várt kongreszszusi termében a Budapest centenáriuma alkalmából rendezett háromnapos tanácskozás, amelynek megnyitóján ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke mondott üdvözlő beszédet, majd tartott előadást Budapest fejlődésére. Hangsúlyozta: első ízben kerül sor ilyen jelentőségű és méretű polgármesteri találkozóra, amelynek napirendjén szereplő kérdések is jelzik, hogy sok olyan közös gond van, amelynek megoldásában a nemzetközi együttműködés meszszemenően segíthet . Az európai fővárosok — mondotta — sokban különböznek is egymástól: eltérő a földrajzi fekvésük, népességük száma, igazgatási rendszerük, lakóik különböző társadalmi rendszerű államok polgárai. Természetes tehát, hogy nekünk, e városok vezetőinek egy sor kérdésben különböző a véleményünk. Egy azonban bizonyos: valamennyiünknek legféltettebb kincse az a város, amelynek lakói és egy személyben vezetői vagyunk, s amelynek fejlődéséért, virágzásáért felelősek vagyunk. Ezen a közös alapon jöttek létre együttműködésünk eddigi formái, s erre a közös alapra épülhet a még szélesebb körű együttműködésünk jövője. Ezután arról beszélt, hogy a városvezetés feladatai önmagukban is számottevőek, mégsem szoríthatják háttérbe azt a kötelességünket, hogy a nagyváros mindennapi problémáim túl adottságaink és lehetőségeink szerint törődjünk a jövőnkkel, s elősegítsük az európai béke és biztonság megszilárdítását. Napjainkban, amikor Európa modern történetének leghosszabb békekorszakát éli, egyre tisztábban bontakozik ki kontinensünk békéjének, biztonságának, s ennek alapján az őszinte és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés bővülése. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívása, s ezzel a tartós béke megteremtése kézzelfogható közelségbe került. Nem kell különösebben bizonyítani, hogy az európai légkör, a fővárosok fejlesztése és együttműködése szoros kölcsönhatásban áll. Minél inkább kiteljesedik a békés egymás mellett élés politikája kontinensünkön, annál kedvezőbbek a körülmények kapcsolataink fejlesztéséhez, és fordítva: együttműködésünk bővülése — ha szerény mértékben is — hozzájárulhat az európai béke és biztonság ügyéhez. Szépvölgyi Zoltán előadásában szólt Budapest fejlesztésének egyes kérdéseiről. A túlzsúfolt Belváros tehermentesítésére, a Duna bal és jobb partján három-három városrészközpont épül, 200—300 ezer ember részére. Megkezdődött külső kerületeink rekonstrukciója. Budapesten 630 ezer lakás van, egy-egy lakásra átlagosan 3,2 lakás jut, ez önmagában nem kedvezőtlen szám, de a minőségi összetételen feltétlenül változtatni kell. A negyedik ötéves terv időszakában negyedmillió ember költözhet új otthonból. A tömegközlekedés javulása elsősorban az új metróvonalaktól, a gyorsvasúti hálózat megvalósulásától várható, s a tervekben szerepel az autópálya-rendszer kialakítása is. A következő években változatlanul az egyik legfontosabb feladat lesz az egészségügyi beruházások szorgalmazása. — Amikor együttműködésünk nagy lehetőségeit — mondotta befejezésül — a városainkban élő milliók javára kamatoztatjuk, egyben egész Európa harmonikus, békés fejlődését szolgálják. A vendégek közül elsőként W. Polak, Amszterdam polgármester-helyettese tartott előadást egyik nagy feladatukról, városuk 7000 műemlék épületének tervszerű rendbehozásáról. Szólt a tömeg(Folytatása a 2. oldalon) Helyzetjelentés az őszi munkákról Az Országos Operatív Bizottság ülése Kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban délelőtt