Népszava, 1973. január (101. évfolyam, 1–25. sz.)

1973-01-03 / 1. szám

­ Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Kim Ir Szennek, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. Megválasztása alkalmából Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke táviratban üd­vözölte Kim Irt, a KNDK miniszterelnökét, Apró Antal Hvang Dzong Jopot, a­ KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlésének elnökét , és Péter­ János Ho Dám kül­ügyminisztert. Y. T. Shah indiai k­ül­­­kereskedelmi államtitkár vezetésével­­kedden keres­kedelmi delegáció érke­zett Budapestre, az 18­73. évi magyar—indiai áru­­enert-forgalomm­al kap­csolatos tárgyalásokra. KÖZÉLET Szolidaritási gyűlés Bensőséges szolidar­i­tási gyűlésre került sor újév napján a SZOT rózsadombi üdülőjében. A SZOT szociálturisztikai irodájának szervezésében hazánkba látogatott mint­egy 400 olasz szakszerve­zeti turista találkozott i a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetsé­gének képviselőivel. A lelkes hangulatú gyűlés végén Degli Innoceriti, a CG­I 1. központi bizottsá­gának tagja, az ETLI­ al­­elnöke az olasz turista­csoport nevében 500 ezer líra ajándékot nyújtott át a vietnami nép meg­segítésére. (MTI) M­áté György és Pothornyik József kitüntetése A Magyar Népk­öztársa­­­ág Elnöki Tanácsa, Máté Györgynek, a Népszabad­ság­­főmunkatársának, a munkásmozgalomban ki­fejtett tevékenysége és új­ságírói munkássága elis­meréséül 60. születésnap­ja, valamint nyugállo­­ir­á­lyba vonulása alkal­­mából a Munka Vörös Zászló érdemrendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés át­adásánál jelen volt Cse­­terki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Sarlós Ist­ván, a Népszabadság fő­­szerkesztője és Vértes Im­re, a Népszabadság szer­­zezi bizottságának tag­ja.­­ Ma­gyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa Pot­hornyik Józsefnek, a Nóg­rádi Szénbányák­ igazga­tójának, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának a munkásmozgalomban kifejtett öt évtizedes te­vékenysége, valamint a szénbányászatban végzett" eredményes munkássága elismeréséül, nyugállo­mányba vonulása alkal­mából a Munka Vörös Zászló érdemrendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés át­adásánál jelen volt Pisz­ku Béla, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tit­­­kára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és Géczi János, az MSZMP Nógrád me­gyei bizottságának első titkára. (MTI) Megkezdődött a választók összeírása! Az idén esedékes álta­lános tanácstagi vála­sz­­tások élők­ö­n,f­­r.­­nuár 2-án, kedden ország­szerte megá­zaaod­t választók összeírása. A névj­gyzékek elkészítésé­hez összeírják azokat a magyar állampolgárokat, akik 1956. január 1. előtt születtek, vagy házasság­­kötésükkel váltak nagy­korúvá. Az összeírás szabályai­ról a helyi tanácsok vég­rehajtó bizottságai hirdet­ményt adnak ki, ame­lyek kifüggesztése ugyan­csak kedden országszerte megkezdődött. Az össze­írást végző biztosok kör­zetükben január 2. és 6. között osztják ki az íve­ket. A kitöltés határ­ideje január 12. Az ösz­­szeírólapon a pontos névre, a bejelentett ál­landó lakásra, a foglal­kozásra, a személyi iga­zol­vány számára, a szüle­tési helyre és időre,­ il­letve az esetleges válasz­tójogi korlátozásra vonat­kozó kérdések szerepel­nek. Ismeretes, hogy nincsen választójoga