Népszava, 1972. szeptember (100. évfolyam, 206–231. sz.)

1972-09-27 / 228. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 100. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM_____________ARA 80 FILLÉR_________1972. SZEPTEMBER 27. SZERDA Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlésén a Szovjetunió új békejavaslatairól és a nemzetközi helyzetről Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden beszédet mondott az ENSZ közgyűlése XXVII. ülésszakának plenáris ülé­sén. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a továb­biakban is hozzájárul majd a békeharchoz, és ahhoz, hogy az ENSZ a béke még hatékonyabb eszközé váljék. Gromiko a szovjet ál­lam közelgő 50. évfordu­lójával és az SZKP XXIV. kongresszusával kapcso­latban szólt a szovjet békepolitikáról. Az utóbbi időben — folytatta Gromiko — ál­talánosan elismerik és nemzetközi jogilag meg­erősítik az Európában ki­alakult területi realitáso­kat Az ismert szovjet— nyugatnémet és lengyel— nyugatnémet szerződések hatályba lépése alátá­masztja az európai hatá­rok, közöttük az NDK és az NSZK közötti határ és Lengyelország nyugati határa megváltoztathatat­­lanságát A Nyugat-Ber­­linre vonatkozó megálla­podás megkötése felszá­molja az államok közötti régi súrlódási forrást Európa közepén. Küszöbön állnak a tár­gyalások a békeszerződés megkötéséről a Szovjet­unió és Japán között. A szerződésnek megfelelő szerepet kell betöltenie a második világháború ázsiai lezárásában, a béke és az együttműködés tar­tós alapjainak biztosítá­sában ezen a földrészen is. A Szovjetunió minden erőfeszítést megtesz ezek­nek a tárgyalásoknak a sikere érdekében. Egészében véve a hideg­háború helyett elismerést nyert az az igazság, hogy az atomkorszakban a bé­kés egymás mellett élésen kívül nincs más alapja a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatoknak. Egyre gyarapodnak az államok közötti sokoldalú és egyenjogú együttmű­ködés előfeltételei. Az ilyen együttműködésnek a Szovjetunió és Francia­­ország közötti kapcsola­tokban létrejött magas színvonala különösen szemléletesen kifejezi eze­ket az új tendenciákat. A májusban Moszkvá­ban megtartott legfelső szintű szovjet—amerikai tárgyalások eredménye­képpen megkezdődött a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti kap­csolatok átalakításának folyamata. A Szovjetunió nagy je­lentőséget tulajdonít az Egyesült Államokkal, a másik társadalmi rend­szer nagyhatalmával fenn­álló kapcsolatainak. A ma­ga részéről minden tőle telhetőt meg fog tenni ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztése érdekében. Az európai biztonsági értekezlet előkészítésének a gyakorlati szakaszba kell lépnie. Az államok e tervezett találkozójának nagy jelentőségét az adná meg, ha Európát valóban békéssé tennék, az álla­mok közötti kapcsolatokat az európai földrészeik a kölcsönös megértés és bi­zalom alapján­ alakítanák ki. Ami Ázsiát illeti — mondotta a továbbiakban Gromiko —, itt is kezd utat törni magának az összes ázsiai államok ér­dekeinek egyforma mér­tékben megfelelő bizton­ság szavatolásának gon­dolata. A Szovjetunió az ázsiai biztonság kérdését a legfontosabb feladatok közé sorolja. Aki most ez­zel valamely okból nem érez együtt, annak meg kellene értenie, hogy Ázsia országai a Szovjet­uniónál nem kevésbé ér­dekeltek a béke erősítésé­ben ebben a térségben. Gromiko hangsúlyozta annak szükségességét, hogy zárják ki az erő­szak alkalmazását az ál­lamközi kapcsolatokból. Az