dr. Mészáros István főosztályvezető elnökletével ülésezett az Országos Operatív Bizottság — Az elmúlt héten — mondotta tájékoztatójában dr. Mészáros István — az időjárás általában nem akadályozta, de helyenként egy-egy napra, vagy néhány órára leállította a munkát, legfőképpen a vetőszántást és a rizsaratást. Tájegységenként, sőt, még azon belül megyénként is más a helyzet. A Tiszántúlon elég jó eredmények vannak, a Duna—Tisza közén már kevésbé, ugyanakkor a Dunántúlon, Zalában gyöngék. — Országosan tehát a következő számokkal lehet az őszi munkákat jellemezni: a vetőszántás 56 —58, a mélyszántás 16—18, az őszi takarmányfélék vetése 25—28, őszi árpa 22 27, rozs, triticale 25—30 százaléknál tart. A búza vetését még csak ezekben a napokban kezdték meg a nyugati és az északi megyékben, de ennek a munkának a legideálisabb ideje az október. A burgonya és a silókukorica betakarítása jól halad. Az előzővel 72— 75, az utóbbival 70—75 százaléknál tartanak. A cukorrépát a vetésterületnek mintegy 8 százalékán szedték fel, és az alföldi gyárak már termeltek is a héten. A dunántúli gyárak is elkezdik a napokban a munkát. A napraforgó betakarítása 25—28 százalék, a kukoricatörésben 3—4 százaléknál tartanak. Eddig csak azokban az állami gazdaságokban törhették le a kukoricát, amelyek szárítógépekkel rendelkeznek. Nagy szervezettségre van szükség a termés betakarításához. Az almaszüret 30—35 százalék. A közös gazdaságokban gyorsabbá kell tenni ezt A szükséges rozs és triticale vetőmagot kiszállította a Vetőmag-termeltető Vállalat. Műtrágya általában van elegendő, csak foszforfélékből jelentkezik hiány. A bizottság felhívta az AGROTRÖSZT figyelmét, hogy nagy gonddal végezze az áru elosztását, nehogy egyik gazdaság a másik rovására előnyhöz jusson. A felvásárlási csúcs most következik. A raktárhelyzet nagyon nehéz, nélkülözhetetlen, hogy az üzemekkel szerződések alapján bértárolási egyességet kössön a Gabonatröszt. Meg kell gyorsítani — állapították meg az Operatív Bizottság részvevői — a kormányhatározat szerint a gyorsan felépíthető raktárak elkészítését. Pénzügyi akadályok nincsenek, mert mint a Nemzeti Bank főosztályvezetőjétől, Kis Páltól megtudtuk, kidolgozták az egyszerűsített és gyorsított eljárást, és már a megyék rendelkezésére bocsátották a szükséges keretet is. Jakus Vendel, etc. AGROTERV igazgatója elmondotta, hogy kidolgozták több, gyorsan felépíthető tároló tervét, sőt, az egyikből 170 garnitúrát a Mezőgép Tröszt saját kockázati alapjából elkészített és azon nyomban el is adták. A tervezőintézet készen áll az azonnali tervszolgáltatásra, annak adaptálására, sőt, tárgyaltak a Ferroglobus Vállalattal is, hogy az általuk ajánlott tervekhez legyen elegendő anyag is. A MEZŐBER képviselőjétől megtudtuk, hogy hétfőig 4071 vagon termék tárolására elegendő raktár építésére érkezett megrendelés. Különösen Tolnában nagy az érdeklődés. Hajdúból, Győrből, Komáromból és Somogyból azonban még semmiféle jelentkezés nem volt. Az Operatív Bizottság meghatározta, hogy milyen lépéseket kell tenni, mert a megrendelt tárolótér a hiánynak csak egyhatoda. A Mezőgép Tröszt vezérigazgatója, Pesti László elmondotta, hogy a műhelykocsikkal felszerelt szervizszolgálatuk éjjelnappal ügyeletet tart. A termelőüzemek jelenlevő képviselői elmondották, hogy a káposzta és a hagyma átvételével nagy problémák vannak. Az Operatív Bizottság felszólította a MÉM termékforgalmi főosztályát, hogy ez ügyben tárgyaljon az illetékesekkel. Lendvai Ve**