annak, aki a közügyektől, illetőleg a választójog­i gyakorlásá­tól eltiltó ítélet hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését tölt, vagy elő­zetes letartóztatásban van, rendőrhatósági felügyelet alatt áll, elmebeteg, te­kintet nélkül arra, hogy gondoskodás alatt van-e," vagy sem. Az összeírólapot a vá­laszadónak kézjegyével kell ellátnia, de ha va­laki távolléte, kórházi ápolás, üdülés, munka­végzés stb. vagy testi fo­gyatékossága miatt a la­pot nem töltheti ki sze­mélyesen, azt helyette hozzátartozója, szomszéd­ja, vagy az összeíróbiz­­tos is megteheti. Ilyen esetben az akadályozó kö­rülményt az összeíróla­pon meg kell jelölni. Az összeírásról szóló általános rendelkezések csupán a pécsiekre nem vonatkoznak. A megyei város tanácsának végre­hajtó bizottsága ugyanis felhatalmazást kapott arra, hogy az összeírást — az egységes képesség­­ű kivántartás kialakítá­sának előkészítéseként — eltérően végezze. (MTI) Kitüntetés Az Elnöki Tanács dr. Varga Gábort, a Textil­ipari Dolgozók Szakszer­vezetének jogtanácsosát, aki egyben a Népszava jogtanácsosa is volt, nyugállományba vonulá­sa alkalmából a Munka­­érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesítette. Megjelent a Fáklya idei első száma Gazdag tartalommal, színes képanyaggal jelent meg a Fáklya című képeslap idei első száma­ .Az első oldalakon képes beszámolót olvashatunk a Szovjetunió megalakulásá­nak. 50. évfordulóján Moszk­vában rendezett jubileumi ün­nepségről, egy­ másik cikk a „Béke és a népek haladása útján“ címmel az elmúlt fél évszázad eredményeit össze­gezi. Nyikolaj N­yekraszov akadémikus cikkében a Szov­jetunió termelőerői fejleszté­sének és telepítésének távlati tervét ismerteti és indokolja meg tudományosan. Olga Giergholz költő­nő feleleveníti Leningrad blokádjának 900 hő­si napját. Igor Kurcsatov aka­démikus, neves a*emti*dés életének ♦e’e­ret^'t e'evenít fel Jamszláv Galovenov. tm­l­­•Joványi­­Ákos Tóth Ferencet a Szovjetinó Legfelső Taná­csának elnöksége által kitün­teti, magyar törzsőrmestert szólaltatja meg. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából a költő tolmácsolói a Szovjet­unió népeinek nyelvén írnak Petőfi újjászületéséről és könyveinek új kiadásáról. Fényképes riport idézi fel a Thália Színház leningrádi v­endégjátékának érdekesebb fejezeteit. A képeslap idei első száma kezdők számára orosz­ nyelvleckék közlését indítja m meg. A Fáklya mellékleteként ad­ják közre L. I. Brezsnyevnek, a szovjet villám megalapítása 50. évfordulója alkalmából elmondott beszédét (je­­les szöveggel), valamint a világ népeihez idéézett felhívást. A­ MTI NÉPSZAVA Szilveszter a tv A tv-butik év végi ki­árusításáról az alábbi vé­lemények jutottak el ház-, táji magán- és közvéle­mény-kutató központom­hoz: „Ez műsor? Ez mű­sor! Micsoda emberek vannak kérem, idehozzák nekik a Lollobrigidát, és erre azt mondják: ezt ne­kem a havi ötven forinto­mért? Jó volt! Volt m­ár rosszabb is ... Ez a Csak nálunk kapható című ka­baré csak nálunk adha­tó ... Hanem az a Hofi. -Nincs olyan számítógép, amel­y ebből kielemezné a Kedves Néző véleményét Kénytelen vagyok a ma­gamét leírni. Az első tréfán sajnos nem tudtam úgy szívből, igazán kacagni. Nevezete­sen azon, hogy a műsor­újság 21 órára tette a tv­­szilveszter kezdetét,­­ a valóságban 20 óra 35 perckor nyitott a tv-butik. Igaz, a napilapok közöl­ték, hogy