atomfegyver megjele­nése és felhalmozása az államok fegyvertárában radikálisan megváltoztat­ta a feltételezéseket azok­ról a következményekről, amelyekkel a katonai konfliktusok járhatnak a népek számára. Az atomkatasztrófa el­kerülése érdekében nem­zetközi törvény szintjére kell emelni az erőszakról való lemondást a nemzet­közi kapcsolatokban, és ezzel egyidejűleg be kell tiltani az atomfegyver al­kalmazását. Ebből a megfontolásból kiindulva, a Szovjetunió az ENSZ-közgyűlés ülés­szaka elé terjesztette a2 erőszak alkalmazásáról való lemondást a nemzet­(Folytatás az 5. oldalon) A szocialista tervgazdálkodás 25 éve alatt elért fejlődésre méltán lehetünk büszkék Az országgyűlés elé terjesztik a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot Jubileumi ülésszak a tudományos akadémián Az Országos Tervhiva­tal, a Magyar Közgazda­­sági Társaság és az MTSZ Szervezési és Veze­tési Tudományos Egyesü­let rendezésében kedden délelőtt a Magyar Tudo­mányos Akadémián há­romnapos tudományos ülésszak kezdődött a nép­­gazdasági tervezés beve­zetésének 25. évfordulója alkalmából. A megnyitó plenáris ülésen megje­lent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osz­tályvezetője, dr. Erdey- Grúz Tibor, a Magyar Tu­dományos Akadémia el­nöke, jelen volt a kor­mány több tagja. A mintegy 500 magyar szakemberen kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok A Minisztertanács el­nökhelyettese az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében kö­szöntötte a tudományos ülésszak részvevőit, majd így folytatta: " A Szovjetunió a fa­sizmus felett aratott vi­lágtörténelmi jelentőségű győzelmével megmutatta számunkra is a szocializ­mus felé vezető utat.­­ Az elmúlt negyedszá­zad folyamán pártunk és kormányunk politikájá­ban meghatározó tényező volt a marxizmus klasz­­szikusainak az a tétele, hogy a szocializmus és a tervgazdálkodás elválaszt­hatatlan. A szocialista termelési viszonyok ki­alakításának kezdetétől vallottuk és valljuk ma is, hogy a szocialista tulaj­don létrejöttével nemcsak és szervezetek delegációi is. A külföldi küldöttsé­geket B. Belcsev, a bol­gár, K. Újházi, a csehszlo­vák, S. Mandzsuka, a ju­goszláv, J. Pajeszka, a len­gyel, Zs. Dorligzsav, a mongol, W. Krause, az NDK, A. V. Bacsurin, a szovjet tervbizottság el­nökhelyettese, illetve Gh. Sielovan, a román terv­­bizottság elnökének ta­nácsadója vezeti. Az ülés­szakon rész­t vesznek a KGST­ titkárságának, va­lamint a KGST szocialis­ta világrendszer közgaz­dasági problémáival fog­lalkozó nemzetközi inté­zetének képviselői is. Az ülésszakot Friss Ist­ván akadémikus,, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Közgazdaságtudomá­nyi Intézetének igazgató­ja nyitotta meg majd dr. Tímár Mátyás emelkedett szólásra­ lehetővé, hanem szüksé­gessé is válik a népgaz­dasági méretekben érvé­nyesülő tervszerűség ér­vényre juttatása. Meggyő­ződésünk, hogy a tervgaz­dálkodás nemcsak eszkö­ze társadalompolitikai cél­jaink megvalósításának, hanem nélkülözhetetlen előfeltétele is.