a műsor „kb. 20 óra 50 perckor" kezdő­dik, és ez a kb. „kissé bi­zonytalan” időpontot is jelenthet. Az is igaz, hogy aki már korábban lecöve­­kelt a képernyő elé, érte­sülhetett a változásról, amelynek jogát a tv kü­lönben mindig fenntartja. Ezt — némi fenntartással — tudomásul vettük már jó néhány évvel ezelőtt, amikor is a televízió nyolc perccel éjfél előtt hirdet­te meg az új esztendőt. Istenem, a tv is ember. Egyébként — ha nem láttak volna — hangula­tos újévi köszöntőkkel, is­mert külföldi művészek felvonultatásával kezdő­dött a műsor. A sokszí­nűség, soknyelvűség csak attól vált kissé egyhan­gúvá, hogy Maigret fel­ügyelőtől a Négy páncé­los J­anekjáig mindenki nagyon kedvesen igyeke­zett kerékbe törni nyel­vünket, mert szilveszter­kor „áz a szip". Antal Imre az első részben saját (zenei) anya­­nyelvénél maradva mu­tatta be ironikus show­­tárát: szó, ami szó, mu­latságos volt. Megállapít­hatjuk, hogy Antal Imre — noha az est folyamán Peter Wyngard el akarta fűrészelni — komikus­ként, to­lm­ácsként és ri­porterként is megállta a helyét. Komlós János szelle­mes konferanszával csak egy ponton vitatkozom. A szilveszteri műsorra még a tv-maci sem mondhat­­ja, hogy ... szóval, hogy kiköpött olyan isin­os, mint a fogmosóvíz. Voltak­­melegebb nercei, D­illen­a­­tai is. Például a Százéves kabaré evo-e°v nannakisz poém­e, az „Estvéli Hír­mondó első eresztésének” friss hírei és a Hacker­­szálából közvetített mű­sor néhány jelenete­ előtt A K. und K. Televízió 1872-es szilveszteri mű­sora jobb volt az 1973-as gálaestnél. Elsősorban azért, amit Vitray Tamás is mondott: szilveszterkor az emberek nevetni akar­nak. Jókedvűen, felszaba­dultan, a konferansziéval vágj­­a komikussal össze­­kacsintva, egymás közt pár millióan, szóval a magyar módra. A hagyományos közéleti, politikai kabaré szellemi élmény, a „szem­­revaló” gálaest, a nemzet­közi sztárparádé sem pó­tolhatja. Lollobrigida kétségkívül sokkal szebb Hofi Gézá­nál, de hoppá! — szil­veszterkor nálunk mégis Hofi a nagyobb szám. A hazai humor vásott köly­­ke Odüsszeusz képében jelentkezett, és sem fur­­fangban, leleményben, sem céllövésben nem ma­rad el az ithakai mögött. Hofi Géza sajátos humo­ra, a komoly, fontos dol­gokról is véleményt mon­dó, okos „blődli”, a sok utánozhatatlan szellemi bakugrás a Kirke-féle ser­­tésprogramtól a francia turista-szótárig és Petőfi kereséséig — remek mu­latsággal szolgált. Úgy­hogy végeredményben ez az év is jól végződött. Boldog új esztendőt, sok jó műsort kívánunk a te­levíziónak is, magunknak is. Vajk Vera BÚÉK 19­7­3! Számos jel utalt arra, hogy idén is igen sport­szerű keretek között ké­szültek fel a rádiósok a nagy­­szilveszteri humor­­olimpiára! Az egész évi tréning után úgy tapasz­talhattuk, hogy a csapat kiváló kondícióban van, és már a kora délutáni startnál úgy éreztük, hogy „új rekordokra számítha­tunk. . , mr­r­tíz alkalommal szur­­kólhattunk 1962 óta az ugyanebben az összeállí­tásban fellépő csapatnak, Marton Frigyes rendező csapatkapitánynak, Szilá­gyi György és Mike Klári szerkesztő-edzőknek, akik ezúttal a szokottnál is na­gyobb teljesítményre ösz­tönözték a csa­ppatot és gyorsabb iramot diktál­tak. Ha összehasonlíta­nánk az eddigi rádiószil­vesztereket, okvetlenül azt tapasztalnánk, hogy a tizedik, vagyis a mostani több poénhosszal ,meg­előzte az eddigieket, a szerzők és a színészek csapata egyaránt apait, anyait beleadott a nagy versenybe. Délután három­tól szin­te szünet nélküli vidám, nonstop-műsornak szur­kolhatott a rádióhallgató. A humor számos „szak­ágában” folytak a verse­nyeit. • A „nem budapesti” szín­házak művészeinek derűs vetélkedője ismét ráte­relte figyelmünket egy eddig kevéssé kiaknázott humorforrásra.­ A vidéki csapatok benevezésével az egész ország nyilvános­ságának szóló szilveszte­rezéshez az egész ország színész- és szerzőt t­rsa­­dalmát megmozgatták. Ezután összetett ver­senyszám, vagyis vidám riportműsor következett: „Marton’Szilágyi” véd­jeggyel. Hogy a színvonal itt-ott egy kicsit hullám­zott? Ez természetes, hi­szen oly sokan szerkesz­tették, írták ezt a műsort. Enneke--a -rengeteg- -rá­dióst és nem rádióst meg­mozgató „tömegsportnak” eredményeit hogyan tud­ják felülmúlni? — kér­dezhettük méltán. Tudták. ..Eljött a Hofi­, aki, egymaga a humorolimpiá T, minden műfajában olim­pikon, aki szerzőként, szí­nészként egyedülálló tel­jesítményt nyújtott Hofi ügyesen vette a kanyaro­kat, remek dobásai vol­tak, elegánsan vagdalko­­zott jobbra és balra, vé­gig bírta egy órán át erő­vel és ötlettel, elegáns technikával cselezett —a legkényesebb kérdésekre is „gondolkodás nélkül” válaszolt. Produkciója után ismét azt gondolhat­tuk, hogy ezt már tény­leg nem lehet felülmúlni. De úgy látszik, a szer­kesztők és a rendező a fo­kozatosság elvére épített, mert sikerült a hangula­tot a továbbiakban, ismét feljebb srófolni. Más s­ortag követke­zett, igazi pesti politikai kabaré. A merész szatírá­tól a csipkelődésig, az ön­gúnyig minden volt itt, ami szilveszterkor kell. Mindjárt első számként, a súlyemelés kategóriájá­ban fellépett „a magyar erőművész”, Sínkovits Imre, aki bebizonyította, milyen fantasztikus­ tel­keket viselünk min­dany­­nyian a világháborús em­lékektől a mai slágerekig. Voltak vicces ,jó hírek” és „rossz hírek”, volt ki­tűnő nyelvlecke, esélye­sen nevezett be a humor­­olimpiára a népszerű krahácsi kettős, kitűnő volt Bárdi magánszáma, és Lujza—Jenő is sikerrel indult a férfi—női vegyes pirosban. Kabaréválto­­zatban­­hallhattuk a Rigo­­lettót, és e középtáv után rövid távon villámtréfák következtek. Megjelent Brachfeld Siegfried is a pályán, aki „édes anya­nyelvünk” címmel átvette a rádióban a nyelvműve­lés feladatát — legalábbis szilveszterkor. Örömmel üdvözölhettük a klubba tömörült humoristákat is a rádióban. De a leghatá­sosabb, legmutatósabb számban Kern Andrásnak mint szerzőnek és mint színésznek egyaránt tap­solhattunk: szenzációs egyéni rekordot állított fel az „evőolimpián”. Komlós János játékvezető könnyed stílusban, ele­gánsan vezette le a mér­kőzést. Az aranyérmet­ tehát megérdemli a hatalmas, monstre akció minden résztvevője, a színészek és a szerzők neves csa­pata A-tól Z-ig. Úgy­ érez­hettük, hogy ezúttal a rá­diókabaré alkotói magas­ra emelték a mércét, és megdöntötték eddigi re­­kordjukat. Háry Márta MÚZSÁK Érdeklődést keltő gaz­dag ismeretterjesztő anyaggal jelent meg a Múzsák című múzeumi magazin 1972-es utolsó száma. Korabeli fénykép­felvételekkel illusztrált cikket közöl a többi kö­zött Budapest évszázadá­ról, olvashatunk benne a veis­d­eg­látás históriájáról, az újév történetéről, s gyomai Iiner Múzeumról. Száztizenkét­­vers szülő­háza címmel olvashatunk a szalkszentmártoni Pet­­rovics-házról, amely .... .nemcsak