­­ A szocialista terv­­gazdálkodás 25 éve alatt olyan fejlődést értünk el, amely méltán tölti el büszkeséggel népünket. A két világháború között az ország gazdasági fejlett­sége meglehetősen ala­csony volt. A nemzeti jö­vedelem 1923. és 1938. kö­zötti évi átlagban csupán két százalékkal emelke­dett. 1938-ban a nemzeti jövedelem nagyobb részét még a mezőgazdaság ad­ta, alig néhány tucat ipa­ri nagyüzemünk volt, a Ezután Párdi Imre, az Országos Tervhivatal el­nöke tartott előadást. A népgazdasági tervezés 25 éve Magyarországon cím­gyáriparban mindössze 400 000 ember dolgozott. A mezőgazdasági termelés akkori elmaradottságára jellemző, hogy az 1931— 1940-es évek átlagában hektáronként 13,7 mázsa búza, 18,7 mázsa kukori­ca termett Társadalom­­biztosításban 1938-ban a lakosságnak mindössze 31 százaléka részesült Az 1936—1938-as években évi átlagban 23 000 lakás épült 1941-ben a hétéves és annál idősebb népes­ségből 7,2 százalék egyál­talán nem járt iskolába. — És mivel jellemez­hető ma­ a szocialista Ma­gyarország gazdasági fej­lődése? A nemzeti jöve­delem 1950—1971 között évi átlagban 5,7 százalék­kal növekedett, az egy fő­re jutó nemzeti jövede­lem tekintetében elértük a közepesen fejlett orszá­gok szintjét Országunk gazdasági arculatát nap­jainkban az ipari tevé­kenység határozza meg, az ipar szolgáltatja a nemzeti jövedelem több mint 40 százalékát. A szo­cialista iparban 1971-ben több mint 1,7 millió em­bert foglalkoztattak. 1966 —1970 között hektáron­ként átlagosan 24,3 mázsa búza, 32,3 mázsa kukori­ca termett. Az egy lakos­ra jutó reáljövedelem 1950—1971 között átlago­san évi 4, 6 százalékkal nőtt. Országunkban már rég megszűnt a munka­nélküliség és a létbizony­talanság. A társadalom­­biztosítás ma már az or­szág egész lakosságára ki­terjed. A negyedik ötéves mel. Bevezetőben emlé­keztetett arra, hogy az új­jáépítés társadalmi prog­ramját a Magyar Kom­­(Folytatás a 3. oldalon.) terv időszakában csak­nem 400 000 lakás épül. E néhány adat is meggyő­zően bizonyítja a terv­­gazdálkodás eredményes­ségét, és egyben érzékel­teti azokat a biztató táv­latokat is, amelyeket né­pünk a következő évek­ben elérhet.­­ Pártunk és kormá­nyunk a fejlődés meg­gyorsítására és a gazdál­kodás hatékonyságának növelésére 1968-ban to­vábbfejlesztette az irá­nyítás rendszerét. Az utóbbi 5 év tapasztalatai bizonyítják, hogy a válto­zások kedvezően hatottak a gazdaság fejlődésére. Javították a tervszerűsé­get, elősegítették a szük­ségletek jobb kielégítését, a lakosság jobb áruellátá­sát, és kedvezően befo­lyásolták az adottságaink­nak megfelelő termelési szerkezet kialakítását. Irá­nyítási rendszerünk egyes elemeinek javításával igyekszünk következete­sebben megvalósítani cél­jainkat.­­ A bekövetkezett vál­tozások alapján a kor­mány kezdeményezte a népgazdasági tervezésről szóló törvény kidolgozá­sát. A tervtörvény előké­szítő munkája befejező­dött, s a tervezetet a kor­mány még ez évben be­nyújtja az országgyűlés­hez. Beszéde befejező részé­ben a tervezők és kutatók bővülő nemzetközi kap­csolatainak, a tapasztalat­­cserék fokozásának jelen­tőségét hangsúlyozta. Dr. Tímár Mátyás beszéde Párdi Imre előadása Csak a címe lesz nyugdíjas......................* 3 Gyorslista az V. és a VI. Békekölcsön kötvényeinek húzásáról ...................... 4 Szigorú ellenőrzésre kerül sor a közutakon 8 Együttműködésünk hozzájárul a béke ügyéhez I _____(//'S»#., r • (// r megkezdődött 28 európai főváros vezetőinek budapesti tanácskozása Kedden 28 európai fő­város vezetőjének részvé­telével megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia várt kongresz­­szusi termében a Buda­pest centenáriuma alkal­mából rendezett három­napos tanácskozás, amely­nek megnyitóján ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke is. Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi tanács elnöke mon­dott üdvözlő beszédet, majd tartott előadást Bu­dapest fejlődésére. Hang­súlyozta: első ízben kerül sor ilyen jelentőségű és méretű polgármesteri ta­lálkozóra, amelynek napi­rendjén szereplő kérdések is jelzik, hogy sok olyan közös gond van, amelynek megoldásában a nemzet­közi együttműködés mesz­­szemenően segíthet . Az európai fővárosok — mondotta — sokban különböznek is egymás­tól: eltérő a földrajzi fek­vésük, népességük száma, igazgatási rendszerük, la­kóik különböző társadal­mi rendszerű államok polgárai. Természetes te­hát, hogy nekünk, e váro­sok vezetőinek egy sor kérdésben különböző a vé­leményünk. Egy azonban bizonyos: valamennyiünk­nek legféltettebb kincse az a város, amelynek la­kói és egy személyben ve­zetői vagyunk, s amelynek fejlődéséért, virágzásáért felelősek vagyunk. Ezen a közös alapon jöttek létre együttműködésünk eddigi formái, s erre a közös alapra épülhet a még szé­lesebb körű együttműkö­désünk jövője. Ezután arról beszélt, hogy a városvezetés fel­adatai önmagukban is számottevőek, mégsem szoríthatják háttérbe azt a kötelességünket, hogy a nagyváros mindennapi problémáim túl adottsá­gaink és lehetőségeink szerint törődjünk a jö­vőnkkel, s elősegítsük az európai béke és biztonság megszilárdítását. Napjainkban, amikor Európa modern történeté­nek leghosszabb békek­or­­szakát éli, egyre tisztáb­ban bontakozik ki konti­nensünk békéjének, biz­tonságának, s ennek alap­ján az őszinte és kölcsö­nös előnyökön alapuló együttműködés bővülése. Talán nem túlzás azt ál­lítani, hogy az európai biztonsági és együttműkö­dési konferencia összehí­vása, s ezzel a tartós béke megteremtése kézzelfog­ható közelségbe került. Nem kell különösebben bizonyítani, hogy az euró­pai légkör, a fővárosok fejlesztése és együttmű­ködése szoros kölcsönha­tásban áll. Minél inkább kiteljesedik a békés egy­más mellett élés politiká­ja kontinensünkön, annál kedvezőbbek a körülmé­nyek kapcsolataink fej­lesztéséhez, és fordítva: együttműködésünk bővü­lése — ha szerény mér­tékben is — hozzájárul­hat az európai béke és biztonság ügyéhez. Szépvölgyi Zoltán elő­adásában szólt Budapest fejlesztésének egyes kér­déseiről. A túlzsúfolt Bel­város tehermentesítésére, a Duna bal és jobb part­ján három-három város­részközpont épül, 200—300 ezer ember részére. Meg­kezdődött külső kerüle­teink rekonstrukciója. Budapesten 630 ezer lakás van, egy-egy lakásra át­lagosan 3,2 lakás jut, ez önmagában nem kedve­zőtlen szám, de a minősé­gi összetételen feltétlenül változtatni kell. A negye­dik ötéves terv időszaká­ban negyedmillió ember költözhet új otthonból. A tömegközlekedés ja­vulása elsősorban az új metróvonalaktól, a gyors­vasúti hálózat megvalósu­lásától várható, s a ter­vekben szerepel az autó­pálya-rendszer kialakítá­sa is. A következő évek­ben változatlanul az egyik legfontosabb feladat lesz az egészségügyi beruházá­sok szorgalmazása. — Amikor együttműkö­désünk nagy lehetőségeit — mondotta befejezésül — a városainkban élő milliók javára kamatoz­tatjuk, egyben egész Eu­rópa harmonikus, békés fejlődését szolgálják. A vendégek közül első­ként W. Polak, Amszter­dam polgármester-helyet­tese tartott előadást egyik nagy feladatukról, váro­suk 7000 műemlék épüle­tének tervszerű rendbe­hozásáról. Szólt a tömeg­(Folytatása a 2. oldalon) Helyzetjelentés az őszi munkákról Az Országos Operatív Bizottság ülése Kedden a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban délelőtt dr. Mészáros István főosz­tályvezető elnökletével ülésezett az Országos Ope­ratív Bizottság — Az elmúlt