a menekü­lést jelenti a költő szá­mára, hanem az Ariheut­­ként való megerősödést, a magára találást is”. Petőfinek adózik a­­ lap ezzel az írással Cikket közöl még a Múzsák Szer­­vátiusz Jenő erdélyi szob­rászról és fiáról, Tiborról, a színművészet két mú­zsájáról, Melpo­méné-ről és Thaleia-ról, a Pesti Posta című, rövid életű „Képes élclap ’-ról, meg néhány világcsodáról. Rö­vid recenziók is találha­tók benne a közelmúlt­ban megjelent művészeti könyvekről. M. I. Hommun ■— Az V. kerületi nép­­frontbizottság Belvárosi Petőfi Emlékbizottsága kedden a Pilvax-étterem­­ben — Petőfi születésé-­­ nek 150. évfordulója al­­j halmából emlékestet ren­dezett. — Petőfi születésének , 150. évfordulóját Bulgária kulturális közvéleménye saját ünnepének is tekinti. S nem csupán baráti gesz­tusból, hanem Petőfi it­teni nagy népszerűsége miatt. Nagy helyet foglal el a bulgáriai Petőfi-ün­­nepségek megszervezésé­ben a szófiai Magyar Kulturális Intézet, amely a következő félévi tevé­kenységének középpontjá-­­­ba helyezte megemlékezé­sét a nagy költőről. 1973. ;crucér ) 500 éves a hazai könyvnyomtatás KARAI LÁSZLÓ pré­post és alkancellár 1470- ben Mátyás király köve­­teként Rómába ment. Megismerkedett ott a Massimo-palotában mű­ködő Schweinheim és Pannarz-nyomda egyik munkájával, bizonyos Hess Andrással. Rábeszél­te, hogy jöjjön Magyaror­szágra, alapítson itt nyom­dát. A minden valószínű­ség szerint német szárma­zású Hess András így ke­rült 1471-ben Budára, ahol már a következő évben megkezdte könyvnyomta­tói működését- ötszáz év­vel ezelőtt ilyenkor tehát működött már Budán az önmagéban szerény, je­lentőségében viszont fel­becsülhetetlen értékű első magyar könyvnyomda. Nem sokkal később, még az 1473-as év első felének végén, megjelent a Budai Krónika (Chronica Hun­­garorum) néven ismert legrégibb magyar nyom­tatvány, amely a magya­rok történetét ismertette Mátyás király megkoro­názásáig. A budai nyom­dának még egy nyomtat­ványa ismert; Leonardus Brunus Aretinustól két görög szöveg latin fordí­tását jelentette meg. Majd a nyomda, rövid fennállás után — valószínűleg Hess András halála miatt — megszűnt. FÉLEZER ÉVE TEHÁT, hogy hazánkban kinyom­tatnak könyvet Ezáltal lehetővé vált, hogy az is­meretek­r­e csak megőr­ződjenek, az irodalmi művek ne csak kéziratos formában terjedjenek, hanem egyre több ember számára váljanak hozzá­férhetővé. S ugyancsak a könyvnyomtatás tette le­hetővé, hogy az említett ismereteket és irodalmat otthonunkba is magunk­kal vihetjük. Ismeretes, hogy egyes nyugati vélemények sze­rint az „olvasási korszak” ■napjai meg vannak szám­lálva. McLuhan torontói professzor a „Gutenberg­­korszak” egészen közeli végét jósolja, mondván, hogy a tömegkommuni­kációs eszközök (rádió, televízió stb.) veszik át a könyvek közlő szerepét. A tények azonban mást mu­tatnak. A könyv jól, meg­fér a televízióval és a rá­dióval, sőt, előnyösen ki­egészítik egymást. A könyvek még hosszú ideig az ismeretek egyik leg­fontosabb — ha nem a legeslegfontosabb­ — tár­házai lesznek. A kiadott művek száma és példány­­száma évről évre nő. Ha­zánkban ma három és félszer annyi művet adunk ki, mint például 1938-ban, s ötször nagy­obb példány­­számban. Milliókkal nő évente az az összeg, ame­­lyért az emberek könyve­ket vásárolnak. Az is igaz viszont, hogy napjainkban, a technikai fejlődés meglehetősen magas fokán, háromne­gyed