héten — mondotta tájékoztatójá­ban dr. Mészáros István — az időjárás általában nem akadályozta, de he­lyenként egy-egy napra, vagy néhány órára leál­lította a munkát, legfő­képpen a vetőszántást és a rizsaratást. Tájegysé­genként, sőt, még azon belül megyénként is más a helyzet. A Tiszántúlon elég jó eredmények van­nak, a Duna—Tisza közén már kevésbé, ugyanakkor a Dunántúlon, Zalában gyöngék. — Országosan tehát a következő számokkal le­het az őszi munkákat jel­lemezni: a vetőszántás 56 —58, a mélyszántás 16—18, az őszi takarmányfélék vetése 25—28, őszi árpa 22 27, rozs, triticale 25—30 százaléknál tart. A búza vetését még csak ezekben a napokban kezdték meg a nyugati és az északi megyékben, de ennek a munkának a legideálisabb ideje az október. A burgonya és a siló­­kukorica betakarítása jól halad. Az előzővel 72—­ 75, az utóbbival 70—75 százaléknál tartanak. A cukorrépát a vetésterület­nek mintegy 8 százalékán szedték fel, és az alföldi gyárak már termeltek is a héten. A dunántúli gyá­rak is elkezdik a napok­ban a munkát. A napra­forgó betakarítása 25—28 százalék, a kukoricatörés­ben 3—4 százaléknál tar­tanak. Eddig csak azok­ban az állami gazdasá­gokban törhették le a ku­koricát, amelyek szárító­gépekkel rendelkeznek. Nagy szervezettségre van szükség a termés betaka­rításához. Az almaszüret 30—35 százalék. A közös gazdaságokban gyorsabbá kell tenni ezt A szükséges rozs és tri­ticale vetőmagot kiszállí­totta a Vetőmag-termel­tető Vállalat. Műtrágya általában van elegendő, csak foszforfélékből je­lentkezik hiány. A bizott­ság felhívta az AGRO­­TRÖSZT figyelmét, hogy nagy gonddal végezze az áru elosztását, nehogy egyik gazdaság a másik rovására előnyhöz jusson. A felvásárlási csúcs most következik. A rak­tárhelyzet nagyon nehéz, nélkülözhetetlen, hogy az üzemekkel szerződések alapján bértárolási egyes­­séget kössön a Gabona­tröszt. Meg kell gyorsíta­ni — állapították meg az Operatív Bizottság rész­vevői — a kormányhatá­rozat szerint a gyorsan felépíthető raktárak elké­szítését. Pénzügyi akadá­lyok nincsenek, mert mint a Nemzeti Bank­ főosz­tályvezetőjétől, Kis Pál­tól megtudtuk, kidolgoz­ták az egyszerűsített és gyorsított eljárást, és már a megyék rendelkezésére bocsátották a szükséges keretet is. Jakus Vendel, etc. AG­ROTERV igazgatója el­mondotta, hogy kidolgoz­ták több, gyorsan felépít­hető tároló tervét, sőt, az egyikből 170 garnitúrát a Mezőgép Tröszt saját koc­kázati alapjából elkészí­tett és­­ azon nyomban el is adták. A tervezőinté­zet készen áll az azonnali tervszolgáltatásra, annak adaptálására, sőt, tárgyal­tak a Ferroglobus Válla­lattal is, hogy az általuk ajánlott tervekhez legyen elegendő anyag is. A ME­­ZŐBER képviselőjétől megtudtuk, hogy hétfőig 4071 vagon termék táro­lására elegendő raktár építésére érkezett meg­rendelés. Különösen Tol­nában nagy az érdeklő­dés. Hajdúból, Győrből, Komáromból és Somogy­ból azonban még semmi­féle jelentkezés nem volt. Az Operatív Bizottság meghatározta, hogy mi­lyen lépéseket kell tenni, mert a megrendelt tároló­tér a hiánynak csak egy­­hatoda. A Mezőgép Tröszt ve­zérigazgatója, Pesti László elmondotta, hogy a mű­helykocsikkal felszerelt szervizszolgálatuk éjjel­nappal ügyeletet tart. A termelőüzemek je­lenlevő képviselői elmon­dották, hogy a káposzta és a hagyma átvételével nagy problémák vannak. Az Operatív Bizottság fel­szólította a MÉM termék­forgalmi főosztályát, hogy ez ügyben tárgyaljon az illetékesekkel. Lendvai Ve**

Next