milliárd körül van a világon azoknak a számát akik nem tudnak olvasni Amikor a magy­ar könyv­­nyomtatás évfordulójára emlékezünk, ezt sem hagyhatjuk szó nélkül Könyvnyomtatásunk év­­fordulójának megünnep­lése; mint ismeretes, idő­­rendben közvetlen foly­tatása a nemzetközi könyvévnek. Az analfa­bétizmus felszámolása csak nemzetközi összefo­gással gyorsítható meg. HAZÁNKBAN IS SO­KAT KELL MÉG TENNI azért, hogy a rendszeres olvasás általánossá vál­jon. Az első nyomtatvány ötszáz éve már, hogy ki­került Hess nyomdájából, de a könyv még azóta sem lelt minden család­ban otthonra. A lehetőségek ma már adottak. A cél, amelyet elérni szándékozunk, akarjon olvasni minden ember! Segít ebben egyre fejlődő könyvkiadásunk, segítenek az európai vi­szonylatban alacsony ho­ni könyvárak, meg a mind jobban szélesedő, korszerűsödő könyvtári hálózat. Biztos, hogy el­érünk egyszer addig, ami­kor nem lesz magyar csa­lád,­ amely ne bírna saját házi könyvtárral. S­ nem nőnek fel gyerekek anél­kül, hogy a szülői házban könyveket láttak volna maguk körül. EMBER ÉS KÖNYV, elválaszthatatlanul össze­tartozó fogalmak ma már, s ez biztosítéknak látszik arra, hogy a könyv éle­tünk elválaszthatatlan tartozéka marad. Mátyás István Költözik a Déri múzeum Az új esztendő első munkanapján már nem nyitott ki a debreceni Déri Múzeum, s ettől a naptól kezdve csaknem két­ és fél esztendeig nem fogad látogatókat. A Re­formátus Kollégium mel­lett, 1924—1929 között fel­épült múzeum teljes fel­újításra, rekonstrukcióra szorul. A megsüllyedt épület alapjait stabilizál­ják, kicserélik a fűtőbe­rendezést. A rendkívül gazdag mú­zeumi anyag a volt deb­receni Református Gim­názium épületébe költö­zik. Negyvenezer papír­dobozba csomagolják a különböző tárgyakat, ki­állítási darabokat. (MTI) ­búcsúztatták Dutka Ákos költőt Nagy részvétel búcsúz­tatták kedden a Farkas­réti temetőben Dutka Ák­os költőt, a Nyugat­­nemzedék 91 éve korá­ban elhunyt kiemelkedő képviselőjét. A hamvasz­tás előtti búcsúztatáson ott voltak a költő hozzá­tartozói mellett a kollé­gáit, a barátok, az iro­dalom kedvelői is. A ma­gyar írók nevében Hege­dűs Géza idézte Dutka Ákos emlékét. A hét könyvei EURÓPA KIADÓ limnest Hemingway: Elbeszé­lések. — George Sand: Con­­sueio. Regény. — Vozári De­zső: A szomszéd kertje. Válo­gatott műfordítások. GONDOLAT KIADÓ Graham Greene: Utazás tér­kép nélkül. — Jaroslav Hole­­cek: Bocso­k, őzek, fiókák. — Czögdi György: Kleopátra. KOSSUTH KIADÓ Munkásmozga­lom történetev lexikon. Nemeslaki Tivadar: A szocialista munka verseny szerepe és jelentősége a gaz­­­dasági építőmunkában. — A Szovjetunió a kommunizmus építésének útján. 1959—Ifit, KOZMOSZ KIADÓ Galaktika. Tudományos-fan­tasztikus antológia. MAGVETŐ KIADÓ Fekete Sándor: Mezítláb a szentegyházban. — Mándy Iván: Mi az, öreg? — Orbán Ottó: Ablak a földre. — Páko­­litz István: Zöldarany. — Pe­tőfi Sándor: Vers és próza. MAGYAR HELIKON KIADÓ Giordano Bruno: Két pár­beszéd. — Eötvös József: Ma­gyarország 1514-ben. — Tö­b­orzy György: New York, New York. (Fotóalbum.) — Shakespeare összes drámái. MÓRA KIADÓ Fekete Sándor: A nagy fran­cia forradalom. — Szabó Magda: Abigél. SZÉPIRODALMI KIADÓ Illyés Gyula: Bál a pusztán. Bölcsek a fán. — Mocsár Gá­bor: Gyémántpor. — Molnár Gábor: Makk és jaguár. — Végh Antal: Erdőháton, Nyí­ren, TÁNCSICS KIADÓ Vitray Tamás: Amerikai mozaik.

Next